2009. évi....törvényjavaslat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáró l 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban : Kt.) 9. -ának (8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésb e való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy a fels őoktatási intézménybe történ ő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy vizsgatantárgyaibó l kell emelt szintű követelményekre épül ő vizsgát teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmány i versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi. A Kt. 17. -ának (8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2. (8) A közoktatásért felelős miniszter - rendeletben - határozza meg, hogy a tanár milyen feltételek megléte esetén vehet részt a nem szakrendszer ű oktatásban. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is. A Kt. 19. -ának (8) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki : 3. A pedagógus-továbbképzés programjának biztosítania kell, hogy a résztvev ő - a gyakorlati követelmények kivételével - az el őírt követelményeket felkészítésen való részvéte l nélkül, önképzés keretében is elsajátíthassa. 4. A Kt. 40. -a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (3)-(13) bekezdé s számozása (4)-(14) bekezdésre módosul : "(3) A szervezeti és működési szabályzatban meghatározhatók azok a közoktatás i intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelez ő a közoktatási intézmény területén tartózkodó szül őknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek." 2
5. A Kt. 102. -a a következ ő (4) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(6 ) bekezdésének számozása (5)-(7) bekezdésre változik : (4) Intézmény vezet ői megbízás annak adható, akinek az intézményvezet ői pályázathoz készített vezetési programját a nevel őtestület, az alkalmazotti közösség, az iskolai szül ői szervezet (közösség), az iskolai diákönkormányzat szavazásra jogosult tagjai együtte s létszámának legalább negyven százaléka támogatta. A támogatásról titkos szavazáson kel l dönteni. Nem kell alkalmazni az e bekezdésben foglaltakat, ha az intézmény vezet ői pályázatot harmadszor kell kiírni, azért, mert az el őző két alkalommal kiírt pályázati eljárásban egyik pályázó sem kapta meg az ebben a bekezdésben meghatározott támogatást. A fels őoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban : Ftv.) 42. (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki és egyúttal hatályát veszti az Ftv. 42.* (2) bekezdése els ő mondata : 6. A felvételi eljárást megel őzően legalább két évvel a Kormány határozza meg, hogy a fels őoktatási intézménybe történő felvételhez az egyes alapszakok esetében az érettség i vizsga mely (egy vagy kett ő) vizsgatantárgyából kell emelt szintű követelményekre épülő vizsgát teljesíteni. 7. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. -a (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki, a jelenlegi második mondat a harmadik helyr e kerül : Közoktatási intézmények vezetőinek kinevezéséhez a közoktatásról szóló törvén y el őírhatja a vezetői program véleményezésére jogosult intézményi közösségek meghatározot t mértékű támogatását. 8. (1) A 3. rendelkezését e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett továbbképzés i programokra kell alkalmazni. A korábban akkreditált pedagógus-továbbképzési programoka t 2011. szeptember 1-ig kell a 3. -nak megfelel ően átalakítani. A továbbképzések követelményeit, tartalmi és nyilvántartási feltételeit, bejelentési és ellen őrzési rendjé t Kormány 2010. június 30-ig rendeletben szabályozza. (2) A közoktatásért felel ős miniszter 2010. március 31-ig kiadja az 5. alkalmazásához a közoktatási intézményekben szükséges eljárásokat szabályozó miniszteri rendeletet. Az 5. rendelkezéseit 2010. március 31-et követően elbírált pályázatok esetében kell alkalmazni. (3) A kormány a 6.* szerinti kormányrendeletet 2010. március 31-ig az érintett képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények javaslatainak megkérését követ ően adj a ki. 3
(4) Az 1. és a 6. rendelkezéseit els ő alkalommal a 2012 szeptemberében induló fels őoktatás i képzésre történő jelentkezések során kell alkalmazni. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 9. (2) Ez a törvény a kihirdetését követő 20. napon hatályát veszti. Általános indokolás A törvényjavaslat négy területen vezet be új szabályozást : 1) A diplomát adó fels őoktatási képzésbe történ ő bekapcsolódást elv vagy ké t tantárgyból letett sikeres emelt szint ű érettségi vizslához köti. Ez a szabályozás visszatérést jelent a kétszintű érettségi eredeti koncepciójához. Annak lényege ugyanis az volt, hogy a középszint ű érettségi követelményei tantárgyankén t igazodnak az általános műveltséghez szükséges szinthez, s az adott fels őoktatási képzésb e történ ő bekapcsolódáshoz meghatározott tantárgyból vagy tantárgyakból emelt szint ű érettségi vizsga letétele lett volna szükséges. Ez az utóbbi követelmény bevezetése elmaradt, s mára világossá vált, hogy ez egyaránt rontotta a középiskolák magas színvonalú képzéséne k esélyeit és a fels őoktatás képzési színvonalát. Ma a fels őoktatási intézmények alaptárgyakbó l kényszerülnek felzárkóztató foglalkozások beiktatására, mert a középszintű érettségivel érkező fiatalok tudásszintje nem teszi lehet ővé a tervezett képzés megkezdését. A felsőoktatás tömegesítését és az elengedhetetlen teljesítmények megkövetelését össze kell egyeztetni. Fontos, hogy alapszakonként a hallgatók ugyanazon tantárgyból vagy tantárgyakból tegyenek emelt szintű vizsgát, hiszen a fels őoktatási képzés csak így épülhet a középiskolába n elsajátított (elsajátítandó) tudásra. Javaslatunk szerint 2010 márciusáig kell a kormányna k meghatározni, hogy a 2012-ben indítható alapszakok esetében alapszakonként mel y tantárgyból, tantárgyakból szükséges az emelt szintű vizsga. Ennek alapján a jelenlegi 10. osztályosok 2010 tavaszán el tudják dönteni, mely tantárgyakból készülnek fel emelt szint ű vizsgára, így nem lesz akadálya annak, hogy ezt a követelményt a 2012 őszén induló alapképzés esetében alkalmazni lehet. Addig az id őpontig a korábban érettségizettek is felkészülhetnek az emeltszint ű vizsga letételére, ha 2012-ben, vagy azt követően kívánnak bekapcsolódni diplomát adó fels őfokú képzésbe. A javaslat megvalósításához a közoktatás rendszerében ma is rendelkezésre állnak a feltételek az emelt szintű vizsgákra való felkészüléshez és kidolgozott a középiskoláktó l független vizsgáztatási rendszer. A fels őoktatásban pedig költségcsökkenés eredményez, hiszen nem kell felzárkóztató foglalkozásokat beiktatniuk. 2) Növeli a közoktatási intézmény közösségeinek jogkörét a vezetői pályázatok elbírálásba n Az Alkotmánybíróság 7/1991. (IX. 24.) határozatában megsemmisítette azt a miniszteri rendeletet, amely a tantestületeknek vétójogot biztosított az intézményvezet ők kinevezésében. A szabályozás alkotmányellenes volt, mert miniszteri rendelet felülírta a törvényi szabályozást. Jelen javaslat nem a vétójogot állítja vissza, hanem abból indul ki, hogy a hatályo s közoktatási törvény döntési jogkörrel ruházza fel a tantestületeket az intézmények pedagógiai 4
programjának kidolgozásában, s számos esetben lehetetlenült el az iskolai munka azért, mert a kinevezett vezető programja és a tantestület által támogatott pedagógiai program nem felel t meg egymásnak. A módosítási javaslat a pályázó vezet ői programjának meghatározott (40%-os ) támogatáshoz köti a vezet ői megbízást. Ebben nem csak a tantestület, hanem például a szül ői közösség képvisel őinek szavazata is szerepet kap. Mivel az Alkotmánybíróság korábbi döntése arra is kitért, hogy az intézményvezetők esetében az önkormányzatok megbízási jogkörét a 2/3-os önkormányzati törvény biztosítja, így javaslatunk - a törvényalkotás alkotmányos szabályait is figyelembe véve a z önkormányzati törvény módosítását is tartalmazza. A közoktatásról szóló törvény a vezet ő i megbízáshoz több feltételt is előír, ezek közé kerül a pályázó vezet ői programjának támogatása. A szabályozás arra ösztönzi az iskolai közösségeket és a fenntartót is, hogy olya n pályázót támogassanak, akinek a programját kölcsönösen el tudják fogadni. A javaslat tartalmaz garanciális szabályt is arra az esetre, ha az intézmény vezetésére pályázó k programját az iskolai közösségek sorozatosan elutasítják. A javaslat tekintetbe veszi a közoktatási intézmények azon sajátosságait, hogy igazá n eredményes, a gyermekek valóságos érdekét szolgáló munka csak a fenntartó, a z intézményvezet ő és az iskolai közösségek együttm űködésén alapulhat. Ezt az együttműködést, egymás véleményének meghallgatását és lehet őség szerinti figyelembe vételét segíti ez a módosítási javaslat. 3) A közoktatást érint ő néhány további kérdést pontosít a törvényjavaslata pedazó2usok mindennapi életében. A nem szakrendszerű oktatásban mindazon pedagógusok taníthatnak a javaslat szerint, akik az adott évfolyamon egyébként taníthatnak a képesítésük alapján. Az oktatásért felel ős miniszter - rendeletben további feltételeket írhat elő. A pedagógusok továbbképzését a gyakorlati képzés kivételével egyén i felkészüléssel is lehetővé teszi a javaslat, illetve el őírja, hogy a továbbképzési programokat úgy kell átalakítani, hogy a képzési követelményeknek a pedagógus ilyen módon is elege t tehessen. 4) Intézményi előírások külső személyekkel szemben (a korábban benyújtott javaslatunkat illesztettük ebbe a javaslatba is ) Az elmúlt években nem egyszer alakult ki konfliktushelyzet a közoktatás i intézményekben amiatt, hogy a területére belép ő személyek megzavarták az intézményben folyó pedagógiai tevékenységet. A hatályos rendelkezések alapján el lehet járni azokka l szemben, akik az intézményben munkát végeznek, illetve azokkal szemben is, akik az adot t intézménybe felvételt nyertek. A javaslat ahhoz teremti meg a törvényi kereteket, hogy a z intézménnyel közvetlen jogi kapcsolatban nem álló személyekkel szemben i s követelményeket fogalmazhasson meg az intézmény, s szabálysértési eljárásban felel ősségr e lehessen vonni azokat a személyeket, akik az intézményi szabályokat megsértik. 5
Részletes indokolás (az 1. -hoz) Diplomát adó fels őoktatási képzésbe (alapképzésbe) csak az az érettségi bizonyítvány jogosít, amely a kormányrendeletben meghatározott egy vagy két tantárgyból letett emelt szintű érettségi vizsgát igazol. (a 2. -hoz) A nem szakrendszerű oktatásban taníthat a pedagógus, ha az adott évfolyamon egyébként i s taníthat. A javaslat megszünteti a kötelez ő 120 órás továbbképzés el őírását. Erre a jöv őben az intézményvezető kötelezheti a pedagógust. (a 3. -hoz) A szabályozás biztosítja, hogy a pedagógus önálló felkészüléssel is eleget tehesse n továbbképzési kötelezettségének. (a 4. -hoz) Az elmúlt időszakban sokszor okozott problémát, hogy a közoktatási intézményekbe belép ő szül ők vagy más rokonok konfliktusba keveredtek a pedagógusokkal, megzavarták az intézmény működését. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy az intézményi szervezeti é s működési szabályzat kiegészüljön azokkal a rendelkezésekkel, amelyek megtartása kötelez ő azokra, akik belépnek a közoktatási intézménybe. A közoktatásról szóló törvény javasolt módosítása esetén az egyes szabálysértésekr ől szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet közoktatásra vonatkozó szabálysértési tényállásai kiegészülhetnek a következők szerint: Az a szülő vagy gyám, aki a közoktatási intézmény területén botrányt okoz 150.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez a törvényi módosítás tehát alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson az iskolai er őszak elleni fellépéshez. (az 5. -hoz) A szabályozási javaslat az iskolai közösségek szerepét er ősíti az intézményvezetői pályázat vezetői programjának elbírálásában, egyúttal érdekeltté is teszi az iskolai közösségeket, hog y számukra elfogadható programmal is induljanak az intézményvezetői pályázatokon. (a 6. -hoz) A javaslat a fels őoktatási törvénybe is átvezeti az emelt szintű érettségi el őírását. (a 7. -hoz) A javaslat az önkormányzati törvénybe is átvezeti az intézményvezetői megbízás új szabályát. (a 8. -hoz) Az új szabályok hatálybalépéséhez szükséges rendeletek kiadását szabályozza. A törvény hatálybalépését szabályozza. (a 9. -hoz) Budapest, 2009. október 20.
Tatai-Tóth András r. Szabó Zoltán Deák Istvánné j otkaajj e / Földesi Zoltán Kormos Déne s Dr. Kolber istván Mohácsi József zabó (Gyula Tóth Tiborné dr. Dr. Magda Sándor Alexa György Alföldi Albert Fedor Vilmos Halmiam Gáborné Dr. Jánosi György Dr. Schiffer János Dr. Vitányi Iván
Dr. Schvarcz T Keleti György Zatykó J os Dr. T' János Dr Igorváth Klára Lukács Zoltán
lel ~a n~ nn i 1üiüüm i2. F'aiuiTfl _,._'I1 fli4il i'l f If_ '. y I f! T I (I.~ A mü.mii űi...., ' ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Törvényjavaslat kezdeményezés e Dr. Katona Béla úrnak, az Országgy űlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Mellékelten - a Házszabály 85. (2) bekezdése alapján - benyújtjuk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolásá t mellékelten csatoljuk. Budapest, 2009. október 20.