a Hungaropharma Zrt. információs lapja www.hungaropharma.hu XX. évf. 2012/3.sz. Szemle Interjú Szántó Krisztina Patikalátogató hálózat vezetővel Spanyolország: a gyógyszertáraknakváltoztatniuk kell, ha talpon szeretnének maradni Frontális támadás a túlzott energiaital-fogyasztás ellen A gyógyszerészi személyi jog átruházásáról és örökléséről Patikanet webáruház gyógyszertárak részére Európában már nálunk a legmagasabb az áfa Ritka betegségek: Ritka Nap Budapesten Kultúrfieszták hazája
bevezetô Tartalomjegyzék Szemle 2. Új-Zélandtól a Király utcáig 5. Interjú Szántó Krisztina Patikalátogató hálózat vezetôvel Spanyolország: a gyógyszertáraknak 7. változtatniuk kell, ha talpon szeretnének maradni Frontális támadás a túlzott 9. energiaital-fogyasztás ellen Az ÁNTSZ folyamatosan értékeli a beérkezô adatokat A gyógyszerészi személyi jog átruházásáról 11. és öröklésérôl Patikanet webáruház gyógyszertárak 13. részére Európában már nálunk a legmagasabb az áfa 15. Ritka betegségek: Ritka Nap Budapesten 16. A betegeknek csupán a tizedét kezelik Kultúrfieszták hazája 17. Keresztrejtvény 20. A Hungaropharma Zrt. információs lapja Szerkeszti a Szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Feller Antal Felelôs szerkesztô: Hollauer Tibor A Szerkesztôbizottság tagjai: Dr. Lázár Szabolcs, Korpás Gizella, Hollauer Tibor Címlapfotó: Dr. Feller Antal Kiadja: Press GT Kft. Terjeszti: Hungaropharma Zrt., Budapest Felelôs kiadó: Dr. Feller Antal vezérigazgató Nyomdai elôkészítés: Press GT Kft., 1139 Budapest, Üteg u. 49. Tel.: 349-6135 Fax: 452-0270 E-mail: info@pressgt.hu Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. Megjelenik: 3000 példányban Tisztelt Gyógyhír Olvasók! Itt a tavasz most már végérvényesen, így nem csak a véletlen mûve, ha reggel napsugárral a hasunkon ébredünk. Mosolyunk nagysága követhetné is a napsütéses órák számának emelkedését, de az ágazati változások és a napi szintû problémákra adott válaszok keresése állandó tettekre és megoldáskeresésre sarkall minket, így a mosolygásra kicsivel kevesebb idô marad. Kihívás, megoldásra váró problémák nem csak nálunk, de tôlünk nyugatabbra is léteznek. Érdemes kitekintenünk Spanyolországra, hiszen a probléma gyökere, a hazaihoz hasonlóan, ott is a forráshiány. S hogy melyek pontosan azok a reformlépések, melyekkel a válságra válaszolnak és mi az az irány, amely közelebb viheti a patikákat a problémáik megoldásához, megtudhatjuk a Mediformplus gyógyszerészeti tanácsadó cég ügyvezetôjétôl. A hazai tennivalókat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kórházi kintlévôségek fajsúlyos témakörébôl szemlézünk, jogi rovatunk szakrendelésének pedig a mindig aktuális személyi jog átruházása és annak öröklése a témája, hiszen a jogszabály egymagában nem ad minden esetben jól értelmezhetô támpontot. Az általános forgalmi adó ez évi emelésérôl szóló cikkünkben a törvény alkalmazást pontosító rendelkezései kerülnek bemutatásra. Ahogy fentebb említettük, megoldásra váró feladatok ott is vannak, ahol a napsütéses órák száma jelentôsen több mint nálunk. Oda, pontosabban Andalúziába is elröpülhetnek velünk és belekóstolhatnak a fiesztába, amit a napsütötte vidék és kultúrtörténete kínál nekünk. Az aktuális számunk tematikájával szeretnénk a fölöttünk csoportosuló felhôkbôl a magunk módján eloszlatni néhányat. Reméljük, sikerrel járunk! Hungaropharma Zrt. 1
hungaropharma Szemle Rovatunkban a kórházi kintlévôségek témakörében szemlézünk, melynek részeként közel teljes terjedelmében idézünk két dr. Feller Antal vezérigazgató úrral készített, nagyobb lélegzetvételû interjút. A Világgazdaságban megjelent és az MTV Este címû mûsorában elhangzott interjúk segítenek átlátni a kórházi kintlévôségek problematikáját, és megérteni a Hungaropharma megközelítését a minden érintett számára fajsúlyos kérdések vonatkozásában. Az adósnak elôre kellene fizetnie [ ] Ha elôre fizetnek, vagy ha életmentô készítményre van szükségük csak ebben a két esetben szállít ezentúl a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedô, a Hungaropharma azokba a kórházakba, amelyek nem rendezik adósságaikat. A cég vezérigazgatója, Feller Antal arról is beszélt a Világgazdaságnak, hogy a patikák jövedelmezôségét nem lehet a nagykereskedôk kárára növelni. Felülvizsgálja együttmûködését a kórházakkal a legnagyobb kórházi gyógyszerbeszállító, a Hungaropharma közölte lapunkkal a cég vezérigazgatója. Feller Antal elmondta: a döntést azért kellett meghozniuk, mert kórházi kinnlevôségeik annak ellenére nem csökkentek lényegesen, hogy az egészségügyi intézmények éppen adósságaik rendezésére kaptak a múlt év végén 27,5 milliárd forintot. A pénznek azonban még március közepéig is csak egy csekély része jelent meg a beszállítók számláin. Nagyon távol vagyunk attól, hogy összes tartozásukat rendezzék a kórházak jelentette ki Feller Antal. Sôt, a vészforgatókönyvek szerint a mintegy 10 milliárdos, csak a gyógyszer-nagykereskedôk felé fennálló adósság akár még emelkedhet is, ha a kórházátszervezések nyomán a ma még fizetôképes intézmények helyzete megváltozik. Mindeközben az üzemanyagár emelkedése miatt növekednek a nagykereskedôk szállítási költségei, a gyógyszergyárakat érintô megszorítások hozzájuk is begyûrûznek, a Széll Kálmán Terv közvetlen hatásaként elsôsorban a gyógyszerárak csökkentése és a támogatásátsorolások miatti forgalom-visszaesés következtében jelentôsen csökken a fedezetük, jövedelmezôségük. Mindezek miatt egyre nehezebben tudják finanszírozni a kórházi kinnlévôségeiket. Komoly erkölcsi dilemma elé kerültünk ebben a helyzetben: korlátozzuk-e a gyógyszerszállítást, vagy megkockáztatjuk kinnlevôségeink további, immár kezelhetetlen szintre növekedését. Hosszú évekig türelmesek voltunk, az adósságok ellenére finanszíroztuk az egészségügyet, de most kénytelenek vagyunk a korlátozás mellett dönteni mondta Feller Antal. A vezérigazgató közölte: ez azt jelenti, hogy csak életmentô készítményeket visznek ki azoknak a kórházaknak, amelyek nem rendezik tartozásaikat, illetve csak akkor szállítanak nekik, ha elôre fizetnek. Az intézkedés, amelyet néhány kórháznál már tavaly bevezettek, az idén az intézmények 50, de akár 90 százalékát is érintheti. A teljes képhez hozzátartozik még, hogy a korábbi tôkeinjekciók hatása is csak 1,5-2 hónapig tartott. Így még ha hozzá is jutnának pénzükhöz a beszállítók, egyelôre akkor sem beszélhetnénk hosszú távú megoldásról magyarázta a vezérigazgató. A gyógyszer-nagykereskedôk jövôképét azok a hírek is beárnyékolják, amelyek szerint már tavaly felvetôdött, hogy a patikák javára átrendezik a nagy- és kiskereskedelmi árrés mértékét. A helyzet jelenleg a következô: míg a gyógyszerek átlagos nagykereskedelmi árrése 6 százalék, a kiskereskedelmi 14. Az ötezer forintnál drágább orvosságok esetében a patikai árrés már csak 850 forint, még az egymillió forintos készítményeknél is, miközben a nagykereskedelmi árrés ezeknél 5 százalék. Annak érdekében, hogy a drága készítményeknél magasabb árréssel dolgozhassanak a gyógyszertárak, a nagykereskedelmi árrést csökkentenék úgy, hogy annak nyomán a jelenlegi évi 30 milliárd forintnyi nagykereskedelmi árrés mintegy 10 százalékát átcsoportosítanák a patikákhoz. A Hungaropharma vezérigazgatója azt mondta, ha az átcsoportosítással tovább csökkentik árrésbevételeiket, a gyógyszer-nagykereskedôk kénytelenek lesznek jelentôsen lefaragni vagy akár teljes egészében megszüntetni a patikáknak adott kedvezményeket. Becslésük szerint a Széll Kálmán Terv hatására 2012-es árréstömegük már e nélkül is mintegy 3 milliárd forinttal csökken. Az éves szinten átadott engedmény 10 milliárd forintra rúg, ez meghaladja a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es éves eredményét, amely 7,5 milliárd volt. Mert ugyan a 6 százalékos árrésbôl még lehet engedményeket nyújtani, de ennél kevesebbôl már csak a mûködtetést lehet finanszírozni. Mégpedig valószínûleg csak a szolgáltatás színvonalának csökkentése árán: a patikák és rajtuk keresztül a betegek is késôbb jutnának gyógyszerhez, mert a nagykereskedôk nem tudnák vállalni a napi többszöri kiszállítást. Az árrés újraelosztása helyett Feller Antal szerint külsô forrást kell behozni a rendszerbe, például a támogatási rendszer 2
hungaropharma átalakításából származó megtakarítás egy részét lehetne a kiskereskedelmi árrés növelésére fordítani. A vezérigazgató maximálisan egyetért azzal, hogy növelni kell a gyógyszertárak jövedelmezôséget, de nem a másik fél kárára. [ ] Becsült adatok szerint a kórházak havonta átlagosan 5-6 milliárd forint értékû gyógyszert vásárolnak. Valójában azonban ennek alig több mint 60 százalékát kell kifizetniük: engedmény, rabatt és adomány formájában a kórházakban felhasznált orvosságok értékének majdnem 40 százalékát ténylegesen a gyógyszercégek finanszírozták 2011-ben. Az intézmények azonban e jelentôs mértékben csökkentett összeget sem képesek kigazdálkodni: számítások szerint a nagykereskedôk mintegy nyolc-tíz milliárd forintos lejárt kórházi kinnlevôsége az intézmények mintegy háromhavi gyógyszerforgalmának felel meg, míg a teljes kinnlevôség eléri a 4,5-5 havi forgalmat is. Az idén a kórházak 50, de akár 90 százalékát is érintheti a gyógyszerszállítások korlátozása. (Világgazdaság, 2012.03.19., 1 6. oldal [4323715]) Zárójelentés Szöllôsi Györgyi (mûsorvezetô): Mostantól csak az a kórház kap gyógyszert, amelyik elôre fizet legalábbis az egyik legnagyobb nagykereskedôtôl. A gyógyszercég azért döntött így, mert a vele szerzôdésben álló magyarországi egészségügyi intézmények már több milliárd forint adósságot halmoztak fel. Az életmentô szereket ennek ellenére kiszállítják. A Magyar Kórházszövetség szerint mindaddig adósságot fognak termelni, amíg a mostani rossz struktúra megmarad. [ ] Szöllôsi Györgyi: Miért döntöttek úgy, hogy felülvizsgálják a kórházakkal az együttmûködésüket? Mert arról már novemberben lehetett hallani, hogy bizonyos kórházaknak is már csak elôzetes utalás után szállítják le a gyógyszereket. Feller Antal: Elôször is szeretnék kettô dolgot hozzáfûzni a bevezetô szöveghez. Az egyik, hogy itt nem retorzióról van szó. Szeretném, hogyha nem érezné senki azt, hogy retorzió vagy megtorlás van. Itt egy racionális döntés született, mert azt láttuk, hogy a kicsit csökkenô határidôn túli kintlévôség ismételten növekedni kezdett. Azt nem szeretnénk, hogy a kórházak lejárt tartozása ismét növekedjen, hiszen a gyógyszer-nagykereskedôk az ötszázalékos gyógyszer-nagykereskedelmi árrésbôl nincsenek abban a helyzetben, hogy hosszú hónapokon keresztül fizessék a gyógyszerek csúszó ellenértékét. Sz. Gy.: Egyébként pontosan mikortól nem számítanak? F. A.: A szállításokat akkor kell felülvizsgálnunk, hogyha a kórházak adóssága elér egy bizonyos szintet, tehát meghaladja mondjuk a felhasználás többhavi értékét, vagy akkor, ha a lejárt számla már 15 napnál hosszabb, vagy 30 napnál hosszabb. [ ] Sz. Gy.: Ugye azt mondja, hogy azért hozták meg a döntést, mert a kórházi kintlévôségeik egyre nônek, vagy annak ellenére sem csökkentek, hogy kaptak a kórházak 27,5 milliárd forintot. Szócska Miklós azt mondta, hogy ez nem igaz, csökkent a kórházak adóssága. F. A.: Csökkentek, valóban. Az a tapasztalatunk, hogy egyegy olyan jellegû tôkeinjekció után, mint ami az elmúlt év végén történt, másfél-két hónapig megáll az adósság növekedése, és aztán újra gyakorlatilag folytatódik az a tendencia, amit már korábban megfigyeltünk. Most jutottunk el oda, hogy ismételten növekedni kezd a lejárt adósság. A fô probléma az, és azért jutottunk válaszúthoz, hogy ha a kórházaktól nem jutunk hozzá a gyógyszerek ellenértékéhez, akkor a gyógyszergyártóktól mi nem tudjuk megvásárolni az újabb mennyiséget, amit aztán a patikákba vagy a kórházakba szeretnénk szállítani. Tehát vagy meghozzuk azt a döntést, hogy a lejárt tartozást jelentôs mértékben felhalmozó kórházak felé korlátozzuk a szállításokat, és tudunk vásárolni újabb gyógyszermennyiséget, vagy szállítunk, és hagyjuk a tartozásállományt növekedni, de akkor pedig nem tudunk újabb gyógyszermennyiséget vásárolni. Sz. Gy.: Az államtitkársággal egyeztettek egyébként? F. A.: Voltak egyeztetések, és írtunk levelet, tehát küldtünk jelzéseket arról, hogy milyen problémákkal kell szembesülnünk. [ ] Sz. Gy.: Ugye Önök abban az esetben szállítanak, hogyha elôre fizetnek, vagy ha életmentô készítményekre van szüksége a kórháznak. Ön mekkora zavarokra számít? F. A: Azért azt szeretném jelezni, hogy ez csak azokra a kórházakra vonatkozik, melyek bizonyos mértékû lejárt tartozást halmoztak fel. Sz. Gy.: Hány kórház érintett? F. A.: Nagyon sok. 50-60-70 kórház egészen biztosan érintett. [ ] Sz. Gy.: Szócska Miklós államtitkár azt mondta most, hogy külön törvényben rendezik a városi kórházak államosításának a részleteit, felgyorsítják, mert ugye eredetileg 2013-ig kellett volna, május végéig meg kell történni az átadás-átvételnek. Ez rendezheti-e majd a helyzetet? [ ] 3
hungaropharma F. A.: Mi azt látjuk, hogy a kórházak között a korábbi fenntartó alapján, a nagyság alapján, az ellátott betegszám alapján óriási különbségek vannak. Tehát nem lehet azt mondani, hogy csak a városi kórházak veszteségesek, vagy a városi kórházak halmoztak fel adósságot, nem lehet azt mondani, hogy a megyei kórházak mindegyik típusú kórház esetében vagy kórházcsoport esetében vannak jelentôs tartozást felhalmozott kórházak. Ezért én azt gondolom, hogy az egységes kezelésbe vonás az egy jó út lehet arra, hogy rendezzék azokat a különbségeket, amik az évek során kialakultak. De az is biztos, hogy nagyon nagy tartalékok nincsenek a rendszerben, tehát külsô forrás bevonása nélkül nehezen tartom elképzelhetônek a helyzet megoldását. Azt szeretném még elmondani, hogy a gyógyszer-nagykereskedôk általában nemcsak a kórházi szektorban, hanem a gyógyszertári szektorban is aktívak, és mindaz, ami a gyógyszertári szektorban az árbevételt csökkenti, vagyis a mi fedezetünket csökkenti, vagyis azt az összeget csökkenti, amibôl nekünk a napi tevékenységünket ki kell gazdálkodnunk, az hatással van a kórházi szektorra is. Most azzal kell szembesülnünk, hogy az árcsökkentések miatt a gyógyszertári forgalom is csökken, ezáltal csökken a gyógyszer-nagykereskedelmi árrés tömege, de ugyanakkor ugyanazt a szolgáltatási színvonalat kell nyújtanunk és várják el tôlünk mind a gyógyszertárak, mind a kórházak. Ugyanakkor emelkedett a tavalyi évhez képest jelentôs mértékben az üzemanyagok ára, emelkedett a jegybanki alapkamat, ezek mind hatással vannak a mi tevékenységünkre is, és hatással vannak arra, hogy meg kell hoznunk olyan döntéseket, amik fájdalmasak, de amik valahol biztosítják a folyamatos mûködésünket. [ ] (MTV Este, 2012. 03. 19. 22:55 (hossza: 12 perc) [4326991]) Ön szerint mire megoldás a kórházak államosítása? *Körkérdés A magyar egészségügy Semmelweis Tervben megfogalmazott megújítási tervének kardinális eleme a hatékonyan nem mûködtethetô és gazdaságosan nem finanszírozható intézményrendszer átalakítása. A struktúraváltás elsô lépéseként a megyei és a fôvárosi kórházak már állami tulajdonba kerültek, ez év végéig pedig ugyanez történik valamennyi, jelenleg még önkormányzati egészségügyi intézménnyel. [ ] Esélyegyenlôség Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója: Amire biztosan nem megoldás a kórház-államosítás: nem kerül új forrás (a konszolidáción túl) a rendszerbe, az elvárt megtakarítások pedig szerintem túlzók. A kórházállamosítás eszköz, lehetôség a különbségek felszámolására a különbségek pedig nagyok, hiszen a fenntartói/mûködtetôi elvárások, juttatások is nagyon eltérôk voltak az elmúlt évtizedekben. Amennyiben ezeket az eltéréseket (amelyek különösen a menedzsmentgyakorlat, az infrastruktúra fejlettsége/fejletlensége és az OEP-finanszírozás elosztása területén jelentkeznek) sikerül feltárni és felszámolni, már óriási eredményeket lehet elérni. Ezek pedig a betegek földrajzi és intézményi esélyegyenlôségének javítását jelentik a gyakorlatban. (Világgazdaság, 2012. 03. 09., 16. oldal [4305491]) Az államtitkárság nem avatkozik bele a pénzügyi vitába, de... Az egészségügyi államtitkárság nem akar közvetlenül beavatkozni a kórházak és a beszállító cégek pénzügyi vitájába, ugyanakkor a probléma megoldásának kidolgozásában aktív szerepet vállal közölte az államtitkárság hétfôn az MTI megkeresésére. [ ]...a Hungaropharma Zrt.-vel kapcsolatban megjelent sajtóhírek kapcsán nem számítanak betegellátási zavarra. Ugyanakkor kiemelték: folyamatosan zajlanak a tárgyalások a beszállítókkal az intézmények adósságállományával kapcsolatban,és mint írták, mostanra ebben a közismerten forráshiányos környezetben is körvonalazódni látszik a megoldás. Megjegyezték: azáltal, hogy a fôvárosi kórházak állami kézbe kerülnek, és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minôség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) közvetlen irányításával mûködnek tovább, egy jóval hatékonyabb, összehangoltabb és gazdaságosabb beszerzés válik lehetôvé. A megnövekedett állami szerepvállalással a beszállítók is lényegesen nagyobb biztonságban érezhetik magukat hangsúlyozta az államtitkárság. [ ]...nem csak az aktív kórházi ellátórendszert alakítaná át az egészségügyért felelôs államtitkárság. A fekvôbetegintézmények krónikus-rehabilitációs rendszerében is újraosztanák az ágyszámokat és az ellátási területeket, valamint átszerveznék a járóbeteg-ellátást is. A lap korábban arról is írt, a kórházi struktúraátalakítás májusban léphet hatályba, de többen is szorgalmazzák az elhalasztását egy-két hónappal. Mint ismert, országszerte körülbelül 2500-zal csökkentenék az aktív kórházi ágyak számát, és egyelôre csak a központi régiók intézményvezetôinek küldték ki a részletes terveket. (mno.hu, 2012. 03. 19. 22:01.49. [22331549]) 4
hungaropharma Interjú Szántó Krisztina Patikalátogató hálózat vezetôvel Új-Zélandtól a Király utcáig A Hungaropharma Zrt. értékesítési üzletágán belül egyes értékesítési folyamatok átszervezésre és központosításra kerültek. Ehhez kapcsolódóan a jövôben a patikalátogató hálózat munkája a regionális feladatok és vevôgondozás ellátása mellett központi stratégiákra épül, a Patikalátogató hálózat vezetôjének közvetlen irányításával. Pozíciójában a HPH célja maximalizálni és optimalizálni a sokrétû és operatív látogatói feladatok végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló erôforrásokat. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a megváltozott és folyamatosan változó piaci környezetnek való megfelelés egységes és magas szakmai színvonalú, illetve minôségû látogatói csapatot követel meg. A bájos és maximalista Szántó Krisztinának még sok feladata van, többek között elfogadtatni friss pozícióját és saját magát is. Az elôbbirôl az interjúban mesél, az utóbbi pedig kizárt, hogy probléma legyen. Szántó Krisztina, a Hungaropharma Zrt. Patikalátogató hálózatának vezetôje Rövid szakmai háttér 2011. november 15-én kezdett a cégnél, mint Patikalátogató hálózat vezetô. Mielôtt a Hungaropharma Zrt. Király utcai székhelyére került, öt éven át egy gyógyszergyártó cégnél dolgozott, ahol kezdetben háziorvosokat, patikákat, késôbb szakorvosokat látogatott, az utolsó idôkben pedig kiemelt ügyfelekkel dolgozott. Elmondása szerint végigjárta a ranglétrát, melynek során a megszerzett tapasztalatok pozitívumait, szívbôl reméli, munkája során a kollégái is kamatoztatni fogják. ezen túl valamennyi HPH-s látogató napi szintû részfeladata a Gyöngy-gondozás. Hogy érzi magát a cégnél? Köszönöm, jól. Az elmúlt négy hónapban igyekeztem a lehetô legtöbb ismeretet megszerezni a vállalat felépítésével és mûködésével kapcsolatosan, e mellett kialakítani, hogy a patikalátogató hálózat mind létszámilag, mind területileg ideális elosztással folytathassa tovább a munkáját. Az elôbbi egy hosszabb folyamat, amihez érzek magamban kellô ambíciót, kíváncsiságot és kitartást. Hogyan épül fel a csapata, milyen változások történtek? A patikalátogatói csapat a piac által megkövetelt átszervezésnek és a Gyöngy hálózat integrálásának eredményeként jelenleg 15 fôbôl áll, és országos lefedettség mellett biztosítja, hogy a Gyöngy Patikák szerepe 5
hungaropharma még jobban felértékelôdjön a jövôben, hiszen ezen túl valamennyi HPH-s látogató napi szintû részfeladata a Gyöngy-gondozás. A Hungaropharma patikalátogatói csapata rendkívül jó kapcsolatot ápol a vevôinkkel, mely a Hungaropharma sikerének egyik alap- és megôrzendô értéke. A jövôben egyik fô célunk a partnereink üzletiközérzet-javító vevôgondozásának irányába is elmenni, amihez mindenképpen szükséges egy új szemlélet és dinamika, így a hálózat közel 1/3-a többnyire gyógyszergyártó cégeknél tapasztalatot szerzett kollégákkal egészült ki. Nagyon szeretném ôket minél elôbb közösséggé kovácsolni, hogy még eredményesebb területi munkát folytathassunk, hiszen naponta közel kétezer patikába szállítunk, s a feladatuk egyenként és csapatban is egyaránt fontos: a meglévô üzleti kapcsolatok ápolása, a hûséges vevôk megtartása, a napi események intézése, és nem utolsósorban a fejlôdésre való képességet és hajlandóságot mint vezérfonalat szem elôtt tartva haladni elôre. Személyesen Legfontosabb számomra: az emberi kapcsolatok, barátságok, az ôszinteség. A tökéletes napon: a legkedvesebb barátaimmal és szeretteimmel töltöm az idôt, beszélgetünk, útra kelünk, lazulunk. Kedvenc idôtöltéseim: spinning, tánc, olvasás, mozi, színház, utazás, zene-zene-zene. Ha most elutazhatnék: így hirtelen Új-Zélanddal kezdeném, Kenyával folytatnám és Svájccal fejezném be, de akár bárhová... A könyv, amit utoljára olvastam: Ugron Zsolna Meskó Zsolt Szerelemféltôk címû regénye. A jövôben egyik fô célunk a partnereink»üzletiközérzet-javító«vevôgondozásának irányába is elmenni Nagy kedvenceim: Nagy Bandó András: Sosemvolt Toscana, Polcz Alaine: Asszony a fronton. A koncert, amelyre elmennék: Adele, Hindi Zahra, Quimby. A legfinomabb étel: Jókai-bableves, Belga trüffeltorta. Ha újra születnék : akkor talán pszichológus lennék. Amitôl félek: emberi veszteségek. Melyek az elsôdleges és hosszú távú célkitûzései? Elsôdleges feladatként mindenképp azt szeretném megvalósítani, hogy a kialakulóban lévô új értékesítési és marketing stratégiát hatékonyan végrehajtsuk a csapatommal. Egységesen képviseljük a vállalati üzletpolitikát, és az aktuális gazdaságpolitikai változásokra egységesen reagáljunk. A munkám során ezekben a folyamatokban szorosan együttmûködöm a régióvezetô kollégákkal is, akik egy adott régión belül rendkívül jó vevôkapcsolatokkal és -ismeretekkel rendelkeznek, a magas színvonalú logisztikai feladatok ellátása és irányítása mellett. Szintén fontosnak tartom, hogy a csapatommal az egész országot lefedve közös és eredményes, de nem utolsósorban hatékony munkát végezzünk. A közös munka során szeretnék minden patikalátogatómnak lehetôleg azonos figyelmet szentelni. Hosszú távú célom pedig, hogy a patikalátogató hálózat, az értékesítés szerves és ütôképes részeként, a különbözô folyamatokat irányító kollégákkal hatékonyan együtt tudjon mûködni. Véleményem szerint a patikalátogatókkal való közös munka eredményességét ez adja. Hiszen, A tavasz nekem : remény. ha a cél közös, akkor a sikerünket is közösen ünnepelhetjük. Elôhozott valamilyen rejtett tulajdonságot Önbôl a vezetôi szerep? Igen, kissé türelmetlennek érzem magam, mert szembesültem azzal, hogy valóban nincs lehetetlen Milyen vezetôi értékekben hisz? Szerintem a jó vezetô, olyan, mint egy ideális szülô: következetes, támogató, motiváló, tájékozott, bizalmi partner, de ennek ellenére olykor ellenôrzô. Ideális szülô persze nincs, és talán ideális vezetô sem, de mindenképp arra törekszem, hogy a már megszerzett szakmai tapasztalatomat és a személyiségembôl fakadó pozitív tulajdonságokat optimalizálva, a lehetô legtöbbet kihozzam magamból és ezáltal az általam vezetett patikalátogatói csapatból és területbôl. Sz. E. 6
gyógyszerészet Spanyolország: a gyógyszertáraknak változtatniuk kell, ha talpon szeretnének maradni A spanyol lakossági gyógyszertárak kénytelenek lesznek az észak-európai modellhez hasonlatosan mûködni, csak így kerülhetik el a bajt. S még így is lesznek olyanok, akik végleg lehúzhatják a rolót ezt a Mediformplus gyógyszerészeti tanácsadó cég ügyvezetôje nyilatkozta az APM Health Europe Newsnak (APM). A cég a hónap elején tudósított arról, hogy a görög gyógyszertárak 30%-ának be kellett zárnia, az országban kialakult gazdasági válság miatt. Mint elmondta, a 30%-os haszonkulcs pár évvel ezelôtt már 17%-ra esett vissza, ma 15% a használatos, és ez a szám még lehet alacsonyabb is. Más oldalról, a késedelmes kifizetések is igen gyakoriak. De Luis de la Fuente cáfolta, hogy Spanyolországban is ilyen rossz lenne a helyzet. A reformok kétségkívül fájdalmasak lesznek, de változtatások nélkül a mediterrán modell a jövôben már nem mûködhet tovább jósolta. Szerinte a spanyol kormány igen gyorsan cselekedett, mikor a generikus gyógyszerek támogatásának csökkentésérôl volt szó, annál lassúbbnak mutatkozik viszont az egészségügyi reformok beindítását tekintve, például a kórházi ellátás vagy a gyógyszertári szolgáltatások területén. Lenne lehetôség a személyi kiadások csökkentésére, a kórházi mechanizmusok racionalizálására és további költségkímélô intézkedések megtételére érvel. Ugyanakkor a generikus gyógyszerek segítségével is termelhet profitot a patika. Igaz, alacsonyabb árkategóriába tartoznak, de rendelkeznek másfajta elônyökkel. Kiemeli például a generikus gyógyszergyártók azon törekvéseit, amelyek célzott promóciókkal erôsítik a vásárlói termék/márkalojalitást, s amelyek végeredményben a gyógyszertáraknak kedveznek. S bár a regionális önkormányzatok adóssága a lakossági gyógyszertárak felé elérte a 1,9 millió eurót, a lejárt követelések még mindig kevésbé gyakoriak, mint a kórházi beszállítók irányában. De bízik abban, hogy az idei országos és regionális költségvetés stabilizálni fogja a helyzetet. A spanyol gyógyszertár angolszásszá változik Túl sok gyógyszertár van az országban. Itt 1800 lakosra jut egy patika, míg az EU-s átlag 3000 és 4000 közötti. Valószínûleg ez lesz a fô oka annak, ha a következô években spanyol gyógyszertárak ezreit látjuk végleg bezárni figyelmeztet. Jelenleg se mesés a helyzetük, de ha a hatóságok még több terhet rónak rájuk, sokan nem bírnak majd talpon maradni. Míg Spanyolországban összességében 160 000 cég zárt be a válság alatt, a gyógyszertárak esetében ez a szám kicsivel több mint 90 a húszezerbôl. Bízik abban, hogy a mediterrán gyógyszertárak melyek szolgáltatásainak középpontjában a gyógyszerárusítás áll át tudnak majd alakulni egy olyan angolszász modellé, ahol a gyógyszer csak az ürügy a vásárlónak a betérésre, miközben higiéniai, szépség, étrendkiegészítô Ebben az épületben található többek között a Spanyol Királyi Patika 7
gyógyszerészet Spanyol modell Az új patika létesítésének földrajzi, demográfiai korlátai vannak. Minimum 250 méterre lehet az új a meglévôktôl, és minimum 2800 lakosnak kell egy gyógyszertárra jutnia (egyes területeken lehet eltérés). Az izolált, alacsony lakosságszámú falusi területeken a gyógyszerészeti szolgáltatásokat a közeli városban vagy faluban mûködô gyógyszertár outlet egysége biztosítja. Ezekkel a szabályokkal Spanyolországban a lakosság 99%-a számára biztosított a patika elérhetôsége, 2149 olyan településen van patika, ahol a lakosságszám 1000 fô alatti. A patika csak gyógyszerész tulajdonában lehet, és egy tulajdonoshoz csak egy patika tartozhat. A vényköteles és az OTC termékeket csak a gyógyszertárakban lehet árusítani, kozmetikai, fitoterápiás termékeket vagy táplálékkiegészítôket forgalmazhatnak mások pl. a szupermarketek. Kötelezô a regisztráció és az engedélyeztetés, és a nyitvatartási idôben jelen kell lennie egy szakképzett gyógyszerésznek. A gyógyszerész nem írhat fel gyógyszert. A nyitvatartási idô standard módon 44,5 óra hetente hétfôtôl szombatig, vagy más esetben 24 órás az év minden napján, fôként központi településeken. A falusi területeken az éjszakai ügyeletet a patikák felváltva biztosítják. A vényköteles termékek ára szabályozott, az OTC termékeké 1981 óta liberalizált. Gyenge árverseny alakult ki annak következtében, hogy a gyártók ajánlott eladási árat határoznak meg, amelyet a legtöbb patika be is tart. A vényköteles gyógyszerek árát nettó alapáron (net ingredient cost, NIC) plusz egy olyan százalékon térítik vissza, amelyet az egészségügyi hatóságok és a gyógyszertárak képviselôi kialkudnak, ez átlagosan 25% (gyógyszertári árrés). A forgalom mindössze 4%-át képezik az OTC termékek. (Megjelent: eski.hu, forrás: Maria Lluch, Panos Kanavos: Impact of regulation of Community Pharmacies on efficiency, access and equity. Evidence from the UK and Spain Health Policy 95 (2010) és dohányzásról leszokást segítô termékeket vásárol. Úgy gondolja, a jelenlegi modell egy zsákutca, mert nincs, aki ezt finanszírozni tudná. Ez az ok, amiért bátorítaná a spanyol gyógyszertárakat, hogy bôvítsék üzleteikben a gyógyszereken kívüli termékek kínálatát. Véleménye szerint a szektoron belüli verseny nem lenne jó, mert az innovációkat limitálják a patikai tulajdonjogról szóló megkötések (lásd Spanyol modell címû keretes írásunkat). A rendszer finanszírozása Van lehetôség a kiadások csökkentésére, például az alacsony költségû, hétköznap használatos termékek állami támogatásainak megvonása. Francesc Pla, a Katalóniai Gyógyszerészeti Tanács alelnöke az APM-nek nyilatkozva szintén arról beszélt, hogy Spanyolországnak el kell gondolkodnia ezen a kérdésen. A Mediformplus ügyvezetôje azzal magyarázza a javaslatát, hogy vannak olyan gyógyszerek pl. vitaminok, szemcseppek, melyek általános használatuk, alacsony áraik és kis hatóanyag-tartalmuk alapján kivehetôk lennének az állami finanszírozásból. Egy dolgot világosan kell látni: egy olyan környezetben, ahol az egészségügyi szolgáltatások száma kényszerûen nô mert hosszabb ideig élünk, és a krónikus betegeink száma is növekszik, a támogatásoknak határt kell szabni. Szkeptikus fogadtatás A spanyol kormány a hónap elején hozta nyilvánosságra nagy pénzügyi javaslatát, azaz, hogy milyen módon fizeti ki tartozását a beszállítóknak, mely összeg a gyógyszer-és gyógyászati eszközöket gyártó cégek esetén elérte a 12 milliárd eurót. Noha De la Fuente szerint az adósságprobléma idén megoldódik, kifejezte kétségét is a kormányjavaslat megvalósítását illetôen, szavait pontosan idézve: Nem igazán tudom, hogyan fogják véghezvinni. Feltételezem, áttolják a terhet a privát bankszektorra, mely arra hivatott, hogy pénzt adjon kölcsön az adminisztrációnak, számlái kifizetéséhez. Fordította: B. R. Katalin (2012. február 28. APM Health Europe Hírek www.apmhealtheurope.com) Spanyol Királyi Patika II. Fülöp hozta létre Madridban, Alcázarban 1594-ben. Az 1734-es tûzvész a palota többi részével együtt elpusztította az eredeti berendezését és a tárolóedények nagy részét. 1794-ben IV. Károly építtette újjá. A napóleoni hódítás idején a gyógyszertárat áthelyezték a Seminario de Nobles egyetemi épületébe; 1812-ben kétszer is költöztették, és csak a 18. sz. végén került vissza a királyi palotába. XII. Alfonz uralkodása idején bízták meg José de Lema építészt, hogy újítsa meg a patika berendezését, hasznosítva azokat a IV. Károly idejébôl származó bútorokat is, melyek még mindig az eredeti helyiségekben voltak. A Madridi Patika mellett a többi királyi székhelyen is rendelkezésre állt hasonló, az uralkodói család igényeit kielégítô gyógyszertár, megszüntetésük után tôlük is számos tárgy került át a fôvárosba. A több helyrôl származó, királyi pompát tükrözô gyógyszertári bútorzatot, a míves kerámiát, fém és üveg tárolóedényeket, gyönyörûen díszített drogszekrényeket és patikai eszközöket (pl. mérlegeket, mozsarakat) ma a madridi királyi palota látogatásával egyidejûleg tekintheti meg a nagyközönség. (Forrás: Farmakognóziai Hírek, IV. évfolyam, 13. szám Farkas Ágnes, dr. Hatvani Zsolt) 8