Dr. Gyulai László* NÉHÁNY SIKERES TECHNIKA A NAGYVÁLLALATI PÉNZÜGYI TERVEZÉSBEN A széles értelemben vett vállalatirányítás más elemeihez hasonlóan a tervezés is rendkívül látványos evolúción ment keresztül az elmúlt 20 évben. Célrendszere számottevően finomodott, metodológiája árnyaltabbá vált, technikai lehetőségei tekintetében pedig a számítástechnikai háttér közismert fejlődése következtében túlzás nélkül robbanásszerű változások tanúi vagyunk. 1. PÉNZÜGYI TERVEZÉS 20 ÉVE ÉS NAPJAINKBAN Ha az alcímben megjelölt emberi mértékkel mérve kétségkívül jelentős időtávra visszatekintünk, túlzás nélkül megállapítható, hogy a nagyvállalatok irányításának más eszközeihez hasonlóan a tervezés területén is minőségi változások sora következett be. A fejlődés legfőbb mozgatójaként a rendkívül erős piaci verseny jelölhető meg, közös bázisa pedig a számítástechnikai forradalom, amelynek hatására a korábban uralkodó manuális tervezés kevés kivétellel mindenütt átadta helyét a gépi prognosztizálás többé vagy kevésbé szofisztikáltabb formáinak. Két évtizeddel ezelőtt térségünkben a közép- és nagyvállalatok zöménél a tervezés még manuálisan történt, a terv különféle táblázatok és a hozzájuk tartozó verbális magyarázatok együtteseként került összeállításra. Bár e táblázatokat sok helyütt elektromos írógéppel készítették, ill. töltötték ki, a számításokat többnyire külön munkamenetben, kalkulátorok segítségével végezték. Emiatt a változatokban történő tervezés nehézkes, a gördülő tervezés pedig elenyészően ritka volt. Napjainkban nehéz elképzelni olyan nagyvállalatot, ahol kézzel terveznének. A cég méretétől, tevékenysége jellegétől, összetettségétől, s persze nem utolsó sorban anyagi helyzetétől függően különböző szintű számítógépes programok segítik a tervező munkáját. E programok maguk is rendszerint folyamatosan fejlődnek, az igények bővülésével egyre finomodnak. Működő cégeknél a belső és külső változások nyomán, újonnan létrejövő vállalkozásoknál, illetve átalakulás esetén a tervezési rendszer létrehozása, ill. adaptálása kapcsán számos idevonatkozó probléma vetődik fel. Melyek az ilyenkor szokásos leggyakoribb kérdések? Milyen speciális technikai megoldások tehetik korszerűvé a tervezési rendszert? Milyen irányba fejlődik a tervezés elmélete? Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ keresni a következőkben. 2. UNIVERZÁLIS TECHNIKÁK VAGY TESTRE SZABÁS? Az üzleti tervezés, s ezen belül a pénzügyi terv összeállítása a nagyvállalatoknál számos dilemmát vet fel. Mindenekelőtt azt, hogy * BGF PSzFK, Pénzügy Tanszék, főiskolai docens, dr. 20
GYULAI L.: NÉHÁNY SIKERES TECHNIKA A NAGYVÁLLALATI kész tervezőprogramot vásároljon-e a cég (többnyire jelentős adaptációs igénnyel), vagy egyedileg, testre szabva fejlesszen. Közismert, hogy mindkét változatnak vannak előnyei és hátrányai, ehelyütt minden bizonnyal elegendő a leglényegesebbekre utalni: Az alsó- és közép kategóriába sorolható kész ( konzerv ) programokról sorra-rendre kiderül, hogy vagy a tervezés helyi rendjét kell hozzájuk igazítani ( gombhoz a kabát 1 ), vagy csak jelentős adaptációval, s többnyire számos kompromisszum árán hasznosíthatóak. Ha a helyi igényekhez való igazítás költségeit is figyelembe vesszük, az a jellemző, hogy nem, vagy nem sokkal olcsóbbak, mint az egyedi fejlesztéssel, az adott cég igényeihez szabva kialakított programok. A szokásos költség/haszon összehasonlításon túlmenően az időtényező is fontos szerepet játszik a választásban, nehéz lenne azonban általánosságban, a konkrét tervező-rendszerektől függetlenül állást foglalni a fejlesztés vagy adaptálás dilemmában. Egyedi fejlesztésnél számos további technikai probléma is jelentkezik. Ilyen a gördülő tervezés gyakorlati kivitelezése (amely eltér éves, negyedéves ill. havi bontásnál), a terv-tény váltás megoldása, az analitikus részek méretezése (elaprózottság versus túlzott sűrítés) az input és az output táblázatok strukturális összehangolása, a grafikai lehetőségek optimális kihasználása (mind az adatbevitelnél, mind a tervvariánsok előzetes értékelésénél), a menüvezérlés egyszerű, de kényelmes kialakítása, az ellenőrző pontok és az adaptációs tartalékok méretének és helyének eldöntése stb. Bázis év Folyó év Folyó év Folyó év Folyó év Megnevezés 02-12-31 03-03-31 03-06-30 03-09-30 03-12-31 TÉNY TERV TERV TERV TERV TÖMÖRITETT MÉRLEG BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 1 259 421 1 209 238 1 232 092 1 244 006 1 325 742 FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN 1 521 773 2 256 076 2 197 692 2 173 125 3 066 413 ebből: Készletek 697 150 1 034 404 994 402 980 341 969 556 Vevők 615 279 726 885 698 774 688 894 681 315 Pénzeszközök 69 960 74 900 72 403 71 774 71 179 AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS 7 008 206 474 199 648 197 969 293 126 TELJES PÉNZFELESLEG - - - - - ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 2 788 202 3 671 788 3 629 432 3 615 100 4 685 281 SAJÁT TŐKE 1 087 351 1 181 116 1 187 063 1 205 711 1 077 923 CÉLTARTALÉKOK - 831 834 837 1 440 HOSSZÚLEJ. ÉS HÁTRAS. KÖT. 112 000 318 932 426 975 504 530 593 642 RÖVIDLEJÁRATÚ KÖT. 1 512 915 1 172 503 1 044 749 1 010 119 988 240 ebből: Szállítók 308 323 1 157 564 1 029 848 994 956 971 082 Röv. lejáratú hitelek 107 772 10 644 10 655 10 866 12 677 PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS 75 936 990 990 990 1 890 TELJES ÚJ HITELIGÉNY - 997 416 968 821 892 913 2 022 146 FORRÁSOK ÖSSZESEN 2 788 202 3 671 788 3 629 432 3 615 100 4 685 281 Egyezőség R R R R R 1. ábra Részlet egy nagyvállalati pénzügyi tervből 2 A válaszadásnál az egyik kínálkozó rendező elv a funkcionális megközelítés: annak vizsgálata, milyen szerepet szánnak a pénzügyi előirányzatnak az adott gazdálkodó egységnél, avagy kissé leegyszerűsítve: Kinek készül a terv? 1 A megállapítás csak a tervezőrendszerekre vonatkozik. Más a helyzet egy új, integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésekor, ahol az új szisztéma logikája sokszor jogosan kényszeríti ki a meglévő folyamatok újragondolását. 2 Forrás: a Minta Kft pénzügyi terve. 21
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. 3. A TERVEZÉS KORSZERŰSÍTÉSE FUNKCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS A tervezőrendszerek kialakításánál, átformálásánál vagy korszerűsítésénél nagyban elősegíti a tisztánlátást a szempontok előzetes rangsorolása. Aligha vitatható, hogy első helyre a tervezésnek szánt szerepnek kell kerülnie. Más lesz ugyanis a döntés nevezzük nevén a dolgot ha az üzleti, s ezen belül a pénzügyi terv fő funkciója nem a financiális egyensúly elősegítése, s az ehhez szükséges belső információk biztosítása, hanem pl. a hitelkérelem alátámasztása, vagy potenciális pénzügyi befektetők érdeklődésének felkeltése, bizalmának megnyerése. 2. ábra Tartalék helyek a tervben 3 Az is elképzelhető, hogy a tervnek párhuzamosan a célhoz igazodó alváltozatai készüljenek, melyek egyike a pályázati úton elnyerhető források iránti igény alátámasztására szolgál, a másik egy versenytárgyaláson a piac megszerzésének egyik argumentuma lehet stb. A tervezés konkrét rendszere, ill. annak korszerűsítése tekintetében tehát az előre rangsorolt aspektusok alapján, az esetleg ellentmondó követelmények eliminálásával alapozható meg az effektív döntés. 4. A JÓ TERV PILLÉREI A hatékony tervezéshez természetesen nem elegendő a jól megválasztott szoftver. A terv háttereként és támaszaként sikeres üzleti modellre és megfelelő stratégiára is szükség van. A sikeres üzleti modell valójában a vállalkozás létfeltétele, a versenykörnyezetben való talponmaradás nélkülözhetetlen eszköze. A gazdasági valóságtól, annak bármely lényeges jellemzőjétől elrugaszkodó modell a legjobb tervezési metodika mellett is eleve kudarcra ítéltetett. (Tanulságos e tekintetben néhány, a közelmúltban csődbe ment légitársaság példája.) 3 Forrás: a Minta Kft pénzügyi terve. 22
GYULAI L.: NÉHÁNY SIKERES TECHNIKA A NAGYVÁLLALATI 3. ábra A színek és ellenőrző pontok szerepe 4 A modellre épülő, azt közvetíteni képes, ugyanakkor a környezeti változásokhoz kellően rugalmas adaptációt biztosító stratégia ugyancsak elengedhetetlen feltétele az eredményes tervezésnek. A stratégiai terv tulajdonképpen a vállalkozás fennmaradásának, illetve fejlődésének főbb szempontjait, alapvető ismérveit határozza meg, amelyeket a további tervezési szinteken azután részletesen kidolgoznak és pontosítanak. 5 Elgondolkodtató e tekintetben, hogy nálunk még a közép- ill. nagyvállalati kategóriába sorolható cégek egy részénél sincs formalizált stratégia, s egy ankét során a megkérdezettek közül többen csak a vezetők stratégiai elképzeléseire tudtak hivatkozni. 5. MIT HOZ A JÖVŐ? Az egykori táncdalból kölcsönzött kérdésre a hazai nagyvállalatoknál jelentkező tendenciák alapján csak kontúrokban adható meg a válasz. Inkább csak jelzésszerűen emelünk ki a továbbiakban néhány idevonatkozó tényt: Egy, a közelmúltban készült reprezentatív felmérés 1 szerint cégeink közel fele excel alapú tervezőrendszert használ. E tervezőrendszerek magukban hordják a divatos kifejezéssel szcenáriókban történő tervezés lehetőségét. Segítségükkel kényelmesen elkészíthető bármely kiválasztott időszakra a realista, optimista és pesszimista tervvariáns, és a terv érzékenységi elemzésére is lehetőség nyílik. Az említett felmérésben szereplő vállalatok kb. harmada használja a gördülő tervezés valamely változatát 6, arányuk azonban növekvő. Szintén a terv rugalmasságának fokozását, a hosszú távú sikeres működést célozza egyes cégeknél a stratégiai és operatív tartalékok képzése a tervezés során. 4 Forrás: a Minta Kft pénzügyi terve. 5 Kresalek Péter: Tervezés a vállalkozások gyakorlatában, PERFEKT, 2003. 256. old. 1 Forrás: Tervezés 2004. konferencia anyaga 6 A tervezés időhorizontja általában 5 8 negyedév. 23
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. A nyugati tapasztalatok alapján a tervezés merev, tradicionális rendjének felpuhulása prognosztizálható, akár a terv gördítése, akár a rugalmasság irányába ható más metódusok (pl. időszakos korrekciók) elterjedése által. Egyre komolyabb szakmai visszhangot vált ki a Beyond Budgeting elmélet, amely főleg a skandináv nagyvállalatok példáira támaszkodik, s magát a harmadik korszak controlling ideológiájaként aposztrofálja. Ennek egyik fontos eleme, hogy a rögzített éves célkitűzések helyett a célokat hosszabb távra, benchmark technikák felhasználásával tűzik ki. Az alapelv úgy interpretálható, hogy a rögzített, kőbevésett tervszámok helyett a folytonosan változó piac vezérelje a cég tevékenységét. Csak áttételesen kapcsolódik a pénzügyi tervezéshez, mégis említésre érdemes, hogy a gazdasági teljesítmény motorját e koncepciónál nem a tervteljesítésre alapozott ösztönző rendszer képezi, hanem a relatív teljesítményt kifejező mutatók halmazához kapcsolt érdekeltség. Visszatérve az alcímben felvetett kérdéshez, egzakt választ nehéz lenne adni. Annyi azonban kétségtelen, hogy a tervezés területén is minőségi változások korát éljük, s az volna a kívánatos, hogy a szakember képzés során is lépést tartsunk a gyakorlattal. Ennek az elvárásnak úgy felelhetünk meg, ha hallgatóink nemcsak a közelmúlt tervezési technológiáját ismerik meg az iskolapadban, de a jelent, s a közeljövő várható tendenciáit is. FELHASZNÁLT IRODALOM HANYECZ LAJOS: Controlling az agrárium vállalatainak gyakorlatában (tanulmány) Pécs, 2003. JEREMY HOPE ROBIN FRASER: Beyond budgeting, Harward Business School Press, 2003. KRESALEK PÉTER: Tervezés a vállalkozások gyakorlatában, Budapest, PERFEKT, 2003. www.controllingportal.hu, 2003.október 5. 24