Helyben kell cselekedni! Újra eltelt egy év, amely mind hazai, mind nemzetközi szinten megint csak újabb és újabb kihívásokat teremtett a csr/vállalati felelõsségvállalás területén is. Villon szavait, József Attila gondolatait felidézve miért legyek becsületes kiterítenek úgyis, miért ne legyek becsületes kiterítenek úgyis. Válság idején - mondták szakértõk- "mutakszik" meg ki gondolja komolyan a csr politkáját. Hozzá teszem a vállalati felelõsség nem az "öngyilkosságra" predesztinálja a vállalkozásokat, nem kell lemondaniuk alapvetõ funkciójukról, hanem éppen a konfliktus mentesebb fejlõdést, elõrehaladást szolgálja a társadalmi felelõsség. Nagyon sok cég vállalta, hogy a recesszió ellenére nem engedi el sok civilszervezet kezét és segít a természeti katasztrófák esetében (árvíz károsultak, vörösiszap károsultak)a rászorultakon, és kisebb költségvetési kereten belül, de folytatja csr projektjeit. Sok tekintetben Magyarországon is továbbfinomodott a cégek kapcsolata a társadalom más érdekcsoportjaival. Többször hangsúlyoztuk, hogy egyrészt a csr-ban sincs egyetlen egy üdvözítõ út, mely minden problémát megold, viszont elfogadhatjuk azt a régi bölcsességet, hogy sokkal jobb más tapasztalatából tanulni, mint ismeret és tapasztalat híján a károkat elszenvedni. Másrészt, hogy kontinensenként, régiónként, országonként, iparáganként más-más adottságokkal rendelkezünk, más-más kihívásnak szükséges eleget tennünk. Ezt a korábban általunk is preferált gondolatot támasztja alá egy Európai Bizottság kérésére készült jelentés, amely arra a következtetésre jutott, hogy van összefüggés a csr és a versenyképesség között. A leghatékonyabban egy iparág-specifikus megközelítéssel lehetne kiaknázni a két koncepció összekapcsolásában rejlõ lehetõségeket. Azaz továbbgondolva ezt a felvetést, mindezekhez helyben szükséges cselekednünk, akkor lesznek nemzetközi szinten is eredmények. Takács Júlia ügyvezetõ igazgató csr tanácsadó Köszönjük, hogy a kötet megjelenését támogatták: Támogató partnerünk:
CSR Hungary Guideline 2010 - Szinkronban a világgal TARTALOM A világ csr szemmel Miben fejlõdtünk? Takács Júlia: A CSR 2.0 CSR Hungary 2010 CR Szerda 8 10 14 16 19 Charity politikától a szociális vállalkozásig Takács Júlia: Miért nem azonos a csr a felebaráti szeretettel? Legyen önkéntes! Tegyen a változásért! Tóth Gabriella-Francsics Dorina: Dióhéjban a vállalati önkéntességrõl Önkéntességtörvény Mi van az óvoda festésen túl? Kiss Gyöngyvér: Civil Licit Újszászi Györgyi: A méltányos kereskedelem - fair trade Kocsy Béla: Miért kell figyelnünk a láthatatlan emberekre? Csak a komplexen mûködõ felelõsségvállalás lehet hatékony CSR Hungary Díj 2008-tól 20 23 25 28 30 32 34 39 42 44 Pusztába kiáltott szó? Takács Júlia: Meztelen a király? Vagy valami más? Médiaunió Szántó Balázs: Jótett és/vagy kommunikáció Felelõs reklám - a Magyar Sörszövetség Jófej programja A változásokat elõször cégen belül kell elindítani Dakó Andrea: Mitõl sikeres egy szemléletformáló kampány 47 48 49 52 54 56
Zöld felelõsség Dr. Bakonyi József: A zöld közbeszerzés Magyarországon Zöld mint lehetõség a hazai KKV-ék számára is Klímaváltozási Konferencia Cancúnban Készül az új hulladékgazdálkodási törvény 60 65 68 70 Pénzügyi felelõsség dr. Farkas Péter: Amirõl nem beszélünk Felelõs szolgáltatásnyújtás 72 74 CSR network a gyártótól a fogyasztóig A puding próbája az evés Kis üzlet "kis" csr? A fogyasztó a pénzével szavaz 76 78 79 Függelék Hasznos linkek 82
8 A VILÁG CSR SZEMMEL A VILÁG CSR SZEMMEL - hol a helye a CSR-nak és a fenntartható fejlõdésnek Európa jövõképében? Az az Eu növekedési stratégiáját határozta meg az elkövetkezendõ évtizedre. Barroso szerint 2020-ra az EU gazdasága fenntartható és szolidáris lesz. Három egymást kölcsönösen erõsítõ prioritás segíti az EU-t és tagállamait egy magasabb szintre: a kiváló szintû foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi kohézióerõ. Az Európai Unió öt ambíciózus célt tûzött ki a következõ területeken: a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat / energia témában, amit el kell érni 2020-ra. Minden tagállam elfogadja saját nemzeti célkitûzéseit ezeken a területeken, megerõsítve az uniós stratégiát. A fenntartható növekedés témában Barroso a következõket emelte ki: egy erõforrás hatékony, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság létrehozása a cél. Mit jelent eszerint a fenntartható növekedés? felépíteni egy versenyképes, alacsony szén dioxid-kibocsátású gazdaságot, mely képes a fenntartható erõforrások hatékony kihasználására. a környezet védelme, ami megakadályozza a biológiai sokféleség csökkenését Európa vezetõ szerepének kialakítása az új környezetbarát technológiák és termelési módszerek terén hatékonyabb intelligens villamosenergiahálózatok bevezetése az EU-szintû hálózatok használata, különösen a vállalkozások (a kis gyártó cégek) számára, mely egy további versenyelõnyt alakíthat ki hozzásegíti a fogyasztókat a zöld választáshoz, úgy, hogy ezt megfelelõ információk tudatában tegye meg Nézzük, hogy pontosan mit foglal magában a az EU fenntartható növekedési célja! 20%-kal csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2020-ig. Az EU kész arra, hogy 30%-kal is csökkentsék a fent említett gázok kibocsátását, ha a fejlett országok is hasonló kötelezettséget vállalnak és a fejlõdõ országok is hozzájárulnak képességeiknek megfelelõen ehhez a folyamathoz. A megújuló energiaforrások arányát az egész energiafogyasztás keretében 20%-ra kell növelni. Ugyancsak 20%-kal kell növelni az energiahatékonyságot is. A célkitûzések eléréséhez a következõ feladatot kell megvalósítani. A foglalkoztatás a 20-64 éves közöttiek esetében 75%-ot mutat 2020-ban. Az innovációra, kutatás és fejlesztésre az EU GDP 3% -át fordítsuk az EU-ban, mely növeli az EU versenyképességét. A klímaváltás kapcsán a fent már megemlített elemek az irányadóak. Az oktatás, képzés és a szegénység, társadalmi kirekesztettség csökentése egészíti ki az elsõ három feladatot. Érdekes sorra venni azokat az okokat is, hogy vajon miért van szüksége Európának a fenntartható növekedésre. Túlzottan függünk a fosszilis tüzelõanyagoktól (gáz, olaj, szén). Ezt mi magyarok is érezzük, fõként telente. Bolygónk populációja 2050-re elõreláthatólag 6 billióról 9 billióra növekszik. Ez a megnövekedett lélekszám egyre fokozottabb terhet jelent majd a természeti környezetünkre is. Az EU csökkentheti ezt a nyomást fenntartható fejlesztési politikával. Ahhoz, hogy a klímaváltás célkitûzéseit elérjük, jobban ki kell aknázni a technológiákat a kibocsátás csökkentésének érdekében. De a szél és napenergia nyújtotta lehetõségeket sem használjuk ki eléggé. Meg kell erõsíteni a gazdaságok prevenciós tevékenységét a klíma kockázatok csökkentése érdekében.
A VILÁG CSR SZEMMEL A VILÁG CSR SZEMMEL 9 maximalizálja a a juttatásokat és minimalizálja a költségeket. És melyek lehetnek az csr vonatkozásai? Európa versenyképességét a gyorsan növekvõ Észak-Amerikával, Kínával szemben a zöld megoldások biztosíthatják. Az energiabiztonság mellett gazdasági okok is erõsítik az EU energiahatékonysági célkitûzéseit, hisz az olaj-és gázimport költségének egy részét meg lehetne takarítani. A zöldipar, s így a megújuló energia ipar új munkahelyeket is létrehoz, pontosabban 600 000 új munkahelyet jelenthet az EU-ban. A kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek az egyes országoknak úgy kell eleget tennie, hogy Susane Bird a CSR Hungary 2010 elõadója a következõképpen foglalta össze: Az legfõbb kihívásai és problémái a globalizáció, a technológiai váltás, a klímaváltás, az energiabiztonság, az öregedés és ekkorra már sikeresen kilábaltunk a krízisbõl. Alkalmazotti és szociális aspektust tekintve a migráció, a képzés, tapasztalat útján létrejött tudásalap, a gender téma, az innováció, a zöld munka, a a mobilitás kérdésköre a csr-nak is megoldásra váró kihívást jelent. Nagyobb hangsúlyt kap a cége versenyképességének esetében is a szociális és környezeti fenntarthatósággal, önkéntességgel. Nagyobb hangsúlyt kap az is, hogy a helyi üzleti közösségek támogassák a csr-t saját kezdeményezéseikkel. Illetve, hogy a Kis-középvállalkozások problémáit csr megoldásokkal lehetne orvosolni. (Forrás:www.ec.europa.eu) CSR Hungary 2010 konferencia Susan Bird Móricz István Jens Trummer Európai Bizottság Nyírségvíz Zrt. csr szakértõ igazgató