Synergon Informatika Nyrt. Éves Jelentés 2009

Synergon Informatika Nyrt. Éves Jelentés 2009 Közzétéve: 2010. április 26.

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 A Synergon Informatika Nyrt. a magyar informatikai piac egyik vezető megoldásszállító cége, a legnagyobb tisztán hazai tulajdonú informatikai vállalat. A Synergon tevékenységi köre magában foglalja a hardver rendszerek kialakítását, kommunikációs hálózatok tervezését és kivitelezését, üzleti infrastruktúraszolgáltatást, szoftverfejlesztést- és tanácsadást, teljes körű információbiztonsági megoldásokat, üzleti alkalmazások- és megoldások kialakítását, valamint implementálását, üzleti és informatikai tanácsadást, informatikai rendszerüzemeltetést, rendszertámogatást és oktatást. A Synergon csoport árbevétele 2009-ben is megközelítette a 18 milliárd forintot. A társaság részvényeit 1999 óta jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén, a BUX index tagja. A Synergon csoport működése kiterjed Magyarországra, Csehországra és Szlovákiára. A vállalat 2001-ben többségi részesedést szerzett a cseh Infintity a.s. informatikai cégben, 2003-ban pedig megalakította Infinity Slovákia nevű leányvállalatát Szlovákiában. Jövőkép A Synergon célja elismert, profitábilis megoldás szállítóként piaci pozícióinak stabilizálása és további erősítése, komplex műszaki képességének fenntartása és fejlesztése, jelentős saját hozzáadott értékkel bíró projektek kivitelezése, valamint a hosszútávú szolgáltatási szerződésállomány növelése. A Synergon innovatív kompetenciafejlesztésekkel és magas színvonalú szakmai hozzáértéssel biztosítja ügyfelei és partnerei számára jövőbemutató, költséghatékony és professzionális informatikai megoldásait.

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 Elnöki levél Tisztelt Részvényesek! A 2009-es év nehéz helyzetbe hozta és komoly kihívások elé állította a hazai informatikai piac szereplőit, így a Synergont is. Ennek ellenére az előző év árbevételi szintjét sikerült megőriznünk 2009-ben is és szigorú költségracionalizáló stratégiánk eredményeként működési költségeink sem növekedtek. Átgondolt stratégiával biztosítjuk versenyképességünk és piaci pozícióink megőrzését Az elmúlt 2-3 évben a hazai informatikai piacon szerzett tapasztalatok, és az elhúzódó gazdasági válság hatására kialakult kedvezőtlen üzleti környezet azt üzente számunkra, hogy a Synergonban szervezeti változásra, valamint a fókuszterületek újragondolására és újrapozícionálására van szükség A Synergon erős és elismert pozíciót foglal el a piacon, lojális ügyfélbázissal és stabil financiális háttérrel rendelkezik. Ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy az erősödő árverseny és a versenytársak piacfoglaló stratégiáival szemben nekünk is új stratégiával kell fellépnünk ahhoz, hogy megtartsuk és növeljük piaci részesedésünket. Az új stratégia lehetővé teszi, hogy piaci részesedésünk védelme mellett rugalmas szereplői legyünk az informatikai piacnak. A szakmaiságot helyezzük a középpontba Új üzleti és szervezeti stratégiánk célja, hogy a Synergont olyan hosszú távon is értékes szakmai céggé tegyük, mely magas színvonalú, innovatív és egyedi üzleti megoldásaival, valamint az informatikai piaci igényeket követő letisztult portfoliójával kiemelkedjen versenytársai közül.

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 Legfontosabb feladatunk a hosszú távú szerződésállomány növelése mellett, egyedi megoldások fejlesztése, szervezteti szinten pedig a stabilitás és a hatékonyság megteremtése volt. Ügyfélkör tekintetében egyre inkább a nagyvállalati és a központi közigazgatásban működő ügyfeleinkre koncentráltunk. Emellett a Synergon piaci részesedésének megtartása és növelése érdekében öt új fókuszterületet jelöltünk ki: közlekedés informatika, környezetvédelem, energetika, e-justice és védelem (defense). Továbbra is magas színvonalú és költséghatékony megoldásokat kínálunk ügyfeleinknek Az elmúlt évben a válság hatására szinte valamennyi üzletágban azzal a ténnyel szembesültünk, hogy az informatikai beruházásokra szánt források szűkültek és élesedett az árverseny. Társaságunk azonban stratégiai szemléletének, munkatársai szakértelmének és költséghatékony szakmai megoldásainak köszönhetően továbbra is megőrizte ügyfelei bizalmát. A kedvezőtlen üzleti környezet ellenére 2009-ben is sikerült olyan szerződéseket kötnünk, melyek a magas árbevétel mellett komoly jövőbeni üzleti lehetőségeket jelentenek számunkra és újabb együttműködési területeket kínálnak ügyfeleink, partnereink részére. Fontos eredménynek tekintjük, hogy elnyertük a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egyablakos ügyintézésre kiírt alkalmazásfejlesztési pályázatát és VPOP adattárház projektjét. Jelentős megrendeléseket kaptunk a bank- és pénzintézeti szektorból, ezek közül is kiemelkedik a Magyar Fejlesztési Banknál elnyert exchange migráció. A távközlés-és média szektorban pedig az elmúlt időszakban kiépített erős és hatékony együttműködés eredményeként újabb szerződéseket kötöttünk az Invitel Zrt.-vel és a Vodafone Zrt.-vel, elsősorban IP hálózatfejlesztés témakörben. A 2009-es évről összefoglalva elmondható, hogy a szűkülő üzleti lehetőségek és a gazdasági válságjelenségek ellenére társaságunk megőrizte ügyfeleit és az informatikai piacon megszerzett pozícióit. Hiszünk abban, hogy új stratégiai

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 irányvonalunk, szakmai hozzáértésünk, kiemelkedő felkészültségünk és innovatív látásmódunk értéket teremtett befektetőink, ügyfeleink és partnereink számára. Mindez azonban nem jöhetett volna létre munkatársaink áldozatos munkája nélkül, amit ezúton szeretnénk megköszönni. Dr. Jeszenszky Zoltán az Igazgatótanács elnöke Lazarovits Márk vezérigazgató

Synergon Informatika Nyrt. és konszolidált vállalatai Konszolidált pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok szerint 2009. december 31-el végződő üzleti évre A könyvvizsgáló jelentése az 56 oldalas pénzügyi kimutatásokra vonatkozik.

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 Synergon Informatika Nyrt. Konszolidált pénzügyi kimutatások 2009. december 31-el végződő üzleti évre Tartalomjegyzék: Oldal: Konszolidált eredménykimutatás... 3 Konszolidált mérleg... 4 Konszolidált saját tőke változása kimutatás... 5 Konszolidált cash-flow kimutatás... 6 Mellékletek a konszolidált beszámolóhoz... 8 Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 2/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 Konszolidált pénzügyi beszámoló mellékleteinek jegyzéke Oldal: 1. Általános információk... 10 2. Beszámoló készítés alapja... 10 3. Számviteli politika és az alkalmazott beszámolási elvek változásai... 11 4. Számviteli politika összefoglalója... 12 1. Üzleti kombinációk... 12 2. Goodwill... 13 3. Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére... 13 4. Ingatlanok, gépek berendezések... 14 5. Immateriális javak véges használati idővel... 14 6. Hitel költségei... 15 7. Befektetett eszközök megtérülő értéke... 15 8. Befektetések... 15 9. Készletek... 16 10. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból... 16 11. Egyéb eszközök... 16 12. Pénz és pénz egyenértékesek... 16 13. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból... 16 14. Kamatozó hitelek és kölcsönök... 16 15. Céltartalékok... 16 16. Nyugdíjak... 17 17. Lízingelt eszközök... 17 18. Bevételek... 17 19. Osztalék... 18 20. Szegmensjelentés... 18 21. Jegyzett tőke... 19 22. Saját részvények... 19 23. Adózás... 19 24. Részvényenkénti eredmény... 19 25. Pénzügyi instrumentumok... 19 26. Pénzügyi garanciák... 23 27. Részvény alapú juttatások... 23 28. Mérlegen kívüli tételek... 24 29. Fordulónap utáni események... 24 30. Összehasonlító adatok... 24 5. Jelentős számviteli becslések... 24 6. Bevételek... 26 7. Anyagok és igénybevett szolgáltatások... 26 8. Munkavállalókkal kapcsolatos ráfordítások... 27 9. Általános és adminisztratív ráfordítások... 27 10. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások... 27 11. Pénzügyi tevékenység bevétele, ráfordítása... 28 12. Adók... 29 13. Konszolidált leányvállalatokban lévő kisebbségi érdekeltség... 31 14. Részvény alapú juttatások... 32 15. Részvényekre jutó (veszteség) nyereség... 33 16. Ingatlanok, gépek, berendezések... 34 Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 8/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 17. Pénzügyi lízing keretében megszerzett tárgyi eszközök... 36 18. Goodwill... 37 19. Egyéb immateriális eszközök... 38 20. Befektetések... 40 21. Hosszú lejáratú követelések áruszállításból és szolgáltatások nyújtásából... 40 22. Lízing érdekeltségek... 40 23. Készletek... 41 24. Követelések... 42 25. Folyamatban lévő szerződéses munka... 42 26. Egyéb forgóeszközök... 43 27. Pénzeszközök és rövid lejáratú betétek... 43 28. Jegyzett tőke és tartalékok... 44 29. Lízing kötelezettségek... 45 30. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból... 46 31. Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások... 46 32. Céltartalékok... 46 33. Szegmensek szerinti információk... 47 34. Mérlegen kívüli kötelezettségek... 49 35. Kapcsolt felek... 50 36. Osztalék... 50 37. Pénzügyi instrumentumok... 51 38. Könyvvizsgáló díjazása... 56 39. Mérlegkészítés utáni események... 56 40. Pénzügyi kimutatás elfogadása... 56 Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 9/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 A 2009. december 31-gyel végződő évről készült konszolidált pénzügyi kimutatások mellékletei 1. Általános információk A Synergon Informatika Nyrt. az anyavállat (későbbiekben a Társaság vagy Synergon ) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság. A vállalatcsoport felett nem áll anyavállalat. A Synergon Informatika Nyrt. székhelye: 1047 Budapest, Baross utca 91 95. Az anyavállalatot a magyar szabályok szerint magyarországi alapítási hellyel hozták létre. A Synergon vállalatok informatikai rendszereinek tervezésével, megvalósításával, valamint azok karbantartásával foglalkozik. 2. Beszámoló készítés alapja A Synergon Informatika Nyrt. egyedi éves beszámolója a magyar számviteli törvénnyel (a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) összhangban készül. Az egyedi beszámoló elveire alkalmazott törvény egyes rendelkezései a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoktól (IFRS) eltérnek. A pénzügyi év 2009. december 31-én zárult. Jelen pénzügyi jelentés a vállalkozás folytatásának elve alapján készült. A Csoport konszolidált beszámolójában megadott adatok ezer forintban (HUF 000) értendők. Valamennyi összeg a legközelebbi ezres értékre kerekítve szerepel a beszámolóban. Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről A Synergon Informatika Nyrt. és leányvállalatai konszolidált éves beszámolója az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. Az IFRS a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB), valamint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardértelmező Bizottság (IFRIC) által elfogadott standardokat és értelmezéseket foglalja magában. Az EU által átvett IFRS-ek nem különböznek a Nemzetközi Számviteli Standardbizottság (IASB) által kibocsátott IFRS-ektől, kivéve az IAS 39 egyes szabályait (portfolió fedezek), amelyeket nem hagyott jóvá EU. Mivel a Csoportnak nincsen portfólió fedezeti tétele, amely az IAS 39 hatókörébe tartozna, ezért e pénzügyi beszámolóban minden elem megfelel a mérlegkészítés idejével az EU által elfogadott szabályoknak. Konszolidáció alapjai A konszolidált éves beszámoló a Synergon Informatika Nyrt. (anyavállalat) és azon leányvállalatainak beszámolóit tartalmazza, amelyekben a Csoport ellenőrzési joggal, és közvetlen vagy közvetett befolyásolási képességgel rendelkezik. A Csoport az ellenőrzési joggal képes meghatározni a konszolidált Társaság pénzügyi és működését politikáját, így a befolyásolt Társaságból hozamra tehet szert. A befolyás mértékének meghatározásakor azokat a jelenleg gyakorolható vagy szavazati joggá alakítható jogokat vettük figyelembe, melyek 2009. december 31-gyel léteztek. Ezeken kívül nincsenek további kapcsolt felek, amelyekben a Csoportnak befolyásolási lehetősége állna fenn. A befolyásolási képesség felmérésekor a leányvállalatok beszámolóinak fordulónapja azonos volt az anyavállalat fordulónapjával, illetve a leányvállalatnál alkalmazott számviteli politika megegyezett az anyavállalat számviteli politikájával. A konszolidált éves beszámolóban teljes konszolidációs módszert alkalmazunk. A bevont vállalatok körét a kiegészítő melléklet 35. pontjában részletesen bemutatjuk. A konszolidáció során valamennyi Csoporton belüli tranzakciót kiszűrtünk. Az év során megszerzett leányvállalatok azon naptól kerülnek konszolidálásra, amikor a megvásárolt befektetés eszközei és működése feletti irányítási jog átszáll a Csoportra. Az értékesített leányvállalatok az értékesítés napjáig kerülnek konszolidálásra, azaz addig az időpontig, amíg a Csoportnak az adott Társaság eszközei és működése feletti irányítási joga meg nem szűnik. A kisebbségi érdekeltség változásainak megjelenítéséhez az akvizíciós módszert alkalmazzuk. Ennek értelmében, a leányvállalatban szerzett újabb részesedés bekerülési értéke és a konszolidált mérlegben kimutatott eszközökben és forrásokban a kisebbségi érdekeltség megszerzésekor az újonnan megszerzett Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 10/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 kisebbségi érdekeltség értéke közötti különbözetet goodwill-ként számoljuk el. A kisebbségi érdekeltség a konszolidált leányvállalatok nettó eszközéből az egyéb tulajdonosok részesedését mutatja, amely a konszolidált mérlegben a saját tőkén belül az anyavállalat saját tőkéjétől elkülönítve, valamint a konszolidált eredmény kimutatásban ugyancsak külön mutatjuk be (az eredmény kapcsán). A kisebbségi érdekeltség értékelésekor a kisebbségre jutó nettó eszközérték arányos részét vesszük figyelembe (nem határozzuk meg és osztjuk a kisebbségre a reá jutó goodwillt). 3. Számviteli politika és az alkalmazott beszámolási elvek változásai Új standardok alkalmazása 2009. január 1-vel kezdődően a Csoport a következő új, módosított IFRS-eket alkalmazza: IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok Közzétételek (2009. július 1-től hatályos). A módosítás a valós értéken történő értékelés és a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó likviditási kockázat részletesebb közzétételét írja elő. Ezen belül, a módosítás előírja, hogy a valós értéken történő értékeléseket valós érték hierarchia alkalmazásával kell besorolni. Mivel a számviteli politika változása csupán további közzétételeket tesz szükségessé, így nincs kihatással az egy részvényre jutó eredményre (EPS). IAS 1 (átdolgozott). A pénzügyi kimutatások prezentálása (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard nem engedélyezi a megjelenített bevételek és ráfordítások különálló komponenseinek ( a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait ) bemutatását a saját tőke változásairól szóló kimutatásban, előírva, hogy a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait egy átfogó jövedelemről szóló beszámolóban - a saját tőke tulajdonosokkal kapcsolatos változásaitól külön - kell prezentálni. Ennek eredményeképp a csoport a saját tőke összes tulajdonosokkal kapcsolatos változását a saját tőke változásának konszolidált kimutatásában mutatja be, amíg a saját tőkének a nem a tulajdonosokkal kapcsolatos változásait az átfogó jövedelemre vonatkozó konszolidált kimutatásban mutatja be. Az összehasonlító adatok átsorolása megtörtént, annak érdekében, hogy a prezentáció összhangban legyen az átdolgozott standarddal. Mivel a számviteli politika változása csupán a prezentálás szempontjaira van kihatással, az egy részvényre jutó eredmény nem változik. Az IFRS 2 (módosítás) Részvényalapú kifizetés (2009. július 1-től hatályos) a megszolgálási feltételekkel és törlésekkel foglalkozik. Tisztázza, hogy a megszolgálási feltételek csak szolgálati feltételek vagy teljesítmény feltételek lehetnek. A részvényalapú kifizetés egyéb jellemzői nem tartoznak a megszolgálási feltételek közé. Ezeket a jellemzőket a munkavállalókkal vagy hasonló szolgáltatást nyújtókkal létrejött ügyeleteknek a nyújtás időpontjában érvényes valós értékében kell elszámolni; nem befolyásolják a várhatóan megszolgált juttatások számát vagy azok becsült értékét a nyújtás időpontját követően. Minden törlést, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység vagy másik fél által történik, számvitelileg ugyanúgy kell kezelni. A csoport és a vállalat az IFRS 2 módosított standardot 2009. január 1-vel alkalmazza. A módosítás nincs jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. Az alábbi, már kiadott, de még nem hatályos standardok és hatályban levő standardokhoz kapcsolódó módosítások a csoport 2010. január elsején vagy azután kezdődő vagy későbbi üzleti évére nézve lesznek kötelező érvényűek, de a csoport nem alkalmazza őket előzetesen: IFRIC 17 Nem-pénzbeli eszközök tulajdonosok közötti felosztásai (2009. július 1. vagy ezután kezdődő üzleti évtől hatályos). Az értelmezés az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. Ez az értelmezés útmutatót nyújt azon megállapodások elszámolásához, amelyek értelmében a gazdálkodó egység nempénzbeli eszközöket oszt szét tulajdonosok között, a tartalékok szétosztásaként vagy osztalék gyanánt. Az IFRS 5 standardot szintén módosították, azzal a céllal, hogy az eszközöket csakis akkor lehessen tulajdonosok közötti felosztásra tartott eszközként besorolni, amennyiben az eszközöknek jelenlegi állapotukban alkalmasak a felosztásra, és a felosztás nagyon valószínű. A csoport és a cég 2010. január 1-től alkalmazza az IFRIC 17-et. A várakozások szerint nem lesz jelentős kihatása a csoport vagy a cég pénzügyi beszámolójára. IAS 27 (átdolgozott) Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard előírja, hogy a nem ellenőrző részesedést a saját tőkében kell feltüntetni, amennyiben nincs változás az ellenőrzésben és ezek a tranzakciók nem eredményeznek goodwillt, vagy nyereséget és veszteséget. A standard szintén meghatározza az ellenőrzés elvesztése esetén történő elszámolás módját. A gazdálkodó egységben fennmaradó részesedéseket valós értéken Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 11/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 kell újraértékelni, és a nyereséget és a veszteséget az eredménybe kell átsorolni. A csoport az átdolgozott IAS 27 standardot 2010. január 1-től előretekintően alkalmazza a nem ellenőrző részesedéseket érintő tranzakciók esetében. IFRS 3 (átdolgozott), Üzleti kombinációk (2009. július 1-től hatályos). Az átdolgozott standard az üzleti kombinációk elszámolásához szükséges akvizíciós módszert tartalmazza, néhány jelentős változással. Például, egy üzlet akvizíciójakor az ellenérték minden tételét az akvizíció időpontja szerinti valós értéken kell értékelni, és a hitelként kategorizált függő kifizetéseket következésképpen újra kell értékelni az eredménykimutatásban. Ügyletenként lehetőség van a felvásároltban levő nem ellenőrző részesedés valós értéken vagy a felvásárolt nettó eszközeiben levő érdekeltség arányos részén történő értékelésére. Az akvizíciókkal kapcsolatos költségek ráfordításként számolhatóak el. A csoport az átdolgozott IFRS 3 standardot 2010. január 1-től előretekintően alkalmazza. & IAS 38 (módosítás), Immateriális javak. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része; a csoport és a cég a módosított IAS 38-at az átdolgozott IFRS3 alkalmazásának kezdőnapjától fogják alkalmazni. A módosítás tisztázza az üzleti kombinációkból szerzett immateriális eszközök valós értéken való értékelésének irányvonalait és lehetővé teszi az immateriális eszközök összevonását egy eszközzé, amennyiben mindegyik eszköznek hasonló a hasznos gazdasági élettartama. A módosításnak nem fog jelentős kihatást gyakorolni a csoport vagy a cég pénzügyi beszámolóira. IFRS 5 (módosítás), Az értékesítésre tartott befektetett eszközök (és megszűnt tevékenységek) értékelése. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. A módosítás tisztázza, hogy az IFRS 5 standard rendelkezik az értékesítésre tartott befektetett eszközökkel (és megszűnt tevékenységekkel) kapcsolatosan megkövetelt közzétételekről. Szintén tisztázza, hogy az IAS 1 általános követelményei a továbbiakban is alkalmazandóak, különös tekintettel a 15. bekezdésre (a valós bemutatás megvalósítása) és a 125. bekezdésre (a becslési bizonytalanságok forrásai). A csoport és a cég 2010. január 1-jével alkalmazza a módosított IFRS 5 standardot. A standard várhatóan nem lesz jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. IAS 1 (módosítás), A pénzügyi beszámoló prezentálása. A módosítás az IASB által 2009. áprilisában kiadott éves fejlesztési projekt része. A módosítás tisztázza, hogy a kötelezettségek tőkekibocsátás általi lehetséges kiegyenlítése nincs kihatással azok rövid vagy hosszú lejáratúként való besorolására. A rövid lejáratú kötelezettségek definíciójának módosításával a módosított standard engedélyezi egy kötelezettség hosszú lejáratúként való besorolását (amennyiben a gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van a kötelezettség kiegyenlítését a beszámolási időszakot követő legalább 12 hónapon túlra elhalasztani) abban az esetben is, ha a másik fél igényelheti, hogy a gazdálkodó egység részvényekben egyenlítse ki a kötelezettséget. A csoport és a cég 2010. január 1-vel alkalmazza a módosított IAS 1 standardot. A standard várhatóan nem lesz jelentős kihatással sem a csoport, sem a cég pénzügyi beszámolóira. IFRS 2 (módosítás), Csoporton belüli pénzeszközben teljesített és részvény-alapú kifizetési ügyletek. Azon túl, hogy figyelembe veszik IFRIC 8 Az IFRS 2 hatóköre és az IFRIC 11 Az IFRS 2 Részvényügyletek saját és konszernrészvényekkel értelmezéseket, a módosítások az IFRIC11 értelmezés tartalmát bővíti tovább, tárgyalva a csoporton belüli megállapodások besorolását, amelyeket az értelmezés tartalmazott. Az új irányvonal várhatóan nem lesz jelentős kihatással a csoport pénzügyi beszámolóira. 4. Számviteli politika összefoglalója 1. Üzleti kombinációk Leányvállalatokban szerzett részesedések értékelése bekerülési értéken történik. A bekerülési érték számítása az átadott eszközök, felmerült kötelezettségek és függő kötelezettségek, valamint a Csoport által kibocsátott és az akvizícióban a kontroll megszerzéséért adott tőke instrumentumok valós értékeinek az összege (az átváltás pillanatában érvényes). A felvásárolt vállalat mindazon eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei, melyek megfelelnek az IFRS 3 Üzleti Kombinációk standard megjelenítési feltételeinek, valós értéken, az akvizíció pillanatában kerülnek rögzítésre, kivéve azokat az eszközöket, melyek értékesítésre szánt eszközként az IFRS 5 Hosszú lejáratú, értékesítésre szánt eszközök és megszűnő tevékenységek standard szerint vannak értékelve és nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az elszámolás az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékükön történik. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 12/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 2. Goodwill Az akvizíción keletkező goodwill (azaz a befektetésben megszerzett meghatározó eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek nettó valós értéke és a fizetett vételár pozitív különbözete) bekerülési értéken mutatjuk ki. A goodwill a mérlegben a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk be. Az esetleges értékvesztés megállapítására legalább évente illetve értékvesztésre utaló körülmények esetén hamarabb kerül sor. Az akvizíció során megszerzett goodwillt azokhoz a pénztermelő egységekhez rendeljük melyik az eredmény termelésben részt vesznek. Az értékvesztés mértéke, a goodwillhez allokált pénztermelő egység megtérülési értékének megállapításával kerül meghatározásra. Ha az egység megtérülő értéke elmarad a könyv szerinti értéktől, értékvesztés kerül elszámolásra. Amennyiben a goodwill olyan pénztermelő egység részét képezi, amelynek tevékenységét részben értékesítik az értékesítés eredményhatásának kiszámítása szempontjából, az értékesített tevékenységhez kapcsolódó goodwill beleszámít az értékesített tevékenység könyv szerinti értékébe. Az ilyen típusú ügyletek esetében az értékesített goodwill értéke az értékesített tevékenység és megtartott egység arányaiban határozzuk meg. 3. Idegen devizás tételek átváltása a beszámoló készítés pénznemére A Synergon Informatika Nyrt. és magyar leányvállalatai által könyvviteli és beszámolási célra alkalmazott devizanem a magyar forint. A külföldi devizában keletkezett, nem pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a tranzakció napján érvényes árfolyamon váltják át forintra. A külföldi devizában keletkezett pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapi árfolyamon váltják át forintra. A keletkező árfolyam-különbözet az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A bekerülési értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a tranzakció fordulónapján érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A valós értéken értékelt, külföldi devizában keletkezett nem pénzügyi eszközök a valós érték meghatározásakor érvényes árfolyamon kerülnek átváltásra. A Csehországban és Szlovákiában működő befektetések funkcionális devizaneme a Cseh korona (CZK) és az Euro (EUR). A Csoport a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon a leányvállalatok külföldi devizanemben készült éves beszámolóiban szereplő mérlegadatokat a Synergon Informatika Nyrt. által alkalmazott devizanemre váltja át. Az eredménykimutatás adatait a beszámolási időszak alatti átlagárfolyamon váljuk át. A külföldi leányvállalatok beszámolóinak forintra történő átváltásából eredő árfolyam-különbözet a tőkén belül az átváltási különbözetben szerepel. A külföldi befektetések értékesítésekor, a saját tőkén belül a befektetésre jutó halmozott átváltási különbözetet az eredménnyel szemben számoljuk el. Működési pénznemek (funkcionális): Cseh Köztársaság Szlovák Köztársaság Magyar Köztársaság Cseh Korona (CZK) Euro (EUR) Magyar Forint (HUF) Idegen devizás tranzakciók és külföldi ügyletek Amennyiben a tranzakció idegen devizában elszámolandó, akkor a tranzakciót a tranzakció napján az elszámoláskor érvényes árfolyamon mutatjuk be. A beszámolási periódus végére minden monetáris eszközt átértékelünk, a periódus végi árfolyamra. A nem monetáris eszközöket nem értékeljük át. A konszolidáció céljára a nem forint funkcionális pénznemű vállalatok nettó eszköz értéke és az átfogó eredmény tételeit átszámítjuk. Az eszközök és kötelezettségek a periódus végi árfolyamon értékeljük át. A tőke tételei historikus árfolyamon maradnak. Az egyéb átfogó eredmény tételeit a beszámolási periódus átlagos árfolyamán számítjuk át. A Goodwillt minden periódus végével átértékeljük, a különbséget a saját tőkén belül mutatjuk be. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 13/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 4. Ingatlanok, gépek berendezések Az ingatlanok, gépek és berendezéseket halmozott értékcsökkenéssel, lineárisan csökkentett bekerülési értéken mutatjuk be. Az értékcsökkenés kulcsát az eszköz becsült hasznos élettartama valamint a maradványértéke alapján állapítjuk meg. A Csoport által alkalmazott leírási kulcsok: a műszaki berendezések, járművek és gépek esetében 15-20%, illetve a szoftverek esetében 25%. Az épületekre aktivált felújítási költségek értékcsökkenését az adott épület bérletének élettartama alatt számoljuk el. A földterületre a Csoport nem számol el értékcsökkenést. A saját előállítású tárgyi eszközök előállítási költsége az anyagköltséget és a közvetlen munkaköltséget tartalmazza. A tárgyi eszközök jövőbeni gazdasági célú karbantartásának és javításának költségét a költség felmerülésekor ráfordításként számoljuk el. Ha a körülmények arra utalnak, hogy egy eszköz könyv szerinti értéke nem térül meg és az érék változása szükségszerű, akkor a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét az esetleges értékvesztés szempontjából felülvizsgáljuk. A mennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülési értéket, az eszköz, illetve pénztermelő egység a megtérülési értékre kerül leírásra. A tárgyi eszközök megtérülési értéke a nettó eladási ár, illetve az használati érték közül a magasabb. Az eszköz használati értékének megállapításához az eszköz által generált becsült jövőbeni pénzáramokat használunk, amelyeket a pénz időértékét és az adott eszközre vonatkozó egyedi kockázatot kifejező piaci adózás előtti diszkontráta alkalmazásával jelenértékre diszkontálunk. Az önálló pénzáramot nem termelő eszközök megtérülési értéke a vonatkozó pénztermelő egység függvényében kerül meghatározásra. Az eszközök értékvesztését az eredmény kimutatáson belül az értékesítési, általános és igazgatási ráfordítások soron mutatjuk ki. A tárgyi eszközöket értékesítéskor vezetjük ki, illetve akkor is, ha annak további folyamatos működéséből gazdasági előny már nem várható. A tárgyi eszközök kivezetésének eredményhatását (az értékesítésből befolyó haszon és az eszköz könyv szerinti értékének különbözete) a kivezetés évének eredményével szemben számoljuk el. Azon összetevőknél, amelyek egy komplex tárgyi eszközökhöz kapcsolódnak, de eltérő hasznos élettartammal bírnak, az eltérő hasznos időtartamot képviselő elemeket a Csoport külön tárgyi eszközként tarja nyilván. A tárgyi eszközök részegységének cseréje során felmerülő költségeket akkor aktiváljuk, ha a költség felmerült és megbízhatóan mérhető, továbbá valószínű, hogy az eszköz a jövőben pozitív pénzáramok formájában realizálódik és hasznokat hajt. Az értékcsökkenés elszámolásának módját és a hasznos élettartamát évente felülvizsgáljuk. 5. Immateriális javak véges használati idővel Egyedileg beszerzett immateriális javak Az egyedileg beszerzett eszközöket kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron tartjuk nyilván. Az amortizációt lineáris módszerrel az eszköz becsült hasznos élettartama alatt számoljuk el. Az eszköz becsült hasznos élettartamát és az amortizációs módszert minden év beszámoló-készítésekor felülvizsgáljuk, amennyiben a becslésekben változás következik be, akkor annak hatásait a következő periódusokban mutatjuk be. Saját előállítású immateriális javak, kutatási és fejlesztési költségek A kutatási kiadásokat felmerülésükkor ráfordításként számoljuk el. Belső fejlesztésű immateriális eszközök (vagy belső projekt fejlesztési szakaszát) kizárólag akkor aktiváljuk, ha a következők alátámasztottan teljesülnek: az immateriális eszköz technikailag megvalósítható és így értékesíthető vagy használatba állítható az eszköz befejezése és az eszköz használata vagy értékesítése szándékolt az eszköz használatának vagy értékesítésének képessége adott felmérhető, hogy az eszköz alkalmas jövőbeni hasznok képzésére Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 14/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 rendelkezésre áll a képesség, megfelelő technikai, pénzügyi és egyéb forrás a fejlesztés befejezéséhez és az eszköz eladásához vagy használatához az eszköz fejlesztése alatt felmerült költségei megbízhatóan mérhetőek és az eszközhöz rendelhetőek A belső fejlesztésű eszközökhöz rendelt költségek azzal az idővel válnak az eszköz bekerülési értékéhez számíthatóvá, amellyel teljesítik az összes fent írt kritériumot. Amely esetekben nem lehet az eszközt aktiválhatónak minősíteni, akkor a fejlesztés költségeit eredmény terhére azok felmerülésekor kell elszámolni. Az első nyilvántartásba vétel után a belső előállítású eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. Üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális javak Amennyiben az üzleti kombinációk során megszerzett immateriális eszközök teljesítik az eszközminősítési kritériumokat és a valós értékük megbízhatóan mérhető, akkor ezeknek a nyilvántartása a goodwilltől elkülönítve egyéb immateriális eszközökként történik. Az ilyen immateriális eszköz bekerülési értéke az akvizíciókori valós érték. Az első nyilvántartásba vétel után az üzleti kombinációkkal megszerzett immateriális eszköz, hasonlóan a vásárolt immateriális eszközökhöz, kumulált amortizációval és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken tartjuk nyilván. 6. Hitel költségei Amennyiben a hitelezési költségek közvetlenül köthetők minősített eszközök beszerzéséhez vagy létesítéséhez, akkor ezen esetekben a hitelezési költség mindazon időre, amely az eszköz használatba vételéig tart, növeli az eszköz értékét. Minősített eszközök azok, melyek végleges használati vagy értékesítési állapotának eléréséig jelentősebb időráfordításra van szükség. A minősített eszközökhöz rendelt hitelek hozamait levonjuk az eszköz használatba helyezésekor az aktiválás költségeiből. Minden egyéb hitelezési költséget a felmerülés időszakában ráfordításként számolunk el. 7. Befektetett eszközök megtérülő értéke Az eszközök esetleges értékvesztését minden fordulónapon ellenőrizzük. Értékvesztésre mutató örülmény esetén az adott eszköz megtérülési értékét hivatalosan felmérjük. Amennyiben az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak megtérülési értékét, értékvesztést számolunk el, és az eszköz értékét a megtérülési értékre írjuk le. Az értékvesztéseket az éves eredmény terhére mutatjuk be. A megtérülési érték az eszköz, illetve pénztermelő egység értékesítési költséggel csökkentett valós értéke, illetve használati érték közül a magasabb, amelyet egyedileg határozunk meg, kivéve, ha az eszköz önálló más eszközöktől, illetve eszköz csoportoktól független pénztermelésre nem képes. A goodwillt érintően elszámolt értékvesztést később nem lehet visszaírni. 8. Befektetések A befektetéseket bekerülési értéken a befektetéshez kapcsolódó akvizíciós költségeket is magában foglaló, fizetett ellenértéken mutatjuk ki. E bekerülés után a kereskedési célú és értékesíthető befektetéseket valós értéken értékeljük. A kereskedési célú befektetések nyereségeit és veszteségeit az eredménnyel szemben számoljuk el. Azon befektetések esetében, ahol piaci ár nem áll rendelkezésre, illetve az nem megbízható mutató, a valós érték megállapítását hasonló befektetések piaci értékének összehasonlításával, illetve a jövőbeni várható pénzáramok figyelembevételével végezzük. Amennyiben a valós érték nem mérhető megbízhatóan, a befektetést értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. A befektetés értékében bekövetkezett tartós értékvesztést a tárgyidőszakban ráfordításként számoljuk el. A pénzügyi eszközök szabályozott vétele vagy értékesítése azon a napon kerül elszámolásra, amikor a Csoport az eszköz megvétele mellett elkötelezi magát. Szabályozott értékesítésnek, illetve vételnek minősülnek azon tranzakciók, amelyek keretében az adott eszköz átadásának jogszabály vagy piaci gyakorlat által előírt idő alatt meg kell történnie. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 15/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 9. Készletek A készleteket egyedi bekerülési vagy a nettó realizálható értéken tartjuk nyilván, attól függően, melyik az alacsonyabb. Készlet értékesítésekor a Csoport gyakorlatilag az egyedi bekerülési költséggel terheli az eredményt, ugyanis rendelkezésre áll a gyári szám, mint információ, amely segítségével a készletek túlnyomó többsége egyedileg azonosítható. A Csoport minden időszak végén teszteli, hogy a készletek nettó realizálható értéke eléri-e azok bekerülési költségét és ha szükséges az eredmény terhelésével leírja a készleteket a nettó realizálható értékre. E folyamat során a Csoport egyedi értékelést alkalmaz. A nettó realizálható érték a teljesítés és értékesítés költségével csökkentett várható eladási ár. A félkész termékek előállítási költségen, a fordulónapi készültségi fok figyelembevételével mutatjuk ki. 10. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból A vevőket és egyéb követeléseket a behajthatatlan követelésekre képzett értékvesztés összegével csökkentett bekerülési értéken mutatjuk ki. Kétes követelésekre értékvesztést akkor képzünk, ha a teljes összeg behajtása már nem valószínűsíthető. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A behajthatatlan követeléseket folyamatosan leírjuk. A követeléseket folyamatosan vizsgáljuk, a követelés értékvesztést negyedévente elszámoljuk. 11. Egyéb eszközök Az egyéb eszközökre elszámolt értékvesztéseket kizárólag akkor írjuk vissza, ha az értékvesztésre okot adó jel többé már nem áll fenn, illetve amikor a megtérülő érték becslésekben történik a változás, ugyanakkor mindezek hatása nem lehet magasabb annál az értéknél (amortizáció és értékcsökkenés hatásai), amelyet az előző időszakokban elszámolt értékvesztés nélkül jelentene az eszköz. 12. Pénz és pénz egyenértékesek A mérlegben kimutatott pénzeszközök és rövid lejáratú betétek soron a pénztár, a bankszámlák és a rövid lejáratú maximum három hónapos lejáratú bankbetétek összege szerepel. A pénzeszközök között a definíció szerint a pénztár, a látra szóló betétek, valamint előre tudott összegű készpénzre azonnal átváltható rövid lejáratú, igen alacsony kockázatú likvid befektetések szerepelhetnek. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök között a házipénztár, valamint a folyószámlahitelek összegével csökkentett bankbetétek összege szerepel. 13. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból A szállítók és egyéb kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. Ez a kapott árukért és szolgáltatásokért fizetendő valós érték, függetlenül attól, hogy azt kiszámlázták-e a Csoportnak. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek bekerülési értéken szerepelnek. 14. Kamatozó hitelek és kölcsönök A hitelek és kölcsönök bekerülési értéke azok költsége, azaz a hitel/kölcsön folyósítási költségével csökkentett ellenérték valós értéke. A bekerülést követően a kamatozó hiteleket és kölcsönöket a hatályos kamatláb figyelembevételével, az amortizációval csökkentett bekerülési értéken számoljuk el. Az amortizált bekerülési érték tartalmazza a folyósítás költségét, az esetleges kedvezményeket és rendezéskori térítés értékét. A kötelezettség kivezetésekor, illetve leírásakor a keletkezett árfolyam-különbözetet a mérleg szerinti eredményben számoljuk el. 15. Céltartalékok Céltartalék képzésre kerül sor, amennyiben a Csoportnak egy korábbi esemény folytán törvényből eredő vagy szerződéses alapon adódó kötelezettsége keletkezik és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség teljesítéséhez gazdasági hasznot jelentő eszközök kiáramlására lesz szükség, továbbá, ha megbízható becslés készíthető a kötelezettség összegéről. A Csoport bírságokra és büntetőkamatokra minden olyan esetben céltartalékot képez, ha ezek jogilag követelhetőek, illetve a Csoport részéről hatóságok felé fizetési kötelezettségeket jelentenek. A Csoport a kilépő munkavállalókkal kapcsolatban várható költségekre képez céltartalékot minden olyan esetben, ahol a kapcsolódó döntés már a beszámoló készítésekor megszületett. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 16/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 A Csoport a kulcs munkavállalóknak motivációs céllal, valamint a lojalitást elősegítő szándékkal nyújtott kölcsönökkel összefüggésben felmerülő ráfordításokra céltartalékot képez. A Csoport a peres ügyek miatt képez céltartalékot, az olyan esetekre, amelyek harmadik felek által támasztott követelések és már folyamatban lévő bírósági eljárási szakaszban vannak, továbbá már elegendő információval rendelkezik a megbízható becslés elvégzéséhez, amit a jogtanácsos alátámaszt, hogy ebből várhatóan fizetési kötelezettség keletkezik. A Csoport céltartalékot képez a tevékenysége kapcsán vevőinek nyújtott garanciák fedezetére. A céltartalék összegét az árbevétel alakulása és a garanciákkal kapcsolatban korábban felmerült kötelezettségek nagysága alapján egyedileg állapítjuk meg. 16. Nyugdíjak A nyugdíjjárulék összege a munkavállaló bruttó fizetéséből kerül levonásra, és magánnyugdíjpénztárakba vagy az állami társadalombiztosítási alapba kerül befizetésre. A Csoportnak további kötelezettsége nyugdíjjal kapcsolatban nincs. 17. Lízingelt eszközök A tulajdonjoggal járó kockázatokat és előnyöket átruházó pénzügyi lízingszerződések keretében szerzett eszközöket a lízingdíj futamidő megkezdéskor meghatározott jelenértékén aktiváljuk és a lízingelt tárgyi eszközök között mutatjuk ki. A lízingdíj a törlesztések és a lízingkötelezettség között kerül felosztásra, úgy, hogy a fennmaradó lízingdíj kamattartalma állandósul. A lízingkötelezettség jelenértékét a hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettségek között megbontva mutatjuk ki. A fizetett lízingdíjat közvetlenül az eredménnyel szemben számoljuk el. A lízing szerződéssel megszerzett és aktivált eszközöket a becsült hasznos élettartam vagy a lízing futamideje alatt írjuk le, attól függően, melyik rövidebb. Operatív lízingnek minősülnek azon lízingügyletek, ahol a lízingelt eszköz tulajdonjogával járó kockázatok és előnyök a lízingbeadót illetik, az eszközök a lízingbe adó tulajdonában maradnak. Az ilyen lízing tárgyalásaival kapcsolatban felmerült kezdeti költségek a lízingelt eszköz könyv szerinti értékét növelik, ami a lízingből származó bevételekhez hasonlóan a lízing futamideje alatt kerül elszámolásra. Az operatív lízinget lineárisan az eredménnyel szemben a lízing futamideje alatt számoljuk el. 18. Bevételek A Csoport bevételeit az eladott áruk és szolgáltatások, beruházási szerződések és a kamatok alkotják. A bevételeket a realizálódó gazdasági haszon mértékéig- akkor számoljuk el, ha a bevétel nagysága megbízhatóan mérhető. A bevételek elszámolásával kapcsolatban meghatározott kritériumok az alábbiak: Áruértékesítés Bevételeit a Csoport abban az időpontban ismeri el, amikor az áru tulajdonjogával járó kockázatok és előnyök átszállnak a megrendelőre, továbbá az árbevétel mértéke megbízhatóan megállapítható. Szolgáltatási szerződések A szolgáltatási szerződések esetében, amennyiben a teljesítés több, határozatlan számú teljesítéssel egy meghatározott időszak alatt történik, akkor az ilyen szerződések bevétele a megállapodásban rögzített időszakon keresztül kerül elszámolásra. Az árbevétel minden periódusban egyenlő összegben kerül realizálásra mindaddig, amíg bármilyen más módszer nem alkalmas a teljesítés helyesebb meghatározására. Amennyiben a teljesítés szempontjából egy esemény meghatározó, akkor a teljesítést ezen esemény bekövetkeztével kell elszámolni bevételként. Beruházási szerződések Beruházási szerződések esetében a bevételt a tranzakció mérlegfordulónapon meghatározott teljesítési fok arányában ismerjük el. A Csoportnál alkalmazott módszer alapján a már átadott teljesítmények az összes nyújtandó teljesítmény és ennek megfelelően várható összbevétel arányában kerülnek százalékosan meghatározásra. Amennyiben a szerződés kimenetele megbízhatóan nem mérhető, a bevétel elszámolására csak a megtérülő költségek mértékéig kerül sor. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 17/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 Kamatok A kamatbevételeket az effektív kamat módszer alapján számoljuk el, amelyre a kamatelhatárolással párhuzamosan kerül sor. E módszerben alkalmazott kamatláb az, amely az adott pénzügyi instrumentum hasznos élettartama alatt várható jövőbeni becsült pénzáramot a pénzügyi eszköz nettó könyv szerinti értékére diszkontálja. Szolgáltatások nyújtását és lízing megállapodásokat tartalmazó szerződések A szolgáltatásokat és lízing megállapodásokat egyaránt tartalmazó szerződések esetében a lízing megállapodás keretében átadott eszközök nettó könyv szerinti eszköz értékét levonjuk, így az átadás időszakában ez a tétel sem profitot sem bevételt nem generál, ugyanakkor eszközként bemutatjuk (mint lízing érdekeltség). Az így keletkezett levonás utáni értékből számítandó és attól függő érték a szerződésből eredő profit. A profitot a projekt (szerződés) teljes futamidejére vetített készenléti fok (POC) módszerrel állapítjuk meg. Minden periódus végével a profitot újrabecsüljük, így a halmozott profit módosulhat. A Csoport arra a következtetésre jutott, hogy némely ügyletei pénzügyi lízinget is tartalmaznak. Az ilyen ügyleteket az IFRC 4-nek meglelően mutatjuk be. Ezek a szerződések általában több éves időszakra szólnak, néhol az időtáv a tíz évet is eléri. A profit újrabecslése során az aktuális helyzettől függően jelentős módosulások fordulhatnak elő. A változások a pénzügyi kimutatások kapcsán jelentős bizonytalansági tényezőt alkotnak, és közvetlenül a becslés időszaki eredményre hat. Amennyiben szolgáltatások úgy kerülnek vevő részére átadásra, hogy a Csoportnak nincs közvetlen kapcsolata a teljesítménnyel, akkor sem bevételt sem profitot nem mutatunk be. Az ügyletet nettó módon mutatjuk be. 19. Osztalék Az osztalékbevétel elszámolására akkor kerül sor, amikor a tulajdonos az osztalékfizetésre jogosulttá válik. 20. Szegmensjelentés A szegmensjelentésben bemutatott egységek a döntéshozó tájékoztatására szolgáló beszámoló struktúrájának megfelelőek, az IFRS 8 előírásai szerint alakítottuk ki. A szegmens jelentés egységeit a szegmens által nyújtott szolgáltatás jellegének eltérései miatt kezeljük külön. A szegmensek stratégiailag különböző piacokra különböző szolgáltatásokat nyújtó tevékenységeket jelölnek. Az üzletfejlesztési megoldások (BSD) részleg üzleti megoldást támogató komplex rendszerek telepítését, testre szabását és folyamatos frissítését végzi. Az informatikai rendszerekkel kapcsolatos szolgáltatások részleg (ISS) az informatikai infrastruktúra fejlesztését és telepítését végzi. A szegmensek eredménye a közvetlenül hozzájuk rendelhető bevételből és ráfordításokból, valamint a cég teljes eredményéből a szegmenshez rendelhető (akár külső, akár a Csoport más szegmenseivel folytatott tranzakciókból származó) eredménytételekből állnak. A szegmensek eszközei és forrásai a szegmenshez közvetlenül hozzájuk rendelt, illetve beazonosíthatóan általuk hasznosított eszközökből és forrásokból állnak. A szegmens eszközök és kötelezettségek jövedelemadó tételeket nem tartalmaznak. A fel nem osztott tételek többnyire a Csoport egészére vonatkozó általános költségeket, valamint a szegmensek működéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető eszközöket (mint pl. finanszírozási tevékenységből és nem a rendes üzletmenetből eredő rövid és hosszú lejáratú befektetések) tartalmaznak. A szegmensek eredménye a kisebbségi érdekekeltség levonása előtt, bruttó módon kerül meghatározásra. A beruházások összege az időszak során tartósan használatba került szegmenseszközök megszerzésére fordított összes költséget jelöli. A földrajzi szegmensek bevétele az adott földrajzi szegmenshez tartozó ügyfeleket összegzi, illetve az eszközök a földrajzi szegmenshez tartozó eszközöket és beruházásokat tartalmazzák. Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 18/56

Synergon Informatika Nyrt. 1047 Budapest, Baross u. 91-95. tel: +36 1 399 55 00 21. Jegyzett tőke A jegyzett tőke a kibocsátott részvények fordulónapi névértékén mutatjuk be. A tőkekibocsátásból származó névérték feletti többlethozam ázsióként kerül elszámolásra. 22. Saját részvények A visszavásárolt saját részvények megszerzéskori értéken, a saját tőkét csökkentő elemként mutatjuk be. A visszavásárláskor keletkezett nyereséget, veszteséget valamint az újraértékesítést közvetlenül a megfelelő tőke elemmel szemben számoljuk el. 23. Adózás A tárgyévi és az előző évekre vonatkozó adókövetelést és adókötelezettséget az adóhatóságtól visszaigényelt, illetve a befizetendő adó mértékében állapítottuk meg. Halasztott adó követelés és kötelezettség meghatározása a mérleg módszert alkalmaztuk. Halasztott adókötelezettségként mutattunk ki minden adóköteles átmeneti különbözet: (I) kivéve, ha az goodwill amortizációból ered, vagy olyan eszköz, ill. forrás bekerüléséből, mely nem üzleti kombináció során létrejövő tranzakció kapcsán merült fel, és a tranzakciókor nem érinti sem a számvitelileg megállapított, sem az adóköteles eredményt; és (II) a leányvállalati befektetésekkel és közösen vezetett vállalati érdekeltségekkel kapcsolatos adóköteles átmeneti különbözetekre, kivéve akkor, ha az átmeneti különbözet visszavezetésének ütemezése befolyásolható, és valószínűsíthető, hogy ezen különbözet a közeljövőben nem fordul vissza. Halasztott adókövetelésként mutattunk ki minden levonható átmeneti különbözet, illetve átvitt, fel nem használt adókövetelést és veszteséget, olyan mértékig, ameddig valószínűsíthető, hogy a Csoport rendelkezni fog ezen halasztott adókövetelés ellentételezésére fordítható adóköteles nyereséggel: (III) kivéve, ha a levonható különbözet olyan eszköz, ill. forrás eredeti bekerüléséből ered, mely nem üzleti kombináció során létrejövő tranzakció kapcsán merült fel, és a tranzakciókor nem érinti sem a számvitelileg megállapított, sem az adóköteles eredményt; és (IV) a leányvállalati befektetésekkel és közösen vezetett vállalati érdekeltségekkel kapcsolatos levonható átmeneti különbözetek tekintetében a halasztott adókövetelés csak olyan mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy a közeljövőben az átmeneti különbözet visszafordítható lesz, és a Csoport rendelkezni fog akkora adóztatható nyereséggel, mellyel szemben a különbözet felhasználható. A halasztott adókövetelés nagyságát minden mérlegidőszakban felülvizsgáljuk, és olyan mértékben csökkentjük, ameddig már nem valószínű, hogy elég adóköteles nyereség áll majd rendelkezésre az adókövetelés ellentételezésére. Az elhatárolt adóköveteléseket és kötelezettségeket azon időszakra érvényes adókulcs, illetve adószabályozás alapján határozzuk meg, amely időszakban a követelés, illetve kötelezettség várhatóan megfordul. 24. Részvényenkénti eredmény A részvényenkénti hozamot a felosztható adózott eredmény és az év során forgalomban lévő törzsrészvények (kivéve a saját részvényként visszavásárolt részvények) súlyozott átlagának hányadosa adja. A teljesen higított részvényenkénti hozam számítása, hasonlóan az alapvető egy részvényre jutó hozam számításához, a forgalomban lévő részvények átlagos darabszámán (súlyozott időszaki átlag) alapszik, korrigálva az összes hígító hatású részvény feltételezett kibocsátásának vagy átváltásának darabszámával. A teljesen hígított részvényenkénti hozam számítása során a nettó eredményt a potenciálisan átváltható értékpapírok várható eredményével módosítjuk. 25. Pénzügyi instrumentumok A befektetések első bemutatása és kivezetése azon a kereskedési napon történik, amikor a Csoport befektetést megvásárolja vagy eladja egy olyan szerződés keretében, amelynek a feltételei rögzítik a befektetés teljesítését egy meghatározott, szabályozott piac által irányított- időn belül. Kezdeti bemutatásukkor értékük részét képezi a felmért valós piaci érték és ügyleti költség, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket nyereség illetve veszteség révén mérnek valós értékükön. A pénzügyi eszközök besorolása a következő meghatározott kategóriák segítségével történik: pénzügyi eszközök valós értéken, az eredményen keresztül (FVTPL), lejáratig tartott befektetések, értékesítési céllal tartott (AFS) pénzügyi eszközök, illetve kölcsönök és követelések. A besorolás a pénzügyi eszközök Synergon Informatika Nyrt. konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS szerint (adatok ezer forintban, amennyiben egyéb érték nincs jelölve) 19/56