A magyarországi kora gyermekkori intervenciós szolgáltató hálózat elemei, résztvevői és célcsoportja Nyíregyháza, 2011. március 18. Czeizel Barbara Budapesti Korai Fejlesztő Központ
Fogalmak, fogalmak tisztázatlansága Korai fejlesztés Korai intervenció Kora gyermekkori intervenció Koragyermekkori intervenció Családközpontú kora gyermekkori intervenció
A kora gyermekkori intervenció definíciója A kora gyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú rizikócsecsemők eltérő fejlődésű, gyermekek tervszerűen felépített programja; a család segítése, mely szűrést, komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást különböző terápiás szolgáltatásokat a gyermek megfelelő közösségbe kerülésének elősegítése foglal magában a gyermek állapotát és a család körülményeit, valamint egyedi igényeit figyelembe véve.
European Agency for Development in Special Needs Education (Legújabb definíció 2010): A korai gyermekkori intervenció a nagyon fiatal életkorú gyermekeknek és családjaiknak nyújtott olyan szolgáltatás/ellátás csomag, melyet a család kérésére, gyermekük életének egy adott időszakában szükséges biztosítani. Magában foglal minden olyan tevékenységet, mely a gyermek sajátos szükségleteinek megtámogatását szolgálja: biztosítja és elősegíti személyes fejlődését erősíti a család kompetenciáit támogatja a család és a gyermek társadalmi inklúzióját
Budapesti Korai Fejlesztő Központ Megalakulás: 1992., fenntartó a Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány Célok: családközpontú kora gyermekkori intervenció, Budapesti és Pest megyei családok ellátása Modellek (USA, Németország -Lebenshilfe, Anglia, magyar hagyományok a gyógypedagógiában és a fejlődés pediátriában) Nincs törvényi szabályozás 1993: oktatási törvény módosítása: a korai fejlesztés, mint nevesített feladat
A kora gyermekkori intervenció jelenlegi helyzete Magyarországon Részletesen: a TÁRKI-TUDOK Zrt. kutatásában Röviden: Nem tisztázott fogalomhasználat Hovatartozás kérdésének tisztázatlansága (egészség-, oktatás-, szociális ügy-e?) Oktatási törvény nehézkes alkalmazása Képzett korai intervenciós (fejlesztő) szakemberek hiánya Korai intervenciós szolgáltatások hiánya Korai intervenciós szolgáltatások minőségének megkérdőjelezhetősége
Adatok összegzése a 2009-ös év alapján Összes élve született gyermekek száma 96 442 fő (KSH adat) NIC-ben, PIC-ben ápoltak száma 6 275 (OGYEI-adat, egészségügy) 2009/2010-es tanévben korai fejlesztés és gondozás keretében ellátott, 0-5 éves korú(!) gyermekek száma 2 372 (OKM).A gyerekek átlagéletkora 3,5 év. (Forrás: Szakértői Bizottságok) 2009/2010 évben SNI-s kategóriával első osztályba jelentkező gyermekek száma 4 805 (OKM) A kép teljessége érdekében: az SNI-s óvodáskorú gyermekek száma az óvodai feladatellátásban a 2009/2010-es tanévben 5 027 ( a 2008/2009-es hasonló adat 4 917 fő). Ezek a gyermekek többségében 4-7 éves korúak, tehát az adat minimum 3 évfolyam összesített adata. (OKM)
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok 2009 Élve született gyermekek száma 5944 fő NIC-ben, PIC-ben ápoltak száma 395 fő 2009/2010-es tanévben korai fejlesztés és gondozás keretében ellátott, 0-5 éves korú(!) gyermekek száma 78 2009/2010 évben SNI-s kategóriával első osztályba jelentkező gyermekek száma 159 fő A kép teljessége érdekében: az SNI-s óvodáskorú gyermekek száma az óvodai feladatellátásban a 2008/2009-es tanévben 107 fő (86 fő integr., 21 fő spec.)
A kora gyermekkori intervenciós szolgáltatások közös jellemzői Európában Elérhetőség Közelség Költségfedezet Interdiszciplináris team munka Változatos szolgáltatások
A korai intervenciós szolgáltatások közös jellemzői Magyarországon Elérhetőség: esetleges Közelség: kiszámíthatatlan Költségfedezet: nem megoldott Interdiszciplináris team munka: nehezen kivitelezhető Változatos szolgáltatások: elszigetelten
A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés célja A gyermek személyes fejlődésének biztosítása A családi kompetenciák erősítése A család és a gyermek társadalmi inklúziójának elősegítése
A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés megvalósításának alapigényei Korai felismerés, diagnózis Megfelelő színvonalú tanácsadás, fejlesztés, terápia, gondozás A család segítése, támogatása Elérhetőség alanyi jogon
Kora gyermekkori intervencióban résztvevő szakemberek Transzdiszciplináris team-munka, interdiszciplináris szemlélet védőnő, házi gyermekorvos fejlődéspediátriában jártas gyermekorvos, gyermek-neurológus, gyermekpszichiáter, gyermekortopéd szakorvos, gyermekszemész, genetikus különböző képzettségű gyógypedagógus, pedagógus mozgásterapeuta, mozgásfejlesztő szakember, konduktor pszichológus szociális munkás művészeti terapeuta bölcsődei gondozónő, óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus
Kora gyermekkori intervencióra, fejlesztésre jogosultak Szűrést követően: Azok a gyermekek, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak az alább felsoroltak közül egy vagy több fejlődési területen: mozgásfejlődés értelmi fejlődés hallás-, látásfejlődés kommunikáció-, beszédfejlődés szociális, érzelmi fejlődés, valamint viselkedésbeli eltérést mutatnak Olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek nagy valószínűséggel fejlődési elmaradást eredményeznek
Kora gyermekkori intervenció szolgáltatásai Szűrés Komplex vizsgálat, gyermek fejlődési szintjének felmérése Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás Mozgásterápia Pszichoterápia Zeneterápia Szülőcsoportok Megfelelő gyermekközösségbe kerülés elősegítése Utazó tanári szolgáltatás (Portage modell)
A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés formái és lehetőségei 1. 1. Központhoz kötött: A gyermek a szülővel együtt részt vesz a fejlesztést nyújtó intézmény programjában, egyéni vagy csoportos foglalkozásokon. Előnyei: a gyermeknek és a szülőknek is lehetőséget nyújt a társadalmi érintkezésre, az intézményben több fejlesztő eszköz áll rendelkezésre, mint az otthoni programban, a különböző szakemberek könnyebben konzultálnak egymással egy probléma kapcsán.
A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés formái és lehetőségei 2. 2. Otthoni fejlesztés: a gyermek otthonába jár ki a pedagógus vagy a terapeuta (utazótanári szolgáltatás). Általában csecsemők, ill. kisgyermekek fejlesztésekor bevált forma. Előnyei: Az ismerős környezetben a kisgyermekek könnyebben működnek együtt a pedagógussal, a gyermekek megkímélése a fáradságos utazástól, nagyobb figyelemmel tudnak részt venni a foglalkozásban
A kora gyermekkori intervenció, fejlesztés formái és lehetőségei 3. 3. Integrált gyermekközösség: Normál bölcsődei vagy óvodai közösségbe kapcsolódik be a sérült gyermek. (A megfelelő személyi, szakmai, tárgyi feltételek biztosításával!) Előnyei: az egészséges társak mintáját követve felgyorsul a gyermek fejlődése, lehetőséget nyújt a megfelelő kortárs kapcsolatok kiépítésére, az édesanya munkába állhat.
A korai intervenció, fejlesztés formái és lehetőségei 4. 4. Speciális óvoda, konduktív nevelési módszert alkalmazó óvoda, fejlesztő napközi Azon gyermekek részére, akik sajátos állapotuk, súlyos sérültségük miatt nem integrálhatók egészséges közösségbe. Előnye: mindennapos szakszerű foglalkozásokban vesz részt a súlyosan sérült gyermek (lehetővé teszi, segíti az édesanya munkavállalását is.)
Szempontok a kora gyermekkori intervencióhoz, fejlesztéshez A szülő mint partner Elfogadás, meghallgatás Információ Együttműködés Tanácsadás Fejlesztés Terápia
Érintett területek Egészségügyi Oktatási (gyógypedagógiai) Szociális
A kora gyermekkori intervenció megvalósításának ideális megvalósítása az alapellátásban Gyermekek szűrése regionális, helyi védőnők által, jelzés a házi gyermekorvosok felé (Egészségügyi Közlöny 2009. febr. 16. és 2. sz. Módszertani levél) A szűrés után rizikócsecsemőnek minősített gyermekek diagnosztikus vizsgálata a szakértői bizottságban Az érintett családok ellátásba kerülésének biztosítása (az összes korai fejlesztésben járatos ellátóhely ismeretében) a teljes folyamatot koordináló kulcsszemély Folyamatos, az ellátás alapján történő szolgáltatás bővítés, és minőségi fejlesztés
A szakmai környezet változása (az utóbbi 20-30 évben) Korábban: orvosi pedagógiai modell kizárólag a gyermekre koncentrált Jelenleg TÁRSADALMI modell a gyermek fejlődése a középpontban, illetve a társadalmi érintkezésnek az ember, azon belül is a gyermek fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálja a gyermek, a család és a környezet együttes megközelítése
A szakmai gyakorlatban történő változások (1) Korszerűbb diagnosztikus módszerek mellett egyre több tapasztalat halmozódott fel a korai fejlesztés terén is. A szélesebb értelemben vett szakmai közegben is szemléletváltás tanúi lehetünk, egyre többen ismerik fel a korai beavatkozás szerepét a gyermek és családja harmonikus fejlődésében.
A szakmai gyakorlatban történő változások (2) A korai ellátás a társadalom szélesebb rétegeiben is ismertebbé vált, az érintett családok egyre határozottabban igyekeznek érdekeiket érvényesíteni. Az állami intézményrendszer mellett számos olyan intézmény, elsősorban civil szervezet jött létre, amely a sérült gyermekek korai ellátását tűzte ki céljául.
Ugyanakkor (1) Az ellátó intézmények a sérült fejlődés egy-egy részterületének diagnosztikájára és fejlesztésére szakosodtak (pl. mozgásfejlesztés, szenzoros integrációs fejlesztés, érzékszervi fejlesztés, stb.), szemléletük többségében nélkülözi a komplexitást (egészségügy, oktatás, szociális ágazat). A szakmai protokollok, standardok, megfelelően képzett szakemberek, megfelelően alkalmazható módszerek hiányában ill. a már hatályos jogszabályok nem harmonizált alkalmazása vagy nem alkalmazása (pl. Módszertani levél) okán az optimálisnak tekinthető ellátás sokszor még újra és újra a tervezési szintre zuhan vissza.
Ugyanakkor (2) Az intézmények, szakemberek, ágazatok egymással való kapcsolattartása, együttműködése hiányos, így a családokkal gyakran egymás mellett és nem egymásra épülve foglakoznak. A szakemberek számára igen kevés továbbképzési lehetőség van (csökkenő továbbképzési, szakképzési keret). Az intézmények súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködnek, melyek a megfelelő szabályozás hiányában a civil szervezeteket talán még jelentősebb mértékben sújtják.
Ugyanakkor (3) Egyes sérült csoportok diagnosztizálása, ellátása és továbblépési lehetőségei továbbra is szinte teljes mértékben megoldatlanok maradtak. Ez elsősorban a csecsemőket (0-1 éves kor), a halmozottan, súlyosan halmozottan sérült gyermekcsoportot és az autizmus spektrum zavarral élő gyermekeket és családjaikat érinti.
Köszönöm figyelmüket! www.koraifejleszto.hu