VEGYIPARI FELTÉRKÉPEZŐ TANULMÁNY Munkavállalói oldal Budapest, 2002. január Készítette: Tóth Mihály
2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető. II. III. IV. Előzmények. A projekt első fázisának munkavállalói nézőpontból való bemutatása. Következtetések. Az Ágazati Paritásos Bizottságok javasolt helye, szerepe a szociális párbeszéd intézményrendszerében. V. Az ágazati struktúra lehetséges elvei, jogkörei (kompetenciák) törvényhozási lépések, javaslatok. VI. Az összegyűjtött dokumentumok jegyzéke.
3 I. B E V E Z E T Ő Az Európai Unió (EU) 2000. májusában jóváhagyta Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése című projektet, amely PHARE keretében valósul meg hazánkban. A projekt célja az ágazat-specifikus kérdések megoldása a jelenlegi tripartit struktúrák kiegészítése bipartit kapcsolódásokkal, un. Ágazati Párbeszéd Bizottságokkal (Ágazati Paritásos Bizottságokkal). A PHARE projekt másfél éves futamidővel valósul meg 2002. február 2003 közepe közti időszakban. A Vegyipari Feltérképező Tanulmány jelen összeállítás, a munkavállalói oldal részéről a projekt első szakaszának részeredménye, amelyet a munkaadói szövetségekkel egyeztetve egységes ágazati (közös) együttes véleménnyé dolgozunk egybe, amely tükrözi az ágazati közös álláspontot. A jelen összeállítást a munkáltatói szövetségek és a szakágazati szakszervezeti szövetségek információi alapján írta és szerkesztette Tóth Mihály, a VDSZ országos titkára. II. ELŐZMÉNYEK A PHARE projekt felügyeletére az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) létrehozta az Operatív Bizottságot (OB), amely tripartit alapon működik. Az OB döntése alapján az ágazatokról oldalanként egy-egy összefoglaló térképtanulmány készül. Az ágazati elemzést végző szakértők részére 2000. december 4-én orientációs megbeszélésre került sor, ahol az ágazati tanulmányok feltételei egységességének biztosítása érdekében a Gazdasági Minisztérium által készített témavázlat került tárgyalásra, majd elfogadásra, hogy annak figyelembevételével készüljenek az adott ágazatokról szóló térképtanulmányok. III. A projekt első fázisának munkavállalói nézőpontból való bemutatása, következtetések A tanulmány elsősorban a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) érdekszférájában működő ágazati munkáltatói szövetségek és szakágazati szakszervezeti szövetségek együttműködését mutatja be. Ez bővebb is és szűkebb is a KSH ágazati besorolási rendszerénél, bővebb annyiban, hogy ide tartozik az alumíniumipar, gázipar és a rokonszakmák, szűkebb annyiban, hogy nem tartozik ide a kőolaj-feldolgozás (MOL Vegyész Szakszervezet).
4 A VDSZ: Működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egészére, valamint a külföldön, magyar munkáltatónál a vegyiparban és társult szakmákban munkát vállaló, vagy tanulmányokat folytató, illetve ott élő magyar állampolgárságú szakszervezeti tagokra. A működési terület kiterjed továbbá a Magyarországon letelepedési és/vagy munkavállalói engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárságú munkavállaló, vagy tanulmányokat folytató szakszervezeti tagokra. Működési tartománya: A VDSZ olyan szakági szakszervezeti szövetségek, tagszervezetek szövetsége, illetve társulása, amelynek tagjai: - az alumíniumipar, - a gumiipar, - a gyógyszeripar, a gyógyászati termékek gyártása, forgalmazása, - a kőolajipar, - a gázipar, - a műanyagipar, - a műszaki-, háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek gyártása, forgalmazása, - a szervetlen és szerves-vegyipar, - a vegyiszál gyártás, - a biotechnológia, az elektro- és magkémia, a környezet-technológia, - a rokon szakmák, - társult szakmák, területén lévő munkáltatóknál dolgoznak, függetlenül a tulajdonformától. A VDSZ célja: - a szövetség tevékenységi területén dolgozók szervezése szakszervezetekbe és munkahelyi tagszervezetekbe; - a szövetkező, illetve társult tagszervezetekbe tömörült tagság társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek képviselete, védelme és érvényesítése. A VDSZ feladata: - a tagszervezetek, szakmai és a területi szervezetek közötti koordináció biztosítása és segítése, - kapcsolattartás, kollektív megállapodások előkészítése, munkavállalói érdekek képviselete a munkáltatói érdekképviseleti szervezeteknél, valamint más országos, központi szerveknél, - szolgáltatások, önsegélyező feladatok ellátása a tagszervezetek és tagjai számára, - a tagszervezetek igényeinek megfelelő képviselet szakszervezet-politikai és gazdasági kérdésekben, - a VDSZ-hez tartozó szakszervezeti tagok sajátos problémáinak képviselete, azok megoldásának előmozdítása, - az ifjúság, a nők, az értelmiség, a műszakos dolgozók és a nyugdíjasok sajátos érdekeinek képviselete, érvényesítése, - a tagszervezeteinek, tagjainak jogvédelme.
5 A VDSZ szakágazati szakszervezeti szövetségei és azok tagszervezetei a következő táblázatban megjelölt munkaadói szövetségek keretében működő gazdálkodó szervezeteknél fejtik ki érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. Munkáltatói Szövetség HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége Gázszolgáltatók Egyesülése, Magyar PB Gázipari Egyesület Magyar Gumiipari Szövetség Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Magyar Vegyipari Szövetség Szakágazati Szakszervezeti Szövetség Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége Gázipari Szakszervezeti Szövetség Foglalkoztatottak száma fő Szakszervezeti taglétszám fő Szervezettség % 6.187 3.121 50,5 6.980 4.280 61,0 Gumiipari Szakszervezeti Szövetség 4.260 1.638 38,5 Gyógyszeripari 12.760 6.925 54,3 Szakszervezeti Szövetség Vegyipari Szakszervezetek 18.000 9.000 50,0 Szakági Szövetsége Rokonszakmák (kvázi) Rokonszakmák 2.300 800 35,0 VDSZ érdekeltségi szféra összes szakágazat 50.487 25.764 51,0 összesen (VDSZ) Forrás: Szakágazati szakszervezeti szövetségek. A vegyipar területén meghatározó szakszervezet a VDSZ, tagszervezeteinek többsége (70 %) az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez, kisebb része (30 %) a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ) tartozik. Ennek oka, hogy a VDSZ 27. Rendkívüli Kongresszusa 1990. márciusi döntése szerint a VDSZ szervezeti és akcióegysége megőrzése érdekében, mivel a szavazatarány nem érte el az MSZOSZ alapító tagsághoz szükséges 2/3-os arányt, nem vált a VDSZ alapító taggá. Ugyanakkor a Kongresszus tudomásul vette, hogy az érdekeltek létrehozták azon tagozatot, amely alapító tagja az MSZOSZ-nek. Ez a mai napig így működik. Az iparágban jelen van a LIGA és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is. A szakágazatoknál később részletesen bemutatásra kerül. A VDSZ működési területén szakágazati kollektív szerződések vannak a gázipar, a gumiipar, a gyógyszeripar és a vegyipar területén, a lefedettség közel 80 %-os. Éves bérmegállapodások vannak a gyógyszeriparra és a vegyiparra. Ezen túlmenően a munkaügyi kapcsolatokról megállapodások születtek az alumíniumipar és a gázipar területén (a szakágazatoknál részletezve, a megállapodások mellékelve). A VDSZ érdekeltségi szférájában a munkahelyi ksz-ek általi lefedettség a munkahelyek arányában 89 %, a munkavállalók arányában 98 %. A VDSZ nemzetközi kapcsolatai A VDSZ 1990 óta tagja a Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Ipari Dolgozók szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének (ICEM), valamint a Vegyipari, Energiaipari és Bányaipari Szakszervezetek Európai Szövetségének (EMCEF). A VDSZ növelte aktivitását a két nemzetközi szövetségében.
6 A fent említett nemzetközi szövetségek folyamatosan elláttak bennünket a privatizációra, a multinacionális vállalatokra, az anyavállalatoknál meglévő kollektív szerződésekre, az Európai Üzemi Tanácsra, a környezetvédelemre, az egészségre és biztonságra vonatkozó szakanyagokkal. Rendszeresen részt vettünk az ezen témákban szervezett konferenciákon. Tagja vagyunk a Visegrádi Csoportnak (cseh-lengyel-szlovák-magyar-szlován-románbolgár), mely évente találkozott és áttekintette, egyeztette az országaik munkavállalóit érintő kérdéseket. A VDSZ aktívan közreműködött a találkozók előkészítésében és a témák kidolgozásában. A VDSZ a kétoldalú kapcsolatokban arra törekedett, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok magyar, illetve anyavállalatnál működő szakszervezetei közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki. Például: Németország: Phoenix; Ausztria: Henkel; Franciaország: Gaz de France, Michelin, Totalgaz; Norvégia: Norsk Hydro, ALPHARMA; Olaszország: ITALGAS. A határ-menti országokkal rendszeressé váltak a konzultációk, az egymást segítő információcserék. A VDSZ-hez tartozó szakágazati szakszervezeti szövetségek a VDSZ-en keresztül tagjai az EMCEF-nek és az ICEM-nek. A szakágazati szakszervezeti szövetségek esetenként közvetlenül részt vesznek a Nemzetközi Szakmai Bizottságokban (energiaipari, gumiipari, gyógyszeripari, vegyipari, munkavédelmi, üzemegészségügyi). A VDSZ az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (SZSZNSZ) munkájában a konföderációkon keresztül vesz részt (ASZSZ, MSZOSZ). A szakágazatok részletes bemutatása: ALUMÍNIUMIPAR Ágazati jellege, struktúrája: Az ágazat jelenlegi struktúrájának kialakulása egy több éves átalakulási és privatizációs folyamat eredménye a HUNGALU Rt. privatizációjától (1994-95.) napjainkig tart és nem fejeződött be, jelenleg a következőt mutatja: Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt (MAL Rt) Kőbányai Könnyűfémmű Kft (KÖBÁL Kft) Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt (MOTIM Rt + 7 Kft) METALUCON Kft ALCOA-KÖFÉM Kft Le Belier Magyarország Kft MAL-MWK Kft (Bakonyi Bauxitbánya Kft)
7 Tulajdonosi tőkeszerkezet: MAL Rt: A társaság jogelődjét a Magyar Alumínium Kft-t magyar magánszemélyek 100 %-ban 1995-ben alapították az alumíniumipar privatizációs folyamatába való bekapcsolódás céljából. Az 1995-98 közötti időszakban lezajlott privatizációk során fokozatosan a társaság teljes vagy részleges tulajdonába kerültek az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozások (bauxitbánya, timföldgyár, alumíniumkohó), miközben a társaság részvénytársasággá alakult át. KÖBÁL Kft: MAL Rt 95,0 % (eladás alatt) Dolgozói 5,0 % MOTIM Rt: GPS Kft 47,0 % ALTUS Rt 47,0 % Dolgozói 6,0 % A 6 kiszervezett kft MOTIM 100,0 % Aluszulfát Kft Chemi Rostock (német) 100,0 % METALUCON Kft: Magyar társasági 100,0 % ALCOA-KÖFÉM Kft: ALCOA 100,0 % Le Belier Magyarország Kft: Le Belier 100,0 % MAL-MWK Kft: MAL Rt 50,0 % MWK 50,0 % Bakonyi Bauxitbánya Kft: MAL Rt 42,0 % FAK-TOP Kft 24,0 % ALTUS Rt 24,0 % Dolgozói 10,0 % Az alumíniumiparban foglalkoztatottak összlétszáma 7.100 fő, ebből 77,0 % fizikai, 23,0 % szellemi. A jelenlegi gazdasági helyzet: Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt esetében a társaság ágazati termék kapcsolataikban vertikálisan illeszkednek egymáshoz, kiaknázva azt a sajátos adottságot, hogy a Magyarországon megtalálható és gazdaságosan kitermelhető bauxit teljes mennyisége hidráttá és timfölddé dolgozható fel (a feldolgozás melléktermékeként előállított szintetikus zeolit és fém gallium mellett), illetve a hidrát és a timföld részben önálló termékként, részben a timföld kohósítása után különböző alumínium félgyártmányként értékesíthető. A társaságcsoport termékeinek 70-75 %-át nyugat-európai országokba exportálja. A MAL Rt tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a Bakonyi Bauxitbánya Kft, a hazai bauxitvagyon egyedüli kitermelője. Az 1.000 kt/év körüli bauxittermelés háromnegyed részét a MAL Rt Timföld Ágazata dolgozza fel.
8 A MAL Rt 1997-98-ban sikeres reorganizációt hajtott végre társaságainál, amelynek eredményeképp azonos modell szerint alakította át társaságainak szervezeti felépítését. Egyszerű tagoltságú, termékorientált üzleti egységeket divíziókat hozott létre, megteremtve egyúttal az üzleti egységek elszámolási és érdekeltségi rendszerét a működési költségek jelentős csökkentése mellett. Bevezetett továbbá egy csoportszintű integrált számítógépes rendszert is, amelynek logisztikai és pénzügyi modulja már üzemel, termelésirányítási modulja pedig bevezetés alatt áll. A társaságcsoport 2000. évi árbevétele és mérleg szerinti eredménye a kedvező piaci tendenciáknak köszönhetően is ugrásszerű növekedést mutat: az árbevétel 39 MrdFt felett, míg a mérleg szerinti eredmény 2,9 MrdFt körül alakult. A MAL Rt célkitűzése, hogy piacképes termékstruktúrájával, jó minőségű termékeivel, meglévő humán erőforrásainak kiaknázásával és a környezetvédelmi előírások maximális betartása mellett tovább erősítse a közép-európai térségben piaci pozícióit. Stratégiai fejlesztési tervei arra irányulnak, hogy új, munkahelyteremtő beruházásokkal folyamatosan biztosítsa a termékszerkezet-váltást, a minőség állandó javítását, megteremtve ezzel a társaságcsoport hosszú távú működésének feltételeit is. A MOTIM Rt életében az utóbbi időben jelentős változások zajlottak le egyes tevékenységek kft-kbe való kiszervezésével: Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt (MOTIM Rt) MOTIM Kádkő Gyártó és Értékesítő Kft MOTIM Műkorund Gyártó és Értékesítő Kft MOTIM Alumíniumszulfát Gyártó és Értékesítő Kft x/ ACÉLKAR Gépipari Karban-tartó, Gyártó és Mérnöki Kft MOGÉPSZER Mosonmagyaróvári Gépipari Szerelő és Javító Kft. MAVIKA Magyaróvári Villamos Karbantartó Kft M-AUTOMATIKA Szolgáltató Kft A tevékenység-kiszervezés célja a gazdaságos működés feltételeinek megteremtése volt. x/ Mint már jeleztem az Aluszulfát Kft a kiszervezést követően német tulajdonba került. A MOTIM Rt veszteséges a piaci hatások következtében. A három külföldi társaság (ALCOA, Le Belier, MWK) helyzetére alapvetően jellemző a gazdaságosság, a versenyképesség. A Bakonyi Bauxitbánya helyzetére a MAL Rt-nél már történt utalás. Az EU csatlakozás hatása az alumíniumiparra Az alumíniumiparra az EU eddig is jelentős hatással volt, mivel a londoni tőzsde fémárai határozták meg az árakat, másrészt az alumíniumipar termékeit 70-80 %-ban EU piacokra exportálja. Tehát e tekintetben a csatlakozást követően alapvető változás nem várható, hacsak a jelenlegi dekonjunktúra következtében az EU piacokon nem következik be átstrukturálódás.
9 Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban: 1.) Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Az ASZSZ 1993. októbere óta működik. Jelenleg az ASZSZ tagszervezetei az alábbi szakszervezetek, amelyek a következő táblázatban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél fejtik ki érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. Gazdálkodó Szakszervezet szervezet neve neve MAL Rt Timföld Ágazat Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet Le Belier Magyarország Kft MAL Rt Alumínium Ágazat Inotai Alumínium Kft Szakszervezete MAL MWK Kft CLEAN Kft Kőbányai Könnyűfémmű Kft KÖBÁL Kft Szakszervezeti Alapszervezete Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt Mosonmagyaróvári Vegyipari Dolgozók (MOTIM Rt) Szakszervezete MOTIM Kádkő Gyártó és Értékesítő Kft MOTIM Műkorund Gyártó és Értékesítő Kft MOTIM Alumíniumszulfát Gyártó és értékesítő Kft ACÉLKAR Gépipari Karbantartó, Gyártó és Mérnöki Kft MOGÉPSZER Mosonmagyaróvári Gépipari Szerelő és Javító Kft MAVIKA Magyaróvári Villamos Karbantartó Kft M-AUTOMATIKA Szolgáltató Kft ALCOA-KÖFÉM Kft Székesfehérvári Alumíniumipari ALCOA Oktatási és Művelődési Klub Szakszervezet Az ASZSZ működési területén az összmunkavállalói létszám 6.187 fő, a szakszervezeti taglétszám 3.121 fő, a szervezettség 50,5 %-os. (A létszámadatokat az ASZSZ bocsátotta rendelkezésre.) A HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége tagja a Bakonyi Bauxitbánya Kft, és ott működik a Bányaipari- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (BDSZ), amely a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége konföderációhoz tartozik. A 750 fős munkavállalói létszámból szakszervezeti tag 620 fő, amely 82,6 %-os szervezettséget mutat. Az ágazathoz, illetve a konföderációkhoz kapcsolódó a Bakonyi Bauxitbánya Kft Szakszervezete (BDSZ), ezen kívül a Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligája szakszervezet működik az ALCOA-KÖFÉM Kft-nél, kb. 250 taggal. Az alumíniumipar területén más szakszervezet nem működik.
10 Az alumíniumipar kohászatra vonatkozó adatai meg fognak jelenni a Vasas Szakszervezeti Szövetség kohászati ágazatánál is (!) A szakszervezet szerveződése alulról fölfelé való építkezéssel jött létre. Így a tagszervezetek tagjai az ASZSZ-nek, az ASZSZ tagja a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ), a VDSZ pedig tagja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének, mint konföderációnak. 2.) HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége A HUNGAMOSZ tagjai: Bakonyi Bauxitbánya Kft MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt Kőbányai Könnyűfémmű Kft Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft METALUCON Kft A HUNGAMOSZ-t 1996-ban alapították a HUNGALU Rt privatizációját követően átalakult, illetve privatizált társaságok (részletesen a mellékelt Alapszabályban). A Szövetség célja: A magyar alumíniumipar hagyományos értékeinek ápolása, általános iparági-szakmai érdekeinek védelme. Az alumíniumipari vállalkozások, társaságok érdekvédelme, szakmai együttműködésük kereteinek megteremtése és fejlesztése, a magyar alumíniumipar nemzetközi szakmai képviselete. A Szövetségbe tömörült munkaadók és az országos munkaadói szervezetek közötti kapcsolatok létesítése, gondozása, fejlesztése. Kapcsolattartás és egyeztetés a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarával. A sajátos ipari-szakmai szempontok és a tagvállalatok gazdasági érdekeinek érvényesítése az Országgyűlés, a kormány és más közigazgatási szervezetek felé. A HUNGAMOSZ hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere: A Szövetség kapcsolatot tart fenn a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamarával. - Tagja a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének. A Szövetség tagja a következő nemzetközi szervezeteknek: - EUROMETAUX 2001-re megfigyelői státusszal. Kollektív alku jellemzői: A szakágazatban un. ágazati kollektív szerződés még nem jött létre de tervezve van. Az erre való törekvését mindkét fél kifejezte az 1997. decemberi együttműködési megállapodásban, nevezetesen, hogy megvizsgálják a szakágazati kollektív szerződés kötés lehetőségét. A tartalmi kérdésekre ajánlásokat dolgoznak ki. Annak oka, hogy eddig nem jött létre szakágazati kollektív szerződés az, hogy a cégek eltérő gazdasági
11 helyzete, eltérő regionális, térségi bér és fejlettségi különbségek relevánsak a szakágazati kollektív szerződés megkötések szempontjából. Tehát ahhoz, hogy a szakágazati kollektív szerződés megkötése reális közelségbe kerüljön, a fenti fennálló feszültséget minimalizálni szükséges, akkor lesz realitása a szakágazati kollektív szerződés megkötésének. Az ASZSZ tagszervezetei vonatkozásában a kollektív alku területén a növekedés volt a jellemző. Középszintű szociális párbeszéd további fórumai: A szakágazatban az alábbi intézményes együttműködések nyújtanak formalizált keretet az együttműködésnek. 1.) Együttműködési Megállapodás az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), mint munkavállalói és az Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége (HUNGAMOSZ), mint munkaadó érdekképviselet között. (A megállapodás mellékelve, kelt 1997. december 16.) 2.) Együttműködési Megállapodás a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, az Alumíniumipari Szakszervezetek szövetsége és az Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége között. (A megállapodás mellékelve magyar és angol nyelven, kelt 1999. október 18.) A HUNGAMOSZ és az ASZSZ által realizált szakágazati akció lényegében az előző megállapodásokban foglaltakra korlátozódott. Az ASZSZ szerveződési területén a tagszervezetek szintjén a kollektív szerződéses lefedettség gyakorlatilag 100 %-os. Több munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződés az alumíniumipar területén nincs. Részvételi intézmények az ágazatban: Az ASZSZ jelenleg működő érdekeltségi szférájában az ÜT-k - mint participációs intézmények választása gyakorlatilag 100 %-os a 2001. évi választások eddig rendelkezésre álló adatok alapján. Tehát minden munkáltatónál volt üzemi tanács választás a következő eredménnyel. A részvétel 70,4 %-os volt, a VDSZ munkahelyi szakszervezeti jelöltjeire leadott szavazatok aránya 86,7 %, Demokrata LIGA 12,4 %, munkavállalói 0,9 %. Tehát az ASZSZ reprezentatívnak minősül. Az ASZSZ működési területén az ALCOA KÖFÉM Kft multinacionális cégnél működik európai uniós ÜT, de a magyarokat nem hívták meg, azzal az indokkal, hogy még jelenleg nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak, ahogyan bekövetkezik, azonnal meghívják a magyarokat. Az Európai Uniós Ágazati Bizottság munkájában való szerepvállalás egyértelműen igen.
12 GÁZIPAR Ágazat jellege, struktúrája: I. Vezetékes földgáz szolgáltatók Dél-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság (DDGÁZ Rt), Délalföldi Gázszolgáltató Részvénytársaság (DÉGÁZ Rt), Észak-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság (ÉGÁZ Rt), Fővárosi Gázművek Részvénytársaság (FŐGÁZ Rt), Közép-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság (KÖGÁZ Rt), Tiszántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság (TIGÁZ Rt) MOL Gáz Kft Magyar Gázszolgáltató Kft Ózdi Energiaszolgáltató Kft Tulajdonosi tőkeszerkezet: DDGÁZ Rt: Önkormányzatok, DDGÁZ Rt dolgozók: 0,48 % DDGÁZ Rt saját részvény: 0,33 % MOL Rt 16,77 % Westfalische Gasversorgang AG & Co. KG: 41,21% Ruhrgas Energie Beteiligangs AG: 41,21 % Gazdasági Minisztérium: 1 db B típusú részvény DÉGÁZ Rt: GDFI 72,40 % MOL Rt 27,18 % Egyéb: 0,42 % Gazdasági Minisztérium: 1 db B típusú részvény ÉGÁZ Rt: GDFI: 63,93 % MOL Rt: 35,46 % Egyéb: 0,61 % Gazdasági Minisztérium: 1 db B típusú részvény FŐGÁZ Rt: Budapest Főváros Önkormányzata: 50,0 % + 1 db A sorozatú és 1 db B sorozatú részvény Magánszemélyek: 1,0 % Ruhrgas Energie Hungárai Részesedések Kft: 16,3 % WFG Beteiligangs GmbH: 32,7 % KÖGÁZ Rt: Be nem jegyzett részvényesek: 21,40 % Jogi személyek: 0,16 % Települési önkormányzati tulajdon: 9,76 % E.ON Hungária Rt: 30,99 % Saját munkavállalók: 0,04 % Magánszemélyek: 0,07 % EVN: 30,99 % Gazdasági Minisztérium: 1 db B típusú részvény
13 TIGÁZ Rt: Nem bejegyzett részvényesek: 0,285 % Belföldi befektetők összesen: 2,589 % Települési önkormányzati tulajdon: 2,011 % ITALGAS: 40,000 % SNAM SPA: 10,000 % RWE: 29,690 % WFG Hungária Kft: 14,482 % Egyéb: 0,943 % Gazdasági Minisztérium: 1 db B típusú részvény MOL Gáz Kft: MOL Rt 88,0 % magyar állam 10,0 % önkormányzat 2,0 % Magyar Gázszolgáltató Kft: Magyar Fejlesztési Bank Rt 75,0 % Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Rt 25,0 % Ózdi Energiaszolgáltató Kft: Ózdi Ipari Park Kft 20,0 % Ózdi Önkormányzat 20,0 % Finomhengermű Munkás Kft 20,0 % Fémix Kft 20,0 % Ferralpi Kft 20,0 % A kilenc engedélyes földgázszolgáltató társaságnál az összes foglalkoztatott 6.400 fő, ebből 43,0 % fizikai 57,0 % szellemi. A jelenlegi gazdasági helyzet: A gázszolgáltató részvénytársaságok jelenlegi gazdasági helyzetére hatnak és mint kvázi ágazatra jellemzőek a következők: - a hazai energiaellátásnak egyik fő forrása a földgáz, melynek részaránya a primer energiamérlegben hosszabb távon is 40 % körül alakul; - hazánkban 2000. végén 2,926 millió földgáz végfelhasználó volt, ebből 2,770 millió lakossági, 156 ezer nem lakossági, és ezek a fogyasztók 2000-ben 8.230 Mm 3 földgázt vásároltak a gázszolgáltató társaságoktól, ez a hazai felhasznált mennyiség ~ ¾ része, a többit a MOL Rt közvetlenül az erőműveknek (15 %), illetve ipari nagyfogyasztóknak adja el (10 %); - a gázhálózatba bekötött lakások aránya tekintetében hazánk az európai országok sorában előkelő helyen áll, az EU tagországok közül csak Hollandia előzi meg e tekintetben;
14 - a gázszolgáltató társaságok jogi keretét a fogyasztók ellátása tekintetében a Gáztörvény biztosítja, amelynek átdolgozása folyamatban van a 98/30/EK A földgáz belső piacának közös szabályairól tárgyú irányelv alapján; - a magyar gázpiaci szereplők száma korlátozott, az értékesítési és szolgáltatási tevékenység engedélyhez kötött. Az érdekeltek úgy kapnak meg bizonyos kizárólagos jogokat, hogy ahhoz igen súlyos kötelezettségek társulnak (igénykielégítés, fejlesztés rendszerfelügyelet, stb.); - a hazai földgázárak hatóságilag szabályozottak, egy látszólag nagyvonalú, de az alkalmazás gyakorlatát tekintve igen szűkmarkú árképzést valósítva meg [1075/1995. (VIII. 04.) Kormányrendelet] az eladói és fogyasztói oldal érdekeit egyaránt gyengén támogató fejletlen tarifarendszer mellett. Az árak még ma is magukon viselik a politikai preferenciákat és a keresztfinanszírozás terheit. A belföldi árak nemzetközi összehasonlításban igen alacsonyak, túlhajszolt keresletet és gazdaságtalan működést okoznak. A megnövekedett igények kielégítése csak az egyre növekvő arányú import gázból történhet, ami az ország amúgy is magas és meglehetősen egyoldalú földgáz-import függőséget tovább növeli. A földgázértékesítés 2000. évi eszközarányos eredménye az Egyesülés társaságainál 7-12 % között mozgott, átlagban ~ 10 %-os volt. Az EU csatlakozás hatása a gáziparra (földgáz) Az EU-ban szorgalmazott liberalizáció fő célkitűzése a fogyasztói átrak csökkentése. E cél érdekében született az Európai Parlament és Tanács 98/30/EK A földgáz belső piacának közös szabályairól szóló irányelve, amely 1998. augusztus 10-én lépett hatályba. A tagországoknak az irányelvet két év alatt kell beépíteniük jogrendjükbe. Az irányelv ugyanazt a célt szolgálja, mint a többi monopólium lebontására vonatkozó jogszabály: a versenyhelyzet kialakításával piaci környezetben az árak csökkenését szándékozza elérni. Az EU követelményeinek való megfeleléssel párhuzamosan az egységes európai földgázpiachoz való csatlakozás igénye is megfogalmazódott Magyarországon. A hazai földgázpiacon a verseny bevezetését és az irányelvnek megfelelő jogszabályi háttér kidolgozását több körülmény nehezíti. A tevékenységek a földgáziparban a villamosenergia-iparhoz képest kevésbé váltak szét. A MOL Rt kizárólagos szereplő a földgáz termelésében, szállításában, a gázrendszer irányításában, továbbá érintett a nagyipari végfogyasztók ellátásában, valamint az elmúlt években szerzett tulajdoni részesedésén keresztül az elosztásban és a szolgáltatásban is, ahogy a korábban már leírt tulajdoni tőkeszerkezet mutatja. Az átlátható és diszkriminációmentesen működő földgázpiac létrehozása ezen funkciók átlátható szétválasztását igényli a piac összes szereplőjénél. Az EU bizottsága felhívta a csatlakozni kívánó országok figyelmét, hogy a verseny infrastrukturális hátterének megteremtése érdekében ösztönözni kell az egyes országok földgázhálózatának összekapcsolását. Ezt az EU pénzzel is támogatja. Magyarország ezt a lehetőséget már kihasználta, összekapcsolódott az EU-s rendszerrel Győr- Baumgardner közötti szállító vezetékkel.
15 Valószínűsíthető, hogy az EU csatlakozás a hazai gázpiacon hirtelen változásokat vagy nagyarányú átrendeződést nem fog okozni. A gázüzlet alapvetően hosszú távú megállapodásokon alapul és a Magyarországra érkező és itt értékesített földgázmennyiség döntő többsége is hosszú távú megállapodások alapján kerül átadásra. Emellett a földgázellátáshoz szükséges infrastruktúra megléte és birtoklása döntő tényező, és ha egy adott piacon az igények kielégítésére alkalmas rendszert egy gáztársaság már megépítette, akkor ezen a piacon versenytársak megjelenése csak abban az esetben elképzelhető, ha a versenyfeltételeket adminisztratív úton teremtik meg ehhez. Amíg a hazai gázpiacon piacvezető pozícióban lévő gázértékesítő arra kényszerül, hogy földgáz forrásainak átlagárát a viszonylag alacsony termelési költségű hazai gázáron aluli értékesítésével mérsékelje, addig a hazai gázpiacon a verseny tényleges esélyei kicsik. A hazai termelés csökkenésével és az igények növekedésével a liberalizált piacon gáz-gáz verseny indulhat, ehhez azonban a jelenlegi jogszabályi keretek jelentős az előzőekben már jelzett változtatása szükséges. Ez az átalakítás ugyanakkor utat nyithat tőkeerős külföldi cégek további piacszerzésének. II. PB gáz forgalmazók: Primagáz Hungária Rt TOTALFINAELF Hungária Kereskedelmi Kft SHELL GAS Hungáry Rt Termofarm Kft MOL Rt PB Üzleti Egység Globimpex Gönczi és Fia Kft Tulajdonosi tőkeszerkezet: A felsorolt társaságok mindegyike magántőkével létrehozott vállalkozás, a jelentősebb társaságok többségi tulajdonosa külföldi (Primagáz Rt-SHW holland, SHELL Gas Rt holland-angol, Totalfinaelf H. Kft francia). A jelenlegi gazdasági helyzet: A társaságok a propán-butángáz forgalmazás és a forgalmazáshoz szükséges eszközök gyártása és üzemeltetése területén tevékenykednek. Jelentősebb szerepe a forgalmazással foglalkozó társaságoknak van, melynek során 260-270 E tonna propánbutángázt termelnek, importálnak és exportálnak, valamint kiszolgálják a hazai fogyasztókat palackban, tartályban és autógáz töltő helyeken. A társaságok által foglalkoztatottak száma kb. 1.000 fő, a töltő-üzemeket működtető társaságoknál (Primagáz, SHELL Gas és Totalfinaelf) jelentősebb fizikai állományú alkalmazott tevékenykedik. Az elmúlt évek (1993-2001. évig) a hazai forgalmazás mennyisége folyamatosan csökkent. A szakágazat társaságainak privatizált vállalatai 1992 és 1993 években jöttek létre, mely időszakban a hazai forgalmazás 310-320 E tonna/év volt. A földgáz ellátás folyamatos terjedése következtében a palackos forgalmazás folyamatosan csökkent,
16 melynek következtében a társaságok több palacktöltő üzemet bezártak, jelentős létszám elbocsátás mellett. A tendenciát fékezte a tartályos ellátás bővítése, de ez a tendencia napjainkban már nem érvényesül. A 2000. január 1-től az ágazat lobbytevékenysége eredményeként a PB gáz jövedéki adótétele a megelőző szint 50 %-ára csökkent, melynek következtében a várakozásnak megfelelően megnőtt az autógázként forgalmazott PB gáz iránti igény, a kiszolgáló helyek száma többszörösére nőtt a korábbinak, jelenleg közel 300 a kutak száma. Fenti tendencia mellett egyre jelentősebben nőtt az olajárhoz igazodó PB gáz beszerzési ára, melynek hatása a csökkenő forgalmazás következtében negatívan érintette a forgalmazó társaságokat. Így a 2000. év végén a társaságok egy része veszteséget volt kénytelen mérlegében kimutatni. A jelenleg érvényesülő olajár csökkenés a PB beszerzési árát is kedvezően befolyásolta, így a tárgyi év második felében a forgalmazók gazdasági helyzete konszolidálódott. Az EU csatlakozás hatása: Az EU csatlakozás az érvényes jogrendszer megváltoztatása révén hat a szakágazat tevékenységére. Az érvényes európai direktívák közvetlenül ugyan nem hatnak a PB forgalmazás területén, azonban a már elfogadott európai szabványok és normatívák alkalmazása kötelezővé válik, ezek hazai bevezetése folyamatban van. Elsőként az autógáz minőségét meghatározó európai szabvány hazai bevezetése megtörtént, mely jelentősen befolyásolta az autógázos tevékenység fejlesztését. Ennek a folyamatnak folytatása várható. Munkaügyi kapcsolatok szereplői az ágazatban: 1.) Gázipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ) A GSZSZ jelenlegi formájában 1991 óta működik, amikortól a regionális gázszolgáltatók kiváltak az OKGT szervezetéből. A GSZSZ tagszervezetei az alábbi szakszervezetek, amelyek a következő táblázatban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél fejtik ki érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységüket. Gazdálkodó szervezet neve DÉGÁZ Rt (Szeged) DDGÁZ Rt (Pécs) ÉGÁZ Rt (Győr) ÉGÁZ-ÉP Kft FŐGÁZ Rt KÖGÁZ Rt GÁZÉP Kft TIGÁZ Rt TIGÁZ-GEPA Kft PRIMAGÁZ Rt TOTALFINAELF Hungária Kft Szakszervezetneve DÉGÁZ Rt Szakszervezeti Alapszervezete DDGÁZ Rt Szakszervezeti Alapszervezete ÉGÁZ Rt Szakszervezete FŐGÁZ Rt Dolgozóinak Szakszervezete KÖGÁZ Rt Szakszervezete (BDSZ) x/ TIGÁZ Gázszakmai Szakszervezet PRIMAGÁZ Rt Szakszervezeti Alapszervezete VDSZ ÉGÁZ PB Kft Szakszervezeti Alapszervezete A GSZSZ működési területén az összmunkavállalói létszám 6.980 fő, a szakszervezeti taglétszám 4.280 fő, a szervezettség 61,0%-os. (A létszámadatokat a GSZSZ bocsátotta rendelkezésre.)
17 x/ A Gázszolgáltatók Egyesülésének és a GSZSZ-nek tagja a Közép-dunántúli Gázszolgáltató Rt, az ott működő szakszervezet tagja a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (BDSZ), amely a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége konföderációhoz tartozik. A GSZSZ működési területén más szakszervezet nem működik. A GSZSZ tagja a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ), a VDSZ pedig tagja az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének, mint konföderációnak. 2/A. Gázszolgáltatók Egyesülése (GE) A GE tagjai: Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt Délalföldi Gázszolgáltató Rt Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt Fővárosi Gázművek Rt Közép-dunántúli Gázszolgáltató Rt Tiszántúli Gázszolgáltató Rt A Gázszolgáltatók Egyesülését az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szervezetéből kivált öt regionális gázszolgáltató vállalat hozta létre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény alapján. Működését 1991. július 1-jén kezdte meg budapesti székhellyel. Az Egyesüléshez 1994. július 1-jén csatlakozott a Fővárosi Gázművek Rt, majd 1995. március 17-én a Magyar Olaj és Gázipari Rt (MOL Rt). Ez azt jelentette, hogy az Egyesülés a teljes földgáz-vertikumot képviselhette a lelőhelyek kutatásától a termelésen, a földalatti tároláson, a távvezetéki szállításon, az importon és a gázkereskedelmen át a végfelhasználók részére történő gázszolgáltatásig. A hazai gázszolgáltatási feladatot az előző hat nagy szolgáltató társaság és három új szolgáltató, összesen kilenc engedélyes gázszolgáltató társaság látja el. A MOL Rt kivált az Egyesülésből a Gázipar privatizációja által (1995. december) bekövetkezett többségi külföldi tulajdonlással előállt gazdasági érdek-elkülönültség miatt. Ezzel megszűnt, illetve csökkent az Egyesülés teljes földgáz-vertikumban eddig működő képviselete. Az Egyesülést a gázszolgáltatók saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítása és gazdasági tevékenységük összehangolása, valamint szakmai érdekeik képviselete céljából létesítették. A GE hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere: Az Egyesülés kapcsolatot tart fenn a következő szervezetekkel és intézményekkel: - Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet, - Belügyminisztérium, - Egyetemek: Budapesti Műszaki Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, - Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, - Építéstudományi Egyesület,
18 - Gazdasági Minisztérium, - Igazságügyi Minisztérium, - Ipari Energiafogyasztók Fóruma, - Környezetvédelmi Minisztérium, - Magyar Áramszolgáltatók Egyesülete, - Magyar Bányászati Hivatal, - Magyar Energia Hivatal, - Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). Az Egyesülés tagja a következő szervezeteknek: - EUROGAS, Brüsszel (társult tagság), - EUROGAS-GTE (Gázszállítási Munkacsoport, társult tagság), - Magyar Szabványügyi Testület, - Regionális Energiatőzsdéért Egyesület. Az Egyesülés további nemzetközi kapcsolatai: - ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Energetikai Igazgatósága, Genf. - INTERGAS MARKETING, Párizs. - Nemzetközi Gáz Unió (IGU). Az Egyesülés és tagtársaságai részt vesznek az EU csatlakozást előkészítő különböző bizottságokban, programokban, munkacsoportokban. emellett igyekeznek kihasználni a PHARE projektek nyújtotta lehetőségeket. A gázszolgáltató társaságok többsége rendszeres (esetenként megállapodásokkal is alátámasztott) együttműködést tart fenn számos nemzetközi szakmai szervezettel, tanácsadó, vagy gázpiaci elemző céggel. A gázszolgáltató társaságokban jelen lévő nyugati multi cégek (tulajdonosok) szerteágazó és hosszú múltra visszanyúló kapcsolatokkal, esetenként magas pozíciókkal és igen jó érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkeznek a nemzetközi gázszakmai szervezetekben. Ennek hatása áttételesen nyilván érvényesülni fog hazánkban. 2/B. Magyar PB-Gázipari Egyesület (MPE) Az MPE jogi tagok és természetes személyek által alapított egyesület, a MTESZ jogi tagja. Az egyesület jogi tagjai a következők: Primagáz Hungária Rt TOTALFINAELF Hungária Kereskedelmi Kft SHELL GAS Hungária Rt Termofarm Kft MOL Rt PB Üzleti Egység Globimpex Gönczi és Fia Kft Az MPE-t magán és jogi személyek alapították 1995-ben. Az Egyesület céljai: - Országos, helyi és felhasználói energetikai és PB-gáz technológiai feladatok megoldásának elősegítése. - A tagok szakmai ismereteinek bővítése.
19 - A PB-gáz felhasználás nemzetközi tapasztalatainak és normáinak közvetítése a magyar szakemberek (és felhasználók) felé. - A gazdaságos és környezetkímélő PB-gáz felhasználás elősegítése, a közvélemény e célból történő formálása. - A PB-gáz iparág és szolgáltatás szakmai képviselet bel- és külföldön. - A hazai energetikai ipar támogatása. - A PB-gáz ellátással és felhasználással kapcsolatos szabályozások és előírások kezdeményezése, véleményezése és formálása. - Az iparág műszaki-biztonságtechnikai színvonalának emelése. - Az Egyesületi célok teljesítése során az Egyesület feladata a tisztességtelen verseny minden megjelenési formájának leküzdése, illetve más szervek ez irányú tevékenységének segítése. Az Egyesület hazai és nemzetközi kapcsolatai: Az MPE a MTESZ jogi tagja. Az MPE 1996-tól az AEGPL, Európai Cseppfolyós Gázipari Egyesülés megfigyelő, majd 1998-tól állandó tagja. Az Egyesület tevékenysége az MPE jogi és egyéni tagjainak érdekvédelme, a közös szakmai munka összehangolása. Kollektív alku jellemzői: A gáziparban van szakágazatinak tekinthető többmunkáltatós kollektív szerződés, benne bérmegállapodással, amelyet 1994. júliusában kötöttek egyrészről az öt regionális gázszolgáltató részvénytársaság munkáltatói irányítását gyakorló vezetői, nevezetesen: DÉGÁZ Rt, DDGÁZ Rt, ÉGÁZ Rt, KÖGÁZ Rt, TIGÁZ Rt; másrészről az öt gázszolgáltatónál működő érdekvédelmi szervezetek felhatalmazott képviselői, szb titkárai. A szerződéskötő felek reprezentatívak, mert azok megfelelnek a kötés időszakában hatályos, illetve elfogadott reprezentativitás kritériumainak, úgy a munkáltatók, mint a szakszervezetek részéről. A többmunkáltatós kollektív szerződés oka a gáziparban elsősorban az, hogy a Gázszolgáltatók Egyesülése nem valós munkáltatói szövetség, nincs felhatalmazása a tagszervezeti részről szerződés megkötésére, míg a GSZSZ rendelkezik ilyen felhatalmazottsággal. Az aláírás dátumából látható, hogy ez a kollektív szerződés a gázipar privatizációját megelőzően mintegy másfél évvel köttetett, határozatlan időtartamra. Mivel az aláíró felek közül senki nem élt a Kollektív Szerződés I. fejezet 6. pontjában szabályozott lehetőséggel a felmondással -, így ez jelenleg is hatályos, igaz, hogy az élet és a privatizáció következtében megérett az aktualizálásra. A GSZSZ többszöri ez irányú kezdeményezései nem vezettek eredményre. A Gázipari Szakágazati Kollektív Szerződés (a továbbiakban: SZERZŐDÉS) fontosabb formai és tartalmi elemei: A SZERZŐDÉS szakszerűen, zárt logika szerint feltünteti a szerződő feleket, a szerződés alanyi és idő hatályát, a módosítás, a megszűnés, felmondás esetét és rendjét, az életbeléptetés szabályozását.
20 A SZERZŐDÉS deklarálja az alábbi elveket: - a jóléti elv (a hierarchia elrendezése), - a békekötelezettség elve, - a peren kívüli megegyezés elve, - a tárgyalások kezdeményezésének kötelező elfogadási elve. A felek közötti kapcsolatrendszer, az érdekvédelem: Az érdekvédelem témakörében jellemző, hogy követi a törvényi előírásokat, másrészt kinyilvánítja az elvi jóindulati jelleget, ami nem haszontalan napjainkban. A szerződő felek kapcsolatrendszerében - kitérnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartására, - a felek együttműködésére, - az egyeztetési eljárások formáira, - a felek vállalásaira. A felek külső kapcsolataira. A felek titoktartási nyilatkozatára. A felek által létrehozott Egyeztető Bizottság működésére, szabályozására. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó megállapodásokra, a működési feltételek biztosítására. - A szakszervezeti jogok gyakorlására, a tisztségviselők jogállására, - a szakszervezeti jogok gyakorlásának szervezeti és jogi feltételeire. Munkaviszony, foglalkoztatás: - a munkaviszony kötésére vonatkozó szabályokat részletesen nem tárgyalja, - a felmondás szabályozása (végkielégítés, felmondási idő, stb.),! a munkáltatók vállalják, hogy a munkahelyi ksz-ben jobb pozíciókat állapítanak meg, mint a törvényi előírás,! a felek minden tőlük elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy a korábban elismert munkaviszony idejét az új munkáltató is elismerje,! a felek együttműködési kötelezettséget vállalnak a 300 főt meghaladó létszámleépítés esetén,! a foglalkoztatási garanciák tekintetében a felek együttműködési kötelezettséget vállalnak, pl. külön is vizsgálják, de együttesen is támogatják az ágazaton belüli, mindkét fél érdekeinek megfelelő munkahelyteremtő beruházásokat, meghatározott időre részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésére, együttműködési kötelezettségvállalás az átalakulás és privatizáció során,! a SZERZŐDÉS az előnyben részesítés, illetve újra alkalmazás szempontjainak rögzítésével hangsúlyozza a foglalkoztatás biztonságát,! a munkaviszonyon belüli szabályozást részletesen nem tárgyalja. Bérek, jövedelmek: - a SZERZŐDÉS részeként szerepel egy éves bérmegállapodás, ahol szakágazati szinten csak a minimálbért rögzítik, továbbá azt, hogy 5 % a minimális átlagbér növekedés,