KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK a) KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL TÉMAKÖRÖK 1. Közlekedési ismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.1 Közlekedési alapfogalmak Ismertesse a közlekedési alapfogalmakat: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. Mutassa be a közlekedés gazdasági jelentıségét, sajátosságait, a közlekedés szerepét. Ismertesse a közlekedés felosztását: szárazföldi közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi közlekedés, csıvezetékes szállítás. Ismertesse a közlekedés történetét: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, jármővek fejlıdése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története. Ismertesse a közlekedés és környezete közötti összefüggést: - a közlekedési szükségletek felmerülési helyét - az igények és szükségletek keletkezését, megszőnését - az áruáramlatokat - a közlekedés és a környezet kapcsolatát 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei Mutassa be a közlekedés technikai elemeit, a pálya és a jármő kapcsolatát. Ismertesse a közúti közlekedés jármőveinek jellemzı paramétereit, személyszállító jármővek fajtáit, teherszállító jármővek fajtáit, típusait, Sorolja fel a gépjármővek fıbb részeit és ismertesse mőködésüket. Ismertesse a belsı égéső két- és négyütemő motorok mőködési elvét, üzem- és kenıanyagait. Határozza meg számítással a gépjármővek

azok jellemzıit és alkalmazásukat, egyéb vonóerıigényét, a motorok fı méreteit és gépjármőveket (darus kocsik, rakodógépek stb.). teljesítményét, a fajlagos tüzelıanyagfogyasztását. Ismertesse a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat, a fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi elıírásokat. Ismertesse a gépjármő stabilitását befolyásoló tényezıket ívmenetben és fékezéskor. 1.3 Vasúti közlekedés Ismertesse a vasúti vontató és vontatott jármővek jellemzıit, használatukat és az egyes típusok alkalmazási területét. Ismertesse a vasúti vontató jármőveket: dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok. Ismertesse a személyszállító kocsik és teherkocsik típusait, jellemzıit, alkalmazási területeit. 1.4 Vízi közlekedés Ismertesse a vízi közlekedés jármőveinek típusait, a hajók fıbb méreteit és szerkezeti felépítését. Ismertesse a vízi közlekedés jármőveit: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyam-tengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók. Ismertesse a hajók méreteit és szerkezeti felépítését. 1.5 Légi közlekedés Ismertesse magyar légi közlekedés technikai eszközeit. Ismertesse a repülıgépek típusait, felhasználás szerinti csoportosítását, helikoptereket és felhasználás szerinti csoportosítását. Ismertesse a merevszárnyú és a forgószárnyú légijármővek szerkezetei egységeinek feladatát. Számítással határozza meg a légellenállás értékét. Rendszerezze a repülıgép hajtómőveket. 1.6 Csıvezetékes szállítás Ismertesse a csıvezetékes szállítás technikai berendezéseit és a szállítás folyamatát. Ismertesse a csıvezetékes szállítás sajátos területeit (kıolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). 1.7. Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak Ismertesse a munkahely környezeti tényezıit, egészségkárosító hatásokat, védekezési lehetıségeket. Sorolja fel az ergonómia legfontosabb fogalmait. Ismertesse a munkahellyel szemben megfogalmazható legfontosabb ergonómiai követelményeket. 2. Közlekedés-üzemviteli ismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 2.1 A közlekedés forgalmi folyamatai

2.1.1 A vasúti közlekedés forgalmi folyamatai Ismertesse a vasúti személyszállítás folyamatát, mutassa be a befolyásoló tényezıket Ismertesse a vasúti áruszállítási folyamatot, mutassa be a befolyásoló tényezıket. Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezık folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben. 2.1.2 A közúti közlekedés forgalmi folyamatai Ismertesse a közúti személyszállítás folyamatát és befolyásoló tényezıit Ismertesse a közúti áruszállítási folyamatát és befolyásoló tényezıit Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezık folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben. 2.1.3 A városi közlekedés forgalmi folyamatai Ismertesse a városi közlekedés sajátosságait a személy és az áruszállításban. Mutassa be a városi közlekedés környezetre gyakorolt hatásait. Elemezze a városi közlekedés logisztikai feladatait és esetleírással mutassa be a közlekedésszervezés korszerő módszereit. 2.1.4 Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) A vízi közlekedés személyszállítás folyamatát forgalmi Ismertesse a vízi (folyami, tavi, tengeri) folyamatai áruszállítási folyamatot Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezık folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben. 2.1.5 A légi közlekedés forgalmi folyamatai Ismertesse a légi személyszállítási folyamatot Ismertesse a légi áruszállítási folyamatot Elemezze a személyszállítást illetve az áruszállítást befolyásoló tényezık folyamatra gyakorolt hatását. Mutassa be, a logisztikai elvek érvényesülését a folyamatszervezésben. 2.1.6 A csıvezetékes szállítás Ismertesse a csıvezetékes szállítás módszereit. Elemezze a csıvezetékes szállítás gazdasági jelentıségét. 2.1.7 Kombinált forgalom Ismertesse a kombinált forgalom szervezésének módszereit. Ismertesse a kombinált forgalom környezetre gyakorolt hatásait. Mutassa be a kombinált forgalom logisztikáját, elemezze a szervezési módszereket. 2.2 A fuvarozási folyamat 2.2.1 A fuvarozás elıkészítése (közlekedési áganként) Ismertesse az áruk csomagolásának célját és a csomagolás feladatait. Ismertesse a fuvareszközök megrendelését és kiállítását és a rakodás mőveleteit Készítsen csomagolási illetve rakodási tervet adott fuvareszközre. Értelmezze a rakodási és árurögzítési követelményeket. 2.2.2 A fuvarozás végrehajtása (közlekedési áganként) Ismertesse az áru- és személyfuvarozás végrehajtásának feltételeit közlekedési áganként, Értelmezze a fuvarozás végrehajtásának úgymint jogszabályi feltételeit esetleírásokon keresztül. - fuvarozás útvonala, - fuvarokmány kezelés,

- határidı, - fuvarozási akadály, - utólagos rendelkezés. 2.2.3 A fuvarozási folyamat befejezése (közlekedési áganként) Ismertesse az áru- és személyfuvarozás befejezésének feltételeit közlekedési áganként, úgymint - kiszolgáltatás (árunál), - okmánykezelés, - kiszolgáltatási akadály, - igényérvényesítés, biztosítás. Értelmezze a fuvarozás végrehajtásának jogszabályi feltételeit esetleírásokon keresztül. 2.3 Árufuvarozás 2.3.1 Vasúti árufuvarozás Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vasúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzıit Mutassa be a vasúti árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a vasúti árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában. 2.3.2 Közúti árufuvarozás Ismertesse a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás alapfogalmait és jellemzıit Mutassa be a közúti árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a közúti árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában. 2.3.3 Vízi árufuvarozás Ismertesse a belföldi és a nemzetközi vízi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzıit Mutassa be a vízi árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a vízi árufuvarozás logisztikai feladatai az egyes árutípusok vonatkozásában. 2.3.4 Légi árutovábbítás Ismertesse a belföldi és a nemzetközi légi árufuvarozás alapfogalmait és jellemzıit Mutassa be a légi árufuvarozás szabályozását, a nemzetközi egyezmények lényegét. Elemezze esetleírásokon keresztül a légi árufuvarozás logisztikai feladatait az egyes árutípusok vonatkozásában. 2.4. Személyszállítási technológia 2.4.1 Közúti személyszállítás Mutassa be a tervezés lépéseit esetleírás Ismertesse a helyi, helyközi és a távolsági segítségével. autóbusz-közlekedés tervezésének folyamatát, a Mutassa be a nemzetközi menetrendszerő és meghatározó tényezıket. nem menetrendszerő autóbusz közlekedés Ismertese a nem menetrend szerinti járatok logisztikai feladatait. közlekedésének feltételeit. Elemezze a menetrendkészítés folyamatát. 2.4.2 Vasúti személyszállítás Ismertesse a belföldi vasúti személyszállítás feladatait. Elemezzen és értékeljen egy személyszállítási Ismertesse a nemzetközi vasúti személyszállítás ajánlatot (nemzetközi v. belföldi). feladatait.

2.4.3 Vízi személyszállítás Ismertesse a belföldi vízi személyszállítás feltételeit. Értelmezzen egy esetleírást vízi személyszállítás esetére. 2.4.4 Légi személyszállítás Ismertesse az utaskategóriákat, az átszállási lehetıségeket, a speciális egyezményeket Ismertesse a különféle beszállókártyákat, a címkézés szabályait. Ismertesse a poggyászkezelés szabályait. Mutassa be és esetleírásokon alkalmazza az utasterveket, a speciális utasok ültetését. Esetleírásokon keresztül mutassa be a poggyászok kezelésének szabályait. 2.5 Személyszállítás szervezése 2.5.1 A személyszállítási szerzıdés Ismertesse a személyszállítási szerzıdések jogi hátterét közlekedési áganként. Értelmezzen és elemezzen személyszállítási szerzıdéseket. 2.5.2 A személyszállítás tervezése Ismertesse a személyszállítás tervezésének szempontjait és értelmezzen egy adott tervet. Készítsen megadott adatok alapján személyszállítási tervet. 2.6 Díjszámítási ismeretek 2.6.1 A fuvarozás Ismertesse az áru és a személyszállítás költségei költségeinek elemeit. Értelmezzen és elemezzen egy adott költségkimutatást. 2.6.2 A díjszabások szerkezete Ismertesse a díjszabások készítésének alapelveit és módszereit. Értelmezzen és elemezzen különféle díjszabásokat. 2.6.3 Ágazati díjszabások Ismertesse az ágazati díjszabások sajátosságait. Készítsen összehasonlító elemzést az egyes ágazatok díjszabások vonatkozásában. 3. Jogi és gazdasági ismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 3.1 Közlekedésgazdaságtani alapismeretek 3.1.1 A közlekedés Ismertesse az áru és személyszállítási Elemezze a szállított mennyiség és a szállítási

teljesítıképessége szükségletek keletkezését. Ismertesse az áru- és személyszállítási teljesítmények mutatóit. távolság összefüggéseit. Elemezze az utasszám és az utasok által megtett távolság összefüggéseit. 3.1.2 A közlekedés gazdasági elemzése Ismertesse a gazdasági elemzés alapvetı eszközeit. Végezzen esetleírás alapján gazdasági elemzést adott közlekedési vállalkozásra vonatkozóan. 3.1.3 A közlekedési vállalkozás Ismertesse a közlekedési vállalkozás létrehozásához szükséges alapvetı feltételeket Elemezzen egy közlekedési vállalkozást esetleírás alapján. 3.2 Jogi ismeretek 3.2.1 A magyar jogrendszer Ismertesse a magyar jogrendszer felépítését. Mutassa be az egyes jogágak szerepét a társadalom és a gazdaság mőködése szempontjából. 3.2.2 Kötelmi jog Ismertesse a kötelmi jog lényeges elemeit. Elemezze és esetleírásokkal mutassa be a kötelmi jog érvényesülését a közlekedés területén. 3.2.3 A szállítmányozás szabályozása Ismertesse a szállítmányozásra vonatkozó jogi és egyéb szabályozást. Elemezze a szállítmányozási tevékenység jogszabályi hátterét. 3.3 A fuvarozási szerzıdések 3.3.1 Belföldi szabályozások Ismertesse a fuvarozás hazai szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerzıdésre vonatkozó fontosabb elıírásokat közlekedési ágazatok szerint. Esetleírás segítségével elemezzen egy fuvarozási szerzıdést. Hasonlítsa össze az egyes közlekedési ágakban létrehozott szerzıdéseket. 3.3..2 Nemzetközi szabályozások Ismertesse a fuvarozás nemzetközi szabályozásának lényeges elemeit. Ismertesse a fuvarozási szerzıdésre vonatkozó fontosabb elıírásokat közlekedési ágazatok szerint. Esetleírás segítségével elemezzen egy nemzetközi fuvarozási szerzıdést. Hasonlítsa össze az egyes közlekedési ágakban létrehozott szerzıdéseket. 4. Közlekedési földrajz TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint

4.1 Közlekedésföldrajzi alapismeretek Ismertesse a térképek fajtáit, alkalmazási 4.1.1 Térképismeret területeiket. Számítógép segítségével mutassa be az interaktív térképek használatát. 4.1.2 Gazdaságföldrajzi alapfogalmak Ismertesse a természeti és a gazdasági tényezık szerepét közlekedési hálózatok kialakulásában. Elemezze a gazdaság változásainak a közlekedési hálózatra gyakorolt hatását interaktív térkép segítségével. 4.2 Magyarország közlekedési földrajza 4.2.1 A Mutassa be a hazai közlekedési hálózat közlekedési kialakulásának történetét. hálózat kialakulása Mutassa be, hogy az egyes korokban milyen tényezık alakították a közlekedési hálózatot. 4.2.2 A közlekedési hálózatok jellemzıi alágazatok szerint Ismertesse a hazai közút- és vasút hálózat jellemzıit és rendszerét. Ismertesse a hazai víziutakat és gazdasági jelentıségüket. Ismertesse a magyarországi légifolyosókat. Mutassa be a hálózatfejlesztések lényegesebb szempontjait. Tervezzen megadott szempontok szerint útvonalat számítógépen interaktív térkép felhasználásával. 4.3 Európa közlekedési földrajza Ismertesse az európai közút- és vasút hálózat 4.3.1 Közlekedési jellemzıit és rendszerét. ágazatonkénti Ismertesse az európai víziutakat és gazdasági földrajzi hálózatok jelentıségüket. Ismertesse az európai légi útvonalakat. Mutassa be a hálózatfejlesztések lényegesebb szempontjait. Tervezzen megadott szempontok szerint útvonalat számítógépen interaktív térkép felhasználásával. 4.3.2 Az Európai Unió közlekedési irányelvei Ismertesse az Európai Unió közlekedéssel kapcsolatos irányelveinek lényeges elemeit. Mutassa be és elemezze az irányelveknek a gazdaságra gyakorolt lehetséges kihatásait. 4.4 A világ közlekedési földrajza 4.4.1 A földrészek közlekedési hálózatainak jellemzése Ismertesse földünk közlekedési hálózatának lényegesebb jellemzıit. Jellemezze az egyes földrészek közlekedési hálózatát. Elemezze az egyes földrészek közlekedési hálózatának és gazdaságának egymásra gyakorolt hatásait. 4.4.2 Szállítási Mutassa be a földrészek közötti jelentısebb Elemezze a szállítási útvonalak gazdasági

útvonalak a földrészek között szállítási útvonalakat. jelentıségét. b) KÖZLEKEDÉSTECHNIKA TÉMAKÖRÖK 1. Közlekedési ismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.1 Közlekedési alapfogalmak Ismertesse a közlekedési alapfogalmakat: közlekedés, szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, bérlet fogalma, elemei, ismérvei. Mutassa be a közlekedés gazdasági jelentıségét, sajátosságait, a közlekedés szerepét. Ismertesse a közlekedés felosztását: szárazföldi közlekedés (közút, vasút), vízi közlekedés, légi közlekedés, csıvezetékes szállítás. Ismertesse a közlekedés történetét: általános történeti áttekintés, közúti közlekedés története, (utak, jármővek fejlıdése), vasúti közlekedés története, vízi közlekedés történeti áttekintése, a repülés története. Ismertesse a közlekedés és környezete közötti összefüggést: - a közlekedési szükségletek felmerülési helyét - az igények és szükségletek keletkezését, megszőnését - az áruáramlatokat - a közlekedés és a környezet kapcsolatát 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei Sorolja fel a gépjármővek fıbb részeit és ismertesse mőködésüket. Ismertesse a belsı égéső két- és négyütemő motorok mőködési Mutassa be a közlekedés technikai elemeit, a elvét, üzem- és kenıanyagait. pálya és a jármő kapcsolatát. Határozza meg számítással a gépjármővek Ismertesse a közúti közlekedés jármőveinek vonóerıigényét, a motorok fı méreteit és jellemzı paramétereit, személyszállító jármővek teljesítményét, a fajlagos tüzelıanyagfogyasztását. fajtáit, teherszállító jármővek fajtáit, típusait, azok jellemzıit és alkalmazásukat, egyéb Ismertesse a fékezéssel kapcsolatos fogalmakat, gépjármőveket (darus kocsik, rakodógépek stb.). a fékezéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi elıírásokat. Ismertesse a gépjármő stabilitását befolyásoló tényezıket ívmenetben és fékezéskor. 1.3 Vasúti közlekedés Ismertesse a vasúti vontató és vontatott jármővek jellemzıit, használatukat és az egyes típusok alkalmazási területét. Ismertesse a vasúti vontató jármőveket: dízelmozdonyok, motorkocsik, villamos mozdonyok. Ismertesse a személyszállító kocsik és teherkocsik típusait, jellemzıit, alkalmazási területeit.

1.4 Vízi közlekedés Ismertesse a vízi közlekedés jármőveinek típusait, a hajók fıbb méreteit és szerkezeti felépítését. Ismertesse a vízi közlekedés jármőveit: belvízi hajók (önjáró hajók és gépnélküli uszályok), tengeri és folyam-tengeri hajók, halászhajók, üzemi hajók, különleges hajók. Ismertesse a hajók méreteit és szerkezeti felépítését. 1.5 Légi közlekedés Ismertesse magyar légi közlekedés technikai eszközeit. Ismertesse a repülıgépek típusait, felhasználás szerinti csoportosítását, helikoptereket és felhasználás szerinti csoportosítását. Ismertesse a merevszárnyú és a forgószárnyú légijármővek szerkezetei egységeinek feladatát. Számítással határozza meg a légellenállás értékét. Rendszerezze a repülıgép hajtómőveket. 1.6 Csıvezetékes szállítás Ismertesse a csıvezetékes szállítás technikai berendezéseit és a szállítás folyamatát. Ismertesse a csıvezetékes szállítás sajátos területeit (kıolaj és származékai, földgázszállítás, egyéb anyagok szállítása). 1.7. Munka- és környezetvédelmi alapfogalmak Ismertesse a munkahely környezeti tényezıit, egészségkárosító hatásokat, védekezési lehetıségeket. Sorolja fel az ergonómia legfontosabb fogalmait. Ismertesse a munkahellyel szemben megfogalmazható legfontosabb ergonómiai követelményeket. 2. Mőszaki rajz TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 2.1 Síkmértani alapfogalmak Mutassa be a szerkesztı rajzolás alapjait (rajzlapméretek, vonalfajták, vonalvastagságok, feliratmezı, szabványírás jellemzıi). Ismertesse, és vázlattal mutassa be a méretmegadás négy alapelemét és azok jellemzıit. Ismertesse a méretszámok elıtt használatos jeleket és rajzoljon példákat az alkalmazásukra. Végezzen mőveleteket síkelemekkel (szerkesztéssel és derékszögő vonalzók használatával). Szerkesszen szabályos sokszöget. Definiálja az ellipszist, parabolát, hiperbolát mint mértani helyet és szerkessze meg. Készítse el összetettebb, egyenesekbıl és ívekbıl álló lemeztárgy szerkesztett rajzát, lássa el mérethálózattal. 2.2 Térmértani alapfogalmak Rajzvázlatok készítése során alkalmazza helyesen a térmértani alapfogalmakat. Ismertesse a térmértan alaptételeit. Osztályozza a síklapú és görbelapú testeket, ábrázolja ezeket és nevezze meg felületelemeiket. Ismertesse a forgástesteket (egyenes körhenger, kúp, gömb, tórusz) és magyarázza el származtatásukat. Készítsen szerkesztett ábrákat.

2.3 Vetületi ábrázolás Ismertesse a merıleges vetítést. Ismertesse az egy- és kétképsíkos ábrázolást, a három képsíkos képsíkrendszer felépítését. Ábrázoljon egyszerő csonkított hasábot három képsíkban és mutassa be a nézetrendet hat nézettel. Vázolja fel egy mértani test megadott axonometrikus Ismertesse a vetületi ábrázolás fajtáit. Hasonlítsa össze a középpontos-, a ferde- és a merıleges vetítés lényegét. Ismertesse a térnegyedek, térnyolcadok fogalmát és mutassa be ezek értelmezését. Ábrázoljon térelemeket képsíkon: ábrájáról a vetületeit. pont, különbözı helyzető egyenesek, kölcsönös helyzető egyenesek. Szerkessze meg egy általános helyzető egyenes valódi hosszát. 2.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás Mutassa be a perspektivikus ábrázolást, azon belül az egypontos és a kétpontos ábrázolás lényegét alkalmazási területét. Mutasson be rajzvázlattal izometrikus, dimetrikus, frontális axonometriában ábrázolt egyszerő mértani testet (pl. hasáb). Mértani test vetületi ábráiról készítsen axonometrikus szabadkézi vázlatot (síklapú testek). Szerkesszen egyszerőbb síklapú testrıl egypontos és kétpontos perspektivikus képet. Szerkesszen izometrikus, dimetrikus vagy frontális axonometriában ábrázolt összetett mértani testeket. Szerkessze meg egyszerő, tengelyszerő gépalkatrész axonometrikus képét izometrikus axonometriában. 2.5 Síkmetszés Határozza meg a beforgatás és a leforgatás szerepét a síkmetszéskor keletkezı metszetidomok valódi nagyságának meghatározásában. Ismertesse vázlatokkal a síkmetszések alapeseteit hasábok és gúlák esetében. Szerkessze meg a vetítısíkkal képzett jellegzetes metszetidomokat síklapú testek (hasábok, gúlák) esetében. Definiálja a metszetidom valódi nagyságát és szerkessze meg (rotáció, transzformáció). Magyarázza el általános helyzető síkkal való metszés szerkesztésének módját. 2.6 Áthatások Határozza meg az áthatás fogalmát. Vázolja fel közös tengelyvonalú és egymást merılegesen metszı tengelyvonalú, hengerhenger, kúp-henger esetén keletkezı jellegzetes áthatási vonalakat. Osztályozza az áthatásokat. Szerkessze meg síklapú testek áthatásait a láthatóság megállapításával együtt. Ismertesse a síklapú és forgástest áthatásszerkesztésének menetét. 2.7 Metszeti ábrázolás Ismertesse a metszeti ábrázolás célját és elvét. Ismertesse a metszet és a szelvény fogalmát. Sorolja fel a metszetek fajtáit és mutassa be a metszısík nyomvonalának jelölését. Sorolja fel a metszési tilalmakat Példákon keresztül mutassa be néhány nemfémes anyag metszetben történı jelölését (fa, mőanyag, üveg, folyadék stb.). Vázlatokkal mutassa be a metszetek származtatását. Ismertesse a vonalkázás szerepét és kialakítását. Szerkessze meg az egy és többsíkos metszeteket egyszerő gépalkatrészeken, megadott feladatlapon. Elemezze, hogy mi a jelentıs különbség a lépcsıs és a befordított lépcsıs metszet között. Hasonlítsa össze a szelvényt és a metszetet, soroljon fel példákat az alkalmazásaik közötti

különbségre. 2.8 Felvételi vázlatkészítés Ismertesse a géprajzfajták rendszerét. Ismertesse a vázlatkészítés szerepét, szabályait. Mutassa be egyszerő gépalkatrész axonometrikus rajza alapján a vázlatkészítés technikáját. Készítsen vázlatot makettrıl, egyszerő alkatrészrıl, gépelemrıl. Ismertesse az összeállítási rajzok jellemzıit, készítési szabályait. Mutassa be a darabjegyzék készítési szabályait. Osztályozza a rajzszámozási rendszereket, magyarázza el felépítésük lényegét és eltéréseit. Készítsen valós gépalkatrészrıl szabadkézi (felvételi) vázlatot. Készítsen egyszerő összeállítási rajzokat. 2.9 Egyszerősített és különleges Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következı Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következı ábrázolási módokat: ábrázolási módokat: ábrázolások vetületi rendtıl eltérı elhelyezés, törés, nem teljes vetületek, szimmetrikus tárgy, félvetület, a helyi nézet, kiemelt részletek, ismétlıdı alakzatok, hajlítás elıtti alak, síkfelület jelölése. ferde síkú és elfordított vetületek, mozgó alkatrész szélsı állása, csatlakozó alkatrészek, eredeti körvonal (közbensı gyártási alak), felületi kialakítások, alkatrészek felfekvı felülete, metszısík elıtti rész ábrázolása. Készítsen szerkesztett ábrákat. 2.10 Mérethálózat Ismertesse a méretmegadás általános elıírásait. Mutassa be a méretek elhelyezésének legfontosabb Ismertesse vázlatkészítéssel a következı ábrázolási lehetıségeket illetve szabályokat: ismérveit a rajzokon: húr, ív, nagy sugarak megadása, szögek és körosztások, szimmetrikus alkatrészek, sorozatos kis méretek, recézés, közös alapvonalra támaszkodó méretek, szabálytalan görbe vonal, magától értetıdı méretek, táblázatos méretmegadás, furatok egyszerősített megadása, szabványos alkatrészek méretei. lekerekítés, éltompítás, szabványos részletek, kúposság, lejtés. Ismertesse a géprajzokon leggyakrabban elıforduló szöveges elıírásokat. Készítsen szerkesztett ábrákat. 2.11 Mérettőrések Ismertesse a tőrés fogalmát. Értelmezze az alsó és a felsı eltérés valamint a tőrés fogalmát. Ismertesse az illesztés fogalmát, sorolja fel fajtáit és mindegyikre mondjon egy-egy példát. Ismertesse a szabványos tőrésválasztékból adható csap és furat jellegő tőréseket. Adjon meg rajzon tőréseket. Írja fel és értelmezze a tőrés kiszámítására szolgáló összefüggést. Értelmezze az illesztési rendszert. Mutassa be vázlattal az egyes illesztésfajtákat. Végezze el alaplyuk rendszerben egy illeszkedı tengely és tárcsa illesztés megadását. Végezzen illeszkedı alkatrészek kapcsolódására vonatkozó számításokat (határméretek, határeltérések, tőrés). 2.12 Alak és helyzettőrések Határozza meg az alak- és helyzettőrés fogalmát. Sorolja fel a leggyakoribb alak- és iránytőréseket. Sorolja fel a leggyakoribb alak- és helyzettőréseket, mutassa be rajzjeleit. Kiadott alkatrészrajon értelmezze az adott alak és helyzettőréseket.

2.13 Felületminıség Határozza meg az átlagos felületi érdesség és az egyenetlenségmagasság fogalmát. Rajzolja fel a felületi érdesség megadására szolgáló rajzjeleket (kötetlen eljárással megmunkált, forgácsolással megmunkált, forgácsolás nélkül megmunkált felület). Mutassa be, milyen esetben lehetséges a rajzon kiemelt felületi érdességi jelet alkalmazni. Mutassa be rajvázlattal az érdességi profil geometriai jellemzıit. Határozza meg a felületi egyenetlenség fogalmát, sorolja fel fajtáit. Írja fel a felületi érdesség és az egyenetlenségmagasság kapcsolatát leíró összefüggést. Mutassa be a tőrés és az érdesség közötti összefüggést. Adjon meg felületi minıséget öntött, kovácsolt alkatrészek rajzain. 2.14 Jelképes Mutassa be a jelképes ábrázolási szabályokat: Készítsen rész összeállítási rajzokat: ábrázolások csavarmenetek, fogazott alkatrészek, kapcsolódó fogazott elempárok, ék és reteszkötések, csapszegkötés, bordás tengely és -furat, csavarkötések, ék és reteszkötések, bordás kötések (barázda és evolvens fogazat), rugós szerkezetek, fogaskerék, lánc- és szíjhajtások, csövek, csıszerelvények esetében. rugók, gördülıcsapágy, siklócsapágy, hegesztett, forrasztott, ragasztott és szegecskötések csövek csıszerelvények esetében. Mutassa be csavarkötések tőrés megadásának formáját. Adja meg egy rajzon a bordás kötés szabványos jelölését. Mutassa be a hegesztett kötés jelképeit. Ábrázoljon forrasztott, ragasztott kötést. 2.15 Munkadarabrajz készítése Rajzolja meg egy gépalkatrész munkadarabrajzát Szerkessze meg összeállítási rajzról kijelölt axonometrikus ábra alapján, szabadkézi vázlat alkatrész mőhelyrajzát. formájában. Határozzon meg a csatlakozó felületeken Adjon meg munkadarabrajzon mérettőréseket, illesztéseket, használja a tőrés és illesztés felületi érdességet és egyéb elıírt jellemzıt. szabványait. 3. Mechanika TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 3.1 Statikai alapfogalmak, síkbeli erırendszerek Határozza meg az erırendszerek eredıjét Határozza meg az erı és az erırendszer fogalmát. szerkesztéssel és számítással párhuzamos Mutassa be a vektorokkal végezhetı hatásvonalú erırendszerek esetében. alapmőveleteket (erık felbontása, összegzése). Határozza meg az erırendszerek eredıjét Ismertesse az erırendszer eredıjének fogalmát. általános hatásvonalú erırendszernél Számítsa ki a forgatónyomatékot. szerkesztéssel: Határozza meg az erıpár fogalmát, számítsa ki részeredık módszerével és

forgatónyomatékát. kötélábra módszerrel. Ismertesse a statika alaptételeit: Ismertesse a nyomatéki tétel szerepét a súlypont erıháromszög tétele, két erı egyensúlyának feltétele, egyensúlyi erırendszer hozzáadása, eltávolítása, hatás-ellenhatás törvénye. meghatározásban. Írja fel és magyarázza el a nyomatéki tételt. Határozza meg szerkesztéssel tetszıleges síkidom súlypontját. Határozza meg az erırendszerek eredıjét szerkesztéssel és számítással: Számítsa ki tetszıleges síkidom statikai nyomatékát. Számítsa ki összetett síkidom súlypontját. közös hatásvonalú, közös pontban metszıdı Definiálja a megoszló erırendszer fogalmát, mutassa be jelölését és rajzolja be eredıjét. erırendszerek esetében. Ismertesse a súlypont és a súlyvonal fogalmát. Ismertesse tetszıleges síkidom statikai nyomatékának kiszámítási elvét. Számítsa ki egyszerő síkidom súlypontját. Ismertesse a megoszló erırendszer eredıjének meghatározási módszereit. Szerkessze meg megoszló erırendszer eredıjét kötélsokszög módszerrel. Írja fel a stabilitás kiszámítására alkalmas összefüggést. 3.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Sorolja fel a kényszerek fajtáit és jellemzıit. Ismertesse a reakcióerı támadáspontjának nagyságát és értelmét: Mutassa be rajzvázlatokkal, hogy a reakcióerı támadáspontja, iránya és értelme (irányítása) milyen módon alakul az egyes statikai kényszerek esetében. támasz, kötél, statikai rúd, csukló és befogás esetén. Ismertesse általában az egyensúlyban lévı összetett síkbeli szerkezetek vizsgálatának módját. Határozza meg szerkesztéssel és számítással az összetett síkbeli szerkezetek reakcióerıit. Ismertesse három, közös síkban fekvı erı egyensúlyának feltételeit. 3.3 Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók Osztályozza a tartókat kialakítás szempontjából. Definiálja a kéttámaszú tartót, rajzvázlaton mutassa be a szabványos jelöléseit. Mutassa be az egyes tartók igénybevételeit. Sorolja fel a tartók vizsgálata során megoldható feladatokat. Sorolja fel a reakcióerı számítás fı lépéseit koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú tartónál. Ismertesse rajzvázlat alapján a tartót adott keresztmetszetében terelı nyomaték számítását. Ismertesse a nyíróerı ábra szerepét a maximális nyomaték helyének meghatározása szempontjából. Mutassa be lépésenként a nyíróerı ábra szerkesztését. Ismertesse a kötélsokszöget és a vektorábrát, elemezze kapcsolatukat. Határozza meg a reakcióerıket szerkesztéssel adott, koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú tartónál. Mutassa be szerkesztéssel a hajlító nyomaték meghatározásának módját. Határozza meg szerkesztéssel és számítással adott, koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú tartónál a maximális hajlító nyomatékot. Szerkesztéssel határozza meg egy adott befogott tartónál adódó reakcióerıket, a veszélyes keresztmetszet helyét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát, majd ellenırizze számítással a szerkesztés helyességét. Határozza meg számítással és szerkesztéssel egy

Ismertesse a veszélyes keresztmetszet meghatározásának helyét a szerkesztésbıl leolvasott adatokból. Végezze el szerkesztéssel és számítással koncentrált erıkkel terhelt kéttámaszú és befogott tartók statikai vizsgálatát. adott, egyik végén befogott tartó reakcióerıit és reakciónyomatékát. Szerkessze meg egy adott, egyik végén befogott tartó nyomatéki- és nyíróerı ábráját. Mutassa be vázlaton a megoszló teheléső tartók reakcióerıinek és hajlító nyomatékának megszerkesztését. Mutassa be vázlaton a megoszló terheléső tartó nyíróerı ábrájának megszerkesztését, határozza meg a veszélyes keresztmetszet helyét és a maximális hajlító nyomatékot. Számítsa ki a megoszló terheléső tartó veszélyes keresztmetszetének helyét és a maximális hajlító nyomatékot. 3.4 Igénybevételek Ismertesse a szilárdságtan tárgyát, feladatát. Határozza meg az igénybevétel fogalmát. Sorolja fel az egyszerő igénybevételeket. Mutassa be az igénybevételek meghatározásának módját tetszıleges keresztmetszetben. Határozza meg a normálfeszültség és a csúsztatófeszültség fogalmát. Ismertesse és elemezze a lágy, szívós és rideg acél szakítódiagramját, értelmezze a feszültségeket és az alakváltozást. Mutassa be a Hooke törvényt. Értelmezze a biztonsági tényezıt. Határozza meg a kéttámaszú tartó igénybevételét átmetszı módszerrel. Ábra segítségével mutassa be a normál- és a csúsztatófeszültség kialakulását. Értelmezze a mértékadó igénybevétel és keresztmetszet fogalmát. Mutassa be a Hooke törvény alkalmazását. Definiálja a mértékadó szilárdsági jellemzıt és a megengedhetı feszültséget. Ismertesse a megengedhetı feszültség meghatározását a szakítószilárdságból illetve a folyáshatárból. Ismertesse a fáradt törés jellegét, okát. Ismertessen a fáradt törés elkerülésére alkalmas szerkezeti megoldásokat. 3.5 Méretezés egyszerő igénybevételre Mutassa be a méretezést és az ellenırzést, a terhelhetıség meghatározását húzó igénybevétel esetén. Számítsa ki megadott adatok alapján a húzó igénybevétellel terhelt állandó keresztmetszető rúd szilárdságilag szükséges keresztmetszetét. Definiálja a nyomó igénybevételt és írja fel feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Határozza meg a felületi nyomás és a palástnyomás fogalmát. Definiálja a tiszta hajlító igénybevételt. Mutassa be egyszerő tartókon a hajlító igénybevételkor elvégezhetı méretezést, ellenırzést és terhelhetıség meghatározást. Ismertesse a nyíró igénybevételt és a feszültség kiszámításának módját. Vázlattal ismertesse a tiszta csavaró igénybevételt. Írja fel a csavaró feszültség kiszámítására szolgáló összefüggést. Ismertesse a csavarónyomaték kiszámítását a az erı és erıkar illetve az átvitt nyomaték esetében. Számítsa ki megadott adatok alapján egy húzó igénybevétellel terhelt rúd szükséges keresztmetszetét és az ehhez tartozó legkisebb átmérıjét. Számítsa ki ismert szilárdsági tulajdonságú és geometriájú kötıcsavar megengedhetı terhelését húzó igénybevételkor. Számítsa ki lineáris hıtágulást feltételezve a hımérséklet csökkenés hatására létrejött hosszváltozást. Számítsa ki alakváltozás gátlása esetén egy rúdban a hımérsékletváltozás hatására keletkezı feszültséget. Mutassa be és értelmezze a fellépı alakváltozást és feszültségeloszlást húzó igénybevétel esetén. Méretezzen, ellenırizzen egyszerő gépalkatrészt hajlításra és határozza meg a terhelhetıséget. Mutassa be az alakváltozást nyíró igénybevétel esetén és számítsa ki ismert alap adatokkal az alakváltozási szöget. Végezzen méretezést, ellenırzést, terhelhetıségi számítást tiszta nyírás esetén. Ábrázolja vázlaton és indokolja a kör keresztmetszető rúdban keletkezı csavaró feszültség eloszlását. Definiálja a poláris másodrendő nyomatékot. Számítsa ki a poláris másodrendő nyomatékot és a keresztmetszeti tényezıt kör- és körgyőrő

szelvénynél. Számítsa ki ismert nagyságú csavaró nyomatékkal terhelt, ismert mérető, körgyőrő keresztmetszető tengelyen fellépı legnagyobb és legkisebb csavaró feszültséget. Mutassa be az alakváltozáskor fellépı szögelfordulás kiszámításának módszerét. 3.6 Méretezés összetett igénybevételre Definiálja az összetett igénybevételt. Ismertesse az összetett igénybevételek fajtáit. Értelmezze az egyirányú összetett igénybevételt és ábrázolja az egyirányú feszültségi állapotot. Definiálja az eredı (redukált) feszültség fogalmát. Mutassa be az eredı feszültség kiszámításának módszerét egyirányú összetett igénybevétel esetén. 4. Gépelemek-géptan TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 4.1 Kötıgépelemek, kötések Válassza meg és ábrázolja a különféle szegecskötési megoldásokat Ismertesse a hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések kialakítását. Ábrázolja és jellemezze a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket. Mutassa be a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. Ismertesse az ékkötések jellemzıit, alkalmazásuk korlátait. Ismertesse a reteszkötés elemeit terhelı erık irányát és nagyságát. Ismertesse a bordástengely kötések jellemzıit, alkalmazásukat. Végezze el hegesztett, forrasztott, ragasztott kötés szilárdsági ellenırzését, méretezését. Határozza meg zsugorkötésnél a szükséges túlfedés értékét, a kialakítandó hımérsékletkülönbséget, a felsajtolás erıszükségletét. Ismertesse a zsugorkötési eljárás technológiáját. Méretezze szilárdsági szempontból adott rendeltetéső és elrendezéső menetes szerkezetek elemeit (orsó, anya). Ismertesse a reteszkötéseknél biztosítandó illesztés jellegét. Ismertesse az axiális helyzetbiztosító elemeket. Ismertesse a csapszeg- és szegkötések illesztési elıírásait. 4.2 Rugók és lengéscsillapítók Ismertesse a rugók feladatát. Jellemezze és vázolja fel a jellegzetes rugótípusokat. Ismertesse az adott feladatnak legjobban megfelelı rugó kiválasztásának elvét. Ismertesse a lengéscsillapítók feladatát, szerkezeti részeit és mőködésének elvét. Jellemezze karakterisztikájuk alapján az egyes rugókat. Végezze el adott terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke alapján a laprugó szilárdsági méretezését. Mutassa be a csillapítatlan rezgések káros következményeit és a rezgés, illetve a lengéscsillapítás lényegét. 4.3 Csövek, csıszerelvények Vázlattal mutassa be a különbözı anyagú és rendeltetéső csıvezetékeknél alkalmazott csıkötési megoldásokat. Ismertesse a csıkiegyenlítı, alátámasztó és felfüggesztı szerkezetek kialakítását, a velük szemben támasztott követelményeket. Ismertesse a különbözı halmazállapotú és hımérséklető, vegyi hatású és nyomású anyagok szállítására alkalmas csıvezeték anyagának kiválasztási elveit. Mutassa be a különbözı anyagú és rendeltetéső csıvezetékeknél alkalmazott tömítı- és

Mutassa be a közeg áramlását szabályozó, szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, mőködését. hıszigetelı anyagokat, ismertesse kiválasztásuk elveit. Jellemezze a közeg áramlását szabályozó, szerelvényekkel elérhetı szabályozhatóság mértékét (csapok, szelepek, tolózárak). Ismertesse a tömítések funkcióját, a nyugvó- és mozgó alkatrészek tömítéseinek típusait, jellemzıit, alkalmazásukat. 4.4 Tengelyek, csapágyazások Határozza meg szilárdsági számításokkal a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. Ismertesse a siklócsapágyak jellegzetes szerkezeti kialakításait. Ismertesse a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a különbözı irányú terhelések felvételére alkalmas gördülıcsapágy szerkezeteket. Válassza ki a célnak megfelelı csapágyat katalógusból. Ismertesse a leggyakoribb csapágy beépítési és rögzítési megoldásokat. Mutassa be a gördülıcsapágyak kenési, tömítési és porvédelmi megoldásait. Mutassa be a tengely rendeltetésének és igénybevételének ismeretében a célnak leginkább megfelelı anyag, alak és keresztmetszet megválasztását. Ismertesse a tengely és a csapágyazás kapcsolatának kiválasztási elvét. Ismertesse a tengely terhelésének, üzemi viszonyainak ismeretében az alkalmazható csapágy típusának megválasztási elveit. Vázlatokkal mutassa be és ismertesse az érintkezı felületeken kívánatos teherbíró olajfilm kialakulásának feltételeit és folyamatát. Sorolja fel a megfelelı csapágy kiválasztásához felveendı jellemzıket. Ismertesse a csapágy beépítési és rögzítési megoldásokból az adott esetre leginkább megfelelı típus kiválasztásának elvét. 4.5 Tengelykapcsolók Ismertesse az alábbi tengelykapcsoló csoportokból egy-egy típusnak a mőködését: merev tengelykapcsolók rugalmas tengelykapcsolók, kiegyenlítı tengelykapcsolók, súrlódó tengelykapcsolók önmőködı tengelykapcsolók Ismertesse az összekötendı tengelyek viszonylagos helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az átviendı nyomaték nagyságának függvényében a célnak leginkább megfelelı tengelykapcsoló-szerkezet kiválasztását. Készítsen elvi vázlatot az egyes tengelykapcsoló csoportokból, egy-egy kiválasztott tengelykapcsolóról. Válassza ki a nyomatékátvitelkor igénybevett szerkezeti elemeket. 4.6 Fékek Ismertesse a fékek fı szerkezeti kialakításait (pofás fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúpos fék, villamos fékek), megoldásait. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékezésben közvetlenül résztvevı elemeket (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík-, illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.). Elemezze az adott szerkezető fékberendezésen a mozgó tömegek fékezésekor végbemenı energiaátalakulás folyamatát. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékek rendeltetését (rögzítıfék, üzemi fék, süllyesztı fék, vészfék). Ismertesse a fékek mőködtetésének megoldásait (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromágneses). Számítsa ki a fékezés erı-, illetve nyomatékszükségletét. 4.7 Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások Ismertesse a különbözı súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomaték átszármaztató elemeinek anyagát, igénybevételét, méretezési elvét, az áttételt befolyásoló geometriai jellemzıit. Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a dörzshajtások jellemzı elrendezéseit, alkalmazási területeit. Ismertesse az összekötendı tengelyek viszonylagos helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendı nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében a célnak leginkább megfelelı hajtástípus kiválasztásának fıbb szempontjait. Számítsa ki laposszíj hajtásnál a szíj szükséges hosszúságát és keresztmetszeti méreteit.

Számítsa ki dörzskerékhajtásnál a csúszásmentes Ismertesse az üzemszerő szíjcsúszás (slip) nyomatékátvitelhez szükséges minimális hatását, befolyásolását és a szíjfeszítı összeszorító erı nagyságát. alkalmazásának szükségességét. Ismertesse az ékszíjhajtás szerkezeti kialakítását Ellenırizze a láncokat húzó igénybevételre. és mutassa be mőködését. Ismertesse a fogasszíj hajtások jellemzıit, Vázlatokkal mutassa be az ékszíjak típusait és az ékszíjtárcsák kialakítását. Méretezzen táblázatok és diagramok felhasználásával ékszíjhajtást. Ismertesse a lánchajtások jellemzıit, alkalmazási területeit. Mutassa be a különféle lánc és lánckerék kialakításokat. Mutassa be a lánchajtások elrendezéseit, gépelemeit, a lánc kiválasztásának módját. Ismertesse a fogaskerekek kapcsolódásának feltételeit. Mutassa be vázlaton az evolvens fogazat fı jellemzıit. Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú, valamint kúpkerék hajtásnál az elemi fogazás jellemzıit. Vázlaton mutassa be egy jellegzetes csigahajtás szerkezetét. alkalmazási területeit, a hajtás katalógusból való kiválasztásának módját. Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú, valamint kúpkerék hajtásnál a kompenzált fogazás jellemzıit és célját. Számítsa ki a hengeres fogaskerékpár geometriai méreteit kompenzált fogazat esetén. 4.8 Hajtómővek Ismertesse a hajtómővek funkcióit, csoportosításukat. Mutassa be egy jellegzetes hajtómő típus mőködését. Sorolja fel a hajtómővek adott feladatra való kiválasztásának szempontjait. Mutassa be a jellegzetes hajtómő típusok szerkezeti felépítését, mőködését, a teljesítménynyomaték és fordulatszám átvitel törvényszerőségeit. 5. Technológiai alapismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 5.1 Anyagismereti alapfogalmak Sorolja fel a gépészetben gyakorta használatos anyagok alapvetı fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait. Ismertesse a nyersanyag, alapanyag, elıgyártmány, segédanyag fogalmakat. 5.2 Fémtani alapfogalmak Ismertesse a fémek kristályrendszereit. Mutassa be a színfémek kristályosodásának fıbb jellemzıit. Mutassa be a vas allotróp átalakulását lehőlési és hevítési görbéjével. Ismertesse az ötvözet fogalmát, az ötvözés módját, az ötvözetet alkotó fémek kapcsolatát. Határozza meg a kétalkotós egyensúlyi diagram fogalmát, lényegét. Elemezze a lehőlés során lejátszódó folyamatokat, a kristályosodás folyamatát. Magyarázza el az ideális kétalkotós állapotábrák (Tamman-ábrák) kezelését. Rajzolja le az ikerdiagramot és jellegzetes koncentrációkban vezesse végig a lehőlést, nevezze meg a szövetelemeket. Elemezze az acélok hımérsékletváltozásakor lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit, illetve

perlit-ausztenit átalakulás mechanizmusát. Mutassa be a diffúziós átalakulás jelenségét. Ismertesse az acél gyors lehőtésekor fellépı martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, a keletkezı szövetszerkezeteket. Indokolja a széntartalom befolyását a keménységre. Hasonlítsa össze az izotermikus és a folyamatos hőtésre érvényes C-görbéket. Ismertesse az izotermikus, illetve a folyamatos hőlés során létrejövı szövetszerkezeteket. 5.3 Fémes szerkezeti anyagok Osztályozza a nyersvasakat és ismertesse jellemzı összetételüket. Csoportosítsa az acélokat összetétel és felhasználás szerint. Mutassa be az ötvözetlen acélokat a szövetszerkezet és a szilárdsági tulajdonságok összefüggése alapján. Osztályozza az ötvözött acélokat. Ismertesse az ötvözés célját és a jellemzı acélötvözık hatásait. Ismertesse a nyersvas és az öntöttvas közötti különbséget. Jellemezze az alumínium tulajdonságait, a szennyezı- és ötvözıanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. Ismertesse a réz tulajdonságait, elıállítását, ötvözeteit, felhasználási területeit. Ismertesse a leggyakoribb ötvözıanyagok és szennyezıanyagok hatását az acél tulajdonságaira. Jellemezze az öntöttvasak szövetszerkezetét. Mutassa be a használatos acél és öntöttvas anyagok fıbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzıit, az acél és öntöttvas szabványok rendszerét. Ismertesse az alakítható, valamint az önthetı alumíniumötvözeteket, ötvözıanyagaik hatását a hıkezelhetıségre, valamint szabványos jelölésüket. Mutassa be a magnézium és ötvözeteinek tulajdonságait, az alakítható és az önthetı magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket. Jellemezze a titánt és ötvözeteit, felhasználási területüket. Mutassa be a horganyt és ötvözeteit, jellemzı felhasználási területeiket. Mutassa be az alakítható, valamint az önthetı rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket, felhasználási területüket. Ismertesse az egyéb rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függı felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszforbronz). 5.4 Nemfémes szerkezeti anyagok Határozza meg a mőanyag fogalmát. Sorolja fel a mőanyagok elınyös és hátrányos tulajdonságait. Sorolja fel a mőanyagok fı csoportjait és ismertesse legjellemzıbb tulajdonságaikat: temoplasztok, duroplasztok, elasztomerek. Jellemezzen és mutasson be az alábbiak közül egy kijelölt nemfémes anyagfajtát, tulajdonságaik és felhasználási területük alapján: kerámiák, üveg, fa, papír, textilanyagok, bır, kenıanyagok. Ismertesse a monomerek átalakítási folyamatát. Vázolja fel a polimerek szerkezetét. Csoportosítsa a mőanyag késztermékek fontosabb elıállítási eljárásait. 5.5 Forgácsnélküli megmunkálások Jellemezze az öntési eljárásokat az alkalmazott Értelmezze az öntészeti minta, a ráhagyások, a minta, a forma jellege, a forma anyaga valamint forma és a mag fogalmát. a formázás módja szerint. Ismertesse az öntvénytisztítás feladatát, Csoportosítsa a melegalakító eljárásokat. eljárásait, a jellemzı öntvényhibákat. Ismertesse a szabadonalakító kovácsolás Definiálja a képlékenység fogalmát és az szerszámait, mőveleteit. alakítási szilárdságot. Mutassa be a süllyesztékes kovácsolást. Jellemezze a különféle képlékenyalakító Ismertesse a hengerlés berendezéseit, anyagait, eljárásokhoz alkalmazott anyagok fı technológiáját. tulajdonságait. Ismertesse a sajtolás berendezéseit, anyagait, Ismertesse az alakítás hatását az anyag technológiáját. szerkezetére a képlékenyalakító eljárások során.

Jellemezze a kovácsoló eljárásokat, méretpontosság és sorozatnagyság szempontjából. Ismertesse a süllyeszték kialakításának szempontjait. Jellemezze a hengerlési folyamatot hımérséklet, gyártmány és berendezése alapján. Jellemezze a sajtolási folyamatot gyártmány és berendezése alapján. 5.6 Hıkezelések Csoportosítsa az ipari vasötvözetek hıkezelı eljárásait. Ismertesse az acél hıkezelési eljárások célját, a hıkezelı eljárások szakaszait. Definiálja az edzhetıség és az átedzhetıség fogalmát. Ismertesse a hevítés, a hıntartás valamint a hőtés jellemzıit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat. Jellemezze a gyakorlati hıkezelı eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, edzés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhetı anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket. Ismertesse az ötvözı anyagok befolyását az anyag hıkezelhetıségi tulajdonságaira. Csoportosítsa az öntészeti vasak hıkezelését. Rajzolja fel a technológiai diagramokat és ezek segítségével ismertesse a szürkevas hıkezelését: a feszültségcsökkentı izzítást, a lágyítást, a keményítı hıkezelést és a szívósságfokozó hıkezelést. Mutassa be a réz és rézötvözetek hıkezeléseit a feszültségcsökkentést és az újrakristályosító lágyítást. Ismertesse az alumínium és ötvözeteinek jellegzetes hıkezeléseit, a lágyítást és a nemesítést. Jellemezze az anyagtulajdonság-változtatás módjait anyagrészecskék bevitelekor (cementálás, nitridálás, alitálás, kromálás stb.). Mutassa be a kérgesítı eljárásokat (lángedzés, indukciós edzés, betétedzés) és felhasználási területüket. 5.7 Hegesztés Jellemezze a hegesztést és definiálja a hegeszthetıség fogalmát. Csoportosítsa a hegesztı eljárásokat. Jellemezze lánghegesztést, az égıgázok fajtáit, felhasználási területüket. Ismertesse a lánghegesztés technológiáját. Ismertesse a nyíltívő kézi villamos ívhegesztés technológiáját. Csoportosítsa és jellemezze a fedettívő hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket. Ismertesse a hegesztés során fellépı hibákat. Ismertesse a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását. Sorolja fel a hegesztési feszültségek keletkezésének okait. Ismertesse a hegesztı ívben lejátszódó folyamatokat. Ismertesse a hegesztı áramforrásokat, a hegesztés szerszámait és segédberendezéseit. Hasonlítsa össze az egyenáramú és a váltakozó áramú hegesztés jellemzıit. Jellemezze a védıgázas ívhegesztésnél alkalmazott védıgázok szerepét, fajtáit. Ismertesse az AWI, az AFI valamint a CO 2 védıgázas hegesztı eljárásokat. Ismertesse az ellenállás-hegesztések fizikai alapjait. Csoportosítsa a sajtolóhegesztési eljárásokat. 5.8 Forrasztás Definiálja a forrasztást. Osztályozza a forrasztási technológiákat a forrasztás hımérséklete szerint. Ismertesse a lágy, valamint a keményforrasztás forraszanyagait és jellemzı alkalmazási területeiket. Ismertesse a folyasztószer feladatát, jellemzı tulajdonságait. Ismertesse a forrasztás fizikai folyamatát. Sorolja fel a forrasztás elınyeit, hátrányait. Sorolja fel, és röviden ismertesse a folyasztószer bevitelének módjait. Ismertesse a különleges forrasztási eljárások közül az indukciós forrasztást, az ellenállásforrasztást és a mártóforrasztást. 5.9 Mőanyagok megmunkálása Ismertesse a duroplaszt termékek elıállítására szolgáló eljárásokat, a készített termékeket és Rajzolja le vázlatosan és ismertesse a termoplaszt termékek elıállítására szolgáló

jellemzı felhasználási területeiket: extrudálást. Ismertesse az extrudálás alapanyagait, a készített sajtolás, fröccsöntés. termékeket és jellemzı felhasználási területeiket. 6. Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 6.1 Alapfogalmak Sorolja fel az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit. Ismertesse a szinuszos váltakozó feszültség elıállításának elvét, valamint az áram és feszültség jellemzıit. Ismertesse a háromfázisú feszültség elıállításának elvét. Mutassa be a csillagkapcsolást és a háromszögkapcsolást. Értelmezze az áramkörökben a teljesítmény a munka és a hatásfok fogalmát, valamint a látszólagos-, a meddı- és a hatásos teljesítmény fogalmát. Számítsa ki a teljesítményt, a munkát és a hatásfokot, valamint a látszólagos-, a meddı- és a hatásos teljesítményt. Végezzen számításokat egyenáramú áramkörökben az alaptörvények alkalmazásával (az Ohm- és a Kirchhoff-törvények). Értelmezze a szinuszos váltakozó feszültség és áram ábrázolását. Végezzen ellenállásokkal kapcsolatos alapszámításokat (az ellenállás függését a vezetı adataitól, az ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásának számításait). Végezzen R, L és C elemekkel kapcsolatos alapszámításokat. 6.2 Áramköri elemek Ismertesse a villamos áramköri elemek Ismertesse a fontosabb félvezetık mőködésének mőködési elvét, felépítését, fajtáit. fizikai alapjait (p-n átmenet). Definiálja az elektronikai elemek fogalmát. Rajzolja le és elemezze a félvezetık U-I Ismertesse egy kijelölt félvezetı elvi mőködését karakterisztikáit. (dióda, tranzisztor, tirisztor, diac, triac) és Mutassa be az elektronikai építıelemek jellemzı gyakorlati alkalmazási területét. legjellemzıbb ipari alkalmazási területeit. 6.3 Transzformátorok Indokolja a transzformátor alkalmazásának szükségességét és sorolja fel fı alkalmazási területeit. Az indukció jelenségét alkalmazva, magyarázza el a transzformátor elvi felépítését és mőködését. Ismertesse transzformátor-törvényeket, értelmezze a feszültség áttételt, az áram áttételt, menetszám áttételt, végezzen ezekkel kapcsolatos alapszámításokat. Sorolja fel a jellegzetes transzformátortípusokat és ismertesse fıbb alkalmazási területeiket. Rajzolja fel a transzformátor U-I jelleggörbéjét. Magyarázza el a transzformátorok mőködését üresjáráskor, terheléskor és rövidzáráskor. Ismertesse transzformátor veszteségeit: a rézés vasveszteség lényegét. Ismertesse a transzformátorok veszteségeinek csökkentési lehetıségeit. Számítsa ki a transzformátor hatásfokát. Ismertesse az egy- és a háromfázisú 6.4 Transzformátortranszformátorok szerkezeti felépítését és típusok alkalmazási területeit. Ismertesse a háromfázisú transzformátorok kapcsolási módjait. Mutassa be a takarékkapcsolású