NÖVÉNYTERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Búza, Rozs, Árpa, Zab, Triticale. Sáringer-Kenyeres Tamás Növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök

NÖVÉNYTERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Búza, Rozs, Árpa, Zab, Triticale Sáringer-Kenyeres Tamás Növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök

GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE A gabonafélék a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényeink. Ebbe a csoportba tartozik a búza és s a kukorica. Hazánkban vetésterületük közel azonos: 1-1,2 millió hektár. (2,2) A búza értékét lisztjének magas keményítı és fehérje tartalma adja, amelybıl könnyen emészthetı táplálék készíthetı. A lisztkészítés mellékterméke a korpa, amelyet takarmányozásra használunk. A búzatermesztés során nagymennyiségő szalmát nyerünk, amely almozásra vagy cellulózgyártásra használható. Jó alkalmazkodó képességénél fogva az egész ország területén termeszthetı. Elınye, hogy termesztése jól gépesíthetı, kevés kézi munkaerıt igényel. A búzának sok változata ismert. Hazánkban a közönséges búzát és a keményszemő durum búzát termesztjük. A közönséges búzából kenyér, a keményszemő búzából nagy fehérje tartalma miatt inkább tojás nélküli száraztészta készül.

İszi búza termesztése

İszi búza termesztése Talajelıkészítés A jó búzatermés egyik alapfeltétele a gondos talaj-elıkészítés. A talaj-elıkészítést az elıvetemény betakarításának ideje, a visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok mennyisége, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. Az ıszi vetéső növények talajmővelési rendszerénél tanultak alapján a búza talajelıkészítését a következıkben foglalhatjuk össze:

İszi búza termesztése 1. A nyár közepéig lekerülı elıvetemények után sekélyen tarlót hántunk. Ha kevés a tarló- és gyökérmaradvány, erre a célra tárcsát vagy kultivátort használhatunk, utána azonnal hengerezünk. 2. A hántott tarlót a nyár folyamán a tömıdöttségtıl és gyomosodástól függıen fogasoljuk vagy kultivátorozzuk. 3. Augusztus második felében keverıszántást végzünk, amelyet fogassal elmunkálunk és győrős hengerrel lezárunk. 4. A vetés elıtt kombinátorral magágyat készítünk, amelynek mélysége 8-10 cm. 5. Amennyiben nem szükséges a vetés utáni hengerezés, hagyjuk a talajt kissé rögös állapotban, mert a hó a rögös talajon jobban megmarad és megvédi a vetést a fagytól. TARLÓ tarlóhántás tarlóhántás alapmővelés (szántás) elmunkálás magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás

İszi búza termesztése Tápanyagellátás A búza bıséges tápanyagellátást igényel. Talajaink a jelenleg köztermesztésben lévı búzafajtákat nem tudják a szükséges tápanyagokkal ellátni. A búza b alá közvetlenül - annak gyomosító hatása és egyoldalú nitrogénbısége miatt - istáll llótrágyát nem adunk, Helyette mőtrágyákat használunk. Korábbi ismereteink alapján a szükséges trágya mennyiségét a tervezett terméshozam, az elı vetemény és az elızı istállótrágyázás ismeretében határozzuk meg.

Eltérı tápanyagellátás hatása a búza fejlıdésére

Búza mőtrágyázása NPK

İszi búza termesztése A nitrogén felvétele a tenyészidıben a keléstıl az érésig tartó folyamat. A nitrogén azonban könnyen kimosódik a talajból, ezért nem lehet abban felhalmozni. A búzának több nitrogénre van szüksége a kezdeti fejlıdéshez és a tavaszi bokrosodáshoz. A nitrogén felét alaptrágya-ként, a fennmaradó részét a növény fejlettségétıl függıen fejtrágyaként adjuk. A foszfor és kálium felvétele sem egyenletes. Ezek azonban nehezebben mosódnak ki a talajból, ezért alaptrágyaként adhatók. A hektáronkénti 4 tonna búza termés 100 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 72 kg kálium hatóanyagot von ki a talajból.

BÚZA Nitrogén Foszfor Kálium 27 % pétisó 1 t/ha termés 25 10 18 92,6 kg/ha 0,9 q/ha 4 t/ha termés 100 40 72 370,4 kg/ha 3,7 q/ha 6 t/ha termés 150 60 108 555,6 kg/ha 5,6 q/ha ROZS 1 t/ha termés 26 12 26 96,3 kg/ha 1 q/ha 2 t/ha termés 52 24 52 192,6 kg/ha 1,9 q/ha 4 t/ha termés 104 48 104 385,2 kg/ha 3,9 q/ha İ ÁRPA 1 t/ha termés 27 10 26 100 kg/ha 1 q/ha 4 t/ha termés 108 40 104 400 kg/ha 4 q/ha 6 t/ha termés 162 60 156 600 kg/ha 6 q/ha

T. ÁRPA Nitrogén Foszfor Kálium 1 t/ha termés 23 9 21 85,2 kg/ha 0,9 q/ha 4 t/ha termés 92 36 84 340,7 kg/ha 3,4 q/ha 6 t/ha termés 138 54 126 511,1 kg/ha 5,1 q/ha KUKORICA 1 t/ha termés 25 11 22 92,6 kg/ha 0,9 q/ha 4 t/ha termés 100 40 72 370,4 kg/ha 3,7 q/ha 6 t/ha termés 150 66 132 555,6 kg/ha 5,6 q/ha Átlagtermés

İszi búza vetés Vetés A terméseredmények meghatározó tényezıje a jó vetımag. Csakis fémzárolt magot vessünk, amely garantálja a jó minıséget. A vetés ideje A vetés idejét úgy válasszuk meg, hogy a növény a tél beálltáig kellıképpen megerısödhessen. Hazai éghajlatunk alatt a búza vetésének optimális ideje október 10-20 között van. A túl korai vetés buján fejlıdik, a növényzet a hó alatt könnyen kipállik, romlik a növény télállósága. A megkésett vetés egyenetlenül kel, a tél beálltáig nem tud megerısödni, könnyen kifagy. Az így megritkult vetések elgyomosodhatnak.

İszi búza vetés A vetés módja A búzát kellıképpen ülepedett magágyba 5-6 cm mélyre vetjük. Ha mélyebbre vetünk, a kelés egyenetlen és gyenge lesz, a búza kevésbé bokrosodik, a vetés ritka marad. A vetési mélység a magágy készítéssel és a vetıgép csoroszlyáinak terhelésévei szabályozható. Hazánkban általánosan elterjedt a 12 cm-es gabonasortávolságra történı vetés. A fejtrágyázással és a növényvédelemmel kapcsolatos taposási károk elkerülésére a mővelı utas vetést is alkalmazzák. A mővelı utak egymás-tól való távolsága a munkagépekhez igazodik, általában 18 méter. A mővelı út azt is lehetıvé teszi, hogy a munkákat átfedés nélkül végezzük.

İszi búza vetés A vetımag mennyisége A fajtára jellemzı tıszámot biztosítjuk. A kevésbé bokrosodó fajtákból 5,5-6 millió csiraszám szükséges hek-táronként. A jól bokrosodóknál 4,5-5 millió is elegendı. A túl sőrő állomány könnyebben megdıl, a betegségekre fogékonyabb lesz. A fentiek alapján egy m 2 -re 500 db csíraképes mag jut, amely folyóméterenként 70-80 db magot jelent és hektáronként 250-280 kg vetımagnak felel meg.

İszi búza télen Télen elıfordul, hogy a hó felületén jégpáncél keletkezik, amely alatt a növény megfullad. A tél végén, a kora tavaszi hóolvadás megindulásával keletkezett belvizek alatt ki-pusztulhat a vetés. A koratavasszal jelentkezı felfagyás felismerhetı arról, hogy fıként a délelıtti órákban a növények ellankadtak és fakó színőek lettek. Ilyen esetben, amikor a talaj felszikkadt, sima hengerrel hengerezzük le a területet. Télvégi teendı a fej trágyázás. Tavasszal, március végén, április elején megjelennek a búzavetésekben az ısszel kikelt áttelelı gyomok, mint a tyúkhúr, pásztortáska, árvacsalán, majd késıbb a tavaszi gyomok, pl. a vadrepce, repcsényretek, hélazab.

İszi búza tavasszal

Kártevık

Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) 1n/L

Gabonafutrinka lárvája

Gabonafutrinka kártétele

Búzafonálféreg (Anguina tritici) 1n/L

Fritlégy (Oscinella frit) 3n/L

Csíkoshátú búzalégy (Chlorops pumilionis) 2n/L

Ugarlégy (Delia coarctata) 1n/T

İszi fekete búzalégy (Phorbia securis) 2n/B

Citromsárga búzagubacsszúnyog (Contarinia tritici) 1n/ L

Üvegszárnyú kabóca (Javesella pellucida)

Gabonakabóca (Macrosteles sp.)

Szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci)

Szárfonálféreg kártétele

Közönséges gyökér-fonálféreg (Pratylenchus pratensis)

Zöld gabona levéltető (Schizaphis graminum)

Zselnicemeggy-levéltető (Rhopalosiphum padi) 8-10n/ T

Vetési fésős bagolylepke (Euxoa temera) 1n/T

Kalászrágó bagolylepke (Apamea sordens) 1n/ L

Osztrák poloska (Eurygaster austriaca) 1n/ I

Mór poloska (Eurygaster maura) 1n/ I

Közönséges szipolypoloska (Aelia acuminata) 1n/ I

Gabonapoloskák

Gabonaszipolyok Az imágó a kalászokat pusztítja, az érésben lévı szemeket fejjel lefelé rágja. A legnagyobb veszteséget a magok kitúrásával okozza. A rágott szemeken barázdák, gödröcskék látható. A lárva (pajor) polifág, talajlakó kártevı, kezdetben humusszal táplálkoznak, késıbb növények gyökereivel. a lárvák, fıleg az utóveteményt, répát és kukoricát veszélyeztetik.

Veresnyakú zabbogár (Oulema cyanipennis) 1n/ I

Kéknyakú árpabogár (Oulema gallaeciana) 1n/ I

Veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus) 1n/ I

Közönséges szalmadarázs (Cephus pygmaeus) 1n/L Csak a lárva károsít. A gabonaszár belsejét rágja, lefelé haladva a termés kifehéredik, léha szemek. A gabona megdıl, a szára elszárad és eltörik. Akár 20 %- os terméscsökkenést is okoz, nehezíti a betakarítást.

Név Gabonafutrinka ellen használható inszekticidek: Hatóanyag Dózis Banvel 50WP Dimilin 25 WP Fendona 10 EC Force 5 EC Nomolt 15 SC Padan 50 SP Pyrinex 48 EC Rovlinka 50 NP Thiodan 35 EC 50% benszultap 25% diflubenzron 10 alfametrin 5% teflutrin 150 g/l 50% kartap 480 g/l klorpirifosz 50% dioxikarb 35% endoszulfán 1,25 kg/ha 0,3 kg/ha 0,15 l/ha 1 kg/ha 0,5 l/ha 1-1,5 kg/ha 1,5 l/ha 2 kg/ha 1,5 l/ha

Név Vetésfehérítı ellen alkalmazható inszekticidek: Hatóanyag Dózis Bancol 50 WP Chinmix 5 EC Decis 2,5 EC Fendona 10 EC Karate 2,5 WG Padan 50SP Regent 80 WG Rovlina 50 WP Sherpa 25 EC Sumi-alfa 5 EC Trebon 10 F 50% benszultap 50 g/l ß-cipermetrin 25 g/l deltametrin 10% alfametrin 2,5% λ-cihalotrin 50% kartap 80% fipronil 50% dioxikarb 250g/l cipermetrin 5% eszfenvalerát 10 % etofenprox 0,75-1 kg/ha 0,25-0,35 l/ha 0,4 l/ha 0,1 l/ha 0,3 kd/ha 1,5 kg/ha 15 g/ha 1 kg/ha 0,15 l/ha 0,2 l/ha 1 l/ha

Poloskák ellen alkalmazható inszekticidek: Név Hatóanyag Dózis Banvel 500 SC 50% benszultap 1 l/ha Dimecron 50 50% foszfamidon 0,05-0,1 l/ha Padan 50 SP 50% kartap 1,0-1,5 kg/ha Parashoot 45 SC 450 g/l metil-paration 1,0-1,5 l/ha

Madárkár elleni szerek: Név Hatóanyag Dózis Avistop-Agro 20% ziram 25-30 kg/t mag Mesurol 50 WP 50% merkaptodimetur 10 kg/t mag

Búza vörösrozsda

Búza kalászfuzárium

Fuzáriumos szemek

A fuzárium toxinok hatása a gazdasági haszonállatok termelésére és egészségére

Gabona fuzariózist elısegítı kukorica szár maradványok ıszibúzában

Lisztharmat

Lisztharmat http://www.agr.unideb.hu/novved/oktatas/tantargyaksegedletek/integralt/gombabetegsegek/

İszi búza ısszel kikelt áttelelı gyomok tyúkhúr, pásztortáska, árvacsalán,

İszi búza majd késıbb k a tavaszi gyomok, pl. a vadrepce, repcsényretek, hélazab. acat

İszi búza Betakarítás A búza betakarítását a teljes érés elején kezdjük, amikor a szem nedvességtartalma 14% körüli. Amennyiben ennél nagyobb víztartalommal aratunk, a búzát szárítani kell, mert csak így tárolható. Az érés ideje július hónap. Az aratás gondos munkaszervezést kíván. A kisebb területen gazdálkodók nem rendelkeznek kombájnnal, bérkombájnra vannak utalva ami az aratás elhúzódásával jár, ez pedig mennyiségi és minıségi veszteséget okoz. A betakarítás legfontosabb követelménye a veszteségek csökkentése. A veszteség teljes mértékben soha nem küszöbölhetı ki, de lehetıleg 4% alatt legyen.

İszi búza szalma A szalma betakarításának több módja ismert. A kombájn által rendre rakott szalma külön menetben bálázható, a petrencébe rakott keretes szalmalehúzóval takarítható be. A szalma elszállításáról - a talajmunkák végzése érdekében - mielıbb gondoskodni kell. A szalma tarlón való elégetése környezetvédelmi okokból tilos. Elégetni csak növényvédelmi okokból és külön engedéllyel szabad. Az ıszi búza hektáronkénti termése 4-5 tonna szem és kb. ugyanannyi szalma.

Tilos!

Köszönöm a figyelmüket!

Rozs termesztési technológiája Ea: Sáringer-Kenyeres Tamás

Rozs

A rozs és búza szemek

A rozs hővösebb, csapadékosabb éghajlat növénye. jobban bírja a téli hideget. Fejlıdési ritmusa különbözik az egyéb gabonákétól. A rozs idegen megtermékenyülı növény. Virágzás idején a portokok kilógnak a kalászból, amelybıl a szél a virágport a szomszéd kalász bibéjére viszi. Amennyiben virágzás idején esıs, ködös az idıjárás, a virágpor összetapad és a talajra hull. Ennek következtében a kalász hiányosan termékenyül meg, a rozs "ablakos" marad. Jó termést akkor várhatunk, ha a május hővös és a júniusi meleg nem köszönt be túl korán. Hazánk rozstermı tájai a Nyírség, a Duna-Tisza köze és az ország nyugati peremvidékei.

A rozs Talajigény A rozs gyökérzetének jó tápanyagfeltáróképessége következtében a gyengébb termıképességő talajokon is sikerrel termeszthetı. Elsısorban a homoktalajok és a savanyú kémhatású erdıtalajok növénye. A jobb termıképességő talajokról kiszorította az ıszi búza és az árpa, mert a rozs terméshozama alacsonyabb.

A rozs Tápanyagellátás A rozs élelmes gyökérzetévei a talaj nyers tápanyagait is jól hasznosítja. Mőtrágyákat alkalmazunk. A foszfor és kálium mőtrágyákat a talajelıkészítés során alaptrágyaként adjuk. A nitrogén mőtrágyával óvatosabban kell bánnunk, mert a rozs szárszilárdsága gyengébb mint a búzáé. Akkor járunk el helyesen, ha egyharmadát a vetés elıtt alaptrágyaként, a fennmaradó részét tavasszal fejtrágyaként adjuk. Egy tonna termés elıállításához szükséges hatóanyag: N = 26 kg, P= 12 kg, K= 26 kg.

A rozs Talajelıkészítés A rozs talajelıkészítése igénytelen az elıvetemény lekerülésének ideje határozza meg a talajelıkészítés módját. Általános szabály, hogy olyan nedvességtartalmú és ülepedett magágyba vessünk, amelyben a gyorsan kikelı növény megerısödve kerül a télbe. Talajelıkészítése hasonló a búzáéhoz. 1. tarlóhántás, 2. majd annak ápolása következik. 3. Vetés elıtt néhány héttel keverı szántást végzünk, hengerrel lezárunk. 4. Közvetlenül vetés elıtt magágyat készítünk. 5. Mélységére ügyeljünk, mert a rozs nem szereti a mély vetést. 4-6 cm mélységő magágyat készítünk. Laza homoktalajokon a többször meglazított homokot a szél könnyen kikezdi. Amennyiben a talaj kigyomosodna, a gyomosodás mértékétıl függıen fogasoljunk vagy kultivátorozzunk és utána azonnal hengerezzünk. TARLÓ tarlóhántás tarlóhántás alapmővelés (szántás) elmunkálás magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás

A rozs Vetés A rozs vetésideje szeptember hónap. A gyengébb termıképességő talajokon szeptember közepéig, a jobb talajokon szeptember végéig kell vetnünk. A vetés sortávolsága 12 cm, mélysége a talajtói függıen 4-6 cm. A mélyen vetett rozs kevésbé bokrosodik, a túlságos sekély vetés a téli hıingadozás hatására könnyen felfagy. A vetımag mennyisége hektáronként 4,5-5 millió csírával számolva 150-170 kg. Megkésett vetés esetén a csíraszám 8-10%-kal növelhetı. Vetés után könnyő magtakaró fogast és hengert használhatunk.

A rozs Növényápolás, növényvédelem A rozs ritkán szorul ıszi ápolásra. A jól bokrosodó sőrő állomány az ısszel kelı gyomokat elnyomja. Télen a jégpáncél megtörésére kerülhet sor. Tavasszal csak a ritka vetésben számolhatunk gyomosodással. Gombabetegségei közül a rozsüszög, kıüszög és az anyarozs a gyakoribbak. A betegségek csávázott vetımag használatával megelızhetık. A talajlakó kártevık ellen talajfertıtlenítéssel védekezhetünk.

A rozs Betakarítás A rozs a búzánál néhány nappal korábban - június végén, július elején - aratható. Teljes érésben kell betakarítani, mert korábbi aratáskor a szemek nem telnek ki, késıi aratás esetén nagyobb lesz a szemveszteség. Az aratás kombájnnal egy menetben történik. A nagyobb tömegő szalma lassítja a kombájn munkáját. Aratás után a szemet tisztítani, majd szárítani kell, mert biztonságosan csak 14% nedvességtartalommal tárolható. Termése hektáronként 1,5-1,7 t szem és kétszeres mennyiségő szalma.

Az ıszi árpa termesztéstechnológiája

Az ıszi árpa

Az ıszi árpa Talajigény Hazánkban az árpának két változatát termesztjük; az ıszi és a tavaszi árpát. Az ıszi árpát takarmányozásra, a tavaszi árpát ugyancsak takarmányozásra és a sörgyártás alap anyagaként hasznosítják. Az ıszi árpa környezeti igényei Éghajlatigény Az ıszi árpa éghajlatigénye hasonló az ıszi búzáéhoz, télállósága azonban gyengébb. Az ıszi búzánál korábban érik. Hó nélküli teleken a fagyokat megsínyli. Termesztése olyan talajokon indokolt, ahol az ıszi árpával a gyengébb termıképességő talajok is jól hasznosíthatók. Legalkalmasabbak a mérsékelt nitrogénszolgáltató képességő középkötött, homokos vályogtalajok. A tápanyagokban, fıleg nitrogénben gazdag talajokon buján fejlıdik és hajlamos a megdılésre.

Az ıszi árpa Tápanyagellátás A kezdetben gyorsan fejlıdı, gyökérzetét gyorsan kifejlesztııszi árpa jól hasznosítja a talaj tápanyagait. A foszfor és kálium mőtrágyákat a talaj elıkészítés során alaptrágyaként juttatjuk ki. A szükséges nitrogénnek csak harmadát adjuk vetéskor, a fennmaradó részt a növényállomány fejlettségétıl és az átteleléstıl függıen fejtrágyaként adjuk. A jól áttelelt és fejlett vetésekre felesleges a mőtrágyát kiszórni. Tápanyagigénye tonnánként: N = 27 kg, P = 10 kg, K = 26 kg hatóanyag.

Az ıszi árpa Talajelıkészítés Talajmővelési rendszere megegyezik az ıszi búzáéval. A korán lekerülı elıvetemények (repce, borsó, keveréktakarmányok) után van elegendı idı a talaj elıkészítésre. Az elıvetemény lekerülése után mielıbb hántsunk tarlót. Erre a célra a visszamaradó tarló- és gyökér maradványoktól függıen tárcsát, nehéz kultivátort, ásóboronát használhatunk. A meghántott tarlón a nyár folyamán irtsuk a gyomokat. Az alapmőtrágyákat a nyári talaj munkákkal juttassuk a talajba. Az ıszi árpa nem igényli a mélymővelést, de igényes a talaj ülepedettségére. A 8 cm körüli magágyat legcélszerőbb kombinátorral vagy fogas boronával és hengerrel elıkészíteni. TARLÓ tarlóhántás tarlóhántás alapmővelés (szántás) elmunkálás magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás

Az ıszi árpa Vetés Az ıszi árpa vetésideje szeptember második fele. Az elsietett vetés buja fejlıdést eredményez, a megkésett vetést a téli fagyok károsíthatják. Az idıbeni vetés azért is lényeges, mert az árpának a rozshoz hasonlóan még az ısz folyamán el kell bokrosodnia. Ellenkezı esetben tavasszal jó idı esetén gyorsan szárba indul és ritka marad. A vetımag mennyisége 5-6 millió csíra hektáronként, amely átlagos ezermagtömeg esetén megfelel 190-200 kg vetımagnak. A vetés mélysége 4-6 cm. Vetésre csak jó csírázóképességő és az üszögbetegségek ellen csávázott vetımagot használjunk.

Az ıszi árpa Növényápolás, növényvédelem Azt ıszi árpa vetés után talaj ápolásra nem szorul. Lényeges azonban a gyomok és kártevık elleni védekezés. Vegyszeres gyomirtásra akkor kerül sor, amikor az ısszel kelı, áttelelı egyéves gyomok (csibehúr, pásztortáska, árvacsalán) a télen át megritkult vetésekben nagyobb mennyiségben jelentkeznek. A jól fejlıdı állomány elnyomja a gyomokat. Az árpa hiányos kelését a vetési hibákon kivül elsısorban a gombabetegségek okozzák. Ilyenek pl. a fuzáriumos fertızések. Erre utalnak a talajból kiemelt elvékonyodott és megcsavarodott csírák. Hosszú, meleg ıszön a lisztharmat jelentkezik. A hó alatt a rozsda is támadhat ja a vetést. A betegségek ellen csávázott vetımaggal és gombaölı szerekkel védekezhetünk. A kártevık közül a vetési bagolypille hernyója, a mocskospajor, a gabonafutrinka lárvája a csócsároló és a pattanóbogár lárvája, a drótféreg okozhat károkat. Kártételük a helyesen megválasztott elıveteménnyel (gabona ne következzék gabona után), a gyomok irtásával megelızhetı.

Az ıszi árpa Betakarítás Az ıszi árpát június második felében aratjuk. A legkorábban betakarítható gabonaféle. A gyors betakarítással elkerülhetık a megdılésbıl adódó veszteségek. A nedves talajra került mag csírázásnak indulhat. Megkésett aratás es esetén az árpa kalásza törékennyé válik, nı a betakarítási veszteség. A veszteségek a kombájn helyes beállításával és a haladás sebességének megválasztásával csökkenthetık. Az ıszi árpa szalmája takarmányozási célra nem használható. A szemtermés hektáronként 2-3 tonna. A szalma a szem 1,2-1,5- szöröse.

A tavaszi árpa termesztéstechnológiája A tavaszi árpa

A tavaszi árpa

A tavaszi árpa Éghajlatigény A tavaszi árpát részben takarmányozásra, részben sörgyártásra használjuk. A takarmány- és a sörárpa éghajlatigénye eltérı. A takarmányárpa szárazabb, melegebb idıjárást kíván, amely elısegíti a magvak fehérjetartalmának növekedését. Ezzel ellentétben a sörárpa a keményítı képzıdéshez a kissé csapadékosabb, hővösebb éghajlatot igényli. Ilyen éghajlat alatt fehérjében szegény, lisztes magvú termést ad. Az ország északi, északnyugati tájain inkább sörárpát, a déli melegebb vidékein takarmányárpát termesztenek.

A tavaszi árpa A tavaszi árpa fejlıdésének kedvez a korai kitavaszodás. Az érés idején beköszöntı nagy meleg megszorulást okozhat. A túlzott csapadék hatására az árpa könnyen megdıl, és a már virágzó árpa oldalhajtásai is kalászt fejlesztenek. (Kettıs növés.) (A sörgyártásnál az árpacsírából malátát készítenek.)

A tavaszi árpa Talajigény A tavaszi árpa termesztésére legalkalmasabbak a mélyrétegő, tápanyagokban gazdag mezıségi talajok. Mindenütt, ahol cukorrépa sikerrel termeszthetı, a tavaszi árpa is jó termést ad. A rövid tenyészidejő, gyengén fejlett gyökérzető tavaszi árpa az ilyen talajokon jól érzi magát. A nitrogénben egyoldalúan gazdag talajokon nı a sörárpa fehérjetartalma és könnyebben megdıl. A mészben gazdag, gyengén lúgos talajokon jó minıségő, vékony pelyvájú sörárpa terem.

A tavaszi árpa Tápanyagellátás sok könnyen felvehetı tápanyagot igényel. Tápanyagszükségletét mőtrágyákkal elégítjük ki. A mőtrágyázás nemcsak a termés mennyiségét, de annak minıségét is befolyásolja. Különösen a sörárpa mőtrágyázása kíván alapos megfontolást. A tápanyagellátás legnehezebb kérdése a nitrogén mőtrágyázás. a takarmány, mind a sörárpa megdılhet. A sörárpánál a minıség is romlik. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál kevesebb nitrogén mőtrágya szükséges. A tavaszi árpa foszfor mőtrágyázása egyszerőbb. A foszfor jó hatással van a gyökérképzıdésre, a kezdeti fejlıdésre, elısegíti az érést és a szemképzıdést, javítja a minıséget. A sörárpa káliumigénye nagy. Megfelelı kálium ellátottság mellett a mag beltartalma lisztesebb lesz, amely a malátagyártás elıfeltétele. A foszfor és kálium mőtrágyákat, valamint a nitrogén kisebb részét az ıszi mélyszántással keverjük a talajba. A tavaszi árpa tonnánkénti tápanyag igénye: N = 23 kg, P = 9 kg, K = 21 kg hatóanyag.

A tavaszi árpa Talaj elıkészítés A tavaszi árpát gyommentes, érett magágyba korán tavasszal kell elvetni. A talajmővelés ideje és módja az elıveteménytıl és a talajtól függ. Bármely növény után készítjük elı a talajt, alapvetı munka az ıszi mélyszántás. Legfontosabb célja az ıszi és a téli csapadék raktározása. Ezért a korán lekerülı elıvetemények után szeptemberben, a késıbb lekerülık után október végéig szántsuk meg a talajt. Az ısszel meg szántott talaj felsı rétege tavasszal korábban felszikkad, Elsı teendı a simítózás. Kerüljük a tárcsás mővelést, mert a talaj a vetés mélységéig kiszárad. Helyette fogast használjunk. Magágyat kombinátorral készítsünk. A korán vetendı tavaszi árpának csak akkora területet készítsünk elı vetésre, amelyet még azon a napon be is vetünk.

A tavaszi árpa Vetés A tavaszi árpa az egyik legkorábban vethetı növényünk. Az optimális vetésidı március elsı fele. A vetés mélysége 4-5 cm. Ennél sekélyebbre ne vessünk, mert a sekélyen vetett árpa rosszul bokrosodik. A sortávolság 12 cm, a hektáronként vetendı csiraszám 4-4,5 millió. A gyengébben sikerült magágyba 5-6 millió csírát vethetünk. A magmennyiség 160-200 kg hektáronként. A sörárpát a takarmányárpánál sőrőbbre vetjük, hogy kevésbé bokrosodjon, kevesebb mellékhajtást neveljen. A kiegyenlített magvak értékesebbek, egyöntetőbben csíráznak. Elıfordul, hogy az árpával együtt pillangósvirágú növényt (pl vörösherét) is vetünk. Takarónövénynek csak takarmányárpát hasznáijunk. A csiraszámot ilyenkor 30-40%-kal csökkentjük, hogy a sőrő állomány ne nyomhassa el a védett növényt. Amennyiben a mag szárazabb magágyba kerül, vetés után hengerezzünk.

A tavaszi árpa Növényápolás, növényvédelem A kikelt árpát cserepesedés esetén ajánlatos sima hengerrel vagy hengerboronával megjáratni. A gyorsan fejlıdı árpa egyéb talaj ápolási munkára nem szorul. Amennyiben talajlakó kártevık jelenlétével számolunk, a vetéssel egy idıben ajánlatos rovarölı szerek kijuttatása. Az árpa igen érzékeny a gyomnövényekre. Gondot inkább az árpával együtt csírázó kora tavaszi gyomok (vadrepce, repcsényretek, aprószulák, vadzab) jelentenek. Ellenük a szárbaindulás kezdetén vegyszeres gyomirtókkal védekezhetünk. Sörárpában a felszívódó gyomirtók helyett perzselı hatásúakat használjunk, mert a felszívódó hatásúak rontják a minıséget. Bokrosodás idején jelentkezik a vetésfehérítı bogár, amelynek lárvái hosszanti csíkokban hámozzák a leveleket. A kártevı rovarirtó szerekkel pusztítható. Kalászolás idején már láthatók az üszögspórákkal fertızött kalászok, amelyek spórái terjesztik a betegséget. Megelızésre csávázott vetımagot használjunk.

A tavaszi árpa Betakarítás A tavaszi árpát az ıszi búza betakarítása után, július közepén aratjuk. A sörárpa aratásával meg kell várnunk a teljes érést, mert csak akkor kapunk jó minıségő, keményítıben gazdag, fehérjében szegény, vékony héjú, telt szemeket. Két menetben azért sem célszerő aratni, mert ha a rendre vágott sörárpa megázik, a szemek megbarnulnak, csirázó képességük romlik. A kombájn beállításakor óvakodni kell a túlzott mértékő toklászolastól, mert a csíra könnyen megsérül, amely a malátagyártást károsan befolyásolja.

A tavaszi árpa A magot aratás után tisztítani kell. Amennyiben víztartalma 16%- nál nagyobb, szárítani szükséges. A szárítási hımérséklet a 40 C-ot ne haladja meg, mert az ennél nagyobb hımérséklet veszélyezteti a csírázóképességet. A tavaszi árpa szalmája értékes takarmány. A szalmát minél elıbb győjtsük össze és szállítsuk el a tábláról. Különösen vonatkozik ez a takarónövényként vetett árpára, hogy utána a pillangós növény zavartalanul fejlıdhessen. Az árpa a rozshoz hasonlóan a tárolás alatt is élénk élettevékenységet folytat, amelynek következtében könnyen bemelegszik és penészedik. A halomba rakott terményt átlapátolással szellıztethetjük. A tavaszi árpa átlagtermése 3-4 tlha, a szalma a szem 1-1,2- szerese.

Zab termesztés technológiája Ea: Sáringer-Kenyeres Tamás

Zab

Zab Eredete A zab tipikusan az északi országokra jellemzı növény. Sikerét energia tartalmának és annak köszönheti, hogy segít elviselni a hideg éghajlatot.

Élettani hatása A zab nagyon értékes takarmánygabona. A legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik. A zab azonban nem csak értékes abraktakarmány, emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik a sajátos kémiai összetétele miatt. A zab az egyik legnagyobb fehérje- és zsírtartamú gabonaféle. Telítetlen zsírsavakban és ásványi sókban igen gazdag. Nagyon jó hatással van az idegrendszerre. Nagyon tápláló; rendszeres fogyasztása mellett magas cellulóz tartalma segít megtisztítani és szabályozni a belek mőködését, hozzájárul a koleszterinszint, valamint a vérben található lipidek mennyiségének csökkentéséhez. Fogyasztása minden évszakban, különösen a hideg idıszakokban tanácsos. Különösen javasolt a növésben lévı gyermekek, sportolók, lábadozó betegek számára, valamint fizikai és szellemi megterhelés idején. 0% koleszterin 0% laktóz

Vetésváltás A zab nem kényes az elıveteményekre sem, ezért gyakran visszaélnek igénytelenségével, mert sovány talajokon, és rossz elıvetemények után vetik. A zab is meghálálja a jó elıveteményeket. Legjobb elıveteményei az istállótrágyázott kapások, valamint az évelı pillangósok és füvesherék, de önmaga után ne következzen, mert erre érzékeny.

Vetésváltás

Talajmővelés

Vetés Nagyon fontos a jól elıkészített vetımag. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. Vetési idı azonos a tavaszi árpa vetésidejével, kora tavasz - az idıjárástól függıen március eleje, közepe -, vagyis minél korábban vessük el, mert csak a korán vetett zabtól várható bı és jó minıségő termés. A zabot is gabona-sortávolságra vetjük. Vetési mélység: 4-5 cm. A vetımag mennyiség: 4,5-5 millió csíra/ha; 55-60 szem folyóméterenként, /ez 130-150 kg/ha vetımagnak felel meg./

Tápanyagellátás és trágyázás Sovány talajokon kedvezıen reagál az istállótrágyára is. A foszfor- és káliummőtrágyákat ısszel, az alapmővelés elıtt juttatjuk ki. A zabtermesztésben a nitrogén megosztott kiadása indokolt: a teljes mennyiség 0 30%-át ısszel, 70 100%-át tavasszal, vetés elıtt szórjuk ki. A mőtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb, ezért a zab nitrogénigényes növénynek tekinthetı. A foszfor és kálium igénye - gyökérzetének jó tápanyagfeltáró képessége miatt - kisebb, mint a többi gabonaféléé. A foszfor és kálium-mőtrágyázás pedig csak megfelelı nitrogénellátottság esetén gazdaságos. A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2,5 kg N, 1,5 kg P 2 O 5, 1,8 kg K 2 O, vagyis 5,8 kg vegyes - NPK - hatóanyag. A zab nitrogénfelvétele a tenyészidı kezdeti szakaszától egészen a virágzásig élénk. A többi kalászosokhoz képest asszimiláló képességét hosszabb ideig megtartja.

Ápolás A zab ápolása mindenben azonos a tavaszi árpáéval.

Gyomok, Gombabetegségek, Rovarok Gyomok T3 gyomok vadrepce repcsényretek vadzab füstikefajok T4 gyomok parlagfő kakaslábfő muharfajok T2 gyomok ragadós galaj ebszékfő G3 gyomok mezei acat apró szulák Betegségek gek zab fedett üszög zab porüszög lisztharmat zab koronás rozsda zab feketerozsdája Rovarok vetésfehérítı bogár gabona-levéltetvek gabonapoloskák gabonalegyek gabonaszipolyok

Gyomirtás A zab állományában a kultúrnövény fejlıdési ritmusával megegyezıen az egyéves gyomok közül elsısorban a T3 gyomok, kisebb mértékben pedig a T2 és T4 (betakarítás ideje) gyomok fordulnak elı. Egyenletes, beállt zabállománynak kedvezı a gyomversengı képessége. Ha az integrált gyomszabályozás keretében gyomirtó szer használatra kerülne sor, azt gyomfelvételezésnek kell megelıznie. A zab gyomirtása poszt-emergensen történik, a herbicidek közül a hormonbázisú (elsısorban MCPA), kombinált és szulfonil-karbamid készítmények egyaránt eredményesen alkalmazhatók.

Betakarítás és s tárolt rolás A zab a legkésıbben érı gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlıtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. Akkor arassunk, amikor a buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján pedig viaszérés elején vannak a szemek. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek. A zab aratására legmegfelelıbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyjuk száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedı kombájnnal. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévı szemek is a teljes érés kezdetén vannak. A learatott és elcsépelt termés kezelése, esetleges szárítása és tárolása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal. A zab szalmatermése a szemtermés 1,5-2-szerese. A zabszalma - amely értékes takarmányszalma - betakarítása, kazlazása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal, fıleg a tavaszi árpaszalma betakarításával

Triticale búza, rozs, triticale

Triticale A Triticale a búza és rozs keresztezésébıl származó állandósult jellegő köztes típusú hibrid, amelynek a jelentısége világviszonylatban egyre jobban növekszik; jelenleg több mint 400 ezer ha-on termesztik. Jelentısége nem csak átmeneti jellegében van, hanem beltartalma miatt is jelentıs gabonaféle. A beltartalmi értékét tekintve elsô helyen a Triticale fehérjetartalma említhetı meg. A szem fehérjetartalma a környezettıl, évjárattól és a talajtól is függ, általában 14-18% között ingadozik. Vetésterülete a termsztésbe vonása idején növekvô tendenciát mutatott, 70-es évek végén erôsen lecsökkent; az utóbbi években újból növekszik.

Triticale A Triticale éghajlatigénye nagyobbrészt a rozséhoz hasonló. Ezért elsısorban a rozstermelı körzetekben termeszthetı. De csak a jobb homoktalajokon és a közepes búzatalajokon termeszthetı gazdaságosan. Gyenge talajokon a rozs többet terem, jobb talajokon pedig a búza terem többet. /Ez is gátolta a Triticale nagyobb arányú elterjedését nálunk./ A Triticale, mint átmeneti növény, igényeit tekintve általában a rozshoz áll közelebb, nem a búzához.

Vetés A Triticale- vetımag elıkészítésére és vetésére is nagy gondot kell fordítani a vetımag gyenge csírázóképessége /85-88%/ miatt. Nagyon fontos a korai vetés, általában a rozzsal egy idıben vethetı. Kenyér- és takarmánygabona céljára szeptember közepétıl szeptember végéig vessük; Gabona-sortávolságra, 4-5 cm mélyre vessük. A szükséges vetımagmennyiség: 4,9-5,1 millió csíra/ha. /Ez a csíraszám - a gyenge csírázás, vagyis a több vetımag miatt - kb. 230-260 kg/ha körüli vetımagnak felel meg./ Ezerszemtömeg 43-45 g.

Betakarítás és s tárolt rolás A rozs és a búza után érik. Aratása - hosszú szalmája miatt - inkább a rozshoz hasonlít. Egyébként nem pereg, de cséplése nehézkesebb, mint a többi gabonaféléé, mert a kalászorsó erısen töredezik. Tárolása mindenben azonos a többi kalászos gabonaféle tárolásával.

Köszönöm a figyelmet!