nyilvántartás 2012. üzleti évre

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás 2012. üzleti évre a XXX, mint EZ és a YYY, mint AZ között létrejött ILYEN szerződés tárgyában DÁTUM Tax Revolutions Kft. Székhely: 2030 Érd, Jegyző u. 28. Tel: 36.70.619.2921 E-mail: zsuzsa.lakatos@taxrevolutions.hu 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. A kapcsolt vállalkozások azonosító adatai...4 3. Az ügyletben érintett tagvállalatok bemutatása...4 3.1. XXX Kft....4 3.2. YYY Kft....4 4. A szerződés tartalmának bemutatása...4 4.1. A szerződéskötés időbelisége, hatálya...4 4.1.1. A szerződés megkötésének időpontja...4 4.1.2. A szerződés időbeli hatálya...4 4.1.3. A szerződés módosításának időpontja...5 4.2. A szerződés körülményei (funkcionális elemzés)...5 4.3. A tényleges Intra-Company árképzés...6 4.4. A piac bemutatása...6 5. A szokásos piaci ár meghatározásának módszere...7 5.1. A kiválasztott módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokai...7 5.1.1. Összehasonlító árak módszere...8 5.1.2. Viszonteladási árak módszere...8 5.1.3. Költség és jövedelem módszer...8 5.1.4. Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer...9 5.1.5. Nyereségmegosztásos módszer...9 5.1.6. Egyéb módszerek...9 5.1.7. Az alkalmazott árképzési módszer...9 5.2. Összehasonlító adatok meghatározása, kiválasztásuk menete, a választás indoka... 10 5.2.1. Kiigazítások és a szokásos piaci ártartomány meghatározása... 10 5.2.2. Szokásos piaci ártartomány és a társaságnál alkalmazott árak összevetése... 10 6. Folyamatban lévő hatósági, bírósági ügyek... 11 7. A nyilvántartás elkészítésének időpontja... 11 8. A 2012-ben megvalósult ügylet értéke... 11 2

1. Bevezetés AZ XXX Kft ILYEN SZERZŐDÉSES KAPCSOLATBAN ÁLL AZ YYY Kft-vel. A XXX Kft. és a YYY Kft. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. 23. pontja alapján egymással kapcsolt viszonyban álló vállalkozásoknak tekintendők, ezért a már hivatkozott jogszabály 18. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Pénzügyminiszter által kiadott 22/2009. (X.16.) PM rendeletben foglalt kötelezettség teljesítésére a XXX Kft. a csoporton belüli ÉRTÉKESÍTÉS/FINANSZÍROZÁS/SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS esetén az árképzés módját és körülményeit ezen dokumentációban rögzíti. A dokumentáció célja annak bemutatása, hogy az ügylet során alkalmazott ár megfelel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 18. -ban lefektetett elvek szerinti szokásos piaci árnak, továbbá az árképzés megfelel az imént hivatkozott jogszabály és az előbbiekben hivatkozott, a dokumentáció szabályairól szóló rendeletben foglaltak szakmai hátteréül tekintendő OECD Irányelveknek, azaz az alkalmazott ár arm s length ár. Összefoglalva annak bemutatása, hogy azonos körülmények mellett független felek is ilyen összegben alkudtak volna meg. 3

2. A kapcsolt vállalkozások azonosító adatai Az ügyletben Az ügyletben A résztvevő felek Cégjegyzékét vezető résztvevő vállalkozás résztvevő felek adószáma, ennek bíróság (hatóság) neve, neve székhelye hiányában székhelye cégjegyzékszáma XXXX Kft ITT 1111111-2-11 BÍRÓSÁG YYYY Kft OTT 1111111-2-12 BÍRÓSÁG 3. Az ügyletben érintett tagvállalatok bemutatása 3.1. XXX Kft. Alakulás, főtevékenység, tulajdonosi kör, árbevétel, stb. bemutatása. 3.2. YYY Kft. Alakulás, főtevékenység, tulajdonosi kör, árbevétel, stb. bemutatása. 4. A szerződés tartalmának bemutatása 4.1. A szerződéskötés időbelisége, hatálya 4.1.1. A szerződés megkötésének időpontja Mikor kötötték, egyéb fontos időpontok. 4.1.2. A szerződés időbeli hatálya A szerződés időbeli hatályának bemutatása. 4

4.1.3. A szerződés módosításának időpontja Ha volt módosítás, itt kell bemutatni annak időpontját és a módosítás elemeit. 4.2. A szerződés körülményei (funkcionális elemzés) (A tevékenység elemeinek és jellemzőinek, a felhasznált erőforrásoknak és kockázatoknak bemutatása.) A funkcionális elemzés: a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzése. MINTA TÁBLÁZAT funkció XXX Kft. YYY Kft. tapasztalatok felhalmozása személyzeti munka/ képzett szakemberek marketing piaci alku bérköltség járulékos költségek irodai költségek utazási költségek rendelkezésre állás minőségbiztosítás eredményesség üzleti kockázat garancia árfolyam kockázat fizetési kockázat 5

SZÖVEGES BEMUTATÁS: XXX Kft. Végzett tevékenységek bemutatása: Alkalmazott eszközök bemutatása: Vállalt kockázatok bemutatása: YYY Kft. Végzett tevékenységek bemutatása: Alkalmazott eszközök bemutatása: Vállalt kockázatok bemutatása: Példa elemekre és jellemzőkre: K+F, tervezés, gyártás, reklám, marketing, fuvarozás Példa felhasznált erőforrásokra: költségek, ráfordítások, beruházások Példa kockázatokra: árfolyamkockázat, garancia, üzleti kockázat 4.3. A tényleges Intra-Company árképzés Itt kell bemutatni, hogy a felek milyen alapvetés szerint és módszer segítségével alakították ki az egymás között alkalmazott áraikat. Pl. belső listaárakat képeztek, könyv szerinti érték, stb. 4.4. A piac bemutatása Lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározása és jellemzői (piacnagyság, liberalizáltság, versenyhelyzet, helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége). 6

A nyilvántartás szempontjából nem vehető figyelembe az a földrajzi terület, ahol az eszközt (vagy szolgáltatást) nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellet lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni. Hogyan mutassuk be átfogóan a releváns piacot és annak jellemzőit? Írhatunk pl. földrajzi elhelyezkedésről, a piac méretéről, a piacon tapasztalt verseny mértékéről, a vevők és eladók viszonylagos versenyhelyzetéről, a helyettesítő termékek vagy szolgáltatások rendelkezésre állásáról, a kereslet és kínálat szintjéről, a fogyasztók vásárlóerejéről, a piac állami szabályozásának természetéről és mértékéről, termelési és szállítási költségekről, a piaci szintekről (kiskereskedelem, nagykereskedelem) 5. A szokásos piaci ár meghatározásának módszere 5.1. A kiválasztott módszer megnevezése, a módszer kiválasztásának indokai Bevezető szöveg A szokásos piaci ár meghatározásánál alkalmazott módszerek a társasági adótörvény 18. (2) bekezdése alapján, mely összhangban van az OECD által ajánlott ár megállapítási módszerekkel, a következők: - összehasonlító árak módszere - viszonteladási árak módszere - költség-jövedelem módszer - ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer - nyereségmegosztásos módszer - egyéb módszerek. 7

5.1.1. Összehasonlító árak módszere Az összehasonlító árak módszere esetén az arm s length tartomány meghatározása a kapcsolt ügyletben felszámított ár és a független, hasonló ügylet során felszámított ár összevetése történik. Két ügylet (kapcsolt vállalkozások közötti illetve a független vállalkozások közötti) akkor minősíthető összehasonlíthatónak, ha a köztük lévő különbségek nem befolyásolják jelentősen az árat vagy amennyiben befolyásolják, akkor ezek a tényezők korrigálással kiszűrhetők. a.) Külső összehasonlító árak: b.) Belső összehasonlító ár: Alkalmazható? Ha nem, miért nem? 5.1.2. Viszonteladási árak módszere A viszonteladási árak módszere esetén egy kapcsolt ügyletben értékesített majd egy független félnek továbbértékesített termék árát veszik figyelembe. Ebben az esetben a viszonteladási árból levonják a vállalkozás felmerülő költségeit valamint egy meghatározott haszonkulcsot, kikalkulálva a független felek közötti árat. Gyakorlatilag a vevő felé értékesített eladási ár összegéből kiindulva visszafelé számítva kalkulálják a vélelmezhető beszerzési árat. Alkalmazható? Ha nem, miért nem? 5.1.3. Költség és jövedelem módszer A költség-jövedelem módszer alkalmazása során a kapcsolt félnek, a kapcsolt ügyletben értékesített termék vagy szolgáltatás önköltségéhez adják hozzá a független ügyleteknél alkalmazott haszonkulcsot. Alkalmazható? Ha nem, miért nem? 8

5.1.4. Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer (transactional net margin method TNNM) az ügylet megfelelő alapra vetített nettó nyereségességét vizsgálja iparági szinten, és ezt a nettó jövedelmezőséget hasonlítja a kapcsolt ügylet nettó jövedelmezőségéhez. A TNNM módszer alapjaiban hasonló a viszonteladási árak és a költség és jövedelem módszeréhez, szintén nyereségen alapuló módszer. A vállalkozás a kapcsolt ügylet során keletkező nyereséget annak a nettó nyereségnek az alapján kívánja meghatározni, amelyet ugyanaz a vállalkozás összehasonlítható független ügyletben is realizál. Amennyiben ilyen adat nincs, akkor az a nyereség lehet támpont, amelyet egy független vállalkozás összehasonlítható ügyletben realizálhatott volna. Alkalmazható? Ha nem, miért nem? 5.1.5. Nyereségmegosztásos módszer A nyereségmegosztásos módszer során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. E módszer célja, hogy kiszűrje a kapcsolt ügyletben lévő különleges feltételek nyereségre gyakorolt hatását. A módszer a funkcióelemzésen alapszik. Alkalmazható? Ha nem, miért nem? 5.1.6. Egyéb módszerek Az egyéb módszerek abban az esetben alkalmazhatók az arm s length tartomány meghatározására, ha a korábbiakban felsorolt hagyományos módszerek nem vezettek eredményre. 5.1.7. Az alkalmazott árképzési módszer Az alkalmazott árképzési módszer: Indoklása: 9

5.2. Összehasonlító adatok meghatározása, kiválasztásuk menete, a választás indoka A nyilvántartás tartalmazza az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását, forrását, a felhasznált adatok kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tényeket, körülményeket. Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következő forrásokat veheti figyelembe: - független féllel kötött szerződését; - kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését; - független vállalkozások egymás közötti szerződését; - az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat (például iparági mutatók, piacelemzés). Le kell ide írni az összehasonlítható eszközökre, szolgáltatásokra vonatkozó tényeket és körülményeket úgy, mint ahogyan azt a saját szerződésünk tárgyával kapcsolatban tettük. 5.2.1. Kiigazítások és a szokásos piaci ártartomány meghatározása Itt kerül sor az összehasonlított ügyletek és az ellenőrzött ügylet közötti eltérések és az emiatt szükséges kiigazítások bemutatásra, ha az összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és az eltérések a választott módszer keretei között megbízható módon számszerűsíthetők. 5.2.2. Szokásos piaci ártartomány és a társaságnál alkalmazott árak összevetése Ebben a részben kerül sor az összehasonlítható termék(ek), szolgáltatás(ok) alapján a választott módszertől függően és az esetleges kiigazítások után meghatározott számított ár, árrés, haszon, egyéb érték vagy azok tartományának (a továbbiakban: szokásos piaci ár) a bemutatására. Ebben a pontban állapítjuk meg a szokásos piaci ár és a szerződő felek között alkalmazott ár viszonyát. 10

6. Folyamatban lévő hatósági, bírósági ügyek A vizsgált szerződéssel kapcsolatosan folyamatban lévő vagy lezárt a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő hatósági vagy bírósági ügyről nincs tudomásunk. 7. A nyilvántartás elkészítésének időpontja A nyilvántartás elkészítésének időpontja DÁTUM. 8. A 2012-ben megvalósult ügylet értéke A fent bemutatott szerződés alapján ÉV-ben összesen 0000000 eft került kiszámlázásra. Dátum: Mellékletek: 11