Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Intézményi önértékelés elvárásrendszere 2015.12.10.
Tartalom Bevezetés... 3 Pedagógus modul... 4 Vezetői modul... 19 Intézményi modul... 29
Bevezetés A standard elvárásainak és az intézményi elvárások viszonya
I. Elvárásrendszer Pedagógus modul Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak, illetve a habilitációs, rehabilitációs tevékenység tartalmának és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak, illetve a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek tartalmának és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket tartalmaz Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli a tanulók képességeihez igazítottan (ép értelmű, SNI, értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott). Tanítványaiban törekszik kialakítani az online információk befogadó képességét, feldolgozásának lehetőségeit. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) PP 11. o. 6. o. 7. o. 9. o. 16. o. 14. o. 15. o. 37. o. 40.o. 22. o.
Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembevételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását részesíti előnyben. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) 68. o. Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA - ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás tanulás eredményességét segítetik. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA - ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segíthetik. 30-40. o.
Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket, speciális eszközöket, a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy, illetve a habilitációs, rehabilitációs tevékenység tartalmának tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket, speciális eszközöket a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy, illetve a habilitációs, rehabilitációs tevékenység tartalmának tanításához szükséges tantervi és módszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. 16. o.
Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási- tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, egyéni képességeit, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait. Tudatosan tervezi a tanóra/foglalkozás céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulásitanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, egyéni képességeit, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait. Tudatosan tervezi a tanóra/foglalkozás céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. PP 40. o. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Az órát/foglalkozást a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra /foglalkozás eredményességének függvényében felülvizsgálja. Az órát/foglalkozást a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra /foglalkozás eredményességének függvényében felülvizsgálja. 19-20.o.
A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg a pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat, tekintettel van-e a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveiben megfogalmazottakra? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. A tervezéshez használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. 18-19. o. 40. 44. 47. 48.
A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalom teljes légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem/fejlesztő terem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Igyekszik felkelteni és fenntartani a tanulók érdeklődését a tanulók életkorához és értelmi sérüléséhez mérten törekszik a magasabb motivációs szintek elérésére. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál és nyújt számukra. Kihasználja a tananyagban és a tanulókban és a csoportban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem/fejlesztő terem elrendezésével, a taneszközök 40-41. o. 8. o. 11. o. 12. o. 14. o. 78. o. 77. o.
Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? való bevonásával. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT- eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában, a tanulók képességeinek megfelelően. használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Rávezeti a tanulókat az IKTeszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában, a tanulók képességeinek megfelelően. 15. o. Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára - például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok, a tanulók képességeinek megfelelően. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára. 14. o.
A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. 11. o. 41. o.
Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazás ára. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazás ára. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk 57. o. Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. 38. o. 39. o. 41. o.
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Központi elvárások Intézményi elvárások Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit- amennyiben ez releváns. Óráin/foglalkozásain harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremtésére törekszik. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját amennyiben ez releváns. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket is alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás illetve habilitációs rehabilitációs foglalkozás keretében, mind a szabadidő tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit - amennyiben ez releváns. Óráin/foglalkozásain harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremtésére törekszik. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját amennyiben ez releváns. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket is alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás illetve habilitációs rehabilitációs foglalkozás keretében, mind a szabadidő tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre. 18. o. 31. o. 36. o. 37. o. 35.-36. o. 47. o. 48. o.
Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Az iskolai, osztálytermi konfliktusok meg előzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok meg előzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli.
A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, illetve a habilitációs, rehabilitációs tevékenységének tartalmát és célját és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulójának/tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciái mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít és átvesz másoktól. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. A tanulás támogatása érdekében az órákon/foglalkozásokon törekszik a folyamatos visszajelzésre. A tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemzi, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használja, szükség esetén gyakorlatát módosítja. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, illetve a habilitációs, rehabilitációs tevékenységének tartalmát és célját és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulójának/tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciái mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít és átvesz másoktól. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. A tanulás támogatása érdekében az órákon/foglalkozásokon törekszik a folyamatos visszajelzésre. A tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemzi, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használja, szükség esetén gyakorlatát módosítja. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) 68. o. 69. o. 70. o. 71. o. 74. o. 75. o. 76. o.
Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését? Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál Milyen a tanulókkal A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt 48. o.
az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre? kommunikációs tér és feltételeket kialakítására törekszik. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket is. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. kommunikációs tér és feltételeket kialakítására törekszik. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket is. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. 11. o. 46. o. 47. o. SZMSZ
Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Központi elvárások Intézményi elvárások Az intézményi dokumentumok és az elvárásrendszer koherenciája (hivatkozások) Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképes sége, felelősségvállalása a munkájában? Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. A digitális tananyagok, eszközök felhasználhatóságát konstruktívan szemléli. Résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. A digitális tananyagok, eszközök felhasználhatóságát konstruktívan szemléli. Résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. 49. o.
II. Elvárásrendszer Vezetői modul Terület Önértékelési szempontok Központi elvárások Intézményi elvárások Pedagógus kérdőív Munkáltatóval készített interjú kérdések 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1. Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a tanulói eredmények javulását eredményezze? Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelésioktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő oktató munkát vár el. Utazó gyógypedagógusi hálózatott működtető intézmény vezetője esetén, az integráltan nevelt, oktatott gyermekek, tanulók eredményesebb hatékonyabb ellátásának érdekében konstruktív együttműködés a befogadó intézmény vezetőjével. A vezető folyamatosan kísérje figyelemmel a jogszabályi változásokat és tartsa be azokat! Támogassa a kulcskompetenciák fejlesztését! Egyértelműen fogalmazza meg az elvárásokat a dolgozókkal szemben! Tervszerűen támogassa a dolgozók szakmai előrelépését! Ellenőrző tevékenysége legyen rendszeres! Legyenek egyértelműek az oktatási-nevelési célok. Legyen fontos a belső mérési rendszer. Vonja be a tantestületet a célok meghatározásába és készüljön egységes értékelési rendszer! Törekedjen arra, hogy a nevelőtestület nevelésioktatási módszerei fejlődjenek, szélesedjenek! Adjon lehetőséget a helyi mérések testületi értekezleten való elemzésére! Támogassa a belső szakmai és módszertani továbbképzéseket, a jó Támogatja a kulcskompetenciák (szövegértés, írásbeli és szóbeli szövegalkotás, logikus gondolkodás, stb.) fejlesztését. Biztosítja a felzárkózást az alulteljesítő és SNI- s diákok számára. Fontosnak tartja a differenciált oktatást. Fontosnak tartja a tanulók megismerését. Megfelelően működteti a tehetséggondozást, a felzárkóztatást és az egyéni fejlesztést. A tanulók egyéni fejlődése ezáltal nyomon követhető. Az ellenőrző-értékelő tevékenysége folyamatos. A vezető ellenőrzi a pedagógusok adminisztratív munkáját is (digitális napló vezetése). Törekszik az egységes értékelési rendszer kialakítására. Fontosnak tartja a belső méréseket. Fontosnak tartja a Vezetőtársa kkal készített interjú kérdések A tantárgyfelosztás készítésekor kihasználja-e a jogszabályi kereteket, lehetőségeket? Vannak-e a jövőre nézve tervei az iskolai eredmények javulása érdekében? Szülő kérdőív A tanulókkal kapcsolatos döntéseiben a Házirend szellemében jár el A vezető számára fontos az iskolai fegyelem A vezetőnek fontos az iskola tisztasága és azt meg is követeli
1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba? 3. Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában? 4. Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz? gyakorlatok gyűjtését! Törekedjen az évfolyamszintű egységes tanmenetek készítésére! A munkaközösségvezetőket vonja be ezek folyamatos fejlesztésébe! Legyen számára fontos a tanulók fejlesztése, melynek érdekében a tantárgyfelosztásban tervezzen tehetséggondozást, felzárkóztatást, fejlesztő foglalkozásokat! Tartson kapcsolatot a szakmai szolgáltatókkal és biztosítsa utazó pedagógus hálózat működését! Teremtse meg a feltételeket a tanórai differenciált oktatáshoz ezzel is segítve a lemorzsolódást! A vezetés tagjai tanárként is legyenek hitelesek, innovatívak. tanulás tanítását, a pedagógusok módszertani sokszínűségét. Törekszik arra, hogy a nevelőtestület nevelésioktatási módszerei fejlődjenek. Egyértelműen fogalmazza meg elvárásait, és egyértelműen határozza meg a nevelőtestület illetve a munkatársak feladatait, hatáskörét. Törekszik az egyenletes terhelés megvalósítására. A továbbképzési terv készítésekor figyelembe veszi a dolgozók igényeit is. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat. Készít-e a vezető értékelést a belső mérések eredményeiből? Ha igen, ez mennyire előremutató? Érez-e javulást az intézmény eredményei ben vezetői ciklusában? A vezető fontosnak tartja a belső méréseket. (próbavizsgákat) összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Az iskolai dokumentumok (helyi tanterv, pedagógiai program, tantárgyfelosztás, stb.) megfelelnek az igényeknek? Elégedett az iskola lemorzsolódási mutatóival? A vezető törekszik-e arra, hogy a tantárgyi értékelések (osztályozás) egységesek legyenek az iskolában
5. Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában? Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. Megfelelően működteti a tehetséggondozást a vezető? Tesz-e intézkedéseket a lemorzsolódás megelőzése érdekében? Tanárként hitelesnek tartja? A vezető biztosítja a felzárkózást az alulteljesítő diákok számára Egyetért azzal a vezetői törekvéssel, hogy az iskolában a differenciált oktatás folytatódjon Jónak tartja az ingyenes nyújtott tankönyvhöz jutást A tanulók egyéni fejlődése nyomon követhető Az intézmény vezetője kiemelt figyelmet fordít a prevenciós (megelőzés) tevékenységekre Törekszik a tehetséges tanulók fejlesztésére
2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 1. Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában? A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Legyen reális jövőképe! Törekedjen a partnerek elégedettségére! Bővítse a partnerek körét a beiskolázás és a tehetséggondozás területén! Reagáljon rugalmasan a külső változásokra! A piaci viszonyok figyelembe vételével szükség esetén a profilbővítést se zárja ki! Folyamatosan kövesse nyomon a célok megvalósulását! A stratégiai döntéseket széles körben vitassa meg! Ismerje fel a kockázatokat és segítse a dolgozókat a változások kezelésében! Legyen innovatív! Motiválja a dolgozókat! Vonja be a dolgozókat az önértékelés folyamatába! Motiválja a munkatársakat. A dolgozókat segíti az intézményt érintő változások kezelésében. Az intézmény vezetője támogatja a munkatársak továbbképzését. Ismerteti a munkatársakkal az intézmény jövőjére vonatkozó terveket. A mindennapi tevékenysége során az iskola érdekeit, céljait veszi figyelembe. Rendszeresen megfogalmazza az erősségeket, gyengeségeket, fejleszthető területeket és mindezt felhasználja a terveknél. A fejlesztéseket az önellenőrzéssel és belső ellenőrzéssel összhangban tervezi. Képes hatékonyan tervezni az iskola képzési rendszerének megváltoztatását. Van jövőképe? 2. A változások stratégiai vezetése és operatív 2. Hogyan képes reagálni az intézményt érő kihívásokra, változásokra? 3. Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? 4. Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében? Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Hogyan kommunikálja a vezető az intézmény jövőképét, céljait? Képes-e megfelelő képzési struktúrát biztosítani? Mennyire sikerül a nevelőtestülettel a változások megértetése, kezelése? Elkötelezett-e a vezető az intézménye iránt? Ennek milyen jeleit tapasztalják? Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat-meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Rugalmas-e a változásokra? Hogyan, mi alapján változtatja az intézmény a képzési struktúráját? Milyen szerepe van ebben az intézmény vezetőjének? Bevonja-e a stratégiai döntésekbe a vezetőtársakat?
irányítása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet? 1. Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója? Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás-tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Folyamatosan fejlessze, képezze magát! Járjon élen ebben, mutasson példát a kollégáknak! Végezzen önreflexiót, és legyen képes változtatni módszerein, ha szükséges! Legyen elkötelezett, elvei és azok gyakorlati megvalósítása legyen összhangban! A problémák felelősségteljes megoldására törekedjen, ne gerjessze azokat! Tisztában van saját vezetési stílusának erősségeivel és korlátaival. Kihasználja erősségeit és gyengeségeit fejleszti. A tapasztalatokat beépíti munkájába. Képes változtatni módszerein. Elvei és azok gyakorlati megvalósítása összhangban vannak. A vezető tanárként is hiteles, innovatív. Hatékonyan együtt dolgozik a munkatársaival. Fontos számára, hogy az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját illetően rend legyen. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben. Naprakész az aktuális jogi változásokról, melyek az intézmény működésével kapcsolatosak. Rugalmasan kezeli a rendszer változásait. Nyitott a megújulásra. Milyen a vezető fenntartóval való együttműködése a változások kezelésében? Milyen a kapcsolata a kamarákkal, milyen visszajelzéseket szerez a munkaerőpiacról? Tisztában van saját vezetési stílusának erősségeivel és korlátaival? Nyitott a váltásokra? Fogékony-e a vezetőtársak által tett javaslatokra? Van önkritikája? Mennyire határozott?
Igényli és elfogadja a fejlődést szolgáló, újító ötleteket. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát? 3. Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? 4. Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? 1. Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival? Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntésiés hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Használja ki az intézményi erőforrásokat! Legyen egyértelmű feladatmegosztás a vezetőtársak között! Fogadja el és támogassa a vezetőtársak döntését! Törekedjen a dolgozók elismerésére! Támogassa a pedagógusok egyéni módszereit! Kezdeményezze és szervezze az iskolán belüli együttműködést! Ellenőrizze a munkaközösségek működését, az osztályban zajló folyamatokat! Támogassa, szorgalmazza a belső tudásmegosztást! Vegye figyelembe a külső erőforrásokat és vonja be az intézményfejlesztés terveibe! Biztosítsa a megfelelő szintű humán erőforrást, és csökkentse a fluktuációt! A vezető tartson személyes Aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési és az intézményi értékelési rendszer kialakításában és működtetésében. Visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban. A pedagógusoknak adott visszajelzés és az értékelés korrekt, tényeken alapul. Ütemezetten történik a munkatársak értékelése. A vezető számára fontos a pedagógusok, tanulók elismerése. A következetes jutalmazás és büntetés humánus szabályokon alapul. Van jó gyakorlatok gyűjtése, rendszerezése, menedzselése. Figyelembe veszi a munkatársak adottságait, Nyitott-e a vezető saját maga fejlesztésére? A tapasztalatokat beépíti-e a munkájába? Kellett-e vezetői programján változtatni és ezeket mi indokolta? Naprakészen tájékozott? Jár-e továbbképzésekre? Hasznosítjae az ott tanultakat? A vezetői programját szem előtt tartja-e mindennapi munkája során? A munkamegosztás a vezetőtársak között arányos és egyértelmű?
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében? 3. Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat? 4. Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között? 5. Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését? 6. Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? kapcsolatot a dolgozókkal, figyeljen oda problémáikra és lehetőségéhez mérten segítsen azok megoldásában (pl: órarend készítése, tanórán kívüli foglalkozások, stb. során) Támogassa a dolgozókat karriertervezésükben! A jutalmazás és büntetés legyen következetes, humánus szabályokon alapuljon! képességeit a feladatok kiosztásánál. A vezetőtársak között egyértelmű a munkamegosztás. Elfogadja és támogatja a vezetőtársak döntését. Elvárja a munkatársaktól, hogy nagy gondot fordítsanak a rend fenntartására. Támaszkodik a belső partnerek javaslataira. Meghallgatja panaszaikat. Kritikájukat is figyelembe veszi. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. erősségeire fókuszál. Vezetői pályázatában megfogalmazott célokat szem előtt tartja-e? Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. Rendszeres-e az A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézményben a intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. pedagógusok Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. munkájának ellenőrzése, értékelése? Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Megfelelően kezeli-e a humán erőforrást? Kellően motiválja-e a kollégákat? Kikéri-e a véleményeket a kollégákkal kapcsolatban? Törekszik-e a kollégák együttműködésére? Vannak-e csapatépítési tervei? Milyen mértékben vesz részt a vezető a pedagógusok önértékelésében? Hogyan méri fel, milyen módon támogatja a vezető a kollégák szakmai fejlődését? Hogyan ítéli meg a humánerőforrás gazdálkodást az iskolában?
4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 7. Hogyan vonja be a vezető az intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat? 8. Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében? 1. Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése? Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja. A vezető hatékony információs csatornát működtessen! Tegyen meg mindent azért, hogy az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak! A vezetés biztosítsa a folyamatok nyomon követhetőségét a szükséges dokumentumok nyilvánosságra hozásával! Tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az iskola pozitív megítélése erősödjön! Gondoskodjon széles kapcsolatrendszer kialakításáról: DÖK. SZMK, fenntartó, szakmai szervezetek, kamara, cégek, vállalkozások! A vezető fontosnak tartja a külső partnerekkel való együttműködést. Törekszik a partnerekkel a hatékony együttműködésre. A vezető ismeri a partnerek igényeit/véleményét/elé gedettségét (pl.: DÖK, SZMK, cégek). Hatékonyan együtt dolgozik a fenntartóval. A vezető nyitott a külső látogatásokra. Nyilvánosságra hozza a vezető a megfelelő dokumentumokat. Kellő erőfeszítéseket tesz a vezetés annak érdekében, hogy az iskola pozitív megítélését erősítse. Az iskola dolgozóit tájékoztatja a jogi változásokról. Az intézményen belüli információáramlás Elkötelezett-e a vezető a nevelőtestület fejlesztésében, működik-e a belső tudásmegosztás? A továbbképzések irányítása összhangban áll-e a pedagógiai és szakmai program céljaival? Figyelemmel kíséri a vezető a jogszabályi változásokat? A döntések meghozatalánál kíváncsi a pedagógusok véleményére? Milyennek ítéli meg a tantestület hangulatát? S ebben mi a szerepe a vezetőnek? Figyelemmel kíséri a vezető a jogszabályi változásokat?
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? 3. Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? 4. Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását? kétirányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. A releváns információkat célzottan, a megfelelő személyeknek juttatja el. Megtesz mindent annak érdekében, hogy a tárgyi eszközeink biztonságosan működjenek illetve szükség esetén pótolva/bővítve legyenek. Biztosítja, hogy korszerű eszközök álljanak rendelkezésre az oktatás során. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg. (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülése, stb.) Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök). Milyennek ítéli meg az iskola honlapját? Az erőforrások kezelésében körültekintő-e a vezető? Képviseli-e a pedagógusok érdekeit, intézi-e ügyeiket a fenntartónál? Ha igen, hogyan teszi ezt? Együttműködik a tagintézményekkel és a szakmai gyakorlati képző helyekkel? Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Mit tesz a vezető azért, hogy a működés feltételei biztosítva legyenek? Támogatja-e tudásmegos ztó fórum létrehozását, működtetésé t? A tanulói problémákat gyorsan megoldja A tanulókkal kapcsolatos ügyeket bizalmasan kezeli A vezető segít a tanárdiák és tanár-szülő konfliktusok megoldásában Biztosítja az intézményben használt eszközök biztonságos működtetését, hiányok pótlását (például tanműhelyek, sportlétesítmények, szaktantermek esetében) Fontos számára, hogy az iskola honlapja naprakész információkat tartalmazzon.
5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? 6. Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető? Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék, intézményi tanács, szülői szervezet, gyakorlati oktatóhelyek, kamara) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. Átláthatónak tekinti az iskola működését? Eleget tesz-e a vezető tájékoztatási kötelezettségének? Megfelelőnek ítéli-e meg a vezető partnerekkel való kapcsolatát? Rendszeres-e a vezetőtársakkal folytatott megbeszélés? Ha nincs személyesen jelen a vezető, akkor mi változik? Megfelelőne k tartja a kapcsolatren dszerét az iskolának? A vezető könnyen elérhető valamilyen formában (levél, telefon, email) Együttműködő-e a szülőkkel és diákokkal Az iskola ügyeiről időben értesíti a szülőket Folyamatosan tájékoztatja a szülői szervezetet a vezetői tevékenységéről