települési infrastruktúra

települési infrastruktúra 1

Okt. hét Települési infrastruktúra 1; február.10. VIZ 2; február.17. HZS; VIZ A települési mûszaki infrastruktúra és az idõ; kialakulása, története. A települési mûszaki infrastruktúra és a kultúra. I. közmûellátás Összefoglaló elõadás A települési infrastruktúrák szerepe, fajtái; Hagyományos (szilárd, olaj, gáz) és alternatív energiaforrások (geotermikus energia, szélenergia) Hírközlés 3; február.24. HZS Megújuló energiahordozók 4; március.3. HZS 5; március.10. VIZ Közmûvek elhelyezése Energiaszolgáltató látogatás ZH energiaellátás 6. március.17. HZS 7. március.24. VIZ 8; március.31. Kovácsházy Vízi közmûvek (vízgazdálkodás, vízellátás, vízkezelés, vízelvezetés); csatornázás Csatornázási Mûvek II. közlekedés A települési infrastruktúrák szerepe, fajtái; 9; április.7. Kovácsházy 10; április.14. VIZ 11; április.21. VIZ A települési infrastruktúra mûködése és mûködtetése (a mûködés módja és feltételei); Forgalomirányító központ Esetleg közlekedés! III. környezetvédelem Az infrastruktúra fejlesztésének társadalmi kérdései A közmûvesítés és a közlekedés táj-, természet- és környezetvédelmi összefüggései; hulladékgazdálkodás ZH vízellátás; közlekedés 12. április.28. VIZ LÁTOGATÁSI ESÕNAP Településfejlesztés és infrastruktúra; az infrastruktúra tervezhetõsége; (A fejlesztés szükségszerûsége, lehetõségei és eszközei.) TDK bemutatás! 2

Teljesítés feltétele: ZH-k egyenként legalább elégséges teljesítése Jelenlét 70% Sikeres vizsga Jegy megajánlása: ZH átlag legalább 4,5 vagy sikeres közterület tervpályázat konzultációval 3

k korszaki találmány A tartály víztározó; gabonaraktár; olajtároló; húsraktár; Forrás: L. Munford 4

... energiaközpont; tudásbázis; könyvtár; iskolaközpont; bank; munkaer bázis; gyógyszerraktár; fegyverraktár; gázhálózat; energiahálózat; telefonközpont; információs központ; törvénytár; börtön; kollégium; lakás; A tartály városi alapfunkció; alapstruktúra kiegyenlítés; összegy jtés és elosztás a palota és templom szerepe a piac és kereskedelem születése A közlekedés; a kerék; hajózás fejl dése; a kerék 5

várostartály; A város mint tartálystruktúra; infrastruktúra; 6

A társadalmi-gazdasági m ködés (fejl dés) alapja a jól kiépített, üzemel infrastruktúra Infra: valamilyen értéken aluli állapot (infravörös, infrahang) Infrastruktúra: finomszerkezet; végs struktúra Az infrastruktúra, a térinformatikai fogalomtárból: Általános értelemben az infrastruktúra olyan eszközök, módszerek, rendszerek célirányosan m köd együttese, mely a háttérb l támogatja az embert valamely (hasznos) tevékenységében. Forrás: Sárközy Ferenc: Térinformatika (lakás, közterület, közlekedés, közm vel dés, közm vek, hírközlés, egészségügy, kereskedelem ill. ezek hálózata) 7

Infrastruktúra csoportosítása gazdasági-társadalmi tevékenység zavartalanságát biztosító alapvet létesítmények rendszere Intézményi infrastruktúra: Egészségügyi intézmények (rendel k, kórházak, bölcsödék, stb) Oktatási intézmények (óvodák, iskolák, stb) Igazgatási intézmény (önkormányzatok, bíróságok, stb) Egyéb intézmények (honvédség, sport, szabadid s létesítmények, stb) M szaki (vonalas) infrastruktúra: 8

M szaki (vonalas) infrastruktúra: Közm létesítmények 1. Vízgazdálkodási Vízellátás (ivó-, t zi-, locsoló-, ipari- és termálvíz) Vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz elvezetés) Felszíni vízrendezés, belvíz-, árvízvédelem 2. Energiagazdálkodási Vezetékes energiahordozók Villamosenergia ellátás (törzsközm ) Földgázellátás Távh ellátás Vezeték nélküli energiahordozók Hagyományos energiaellátás Megújuló energiaforrás helyi hasznosítás 3. Elektronikus hírközlés létesítménye Közlekedési létesítmények (utak, parkolók, stb) 9

Igényl helyek: lakások; intézmények; vállalkozások; egyéb; Közm ellátás feladata önkormányzati kompetencia, amelyet maga az önkormányzat, vagy az általa létrehozott, vagy vele szerz déses jogviszonyban álló közm szolgáltató végez. A települések önkormányzatainak kötelez, át nem ruházható feladatai: - elektromos alapellátás, - ivóvízellátás, - közvilágítás kiépítése, - helyi közutak fenntartása. El írt, de nem feltétlenül saját hatáskörben elvégzend feladatok: - csatornázás, - felszíni vízrendezés, - egyéb közm hálózatok kiépítése (gáz, telefon, hírközlés). 10

A közm vesítés mértékét, módját és a közm vek elhelyezési lehet ségét a településrendezési tervben határozzák meg. mérték (OTÉK 8 -a szerint teljes, részleges, közm vesítetlen) mód (vízi közm nél pl. egyesített vagy elválasztott rendszer, nyitott vagy zárt csapadékvíz elvezetés, energiaközm nél pl. egyedi f tés, vagy távh stb) elhelyezés (föld felett, vagy föld alatt stb) 11

Közm ellátás; a közm helye A közm vesítés mértéke teljes közm ellátás Közüzemi vízellátás Közhálózati szennyvízelvezetés-tisztítás Csapadékvíz elvezetés energiaigény kielégítése csak vezetékes energiahordozóval részleges közm ellátás közüzemi vízellátás szennyvíztárolás helyi, medencével és tengelyen történ elszállítás Csapadékvízelvezetés ált. nyílt árokrendszerrel villamosenergia ellátás közm hálózattal többi lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli közm vesítetlen villamosenergia ellátás kötelez A közm ellátás módja Egyedi-helyi Központi-hálózati Közm vek elhelyezése általában közterületen Hagyományos elrendezés (föld alatt, föld felett) Közös közm árok elhelyezés Közm alagút-közm folyosóba történ elhelyezéssel 12

A infrastruktúra elhelyezésére szükséges terület lehet használat szerint: nyilvános korlátozottan nyilvános nem nyilvános tulajdon szerint: NEM KÖZTERÜLET magánterület; közlekedés a tul. engedélyével; vagy más tul. jog érvényesítése érdekében (szolgalmi út) (szolgalmi út); magánút; bevásárló központ egyetem kertje; temet ;. általában a magánterület (birtokvédelem nem korlátlan); KÖZTERÜLET köztulajdonban lev terület, közlekedésre bárki által használható általában minden út, utca, köz, d l, tér,.. autópálya; PPP vendéglátó terasz építkezések közterület foglalásai; 13

. Közm vezetékek elhelyezése zavartalan építés, üzemeltetés 2.1.1. Elhelyezés belterületen Lehet leg útkoronán kívüli. A javítást igényl vezetékeket a járda vagy a zöldsáv alatt. A csatornákat, a víz-, a gáz- és a távh ellátási vezetékeket, az úttest alatt is. Az utak és a járdák mentén hosszanti irányban az út-, járdatengellyel párhuzamosan kell vezetni. 14

Vezetékek megengedhetõ, egymástól mért legkisebb vízszintes távolsága (t i ) Távhõellátásvezetékei Vezeték megnevezése Vízvezeték 1,5 0,7 0,5 1,0 0,7 0,7 Csatorna (1,0) 1,0 0,7 1,0 1,0 1,0 Erõsáramú kábel (0,7) (0,7) 1,0 1,0 0,5 0,5 Távhõellátás védõszerkezetbe n (0,5) (0,7) (0,7) 0,5 0,5 vezetékei földbe fektetve (0,7) (0,7) (0,7) 1,0 1,0 Távközlõ vezeték (védõszerkezetben) (0,7) (0,7) (0,5) (0,5) (0,7) 0,5 Gázelosztó vezeték (0,7) (1,0) (0,5) (0,5) (0,7) (0,5) Megjegyzés: A zárójeles értékek közös árkos közmûsávra vonatkoznak. A méretek méterben értendõk A közm vek vízszintes elrendezése, és a vezetékek legkisebb vízszintes távolságai 15

A vezetékek közötti függ leges távolság hasonló a vízszintes méretéhez, csak sorrend kötött. villamos energia ellátás, vontatási energia, közúti forgalomirányító és jelz berendezések, távközlés, távh ellátás, gázellátás, vízellátás, vízelvezetés vezetékei. A járda alatt els sorban a villamos energia ellátás és a távközlés helyezhet el. 16

17

KÖZM VEK ELHELYEZÉSE Hagyományos földbefektetéssel föld fölött Közös közm árkos közm fektetéssel Korszer közm folyosósközm alagutas közm elhelyezéssel 18

E Erõsáram kábele T távközlési kábelek Fi forgalomir ányító V vizvezeték OS oszlopsor Cs csatorn a ( ) alternetív elhelyezés Tf távhõ vezeték G gázvezeték VE vontatási energia K biztonsági sáv min 0,50m 19

E Erõsáram kábele T távközlési kábelek Fi forgalomir ányító V vizvezeték OS oszlopsor Cs csatorn a ( ) alternetív elhelyezés Tf távhõ vezeték G gázvezeték VE vontatási energia K biztonsági sáv min 0,50m 20

Példa közmûsáv kialakítására Összevont elhelyezési lehet ségeket 21

Vízi közm igények kielégítése és az ahhoz szükséges hálózatfejlesztések Vízellátás Házi, helyi Hálózati település szint kistérségi kiterjesztés regionális szint kiterjesztéssel Vízelvezetés egyesített rendszerrel (szenny- és csapadékvíz együtt) elválasztott rendszerrel (szenny- és csapadékvíz külön hálózattal) Szennyvízelvezetés Csapadékvízelvezetés házi, helyi hálózati-településszint házi, helyi hálózati -településszint -kistérségi kiterjesztés -regionális szint kiterjesztés 22

Vízellátás (ivó, ipari víz) Vízgazdálkodás, vízügyi ágazat országos feladat Vízellátás település szint Feladat HÁLÓZAT Vízbeszerzés vízm -vízkitermelés házikút telken belüli lehet ség mélyfúrású kút felszíni vízkivétel Vízbázis védelem hidrogeológiai véd idom Vízmin ség-ellen rzés iparivíz Ivóvíz Vízközm -vízkezelés Gerinchálózat - víznyomás biztosítás térszíni-, térszint feletti tározóval tölt vezeték szivattyúgép ház - termelés-fogyasztás kiegyenlítés felszíni, felszín alatti tárolóval - kistérségi-regionális összekötés Elosztóhálózat településen belüli nyomászónákra bontással ingatlanok bekötésével Épületgépészet bels elosztás Ingatlanon belüli fogyasztási helyekre elosztás-házi vezetékhálózat 23

Vízgazdálkodás vízügyi ágazat országos feladat Szennyvíz gy jtés település szint feladat Épületgépészet bels gy jtés Szennyvízelvezetés Vízbázis (felszíni, felszín alatti) védelem Szennyvíztisztítás-kezelés Tisztított víz elvezetés-befogadás Szennyvíziszap elhelyezés Szennyvíztisztító telep Településen belül Kistérségi szereppel Regionális szereppel Véd távolság biztosítás Befogadó a - helyi - kistérségi - regionális Szennyvíztisztító telep Mechanikai fokozattal Biológiai fokozattal Vegyi-kémiai fokozattal Hálózat: gerinchálózat-f gy jt Gravitációs rendszer Nyomott rendszer Vákuumos rendszer szennyvíztisztító telep gy jt hálózat-csatorna - Gravitációs rendszer - Nyomott rendszer - Vákuumos rendszer Ingatlanon belül a keletkezés helyér l a befogadó csatornáig (gy jtés, tárolás, elvezetés) 24

Csapadékvíz-elvezetés Vízgazdálkodás vízügyi ágazat országos feladat Befogadó él víz védelme (folyó, patak, tó, ér, vízfolyás, csatorna, stb) Csapadékvíz-elvezetés Települési szint feladat Épületgépészet bels gy jtés Zárt csapadékvíz-csatornás elvezetés Nyílt árkos csapadékvíz elvezetés Ingatlanon belül a keletkezés helyér l a befogadó csatornáig (gy jtés, tárolás, elvezetés) 25

Várható energiaigények meghatározása fogyasztási helyek: világítás, technológiai igények, f tés, használati melegvíz termelés, f zés, egyéb energiaellátásra igénybe vehet energiahordozó, energiaellátási stuktúra meghatározása: villamosenergia, földgáz, távh, egyéb 26

Energiaigények kielégítése és az ahhoz szükséges hálózatfejlesztések energiahordozónként Villamosenergia ellátás országos egységes hálózati rendszer felépítés Földgázellátás országos egységes hálózati rendszer felépítés Távh ellátás település szint, kistérségi kiterjesztés 27

2. Energiagazdálkodás energia közm vek 21. országos-regionális szint elemzésben, mint stratégiai ágazat:az energetika 22. település szint elemzésben: energiaközm ellátás, röviden az energiaellátás A korszer közm ellátás: a komfortos élet-körülmény, hatékony termelés biztosításához szükséges, annak az egyik alapja. 28

VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Energiagazdálkodás országos, regionális szint ALAPHÁLÓZAT Energiaellátás települési szint; HÁLÓZAT Villamosenergia termelés beszerzés (import) h er m ; f t er m kondenzációs er m Szállítás, értékesítés nagyfeszültségen Egységes országos rendszer, f elosztó alaphálózat 750kV; 400kV; 220kV; (csak föld felett) 120kV (föld alatt is) Beköt csatlakozás a települések táppontjaihoz Alállomásokhoz Energiafogadás alállomásokon Transzformáció középfeszültségre; középfeszültség gerinchálózat 35kV; 20kV; 10kV; (föld alatt is) Transzformáció kisfeszültségre Egységes hálózati rendszerként kialakított kisfeszültség elosztóhálózat 0,4kV Bekötés; csatlakozás a fogyasztói mér helyig (föld alatt is) Épületgépészet bels elosztás Ingatlanon belüli elosztás fogyasztási helyekre; házi vezetékhálózat kisfeszültséggel 29

FÖLDGÁZELLÁTÁS Energiagazdálkodás országos, regionális szint ALAPHÁLÓZAT Földgáz kitermelés beszerzés (import) Természeti el fordulás; bányakincs Szállítás, értékesítés nagynyomáson Országos hálózati rendszerként Beköt csatlakozás a települések táppontjaihoz Alállomásokhoz Energiaellátás települési szint; HÁLÓZAT Energiafogadás alállomásokon Transzformáció kisnyomásra Egységes hálózati rendszerként kialakított kisnyomású elosztóhálózat Épületgépészet bels elosztás Ingatlanon belüli elosztás fogyasztási helyekre; házi vezetékhálózat 30

31

32

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A virtuális térbeli háló csomópontjai, stratégiai földrajzi helyei, irányító központjai többnyire megegyeznek a valós tér stratégiai helyei-vel (Bernek Ágnes) 33

34

A KÉT INFRASTRUKTÚRA ELLÁTÁS KÖZÖTTI ALAPVET KÜLÖNBSÉG, HOGY: A KÖZM -SZOLGÁLTATÁS TELEK-JOGÚ, A KÖZM AZ INGATLAN TARTOZÉKA A KÖZM ELLÁTÁS AZ INGATLANHOZ TARTOZIK, HELYBEN MARAD, ADJÁK-VESZIK AZ INGATLANNAL EGYÜTT, A KIÉPÍTETT SZOLGÁLTATÁST. AZ ÚJ INGATLAN TULAJDONOS EGYSZER ÁTÍRÁSSAL FOLYTATHATJA ANNAK HASZNÁLATÁT. AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS SZOLGÁLTATÁSA ALANYI- JOGÚ AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS AZ EMBERHEZ TARTOZIK ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS AZ EMBERÉ, AZ INGATLANNAL EGYÜTT NEM ÉRTÉKESÍTHET, M SZAKI HÁTTERE, A KIÉPÍTETT SZOLGÁLTATÁS UGYAN HELYBEN MARADHAT, DE AZ INGATLAN ÚJ TULAJDONOSA AZT AUTOMATIKUSAN NEM HASZNÁLHATJA, ÚJRA KELL A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉT MEGVÁLTANI 35

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS HÁLÓZATI RENDSZERE FELÉPÍTÉSE A KÖZM HÁLÓZATI RENDSZEREKKEL MEGEGYEZ EN PÁRHUZAMOS SÍKOKON TÖRTÉNIK ÉS UGYANÚGY VANNAK A SÍKOK KÖZÖTT KAPCSOLATI PONTOK, CSATLAKOZÁSI HELYEK ORSZÁGOS-NEMZETKÖZI SÍK-F GERINCHÁLÓZAT ORSZÁGOS OPTIKAI KÁBELHÁLÓZAT KAPCSOLATI PONTJA: A: SZEKUNDER KÖZPONTOK REGIONÁLIS SÍK-GERINCHÁLÓZAT KAPCSOLATI PONTJA: A: PRIMER KÖZPONTOK HELYI SÍK-ELOSZTÓHÁLÓZAT KAPCSOLATI PONT: A FOGYASZTÓKNÁL 36

HÁLÓZAT M SZAKI MEGJELENÉSE VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI HÁLÓZAT ÉS LÉTESÍTMÉNYEI TÁVKÖZLÉSI ELLÁTÁS M SORSZÓRÁS, KÁBEL TV ELLÁTÁS VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI HÁLÓZAT ÉS LÉTESÍTMÉNYEI TÁVKÖZLÉSI ELLÁTÁS M SORSZÓRÁS, KÁBEL TV ELLÁTÁS Felhasznált irodalom: 1. Dedek: Földalatti távközlési hálózatok építése Közdok, Bp., 1970. 2. Bartos-Mészáros-Solti: Víz- és csatornahálózatok rekonstrukciója 3.Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1989. 4. Gerencsér: Mit csináljak a szennyvízzel? Közdok, Bp., 1987. 5. Margittai: Csatornázás mindenkinek ÉTK Bp., 1989. 6. Horváth: Csatornázás ÉTK Bp., 1985. 7. Mészáros: Települések közmûvesítése Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1983. 8. Öllõs: Csatornázás-szennyvíztisztítás I.-II. AQUA Kiadó, Bp., 1990. 9. Szolnoky-Mészáros: Vízépítés Tankönyvkiadó, Bp., 1992. 10.http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/petrkozm/keret.htm 11. Hanczáz Zsoltné el adása 37

MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK 38

Energiaellátási cél Az épített környezetben él emberek komfort igénye: A világítás A mosdás-fürdés A meleg szoba-f tés A háztartási készülékek üzemeltetési lehet sége Ezek biztosításához kell kiépíteni az energiaellátást, amely: fosszilis energiahordozóval, vagy megújuló energiahordozóval elégíthet ki 39

Fosszilis és megújuló energiahordozók Fosszilis energiahordozó: Véges készlet Termelése, elosztása, felhasználása környezet-terhel Termelése, elosztása, felhasználása költséges A fejl déssel folyamatosan n a felhasználás, s ezzel a rohamosan fogy a készlet, terhel dik a környezet, n a költség 40

Megújuló energia horgozó Évtizedes gondok: véges készlet kimerülése esetén mivel lehet pótolni, helyettesíteni A környezetterhelést mivel lehet csökkenteni A költségeket mivel lehet csökkenteni A fejl dés fenntarthatóságát mivel lehet biztosítani Lehet ségek: - Új energiahordozó el állítása - Természeti kincs hasznosítása 41

Megújuló energiahordozók végtelennek tekinthet mennyiségben rendelkezésre álló kincs A megújuló energiaforrások közé tartozik: - a napenergia, - a szélenergia, - a különböz formában megjelen biomassza, - a geotermikus energia, - a vízenergia, 42

A megújuló energiahordozók igénybevételéhez, hasznosításához szükséges technológiák rendelkezésre állnak, de technikai fejlesztésük ma is folyamatosan szükséges. Jelenleg az ország összenergiafelhasználásán belül a megújuló energiaforrások részaránya mindössze: 3,6% körül mozog. 43

Megújuló energiahordozók hasznosításának az aránya a világ energiafelhasználás mérlegében Jelenleg a világ energia igényének 13,8 százalékát megújuló energiahordozók fedezik. 44

A világon a legnagyobb mértékben és mennyiségben felhasznált megújuló energiaforrás világszerte a biomassza gy jt fogalmába sorolt t zifa, amit nagy lemaradással a vízenergia, majd a geotermikus energia követ. 45

A biomassza a legváltozatosabb megújuló energiahordozók gy jt fogalma. Ide sorolunk mindent a fa-, a szalma- és a trágya hasznosításától a repceolajon keresztül egészen a metántermelésig (biogáz) minden növényi, illetve állati eredet energiahordozót. Ezek együttesen a világ energiaigényének 11 százalékát fedezik. 46

Felhasználási aránya a fejl d országok nagy t zifa igénye miatt ilyen magas. Afrika például energia igényének felét t zifával fedezi. 47

Vízenergia adja a világ energiafelhasználásának 2,3 százalékát. El nye egyben a legnagyobb hátránya is. Nevezetesen a turbinák hatékony üzemeltetéséhez és tartalékolási céllal duzzasztott tavak egyben károsító hatással is vannak a környezetre. 48

Geotermikus energia adja a világ energiafelhasználásának 0,442 százalékát. A szakért k nagy jöv t jósolnak kiaknázhatóságának. Izland energiaszükségletének nagy részét h forrásokból fedezi. Németországban ezer méternél is mélyebbre kell fúrni hasznosítható hozam eléréséhez. A módszert jelenleg h fejlesztésre alkalmazzák f ként, a villamosenergia termelési célú kinyerése még gyerekcip ben jár. Az els villamosenergiát termel geotermikus er m vet Németországban építették, amely 500 háztartást lát el árammal. 49

A napenergia a világ energiafelhasználásának 0,039 százalékát fedezi jelenleg. Villamosenergia egyel re viszonylag drágán állítható el ilyen módon, de az ellátó hálózatoktól távol es területeken így is kifizet d lehet alkalmazása. 50

Szélenergiát 0,026 százalékban használnak fel világszerte az energiaigények fedezésére. A területen Németország számít úttör nek, mivel a világtermelésnek egyharmadát szolgáltatja. 51

Mit l KORSZER a megújuló energiahordozóval az energiaellátás? Dönt hányada jól kalkulálhatóan áll rendelkezésre, mennyiségi és min ségi szempontból is Környezetvédelmi igényeket, elvárásokat teljesíti (A megújuló energiaforrások kedvez tulajdonsága, hogy környezetszennyez hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb.) Gazdaságos hasznosításával a fenntartható fejl dést segíti 52

Hazai megújuló energiahordozó hasznosítási lehet ségek Legátfogóbb lehet séget a biomassza kínálja 53

Cél a megújuló energiahordozó hasznosítás arányának a növelése Jelenleg az ország összenergia-felhasználásán belül a megújuló energiaforrások részaránya mindössze: 3,6% körül mozog. Részarány növelés rövidtávon (2010-re) 6,2 %-ra Célkit zés miel bb 10 % fölé emelése Az EU azt szeretné, ha 2020-ra 20 %-ra emelkedne megújuló energiaforrások aránya a tagállamok energiatermelésében. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14 százalékra emelkedjen. 54

Megújuló energiahordozók részarányának növelési lehet ségei Biomassza hasznosítás Napenergia hasznosítás Geo-energia hasznosítás Szélenergia hasznosítás Vízenergia hasznosítás A felsorolás a hasznosítási lehet ségek fontossági sorrendjét is jelzik. 55

Biomassza hasznosítás A biomassza energetikai felhasználása CO2-semleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termel dik, amennyit a növényi fotoszintézis felhasznált. 56

Biomassza el állítás lehet ségei: Közvetlen erdészeti és mez gazdasági hulladékból Erdészeti és mez gazdasági termék feldolgozás hulladékából Céltudatosan termelt energiaültetvényb l Szennyvíziszapból Szennyvíz-rothasztótorony-biogáz 57

Biomasszából energiatermelési lehet ség Elégetésével, h termel, energia-termel berendezéssel (gázmotor, vagy gázturbina segítségével) h energia és villamosenergia termelés, amelynek elosztása hasznosítása már azonos a hagyományos energiahordozókkal való ellátással Szervesanyag tartalmával korláto-zottan egyéb mez gazdasági hasznosítása is lehetséges 58

Napenergia hasznosítás Lehet ségei: Passzív-segédeszköz nélkül -épület-tájolással, -növénytelepítéssel -klímatudatos épített környezet alakításával -ház a házban Aktív-segédeszközzel -kollektorral (fekete hordó is) -napelemmel 59

Napkollektorok -sugárzó h hasznosítás H termelésre alkalmas els dlegesen használati melegvíz-termelésre, de f tésre is megfelel rásegítéssel Telepítése jellemz en a tet szerkezetre fontos kiegészít je a tárolója Gazdaságossága, megtérülése jelenleg nem kedvez, változása (m szaki fejl dés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) várható 60

Napelemek -napenergia hasznosítás Közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas Telepítése jellemz en a tet szerkezetre Gazdaságossága, megtérülése jelenleg nem kedvez, változása (m szaki fejl dés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) hosszabb távon várható Kivétel tanya villamosítása 61

Geo-energia hasznosítás Lehet ségei: - Föld h energiájának közvetlen hasznosításah szivattyúval - Geo-termális kincs-termálvíz hasznosítása Felhasználási lehet sége Egyedi Telek csoport, akár település-szint is lehet Gazdaságossága, megtérülése jelenleg még nem kedvez, változása (m szaki fejl dés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) rövid id n belül kedvez vé válhat 62

Szél energiájának hasznosítása Termelési lehet ségek: - Szél energiájának közvetlen hasznosítása villamosenergia termelésre szélkerekek segítségével (generátor-transzformátor közvetítésével) - Id járás függ fontos a tárolás lehet ségének megoldása Felhasználási lehet sége Egyedi Telek csoport, akár település-szint is lehet Gazdaságossága, megtérülése jelenleg még nem kedvez, változása (m szaki fejl dés és energiahordozó árstruktúra változás hatására) rövid id n belül kedvez vé válhat 63

Vízenergia hasznosítása Termelési lehet ségek: - folyamvíz duzzasztásával-vízlépcs - magaslati tározó segítségével A lezúduló víz által hajtott turbina-generátor közvetítésével villamosenergia termelés Felhasználási lehet sége település-szint A tájba történ jelent s beavatkozás a megvalósításának f akadálya, társadalmi elfogadtatása nehézkes Gazdaságossága, megtérülése jelenleg még nem kedvez 64