1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI) A pénztıke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés (KPB) - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek 1
A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése 3 KKB (FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB új technika, KPB ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő! Technológia-transzfer Elemei: A technológia terjedése (diffúzió) A technológia abszorpciója, adaptálása Technológiatranszfer (gépek, mőszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történı átvitele) Fajtái: Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek ) Mőködı tıke befektetés Formái: Kereskedelmi Nem kereskedelmi (mőszaki segélyezés technical assistance) 4 A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport A tıke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) Valóság: a tıke nem teljesen mobil polarizáció! 2
A tıkepiac jellemzıi Neoklasszikus elmélet: A tıke áramlását gazdasági okok magyarázzák profit/ megtérülés maximalizálása A tıkepiac tökéletes piac - hatékony bankrendszer A fentiek miatt a tıkeellátottság kiegyenlítıdése (a magas jövedelmő régiókba megy, ott kínálatbıvülés, árcsökkenés, tıke hozam csökkenés, ) A tıkekínálat a gazdaság, foglalkoztatottság, technológia szintjét is meghatározza A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport Valóság: a tıke nem teljesen mobil! Pl. földhöz kapcsolódó beruházás immobil! Új beruházás szempontja profitmax mellett lehet más is (saját vállalkozás bıvítése, kommunikációs, infrastrukturális és intézményi háttér, munkaerıellátottság,jogrendszer, korrupció, bürokrácia, állam viszonya a befektetıhöz) A beruházások a központi térségekben koncentrálódnak Hatása a célrégióban: kapacitásbıvítés, expanzív; küldı régióban restriktív, kapacitáscsökkentı Neoklasszikus elmélet szerint: kiegyenlítıdés Polarizációs elmélet szerint: a célrégióban agglomerációs elınyök miatt tovább nı a profitráta, kumulatív hatás, más vállalkozókat is oda vonz 5 FDI áramlás a világban HOVÁ? 6 A fejlett országok 1990,Mrd USD (import) 1990, % 2005, Mrd USD (import) 2005, % A fejlıdı régiók 1990, Mrd USD 1990, % 2005, Mrd USD 2005, % EU 8,5 57,4 45,00 63,2 Afrika 0,58 15,7% 2,65 9,6% USA Japán Egyéb Összes fejlett ország 3,94 0,10 2,00 14,19 27,8% 0,7 14,1 100,0 16,26 1,01 8,91 71,18 22,8 1,4 12,5 100,0 Latin- Amerika Ázsia Egyéb Össz. fejlıdı 1,18 1,94 0,00 3,70 31,9% 52,4% 0,0% 100,0% 9,37 15,55 0,00 27,57 34,0% 56,4% 0,0% 100,0% Célterület: a fejlett országok!!! FDI állomány Magyarországon, milliárd EUR 1995: 8,8 2000: 24,6 2005: 51,6 2009: 68,2 2010: 67,8 3
Külföldi mőködıtıke volumene Magyarországon, Milliárd EURO 7 FDI import és export, Magyarország, millió EUR 1550 2009 121 2010 I- III. n.év % 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Az FDI import regionális és ágazati megoszlása, Magyarország 72,6 64,4 Közép- Mo. 7,3 9,9 11,5 6,7 Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl 2,91,5 3,63,9 3,74,7 3,22,3 Dél- Dunántúl Észak- Mo. Észak- Alföld Dél-Alföld 1994 2004 8 100,0% 94,1% 80,0% 60,0% 60,0% 58,1% % 40,0% 20,0% 0,0% -20,0% 31,4% 33,8%33,9%37,8% 33,7% 15,1% -4,4% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 újra-bef tıke% 4
Az innováció szerepe a regionális gazdaságban INNOVÁCIÓ: Schumpeter (1939) új termék új nyersanyag új eljárás új szervezet új piac Freeman (1988) 1. fokozatos vagy módosító innovációk - teljesítményjavítás - költségcsökkentés - alkatrész vagy komponens cseréje 2. radikális innovációk - új termék új technológia (CD lejátszó) - új termék meglévı technológia (walkman) 3. eljárásváltozások (flotáció elektrolízis) 4. paradigmaváltások (technikai forradalmak) 9 Technikai haladás és regionális fejlıdés 10 Az innovációs folyamat invenció alapkutatás innováció alkalmazott kutatás diffúzió fejlesztés 5
Az innováció keletkezése és terjedése 11 Részfolyamat Állomás Ötletek Szakasz Az innováció keletkezése Az innováció terjedése Invenciók Innováció Az elsı adaptáció Szelekció Termékfejlesztés Az elsı termékközvetítés A diffúziós szakasz Forrás: Lengyel-Bajmóczy,2005 Az n-edik adaptáció Vállalatok jellemzıi különféle fejlesztési fázisokban 12 Tradicionális High-tech Fejlesztési fázis Érettség fázisa Szabványosítás Fejlesztési fázis Érettség fázisa 1. Tıke Nagy tıkeigény Nagy forgótıke igény Nagy tıkeigény 1 Nagy tıkeigény és kockázat Nagy tıkeigény és kockázat 2. Szakképzetlen munkaerı Nagyszámú 2 3. Fejlesztıi és kutatói állomány Jelentıs Lényeges 3 Nagyszámú Nagyszámú 4. Irányítók Kevés számú Jelentıs 4 5. Marketing szakemberek Kevés számú Jelentıs 5 6. Externáliák Jelentıs Nagyon hasznos 6 Nagy jelentıségő Nagyon hasznos 7. Telephelyválasztás Gazdasági centrum Agglomerációs terület Periféria 7 Gazdasági centrum Agglomerációs terület 6
Forradalmi innovációk: az USA kiemelkedı szerepe! 13 Forrás: Kornai János: Innováció és dinamizmus. Közgazdasági szemle, 2010. január, Bacsi-Reg p.1-36. gazd Forradalmi innovációk /2 14 7
Forradalmi innovációk /3 15 Az innováció terjedése 16 Forrás: Kornai János: Innováció és dinamizmus. Közgazdasági szemle, 2010. január, Bacsi-Reg p.1-36. gazd 8
17 18 JAPÁN NSZK USA UK Az innováció diffúziója: Az új technológiát átvevık aránya SZU Forrás: Kornai János: Innováció és dinamizmus. Közgazdasági szemle, 2010. január, p.1-36. 9
19 Innovatív vállalkozás feltételei Decentralizált kezdeményezés Óriási jutalom Verseny Széles körő szabad kísérletezés Befektetésre váró szabad tıke, rugalmas finanszírozás EZEK HIÁNYÁBAN az INVENCIÓBÓL NEM LESZ INNOVÁCIÓ! Az innováció terjedésének hullámmozgás modellje idı 20 távolság Az alkalmazók kategóriái és az innováció szakaszai: 1. Innovátorok (2,5%) Kezdı fázis (I.) 2. Korai alkalmazók (13,5%) Expanziós fázis (II.) 3. Korai többség (34,0%) Expanziós fázis (II.) 4. Késıi többség (34,0%) Sőrősödési fázis (III.) 5. Késlekedık (16,0%) Telítıdési fázis (IV.) Forrás: Lengyel-Bajmóczy,2005 10
21 Az innováció áramlásának korlátai 1. Természeti környezet 2. Kulturális mentális akadályok 3. Politikai akadályok 4. Finanszírozási akadályok 5. Infrastrukturális vagy fizikai akadályok 6. Emberi vagy humán akadályok Emlékeztetı - az innovatív vállalkozás feltételei: 1.Decentralizált kezdeményezés 2.Óriási jutalom 3.Verseny 4.Széles körő szabad kísérletezés 5.Befektetésre váró szabad tıke, rugalmas finanszírozás A regionális innovációt meghatározó tényezık 22 Forrás: Lengyel-Bajmóczy,2005 11