ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM JF/23534/2013-NFM. A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült december 19. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról Visszamutatásra készült szöveg. Budapest, december

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: december 10. közigazgatási egyeztetésre megküldés: december 10. közigazgatási egyeztetés lezárása: december 13. államtitkári értekezlet időpontja: január Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért nem adott észrevétele egyet véleményt maradt fenn Miniszterelnökség X KIM X BM X EMMI X HM X KÜM X NGM X VM X 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Alapvető Jogok Biztosa Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal X X X 2.3. Civil szervezetek MAVÍZ LOSZ civil szervezet egyetért X nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn X

3 1. Az előterjesztés célja 3 Vezetői összefoglaló 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) első átfogó módosítását tartalmazza. A módosítás célja egyrészt a Vhr. alkalmazása során felszínre került kisebb pontatlanságok vagy nem megfelelően szabályozott tárgykörök újraszabályozása, valamint a jogszabály normavilágosság követelményét korlátozottan kielégítő szövegészeinek pontosítása. A Vhr. módosítás másrészt az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló évi CCXXVII. törvény keretében kihirdetett, a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) új rendelkezései következtében szükségessé váló módosításokat is tartalmazza avégett, hogy a rendeleti szintű szabályozások a törvénymódossal együtt hatályba léphessenek. Ez utóbbi közül kiemelendő a mellékvízmérőn mért fogyasztáson alapuló új elszámolási rend részletszabályainak, valamint a védendő felhasználók esetében a nyilvántartásba történő felvétel részletszabályainak kidolgozása, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) által kiszabható bírságok vonatkozásában a törvényi szintre emelt, ezért a Vhr-ben indokolatlan szabályozás hatályon kívül helyezése A kormány-előterjesztés szükségességének okai A Vhr. módosítását az tette szükségessé, hogy a hatályba lépését követő utólagos hatásvizsgálat során szerzett tapasztalatok beépítése megtörténjen. Ilyenek különösen a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó jogait számos érintő rendelkezés pontosítása, korrekciója. A módosítás szükségességét az alapvető jogok biztosa által közzétett AJB-677/2013. számú és AJB-5527/2013. számú a víziközmű-szolgáltatást érintő jelentés is alátámasztotta. Az alapvető jogok biztosa azért tett javaslatot a Vhr. módosítására, hogy a közkifolyóról történő vízhasználat esetében a Vhr. a hatályos szabályozásnál világosabban fogalmazza meg, hogy a közkifolyókon vételezett ivóvíz díját kinek kell a szolgáltató részére megfizetni. A Vksztv-nek a T/ sz. törvényjavaslat keretében történt módosítása az alábbiakban részletesen kifejtett indokok miatt szorosan összefügg a Vhr. előterjesztésében szereplő módosításával. E szoros összefüggésre tekintettel indokolt volt figyelemmel kísérni a törvényjavaslat parlamenti sorsát, és megvárni legalább az egységes javaslat normaszövegét, hogy a törvényalkotás során bekövetkező változásokkal összhangban álló Vhr. tervezet kerülhessen közigazgatási egyeztetésre. Utalni szükséges továbbá arra is, hogy a Vksztv, illetve Vhr. módosítása szükségszerű, hogy ugyanazon a napon, január 1-én lépjenek hatályba, ezért a Vhr. közigazgatási és társadalmi egyeztetésére kevés időkeret maradt. Ezek a tényezők indokolják az előterjesztés közigazgatási egyezetésének általános eljárási rendtől eltérő, sürgős lefolytatását.

4 4 A Vksztv. módosításához kapcsolódva: a javaslat rendezi a mellékvízmérőkön alapuló elszámolási módra történő áttérés előfeltételeit, a víziközmű-szolgáltató és a felhasználók együttműködésének kereteit, a jogszabályi rendelkezések megszegésének következményeit, a védendő felhasználók nyilvántartásba vételi eljárását, a státusz igazolásának módját, és az igénybe vehető kedvezmények körét, valamint a bírságolásra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését. A Vhr. tervezett módosításának szükségességét másrészt megalapozta az a körülmény, hogy a Vksztv ban a Kormány számára biztosított felhatalmazó rendelkezések szerinti jogalkotási feladatok teljesüljenek, különös tekintettel a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló évi LIV. törvény által beiktatott tárgykörökben. Tehát a jogszabályalkotással korábban nem kiaknázott felhatalmazó rendelkezéseken alapulva az előterjesztés javaslatot tesz a: a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos áruk és szolgáltatások körét, a beszerzésre, a kiválasztásra és a megbízásra vonatkozó feltételek és eljárások, az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályok, valamint a gördülő fejlesztési tervek tartalmát, ütemezésének, felülvizsgálatának, továbbá a tervek jóváhagyásának rendeleti szintű szabályozására Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztésben a MEKH vonatkozásában merül fel közfeladat változás amiatt, hogy a víziközmű-rendszerek fenntartható működésének előfeltételét képező gördülő fejlesztési tervek felülvizsgálatát és jóváhagyását elvégezze. Fel kell hívni azonban a figyelmet, hogy ezt a feladat- és hatáskört a MEKH számára nem az előterjesztésben szereplő jogszabály telepíti, hanem a Vksztv január 1-én hatályba lépő 11. -a. Arra való tekintettel tehát, hogy a közfeladat változás a Vksztv. kihirdetése óta ismert, a hatásvizsgálati lapon ennek következménye nem jelenik meg. Az előterjesztés ugyancsak nem kalkulál negatív költségvetési hatásokkal gördülő fejlesztési tervek elkészítése és a tervek végrehajtása vonatkozásában. Ennek alapvető oka, hogy a Vksztv a szerint üzemeltetési szerződésekből származó bevételeket kizárólag a fejlesztésekre lehet fordítani, illetve ezen felül rendelkezésre állnak a víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból befolyt bevételek, valamint a pályázat útján esetlegesen elnyert pénzeszközök. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés mellékletét képező rendelet tervezete az alábbi kiemelt szabályozási tárgyakat érinti: 1. Vhr. néhány fogalom meghatározásának újraszövegezése, pontosítása, illetve a Vksztv. fogalom meghatározásaival való összhang megteremtése miatt néhány definíció hatályon kívül helyezése.

5 5 2. A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közüzemi szerződéses jogviszony pontosabb jogszabályi megjelenése érdekében: a. a felhasználói igénybejelentéssel és annak befogadásával, a közüzemi szerződés megkötését megelőző egyéb kontraktuális viszonyok rendezése, b. hatályos Vhr-ben szétszórtan (több címben) szabályozott, de tartalmilag szoros kapcsolatban álló rendelkezéseknek a megfelelő szabályozási tárgyakhoz történő átcsoportosítása az egyszerűbb alkalmazhatóság érdekében, c. az alapvető jogok biztosa javaslatainak átültetése (ellátás minőségéért való osztott felelősség a házi- és csatlakozó vezetékeken, közkifolyón vételezett ívóvízért fizetésre kötelezett személy meghatározása, hőségnapokon biztosított többlet vízigény rendezése) d. a víziközmű-szolgáltató ellenőrzési lehetőségeinek árnyaltabb megfogalmazása, a kölcsönösen méltányolható érdekek figyelembe vételével, e. a vízmérő cseréjével, hibáinak kiküszöbölésével összefüggő szabályozás pontosítása, a felelősségi viszonyok tisztázása. 3. A mellékvízmérőn alapuló elszámolási módra történő áttéréssel együtt járó feladatok szabályozása, az elszámolás alkalmazási feltételeinek meghatározása, 4. a védendő felhasználók nyilvántartásba vételi eljárása, a státusz igazolásának és az igénybe vehető kedvezmények körének meghatározása, 5. a beszerzési terv és beszerzési szabályzat tartalmi meghatározása, 6. az ügyfélszolgálatok működtetése, 7. a gördülő fejlesztési tervek tartalma, felülvizsgálata és jóváhagyása, 8. kisebb szövegpontosítások átvezetése, valamint 9. az indokolatlan, esetleg más formában újra szabályozott rendelkezések hatályon kívül helyezése Egyéb intézkedés A cél megvalósítása a 2.1. pontban vázoltakon túl további intézkedést nem igényel Alternatívák Az igénybe vett eszköznek nincs alternatívája, az előterjesztésben foglalt célkitűzések a jogi szabályozás módosításával érhetőek el. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés kapcsolódik a szociális közműszolgáltatás jogalkotási faladataival foglalkozó tárcaközi bizottság által megfogalmazott fogyasztóvédelmi célkitűzésekhez, továbbá összhangban áll a Nemzeti Együttműködés Programjának Hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás című fejezetében foglaltakkal. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés szorosan kapcsolódik az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslathoz, részben osztja annak jogi sorsát, ugyanis e törvényjavaslat

6 6 keretében a Vksztv. olyan értelmű módosítása is zajlik, amelyre jelen előterjesztés, mint érvényes jogi normára tekint. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások Az előterjesztés közvetett módon, a Vksztv. útján kapcsolódik a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) rendelkezéseihez. Az előterjesztés egyúttal a Vhr év februári kihirdetésével egyidejűleg elmaradt notifikációját is célozza. A víziközmű-szolgáltatás szabályozásának szolgáltatási irányelvvel összefüggő kapcsolódásait a KÁÉ november 13-ai ülésén megtárgyalt, a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény módosításáról szóló Korm. előterjesztés 5. pontja részletesen ismerteti. A Vhr-ben, illetve annak módosításában megjelenő szabályanyag az ott ismertetettekhez képest további kiegészítést nem tesz szükségessé. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés mellékletét képező Korm. rendeleti javaslatot az Országgyűlés nem tárgyalja. 7. Társadalmi egyeztetés A társadalmi egyeztetésre a jogszabályok elkészítésében való társadalmi részvételről szóló évi CXXXI. törvény szerinti általános egyeztetés keretében kerül sor. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.3. pontjában felsorolt szervezeteknek. 8. Vitás kérdések, válaszok A közigazgatási egyeztetése során érkezett, a jogalkotói célkitűzésekkel összhangban álló vélemények a normaszöveg tervezeten átevezetésre kerültek. Az alábbiakban részletezett indokok alapján egyes észrevételekkel vagy javaslatokkal az előterjesztő nem ért egyet: A Miniszterelnökség vonatkozásában 1. A Miniszterelnökség az előterjesztés 61. (8) bekezdéséhez kapcsolódva szankció kidolgozását javasolja arra az esetre, ha a felhasználó akadályozza a vízmérő leolvasását. A probléma valós víziközmű-szolgáltatói igény tükröz, azonban bevezetése további megfontolást igényel, különösen az időzítés vonatkozásában. Egy későbbi Vhr. módosítási csomagban célszerű volna a kérdést újból napirendre venni. 2. A Miniszterelnökség az előterjesztés 62. (8) és (9) bekezdéseit érintően kifogásolta, hogy a tervezet nem határozza meg pontosan az elfogadott mérési hibát. Az előterjesztő álláspontja szerint az elfogadott mérési hibát egyrészt a bekötési vízmérő, másrészt a mellékvízmérők számos, típusfüggő műszaki paramétere befolyásolja, ezért azt csak egyedileg az adott helyen beépített vízmérők hitelesítési jellemzői alapján lehet

7 7 vizsgálni. A hitelesítési jellemzők között a teljesség igénye nélkül elsőként kell említeni a típusonként eltérő hitelesítési hibahatárokat, továbbá a vízmérőkre szintén egyenként jellemző minimális és maximális térfogatáram tartományokat. Ezen műszaki jellemzők alapján csak a víziközmű-szolgáltató van abban a helyzetben, hogy az adott helyen beépített vízmérő típusok ismeretében az elfogadott mérési hibát meghatározza. Ebből következően az elfogadott mérési hiba jogszabályban való meghatározására nincs reális lehetőség. Ugyanehhez a rendelkezéshez kapcsolódva a Miniszterelnökség javasolja, hogy a víziközmű-szolgáltatónak a soron kívüli ellenőrzés elvégzése helyett csak értesítési kötelezettsége legyen a bekötési vízmérő szerinti felhasználó felé, aki a szükséges lépéseket megteszi az elszámolatlan vízvétel felszámolása végett. E felvetéssel összefüggésben az előterjesztő álláspontja az, hogy a víziközmű-szolgáltató által elvégzett soron kívüli ellenőrzés, még ha csak szemrevételezésen alapul, sokkal szakszerűbb és alkalmasabb a hibalehetőségek feltárására, valamint a szükséges teendők meghatározására, mintha ugyanezzel a feladattal egy laikus szereplőt, a bekötési vízmérő szerinti felhasználót bízza meg a jogszabály. 3. Az előterjesztés 62. (10)-(11) bekezdéseit érintően a Miniszterelnökség hiányolta a csőtörés miatti vízveszteség elszámolásának szabályozását. Az előterjesztő utalni kíván arra, hogy e kérdéskört a Vhr a megfelelő módon kezeli. 4. A Miniszterelnökség álláspontja szerint a Vhr. 67. új (10a) bekezdésében az elszámolási maximumként meghatározott 500 órás időtartam nem jelent visszatartó erőt a vízmérő manipulálásától. Az előterjesztő álláspontja szerint ez a szankció jellegű előírás megfelelő visszatartó erőt jelent, hiszen egy 15 mm-es névleges átmérővel rendelkező vízmérő esetében az 500 órás időtartam cca. 750 m 3 vízmennyiséget jelent, amit egy 3-4 fős család átlagos körülmények között mintegy 5 év alatt használ fel. 5. A 94/D. (1) bekezdését illetően a Miniszterelnökség álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy a szervezeten belül ki tekinthető a beszerzési igényt előterjesztő szervezeti egységnek, ezért javasolták ennek pontosabb meghatározást. Az előterjesztő álláspontja szerint az igényt előterjesztő szervezeti egység pontosabb körülírása a víziközmű-szolgáltatók eltérő szervezeti struktúrája, üzemszervezési megoldásai miatt nem lehetséges. A beszerzési szabályzatban kidolgozott eljárási rend viszont egyértelmű támpontot ad arról, hogy az adott víziközmű-szolgáltatónál a feladat- és hatáskörök ezek között meghatározva a javaslattévő szervezeti egységeket telepítése miként történik. EMMI vonatkozásában 1. Az általános észrevételek 4. pontjával kapcsolatban az előterjesztő megjegyzi, hogy az ellenőrzésekkel a Vhr.-ben egy önálló (26.) cím foglalkozik. Ennek az alcímnek a módosítását az előterjesztés szintén tartalmazza. Az ellenőrzési rend tervezett módosítása során az EMMI kifogásait részben rendezettnek lehet tekinteni. A további észrevételeket illetően a részletesebb szabályozás kidolgozásának hiányoznak az előfeltételei, különös tekintettel a felhasználó saját érdekében álló ellenőrzésre, és az épületgépészet területén végbement jelentős technikai fejlődés eredményeképpen kialakult rendkívül heterogén műszaki megoldásokra. 2. Az általános észrevételek 5. pontját érintően az előterjesztő utalni kíván arra, hogy a Vksztv. 58. (4) bekezdését újraszabályozó T/ törvényjavaslat szerint a járási népegészségügyi intézetet a felhasználó második felszólításával egyidejűleg, legalább 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően értesül a tervezett korlátozásról, és ha ezen

8 8 értesítés alapján szükségét látja a hatósági intézkedésnek, azt továbbra is megteheti. Az új szabályozás célja ezzel összefüggésben tehát az adminisztratív terhek csökkentése volt, hiszen a jövőben a járási népegészségügyi intézetnek csak abban az esetben kell érdemi intézkedést tenni, ha a víziközmű-szolgáltató által tervezett korlátozásban közegészségügyi kockázatot lát, viszont ha egyetért az intézkedéssel, nincs határozathozatali kényszer. 3. A részletes észrevételek 2. pontjával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Vhr. 79. (4) bekezdése most is tartalmaz azonos tartalmú szabályozást. A tilalom megszegőivel szembeni fellépésre a Vhr. megfelelő eszközöket [56. (1) bekezdés f) pont, 57. (3) bekezdés, 71. (1) bekezdés, stb.] ad a víziközmű-szolgáltató kezébe, ezért az előterjesztő nem tartja szükségesnek az új 55/A. kiegészítését. 4. A részletes észrevételek 3. pontját érintve az előterjesztő álláspontja szerint ebben a szakkérdésben kizárólagosan a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal foglalhat állást, ezért a hitelesítés és a kalibráció módját a közszolgáltatási szerződés nem határozhatja meg. 5. A részletes észrevételek 4. pontját az előterjesztő azért nem támogatja, mert maga a Vhr., valamint a szolgáltató üzletszabályzata megfelelő részletességgel tárgyalja ezt a kérdést, ezért nem látja okát az adminisztratív terhek ilyen jellegű növelésének. 6. A részletes észrevételek 7. pontjában kifogásolt fogalomhasználat módosítását az előterjesztő nem támogatja. Ennek oka, hogy az egységes fogalomhasználatot különösen a Vksztv. és a Vhr. viszonylatában tartja indokoltnak. A Vksztv.-nek a T/ törvényjavaslat keretében történő módosítását előkészítő jogalkotási folyamatban az EMMI 51880/2013/JKOORD sz. véleményében rögzítette az illetékes népegészségügyi szerv meghatározására vonatkozó kérését. Ez utóbbi kérésnek megfelelően módosult maga a Vksztv., és a törvényi változással egyező fogalomhasználatot alkalmaz az előterjesztés is. Az NGM vonatkozásában (vitás kérdés nem maradt fenn) A 4-6. számú felvetésekkel kapcsolatban az előterjesztő az alábbi tájékoztatást adja: Egy terv elkészítésénél néhány tízezer, legfeljebb forint kiadással lehet számolni. (A és évi gyakorlat alapján reálisan lehet arra számítani, hogy a tervezési munkák jelentős részét a víziközmű-szolgáltató térítésmentesen átvállalja.) Összességében tehát nem jelent túlzó terhet az ellátásért felelős önkormányzatokra és az államra a tervezési feladat. A tervek elkészítéséhez szükséges alapadatok a víziközművek kötelező vagyonértékelése során képzett állagmutatók szerint vagy legkésőbb a évi tervezési ciklusra rendelkezésre állnak. A tervek megvalósításának költségszükségletét az ellátásért felelős teherbíró képességének függvényében saját maga a tervbe felvett munkák körének saját hatáskörben történő meghatározásával szabályozhatja, ezért csak kivételesen lehet olyan esetekre számítani, hogy a tervben előirányzott munkák nem teljesülnek. A víziközmű-szolgáltatók gazdasági helyzete és a tervek megvalósítása között közvetlen kapcsolat nem áll fenn, hiszen a fejlesztések nem a víziközműszolgáltatók, hanem az ellátásért felelősök finanszírozásában valósulnak meg. A terv végrehajtásának elmulasztása akkor következhet be, ha a tervezésnél az ellátásért felelős irreális célkitűzéseket fogalmazott meg saját lehetőségeit illetően. Ez esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bírságot szabhat ki. A gördülő fejlesztési tervezés megvalósítása kulcsfontosságú. Hazánk hatalmas és folyamatosan növekvő közmű vagyonnal rendelkezik. A teljes víziközmű vagyon

9 VM vonatkozásában 9 újjáépítési értéken milliárd Ft nagyságrendre becsülhető. A víziközmű (ivóvízellátó, szennyvíz-elvezető, csapadékvíz-elvezető) hálózatokkal kapcsolatban a jövő egyik legfontosabb stratégiai kihívása a gördülő fejlesztési tervekben szereplő feladatok maradéktalan és műszaki igényszinten történő elvégzése. 1. A 6. sz. észrevétellel kapcsolatban az előterjesztő indokoltnak tartja a Vhr. 62. (7)-(8) bekezdésében az elkülönített vízhasználatok mellett a más mérőberendezéssel ellátott vízvételi helyek megjelenítését is, tekintettel arra, hogy e nélkül a locsolási vízmérők elszámolása nem lenne megoldva, nem támogatja Vhr. 62. (9) és (11) bekezdésében a képviselő mellett a bekötési vízmérő szerinti felhasználó alternatív megjelenítését, tekintettel arra, hogy 62. (6) bekezdés a) pontja egyértelmű iránymutatást ad, hogy az elszámolási módot választó elkülönített vízhasználatokat ki képviseli, a Vhr. 63. (2) bekezdésében indokoltnak tartja az egyéb vízmérők esetében is a plombálást, hiszen e jogszabályhelyen ezek is a díjelszámolás alapjául szolgáló berendezések, melyeket óvni szükséges az jogellenes manipulációtól. 2. A 8. sz. észrevételhez: A Vhr. 64. (3) bekezdésének módosításának szándéka részben a víziközműszolgáltató felmondási jogának szűkebb keretek közé helyezése volt, összefüggésben a Vksztv. 52. (2a) bekezdése szerinti elszámolási mód bevezetésével. Az előterjesztő egyúttal más jogszabályhelyeken [Vhr. 62. (10) bekezdés, 84. (8) és (10) bekezdés] egyéb szankcionálási lehetőséget ad a víziközmű-szolgáltató kezébe, hogy a jogellenes magatartást tanúsító elkülönített vízhasználókat szükség esetén motiválni tudja a szabályok betartására. Ezen indokokra tekintettel az előterjesztő a Vhr. 64. (3) bekezdésének hatályban történő fenntartásával illetve ezzel összefüggésben a Vhr. 64. (7b) bekezdésének javasolt módosításával nem ért egyet. A Vhr. 64. (9) bekezdése vonatkozásában az előterjesztő utalni kíván arra, hogy indokolatlan eljáráshoz, valamint a felhasználó és a víziközmű-szolgáltató költségeinek felesleges növekedéséhez vezet, ha nem nyitjuk meg a lehetőségét annak, hogy a hibás fogyasztásmérő vonatkozásában a felhasználó döntése alapján mellőzhető legyen az ellenőrző vizsgálat, ha annak új berendezéssel történő kicserélését így a hiteles mérés feltételeinek ismételt megteremtését a felhasználó vállalja. Az előterjesztő indokoltnak tartja a bekezdés 2. mondatának megtartását. 3. A 12. sz. észrevételhez: A felfüggesztéshez, illetve korlátozáshoz a Vhr. 72. (1) bekezdésével összefüggő hatásköri észrevételekkel kapcsolatban az előterjesztő hivatkozni kíván az EMMI észrevételeinek 2. pontjára adott indokolásra. A Vhr. 72. (2) bekezdésének módosítását az előterjesztő nem tartja indokoltnak, tekintettel arra, hogy a közterületi vízkivételi hely fogalmát a Vhr. 1. definiálja. 4. A 13. sz. észrevételhez: a Vhr. 72/A. (3) bekezdésének módosítását az előterjesztő nem tartja indokoltnak, tekintettel arra, hogy az arra hatáskörrel rendelkező szaktárca nem kifogásolta. 5. A 14. sz. észrevételhez: a Vhr nak kiegészítését az előterjesztő indokoltnak tartja, mert ezzel nagyobb mozgásteret enged a víziközmű-szolgáltatók számára, hogy

10 10 kedvezményekben részesítse az arra rászoruló felhasználókat. Erre eddig a jogszabály lehetőséget nem biztosított. 6. A 19. sz. észrevételhez: a Vhr. 90/C. (1) bekezdésében meghatározott tervezési időszakok esetében az előterjesztőnek a Vksztv. előírásához, és nem a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. Korm. rendelet szabályaihoz kellett elsősorban igazodnia. Ebből következően az előterjesztő nem látja indokoltnak a tervezet módosítását. 7. A 22. sz. észrevételhez: A Vhr. 67. (3) bekezdésének szövegcserés módosításának oka, hogy a szakasz megelőző bekezdései alapján feltételezhető, hogy a hibás mérés tényét a vizsgálat megállapította. A módosítást az egyszerűbb megfogalmazás tette szükségessé. A Vhr. 67. (10) bekezdésének szövegcserés módosításánál fogyasztóvédelmi szempontból volt indokolt a meghibásodás kedvezményes elszámolását kiterjeszteni, hiszen a felhasználótól nem minden esetben várható el az a szakmai ismeret, ami a hiba megállapításához szükséges. 8. A 23. sz. észrevételhez: A Vhr pontját a Vksztv pontja definiálja. A Vhr. 61. (1) bekezdését a tervezet 55. -a újraszabályozza, A Vhr. 71. (4) és (5) bekezdésének hatályon kívül helyezését indokolja, hogy a polgári jogi igények elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A szakértő bevonásáról a bíróságnak kell rendelkeznie. A Vhr. 71. (1)-(2) és (4) bekezdését a terveztet 55. -a újraszabályozta. A Vhr. 84. (2) bekezdésének jelentősége azzal, hogy a tervezet megfelelő szankció rendszert vezetett be az elkülönített vízhasználatokra megszűnt. A Vhr. 87. (2)-(4) és (6) bekezdését a terveztet 55. -a újraszabályozza, illetve a vízügyi hatósági eljárásra nem indokolt a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeleten kívül speciális szabályokat fenntartani. 9. A 24. sz. észrevételhez: A Vhr. 65. (5) bekezdésének hatályon kívül helyezését a Vksztv. T/ sz. törvényjavaslattal történő módosítása indokolja. A Vhr. 75. (5) bekezdésénél indokolt a szabálytalan szövegrész hatályon kívül helyezése, hiszen szünetelés esetén a közmű bármilyen jellegű, így akár a szabályos használatát is jogellenesnek kell tekinteni. A Vhr. 82. (3) bekezdésénél alkalmazott módosítás azt a duplikációt szünteti meg, amit ugyanezen szakasz (2) bekezdése is szabályoz. A MEKH vonatkozásában Az észrevételek I. fejezetéhez: 1. Az előterjesztő előrebocsátja, hogy a nem egységes fogalomhasználatot a Vhr. tervezete az új Ptk. szabályozása, illetve az arra való felkészülés érdekében alkalmazza. Ennek megfelelően az előterjesztő már következetesen a közszolgáltatási szerződés -t alkalmazza a közüzemi-szerződés helyett. Tekintettel arra, hogy ez a kettősség jogalkalmazási nehézséget nem okoz, ugyanakkor egyszerűsíti a március 15-ei hatályba lépést, az előterjesztő indokoltnak tartja a tervezetben szereplő fogalomhasználat fenntartását. 2. A 7. sz. észrevételhez: a Vhr. 61. (9) bekezdésében a távleolvasás kivételként történő megjelenítését az előterjesztő nem tartja indokoltnak, hiszen ez esetben is megtörténik a

11 11 leolvasás, és nincs ésszerű indoka annak, hogy ez esetben a felhasználó ne kapjon megfelelő tájékoztatást írásban. 3. A 10. sz. észrevételhez: a Vhr. 62. (4) bekezdésénél megfontolandó a járási hivatalhoz a hatáskör telepítése, azonban ez további egyeztetést igényel. A tervezett normatartalom ugyanakkor nem zárja ki a lehetőségét a jogvita polgári peres úton történő rendezésének. Az előterjesztő jobbnak tartja egyelőre ez utóbbi megoldással rendezni e kérdést, mint a locsolási vízhasználatokra vonatkozó, felhasználókra kedvezőbb szabályozás elhalasztását. 4. A 23. sz. észrevételhez: a Vhr. 3. (5) bekezdésének módosítása már figyelemmel van a március 15-én hatályba lépő új Ptk. rendelkezéseire, és abban a kötelezettség kizárására már van lehetőség. Az észrevételek II. fejezetéhez: 1. Az 1. sz. észrevételhez: a Vhr. 61. (5) bekezdésének javasolt módosítása sértené a Vhr.- ben megjelenő és a szociális közműszabályozás eredményeit, ezért a módosítási szándék fogyasztóvédelmi szempontból nem támogatható. 2. A 2. sz. észrevételhez: a Vhr. 64. (12) bekezdésének javasolt módosítása legalább oly mértékben elfogult a szolgáltató irányába, mint a tervezett szabályozás a felhasználó irányába. Ebből következően módosítási javaslat fogyasztóvédelmi szempontból nem támogatható. 3. Az 5. sz. észrevételhez: a Vhr. 84/A. -sal történő javasolt kiegészítése nem volna együtt alkalmazható az előterjesztésben szereplő 62. -ban részletezett elszámolási móddal. Az egymást kizáró szabályozás koherencia zavart eredményezne, ezért az nem támogatható. 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Fónagy János államtitkár, 4. Részletes kommunikációs terv: Az előterjesztés kommunikációját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya végzi tárcaközlemény kiadásával, interjúk szervezésével és a sajtómegkeresések írásos megválaszolásával.

12 Hatásvizsgálat A hatásvizsgálati lap az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet alapján az előterjesztés részét képező mellékletben található. A fentiek alapján kérem a Kormányt, hogy egyetértése esetén a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Budapest, december 18. Németh Lászlóné miniszter

13 13 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés melléklete szerinti tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

14 14 1. melléklet a JF/23534/2013-NFM. számú kormány-előterjesztéshez /2013. ( ) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény 74. (1) bekezdés 3., 5., 9-11., pontjában a 34. tekintetében a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 31. (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) 22. közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül közterületen, közüzemi ivóvízzel ellátott ivóvízvételi hely található; (2) A Vhr pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) 27. műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető törzshálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációsan, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható; (3) A Vhr. 1. -a a következő 30a. ponttal egészül ki: 30a. rendszeres emberi tartózkodás: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott épület huzamos jellegű éjszakai ott-tartózkodással együtt járó természetes személy általi igénybevétele; 2. A Vhr. 16. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

15 A bekötés feltételei és a közüzemi szerződés létrejötte 3. A Vhr a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vhr. a következő 55/A. -sal egészül ki: 55. (1) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának birtokában kezdeményezheti (igénybejelentés). Az igénybejelentésben a bejelentő közli: a) a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett ivóvíz mennyiséget, b) az elvezetni tervezett szennyvíz mennyiséget, annak minőségi jellemzőit, különös tekintettel az előírt küszöbértékekre, c) a bekötéssel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tulajdonos személyét, valamint ha az nem azonos a bejelentővel az ingatlanhasználat jogcímét, és d) a csatlakozó hálózat, illetve a házi hálózat kialakításának általános műszaki jellemzőit. (2) Az igénybejelentés kézhezvételét követően a víziközmű-szolgáltató vizsgálja: a) a közműhálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát, b) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását, c) a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását, d) a bekötővezeték és a vízmérési hely létesítésének műszaki feltételeit, e) az ingatlanhasználat jogcímét, valamint az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának meglétét, ha az igénybejelentő az ingatlant egyéb jogcímen használja, f) új üzem esetén a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló berendezés meglétét, és g) egyéb, jogszabály által támasztott feltételeket. (3) A víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést elutasítja, ha a) a törzshálózat műszakilag nem elérhető, vagy annak kapacitása nem elegendő az igényelt szolgáltatás biztosítására, b) bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit az igénybejelentő nem vállalja, c) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, d) a bekötővezeték kialakításának nincsenek meg jogszabályi vagy műszaki feltételei. (4) Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból vagy a

16 16 vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni. (5) Az igénybejelentést követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató tájékoztatja az igénylőt arról, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek maradéktalan teljesítéséhez az igénybejelentőnek milyen további feladatokat és fizetési kötelezettségeket kell teljesítenie. E tájékoztatás keretében a víziközmű-szolgáltató: a) meghatározza a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét, b) megadja a bekötővezeték tervezéshez szükséges, törzshálózatra vonatkozó műszaki alapadatokat, c) kijelöli a vízmérési helyet, meghatározza kialakításának műszaki feltételeit d) előírhatja a csatlakozó hálózat és a házi ivóvíz- vagy szennyvízhálózat állapottervének benyújtását, és e) kérheti az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulását, ha az igénybejelentő az ingatlant egyéb jogcímen használja. 55/A. (1) Ha az igénybejelentő az 55. (4) bekezdés alapján előírtak teljesítését vállalja, a) gondoskodik a vízmérési hely kialakításáról, és b) elkészíti az 5. melléklet szerinti tervet. (2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott terv alkalmasságáról annak benyújtásától számított 15 napon belül nyilatkozik. (3) Ha a benyújtott terv a bekötés megvalósítására nem alkalmas, a víziközmű-szolgáltató a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti. (4) A bekötővezeték műszaki kialakításával kapcsolatban az igénybejelentő és a víziközműszolgáltató között felmerült vitás kérdésekben a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) dönt. (5) A bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, működőképességi- és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a bekötési vízmérő beszerelését a víziközmű-szolgáltató végzi. Ezek munkadíját az igénybejelentő köteles megelőlegezni. (6) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló vízmérőt üzembe helyezésekor illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy záró bélyeggel látja el. (7) A víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés esetén az építtetőt a víziközmű-szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással egyidejűleg, írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény szükség szerinti átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból alkalmassá válik és a víziközmű-szolgáltatás biztosításának egyéb akadálya nincs. (8) A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járási hivatal a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés, elbontására, leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi és csatlakozó hálózat ellenőrzésének, illetve a mérőleolvasás tűrésére.

17 17 A Vhr. 56. (1) bekezdése e)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: 4. (A víziközmű-szolgáltatásra a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közüzemi szerződést köt, amely tartalmazza:) e) a mérésnek, a mérőeszköz leolvasásának, a számlázásnak és a számla kiegyenlítésének valamint a szolgáltatási díj visszatérítésének a módját, f) a szerződésszegés következményeit, különösen a hibás és a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos szabályokat, g) a felhasználó személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét, 5. A Vhr. 57. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A felhasználó a tulajdonában lévő házi ivóvíz- és szennyvízhálózatot, illetve a csatlakozó hálózatot rendszeresen ellenőrzi és az észlelt hibákat haladéktalanul kijavítja. Ha ennek a víziközmű-szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a szolgáltató a közüzemi ivóvízellátást korlátozhatja vagy felfüggesztheti. 6. A Vhr. 60. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Ha a víziközmű-szolgáltató a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt ellenőrzési feladatának az üzletszabályzatban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat felhasználói szerződésszegésre, és ezen a jogcímen nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben. 7. A Vhr. 61. (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani. (9) A leolvasás alkalmával észlelt, az azt megelőző 12 havi átlagfogyasztást a víziközműszolgáltató üzletszabályzatában meghatározott mértéket meghaladó fogyasztásról a felhasználót a leolvasással egyidejűleg vagy azt követő 15 napon belül tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtét kétség esetén a víziközmű-szolgáltató bizonyítja.

18 18 8. A Vhr a helyébe a következő rendelkezés lép: 62. (1) A víziközmű-szolgáltatás elszámolásának alapjául szolgáló vízmennyiséget hiteles, és víziközmű-szolgáltató által plombált vagy záróbélyeggel ellátott fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni. (2) Több felhasználó közös bekötése esetén a nem lakossági felhasználók ivóvízhasználatát külön ivóvízmérővel kell mérni. (3) Szennyvízelvezetési közszolgáltatási szerződéssel, de szennyvízmennyiség-mérővel nem rendelkező felhasználó kérelmére a szennyvíz kibocsátással nem járó, így különösen a locsolási vízhasználat (továbbiakban együtt: locsolási vízhasználat) elkülönített mérés alapján történő elszámolását biztosítani kell. A locsolási vízmérő telepítéséhez a legegyszerűbb műszaki megoldást kell választani azzal, hogy az nem veszélyeztetheti a víziközmű biztonságos működését. A locsolási vízmérő kialakításának egyéb feltételeit, az ellenőrzés, a mérőleolvasás és az elszámolás szabályait a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata, valamint a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó írásbeli megállapodása tartalmazza. (4) A víziközmű-szolgáltató a házikert öntözéséhez vagy haszonállat tartáshoz szükséges locsolási vízhasználatot elkülönített mérés nélkül, a 63. (6) bekezdés d) pontja szerint, mennyiségi korrekció útján is biztosítja, ha azt a felhasználó az ellenőrzés lehetőségének előzetes értesítés mellőzésével történő felajánlásával kéri. (5) A Vksztv. 52. (2a) bekezdése szerinti elszámolási módra való áttérést az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók kérhetik, amit a víziközműszolgáltató a jogszabályi feltételek fennállása esetén teljesít. (6) Az (5) bekezdés szerinti kérelemben: a) egy adott bekötési vízmérőhöz tartozó, mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók teljes bizonyító erejű magánokiratban közlik a víziközmű-szolgáltatóval a képviseletükben eljáró személy nevét, amennyiben az nem a bekötési vízmérő szerinti felhasználó, b) az a) pontban meghatározott képviselő a csatlakozó hálózati szakasz a megvalósulási állapotáról készített épületgépészeti tervet az üzletszabályzatban meghatározott tartalommal és formában víziközmű-szolgáltató rendelkezésre bocsátja, c) az a) pontban meghatározott képviselő közli a víziközmű-szolgáltatóval arra vonatkozó megállapodásukat, hogy a mellékvízmérők és a bekötési vízmérő egyidejű leolvasására a víziközmű-szolgáltató gyakorlatával összhangban rendszeresen mely időpontban kerüljön sor. (7) Az érintett felhasználókat a víziközmű-szolgáltató legkésőbb a soron következő számla mellékleteként vagy más igazolható módon tájékoztatja az adott helyre, a bekötési vízmérő, valamint az elkülönített vízhasználatok és más mérőberendezéssel ellátott vízvételi helyek összesített fogyasztásának különbözetére a beépített vízmérők hitelesítésnél megengedett

19 19 hibahatárok alapján kalkulált megállapított elfogadott mérési hiba nagyságáról (a továbbiakban: elfogadott mérési hiba). (8) Ha a Vksztv. 52. (2a) bekezdése alkalmazásánál a bekötési vízmérő, illetve az elkülönített vízhasználatok és más vízvételi helyek összesített fogyasztásának különbözete meghaladja az elfogadott mérési hibát, a csatlakozó hálózati szakasz esetleges vízveszteségének és elszámolatlan vízvételeinek (továbbiakban együtt: elszámolatlan vízvétel) feltárására a víziközmű-szolgáltató saját költségén soron kívüli ellenőrzést végez. (9) A vizsgálatra az elszámolatlan vízvételre utaló leolvasási adat keletkezését követő 30 napon belül kell sort keríteni. Az ellenőrző vizsgálaton a (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselő biztosítja a bekötési vízmérő és mellékvízmérők és a csatlakozó hálózat egyidejű, részletes műszaki felülvizsgálatának lehetőségét. Az ellenőrző vizsgálaton a 68. -nak az együttműködésre és a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (10) Ha a (9) bekezdés szerinti ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a csatlakozó, illetve házi ivóvíz hálózatoni szakaszon az elfogadott mérési hibát meghaladó vízfogyasztást elszámolatlan vízvétel okozta, és annak megszüntetéséről az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók az ellenőrzést követő 20 napon belül nem gondoskodtak, az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők összesített fogyasztási különbözetének megfizetése az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználatokat eltérő megállapodás hiányában egyenlő arányban és egyetemlegesen terheli. (11) A víziközmű-szolgáltató az elfogadott mérési hibát meghaladó vízfogyasztás (10) bekezdés szerinti számlázását az utolsó pontosnak tekintett mérőleolvasástól az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig alkalmazhatja. Az elszámolatlan vízvétel megszüntetését a (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselő bejelenti a víziközmű-szolgáltató felé. (12) Ha valamely mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező, és a Vksztv. 52. (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó: a) a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mellékvízmérő hitelesítéséről nem gondoskodott, b) három egymást követő alkalommal nem teszi lehetővé a (6) bekezdés c) pontja szerinti időpontban a mellékvízmérő leolvasását, vagy c) 60 napot meghaladó fizetési késedelembe esett az egyéb jogkövetkezmények viselése mellett tűrni köteles, hogy a víziközmű-szolgáltató az adott felhasználási ivóvízfogyasztását korlátozza vagy előrefizetős fogyasztásmérőt helyezzen el a vízmérési helyen.. 9. (1) A Vhr. 63. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A nem víziközműből származó víz azon mennyisége mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, hiteles fogyasztásmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak záró bélyeggel vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól.

20 20 (2) A Vhr. 63. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott vízmérő működtetéséről, karbantartásáról a felhasználónak saját költségén kell gondoskodnia. (3) A Vhr. 63. (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:) d) elkülönített mérés hiányában a házikert öntözéshez kizárólag május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az ingatlan beépítetlen területének, de legfeljebb az ingatlanterület 50 százalékának alapulvételével 1 l/m 2 /nap, haszonállat tarásához számosállatonként 40 l/db/nap ivóvízmennyiség, valamint (4) A Vhr. 63. (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (7) Ha a felhasználási helyen keletkezett szennyvizet önálló szennyvíz-elhelyező műbe vezetik, az önálló szennyvíz-elhelyező mű működését engedélyező hatóság és a víziközmű-szolgáltató jogosult a közműves ivóvízhálózatból és a saját célú vízkivételi műből származó víz, illetve az elvezetett szennyvíz a mért mennyiségét ellenőrizni. (8) A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti. 10. (1) A Vhr. 64. (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) A szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatót vagy az ellátásért felelőst, a szolgáltatási pont után beépített mellékvízmérő tulajdonjoga a felhasználót vagy mellékszolgáltatási jogviszony esetén az elkülönített vízhasználót illeti meg. (3) A felhasználó a saját tulajdonában lévő és elszámolás alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a víziközmű-szolgáltatót bízza meg, úgy a víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg. A víziközmű-szogláltató a hiteles mellékvízmérőt ingyenes cserekészülékkel biztosítja. (2) A Vhr. 64. (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (6) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő cseréjével egyidejűleg írásban rögzíteni kell: a) a fogyasztásmérő cseréjének okát;

21 21 b) a csere dátumát; c) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés dátuma) és mérőállását, állapotát; d) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő záró bélyegének vagy plombájának azonosítóját, azok darabszámát, továbbá a plomba vagy a záró bélyeg sérülésmentes állapotának tényét; e) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását. (7) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá valamennyi ezzel összefüggő kárának költségeit köteles a víziközmű-szolgáltatónak megtéríteni. (3) A Vhr a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki: (7a) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét és annak lejárati dátumát megelőzően legalább 60 nappal tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható módon felhívja a vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre. (7b) A (7a) bekezdésben előírt felhívás kiterjed arra is, hogy ha a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik a víziközmű-szolgáltató ha jogszabály másként nem rendelkezik a 71. szerinti és a Vksztv. 58. (1) bekezdés b) és c) pontjában rögzített jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az elkülönített vízhasználónak címzett felszólítást tájékoztatásul, a bekötési vízmérő szerinti felhasználó részére is megküldi a víziközmű-szolgáltató. (4) A Vhr. 64. (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (8) Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről annak tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni. (9) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését, és ha indokolt, független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat) a felhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató kezdeményezi. Az ellenőrző vizsgálatra nem kerül sor, ha a fogyasztásmérő tulajdonosa a másik fél részéről bejelentett kárigény tényének elismerésével együtt más hiteles fogyasztásmérő haladéktalan felszereléséről dönt. (10) Az ellenőrző vizsgálat idejéről, helyéről az érintetteket az ellenőrzést végző hatóság írásban értesíti. Az ellenőrző vizsgálat végrehajtását az érintett felhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza.

22 (1) A Vhr. 65. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. A Vksztv. 52. (1) bekezdés szerinti elszámolásnál a víziközműszolgáltató a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről a 61. (2) bekezdésében foglalt leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a bekötési vízmérő felhasználóját. (2) A Vhr. 65. (9)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki: (9) A felhasználási helyen bekövetkező tulajdonos vagy használati jogviszony változás esetén víziközmű-szolgáltató a felhasználó kérésére, az általa megjelölt határnapra elszámoló számlát, valamint a közszolgáltatási vagy mellékszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki. Az elszámolás részletes szabályait a víziközműszolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. (10) Ha az elszámoláskor a felhasználó számára visszatérítés jár, azt a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 15 napon belül megtéríti. Ha a felhasználó másként nem rendelkezik, és megtérítendő összeg a 3000 forintot a) meghaladja, azt a víziközmű-szolgáltató átutalja a felhasználó részére, b) nem éri el, azt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai folyószámláján jóváírja. (10a) A megtérítésre a (10) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása esetén a felhasználó a visszatérítési igény kezdő dátumától számítottan késedelmi kamatra jogosult, melyet a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai folyószámláján jóváír. 12. (1) A Vhr. 67. (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodása esetén, amennyiben a hibára utaló jelet a) a víziközmű-szolgáltató a mérő leolvasásakor, cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, haladéktalanul köteles a felhasználót írásban, igazolható módon tájékoztatni a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól, b) a felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni, illetve a hiba kijavítását azonnal megkezdeni. (6) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles a helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a