Nemzeti KözszolgK zszolgálati lati Egyetem HHK A 21. század zad konfliktusai és s háborh borúi Katonáink a válságreagáló és béketámogató műveletekben - egy missziós tábornok gondolatai Dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy, PhD okl. szakmérnök okl. szakközgazdász közgazdaságtudományi doktor társadalomtudományi PhD Budapest, 2012. szeptember 04. c. egyetemi tanár NKE/ZMNE prof. HC MAPV
A z e l ő a d á s v á z l a t a A témavt maválasztás s indoklása A 20/21. századok zadok konfliktusai, válsv lságai és s következmk vetkezményei Válságövezetek (Balk háborúi (Balkán, az arab-vil világ, Afrika, Ázsia) kih kihívásai és Az ENSZ, a NATO, az EU és a válsv lságkezelés a 21. században zadban Összegzés
A témavt maválasztás s indoklása A 20. század zad második m felében tovább nőtt n a háborh borús s konfliktusok, a humanitárius katasztrófák k száma; a hideghábor ború vége nem jelentette békésebb korszak eljövetel vetelét, t, ellenkezőleg leg; A 21. század zad első évtizede további, humán és s természeti eredetű válságokat hozott: jelenleg is több t mint 130 háborús és s fegyveres konfliktus zajlik,, miközben deklarált lt éhínség, ivóvízhi zhiány, járvj rványok, árvizek pusztítanak, tanak, s a fenntartható fejlődés s kérdk rdései rendezetlenek; A globalizáci ció több pozitív v következmk vetkezménye mellett felerősítette a megélhet lhetési különbsk nbségeket, fokozta a globális lis méretm retű elégedetlens gedetlenséget, get, amelynek rendezésére a globális, lis, regionális és s nemzeti szervezetek részr széről az eddigi reagálás s elégtelen gtelen; Újszerű elvek, módszerek, m komplex nemzetközi zi összefogás s szüks kséges ; [Lásd ENSZ BT&vétók,, gyenge KözgyK zgyűlés, s, ]
A biztonsági környezet k változv ltozása, 1945-2012 1/4. Az 1945-1955 1955 közötti k időszak - megszületett az elrettentés s stratégi giája, lásd: Hirosima 1945.aug.6., - megkezdődött a nyertesek között k az újra felosztási si harc a befolyási övezetekért, lásd: Korea 1950-1953 1953 (megjelent a gerilla hadviselés); s);
A biztonsági környezet k változv ltozása, 1945-2012 2/4. Az 1956-1991 1991 közötti k időszak - aszimmetrikus hadviselés, s, lásd: Vietnám m 1955-1973, 1973, - széls lsőséges szervezetek félelemkeltf lelemkeltő terror-taktik taktikája,, mint a Vörös s Hadsereg Frakció,, a Vörös V s Brigádok, a Fekete Szeptember, a Fényes F Ösvény; - Irak-Ir Irán n véres v háborh borúja, 1980-1988, 1988, vegyi fegyverek és idegmérgek bevetésével, vel, iráni 8-168 éves önkéntesek ntesek shaheed (márt rtír) r) futásaival az irakiak aknamezőin; - Afganisztán n belhábor borúi i 1970-től, szovjet megszáll llás s megféleml lemlítéssel, gerillahábor borúval 1980-1988. 1988.
A biztonsági környezet k változv ltozása, 1945-2012 3/4. Az 1992-2001 2001 közötti k időszak - regionális háborh borúk k időszaka: Öböl-háború,, Balkáni háborh borúk, - a nem állami szereplők jelentősége megnőtt, - 2001. szept. 11.: WTC, Pentagon, elleni terrortámad madások, - 2001. október ber 09: USA támadt madás s Afganisztán (tálibok,, AK OBL) ellen.
A biztonsági környezet k változv ltozása, 1945-2012 4/4. 2002-től l napjainkig - 2003. november: isztambuli robbantások, - 2004. március m 11. (911 nappal szeptember 11 után) madridi vonatrobbantás, - 2005. június j 07.: londoni robbantásos merényletek, - 2011-2012: 2012: az arab tavasz eseménysorozata, és s kihatása - 2011. : gránátrobbant trobbantás Liege-ben ben,, tömegmt megmészárlás s Norvégi giában - 2012. márc. m Franciaország, aug. USA: magányos hazai terroristák k akciói sszegzés: a jelenkori biztonsági műveleti környezet erőszakoss szakossá, kiszámíthatatlann thatatlanná és közelivé vált! Összegz
Nemzetközi zi trendek és s kihívások 1/4 Az Ázsiai / Csendes-óceáni Térség, mint az új globális gazdasági és politikai hatalmi központ (rendkívüli súlypontáthelyeződés a hidegháború vége óta); A folytatódó globalizációs folyamat még nyitottabbá teszi a világot (ezáltal sebezhetőbbé is!), és összekapcsolja részeit a kommunikáció, a kereskedelem, a kultúra és a közlekedés területén; Súlyosbodó klímaváltozás, amelynek hatásai még erősebbek, amikor és ahol a természeti és a humán eredetű válságok (pl. a szegénység, a túlnépesedés, az élettérerőforrások csökkenése) halmozottan jelentkeznek;
Nemzetközi trendek és kihívások 2/4 Növekvő egyenlőtlenségek a világ sok részén, amikor a gazdasági fejlődés eltérő helyzete okán új gazdag-szegény országcsoportok alakulnak ki; Lásd. Következő lapon! A hadviselés rohamos sebességű átalakulása, új kihívásai a globalizálódó világban (aszimmetrikus, hibrid, információs, terrorelhárításai, geofizikai hadviselés, felkelők elleni műveletek); A tömegpusztító fegyverek terjedése fokozott gondokat okoz: - egyes államok nukleáris programjai ellenőrizetlenek, - a terrorista csoportok érdeklődése fokozódik a vegyi, biológiai, radiológiai és a nukleáris anyagok, s egyes fejlett technológiák iránt,.. - az ENSZ Conventional Arms Treaty 2012. július 27-én lejárt, USA-Kína-Oroszország vétói.
Nemzetközi trendek és kihívások 3/4 Növekvő egyenlőtlenségek új gazdag-szegény országcsoportok alakulnak ki; A)A Föld 193 független országának szegényei: - a Föld legszegényebb kontinense Afrika (2ezer USD/fő), - a legszegényebb országok: Kelet-Timor, Szomália, Malawi, Kongó (egy tízfős család havi bevétele néhány dollár, nincs állami támogatás) B) Európa szegényei: Eurostat (az EU statisztikai hivatala), 2012. március 13., az EU régióinak (271) jövedelmi ranglistája: - elképesztő különbségek az életszínvonal, jövedelem, gazdasági teljesítmény terén az EU nyugati és keleti fele között! - Magyarország 4/7 régiója a 20 legszegényebb térség között! Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld [bolgár, román, kelet-lengyelországi térségek a legszegényebb 20-ban]
Nemzetközi trendek és kihívások 4/4 Magyarország és az európai biztonsági környezet értékelése globalizációs hatások, társadalmi, gazdasági, pénzügyi, válságok sora; a kényszermigráció, társadalmi-gazdasági konfliktusok határokon átnyúló hatásai; Mo-on: belpolitikai csatározások, elmaradó közmegegyezés, tőkeszegénység, ; Az EU költségvetési ciklusának (2007-2013) alakulása - a támogatási (strukt., szoc. és kohéziós) alapok lehívása Mo esetében csak 37%-os, - ekkor még a GDP 3,6%-os szintjéig lehetett lehívni; Mo esetében a 25%-os önrészt 15%-os szintre leengedték, - vs.: 2008-2011, az EB 4500 M EUR, azaz az uniós GDP 37%-nak megfelelő támogatást nyújtott a válságba került európai bankoknak! Az EU következő költségvetési ciklusának (2014-2020) súlyos problémái - a nettó befizetők 4%-al csökkentik a hozzájárulásaikat, - a 3,6%-ról 2,5%-ra csökken a GDP-arányos lehívási keretösszeg, ráadásul a GDP-bázisév időszak : 2008-9- 10!, ill. változik a támogatások elosztása!! Eredmény : a fentiek miatt Mo viszonylatában 20%-al csökken az igénybe vehető támogatási összeg! Érdekérvényesítés!!!!!!
Természeti eredetű kihívások, veszélyek, válsv lságok A globális felmelegedés és a globális lehűlés problémái A földkéreg rétegek folyamatos elmozdulásából adódó mindsúlyosabb földrengések, szökőárak/cunamik, árvizek, tűzhányó kitörések fenyegetései A Naprendszer elemeinek egyre jobban megismerhető és Földünket fenyegető egyes tevékenységei (növekvő erejű és hatású rezgések, a földi mágneses pólusok prognosztizált váltásából, azaz feltételezett felcserélődéséből, valamint a Föld drámaian gyengülő mágneses teréből adódó kihívások) A szférikus rezonanciák (légköri események), az univerzális rezonanciák (a világűrből érkező sugárzások és különböző változó hatások, például a Naprendszer bolygóinak befolyása a földi életre), a lunáris rezonanciák (a Hold hatása, például az ár-apály) és a szoláris rezonanciák (a Nap befolyása, többek között a napszél, napkitörés (lásd. 2012. március 05-én), napfolttevékenység) bolygónkat befolyásoló, válságokat okozó jelenségei és eseményei
A jövőformáló stratégiai trendek: Az erősödő klímav maváltozás és s a környezet-átalakulás hat következő lapon! A jelentőssz sszámú népesség-elvándorlás hatásai; A növekvn vekvő ivóvízk zkészlet-hiány hatásai; Az energia-forr források birtoklásának válságai; A tengeri száll llítás biztonsági növekvő kockázatai; A fundamentalizmus (pl. iszlám m radikalizmus) erősödése; se; A hagyományos értékrendek és s szövets vetségek felbomlása. hatásai; Lásd.
A környezet-átalakulás és s a klímav maváltozás főbb kihatásai Az iható vízhez való hozzáférés s csökken kkenése; Az élelmiszer gyárt rtás, - birtoklás s torzulása, mint az alábbiak következmk vetkezménye - növekvő felmelegedés, illetve a növekvn vekvő lehűlés s (!), - elsivatagosodás, - vízhiány, - megművelhet velhető földterület let csökken kkenése, - növekvő árvizek, természeti csapások sok, - az iható vízhez jutás s beszűkülése se vagy teljes hiánya, - a tengeri halászat gyengülése, halhiány. Népesség-vándorlás növekedése, élettér-válságok és s háborh borúk; Egyéb, a környezetk rnyezet-átalakulásra és s a klímav maváltozásra visszavezethető tényezők k hatásai sai!
A globális lis klímav maváltozás kumulatív v hatásai A leginkább sebezhető térségek: Afrika, Latin-Amerika, Dél-EurD Európa, Ázsia; A kumulatív v hatás jelensége: amikor a globális lis klímav maváltozás s hátrh trányos regionális és s társadalmi t helyzetekben jelenik meg, s ez tovább növeli n a társadalmi t problémákat, megnehezíti a védekezv dekezést és s az esetleges alkalmazkodást! Az élet- és s munkakörülm lményeket, megélhet lhetést érintő globális lis klímav maváltozás, a kedvezőtlen éghajlati hatások, avagy a váratlan v időjárási katasztrófák egy adott ország g esetében (így( persze Magyarország g is) komoly biztonsági problémákat okozhatnak: - a regionális egyenlőtlens tlenségek miatt új j társadalmi t mobilitási irányokkal, esetleges menekült ltáradatokkal kell számolni; - felerősödik a vidéki mezőgazdas gazdasági gi lakosság g gazdasági gi függf ggősége; ge;
KUTATÁSI HIPOTÉZISEM A világ különböző részein jelentkező válságok döntő többségükben egy időben természeti és humán eredetűek, azaz halmozottan súlyosak és többtényezősek; ezért ezen válságok hatékony, valós kezelése a 21. század egyik legmarkánsabb kihívása; s csak átfogó megközelítéssel, komplex problémamegoldással, a modernkori természettudományi ismeretek és a személyes felelősségvállalás, a társadalmi gazdasági vallási etnikai kompetenciák együttes alkalmazásával lehetséges! Példák: Szomália (éhínség, aszály, anarchia, kalózkodás, korrupció); Közép-Afrika (korrupció, Joseph Kony gyermekhadserege, genocid); Pakisztán (korrupció, árvíz, éhezés, vallási összecsapások); Szudán vs. Dél-Szudán háború; Koszovó (szerb kisebbség vs. koszovói albán többség, NATO-EU assziszt.), Mali és a tuaregek, 2012. február 24.
Válság,, válsv lságkezelés, értékek megóvása sa fogalomrendszer meghatároz rozása A válság és a konfliktusok fogalmi rendszere: A válság szó eredetileg a görög nyelvből származik (krízis), jelentése a beteg életveszélyes állapotára utal, amikor a betegség válaszúthoz ér, de a gyógyulás még lehetséges. Mai átvitt értelemben a válsv lság negatív v folyamatok összességét jelenti, amelyek során a normálistól eltérő történések a meghatározóak. E negatív folyamatok súlyos zavart, veszélyes és nehezen megoldható helyzetet jelentenek, amely válságok konfliktusokban csúcsosodhatnak ki. [latinul confligo, azaz összecsapás, megütközés, perlekedés, fegyveresen!]
ALAPFOGALMAK BEHATÁROLÁSA 1/4. A stabil, kiszámíthat tható és önfenntartó BIZTONSÁG dimenziói: i: társadalmi, gazdasági, politikai, katonai, szociális, vallási, oktatási, kulturális; környezetvédelmi, ökológiai; informatikai, integrációs, tudománytechnológiai. Védendő ÉRTÉKEK: Az ember és az élővilág, a környezet, a Föld és környezete; A természeti javak, a létrehozott áruk, a vagyontárgyak; A demokrácia és a törvényesség; A kritikus infrastruktúra Az értékeket érintő legfontosabb biztonsági FENYEGETÉSEK: Az eltérő társadalmi fejlődésből adódó ellentétek; A társadalmi, gazdasági, pénzügyi válságok; A működésképtelen államok, a terrorizmus és a szervezett bűnözés; Az etnikai, vallási, demográfiai, migrációs feszültségek, az éghajlatváltozás hatásai...
ALAPFOGALMAK BEHATÁROLÁSA 2/4. Prognosztizálható biztonsági kihívások: gazdasági visszaesés, instabil államok és régiók, (pl. 5 EU-tagállam a világ tíz legkockázatosabb államadósa között, 2012) környezetszennyezés, humán eredetű ökológiai változások, demográfiai robbanás (2011.október 30.: 7 milliárd ember él a Földön), élettér-csökkenés, városiasodás, lakosság felduzzadása, az energiaellátás beszűkülése és az energiabiztonság romlása, elszegényedés, az erőforrások következmények felmérése nélküli, rövid távú kimerítése, katasztrófák számának növekedése és mértékének súlyosbodása.
ALAPFOGALMAK BEHATÁROLÁSA 3/4. Válságokat sejtető kockázatok: a fegyver-, kábítószer-, műkincs-, ember-, emberi szervkereskedelem, tömeges migráció, munkanélküliség, tömegpusztító fegyverek proliferációja, a veszélyes technológiák terjedése, pénzmosás terjedése, az extrémizmus, a radikalizmus és a nacionalizmus fokozódó térnyerése, diktatúrák és diktátorok, önjelölt próféták (Lásd.: Joseph Kony Közép-Afrikában) létezése. Megjegyzés: ENSZ Konferencia, 2012. július 27., New York, USA; Tárgy: UN Arms Trade Treaty (ENSZ Fegyverkereskedelmi Szerződés) lejárt, s Kína-USA-Oroszország blokkolja ezévi megkötését! [BT-vétó ismét]
ALAPFOGALMAK BEHATÁROLÁSA 4/4. Az értékeket fenyegető veszélyek: a modern hadviselés jogilag rendezetlen, új tényezői, a szervezett és globalizálódó bűnözés erősödése, a geofizikai hadviselés realitásai, az erőszak-radikalizmus, a vallási szélsőségek erősödése, a terrorizmus, a kábítószer-használat fokozott terjedése Prognosztizálható konfliktus-jellemzők: a klímaprobléma, szűkös erőforrások és átalakuló természet, etnikai és kulturális különbségek, konfliktusok, etnikai- és államhatárok egybe nem esése, háború jellemzőinek változása
Az ún. kritikus infrastruktúrák (fő infrastruktúra ra-csoportok) Az energiatermelő, -tároló és -szállító infrastruktúra (különb nböző tüzelési módúm és természeti forrásokat hasznosító erőművek, energia kitermelő-átalak talakító vállalatok, bányák, távvezett vvezetékek); A banki, tőzsdei t és s pénzp nzügyi infrastruktúra (banki hálózatok, h kereskedelmi központok, tőzsdt zsdék, stb.); A vízellv zellátó és s csatornarendszerek; A távkt vközlési és s számítógép-hálózati zati rendszerek: a számítógépek és s távkt vközlési eszközök, k, hálózatok, h zatok, szoftverek, stb., A száll llítói i infrastruktúra: ra: a légitl gitársaság, a repülőterek, a közúti k személy ly- és teherszáll llító vállalatok, az út- és s autópálya lya-hálózatok, zatok, a vasúti társast rsaságok, a vasúth thálózatok, a vízi v száll llítóeszközök, k, stb., A biztonsági, vészhelyzeti v és s katasztrófav favédelmi infrastruktúra: ra: a mentőszolg szolgálatok, latok, a rendőrs rség, a tűzoltt zoltóság, az egészs szségügyi gyi intézetek, a katasztrófav favédelmi szolgálatok, latok, stb., a miniszteriális, kormányzati, önkormányzati nyzati és s más m s közigazgatk zigazgatási intézm zmények, szervek, stb.
A BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA AZ ENSZ ALAPOKMÁNYA. A VI. fejezet tartalmazza azokat az intézkedéseket és tevékenységeket amelyek a világban kialakult viszályok békés rendezésére vonatkoznak. A VII. fejezet az ENSZ-nek a fegyveres erők alkalmazását, a kényszerítő intézkedések megtételét engedélyezi, illetve szabályozza. Itt vannak lefektetve azok az intézkedések, eljárások amelyeket a 15-tagú BT alkalmazhat a békét veszélyeztetőkkel, megszegőkkel és támadó tevékenységet folytatókkal szemben. 23
Béketámogató műveletek Olyan gyűjtőfogalom, amelyet azoknak a katonai műveleteknek a megjelölésére használnak, amelyekben ENSZ által támogatott, többnemzetiségű erőket alkalmaznak a világ békéjének és biztonságának megőrzése céljából. Típusai: Konfliktus megelőzés Béketeremtés Békefenntartás Békekikényszerítés Békeépítés Humanitárius műveletek
BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEK A béketámogató műveletek tum alapján lehetnek: mandátum ENSZ által vezetett műveletek; NATO által vezetett műveletek (mandátum delegálásával); EU által vezetett műveletek (mandátum delegálásával); EBESZ által vezetett műveletek (mandátum delegálásával); AU által vezetett műveletek (mandátum delegálásával); Camp David iegyezmény alapján vezetett műveletek. 25
Békemissziók generációs csoportosítása sa Az ENSZ hagyományos, klasszikus békefenntartb kefenntartó tevékenys kenysége I. generáci ciós 13 misszió,, 1988-ig (B-B B G főtitkf titkár); (lásd: jegyzet 1.p.) Az ENSZ békefenntartb kefenntartó tevékenys kenysége 1988-tól II. generáci ciós missziók, 1988-1995; 1995; sokkal aktívabb, a válsv lságkezelésben nagyobb feladatot kapó ENSZ! (pl. irak-ir iráni rendezés, a SZU afg.-i kivonulásának nak segítése, se, ) 1992/1993, Boutros-Ghali főtitkár, Békeprogram B c. jelentés, meghatároz rozások!!! (lásd: jegyzet 2.p.) Nemzetközi zi válsv lságreagáló műveletek a 90-es évek második m felében III. generáci ciós missziók, ENSZ-EU EU-NATO-, ; Válságreagálás, stabilizáci ciós s műveletek m a 21. század zad elején IV. generáci ciós missziók, Irak, Afganisztán, n, Szudán, ; A következk vetkező évtizedek várhatv rható békemissziói V. generáci ciós missziók, új j kihívások (élett( lettér-háborúk, )
Békemissziós/Válságkezelési trendek a 20/21. századokban zadokban A válsv lsághelyzetek kezelésének növekvn vekvő száma, lásd R2P ; Nem-jogi személyek lyek megjelenése a missziókban, lásd al-kaida Kaida; Befejezetlen missziók k visszahatásai, sai, lásd Afrika, Balkán; Komplex kezelésű missziós s részvr szvétel, lásd Afganisztán; n; Terrorizmus-fenyeget fenyegetés s erősödése, se, lásd MINURSO;
A Biztonsági Szektor Reformja ( SSR( SSR -minimum) Adott ország, régió, térség Drog/Fegyverkereskedelem elleni harc (CNWP) Vezető szervezet vagy nemzet: Államhatalmi ágak és Jogállamiság reformja (JR) Vezető szervezet vagy nemzet: Gazdasági újjáépítés, környezetvédelem (EREP) Vezető szervezet vagy nemzet: Illegális fegyveres csoportok lefegyverzése (DIAG) Vezető szervezet vagy nemzet: SECURITY SECTOR REFORM Nemzeti biztonsági erők kialakítása és kiképzése (ETNSF) Vezető szervezet vagy nemzet: ENSZ, EU, EBESZ, NATO, EU, IC, NGO-k, NATO, EU, AU,
A NATO-misszi missziók k bővüléseb Irak, 2011.12.31. OAE Humanitárius segítségny. Afganisztán Baltikum & Szlovénia Légtérfelügyelete Bosznia- Hercegov. OAE Koszovó Bosznia- Hercegov. CJTF Koncepc. Koszovó NRF Balkán NHQ Afrika, AP OUC, OOS 1995 1999 2012
Magyarok a békemb keműveletekben 1897 1914 : A 4 alapmisszió (Kréta, Kína, K Balkán, Koszovó) - (1919) Osztrák Magyar Monarchia 1973 : Vietnam, 4xN: Infóhi hiány! Kambodzsa, rendőri ri kontingens; egyéni beosztások sok ENSZ/EBESZ missziókban; 1995 - : MH/R/HŐR R kontingensek: MFO, UNFICYP; IFOR/SFOR/EUFOR és s a KFOR, AFOR, MFOR 2003 - : US & Koalíci ciósok: Irak, Feladat-félre lreértés! NATO ISAF: Afganisztán; n; 2010 - : EUTRA Szomália: Uganda;
Az MH missziós s részvr szvétele, 2012. szeptember NATO missziókban: Afganisztán: MH PRT, MH KAIA (felkészülnek), MH KMCS, MH OMLT, MH NTE, MH AAT (Mi 17), MH AMT (Mi 35), NTM A, MH LCS, egyéni törzsbeosztásúak); Koszovó: KFOR Kontingens, KFOR MEL, KFOR HQ törzsbeosztásúak; EU missziókban: Bosznia Hercegovina: EUFOR század és egyéni törzsbeosztásúak; Uganda: EUTM Somalia, szomáliai katonák kiképző missziójában; Kongó: EUSEC RD Congo misszió, törzsbeosztásban. Grúzia: EU MM misszió, katonai megfigyelők; ENSZ missziókban: Ciprus: UNFICYP katonai megfigyelők; Nyugat Szahara: MINURSO katonai megfigyelők; Libanon: UNIFIL térképészek; MFO misszióban: Egyiptom, katonai rendészeti csoport (együtt rendőrökkel).
IFOR/SFOR NATO-vezetésű Végrehajtó/Stabilizáló Erők 1995-2004, majd az EU-vezetésű Európai Unió Erői 2004 - (BiH)
UNMIK / KFOR Koszovó
A Balkán n 21. századi zadi válságai 1/2. Az EU-tagság álmainak szertefoszlása? (Montenegró; Macedónia); Szerbia: 2012. március 05: meghívotti státusz, de román tagsági-vétó a vlachok miatt?; Rendezetlen sorsú államok ( Dayton elavultsága, ); Koszovói véres összecsapások, 2011; szervkereskedelem?; 20 éves a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska); - Terrortámadást terveztek Boszniában, 2012. január 08-án, az ünnepségen Banja Lukán.
A Balkán n 21. századi zadi válságai 2/2. Fokozódó energiaellátási válság (2011: 1926 óta nem tapasztalt szárazság a Nyugat-Balkánon, leapadó folyók, működésképtelen vízierőművek, ); A tőkeberuházások csökkenése (EU-válság miatt is); Félbehagyott beruházások (EU-válság, ); Macedónia : macedón-görög névvita; és a DNS vizsgálatok; Kína térnyerése (Szerbia legnagyobb külföldi befektetője 2012-től; illetve görögországi, romániai, bulgáriai beruházások);
UNFICYP Ciprus FAMAGUSTA 4. SZEKTOR PARANCSNOKSÁG NICOSIA UNIFIL Libanon UNFICYP PARANCSNOKSÁG ATHIENOU Camp Szent István UNIFIL PARANCSNOKSÁG Naqoura 36
UNOMIG Georgia EUMM - Georgia
Többnemzeti Erők és s Megfigyelők Sinai félsziget 42 fő MFO ISRAEL 26 fő katona 16 fő rendőr A EGYPT B C SINAI FÉLSZIGETF D
A SínaiS nai-félsziget biztonsága 2012 1/2 Szunnita dzsihadisták akciói a Sínai-félszigeten, 2012-ben: a) július 27-én az addig ismeretlen csoport, a Majlis Shura al-mujahideen fi Aknaf Bayt al-maqdis egy videón bemutatta a 2012. június 18-án végrehajtott egyiptomi-izraeli határátkeléssel járó akciójukat, annak előkészítő-kiképzési-felderítési szakaszait, az akciót megelőző eligazítást; b) július 24-én a Jamaat Ansar Bayt al-maqdis csoport mutatta be egy videón a még 2011. augusztus 18-án általuk végrehajtott egyiptomi-izraeli határátkeléssel járó akciójukat, amikor is nyolc izraelit megöltek; c) a videofelvételek szerint a Jamaat Ansar Bayt al-maqdis csoport volt a végrehajtója annak a 13 támadásnak is, amikor a támadók az egyiptomi gázt Izraelbe szállító, földben lévő csővezetékeket aláaknázva felrobbantották; d) az izraeli titkosszolgálat szerint a 2011-ben feltűnt Jamaat Ansar Bayt al-maqdis csoport nem a Hezbollah vagy Irán támogatásával működik, hanem az al-kaida irányítása alatt!
A SínaiS nai-félsziget biztonsága 2012 2/2 Egyiptom: történelmi átrendeződés, 2012. augusztus a) Katonai vezetők leváltása, az új, iszlamista elnök Mohamed Morszi (a Muzulmán Testvériség vezetője) első jelentős lépése: - Mohamed Huszein Tantavi tábornok (77) volt védelmi miniszter, az egyiptomi hadsereg főparancsnoka, a legfelső katonai tanács elnöke, 1956 óta katona; - Szami Enan volt vezérkari főnök; mindketten elnöki tanácsadók lettek; - Reda Mahmud Hafez Abdelmegid, a légierő volt parancsnoka, kinevezve hadiipari államminiszterré. b) Morszi második lépése: a 2012. júniusi, a legfelső katonai tanács által hozott nyilatkozat hatályon kívül helyezése - az alkotmány módosításáról, - az elnöki hatalom csorbításáról, - a LKT széles hatalmi jogkörének biztosításáról. c) Új védelmi miniszter: Abdel-fattah al-sziszi tábornok, a katonai hírszerzés volt vezetője; d) USA-támogatás: évi 2,1MUSD (ebből 1,3MUSD az egyiptomi hadseregnek!), Camp David-ért e) Az új egyiptomi kormány nem hajlandó semmilyen kapcsolatfelvételre Izraellel!
Irak, 2003-2011
Tigris R. Dahuk Mosul Arbil Division AOs, as of 2003 Dayr az Zawr SYRIA Euphrates R. Al Qaim Ninawa 12 1 Salah ad Din Tikrit At Tamim 2 Kirkuk Samarra As Sulaymaniyah 5 Diyala IRAN Hamadan H 4 JORDAN 1 10 H 3 SAUDI ARABIA Ar Rutbah Al Anbar Ar ar Ar Ramadi 22 Fallujah Karbala Karbala An Najaf An Najaf 9 Rafha Babil Baghdad Al Hillah Wasit Ad Diwaniyah Al Qadisiyah Al Muthanna Al Kut Dhi Qar An Nasiriyah 1 Maysan 6 Al Basrah KUWAIT
TRANSITION INTO SOVEREIGN & DEMOCRATIC IRAQ United Nations S/RES/1546 (2004) Resolution 1546 (2004) Security Council Adopted by the Security Council at its 4987th meeting, on 8 June 2004 4. Endorses the proposed timetable for Iraq s political transition to democratic government including: Distr.: General 8 June 2004 (a) formation of the sovereign Interim Government of Iraq that will assume governing responsibility and authority by 30 June 2004; (b) convening of a national conference reflecting the diversity of Iraqi society; and (c) holding of direct democratic elections by 31 December 2004 if possible, and in no case later than 31 January 2005, to a Transitional National Assembly, which will, inter alia, have responsibility for forming a Transitional Government of Iraq and drafting a permanent constitution for Iraq leading to a constitutionally elected government by 31 December 2005;. 43
Irak, belső és s külsk lső konfliktusai 2012 1/2 a) 2011. december 31-el a NATO-, illetve az USA erők elhagyták Irakot; b) Jalal Talabani (kurd) Irak elnöke c) 3-tagú elnökség, siíta és szunnita arab alelnökökkel d) Nouri al-maliki miniszterelnök (siíta), második időszaka e) olajvita a kurdok és az arabok között f) iraki fegyvervásárlás USA-tól (FY12: USD 464m) és Oroszországtól g) a Kurd Regionális Kormány (KRG) a bagdadi központi kormányzat engedélye nélkül készül orosz légvédelmi fegyverek beszerzésére a kurd biztonsági erők (Peshmerga) részére [Massoud Barzani kurd elnök válaszlépése Bagdad F-16 beszerzésére?] h) egyre gyakoribb, etnikai, vallási, szociális, gazdasági indokú robbantások i) Irak helye, szerepe az iráni, a szíriai, a libanoni konfliktusokban
Irak, belső és s külsk lső konfliktusai 2012 2/2 j) 2012. január, Irak (és az ENSZ, az USA, illetve Irán) fő kérdése: Mi legyen a MEK-el? MEK: the Mujahadin-e Khalq [az iráni vezetéssel szemben a 70-es évek óta fegyveresen fellépő, Saddam Husein által 25 éve befogadott és támogatott ellenálló mozgalom, amelyet az USA hivatalosan mindmáig, az EU pedig 1980-2008 között terrorista szervezetnek minősített, s amelyet az Irán-barát jelenlegi iraki vezetés ki akar toloncolni Irakból!] - Camp Ashraf (Bagdad K65km), ENSZ és USA megfigyelőkkel, iraki őrzéssel (kívülről ), - 3.000 fő iráni ellenálló, pc. ho-i felszereléssel tartózkodik jelenleg a táborban, - új tárgyalások kezdődtek Irak vezetése és az ENSZ között a tábor evakuálásáról, - a MEK-vezér Maryam Rajavi lobbija a Nyugaton a BIAP-ra átköltöztetés, majd politikai menekültként harmadik országba történő expatriálás ellen! (A MEK-harcosok Irakban akarnak maradni, ENSZ-USA-EU biztonsági garanciával!), - USA álláspont: There s no deal made in Haeven
Afganisztán Lakosság: 33,6 6 m fő; Átlagos élettartam: 44 Etnikai összetétel: 42% Vallási összetétel: 80% Kormányz nyzás: Is 44,6 év; 42% pashtu,, 27% tádzsik,, 9% üzbég,, 9% hazara,, 13% egyéb; 80% szun unnita muszlim,, 19% shiíta muszlim,, 1% egyéb; Iszlám Köztársaság g elnöki rendszerrel, valamint kétkamark tkamarás szövets vetségi törvt rvénykezési renddel. A törvt rvények vegyesen iszlám és s polgári jellegűek ek; Munkanélküliség: 40%; Szegénys nységi szint alatt: a lakosság 53%-a; A világ g legnagyobb ópium előáll llítója. Az így befolyt pénz p az afgán szürkegazdas rkegazdaság g meghatároz rozó része, egyúttal az ellenáll lló fegyveres csoportok pénzügyi támogatt mogatója! libok visszatérése se az afgán n társadalmi t konfliktusba 2014 után várható! szeti kincsek: szén, természeti gáz, g drága ga- és féldrága kövek, higany, copper. Gazdaság: Munkan Drog: A vil Biztonság: A tálibok Természeti kincsek
Ópium a) a szovjet invázi zió időszak szakában (1979-1989) 1989) a Mujahideen támogatta az ópium termelést, fegyverbeszerzéshezshez pénz kell! ; 1995, CIA afg.. műveleti m igazgatója, Charles Cogan: Sacrificing the drug war to fight the Cold War ; b) Belső háború időszaka (1989-1994): 1994): még m g több t mákm ültetvény, kellett a bevétel a hatalmi harchoz; c) Talibán időszaka (1994-2001): Omar Mollah, együttm ttműködve az ENSZ-el, 2000-ben Iszlám-ellenesnek deklarálta lta a máktermesztm ktermesztést, st, 91%-al csökkentve azt! d) Jelen háborh borús s időszak (2001. októbert bertől): a gazdaság összeomlása sa újra a máktermesztm ktermesztésre sre vitte a farmereket. Karzai elnök és s a Talibán is védi v a mákmezm kmezőket. ket. Európába kerülő ópium 85%-a a származik Afganisztánb nból. Eü.megoldás: : legalizálni lni az ópium-előállítást gyógy gyászati céllal: kodein és s morfium előáll llításához! Érdekütközések (árcs( rcsökkentés, profitkiesés, s, ellenőrz rzés, ).
I S A F International Security Assistance Force AFGANISZTÁN 50
MH PRT tábora, PeK
Nemzetközi zi negatív akciók és s a következmk vetkezmények a) Korán égetés, Bagram AFB, 2012. február r 21.; 2012. február 24.: támadt madás s a magyar PeK bázisn zisnál, 2012. február25.: r25.: két k t USA tan tanácsadó halála la az afgán BM ben ben. b) ISAF (USA) katona gyilkos ámokfutása, 2012. március m 11.; 2012. március 12 től l afgán dzsihád felhívások amerikaiak ellen! Tanulságok: az imanap (p): fokozott veszélyhelyzet, kulturális lis érzékenység! pszichés terhelhetőség határai (lásd. US Army öngyilkossági rátáját)
A f g a n i s z t á n A nemzetközi zi jelenlét pozitív eredményei nyei,, 2001-2011 2011 Az iskolai oktatás s fejlesztése se: Tények: A 7 évesnél l idősebb emberek száma: 29 millió fő / 2011; A 29 millióból l 17 millió volt írástudatlan 2011-ben! A gyerekek 42%-a a továbbra sem részesr szesül l oktatásban! Sikerek: 2001-ben 1,18 millió gyerek járt általános vagy középiskolába 2011-ben 8,30 millió gyerek (39%-a lány!) járt iskolába [550 ezer középiskolás] 2011-ben a Világbank 400 musd segélyt ítélt meg a szakmunkásképzésre!
A f g a n i s z t á n A nemzetközi zi jelenlét pozitív eredményei nyei,, 2001-2011 2011 Az út és vasút, a közösségi infrastruktúra hálózat fejlesztése: Tények: Afganisztánban az utak fogalma: ahol éppen közlekedsz ; A 2001 évi útállapotok többszázéves elmaradással jellemezhetők! Nincs afgán hatóság a vasutak szabályozására, működtetésére! Sikerek: 2004 óta országosan több mint 20 ezer településen közel 40 ezer infrastruktúra beruházási projekt indult! 2004 óta kb. 10 ezer km utat hoztak rendbe, a vidékfejlesztési program részeként! 2012-ben elkészül az országos körgyűrű! 2012-ben elkészül az ún. Új Selyemút (Kabul-Herát folyosó, 655 km), az ún. Észak-déli folyosó (Mazar-e Sharif Kandahár, 877 km)!
A f g a n i s z t á n A nemzetközi zi jelenlét pozitív eredményei nyei,, 2001-2011 2011 Az egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztése: Tények: A tálib rezsim alatt a lakosság g 8 %-a% a jutott egészs szségügyi gyi ellátáshoz ; Az afgán n társadalom t többst bbsége középkori k törzsi t viszonyok között k él! Sikerek: 2011-ben a lakosság 84 %-a jutott egészségügyi ellátáshoz!