Birsfajták megfigyelése génbankokban Összeállította: Dr. Szabó Tibor Tápiószele 2014. 10. 21. Ökológiai igény Elő- és Közép-Ázsiából származik Meleg- és fényigényes gyümölcsfaj Téli lehűlésektől (-20 - -25 C ) fája károsodik Vízigénye 700-800 mm évente, hazánkban öntözni kell! Jó vízgazdálkodású, középkötött levegős talajon érzi jól magát Száraz, meszes talajon gyümölcse apró marad és erősen kövecses lesz Növekedési sajátosságok 2-6 m magasra növő bokor vagy fa Sűrű, bojtos gyökérzete sekélyen helyezkedik el Hajtásrendszere ritka,felfelé törő, vagy szétterülő koronát nevel Hajtás és vegyes rügyei vannak, A vegyesrügyek a rövid és középhosszú termővesszők csúcsán vannak Kihajtáskor először 6-8 leveles hajtás tör elő, a végén hozza a virágot A birs termővesszőit nem szabad visszametszeni Táplálkozásbiológiai érték Az almánál nagyobb vitamintartalom (30mg/100g) Magas pektintartalom (1,2-1,8 %) A pektin megköti a káros anyagokat (méregtelenít) Gyulladáscsökkentő hatás az emésztőszervekben Nyersen ritkán fogyasztjuk, a feldolgozóipar használja Készül belőle ivólé, zselé, kandírozott gyümölcs, birsalma sajt, pálinka Birs fajtakutatás Kevés kutató foglalkozik vele, alig van részletes fajtaleírás A fajtákat általában a termés alakja szerint különböztetjük meg Ha a termés alma alakú, akkor birsalmáról beszélünk Ha körte alakú, akkor birskörtéről beszélünk Ugyanazon fa egyik évben alma alakú, másik évben körte alakú gyümölcsöt terem A gyümölcsalak egyrészt a magvak számával függ össze. A kevés magvú gyümölcs mindig megnyúltabb 1
Tájfajták Honosítás, szelekció Általában minden vidéknek van saját tájfajtája Ezek elkerülve más vidékre más és más nevet kapnak Ezért a fajták elnevezésében nagy a keveredés Előfordul, hogy különböző országokban ugyanazon név alatt teljesen eltérő fajtát szaporítanak A fajtakérdés tisztázása csak a fajták pontos leírásának rögzítésével történhet A birsfajták honosítását és begyűjtését Brózik Sándor végezte A termesztési tulajdonságok értékelése 1970-ig az Érdi Kutató Állomáson történt A birs fajtakutatás 1971-től az Újfehértói Kutató Állomáson folytatódik Szabó Tibor irányításával Az államilag elismert fajták részletes leírását Mády Rezső végezte Birs génbank 71 tétel, ebből hazai begyűjtés 61 tétel Közép - Magyarország 23,0 % Közép- Dunántúl 22,9 % Észak-Magyarország 21,3 % Észak-Dunántúl 18,0 % Észak-Alföld 11,5 % Nyugat-Dunántúl 3,3 % 2
Génbankban felvételezett adatok Termőrügy pattanás * Gyümölcs hosszúsága (mm) Hús íze Virágzás kezdete Gyümölcs szélessége (mm) Hús illata Fő virágzás Gyümölcs vastagsága (mm) Hús lédússága Virágzás vége Gyümölcsfelület Hús márványossága * Virágzás sűrűsége Tetszetősség Hús rothadékonysága Termés sűrűsége Gyümölcshéj alapszín Magház nyitottsága Szedési vagy érési idő Gyümölcshéj fedőszín * Magház belseje Érettség Gyümölcshéj bevonata Magház alakja Méret Gyümölcshéj vastagsága Magvak száma Termés szedett (kg) Fedőszín borítottság ( % ) Törzskörméret (cm) Termés hulló (kg) Paraszemölcs színe Betegség érzékenység Gyümölcskocsány hossza * Paraszemölcs sűrűsége Kártevő érzékenység Gyümölcskocsány vastagsága Hús színe Gyümölcs nagysága Hús állománya Körte Meggy Alma Birs Néhány gyümölcsfaj virágzási ideje 4.19 4.20 4.21 4.22 4.23 4.24 4.25 4.26 4.27 4.28 4.29 4.30 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10 5.11 5.12 Megjegyzés: fővirágzás ideje Az adatok az alábbi fajtáknál és időintervallumokban kerültek felvételre: Körte: Vilmos körte 1996-2012 Meggy: Újfehértói fürtös 1983-2005 Alma: Golden Reinders 1996-2008 Birs: 1997-2012 Virágzás idején előforduló fagyok (Újfehértó, 1984-2012) Gyümölcsfaj Virágzás idején előforduló fagy Birs 2007; 2011 2 Alma 1984; 1991; 1994; 2007; 2011 5 Körte 1984; 1988; 1991; 1992; 1994; 2001; 2002; 2007; 2011 9 Meggy 1984; 1991; 1994; 2007; 2011 5 Birsfajták virágzási időcsoportjai Korai Középidejű Kései Portugál Szentlőrinci Auri 164 Dunabogdányi alma alakú Moldovanesti Román Portugál Vranja 162 Pátyi alma alakú Megjegyzés: A dőlt betűvel jelöltek államilag elismert fajták. Birsfajták termékenyülési viszonyai % (1980-1999) 1,8 4,2 11,1 8,0 3,5 12,1 6,8 1,7 0,0 6,0 1,5 0,0 9,5 3,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,1 0,4 Átlag 2,6 0,8 10,8 2,0 0,9 5,5 3,8 4,3 0,2 0,9 2,7 0,0 6,8 2,5 5,2 2,1 1,5 0,5 4,6 1,9 2,6 Átlag 2,6 1,2 5,1 2,5 1,5 6,3 3,2 Kevés >15 Szentlőrinci Birsfajták gyümölcseiben található telt magvak száma (db) 1980-1999 Közepes 15-25 Pátyi almaalakú Portugál Sok 26-35 Auri Lescovacka Román Portugál Vranja Nagyon sok <36 Dunabogdányi almalakú 164 Moldovanesti 162 3
Birs fajták alak szerinti csoportosítása alakindex alapján (Újfehértó) Alma alakú fajták Alakindex Körte alakú fajták Alakindex 164 0,85 Román Portugal 1,11 0,86 Auri 1,18 Birs alma I. Perbál 0,87 Portugal 1,18 Moldovanesti 0,88 1,2 Alma alakú Gönc 0,89 1,22 Pátyi alma alakú 0,92 Körte alakú 1,22 helyi 0,93 Birs 220 Tinnye 1,22 Szentlőrinci 0,96 Birs 23 Tinnye 1,24 0,96 1,24 3/23 0,98 Vranja 1,26 162 0,98 1,3 Dunabogdányi alma 0,98 1,34 alakú 1,05 1,37 1,06 1, 1 Különböző évjáratok hatása néhány birsfajta alakindexére (Újfehértó) Megjegyzés: 1,10 feletti alakindex érték esetén körte alakú a fajta, míg ez alatt alma alakú. Alma-alakú birsek Alma-alakú birsek Körte alakú Bólyi birs 1 1 Alma-alakú birsek Körte-alakú birsek Noszvaji almaalakú Óriás birs 01 4
Körte-alakú birsek Körte-alakú birsek Horváth Antal Kúti birs Román Portugal Birsfajták megoszlása a gyümölcs felületének molyhossága szerint (Újfehértó) Gyengén molyhos Közepesen molyhos Erősen molyhos Néhány birsfajta érési ideje 1978-1992 Auri Óriás birs II/1 Szentlőrinci birs 162 Bólyi birs Dunabogdányi alma alakú Dunabogdányi körte alakú 10 Kuti birs Noszvaji alma alakú Pátyi alma alakú Portugál Román portugál Vranja 23. Tinye 164 Horváth Antal Kelen völgyi birs Késői birs Kiskunhalas Körte alakú 16/5 Mari birs Mezőkövesdi 3/23 Moldovanesti Noszvaji körte alakú Óriás birs II/2 Olasz 3 Pomázi birs Radonia Triumf Zborai birs Birs 220 Tinnye Birsalma I. Perbál Érési idő 09.24. 09.29. 09.90. 10.02. Alma alakú Gönc Érési idő 10.05. 10.07. 10.08. 10.09. Birsfajták termésadatai 1978-1992 Birsfajták beltartalmi adatai (1997-1999) Gyümölcstömeg (g) Szélesség (mm) Magasság (mm) Termés (kg/m 3 ) Szárazanyag Cukor Összsav (%) (%) (%) 309 89 86 3,79 354 85 111 3,30 15,54 11,47 0,49 17,74 14,13 0,45 369 89 107 6,64 Bőtermő 15,50 11,75 0,61 260 81 85 3,40 379 89 110 4,48 226 77 85 5,02 16,47 12,45 0,65 16,78 12,05 0,59 15,24 11,46 0,56 5
Birsfajták megoszlása a tűzelhalással szembeni érzékenység szerint (2000-2006) Közepesen érzékeny >2,5 Román Portugál Dunabogdányi alma alakú Lescovacka Pátyi alma alakú Triumf Érzékeny 2,6-3,0 Vranja 164 Moldovanesti Radónia Szentlőrinci Nagyon érzékeny 3,0< Óriás birs Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 6