A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges, az előterjesztés nyilvános ülésen tárgyalható! Az előterjesztés száma: 198/2016. Decs nagyközség képviselő-testületének 2016. november 30. napján 14,00 órakor megtartandó ülésére a 2017. évi belső ellenőrzésekkel kapcsolatos döntésekről Előterjesztő: Skoda Ferenc jegyző Készítette: Skoda Ferenc jegyző Törvényességi ellenőrzést végezte: Skoda Ferenc jegyző Tárgyalja: Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság: 2016. 11. 29. Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) 32. (3) bekezdése értelmében (3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző, illetve főjegyző részére a tárgyévet megelőző év november 30-ig... Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. (4) és (5) bekezdése értelmében pedig (4) A jegyző köteles gondoskodni a belső kontrollrendszeren belül a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével (5) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.. Decs nagyközség önkormányzata a belső ellenőrzési kötelezettségét 2016. évben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött feladat-ellátási szerződés keretében látta el, mely szerződés ez év végén lejár. A feladat-ellátás díja br. 851.031.- Ft. Tekintettel a díj magas összegére, ajánlatot kértünk a mőcsényi Alisca Comp Kft.-től akivel jelenleg is van egy témavizsgálattal kapcsolatos érvényes szerződésünk. A beérkezett ajánlatuk lényegesen kedvezőbb árat (br. 431.800.- Ft) tartalmaz, ezért javasolom, hogy a belső ellenőrzési feladatok ellátásával 2017. évre ezen céggel kössön a képviselő-testület szerződést 2017. évtől (1. számú határozati javaslat). A Kormr. 15. (7) bekezdése és 16. (2) bekezdése ugyan is lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására az alábbi határozati javaslat elfogadásával - külső szolgáltatót vonjon be. 1
1. számú H a t á r o z a t i j a v a s l a t : a 2017. évi belső ellenőrzés ellátásáról szóló megbízási szerződés jóváhagyására Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a) 2017. évi belső ellenőrzési feladatok ellátásával az Alisca Comp Kft.-t (7163 Mőcsény, Béke u. 85.) bízza meg, b) a 2017. évi belső ellenőrzési feladatok ellátásáról szóló és a határozat mellékletét képező megbízási szerződést jóváhagyja, felhatalmazza a város polgármesterét, hogy a megbízási szerződést az önkormányzat nevében aláírja, c) a 2017. évi belső ellenőrzési feladat-ellátáshoz szükséges br. 431.800.- Ft-ot az önkormányzat 2017. évi költségvetésében biztosítja, d) egyúttal a 242/2012.(XII.18.), a 253/2015.(XII.22.) és a 26/2016.(II.15.) számú határozatát 2016. december 31-ével, míg a 139/2016.(VIII.18.) számú határozatát 2016. október 31-ével visszavonja. Határidő: 2016. december 10. Felelős: Skoda Ferenc jegyző (a határozat megküldéséért) és Antal Zsolt polgármester (a szerződés aláírásáért) Határozatról értesül: Alisca Comp Kft. Decsi Polg. Hiv. pü.-i oszt. irattár A Kormr. 30. (1) bekezdése szerint a belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely összhangban a szervezet hosszú távú céljaival meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő négy évre. A Kormr. tételesen előírja az ellenőrzési terv tartalmi követelményeit. A stratégiai terv nem konkrét ellenőrzési feladatokat, hanem a belső ellenőrzés átfogó céljaira, a folyamatok kockázataira és a belső ellenőrzés fejlesztésének irányára, prioritásaira vonatkozó összegzést tartalmaz. A hivatkozott jogszabály a stratégiai ellenőrzési terv jóváhagyását a jegyzőnek, mint intézményvezető jogkörébe utalja, de a belső ellenőrzésben betöltött jelentősége indokolttá teszi, hogy bemutassuk a képviselőtestületnek (2. számú határozati javaslat 1. számú melléklete). A 2017. évi belső ellenőrzés célterületeként az alábbi két témát javasolom elfogadásra (2. számú határozati javaslat 2. számú melléklete): a) az önkormányzat ÁFA-zással kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése b) a köztemető fenntartásának ellenőrzése, a fenntartással kapcsolatos 2016. évi bevételek és kiadások elszámolásának ellenőrzése 2
2. számú H a t á r o z a t i j a v a s l a t : a 2017. évi belső ellenőrzési terv jóváhagyására Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a) a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) 30. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel Decs Nagyközség Önkormányzatának 2017-2020. évi stratégiai ellenőrzési tervét a határozat 1. számú melléklete szerinti tartalommal tudomásul veszi, b) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. (5) bekezdésében kapott hatáskörében eljárva Decs Nagyközség Önkormányzatának 2017. évi belső ellenőrzési tervét - a határozat 2. számú melléklete szerinti tartalommal és ütemezéssel - jóváhagyja. Határidő: 2016. december 10. Felelős: Skoda Ferenc jegyző (a határozat megküldéséért) Határozatról értesül: Alisca Comp Kft. Decsi Polg. Hiv. pü.-i oszt. irattár 3
melléklet az 1. számú határozati javaslathoz M E G BÍZÁS I S ZERZŐDÉ S Amely létrejött egyrészről mint Megbízó (a továbbiakban: Megbízó) Neve: Decs Nagyközségi Önkormányzat Székhelye: 7144 Decs, Fő u. 23. Képviseletében eljár: Antal Zsolt polgármester másrészről mint Megbízott (a továbbiakban: Megbízott) Neve: ALISCA COMP KFT Székhelye: 7163 Mőcsény Béke u. 85. Levelezési cím: 7100 Szekszárd, Cinka u. 45. Cégjegyzékszám: 17-09-000396 Bankszámlaszám: 10200050-46610993-00000000 Adószám: 10361533-2-17 Képviseletében eljár: Dr. Kádár András ügyvezető között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: 1.) A szerződés tárgya: Megbízó megbízza Megbízottat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. (4) bekezdésében foglaltak érvényesítése érdekében Decs Nagyközségi Önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátásával. Megbízott a feladat ellátását jelen szerződés aláírásával elvállalja. 2.) Elvégzendő feladatok: 2.1.) Jelen szerződés a következő feladatok ellátását foglalja magában: I. Decs Nagyközségi Önkormányzatnál belső ellenőrzés elvégzése, az aktuális évi belső ellenőrzési terv alapján, kettő darab témakörben, melyet az Önkormányzat Képviselőtestülete hagy jóvá. A 2017. évi belső ellenőrzési terv a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. További belső ellenőrzési vizsgálat elvégzése nem része jelen megbízásnak, további belső ellenőrzési vizsgálat elvégzésére Megbízó Megbízottal eseti megállapodást köthet. II. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben a belső ellenőrzési vezető feladataként meghatározott tevékenységek közül az alábbiak is bele tartoznak az elvégzendő munkába: II.1./ a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának összehangolása, irányítása; 4
II.2./ a Megbízottra, illetve a belső ellenőrzésben közreműködő személyekre nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról Megbízott köteles haladéktalanul jelentést tenni a Decs Nagyközségi Önkormányzat Jegyzőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért felelősséggel tartozik; II.3./ amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására; II.4./ az ellenőrzési program elkészítése; II.5./ az ellenőrzésben közreműködő belső ellenőrt - ideértve a külső szakértőket is - megbízólevéllel kell ellátni. II.6./ a helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 munkanappal megelőzően: - szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének; - tájékoztatást kell adni az ellenőrzés céljáról és formájáról, jogszabályi felhatalmazásról, valamint az ellenőrzés várható időtartamáról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását; II.7./ Megbízott az ellenőrzési jelentés tervezetét (illetve annak kivonatát) egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz; II.8./ az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentés megküldése a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének; II.9./ a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a közgyűlés jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése és az éves összefoglaló ellenőrzési jelentés összeállítása; II.10./ az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta megfelelő alkalmazásával a belső ellenőrzési kézikönyv és a belső ellenőrzések nyilvántartásának elkészítése; II.11./ igény szerinti konzultációs és tanácsadói tevékenység ellátása; II.12./ biztosítani a belső ellenőrzési tevékenység során kezelt adatokat illetően az adatvédelmi és minősített adatok védelmére vonatkozó előírások betartását, valamint gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzést végzők tevékenységüket ezek figyelembevételével végezzék. 5
2.2.) A szerződés teljesítésének helye: Megbízó székhelye (7144 Decs, Fő u. 23.), illetőleg a belső ellenőrzési tervben meghatározott költségvetési szervek, vállalkozások és egyéb szervezetek székhelyei. 3.) A szerződés értéke: Felek megállapodnak, hogy Megbízott a 2. pontban leírtak elvégzéséért megbízási díjban részesül. 3.1.) A megbízási díj: 340 000 Ft + 27% ÁFA: 91 800 Ft (azaz: Háromszáz negyven ezer forint plusz kilencvenegyezer nyolcszáz forint általános forgalmi adó) Megbízási díj összesen: 431 800 Ft (azaz Négyszázharmincegyezer nyolcszáz forint) 3.2.) Megbízottat a megbízási díjon felül egyéb költségtérítés nem illeti meg. 4.) A teljesítés időtartama és módja 4.1.) Jelen megbízási szerződést felek 2017. január 1. - 2017. december 31. közötti időszakra, határozott időre kötik. 4.2.) Felek kijelentik, hogy a belső ellenőrzési feladat teljesítése folyamatos. 4.3.) Megbízott a belső ellenőrzési vezetői feladatok ellátására kijelöli: Dr. Kádár Andrásné regisztrált belső ellenőrt (reg.száma: 5113517) 4.4.) A Megbízott részéről a feladatot a Megbízott munkavállalói vagy vele más jogviszony alapján kapcsolatban álló, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek látják el. Megbízott köteles a szolgáltatást a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló a 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet 1/A. -ában meghatározott képesítési, szakmai és egyéb követelményeknek megfelelő szakemberek bevonásával teljesíteni. 4.5.) A Felek kijelentik, hogy jelen szerződés megtestesíti a Megbízó és a Megbízott között létrejött teljes megállapodást. 4.6.) Megbízott kijelenti, hogy az 1. pontban leírt feladat elvégzése kapcsán a számára átadásra kerülő anyagokkal szabadon nem rendelkezik, annak felhasználása harmadik személyek számára a Megbízó engedélye nélkül nem lehetséges. 6
5.) Fizetési feltételek: 5.1.) Megbízó a szolgáltatás fedezetét az adott évi költségvetése terhére biztosítja. 5.2.) Megbízott a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való, igazolt teljesítést követően jogosult számlát benyújtani. 5.3.) Megbízó a teljesítést követően vállalja, hogy a Megbízó képviselőjének a teljesítés igazolása és a Megbízott által kiállított számla alapján a megbízási díjat a számla kiállításától számított 8 munkanapon belül, banki átutalás formájában Megbízott 10200050-46610993-00000000 számú számlájára megfizeti. 5.4.) A számla késedelmes kifizetése esetén a számlát kibocsátó fél a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező késedelmi kamat felszámítására jogosult a késedelemmel érintett időtartamra vonatkozóan. Amennyiben a késedelem meghaladja a 15 munkanapot a Megbízott jogosult a jelen szerződés felmondására. 6.) A Megbízott kötelezettségei: 6.1.) Megbízott a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, jelen szerződés, illetve a Megbízó utasításai szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé. 6.2.) Megbízott köteles a Megbízót minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a teljesítés eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a Megbízott felelős. 7.) A Megbízó kötelezettségei: 7.1.) Szerződő Felek rögzítik, hogy a megbízás megfelelő szakmai színvonalú ellátása érdekében szükséges a Megbízó folyamatos és aktív közreműködése, így a rendelkezésre állás, a szükséges dokumentumok és információk átadása. 7.2.) Megbízó köteles a megbízási díjat a Megbízott részére határidőben megfizetni. 8.) Titoktartás 8.1.) Jelen szerződés teljes tartalma, valamint a szerződés teljesítése során bármely fél tudomására jutott, a közérdekű adatok körébe nem tartozó információk üzleti, hivatali titoknak minősülnek és azokat a szerződő felek bizalmasnak minősítik. 7
8.2.) A másik fél bizalmas információjáról tudomást szerző fél azt kizárólag a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatban használhatja fel, a másik fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül azt harmadik féllel nem közölheti, nyilvánosságra nem hozhatja, nem másolhatja, nem reprodukálhatja. 8.3.) Szerződő felek megállapodnak, hogy egymás bizalmas információit kölcsönösen, úgy védik, mint a sajátjukat. Minden, a jelen szerződés alapján átvett bizalmas információt - beleértve az arról készített bármilyen adathordozón lévő másolatot is az információtulajdonos rendelkezésének megfelelően vissza kell szolgáltatni vagy meg kell semmisíteni. 8.4.) A titoktartási kötelezettség nem szűnik meg jelen szerződés bármely okból történő megszűnésekor sem. 9.) Záró rendelkezések 9.1.) Jelen szerződés azon a napon jön létre, amikor mindkét Fél azt cégszerűen aláírta. 9.2.) Amennyiben jelen szerződés tárgyának valamelyik eleme a felek közös megegyezése folytán nem kerül teljesítésre, és a felek másként nem állapodnak meg, a szerződés tárgyának további elemei tekintetében jelen szerződés továbbra is érvényben marad és a felek annak rendelkezései alapján kötelesek eljárni. 9.3.) Szerződő Felek az elérni kívánt cél érdekében kölcsönösen és folyamatosan együttműködnek, a teljesítés bármilyen ok miatt történő veszélyeztetése esetén egymást haladéktalanul értesíteni kötelesek oly módon, hogy ezáltal bármelyikük érdekkörében felmerülő károkozástól egymást óvják. 9.4.) Szerződő Felek bármelyike jelen szerződést 30 napos felmondási idővel felmondhatja. A felmondási idő kezdő napja az a nap, amikor a fél írásbeli felmondása a másik félhez megérkezik, írásbeli közlésnek minősül a telefaxon megküldött felmondás is. 9.5.) Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsődlegesen békés úton, tárgyalások útján kívánják rendezni. Amennyiben a tárgyalás nem vezet eredményre, érdekeiket bírósági úton érvényesítik, egyben kikötik a Szekszárdi Járásbíróság, illetve törvényszéki hatáskör esetén a Szekszárdi Törvényszék kizárólagos illetékességét. 9.6.) A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló hatályos törvény, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 8
Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után mint arra feljogosítottak helybenhagyólag aláírják. Jelen szerződés 5 számozott oldalból áll és 3 egymással mindenben megegyező eredeti példányban készült. Szek sz árd, 2016. novem b er 30. Antal Zsolt polgármester Decs Nagyközségi Önkormányzat Megbízó Dr. Kádár András ügyvezető ALISCA COMP KFT Megbízott Megbízó nevében ellenjegyző: Skoda Ferenc Decs Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője 9
1. számú melléklet a 2. számú határozati javaslathoz Decs Nagyközség Önkormányzatának Stratégiai ellenőrzési terve 2017 2020. év A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Bkr.) 30. (1) bekezdésében foglaltak szerint: a belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít, amely összhangban a szervezet hosszú távú céljaival meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő négy évre. Decs Nagyközség Önkormányzata a belső ellenőrzési tevékenységet külső szolgáltató bevonásával kívánja ellátni. A külső szolgáltató bevonásánál lényeges szempontot képvisel a költségtakarékosság elve mellett a feladatellátás színvonalának megtartása, javítása. A belső ellenőr egyben ellátja a Bkr.-ben meghatározott belső ellenőrzési vezető feladatkörébe tartozó feladatokat is. A stratégiai terv nem konkrét programokat foglal magába, hanem a belső ellenőrzés átfogó céljaira, a folyamatok kockázataira, és a belső ellenőrzés fejlesztési irányára vonatkozó megállapításokat tartalmaz. A belső ellenőrzési tevékenység jogszabályi háttere: - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) - a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény (Htv) - Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stv.) - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht) - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/20ll.(XII. 3l.) Kormányrendelet (Ávr.) - költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 3l.) Kormányrendelet (Bkr.) - nemzetközi és hazai pénzügyi irányelvek, módszertani útmutatók, - az államháztartás belső kontroll rendszerének fejlesztési stratégiája, - az egyes ellenőrzésekre vonatkozó módszertani útmutatók, - a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Standardjai, - az államháztartásért felelős miniszter által kiadott Belső Ellenőrzési Kézikönyv minta, illetve az alapján kidolgozott Belső Ellenőrzési Kézikönyv, - az Etikai Kódex. a.) Hosszú távú célkitűzések és az azzal összhangban lévő belső ellenőrzési stratégiai célok Az önkormányzat hosszú távú célkitűzéseit a belső ellenőrzés fókuszában az alábbiak szerint lehet meghatározni: - az önkormányzat tevékenységében a szabályosság, gazdaságosság, hatékonyság és az eredményesség szempontjainak szem előtt tartása, - az önkormányzat intézményei működésének folyamatos ellenőrzése, - adott szervezetek keretein belül racionális feladatellátás szorgalmazása, - a belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére 10
különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára, - a belső ellenőrzés elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének, jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelését. - a belső ellenőrzés vizsgálja a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények működésének gazdaságosságát, hatékonysását, eredményességét, a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, az elszámolások megfelelőségét. A belső ellenőrzés stratégiai céljai: A Bkr. 2. b) pontja szerint a belső ellenőrzés: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát. Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. A belső ellenőrzés és a vezetés feladata annak vizsgálata, hogy a vezetés által kialakított és működtetett kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási rendszerek és eljárások megfelelneke a követelményrendszernek. Vizsgálni és értékelni kell: - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, - a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, - a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, - számviteli rend és fegyelem betartását, - az előirányzott bevételek teljesítésének, nyomon követésének megfelelőségét, - a kiadások szabályszerű és racionális, az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználását, - vagyongazdálkodás szabályszerűségét, eredményességét, a vagyonvédelem - Biztosítását, - Hazai és Európai Uniós pályázati források felhasználásának szabályszerűsé-gét, - közbeszerzési tevékenység szabályszerűségét, - az önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak állami támogatása, központosított előirányzatok és kiegészítő támogatások igénylésének, elszámolásának jogszabályi megfelelését, - a tulajdonosi érdekek érvényesülését, - az intézmények feladatellátásának és gazdálkodásának színvonalát, szabályszerűségét, hatékonyságát, gazdaságosságát. A belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője számára. Ajánlásokat és javaslatokat kell megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszűntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében. Információt kell nyújtani a vezetői döntések 11
végrehajtásáról, az akadályozó tényezők fennállásáról. Nyomon kell követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket utóvizsgálat, illetve beszámoltatás formájában. Az ellenőrzési terveknek kockázatelemzéseken kell alapulnia és biztosítani kell a magasabb kockázatú rendszerek, folyamatok előbbi, illetve gyakoribb ellenőrzését. A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves beszámolókra vonatkozóan ellenőrzéseket kell végezni. b.) Belső kontrollrendszer Az Áht. értelmében az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. Az Áht.-ban foglaltak szerint a belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. Elsődleges elvárás a belső kontrollrendszer keretében a független belső ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése, mely magába foglalja az önkormányzat és az irányított szervek belső ellenőrzési tevékenységének egységes szervezeti keretben történő ellátását. A belsőellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni. Az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervek külön független belső ellenőrzést nem működtetnek, a belső ellenőrzési tevékenység ellátása egységesen az irányító szerv által történik. A belső ellenőrzési rendszer részeként a jegyző és a költségvetési szervek vezetői kötelesek az Áht. és a Bkr. követelményeinek megfelelően a szervezet belső kontrollrendszerét kialakítani és működtetni. A belső kontrollrendszer elemei: - kontroll környezet kialakítása, - integrált kockázatkezelési rendszer, - kontrolltevékenységek meghatározása, - hatékony információs és kommunikációs rendszer biztosítása, - nyomon követési - monitoring - rendszer kiépítése. A jegyző és a költségvetési szervek vezetői kötelesek olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A jegyző és költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. A jegyző és a költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE). 12
c.) Kockázati tényezők és értékelésük A kockázatelemzési folyamat célja, hogy azonosítsa, elemezze, rangsorolja és dokumentálja a szervezet folyamataiban és - főbb szervezeti egységeinél létező kockázatokat. A kockázatelemzés az első lépés ahhoz, hogy az éves ellenőrzési tevékenységet a költségvetési szerv vezetőivel egyetértésben meghatározott belső ellenőrzési fókusszal összehangolják. A kockázatelemzés szolgáltatja a legfontosabb információt a belső ellenőrzési tevékenységek (konkrét ellenőrzések) előkészítéséhez is. Az ellenőrzési tervezési folyamat során a következő kulcsfontosságú alapelveket kell követni: - A tervezést folyamatokra és kockázatokra kell alapozni. Az ellenőrzési feladatok: prioritásainak kidolgozása során a belső ellenőrzési vezető a folyamat alapú kockázatelemzés eredményeit használja fel. - A tervezésnek a jövőbe kell tekinteni. A magas kockázatú területek ellenőrzését a lehető leghamarabbi időpontra kell tervezni. - A tervezésnek folyamatosnak kell lenni. A stratégiai ellenőrzési tervet, amennyiben a változások indokolják, felül kell vizsgálni. - A tervezésnek rugalmasnak és aktualizáltnak kell lenni. Az ellenőrzés tervezésének a szervezetre ható változásokhoz igazodnia kell. - A kockázati struktúrát időközönként át kell tekinteni, és ha szükséges módosítani kell. Az egyes rendszerek kockázatelemzését a kockázati tényezők, és azok súlya alapján kell elvégezni. Minden egyes tényezőre vonatkozóan értékelést kell végezni, és meg kell határozni az egyes kockázati tényezők rendszerekre gyakorolt hatását, súlyként kifejezve. d.) A belső ellenőrzésre vonatkozó fejlesztés irányai, tervei A Képviselő-testület az önkormányzat és irányított költségvetési szervei belső ellenőrzését költségcsökkentési okok mérlegelésével külső szolgáltató bevonásával kívánja biztosítani. A szükséges ellenőri kapacitás az éves ellenőrzési tervek végrehajthatóságának függvényében kerülnek meghatározásra. A belső ellenőrzést végző személynek meg kell felelnie az Áht. és a Bkr. által a tevékenység végzésére vonatkozó előírásoknak és a tevékenység végzése során biztosítani kell az alábbiakat: - funkcionális és szervezeti függetlenség, - kockázatelemzésen alapuló tervek készítése, - ellenőrzések nyomon követése, - belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet, - a belső ellenőrnek kötelező továbbképzési kötelezettségének teljesítése, - Belső Ellenőrzési Kézikönyv elkészítése és annak évenkénti felülvizsgálata, - a belső ellenőrzések Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerinti lebonyolítása, - Etikai Kódex betartása, - a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normái+ (HA Normák) és a Magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardoknak való megfelelés biztosítása. A fejlesztés irányai: - a belső ellenőrzésnek folyamatosan az irányítási - vezetői - rendszer részévé kell válni, - a vezetés egyik legfontosabb elemeként növelni kell az önkormányzat és az általuk irányított költségvetési szervek eredményességét, hatékonyságát, 13
- az ellenőrzés meglévő szerepének erősítése, - az ellenőrzés eredményeinek kiértékelése és bemutatása, - elsődlegesen a szabálytalanságok megelőzését előtérbe helyező ellenőrzési tevékenységet kell folytatni a szervezet egészére vonatkozóan, - a már szabályozottan működő rendszerek esetében lehet tovább lépni a tevékenységek hatékonyságának, gazdaságosságának, eredményességének ellenőrzésére. - A belső ellenőri fejlesztési terv elemei: - az önkormányzat és irányított költségvetési szervei szintjén egységes ellenőrzési rendszer kialakítása, működtetése, - megfelelő tapasztalatok megszerzését követően felülvizsgálata és továbbfejlesztése, megfeleltetni az ellenőrzés rendszerét a vonatkozó hazai jogszabályi környezetnek, továbbá a nemzetközi ellenőrzési standardoknak, a belső ellenőrzési kézikönyvnek, - elsődlegesen a szabálytalanságok megelőzését előtérbe helyező ellenőrzési tevékenységet kell folytatni a szervezet egészére vonatkozóan, - a már szabályozottan működő rendszerek esetében lehet tovább lépni a tevékenységek hatékonyságának, gazdaságosságának, eredményességének ellenőrzésére. e.) Szükséges erőforrások felmérése Belső ellenőrzés szervezeti, személyi feltételrendszere: Külső szolgáltató bevonása esetében a szervezeti és személyi feltételrendszert a külső szolgáltató szervezeti keretei határozzák meg, akinek az összeférhetetlenséget, függetlenséget biztosítani kell. A külső szolgáltató bevonása esetén a Bkr-nek megfelelő képzettségnek, szakértelemnek, gyakorlatnak és az Áht. szerinti regisztrációnak való megfelelést a szolgáltatónak kötelessége biztosítani. Külső szolgáltatóval megállapodást kell kötni a feladat ellátására, amelyben rögzíteni kell a Bkr.-ben és a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben meghatározott feltételeket. Belső ellenőrzés tárgyi és információs igénye: Külső szolgáltató bevonása esetén az ellenőrzés tárgyi feltételeit a külső szolgáltató biztosítja, az ettől való eltéréseket a szolgáltatóval kötött megállapodás tartalmazza. Az információ és kommunikáció áramlás eszközeit és módját a Belső Ellenőrzési Kézikönyv határozza meg, az ettől eltérő szabályokat a szolgáltatóval kötött megállapodásban kell rögzíteni. Információs igények A jegyzőnek és a belső ellenőrnek ki kell alakítani a kommunikációs csatornákat egymással és az ellenőrzött szervezetekkel. Az információ igény több irányú: - az ellenőrzött szervezetek vezetői részéről a belső ellenőrzés felé áramló információ, - a belső ellenőrzés megállapításainak és javaslatainak áramlása a szervezetek vezetői felé, - az ellenőrzések tapasztalatai alapján megfogalmazott általános tapasztalatok átadása és tanácsadás az ellenőrzött szervezetek részére, a Főjegyző részére. Az önkormányzat és az irányított intézmények vezetőinek elő kell segíteni a belső ellenőrzés hatékony működését, melyhez szükséges információkat a belső ellenőrzési tevékenységet 14
végzők részére rendelkezésre kell bocsátani. Az ellenőrzési tervek összeállítását megelőző kockázatelemzések jelentős információ szükségletet feltételeznek az ellenőrzendő szervezetek vezetői részéről, melyet a belső ellenőr rendelkezésére kell bocsátani. A belső ellenőrzés az ellenőrzéseket követően a polgármesterrel, jegyzővel és a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetik az ellenőrzési jelentésben foglaltakat. Az ellenőrzött szervezetek vezetői élhetnek a jelentések tartalmával kapcsolatos észrevételezési jogukkal. ) Az ellenőrzés által vizsgált területek A belső ellenőrzésnek elsősorban a szabályszerűségi, valamint pénzügyi-gazdasági ellenőrzéseket kell előtérbe helyezni. Fel kell tárni a költségvetésben rejlő tartalékokat, elő kell segíteni a szabályszerű gazdálkodást és elszámolási kötelezettségek teljesítését. Rendszeres időközönként - biztosítani kell az irányított költségvetési szervek rendszerellenőrzését, mely a szervezet szakmai tevékenységének és gazdálkodásának együttes, egymásra ható vizsgálatát foglalja magába, középpontba helyezve a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség kontrollját. Az ellenőrzések során folyamatosan értékelni kell a belső kontrollrendszer működését, fel kell tárni a szervezet működésében rejlő kockázatokat. Az államháztartási törvényben előírtaknak megfelelően a belső ellenőrzésnek hozzá kell járulni a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás szabályszerűségének, eredményességének, hatékonyságának, továbbá átláthatóságának biztosításához. Törekedni kell: - az ellenőrzési kötelezettségek teljesítésére, - a vezetés ellenőrzési igényeinek, javaslatainak kielégítésére, - kockázatelemzésen alapuló tervezésre, - az ellenőrzés lefedettségének növelésére, - az ellenőrzött területek, költségvetési, pénzügyi, gazdálkodási, számviteli fő-, illetve részfolyamatok körültekintő megismerésére és ellenőrzésére, - az európai uniós, továbbá a hazai pályázati források szabályszerű felhasználásának kontrolljára, - a belső kontrollrendszer hatékony működésének elősegítésére. Tevékenységek, folyamatok ellenőrzési lefedettsége: - a szervezet szabályozottsága, a gazdálkodás szabályszerűsége, - a feladat és a rendelkezésre álló erőforrások összhangja, az erőforrásokkal való gazdálkodás szabályszerűsége, hatékonysága eredményessége, - a költségvetés tervezésének eljárásrendje, rendeletalkotás, - a költségvetés végrehajtása, költségvetési előirányzatok módosítása, nyilvántartása, - a bevételek nyilvántartásának, számviteli elszámolásának megfelelősége, - a kiadási előirányzatok racionális felhasználásának, számviteli elszámolásának szabályszerűsége, - költségvetési beszámolás eljárásrendje, a beszámoló főkönyvvel és leltárral való alátámasztottsága, a zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége, - bizonylati rend és fegyelem megfelelősége, pénzkezelés szabályszerűsége, - számviteli feladatok, a főkönyvi könyvelés és analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés dokumentáltsága, a folyamatba épített ellenőrzés működésének értékelése, - önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele, - külső és belső ellenőrzések megállapításait követő intézkedések eredményességének vizsgálata. 15
Az ellenőrzések kiemelt területeit minden évben felül kell vizsgálni és a megváltozott feladatokhoz, körülményekhez kell igazítani. Decs, 2016. november 24. Jóváhagyom: 2016. november 25. Dr. Kádár Andrásné belsőellenőrzési vezető Skoda Ferenc jegyző 16
2. számú melléklet a 2. számú határozati javaslathoz Decs Nagyközség Önkormányzatának 2017. évi belső ellenőrzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket a helyi önkormányzatnak és hivatalának a belső kontrollrendszer megszervezése és működtetése keretében el kell végeznie; továbbá a hivatkozott jogszabályok rendelkeznek arról is, hogy a belső kontrollok körében gondoskodni kell a belső ellenőrzés feladatainak ellátásról is. Ennek érdekében éves ellenőrzési tervet kell készíteni, melyet a képviselő-testületnek a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell jóváhagynia. A 2017. évi belső ellenőrzési feladatokat tekintettel arra, hogy közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott belső ellenőrrel, illetve belső ellenőrzési szervezettel nem rendelkezünk külső erőforrás igénybevételével, szolgáltatóval kötött megbízási szerződés útján kívánjuk ellátni. Decs Nagyközség Önkormányzatának 2017. évi belső ellenőrzési tervét a Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult jóváhagyni. Mindezek figyelembevételével Decs Nagyközség Önkormányzatának 2017. évi belső ellenőrzési terve a következőket tartalmazza. I. A belső ellenőrzés tervezésének bemutatása A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembe vételével és egyben köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az Áht. 70. (2) bekezdése alapján a belső ellenőrzés a belső kontrollrendszer keretén belül működő bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a költségvetési bevételek és kiadások tervezését, felhasználását és elszámolását, továbbá az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás folyamatát. A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat, a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és 17
zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a jogszabályok, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén. A belső ellenőrzés 2017. évi munkatervéhez kapcsolódóan kockázatelemzés készült, figyelembe véve a 370/2011. (XII. 31) Kormányrendeletben foglaltakat, továbbá a Belső Ellenőrzési Kézikönyv iránymutatásait, amely szerint megtörtént az önkormányzat tevékenységét érintő, gazdálkodási folyamatában rejlő kockázatok felmérése. A fő folyamatokhoz rendelt kockázati tényezőket a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben rögzített két kritérium a bekövetkezés valószínűsége és a szervezetre gyakorolt hatásának összevont értékelése alapján rangsoroltuk. Az integrált mutatók a következő sorrendet mutatják: jogszabályi változások hatása, kontrolltevékenységek működése, belső szabályozás komplexitása, bevételek realizálhatósági szintje, pénzügyi szabálytalanságok bekövetkezésének hatásai, szervezeti változások hatásai, személyi változások hatásai. Az éves terv összeállításánál számításba vett prioritások: - belső kontrollok szabályozottsága és működése, - az önkormányzat és intézmények adózási tevékenysége, - az intézményi elemi költségvetések szabályossága, megvalósíthatósága, - az előirányzatok felhasználásának tervszerűsége, - a gazdálkodás és a könyvvezetés szabályszerűsége, - a kötelezettségvállalások célszerűsége, ésszerű forrás és eszközfelhasználás, - a vagyongazdálkodás szabályozottsága, a vagyonnyilvántartások, leltározási tevékenység szabályszerűsége, - a korábbi években zajlott belső és külső ellenőrzések tapasztalatainak, megállapításainak realizálása, - az államháztartáson kívülre céljelleggel adott támogatásokkal kapcsolatos jogszabályi előírások betartása, - a személyi juttatások szabályozása, költségvetési tervezése, felhasználása és elszámolása. II. A tervezett ellenőrzések bemutatása Tervezett ellenőrzés tárgya: 1. Az Önkormányzat általános forgalmi adózással kapcsolatos tevékenysége Az ellenőrzés célja: annak értékelése, hogy az önkormányzat forgalmi adózással kapcsolatos tevékenységének megjelenítése a belső szabályozásban, az önkormányzat által ellátott feladatok adójogi minősítése és az alkalmazott adózási gyakorlat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ellenőrizendő időszak: 2016. év Szükséges ellenőrzési kapacitás: 10 ellenőri nap Ellenőrzés típusa: Ellenőrzés ütemezése: pénzügyi-szabályszerűségi 2017. III. negyedév 18
Megj: Az ellenőrzés ütemezése a jegyző és a belső ellenőr megállapodása alapján módosulhat. Ellenőrzött szervezeti egység: Decs Nagyközség Önkormányzata. 2. A Decsi Köztemető fenntartásának ellenőrzése Az ellenőrzés célja: Értékelni, hogy a köztemető vagyon számviteli nyilvántartása, a fenntartással és üzemeltetéssel kapcsolatos elszámolások szabályszerűek-e, a fejlesztési, működési tevékenység mennyire biztosítja a szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes feladatellátást. Ellenőrizendő időszak: 2016. év Szükséges ellenőrzési kapacitás: 10 ellenőri nap Ellenőrzés típusa: pénzügyi-szabályszerűségi Ellenőrzés ütemezése: 2017. III. negyedév Megj: Az ellenőrzés ütemezése a jegyző és a belső ellenőr megállapodása alapján módosulhat. Ellenőrzött szervezeti egység: Decs Nagyközség Önkormányzata. Soron kívüli, nem tervezett ellenőrzésekre rendelkezésre tartott kapacitás: 10 ellenőri nap. Tanácsadásra rendelkezésre álló kapacitás: igény szerint. A képzésre, továbbképzésre tervezett kapacitás: a külső szolgáltató egyénileg határozza meg, az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. (1) bekezdés 17) pontja, a Bkr. 24. (7) bekezdése, illetve a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet előírásai alapján. 19
III. Kockázatelemzés Működési környezet kockázata Sorszám A kockázati tényezők megnevezése KOCKÁZAT ELEMZÉSI ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZAT 2017. évi tervhez Valószínűség prioritása Hatás prioritása Összesített kockázati besorolása 1. Jogszabályi változások magas magas magas hatása 2. Bevételek realizálhatósági közepes magas közepes szintje 3. Pénzügyi szabálytalanságok közepes magas közepes bekövetkezésének hatásai 4. Szervezeti változások alacsony közepes alacsony hatásai 5. Belső szabályozás közepes magas közepes komplexitása 6. Kontrolltevékenységek közepes magas magas működése 7. Személyi változások alacsony közepes közepes hatásai 8. Alkalmazott munkaerő alacsony magas közepes képzettsége 9. Tévedések bekövetkezése közepes alacsony alacsony 10. Csalás, korrupció alacsony magas alacsony Folyamatokban rejlő kockázat 1 Az Önkormányzat által ellátott tevékenységek téves adójogi minősítése magas közepes magas 2. Szabályszerű magas közepes magas bizonylatolás, dokumentáltság hiánya 3. A költségvetési adatok, és a gazdasági események közepes közepes közepes megfelelő nyilvántartásának hiányosságai 4. Az elszámolások közepes közepes közepes szabályszerűsége 5. Korábbi belső ellenőrzés közepes közepes közepes 20
21