Beszámoló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium őszi tanulmányútjáról A SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium szervezésében a TÁMOP- 4.2.2/B-10/1-2010-0011 azonosító számú, A tehetséggondozás és kutatóképzés komplex rendszerének fejlesztése a Szent István Egyetemen pályázat keretein belül részt vehettünk egy több napos hazai tanulmányúton 2012november.2. és 2012.november.4.között Győrben, Varsádon valamint Rétimajorban. A PLP Seafood Hungary Kft. budaörsi telephelyére pénteken a kora délelőtti órákban érkeztünk, mely Európai Uniós engedélyezett halfeldolgozó üzem. Naponta érkezik friss hal szállítmány a világ minden pontjáról teherautóval, illetve repülővel. A legszigorúbb élelmiszer biztonsági követelményeknek is megfelelnek. Tizenhat fős csoportunkkal körbejártuk a cég telephelyét valamint mélyhűtő kamráit és halfeldolgozó részlegeit. Minden egyes lépést megfigyelhettünk és nyomon követhettünk a hal beérkezésétől egészen a feldolgozás a és csomagolás pillanatáig. Nagykereskedelmi tevékenységük mellett 2011. decemberében megnyitották, 1. ábra A friss áru szemrevételezése a hűtőkamrában lakossági vásárlókat is kiszolgáló halboltjukat, a Budaörsi Halpiacot. 2012. tavaszától nyitva tartó Dokk büfében a Budaörsi Halpiacon kapható friss tengeri halakból
összeállított gazdag kínálat alapján olasz séf készít pompás falatokat. A kikötői hangulatú Dokk büfé családi és baráti ebédek mellett üzleti és céges rendezvények helyszíneként is kitűnő választás. Gondosan megválogatott szállítók képviselik a céget a legtöbb friss hal árverésen Norvégiától Dánián, Franciaországon át Spanyolországig. Friss hal választékukat gyorsfagyasztott termékekkel tudják kiegészíteni. Magyarországon egyedülálló módon, a cég -70 C fokos, ultra mélyfagyasztó hűtőkapacitással is rendelkezik, így kínálatukban a legfrissebb tengeri termékek mellett megtalálhatóak a különböző gyorsfagyasztott halak, rákok, kagylók épp úgy, mint a legkifinomultabb Japán sashimi követelményeknek is megfelelő ultramélyfagyasztott termékek. Élő homár Kanadából, élő tarisznyarák Bretagne-ból, élő languszta Dél-Afrikából, élő garnélarák a Földközi Tengerből? Mi lehetne ennél frissebb? Tengervizes tárolómedencénk lehetőséget biztosít rá, hogy folyamatos ellátást biztosítsanak élő rákokból. A látogatás végén friss lazacból készült steakkel vendégelt meg minket Palotás Péter házigazda, szemléltetve a páratlan minőségű halat. Utunkat folytattuk tovább Győrbe, ahol a Győri Előre Halászati Termelőszövetkezet telepét tekintettük meg. A telephelyet gondosan körbejárva és tanulmányozva megtudtuk, hogy a cégük 1945-ben alakult, és ma is a legjelentősebb halászati tevékenységet folytató vállalkozások között tartják számon. Az 1980-as évek végéig fő tevékenysége a természetesvízi halászat volt. Ezután a piaci igények változásával lépést tartva, elsők között indította el a feldolgozott haltermékek gyártását. Jelenleg Magyarországon az édesvízi halak palettáján a legszínesebb termékkörrel rendelkeznek, amelyben a konyhakész élelmiszerek is megtalálhatóak.(halászlé,pástétomok,füstölt haltermékek, valamint fekete kaviár (Caviar Danubius ). A gyártási technológiák az Európai Uniós szabványoknak is megfelelnek Telephelyükön a téli csúcsszezon lebonyolításához tározótavainkban akár 500 tonna élő halat is biztonságosan tudnak tárolni. Választékukban megtalálható a ponty, a pisztráng, a busa, a kárász, a szürke harcsa egész évben. Szezonálisan csuka, süllő, compó, és amur kapható. A betárolt élőhal egyrészt saját feldolgozójuk számára folyamatos alapanyag, másrészt ebből tudják kiszolgálni az egyre bővülő horgászegyesületi partnereket. A telephely jelenleg a legkorszerűbb napkollektor technológiával rendelkezik a hazai halgazdaságok között. A gazdaság látogatása után elfoglaltuk esti szálláshelyünket Győrben a Széchenyi István Egyetem Kollégiumában.
Másnap az utunk Varsádra vezetett, ahol a Czikkhalas Halastavai Kft. tógazdaságát tekintettük meg. Czikk László vezetésével bemutatásra került a tógazdaság. Napjainkban a gazdaság 10 völgyzárógátas termelő tóval és 17 tároló telelő tóval rendelkezik közel 230ha-ron. Részüzemű tógazdaságként működik, ami azt jelenti, hogy nem rendelkezik halkeltetővel és az előnevelés illetve az egynyaras halnevelés volumene is igen alacsony. A cég fő tevékenysége a piaci haltermelés, ebből is a ponty. Ez jelenleg 90%, 6% ragadozó halak 4% pedig amur. A gazdaság nagy szerepet játszik a hazai ponty termelésben és forgalmazásban. A cég haltermelésen kívül foglalkozik még haleladással is, horgászegyesületek valamit hipermarketek részére. A Czikkhalas Halastavai Kft. új tevékenységei közé sorolja az erdő és vadgazdálkodást. A tolnai hegyháton erdeikben a hazai nagyvadak közül az összes fellelhető, három éve jól működő vadásztársaságot is irányítanak. A látogatás végeztével szakkollégiumunk korábbi elnöke, a telep tógazdaságvezető- helyettese Fodor Ferenc várt minket fenséges harcsapaprikással és túrós csuszával. A kései ebéd mindenki számára felüdülés volt, a harcsapaprikás elfogyasztása közben a tógazdával beszélgettünk a jövőbeni tervekről,célokról. Zárásként megtekintettük az egyik kilátót a tolnai dombok között. Este Szekszárdon elfoglaltuk szállásunkat a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar Kollégiumában. Az este folyamán közös vacsorával és társalgással zártuk a tartalmas napot. 2. ábra: A Czikkhalas Halastavai Kft.-nél
Kirándulásunk utolsó napján az Aranyponty ZRt. rétimajori gazdaságát tekintettük meg. Kora délelőtt érkeztünk a tavakhoz. Megtekintettük az ország egyetlen Halászati múzeumát, amit az egykori Zichy gróf család építtetett. Az épület jelenleg közel 100 éves. A terület 1994-ben megkapta a természetvédelmi minősítést, jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A terület Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, mellyel a vonuló vízi madarakat védik. Az Aranyponty Halászati ZRt. jogelődje 1989-ben - első magyar magán halászcégként Aranyponty Kistermelők Szövetkezete néven kezdte meg működését. Lévai Ferenc a cég tulajdonosa. 1972-1988-ig végigjárva a szakmai ranglétrát, a százhalombattai TEHAG-ban dolgozott. Ez idő alatt részese lehetett a magyarországi modern halszaporítási és nevelési technológiák kialakításának és elterjedésének. Ezek az eredmények nemcsak Magyarországon bírtak nagy jelentőséggel, hiszen 1975-1985 között Irakban, Szudánban, Görögországban, Algériában és számos más országban működhetett közre szakértőként, halkeltető állomások létesítése, vagy akár komplett országfejlesztési tervek, pl.: Algéria édesvízi halászati fejlesztésének kidolgozójaként. Az ottani igazgató helyettesi állást adta fel és alapította meg az új céget. Az első tevékenység főleg kül-, és belföldi halkereskedelemből, szaktanácsadásból és ivadéknevelésből állt. A központi iroda Százhalombattán, a kereskedelmi telep Gödöllőn működött. Az Örspusztai halastórendszer és benne Rétimajor 1993-ban bérleményként került a cég kezelésébe, tulajdonosa a Mezőfalvai Mezőgazdasági Kombinát volt. Az 1994-ben kiírt privatizációs eljárás során a rétimajori telephely és az Örspusztai és Rétszilasi halastórendszer közel 1000 hektár területtel a cég tulajdonába került. Az évek során az ország más pontjain is kialakítottunk telephelyeket. A központi iroda Százhalombattán maradt.
Telephelyek Az Örspusztai és Rétszilasi halastórendszeren a haltermelés 760 vízfelületen folyik A Hortobágyi Borsos-tározó 114 hektár, A Soponyai-tározó és tórendszer 210 hektár, Nagyatádon egy 106 hektáros tavon folyik a haltermelés Gödöllőn egy 7 hektáros területen halkereskedelmet és horgásztatást folytatunk. Százhalombattán, bejegyzett központi címünkön az iroda és a könyvelési tevékenység zajlik. Páty-Telki mellet Dolomit bányát 3. ábra Halászati Múzeum üzemeltetünk. A tórendszer jelenleg 12 (10 70 ha-os) nagy tóból, 16 (1 5 ha-os) kis tóból és 21 telelő tóból áll. A tavak elsősorban a Nádor-csatornából táplálkoznak (a magasabb vízállása miatt) és a Malom-csatornába történik a lecsapolás. Az Örspusztai duzzasztó zsilip megfelelő vízminőség esetén mindkét oldal táplálására alkalmas..a rétimajori telepen teljes vertikumú halgazdálkodás folyik. A tenyésztett halfajok: ponty, fehér és pettyes busa, amur, csuka, harcsa, süllő, compó, a díszhalak közül a koi és az aranyhal különböző változatai. Nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos, Kárpát-medencei halak szaporítására így compót, sárga kárászt, dévér és jászkeszeget, sügért és balint jelentős számban szaporítunk és nevelünk elő.
4. ábra Szakkollégisták A keltetőházban a februártól kezdődő és júniusban végződő szezonban, mintegy 100 millió hallárva születik meg. Ennek jó része tükrös és pikkelyes ponty. Az előnevelés kb. 15 ha területen folyik, az előnevelt mennyiség 8 12 millió db/év. A területhasználat a klasszikus tógazdasági elvet követi; 10% körüli egynyaras, 20 22% kétnyaras, míg a fennmaradó rész árutermelő terület. A terület bemutatása után a csárdában elfogyasztottuk ebédünket. Nem mindennapi tudásanyaggal gazdagodva hazafelé indultunk vissza Gödöllőre. Kaczkó Dániel alelnök