Szövegértés szövegalkotás NYELVTAN Tanári útmutató 1-2
Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ Molnár Cecília szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia Rung András bárd johanna Molnár Cecília Kertész Zsuzsa, Kálmán László EDUCATIO Kht. raktári szám: H-ASZE1108/T
hangok és hangtani jelenségek NYELVTAN Tanári útmutató 1 Fejlesztő Kertész Zsuzsa
TARTALOM hangok és hangtani jelenségek 5 NÉVJEGY 7 mivel foglalkozik a hangtan? jelenségek a magyarban és a világ nyelveiben 36 a hangtan és az alaktan kapcsolata
NÉVJEGY A fejezet célja A fejezetben lévő modulok címe és ajánlott óraszám Ajánlott korosztály A fejezet összefoglaló-szintetizáló jellegű. Célja a hangtan nyelvészeti szerepének tisztázása. Különbséget teszünk fonetikai és fonológiai tudomány között. Átismételjük a 6. évfolyamos hangtani bevezető fejezet (Játék c. fejezet) tapasztalatait és fogalmait; ezeket kibővítjük és újra rendszerezzük. Felfedezzük a legfontosabb hangtani jelenségek fő típusait mind a magyar, mind a világ nyelveiben. Gondot fordítunk a tanult idegen nyelvek hangtani jelenségeire való érzékenység kialakítására, fejlesztésére. A legfontosabb magyar hangtani jelenségek közül néhányat elsősorban a magánhangzó-harmóniát részletesebben is megismertetünk a tanulókkal. 1. Mivel foglalkozik a hangtan? (3 óra) 2. A hangtan és az alaktan kapcsolata (4 óra) 11. évfolyam Fejezetkapcsolódási pontok Tantervi 6. évfolyam, 2. fejezet: Játék: hangtani vonatkozások 7. évfolyam, 4. fejezet: Poétai iskola 8. évfolyam, 6. fejezet: A nyelvek közötti különbségek 9. évfolyam, 7. fejezet: A nyelvtan alapfogalmai A szerkezeti elemzése módszerei I. 11. évfolyam, 2. fejezet: Nyelvek különbségei és hasonlósága Idegen nyelv Fizika (hullámmozgások) Kereszttantervi Kompetenciaterületen (Ajánlott megelőző és követő fejezet) Előző: Korszak, korstílus, stílusirány (10. évfolyam) Következő: Nyelvek különbségei és hasonlósága A képességfejlesztés fókuszai Kompetenciaterületi Nyelvi tudatosság, nyelvérzék Megfigyelő- és analitikus képesség Adatelemzés; idegen nyelvi adatok elemzése Érvelési képesség (szóban és írásban) Hipotézisalkotás és -ellenőrzés NAT (2003) Az ítélőképesség fejlesztése Rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése, tudatosítása Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása Adatgyűjtés, információkeresés Könyvtár- és internethasználat Önálló és/vagy csoportos prezentációk elkészítése Egyéb műveltségterületi Logikai képesség Ismeretterjesztő szövegek értő feldolgozása Önálló kutatómunka megszervezése, megvalósítása
6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m fókuszai A képességfejlesztés Kereszttantervi (Pl. életpálya-építési, szociális) Tolerancia Empatikus képesség Kooperációs képesség Problémamegoldási képesség Követelmények A tanuló legyen képes különbséget tenni a fonetika és fonológia mint a hangtannal foglalkozó két tudományág között; legyen tisztában a beszédhangok (elsősorban a magyar beszédhangok) képzési tulajdonságaival; tudjon megnevezni legalább 2 3 olyan nyelvi jelenségkört, amelyek tanulmányozása a fonológia feladatai közé tartozik (hangsúlyjelenségek, harmóniajelenségek, hasonulások stb.); ismerje fel a hasonlóságokat és különbségeket egy-egy hangtani jelenség magyar, illetve idegen nyelvbeli megjelenései között (pl. zöngésségi hasonulás); ismerje a magyar magánhangzó-harmónia legfőbb jellegzetességeit, szabályszerűségeit; tudja megindokolni és példákkal illusztrálni, hogy miért kapcsolódik szorosan a hangtan az alaktanhoz. Értékelés Folyamati Órai munka, prezentációk értékelése; kilépőkártya, kooperatív tanulás ön- és csoportértékelése. Kimeneti Módszertani ajánlás Feladatlap hiányában projektmunka ön- és társértékelése, valamint tanár általi értékelése. A fejezetben nagyobb hangsúlyt kapnak az önálló elemzésre, egyéni munkára alapuló feladatok; életkori sajátosságok miatt az egyéni munka dominál a páros, illetve csoportos munka felett. Támogató rendszer Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. É. Kiss Katalin Kiefer Ferene Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. (3. kiadás) Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. Ladefoged, Peter: A course in phonetics. Orlando: Harcourt Brace, 1975. Szövegforrás: Laár András: Hogyha birka lennák http://herb.vorbis.hu/szoveg/lplt.htm (A L art pour l art társulat versei a kezdetektől) Hasznos szoftverek: http://www.speech.kth.se/wavesurfer/download.html http://www.sil.org/computing/speechtools/download.htm http://www.fon.hum.uva.nl/praat/
1. Mivel foglalkozik a hangtan? Jelenségek a magyarban és a világ nyelveiben 3 óra ráhangolódás 1. lépés: 1. feladat Miben különböznek? T/1. 5. oldal kb. 15 perc Tanári in s t r ukciók A hangtan tanulmányozása során fontos mindig hangsúlyozni és megerősíteni, hogy a nyelv írásos lejegyzése csak másodlagos, az íráskép csak rögzíti az elsődleges megjelenési formát, a beszédet. Az iskolában (például a helyesírással való küszködés miatt) az íráskép nagy hangsúlyt kap, és ez sokszor megzavarhatja a hangokkal való foglalkozást; hívjuk fel minden adandó alkalommal a tanulók figyelmét arra, hogy hangokról, nem pedig betűkről kell gondolkodniuk. A tanulók alakítsanak csoportokat úgy, hogy minden csoportban páros számú ember üljön a csoportok létszámának nem kell azonosnak lennie, de minden csoportban legalább 4 ember legyen. (Ha az osztály páratlan számú tanulóból áll, akkor csak egy csoportban maradjon páratlan számú tanuló.) Minden tanuló kap egy kártyát, amin egy szó látható. A kártyákat úgy osszuk ki, hogy minden szónak legyen egy párja a csoporton belül, ami csupán egyetlenegy hangban különbözik tőle; például: bor ~ por. A feladat során a diákok sorban felolvassák a kapott szót, és annak a tanulónak kell jelentkeznie, akinél az adott szó párja van (természetesen ezt a szót is hangosan ki kell mondania). A cél, hogy mindegyik szó megtalálja a maga párját. Ha páratlan számú tanuló van a csoportban, akkor az egyik kártyát tartsuk magunknál, így mindenkinek lesz párja. Amikor már minden szópár kialakult, írjuk fel vagy ragasszuk ki ezeket jól látható helyre (emiatt érdemes nagy betűkkel, jól látható módon felírni a kártyákra a szavakat). Miután minden szópár felkerült a táblára, beszéljük meg minden egyes párnál, hogy miben különbözik a két szó egymástól: minden szóban csak 1-1 hangnyi eltérés lesz a párjához képest, és azt kell kideríteni, hogy ezek a hangok milyen tulajdonságaikban térnek el. (A szempontokat segítségképpen előre meg is adhatjuk: mássalhangzóknál a zöngésség, a képzés helye, módja; a magánhangzóknál elölképzettség, kerekség stb., illetve ezek közül több egyszerre.) 1. megjegyzés: Ha mód nyílik rá, a feladat megoldható interaktív tábla használatával is, bár ehhez szükség lehet némi módosításra. Egy lehetséges javaslat a megvalósításra: legyen nálunk néhány olyan szó vagy szópár, amelyeket a tanulóknak nem osztunk ki, viszont több kiosztott szóval is alkothatnak minimális párt. Számítógép és interaktív tábla használatával pl. a tanulók maguk is megrajzolhatják az egyes szavak kapcsolati hálóját aszerint, hogy mely szó mely másikkal képez minimális párt. 2. megjegyzés: A sok ~ sokk típusú pároknál a megbeszélés során szükség esetén hangsúlyozzuk,
8 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m hogy ezen szavak esetében a hangtani különbség nem abban áll, hogy az egyikben egy, a másikban két mássalhangzó betűt írunk, hanem abban, hogy az egyikben rövid, a másikban hosszú mássalhangzót ejtünk. A hosszúságot ugyanúgy tekinthetjük megkülönböztető tulajdonságnak, mint a magánhangzók esetében. Javasolt szópárok: bor ~ por (p ~ b: zöngésségi különbség) már ~ mér (á ~ é: elöl-hátulképzettségi különbség) kor ~ kar (o ~ a: nyelvállásbeli [más néven nyíltságbeli] különbség) szőr ~ tőr (sz ~ t: képzésmódbeli különbség; az sz réshang, míg a t zárhang, de a képzési helyük megegyezik) súg ~ zúg (s ~ z: zöngésségben ÉS a képzés helyében különböznek) mák ~ rák (m ~ r: képzés módjában és helyében különböznek; az m ajakkal képzett orrhang, az r a fog mögötti területen képzett pergőhang) mos ~ nos (m ~ n: képzés helyében különböznek) fűt ~ hűt (f ~ h: képzés helyében különböznek) bűn ~ bán (ű ~ á: nyelvállásban, elöl-hátulképzettségben és kerekítettségben is különböznek) tép ~ lép (t ~ l: képzés módjában különböznek) hat ~ hát (a ~ á: kerekítettségben és hosszúságban különböznek) dér ~ tér (d ~ t: zöngésségbeli különbség) sok ~ sokk (k ~ kk: hosszúságbeli különbség) tőr ~ tör (ő ~ ö: hosszúságbeli különbség) meg ~ még (e ~ é: nyelvállásbeli és hosszúságbeli különbség) Természetesen ezektől eltérő párok is elképzelhetők, de arra ügyeljünk, hogy egy szónak csak egy lehetséges párja legyen a többi szó között, hogy ne kavarodjanak össze a párok. Zárójelben megadtuk minden párnál, hogy milyen jegyben különböznek a hangok (erre vonatkozik a b) feladat kérdése). K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: nyelvérzék, szókincs C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s ok: játék, közös megbeszélés E s zközök: kártyák, rajtuk a felhasználandó szavak Ebben a fejezetben a beszédhangok sokféleségével, tulajdonságaival fogtok foglalkozni. A nyelvek rendkívül sokfélék lehetnek abból a szempontból, hogy milyen beszédhangokat használnak, és hogy az általuk felhasznált beszédhangok hogyan viselkednek. A sokféle érdekes jelenségből csak mutatóba vizsgálunk meg néhányat a következő órákon. A fejezet első részében ismétlés és rövid elméleti bevezetés után szó lesz a szótagok tulajdonságairól és arról, hogy ennek milyen nyelvi jelenségekben van szerepe. Megismerkedhettek néhány hangsúlyszabállyal is, majd pedig az intonációról, a mondat dallamáról lesz szó. Az első rész lezárásában a hangok lehetséges sorrendjét, elhelyezkedését fogjuk vizsgálni. 1. Miben különböznek? a) Mindenki olvassa fel hangosan a szót, amely a kártyáján szerepel! Találjatok a csoporton belül minden egyes szónak olyan párt, amely mindössze egyetlen hangban különbözik tőle!
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 9 b) Írjátok fel a táblára a kialakult párokat! Beszéljétek meg, hogy milyen tulajdonságokban különböznek bennük a különbséget okozó hangok (pl. zöngésségben, a képzés helyében stb.)! c) Gyűjtsetek további párokat, amelyek a következő hangokban különböznek! p ~ b: pár ~ bár sz ~ z: szűr ~ zűr f ~ v: fér ~ vér t ~ d: túr ~ dúr m ~ n: ma ~ na m ~ ny: lám ~ lány ü ~ ö: üt ~ öt Megoldások c) további lehetséges párok: p ~ b: pár ~ bár, pók ~ bók, Pécs ~ Bécs, por ~ bor stb. sz ~ z: szűr ~ zűr, szár ~ zár, szokni ~ zokni stb. f ~ v: fér ~ vér, fon ~ von, fél ~ vél stb. t ~ d: túr ~ dúr, tér ~ dér, tél ~ dél stb. m ~ n: ma ~ na, mégy ~ négy, méz ~ néz stb. m ~ ny: lám ~ lány, fenő ~ fenyő stb. ü ~ ö: üt ~ öt, üröm ~ öröm, fül ~ föl stb. 2. lépés: 2. feladat Hangtani ismeretek ismétlése T/2. 6. oldal 10 perc + 15 perc előzetes (szükség esetén otthoni) felkészülés Tanári instrukciók A hangtan tanulmányozásához elengedhetetlen felidézni mindazokat az ismereteket, amelyeket annak idején a hangok képzéséről, tulajdonságairól tanultak a tanulók. Ez belátás szerint a tanóra részeként, illetve előzetes házi feladatként is végezhető. A lényeg, hogy elegendő ideje és lehetősége legyen minden tanulónak átnézni korábbi tanulmányait, jegyzeteit, tankönyveit, munkafüzeteit. Az eljárásoknál említett előzetes felkészülés tehát csak a régebbi tanulmányok felfrissítését igényli ebben az esetben. Megjegyzés: A tippeléses kérdésnél előkerülő információk érdekesek lehetnek a tanulóknak, de semmiképp sem része a megtanulandó anyagnak, ezt ne kérjük számon! Ezeket az információkat nem tartalmazták az előzetes tanulmányaik, de ennek ellenére meg lehet próbálni, hogy vannak-e reális elképzeléseik ezekről az általános nyelvészeti tényekről. A táblázat kitöltésénél / jellel választottuk el az egymás mellett használatos terminusokat. A fejezet további részeiben alapvetően az elölképzett hátulképzett, valamint kerekített kerekítetlen
10 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m terminusokat használjuk, de ha valamely feladat megoldása során előkerülnek ezek a terminusok, továbbra is fogadjuk el az alternatív kifejezéseket. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: korábbi ismeretek előhívása, rendszerezése C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 2. Mire emlékszel a hangokról szóló tanulmányaidból? Töltsd ki az alábbi kérdéssort, és ellenőrizd a tudásod! a) Igaz vagy hamis? (1) Amikor zöngés hangokat ejtünk, rezegnek a hangszalagjaink. (2) A magyarban a magánhangzóknak fontos tulajdonságuk a hosszúságuk. (3) A magyarban nincsen ajakkal képzett zöngés zárhang. (4) A légitársaság szó csak nyílt szótagokat tartalmaz. b) Sorolj fel legalább öt olyan nem toldalékolt magyar szót, amelyek legalább két szótagból állnak, és csak kerek magánhangzót tartalmaznak! c) Fogalmazd meg röviden, mi a képzési sajátossága az alábbi hangoknak! (1) orrhangok (2) zárhangok (3) zár-réshangok (4) réshangok d) Sorold fel azokat a magyar mássalhangzókat, amelyeknek nincsen zöngésség tekintetében párjuk! e) Ismételd át, amit a magyar magánhangzók képzéséről tanultál! Az alábbi táblázatba írd be a megfelelő helyekre a magánhangzókat! Természetesen nem minden helyre kerül hang, ezeket a rubrikákat húzd át! ELÖLKÉPZETT/ELÜLSŐ HÁTULKÉPZETT/HÁTULSÓ kerekített/ kerek kerekítetlen/ nem kerek kerekített/ kerek kerekítetlen/ nem kerek ZÁRT/felső nyelvállású FÉLIG ZÁRT/ középső nyelvállású NYÍLT/alsó nyelvállású f) A magánhangzókhoz hasonlóan helyezd el a mássalhangzókat is a táblázatban!
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 11 Ajakhangok Ajakfoghangok Nyelvfoghangok Elülső szájpad hangok Hátulsó szájpad hangok Gége hangok Zárhangok Orrhangok Réshangok Zár-réshangok Pergőhang Oldalsó hang Félmagánhangzó g) Húzd alá azokat a hangképző szerveket, amelyek nem vesznek részt a magyar beszédhangok képzésében! fogsor, kemény (elülső) szájpad, gége, nyelőcső, alsó ajak, felső ajak, tüdő, hangszalagok, orrüreg, garat, lágy (hátulsó) szájpad h) Gyűjts példákat olyan szavakra, amelyekre teljesülnek az alábbiak! Van olyan, amire nem tudsz példát? (1) A szó elején spr- szerepel: (2) A szó belsejében -tk- szerepel: (3) A szó végén -rt szerepel: (4) A szó elején tl- szerepel: (5) A szó végén -nyk szerepel: i) Tippelj! (1) Szerinted mi a legkevesebb számú magánhangzó, aminek minden természetes nyelvben szerepelnie kell? (A) 4 (B) 6 (C) 3 (2) Melyik következtetés igaz? (Csak egy jó megoldás van.) (A) Ha egy nyelvben van t, akkor van benne d is. (B) Ha egy nyelvben van i, akkor van benne é is. (C) Ha egy nyelvben van z, akkor van benne sz is. (3) Átlagosan hány beszédhangot tartalmaz egy természetes nyelv?
12 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m Megoldások a) (1) igaz; (2) igaz; (3) hamis; (4) hamis b) Példák: orosz, hurok, üröm, öröm, orom, morog, korog, ökör, sürög, tükör stb. Megjegyzés: egyes szavak esetén vitatható lehet, hogy toldalékoltnak tekinthető-e. Például a morog toldalékoltként is elemezhető, hiszen van mordul szó is (és ez a két szó párhuzamba állítható pl. a forog fordul párral), s így tulajdonképpen akár feltételezhetünk egy mor- tövet a szóban. Az ehhez hasonló vitatható esetekben fogadjuk el a megoldást, mert nem a toldalék fogalma lényeges ebben a feladatban. c) Ennél a kérdéssornál természetesen nem szó szerinti definíciókat várunk, hanem körülírásokat. Az alábbi meghatározásokat megközelítő megoldásokat el lehet fogadni, ha nagy tévedés nincsen bennük. (1) Orrhangok: a levegő a szájüreg helyett az orrüregen keresztül áramlik ki. (2) Zárhangok: a levegő útjában teljes zár képződik akadályként, és a levegő csak ennek felpattanása után tud továbbhaladni. (3) Zár-réshangok: a hang eleje zárhang, a felpattanást közvetlenül követi egy általában azonos képzési helyű réshang. (4) Réshangok: a levegő akadályba ütközik, de az akadály nem teljes zár, hanem csak egy rés, amelyen át tud szökni a levegő, miközben a súrlódás miatt zörej keletkezik. d) h, m, n, ny, r, l, j (Elfogadható a c is válaszként, mivel ennek zöngés párjáról, a dz-ről sokan azt gondolják, hogy nem önálló hang.) e) A magyarban beszédhangként nem létező lehetőségeket jelölő rubrikákat jellel kihúztuk. ELÜLSŐ/ELÖLKÉPZETT HÁTULSÓ/HÁTULKÉPZETT ZÁRT/FELSŐ NYELVÁL- LÁSÚ FÉLIG ZÁRT/ középső nyelvállású NYÍLT/ALSÓ NYELVÁL- LÁSÚ kerek/ kerekített nem kerek/ nem kerekített kerek/ kerekített ü, ű i, í u, ú ö, ő é o, ó e a á nem kerek/ nem kerekített f) Ajakhangok Ajak-foghangok Nyelv-foghangok Elülső szájpad hangok Hátulsó szájpad hangok Gége hangok Zárhangok p, b t, d k, g Orrhangok m n ny Réshangok f, v sz, z s, zs h Zár-réshangok c (dz) cs, dzs Pergőhang r
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 13 Oldalsó hang l Félmagánhangzó j g) A nyelőcső és a garat nem vesz részt a beszédhangok képzésében. h) (1) spriccel, sprotni, spré stb. (2) atka, patkány stb. (3) kert, part, párt, tart stb. (4) nincs ilyen szó (5) nincs ilyen szó i) (1) (C) Elmondhatjuk a megoldások ellenőrzésénél, hogy azokban a nyelvekben, amelyekben csak három magánhangzó van (mint például bizonyos kaukázusi nyelvekben), ez a három általában az a, az u és az i; de természetesen ezt csak érdekességképp kell megemlíteni. (2) (A) Ha egy nyelvben van t, akkor van benne d is. Hamis: a zöngétlen hangok általában jóval gyakoribbak, és vannak olyan nyelvek, amelyekben a zöngés zöngétlen párok sokkal aszimmetrikusabbak, mint a magyarban, ahol a zörejhangok közül csak a h-nak nincs zöngés párja. Ha a zöngésségi pár egyik tagja hiányzik, akkor az szinte mindig a zöngés mássalhangzó. (B) Ha egy nyelvben van i, akkor van benne é is. Hamis: az (1)-es válaszból látszik, hogy vannak olyan nyelvek, amelyekben van i, de mégsincs é. (C) Ha egy nyelvben van z, akkor van benne sz is. Igaz: a helyzet ugyanaz, mint az első állítás esetében; ha egy zöngés zörejhang jelen van, majdnem biztos, hogy a zöngétlen párja is hangja a nyelvnek, míg ennek a fordítottja nem igaz. (3) Átlagban 25 35 között; de ettől igen nagy eltérések is előfordulnak: tudunk olyan nyelvről, amelynek kevesebb mint 15 hangja van, és létezik több mint 100 beszédhangot használó nyelv is. jelentésteremtés 3. lépés: 3. feladat Ismeretközlő szövegek T/3. 9. oldal 15 20 perc Tanári instrukciók Ebben a feladatban a tanulók párhuzamosan dolgoznak fel két ismeretközlő szöveget. Ehhez csoportos munkaforma ajánlott: a tanulókat osszuk 3-4 fős csoportokba úgy, hogy páros számú csoport legyen az osztályban; kétféle csoport lesz: A) és B) jelű. Mindegyik csoport először a számára kijelölt ismeretközlő, illetve hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő szöveget olvassa el. Minden csoportnak az először olvasott szöveghez kell kérdéseket kitalálnia: a cél az, hogy olyan kérdéseket fogalmazzanak meg az olvasott szöveggel kapcsolatban, amely a másik csoport számára majd megkönnyíti az adott szöveg megértését és feldolgozását. A B) csoportnak nehezebb dolga lehet a kérdések kitalálásánál, mivel az ő szövegük kevesebb konkrét fogalmat tartalmaz (ezért ott a javasolt kérdésszámot is 4 5-ben adtuk meg). Ezért ha
14 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m kifogytak az ötletekből, javasolhatjuk nekik, hogy alkossanak olyan kérdéseket is, amelyek nem szigorúan a szöveghez kapcsolódnak, de megválaszolásukhoz szükség van a szöveg megértésére; ilyen kérdések lehetnek például: Sorolj fel minimális párokat, amelyek bizonyítják, hogy a magyarban a hosszú és rövid i külön fonémák! Miért mondjuk, hogy a fonéma egy elvont nyelvészeti fogalom? Stb. Miután a csoportok megalkották kérdéseiket, minden A) csoport egyesüljön egy B) csoporttal. A csoportok kölcsönösen tegyék fel kérdéseiket egymásnak; ennek módját a csoportokra bízhatjuk: kérdezhetnek egyesével, felváltva vagy úgy is, hogy a leírt kérdéseket kicserélik, és megpróbálják őket megválaszolni. Az első ismeretközlő szövegben foglaltak egy része reményeink szerint már nem teljesen új fogalom a tanulók számára, legfeljebb eddig más megvilágításban hallottak róluk. A szöveg elolvasása után szükség esetén beszéljük meg közösen a homályos pontokat. A hangtani fejezet sajnos olyan alapfogalmakkal is kénytelen operálni, amelyek pontos definiálása vagy lehetetlen, vagy olyan ismereteket követelne a tanulóktól, amelyeknek nincsenek birtokában. Ilyen fogalmak a zörej- és a zengőhangok, ezeket még a fonetikusok is csak bajosan tudják egyértelműen meghatározni; az ismeretterjesztő szövegben, illetve a CD-mellékletben található ábrák segíthetik a megértést. Ha kell, kitérhetünk külön is ezekre. Ha a megadott leírások alapján nem lehetne világosan elkülöníteni a két hangtípust, hívjuk fel a tanulók figyelmét arra a tulajdonságra, hogy a magyarban a zörejhangok mind zöngés zöngétlen párokba rendezhetők (a h kivételével, amelynek zörejhang volta egyébként megkérdőjelezhető), míg a zengőhangoknak nincs ilyen párjuk. A második, B) ismeretközlő szöveg új ismeretet dolgoz fel, de kevesebb fogalommal operál, bár ezek között is akadnak olyanok, amelyek a nyelvészek számára is sokszor megfoghatatlanok: l. például a dz fonémaságáról szóló ismeretterjesztő részt. A kifejezetten érdeklődő tanulóknak ajánlhatjuk a következő webhelyekről ingyenesen letölthető (angol nyelvű) szoftvereket, amelyek segítségével saját maguknak is készíthetnek a munkafüzetéhez hasonló ábrákat: http://www.speech.kth.se/wavesurfer/download.html http://www.sil.org/computing/speechtools/download.htm http://www.fon.hum.uva.nl/praat/ Kiemelt készségek, képességek: szövegértés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s ok: olvasás; szöveg feldolgozása, feladatmegoldás E s zközök: CD-melléklet: hullámforma- és spektogramábrák; ill. ezek esetleges kivetítéséhez a megfelelő eszközök 3. Dolgozzátok fel a számotokra kijelölt szövegeket! A) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat! A különböző nyelvekben használt beszédhangok legnagyobb része (a magyarban és a legtöbb európai nyelvben minden beszédhang) a tüdőből kiáramló levegő felhasználásával keletkezik. A beszédhangokat két nagy csoportra osztjuk képzésük szerint. Mássalhangzóknak nevezzük azokat a hangokat, amelyeknek képzése során a levegő valamilyen képzési akadály-
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 15 lyal találkozik, például összezárt ajkakkal, a szájpadláshoz szorított nyelvvel stb. Az akadály helye jelenti az adott mássalhangzó képzési helyét. A magánhangzók ezzel szemben úgy keletkeznek, hogy a levegő útjában nem áll ilyen jellegű akadály, hanem végig szabadon áramlik ki a tüdőből, és a hang minőségét csak a szájüreg alakja határozza meg. Ebből adódóan a magánhangzók fizikai tulajdonságai eltérnek a mássalhangzók tulajdonságaitól. A beszédhangokat nemcsak a képzés módja és helye szerint lehet osztályozni, hanem akusztikájuk, azaz bizonyos fizikai tulajdonságaik alapján is. Zörejhangnak hívjuk a hangot, ha képzésekor a levegő rezgése során a hanghullámokban szabálytalan, nem periodikus hullámok (zörejek) is vannak. Ilyen zörejhang például a magyarban az sz vagy a z. A másik csoportba azok a hangok tartoznak, amelyek többnyire szabályos, periodikus hanghullámokból állnak. Ezek a beszédhangok a zengőhangok. Zengőhang például a magyarban az m, az n vagy az l, és akusztikai szempontból a magánhangzók is mind zengőhangok. Zengőhangok és zörejhangok megkülönböztetése 1. ábra: Az a hang hullámképe 2. ábra: Az al hangkapcsolat hullámképe 4. ábra: Az sz hang hullámképe 3. ábra: Az m hang hullámképe 5. ábra: A z hang hullámképe A fenti ábrákon példaként egy a, egy al hangkapcsolat, egy m, egy sz és egy z hang hullámképét látjátok. A vízszintes tengely az eltelt időt mutatja, a függőleges pedig a levegő kicsiny nyomásváltozását (ti. hogy mennyire tér el ez az érték a nyugalmi azaz a normális állapottól). Szemmel is jól látható, hogy az a és az m hangok esetében vannak többé-kevésbé szabályosan ismétlődő részek a hullámképben, míg az sz és a z hangok esetében nincsenek. Az előbbi típusú hangokat nevezzük zengőhangoknak, míg az utóbbiakat zörejhangoknak. A zörejhangokra a nem periodikus hullámkép jellemző, míg a zengőhangokra a periodikus. A periodicitás hiányát a zörejhangokban az okozza, hogy a levegő útjában a légútban vagy a szájüregben olyan akadály képződik, amelynek leküzdésekor vagy kikerülésekor ún. turbulens levegőáramlás alakul ki, amelyre a kaotikusság, a rendszertelenség, a szabálytalanság jellemző. (A turbulencia igen bonyolult fizikai fogalom, az áramlástan egyik fontos fogalma.)
16 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m A legegyszerűbben úgy lehet megkülönböztetni a mássalhangzók között a zörejhangokat és a zengőhangokat, ha megjegyzed: a magyarban azok a hangok, amelyek nem állnak zöngés zöngétlen párban valamely másik mássalhangzóval, mind zengőhangok. A magyarban néhány mássalhangzónak elég nehéz megítélni a hovatartozását: a h például a zengőhangokra emlékeztet abban, hogy nincs zöngésség tekintetében párja; akusztikusan azonban (a zörejesség szempontjából) inkább zörejhangnak tekinthető, ráadásul zöngétleníteni tudja az előtte álló zöngés zörejhangot, amire a zengőhangok nem képesek (ad+hat = athat, de ad+na = adna, nem *atna). A v ezzel szemben rendelkezik zöngétlen párral (f), emiatt a zörejhangokhoz lehetne sorolni. Fontos tulajdonsága viszont, hogy az összes többi zöngés zörejhanggal ellentétben nem zöngésíti az előtte álló zöngétlen zörejhangot (pl. a hétvége kiejtése a legtöbb nyelvváltozatban nem *hédvége), ebben pedig a zengőhangokra emlékeztet. Ugyanakkor a v zöngétlenedik, ha egy zöngétlen mássalhangzó követi (pl. öv + től = [öftől]), ez megint a zörejhangokra jellemző tulajdonság a magyarban. Akusztikai tulajdonságai sem segítenek eldönteni a kérdést, ugyanis a v egyaránt tud zörejes képzésű és zörej nélküli is lenni, attól függően, hogy milyen hangok állnak a környezetében. A j mássalhangzónak több a zengőhangokra emlékeztető tulajdonsága, mint akár a v-nek, akár a h-nak: a zöngésségi hasonulásban egyáltalán nem vesz részt, és a legtöbb esetben a hanghullám szabályos, ami a zengőhangok alapvető tulajdonsága. Időnként azonban a j is kerül olyan helyzetbe, amikor erősen zörejesedik a képzése: ilyen például az az eset, amikor zörejhang után, de szó végén áll: pl. kapj, dobj stb. Kiejtésnél te is észreveheted, hogy nem egészen ugyanazt a j-t ejtjük ezekben a szavakban, mint pl. a hajó szóban. a) Fogalmazzatok meg legalább 5-6 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan! b) Tegyétek fel a kérdéseiteket a B) csoportnak! c) Válaszoljatok a B) csoport által feltett kérdésekre a B) csoport szövegei alapján! B) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat! Az első feladatban láttátok, hogy rengeteg olyan szópárt lehet találni a magyar nyelvben (és nemcsak a magyarban, hanem más nyelvekben is így van ez), amelyek csak egyetlenegy hangban térnek el egymástól. Azaz: egyetlen hangnak jelentésmegkülönböztető szerepe van, hiszen mást jelent a magyarban a túr, mint a dúr. Azokat a szópárokat, amelyek mindössze egy vonásukban térnek el egymástól (és mind a kettő értelmes szava az adott nyelvnek), minimális pároknak nevezik a hangtanban. Azokat a hangokat, amelyeknek a nyelvben van ilyen jelentésmegkülönböztető szerepük, az adott nyelv fonémáinak hívjuk. A magyarban például két külön fonéma az l és a r, mivel találunk két olyan értelmes szót, amelyeket csak az különböztet meg egymástól, hogy az egyikben l van azon a helyen, ahol a másikban r: lég ~ rég. Nem tekinthető azonban önálló fonémának például a magyar n-nek az a hátulsó szájpadnál képzett változata, ami a harang vagy tank szavakban hallatszik: hiszen nem találunk olyan magyar szavakat, amelyeknek a jelentése attól függene, hogy az n-t úgy ejtjük-e bennük, mint a nagy szóban vagy úgy, ahogy a harang szóban. A japán nyelvben viszont a magyarral ellentétben nincs megkülönböztető szerepe az r-nek és az l-nek: az r-hangot lehet az l-hez hasonlóan is ejteni, de nincsenek olyan szavak, amelyeket ez a két hang különböztetne meg egymástól; más szóval: nincsenek minimális párok r-rel és l-lel. Ez azt jelenti, hogy az l és az r a japánban nem két külön fonéma, csak ugyanannak a fonémának
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 17 két kiejtésbeli változata. Tulajdonképpen hasonló a helyzet a magyar n különféle ejtéseihez: a hátulsó szájpadnál képzett n is csak egy változata az n-nek, nem pedig önálló fonéma. Ebből azt is láthatjuk, hogy a fonéma fogalma meglehetősen elvont fogalom: a japán r/l fonéma sem nem r, sem nem l, hanem a nyelvészek által feltételezett absztrakt nyelvi egység, ami hol r-ként, hol l-ként szólal meg, de önálló hangalakja nincsen. A 9. évfolyamban találkozhattatok már hasonló elvont nyelvészeti fogalommal, a morféma fogalmával. Például a magyarban a bokor és a bokr- morfok ugyanannak a bokor morfémának a megnyilvánulásai, de magának a bokor morfémának nincs egyetlen saját hangalakja. Előfordulnak olyan esetek, amikor két szó látszólag minimális párt alkot, mégsem tekintik a nyelvészek elegendő bizonyítéknak valamely hang megkülönböztető jellege mellett. Tipikusan ilyen problémás hang a magyar dz: noha akadnak olyan szópárok, mint az ez ~ edz, mégis amellett szólnak az érvek, hogy a dz-t a d és a z hangok egymás melletti előfordulásának tekintsük. Például azért, mert a dz-n kívül minden magyar fonéma előfordulhat szó eleji helyzetben; ráadásul a dz minden előfordulása hosszú, kivéve, ha mássalhangzó előtt vagy után áll (ezekben a helyzetekben a magyarban sosem állhat hosszú mássalhangzó). Így az ez ~ edz szópár nem valódi minimális pár, hanem ugyanolyan, mint például az ez ~ est szópár, ahol az st ugyanúgy hangkapcsolat, mint a dz az edz szóban. a) Fogalmazzatok meg legalább 4-5 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan! b) Tegyétek fel a kérdéseiteket az A) csoportnak! c) Válaszoljatok az A) csoport által feltett kérdésekre az A) csoport szövegei alapján! 4. lépés: 4. feladat Hosszú és rövid hangok hosszú és rövid szótagok T/4. 13. oldal 15 perc Tanári instrukciók A feladat a ritmusról, a szótagról szóló ismeretek átismétlésére és elmélyítésére szolgál. A megoldáshoz elsősorban azokra a hangtani ismeretekre van szükség, amelyek a szótag hosszúságáról szólnak (például a 7. évfolyam Poétai iskola c. fejezetéből). Eszerint a szótag akkor és csak akkor hosszú, ha hosszú magánhangzót tartalmaz vagy rövid magánhangzót, amit a szón belül legalább kettő, szó végén legalább egy mássalhangzó követ. Az időmértékes verselés alapja éppen ez: a szótaghossz; a hosszú és rövid szótagok ritmikus váltakozását használja ki. A különböző verslábakkal itt nem foglalkozunk. Az a) feladat csupán ismétlésként szolgál, ha a tanulóknak erre nincs szüksége (mert nemrég szerepelt tanulmányaikban az időmértékes verselés), akkor szükség szerint elhagyható. A b) és c) feladatot mindenképp javasoljuk, ugyanis ezek nagyobb kreativitást igényelnek, és ezáltal élvezetesebbek lehetnek a tanulók számára. A b) feladat megoldásához osszuk ki a tanulóknak cédulákon a versidézeteket és a ritmusképleteket úgy, hogy mindenkinél csak egy cédula legyen, de ugyanaz a cédula lehet több tanulónál is.
18 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m A tanulóknak meg kell találniuk a saját idézetükhöz tartozó ritmust és fordítva. Miután ez megtörtént, nem árt röviden ellenőrizni, hogy mindenki a neki megfelelő párt kapta-e, ezért olvassuk fel az idézeteket, és mondjuk el, melyik betűjelű képlet tartozik hozzá. Van egy ritmus, amelyhez nem tartozik vers [a (G) jelű]. Miután kiderült, hogy ez a ritmus nem talált párra, írjuk fel ezt a képletet a táblára, és ehhez alkossanak a tanulók egy szöveget: ehhez párban vagy igény esetén egyénileg is dolgozhatnak. [Akiknél (G) jelű képlet volt, csatlakozhatnak egy már kialakult párhoz vagy egyénileg is dolgozhatnak.] Ha ezzel készen vannak, hallgassunk meg néhány megoldást; a tanulók szavazhatnak a legjobb megoldásokra. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: ritmusérzék, kombinációs készség, verstani ismeretek, kreativitás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni, majd pármunka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás E s zközök: a következő ritmusképletek és szövegek kártyákon (a b) feladathoz): (A) (B) (C) (D) (E) (F) (G)
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 19 (H) (I) (1) Paripám csodaszép pejkó, idelép, odalép, hejhó! (Weöres Sándor: Magyar etüdök) (2) A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis tulipánt! (Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem) (3) Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok, hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj. (Babits Mihály: Új leoninusok) (4) Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, [ ] (Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz) (5) Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már... (József Attila: Flóra) (6) Még nyílnak a völgyben a kerti virágok... (Petőfi Sándor: Szeptember végén) (7) Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam. (Berzsenyi Dániel: Osztályrészem)
20 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m (8) Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. (Kölcsey Ferenc: Huszt) 4. Hosszú és rövid hangok hosszú és rövid szótagok Korábbi tanulmányaidból emlékezhetsz arra, hogy a szótagok egyik lényeges tulajdonsága a hoszszúságuk. Ez fontos szereppel bír a verselésben is: idézd fel, amit az időmértékes verselésről tanultál! a) Jelöld Radnóti Miklós Első eclogájában a hosszú és rövid szótagokat és jelekkel! Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szavak végre? Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már! Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát, most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak... b) Keresd meg az idézethez tartozó ritmusképletet valamelyik osztálytársadnál! c) Az egyik ritmusképletnek nem lesz a versek közt megfelelője. Alkoss hozzá szöveget! A szótag hosszúságának nemcsak a verselés miatt van nagy jelentősége, hanem azért is, mert számos nyelvben vannak hangtani szabályszerűségek, amelyek összefüggenek azzal, hogy egy adott szótag milyen hosszú: ilyen többek közt a hangsúly helyének meghatározása. Vannak például olyan nyelvek ilyen például az olasz, amelyekben a hangsúlyos szótag nem lehet rövid. Megoldások a) A versidézet öt darab hexameterből áll: Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre? Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már! Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát, most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak!
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 21 b) Párosítások: (1) (E); (2) (A); (3) (D); (4) (B); (5) (C); (6) (I); (7) (H); (8) (F); a (G) jelű ritmushoz kell a tanulóknak szöveget alkotniuk. 5. lépés: 5. feladat A hangsúly helyének megállapítása T/5. 14. oldal 15 perc Tanári instrukciók Az a) feladatban hozzávetőlegesen a latin nyelv hangsúlyszabályait fogalmaztuk meg, de képzeletbeli példákat adtunk a feladat megoldásához. A b) feladat a spanyol nyelv hangsúlyszabályairól szól. Ha van az osztályban spanyolul tanuló diák, az nem feltétlenül ok arra, hogy ne oldja meg a feladatot, bár lehet, hogy ismeri ezeket a szabályokat. Mindenesetre a spanyolul tanulóknak is hasznos lehet eddigi ismereteik rendszerezése céljából. A nyelv hangsúlyszabályai viszonylag következetesek (bár elég sok a lexikális kivétel ezek alól): (1) a magánhangzóra, s-re vagy n-re végződő szavak hangsúlya az utolsó előtti szótagra esik; (2) egyéb szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos; (3) mind az (1), mind a (2) alól számos kivétel van. Ezek közül a feladat megoldása során arra kell felfigyelniük, hogy az ion végű szavak, bár n-re végződnek, mégis véghangsúlyosak. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: kombinációs készség, megfigyelőképesség, megfigyelések rendszerezése, általánosítás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: pármunka, majd csoportmunka: a d)-t azonos nyelvet tanuló párok oldják meg, majd egy másik nyelvet tanuló párral alkossanak 4 fős csoportot M ó d s zerek, eljárá s ok: adatok rendszerezése, megfigyelése, általános szabályszerűségek megfogalmazása, szabályalkalmazás 5. Egy képzeletbeli nyelvben a hangsúly helyét az alábbi szabályok alapján lehet megjósolni: 1. Az utolsó szótagon sosincs hangsúly, ez alól csak az egyszótagú szavak lehetnek kivételek. 2. Az utolsó előtti szótag akkor hangsúlyos, ha hosszú. Egy szótag akkor és csak akkor hosszú, ha hosszú magánhangzót tartalmaz vagy ha rövid magánhangzót tartalmaz, amit szón belül legalább kettő, szó végén legalább egy mássalhangzó követ. 3. Ha az utolsó előtti szótag nem hosszú, akkor az azt megelőző szótagra (hátulról a harmadikra) esik a hangsúly, attól függetlenül, hogy milyen hangokat tartalmaz. 4. A kétszótagos szavakban kivétel nélkül az utolsó előtti (első) szótagon van a hangsúly. a) Húzzátok alá a következő szavakban a hangsúlyos szótag magánhangzóját a fenti szabályok alapján! A kettős betűkkel jelölt hangok (magánhangzók és mássalhangzók is) hosszúak.
22 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m otnaa, parnaki, lavaravoote, mork, faamorki, nefatte, szomerali b) Figyeljétek meg az alábbi spanyol nyelvű szavakat! Ezúttal nem adjuk meg a szabályokat, csak a hangsúlyok helyét. Ennek alapján kell bejelölnötök a maradék szavakon a hangsúlyos szótagok magánhangzóját. A szabályokat is nektek kell összefoglalnotok. unión refrigerador animal chocolate plantación brillante Argentina hotel lunes revolución szövetség hűtőszekrény állat csokoládé ültetvény remek, brilliáns Argentína hotel hétfő forradalom Fogalmazzátok meg, milyen szabályszerűségeket vettetek észre a hangsúly helyével kapcsolatban! c) Jelöljétek be a hangsúly helyét az alábbi spanyol szavakban! (Mindegyik szó szabályos, a fenti mintába beilleszthető.) doctor, ciudad, libro, mesa, mansión, casa, matador, zapatos, erupción d) Mit tudtok az általatok tanult idegen nyelv hangsúlyszabályairól? Ha világosak a szabályok, adjatok meg néhány példát! Jelöljétek be rajtuk a hangsúlyt, majd mutassátok meg a példákat azoknak az osztálytársaitoknak, akik nem tanulják ezt a nyelvet, hogy nekik kelljen a szabályokat megállapítaniuk! Megoldások a) otnaa, parnaki, lavaravoote, mork, faamorki, nefatte, szomerali b) A magánhangzóra vagy s-re végződő szavak hangsúlya az utolsó előtti szótagon van, egyébként az utolsó szótag hangsúlyos. c) doctor, ciudad, libro, mesa, mansión, casa, matador, zapatos, erupción d) Ezt a feladatrészt akkor érdemes megoldani, ha legalább néhány tanuló az osztályból tanul franciául, németül vagy olaszul. Ezekben viszonylag egyszerűen megállapítható a hangsúly helye: a franciában az izolált szavak véghangsúlyosak, de érdekessége a nyelvnek, hogy öszszefüggő szövegben a szavak elvesztik a hangsúlyukat, és csak a mondat (frázis, szakasz) legutolsó szótagja kap hangsúlyt. A német szavak nagy többségének az első szótagján van a hangsúly, és ez alól szabályos kivételt képeznek bizonyos igekötőszerű toldalékokkal ellátott szavak (pl. be-suchen stb.). Az olaszban azok a szavak vannak túlsúlyban, amelyeknek az utolsó előtti szótagja hangsúlyos. A feladat megoldása előtt mindenképp konzultáljunk a nyelvtanárokkal arról, hogy az adott nyelv alkalmas-e arra, hogy a tanuló megpróbálkozzon a megoldásával (az angol nyelv hangsúlyrendszere például túl bonyolult ahhoz, hogy a feladat része lehessen).
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 23 6. lépés: 6. feladat A hangsúly a magyarban és más nyelvekben T/6. 15. oldal 10 perc Tanári instrukciók Az ismeretközlő és az ismeretterjesztő szöveg a hangsúly nyelvi természetéről szól: kiemeli a különbséget azon nyelvek között, ahol a hangsúly helye állandó (ilyen például a magyar) azokkal szemben, ahol változhat a helye, akár jelentésmegkülönböztető szereppel. A tanulóknak össze kell gyűjteniük azokat a kulcsszavakat, amelyek erre a két eltérő hangsúlytípusra utalnak. Ezután a tanulók párban dolgoznak: igaz hamis állításokat kell megfogalmazniuk; ezzel ellenőrzik, hogy padtársuk is jól értette-e a szöveget. Kérdezzük meg a párokat, fogalmaztak-e meg vitás állítást, azaz szembesültek-e olyan kérdéssel, amelyre nem lehetett se egyértelmű igazzal, se egyértelmű hamissal válaszolni. Gyűjtsük össze ezeket az állításokat, és tárjuk az osztály elé őket: még ha hosszas vitára nincs is idő, röviden elmondhatják a tanulók, mit gondolnak egy-egy problémás állításról. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, rendszerezés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni, majd pármunka M ó d s zerek, eljárá s ok: szövegolvasás, szövegértés 6. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! a) Húzd alá benne azokat a kulcsszavakat, amelyek a magyarra vonatkoznak, és keretezd be azokat, amelyek valamely más nyelvről szólnak! A hangsúly A hangsúly pontos hangtani meghatározása igen nehéz. Számos nyelvben azt tapasztaljuk, hogy egy szón belül bizonyos szótagok valamilyen szempontból erőteljesebbek a többi szótagnál. Ezt a bizonyos erőteljességet (azaz a hangsúlyt) azonban nem lehet egyértelműen, mindig egyetlen tényezővel magyarázni: egyes nyelvekben inkább a hangmagasság változik a hangsúlyos szótagban, míg más nyelveknél inkább a hangerő, de általában mind a kettőnek van valamennyi szerepe a hangsúly kialakításában. A hangsúly szerepe nem minden nyelvben egyforma. A magyarban például majdnem mindig a szavak első szótagjára esik a hangsúly; ettől csak néhány kivételes esetben lehet eltérni, illetve vannak bizonyos mondattani szerkezetek, amelyekben a szavak elveszthetik a hangsúlyukat: ez történik például a fókuszt követő szavakkal (leggyakrabban a ragozott igealakkal). Önmagában azonban a hangsúlynak a magyarban jelentésmegkülönböztető funkciója alig van. Vannak azonban olyan nyelvek, amelyekben például a ragozás során állandóan változhat ugyanazon szó hangsúlyának a helye (ilyen például az orosz); sőt, sokszor a hangsúlynak jelentésmeg-
24 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m különböztető szerepe is lehet: mást jelenthet ugyanaz a szó, ha az első szótagja hangsúlyos, mint ha a második szótagra esik a hangsúly. Az oroszban például a zamok szó jelentése kastély, a zamok szóé pedig zár, lakat. Az angol record szó első szótagja hangsúlyos, ha főnév (jelentése felvétel, jegyzet, lemez ), míg az igei párja véghangsúlyos: record felvételt készít, rögzít. Sok nyelvben nem függ össze a szó alakjával a hangsúly helye, más nyelvekben azonban könnyen meg lehet jósolni a szótagszámból, a szótagok hosszúságából vagy a szó egyéb tulajdonságaiból. Erre láttatok példát a fenti feladatokban. Szintén fontos jelenség egyes nyelvekben, hogy a hangsúlytalan magánhangzók gyengébbek, rövidebbek és más minőségűek, mint a hangsúlyosak. A magyarban nincs ilyen jelenség, de az angolban például az e hang rövid i-szerű vagy ö-szerű hanggal váltakozik, ha hangsúlytalan helyzetbe kerül. b) Tegyetek fel egymásnak öt igaz hamis kérdést a szövegből, majd válaszoljatok egymás kérdéseire! c) Keressetek olyan állításokat a szövegekben, amelyekről nehéz volt egyértelműen eldönteni, hogy igaz vagy hamis, vagy amelyekre csak bizonyos esetekben lehet azt mondani, hogy igaz vagy hogy hamis! 7. lépés: 7. feladat A mondat dallama, az intonáció T/7. 17. oldal kb. 10 perc Tanári instrukciók Osszunk ki néhány (4-5) tanulónak az osztályban kártyákat, amelyek mindegyikén egy-egy mondat szerepel, és valamilyen megjegyzés, amely a mondat kiejtésének módjára utal: például: csodálkozó, meglepett, elbűvölt ; fenyegetőző-felszólító ; visszakérdezés stb. Az ő feladatuk az lesz, hogy a kapott mondatot a kiegészítésnek megfelelő dallammal olvassák fel. A tanulók, akik a mondatokat kapták, alakítsanak csoportokat. A csoportok heterogének lehetnek, egy csoport legfeljebb 4 fős legyen. A többi tanulónak meg kell állapítania a kiejtett mondatból, hogy kb. milyen szituációban hangozhatott el, és ennek megfelelően egy rövid, két-három soros párbeszédbe vagy akár monológba kell foglalniuk az adott mondatot. A c) feladatban a csoporton belül próbálják el az adott mondatot más intonációs mintákkal: milyen más dallammal lehet még mondani a mondatot, és milyen jelentésbeli különbséget lehet felfedezni a különböző minták között? Természetesen lesz olyan mondat, amelynél csak 1-2 új dallam jöhet szóba, de néhánynál akár 3-4 más intonáció is elképzelhető. A tanulók összegezzék tapasztalataikat, próbálják meg lerajzolni az egyes mondatok fölé a dallamgörbéket, s melléjük írni a legvalószínűbb jelentést. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: korábbi ismeretek előhívása, rendszerezése; zenei hallás, nyelvérzék C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 25 M ó d s zerek, eljárá s ok: játék, szituációs gyakorlat E s zközök: kártyák, rajtuk egy rövid mondat és egy hozzávaló instrukció; javasolt mondatok és a hozzájuk tartozó kiegészítések, illetve a legvalószínűbb dallamok az egyes mondatokhoz (1) Kivel találkoztál? (egyszerű, semleges kérdés) (2) Rakd csak vissza a polcra! (fenyegetőző felszólítás, utasítás) (3) Mire van ennek a gyereknek ideje! (csodálkozó, elismerő; vö. a Nahát! dallamával!) (4) Holnap utazunk a tengerpartra! (dicsekvés, pl. két gyerek beszélgetésében) (5) Még ébren vagyok. (figyelmeztetés: kb. Vigyázz, hallom, amiről beszélsz!) 7. A mondat dallama, az intonáció a) Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! A csoportban egy ember kap egy kártyát. Egyikőtök a kártyán levő instrukciók alapján olvassa fel a csoportnak a kártyán lévő mondatot! b) Írjatok párbeszédet vagy rövid monológot az elhangzott mondathoz! c) Rajzoljátok le dallamgörbével, hogy a megadotton kívül milyen más dallammal tudnátok még kimondani a mondatot, hogy értelmes legyen! d) Mindegyik görbe mellé írjátok oda röviden, mi a hozzá tartozó legvalószínűbb jelentés! (Például: egyszerű kérdő mondat; felszólítás stb.) e) Mondjátok ki az alábbi szavakat különböző dallamokkal! sör, Zsolti, tejeskávé magas, nem eső dallam eső dallam emelkedő dallam
26 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m f) Találjátok ki, hogy milyen lehet az a helyzet, amelyben a szó a hallott dallammal elhangozhat! Milyen mondattal vagy mondatokkal lehetne folytatni a beszélgetést, ha a megadott szavakat az egyes dallamokkal ejtettük ki? g) Fogalmazzátok meg, mi a különbség az egyes hanglejtési minták között! Használjátok fel, amit az előző feladatban tapasztaltatok! Változik-e az egyes szavak alapvető jelentése attól függően, hogy milyen dallammal ejtettétek ki őket? Megoldások (1) Eső dallam. (2) Emelkedő-eső dallam: a dallam az utolsó előtti szótagig emelkedik, majd az utolsó szótagon esik; úgy, mint egy sima eldöntendő kérdés esetében (pl. Megjött már az orvos?). (3) Ereszkedő dallam: az eső dallamtól csak annyiban különbözik, hogy a hangmagasság csökkenése lassabb, enyhébb, és a sima eső dallamnál kicsit magasabb hangról indul. (4) Három ún. stilizált dallamrészből áll, egy dallamrész egy hangsúlyos szótagtól a következőig tart: se nem ereszkedő, se nem emelkedő dallamról van szó, hanem két szint között ugrál a hangmagasság, mint a Zsip-zsup, kenderzsup kezdetű mondóka esetében, de a fenti mondatnál csak a dallamrész utolsó szótagján ugrik le az intonáció. (5) Eső-emelkedő dallam, a dallamcsúcs az éb- szótagon van, ami után hirtelen esik a dallam, és az utolsó szótagon újra emelkedni kezd. e) g) Ebben a feladatban azt kell belátniuk, hogy a szavak alapvető jelentéstartalma nem változik annak függvényében, hogy milyen intonációval, milyen dallammal ejtjük őket. Az intonációból következtethetünk a szituációra: például ha valaki a emelkedő dallammal ejti a sör szót, akkor esetleg megkínál vele valakit, míg ha sima ereszkedő vagy eső dallammal, akkor lehet, hogy a Mi ez? kérdésre válaszol vele. Ettől azonban a sör mindig ugyanazt a habos alkoholos italt fogja jelenteni. 8. lépés: 8. feladat A hangok fizikája T/8. 18. oldal Ha valamelyik diák tart belőle rövid beszámolót, akkor 5-10 perc az órán; egyébként otthoni kutatómunka Választható feladat Tanári instrukciók Ezt a feladatot nem kötelező megoldani; kutatómunkaként adhatjuk a fizika iránt érdeklődő tanulóknak. Ha van vállalkozó szellemű diák, aki előzetesen felkészül, tartson egy 5-10 perces beszámolót a fogalmakból. Idő hiányában a feladat elhagyható vagy órán kívüli tevékenységként adható. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: önálló kutatómunka, ismeretek adaptálása, szövegértési képesség, könyvtár- és internethasználhat C élc s opor t ok dif ferenciálá s: az egész osztály
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 27 Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: kutatómunka, feladatmegoldás 8. Nézz utána a hangok fizikai jellemzőinek! Milyen fizikai mennyiséggel jellemezhető a hangmagasság? Mi az ultrahang és az infrahang? Melyik fizikai mennyiséggel függ össze a hangerő? Mik a formánsok? Mely hangok akusztikus tulajdonságaiban játszanak szerepet? Javaslat: Anyagot gyűjthetsz fizikai tanulmányaidból, az internetről vagy akár az alábbi kiadványok valamelyikéből: Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Laziczius Gyula: Fonetika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. 9. lépés: 9. feladat Intonáció, tónus T/9. 19. oldal 5 perc Tanári instrukciók Az ismeretközlő szöveg olvasása során hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az ún. tonális nyelveknek (a fenti intonációs gyakorlatban tapasztaltakkal ellentétben) épp az a sajátossága, hogy egy-egy szóhoz a különféle tónusok különböző szótári jelentést rendelnek, s nem csupán a szituációról mondanak valamit. Tipikus példa a kínai ma szó, amelynek van többek között anya, ló és kender jelentése is, attól függően, hogy milyen dallammal ejtik. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, önálló szövegfeldolgozás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: szövegolvasás és -feldolgozás 9. Olvasd el az ismeretközlő és az ismeretterjesztő szöveget! az intonáció Korábbi tanulmányaitok során már foglalkoztatok azzal, hogy milyen jelentéskülönbségekkel jár az, ha ugyanazt a mondatot más-más dallammal ejtjük ki. A kijelentő, semleges mondatokra például egyfajta ereszkedő dallam jellemző, az eldöntendő kérdések dallama pedig a magyarban tipikusan először meredeken emelkedik, majd esik. A magyarban nincs is más formai jellegzetes-
28 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m sége az eldöntendő kérdéseknek, ellentétben például az angollal vagy a némettel, ahol a szórend változtatása is jelzi, hogy kérdésről van szó és nem állításról. A mondatszinten megjelenő (teljes mondatokhoz kapcsolódó) dallammintákat a mondat intonációjának vagy hanglejtésének nevezzük. Minden nyelvben jelen van valamilyen fokú intonációs változatosság a magyarban 11 különböző dallamot lehet elkülöníteni. Ezek általában árnyalják az adott mondat jelentését, jelezhetik a beszélő meglepettségét, indulatait vagy akár azt, hogy még akart valamit közölni, de nem tette meg. A nyelvészetben az intonáció kutatása határterületnek számít: vannak, akik úgy gondolják, hogy mivel hangjelenségről van szó, a hangtani jelenségek körében kell tárgyalni. A legtöbb nyelvben azonban az intonáció gyakran mondattani tulajdonságokkal társul: példának említettük már a magyar eldöntendő kérdést kifejező mondat sajátos dallamát (az intonáción kívül semmi nem utal arra, hogy eldöntendő kérdésről van szó, csak néhány speciális esetben az -e szócska). Ezért az intonációt a mondattan részeként is szokás vizsgálni. A hangmagasság változását a nyelvek nem csupán mondatszinten használják fel: bizonyos nyelvekben ugyanis az egyes szavaknak is rögzített dallamuk van, és ugyanaz a szó más és más jelentéssel bír attól függően, hogy az átlag hangmagasságnál magasabb vagy alacsonyabb hangon ejtik-e ki, illetve hogy a szó dallama esik, emelkedik, esetleg esik, majd emelkedik vagy fordítva. A magyarban, amint láttátok, az egyes szavaknak, szótöveknek nincs jellegzetes dallama. Azokat a nyelveket, amelyekben az egyes szavaknak, szótöveknek állandó dallamuk van, és a dallamoknak jelentésmegkülönböztető szerepe van, tonális nyelveknek nevezzük. Tonális nyelvek például a kínai és a vietnami, számos Afrikában beszélt nyelv és a mexikói indián nyelvek egy része. a) Húzd alá a magyar kérdő mondat intonációjáról szóló információt! b) Értelmezd a tonális nyelvek meghatározását! 10. lépés: 10. feladat A magyar anyanyelvűek nehézségei T/10. 20. oldal kb. 15 perc Tanári instrukciók A feladat célja megmutatni, hogy egy adott nyelv hangtani jelen esetben főleg fonotaktikai sajátosságai hogyan befolyásolhatják egy idegen nyelv tanulását, akár a megértésben, akár kiejtésben. A nyelvek hangtani különbözősége messze nem merül ki annyiban, hogy bizonyos hangok az egyik nyelvben megvannak, míg a másikból hiányoznak: legalább ennyire megkülönböztetik a nyelveket egymástól a fonotaktikai tulajdonságaik. A magyarban például hiába létezik rövid o és ö hang, szó végén ezek soha nem fordulnak elő magyar szavakban (sőt, még jövevényszavakban sem); ez néhány esetben nehézséget okozhat, mint a feladatban szereplő magyar lány történetében is. Az olaszok ugyanakkor szó végén nem vagy csak nehezen tudnak mássalhangzót ejteni. A spanyolban pedig a szó eleji sz + mássalhangzó-csoportok nem léteznek, ezért szúr be a történetben szereplő spanyol fiú az ilyen szavak elé egy e hangot.
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 29 A tanulók alkossanak 3 fős csoportokat; amennyiben az osztálylétszám nem osztható hárommal, akkor egyes csoportok állhatnak 2 főből is; ez esetben a pár egyik tagjának egy helyett két kérdésre kell válaszolnia (emiatt azt javasoljuk, hogy ez a feladat könnyebben, gyorsabban olvasó tanulóknak jusson). Minden csoport ugyanazt a szöveget olvassa el és dolgozza fel, de az egyes csoportok tagjai másmás kérdésre koncentrálnak: az egyik tanuló az a) feladat (1) kérdésére, a második a (2) kérdésre, a harmadik a (3)-ra. Miután megtalálták a szövegben a kérdésükre adott válaszokat, összegzik azokat. Ezután a maradék három kérdést [b) d)] közös gondolkodással, megbeszéléssel tudják megválaszolni. Miután a kiscsoportok megbeszélték a válaszaikat, javasoljuk, hogy néhány ötletet tárjunk az egész osztály elé ez különösen akkor lehet hasznos, ha a tanulók többféle idegen nyelvet tanulnak, így az c) d) feladatok válaszaiból egymástól is tanulhatnak. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, megfigyelőképesség, megfigyelések rendszerezése, általánosítás; nyelvi empátia C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: csoportmunka, majd frontális munka M ó d s zerek, eljárá s ok: olvasás, szövegértés, feladatmegoldás, majd közös megbeszélés 10. Az alábbi blogbejegyzést egy magyar lány írta, aki ösztöndíjjal néhány hónapot Olaszországban töltött. Ebben a részben az olasz nyelvtanulással és a magyartanítással kapcsolatos élményeiről ír. A részletnek három szereplője van: egy magyar, egy olasz és egy spanyol anyanyelvű diák. Olvassátok el figyelmesen az internetes naplórészletet! Kis olasz szótár: quando: mikor solo: csak, egyedül stanza: szoba strumento hangszer, eszköz sposare: megházasodni trovare: találni sapone: szappan (Az s betű kiejtése ezekben a szavakban: sz.) 2005. november 21. Pont ma hat hete vagyok Firenzében, és egyre jobban megy az olasz. :-) De a barátaim azt mondják, hogy bár jól beszélek, a kiejtésemen még lehet hallani, hogy nem vagyok olasz. :-) Például néha a magánhangzókat nem úgy ejtem ki, mint az olaszok Lorenával (a szobatársam) megbeszéltük, hogy tanítjuk egymást, ő engem olaszul, én őt magyarul, mert nagyon szereti a nyelveket (nem is találkoztam még olyannal, aki magyarul akart tanulni!). Nekem is nagyon furcsa az ő kiejtése: például egy csomószor a szavak végére berak egy ilyen rövid o- vagy ö-szerű hangot, mondjuk ilyeneket, hogy gép ö, de ez csak nagyon rövid. A nevemet is csak úgy tudja kimondani, hogy Editt ö. :-) Nem tudom róla leszoktatni, mer nem is hallja a különbséget. De ő meg azt mondja, hogy nekem például az a hibám, hogy mindig hosszú ó-kat ejtek, mint például azt, hogy quando, úgy mondom, hogy kvandó, és szerinte meg rövid o-val kéne. Meg azt, hogy solo, úgy ejtem, hogy szóló, pedig csak az első ó hosszú. De hiába próbálom, hogy röviden mondjam, mindig hosszabb lesz. Mondtam is neki, hogy magyarul egyébként úgy kell mondani, hogy szóló, nem pedig szólo. Egyébként van egy spanyol ismerősünk is, Carlos, ő is pár hónapja jött Olaszba, na, hát ő aztán nagyon furán beszél olaszul, mer ő meg egy csomószor betesz a szavak elejére egy e-t, például stanza helyett azt mondja, hogy estanza LOL, sport helyett: esport, strumento helyett estrumento-t, sposare helyett esposare. De érdekes, hogy ezt csak néha csinálja, mert pl. azt, hogy trovare meg pl. sapone tök jól ki tudja mondani.
30 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m a) Foglaljátok össze, hogy mi az, ami az idegen nyelv tanulásakor nehézséget okoz (1) a magyar anyanyelvűnek! (2) az olasz anyanyelvűnek! (3) a spanyol anyanyelvűnek! b) Mi az oka a nehézségeiknek? c) Hozzatok néhány példát saját idegennyelv-tanulási tapasztalataitok alapján arra, hogy egy magyar anyanyelvűnek milyen hangtannal kapcsolatos nehézségei lehetnek egy idegen nyelv tanulásakor! d) És fordítva? Egy, az általatok tanult idegen nyelvet anyanyelveként beszélőnek milyen nehézségei lesznek, ha magyarul kezd tanulni? (Ha szükséges, kérjétek nyelvtanáraitok segítségét!) Megoldás: Aaz alábbi nehézségeket kell a tanulóknak megfogalmazniuk. a) (1) a szó végén levő rövid o hang ejtése (2) szóvégi mássalhangzók ejtése (3) Szó eleji sz + mássalhangzó-kapcsolatok ejtése; megjegyzés: ezt csak akkor ismerhetik fel a tanulók, ha észreveszik, hogy a trovare, illetve a sapone szavak kiejtése nem okoz gondot Carlosnak, azaz nem azzal van a baj, ha több mássalhangzóval vagy sz-szel kezdődik a szó, hanem ha a két feltétel egyszerre teljesül. b) Mert a saját anyanyelvükben ezekben a pozíciókban nem szerepelnek ezek a hangok vagy hangkapcsolatok. c) Idegen hangok: az angolban pl. a th-val írt hangok; a német h-szerű, illetve r-szerű hangok képzése; szláv nyelvek tanulása esetén bizonyos szótagképző mássalhangzók (csehben, szlovákban); orosznál pl. bizonyos szókezdő mássalhangzó-kapcsolatok: tym-, rt-, ld-, mr- stb.; bizonyos nyelveknél a hangsúly elmozdítása a magyarban megszokott első szótagról stb. (Érdemes ezzel kapcsolatban konzultálni az idegennyelv-tanárokkal.) d) Tanult idegen nyelvtől függ a válasz.
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 31 11. lépés: 11. feladat Idegen akcentusok T/11. 22. oldal 10-15 perc Választható feladat Tanári instrukciók Alakítsunk maximum 4 fős, a tanult idegen nyelv szempontjából homogén csoportokat. Minden csoport kapjon egy nem túl hosszú párbeszédet; a dialógus származhat például egy már tanult drámából. Ha megoldható, érdemes három-négy szereplős drámarészletet keresni. A tanulók beszéljék meg, hogy az általuk tanult idegen nyelv milyen kiejtési sajátosságait tudják átültetni a kapott párbeszédre, majd ezzel a kiejtési móddal kell előadniuk a párbeszédet. Így például a franciára jellemző lehet a nazális magánhangzók megléte vagy a jellegzetes szóvégi hangsúly, az olaszra az utolsó előtti szótagra helyezett hangsúlyok stb. Felkészülési idő után minden tanult nyelvből hallgassunk meg legalább egy dialógust. Ha már ismert drámákból választottuk ki a részleteket, akkor a csoportok feladata lehet az is, hogy az egyes részleteket felismerjék a torzított kiejtéssel, és találják ki azt is, mely nyelv jellegzetességét parodizálták a szereplők. Megoldás előtt tanácsos konzultálni a nyelvtanárokkal; ha ők úgy ítélik, hogy ehhez hosszabb felkészülésre van szükség, akkor a feladatot már előző órán kiadhatjuk, hogy a tanulóknak legyen idejük előzetesen elgondolkodni a problémán. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: nyelvi empátia, előadókészség C élc s opor t dif ferenciálá s: homogén csoportok a tanult idegen nyelv szerint Munkaformák: csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s ok: szövegalkotás, feladatmegoldás E s z k ö z ö k: Drámarészletek/párbeszédek külön lapokon. Egy lehetséges (háromszereplős) részlet az alábbi, Molnár Ferenc: Játék a kastélyban c. darabjának nyitósorai GÁL Min gondolkozol olyan nagyon mélyen? TURAI Azon gondolkozom, hogy tulajdonképpen milyen nehéz egy színdarabot elkezdeni. Mindjárt a darab legelején, mikor elkezdődik, bemutatni a főszereplőket. ÁDÁM Az nehéz is lehet. TURAI De még milyen nehéz. Elkezdődik az előadás. A nézőtér elcsendesedik. Színészek lépnek be a színpadra és kezdődik a kínlódás. Eltart egy örökkévalóságig, néha pláne egy egész negyedóráig, amíg a publikum megtudja, hogy melyik kicsoda és mit akar.
32 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m GÁL Érdekes a te agyvelőd. Egy pillanatra sem tudod elfelejteni a mesterségedet. TURAI Azt nem is lehet. GÁL Nem múlik el egy félóra, hogy ne beszélnél színházról, színészekről, darabokról. Más is van a világon. 11. Olvassátok el a kapott párbeszédet! a) Beszéljétek meg, hogy az általatok tanult vagy beszélt idegen nyelvnek milyen kiejtési sajátosságai vannak! b) Ültessétek át ezeket a kiejtési sajátosságokat a kapott dialógusra! Olvassátok fel, játsszátok el úgy a magyar szöveget, hogy nem a magyar, hanem a másik nyelv kiejtési sajátosságait alkalmazzátok! Adjátok is elő a dialógust az osztálynak! c) Találjátok ki, hogy a többi csoport milyen nyelvű kiejtést alkalmazott! d) Írjatok rövid jellemzést minden elhangzott nyelvről! Milyen kiejtési jellegzetességeket domborítottak ki a többi csoport tagjai az előadásukban? 12. lépés: 12. feladat Fonotaktika T/12. 22. oldal 5 perc Tanári in s t r ukciók: A tanulók egyénileg olvassák el a szöveget. Szükség esetén sor kerülhet közös megbeszélésre, feldolgozásra. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka (esetleg frontális munka) M ó d s zerek, eljárá s ok: szövegfeldolgozás, feladatmegoldás (esetleg közös megbeszélés)
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 33 12. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Fonotaktika Az előző feladatokban arra figyelhettél fel, hogy minden nyelvben vannak olyan hangsorozatok, amelyek egyáltalán nem lehetségesek, illetve olyan hangok, amelyek bizonyos helyzetekben nem állhatnak. A magyarban például lényeges szabályszerűség az, hogy a szó végén nem állhat rövid o vagy ö. Azon szabályok összességét, amelyek egy nyelvben meghatározzák, hogy egy szóban milyen helyzetben milyen beszédhangok állhatnak, illetve milyen sorrendben követhetik egymást a hangok, a nyelv fonotaktikájának nevezzük. A fonotaktikai szabályok nyelvenként különbözőek, de vannak nagy általánosságban a legtöbb nyelvre igaz (univerzális) fonotaktikai szabályok is. Ilyen például az, hogy zöngés és zöngétlen zörejhang nem állhat egymás mellett. Egy nyelv fonotaktikai szabályai az idők során változhatnak. A magyar nyelv fonotaktikájának része volt évszázadokkal ezelőtt az a szabály, amely megtiltotta, hogy egy szó elején egynél több mássalhangzó álljon. (Idézd fel 10. osztályos tanulmányaidból A hangtani változásokról szóló részt!) Ez a szabály azonban idővel enyhülni kezdett, majd megszűnt működni; így ma már nem érvényesül (l. sport, spriccel, traktor stb.). a) Keress példát a szövegben magyar fonotaktikai szabályra! b) Keress példát a szövegben több nyelvben is létező fonotaktikai szabályra! reflektálás 13. lépés: 13. feladat Összegzés T/13. 23. oldal 10 perc Tanári in s t r ukciók: A tanulóknak legalább két kérdésről kell összefoglalni véleményüket, ismereteiket. Javasoljuk, hogy válaszaikat külön lapra, és ne a munkafüzetbe írják, hogy be lehessen őket szedni. Kiemelt készségek, képességek: önreflexió, véleményalkotás, szövegalkotási képességek C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 13. Válassz ki legalább kettőt az alábbi kérdések közül! Néhány mondatban foglald össze a véleményedet és az ismereteidet róla! a) Magyarázd el, miért nem jó bizonyíték a rák ~ kád szópár arra, hogy az r a magyarban önálló fonéma!
34 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m b) Sorolj fel olyan nyelvi jelenségeket (akár a magyarból, akár a tanult idegen nyelvből), amelyekre eddig nem figyeltél fel, de a most vizsgált jelenségek hatására elgondolkodtál rajtuk! c) Sorolj fel olyan hangtani nehézségeket, amelyekkel valamilyen idegen nyelv tanulásakor szembesültél! Próbáld megmagyarázni, mi okozza ezeket a nehézségeket a magyar anyanyelvűek számára! d) Gyakran előfordulhat például írásbeli kommunikáció esetén, hogy nincsenek intonációs eszközeid gondolataid, érzelmeid pontos kifejezésére. Mivel lehet ilyenkor helyettesíteni az intonációt? Sorolj fel néhány olyan eszközt, amelyet ilyen céllal használsz! Van-e olyan árnyalatnyi jelentéstöbblet, amit intonáció hiányában képtelen vagy kifejezni? Ha van, mi az? Állításaidat illusztráld példákkal! e) Bár a hangsúly helyét megmérni nagyon nehéz, az anyanyelvi beszélők mindig nagyon biztosan meg tudják mondani, hogy az adott szó melyik szótagja volt hangsúlyos. Gondold végig, hogy az általad tanult idegen nyelvben mi a szerepe a hangsúly helyének! Próbáld ki, meg tudod-e állapítani a tanult nyelv egy szaváról, hogy melyik szótagja hangsúlyos! Ha sikerült, milyen jellegzetességek alapján? Ha nem sikerült, szerinted mire kell jobban odafigyelned, hogy ezt a képességet elsajátítsd? Megoldások, szempontok az értékeléshez Az a) kérdésnél arra kell rámutatniuk, hogy noha az adott szópár hangállományát tekintve csak egyetlen hangban tér el (r, illetve d), mégsem tekinthető minimális párnak, mert az eltérés nem ugyanabban a pozícióban található: a rák ~ mák jó példa lenne, hiszen az r és az m ugyanabban a helyzetben van (szókezdő pozícióban). A b) kérdés válaszai és értékelése egyéniek. A c) kérdés megválaszolása attól függ, milyen nyelvet tanul a tanuló. Az angol nyelv esetében nehézséget okozhat például a sok kettőshangzó megléte (au, ou, ai stb.); a th-val jelölt két hang kiejtése. A németben az a nehézség, hogy az r-et kicsit raccsolva kell ejteni. A franciában, az olaszban az, hogy a magyartól nagyon különböző a hangsúlyelhelyezés. De ettől természetesen teljesen eltérő, egyéni nehézségek is akadhatnak; ezeket is fogadjuk el, ha világosan ki van fejtve a jelenség. A d) kérdés arra a jelenségre kérdez rá, amit a tanulók többsége maga is gyakran tapasztalhat írásbeli kommunikációja során (különösen igaz ez az e-mailek és sms-ek megfogalmazásakor). Bizonyos nyelvi empátia itt is feltételezhető, hiszen ahhoz, hogy meg tudják válaszolni, szükséges átérezni nemcsak a szöveg megírójának, de az elolvasójának a helyzetét is (ti. hogyan fejti meg az üzenetet és a mögötte rejlő szándékokat, érzelmeket, amikor egy bizonyos szöveget például írásjelek vagy egyéb segédjelek nélkül olvas). Az e) feladat megválaszolásához akárcsak a c) esetében arra van szükség, hogy a tanuló képes legyen saját nyelvtanulási technikáját kicsit kívülről is szemlélni; előfordulhat, hogy bár az általa tanult idegen nyelvben kulcsszerepe van a szóhangsúly helyének, erre eddig tudatosan nem figyelt fel. A válasz természetesen itt is nyelvfüggő; az angol nyelv esetében pl. jellemző, hogy a hangsúlyos szótag más hangmagasságon ejtődik, mint a hangsúlytalanok: ebből egy jó fülű tanuló meg tudja állapítani a hangsúly helyét. Az oroszra ugyanakkor például jellemző, hogy a hangsúlyos szótagok magánhangzói hallhatóan hosszabbak, mint a hangsúlytalanok. A német-
M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n? 35 ben viszont általában a szó elején van a hangsúly, ott ezt a szabályszerűséget kell megfigyelni; ez alól kivételek lehetnek például az igekötők.
2. A hangtan és az alaktan kapcsolata 4 óra ráhangolódás 1. lépés: 1. feladat Magyar szótövek és toldalékok T/1. 27. oldal 15 perc Tanári instrukciók A tanulókat osszuk 4-6 fős csoportokba. Minden csoportot osszunk további két részre. A csoportok egyik fele az (1)-es kártyát kapja, ezeken szótövek különböző alakjai láthatók. A másik fél a (2)-es kártyát kapja, amelyeken egyes toldalékok különböző alakjait látják. (Nagy létszámú osztály esetén több csoport is kaphatja ugyanazt a szó- és toldaléklistát, de a csoportok belső felosztására ekkor is ügyeljünk.) Egy-egy csoporton belül a tanulóknak az a feladata, hogy összehasonlítva a kapott kártyákat, előállítsák az összes lehetséges toldalékolt szóalakot. Látni fogják, hogy igen sokféle kölcsönhatást lehet megfigyelni tő és toldalék között: mindkettő hangalakja változó lehet, attól függően, hogy mivel kombináljuk. Például a toldalékok magánhangzója a legtöbb esetben a tő magánhangzójától/magánhangzóitól függ (erről lesz majd szó a magánhangzó-harmóniáról szóló órán); ugyanakkor néhány szótőben megrövidül a magánhangzó bizonyos toldalékok előtt. Egy-egy csoport feladata röviden összefoglalni, hogy milyen váltakozásokat tudnak megfigyelni. (Ez a három szó- és toldaléklistánál lent látható.) Megjegyzés: az egyes szabályokat nem akarjuk részletesen megtanítani. Az 1. szabály például részletesen úgy hangozna, hogy bizonyos szavakban a hosszú á vagy é rövid a-val, illetve e-vel váltakozik attól függően, hogy milyen toldalékot kap; tipikusan ki tudja váltani ezt a váltakozást a többes szám -k-ja, illetve a tárgyeset -t-je. A kevés példa miatt viszont csak annyi felismerést várunk, hogy vannak olyan szavak, amelyek ilyenek, vannak, amelyek nem ilyenek, és hogy nem minden toldalék váltja ki az á a/é e váltakozást. A csoportmunka után minden csoportból egy tanuló frontálisan összegezze a megfigyeléseket az osztály előtt. A feladat c) része pedig egyéni munkát igényel. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: előzetes ismeretek előhívása, adatok rendszerezése, kombinációs készség C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: csoportmunka, frontális munka, majd a c) feladatban egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: feladatmegoldás, prezentáció, illetve a c) feladatban szövegértés E s zközök: kártyák a következő tövekkel és toldalékokkal
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 37 A) (1) tél-, tel-, nyár-, nyar-, gép- (2) -en, -et, -at, -ről, -ról, -on B) (1) kutya-, kutyá-, kecske-, kecské-, ajtó- (2) -t, -nak, -nek, -féle, -k C) (1) ökr-, retk-, bokr-, bokor-, retek-, ökör- (2) -öt, -ot, -et, -nál, -nél A hangtannak viszonylag kevés olyan területe van, amely pusztán a hangok viselkedését tanulmányozná anélkül, hogy egyéb jelenségeket is figyelembe venne. Nagyon sok az olyan eset a világ nyelveiben, amelyeknél bizonyos alaktani jelenség például szóösszetétel vagy toldalékolás okozza a hangtani váltakozásokat. Az olyan gazdag toldalékrendszerrel bíró nyelvekben, mint amilyen a magyar, igencsak nehéz lenne tehát különválasztani a szavak hangtani és alaktani felépítését. Az elkövetkező néhány órán olyan jelenségeket, váltakozásokat ismerhettek meg, amelyekben döntő szerepet játsszanak az alaktani jellegzetességek. Nemcsak magyar példákról lesz szó: bemutatunk egy gyakori japán hangtani-alaktani jelenséget, és kereshettek példákat az általatok tanult idegen nyelvből is. 1. Mit csinálnak a toldalékok a szavakkal? a) Figyeljétek meg a kártyákon kapott szótöveket, illetve toldalékokat! Alkossátok meg belőlük a lehető legtöbb lehetséges szóalakot úgy, hogy minden szóalakhoz pontosan egy szótövet és egy toldalékot használhattok fel! b) Fogalmazzátok meg tömören, mit figyeltetek meg a toldalékok és a szótövek alakját illetően! Milyen toldalékok esetében történt valami változás a tőben? Mi volt ez a változás? c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget! Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit értünk váltakozáson! Váltakozás Eddigi tanulmányaitok során már volt szó a szóelemzés különböző módszereiről és a szavakat felépítő egységekről, a morfokról. Az előző feladatban azt figyelhettétek meg, hogy számos
38 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m magyar példában találkozhatunk olyan jelenséggel, amelyben egy toldalék valamilyen váltakozást idéz elő egy szótőben. Például a kutya tőnek a tárgyeset vagy a többes szám toldaléka előtt a kutyá- alakja jelenik meg. Ilyen esetekben azt mondjuk, hogy a kutya tő a hangja á-val váltakozik, hiszen számos olyan eset van, amikor ez utóbbi jelenik meg a toldalék előtt. A váltakozások vizsgálata nagyon fontos, ha a hangtan és az alaktan kapcsolatát kutatjuk. Az előző példánál maradva: a kutya tő esetében alaktani szempontból azt is mondhatjuk, hogy a kutya és a kutyá- két allomorfja a KUTYA absztrakt nyelvi egységnek, azaz morfémának. Az allomorfok sokszor nem egyenrangúak. A kutya és kutyá- allomorfok esetében az utóbbi csak bizonyos toldalékok előtt fordulhat elő (kutyá-t, kutyá-k stb.), míg az előbbi alak előfordul önállóan (egyes szám, alanyeset), illetve az összes névutó előtt. Az allomorfok közül azt, amelyik önállóbb vagy több környezetben fordulhat elő, elsődleges vagy kitüntetett allomorfnak is nevezzük. Megoldások A) Bizonyos szavakban a tőben található magánhangzó megrövidül a tárgyeset -t toldalékja előtt. B) A szóvégi rövid -a és -e a legtöbb toldalék előtt hosszú -á-ként, illetve -é-ként jelenik meg; de ez alól is van kivétel, ilyen a példában is szereplő -féle is. C) vannak olyan szavak, amelyekből kiesik egy magánhangzó, amikor bizonyos toldalékokat (pl. a tárgyeset toldalékát) tesszük mögé; más toldalékok előtt viszont ez nem történik meg (pl. bokor-nál). 2. lépés: 2. feladat Rendaku: mássalhangzók a japánban T/2. 28. oldal 15-20 perc Tanári instrukciók A feladat célja kettős: egyrészt a feladatban bemutatott japán jelenség, az ún. rendaku jó példa, amelyen meg lehet mutatni bizonyos hangtani szabályszerűségek működését komoly fogalmi apparátus használata nélkül. Bízunk benne, hogy a nyelv egzotikussága nagyobb érdeklődést vált ki a hangtani jelenségek iránt. Másrészt a jelenség kapcsán meg tudjuk mutatni, mivel foglalkozik a hangokkal foglalkozó két tudományág, a fonetika és a fonológia. A feladat megoldása során szükség van az előzetes ismeretek újbóli előhívására is, amennyiben a kérdések egy része a magyar mássalhangzókészlettel való összehasonlítást érinti. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: megfigyelőképesség, logikus gondolkodás, kombinációs készség C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 39 2. Rendaku: mássalhangzók a japánban Az alábbi táblázat a japán nyelv mássalhangzókészletét mutatja be. Az oszlopokban a képzés helyét, a sorokban a képzés módját adtuk meg: Elülső szájpaddal képzett Hátulsó szájpaddal képzett Ajakhangok Nyelv-foghangok Gégehangok Zárhangok (p) b t, d k, g Orrhangok m n Réshangok f sz, z s h Zár-réshangok c cs, dzs Pergőhangok r Félmagánhangzók w j Megjegyzés: A p hang röviden nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban. A japán szavakban csak hosszú pp-t találunk, és ezeket is csak szó belsejében. a) Húzd alá a zöngés mássalhangzókat a táblázatban! b) Sorolj fel néhány mássalhangzót, amely a magyar nyelvben előfordul, de a japánban nem! c) Figyeld meg az alábbi szavakat! Milyen váltakozás figyelhető meg a japán szóösszetételekben? Mely hangokat érinti a váltakozás? Fogalmazd meg röviden a szabályszerűséget! Egyszerű szavak Összetett szavak kami papír jamagawa hegyi folyó te kéz hanazono virágoskert hito ember amedama drazsé, cukorgolyó szono kert hitode férfierő kawa folyó tegami levél tama labda hiragana hiragana; a japán írás jama hegy egyik ábécéjének neve kana írás
40 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m d) Tekintsd át az alábbi példákat! A fentiekben megfogalmazott szabályszerűségbe hogyan lehetne beleilleszteni ezeket a példákat? Mivel tudnád magyarázni a h furcsa viselkedését? hito ember ~ hito-bito emberek, nép(esség) ha fog (főnév) ~ ire-ba műfogsor hone csont ~ sze-bone gerinc e) Melyek azok a zöngés mássalhangzók, amelyek sosem váltakoznak zöngétlen mássalhangzóval? Mi lehet ennek az oka? f) Fogalmazd meg, mi történne az alábbi magyar szavakkal, ha a magyarban is lenne a japánhoz hasonló szabály! asztalterítő világoskék sétapálca harapófogó járókeret bárszék hegyhát Megoldások a) Zöngés mássalhangzók: b, d, g, z, dzs, illetve m, n, r, j, w, de ez utóbbiaknak nem lesz szerepe a feladat során. b) A magyarban létezik, de a japánban nem, például: ny, l, ty, zs. c) A szabály: egy zöngétlen mássalhangzóval kezdődő szó első mássalhangzója az adott hang zöngés párjára cserélődik, amikor szóösszetétel második tagjaként szerepel. d) A h hang zöngés párja ebből a szempontból a b. (Mivel a p nem fordul elő szó elején, világos, hogy nincs olyan eset, amikor egy összetételben a kezdő p-nek b-re kellene változnia. Így a b felszabadul, és lehet a h zöngés párja.) e) Nem vesznek részt ebben az alábbi hangok: j, r, m, n, w; mivel nekik nincs zöngétlen párjuk, nincs olyan kiinduló mássalhangzó, amelyik ezekkel a hangokkal váltakozna a zöngésedés során. f) asztalderítő, világosgék, sétabálca, harapóvogó, járógeret, bárzék, hegybát Megjegyzés: a magyarban is alkalmazhatjuk úgy a szabályt, hogy a h-nak a b a zöngés párja, de a magyarban az összetételbeli b a p-ből is előállhat, hiszen (ellentétben a japánnal) vannak p-vel kezdődő magyar szavak, l. sétapálca. Egy másik különbség, hogy míg a japánban nincsen f ~ v alternáció (mivel a v hang hiányzik a hangkészletből), addig a magyarban az f-re alkalmazva a zöngésítő szabályt, minden akadály nélkül levezethetjük pl. a harapóvogó alakot.
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 41 3. lépés: 3. feladat Fonológia és morfológia, fonetika és fonológia T/3. 30. oldal 10-15 perc Tanári instrukciók A tanulók ebben a szövegben két nagyon fontos fogalomról szereznek ismereteket: egyrészt a fonológia és morfológia határterületét vizsgáló nyelvészeti ágról, másrészt a fonetika és fonológia különbségéről. Az ismeretterjesztő szöveg a fonetika és a fonológia különböző felhasználási lehetőségeiről szól. Ez utóbbit nem feltétlenül kell az egész osztálynak elolvasnia, elég lehet, ha a számítástechnika, fizika, nyelvészet iránt különösen érdeklődő tanulók figyelmébe ajánljuk. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, rendszerezőképesség C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 3. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szövegeket! Hangtan és alaktan; fonetika és fonológia A fenti példákkal a japán nyelv egyik jellegzetes hangtani tulajdonságát mutattuk be, egy olyan szabályszerűséget, amely a szóösszetételek igen nagy részében megfigyelhető. A jelenség neve a japán nyelvészetben előreható zöngésedés. A folyamatban ugyanis egy zöngétlen mássalhangzóval kezdődő szótő kezdő mássalhangzója a zöngés párjával váltakozik, ha a szótő egy összetett szó második tagjaként szerepel. A rendaku néven is ismert szabály tipikus példája a hangtan és az alaktan kölcsönhatásának: a jelenség hangtani jellegű, de alaktani környezethez (a szóösszetételhez) kötődik. A jelenség jól illusztrálja a hangok tanulmányozásának két fő ága közötti különbséget is. Az egyik ág, a fonetika a beszédhangok fizikai és képzési jellegzetességeivel foglalkozik. A másik ág, a fonológia azt vizsgálja, hogyan alkotnak a beszédhangok rendszert egy nyelvben, melyik hang milyen helyzetekben fordulhat elő, és milyen hangokkal váltakozik bizonyos környezetekben. A fenti feladatban azt láthattátok, hogy a zöngétlen hangokkal együtt a h is részt vesz az előreható zöngésedésben, és az összetételekben b áll a helyén. Míg fonetikai értelemben a b nem tekinthető a h zöngés párjának, hiszen képzési helyben és módban igencsak különböznek, addig a fonológia szempontjai szerint figyelembe kell venni azt, hogy a zöngés és zöngétlen mássalhangzók rendszerében a b úgy viselkedik, mint a h zöngés párja (nemcsak a fent megfigyelt jelenségben). Vagyis a b fonetikailag nem a h zöngés párja, fonológiailag azonban igen. A fonetikusok munkája igen sokban kapcsolódik a fizikához, az anatómiához (az emberi test felépítésének tanához), illetve az élettanhoz. Egy fonetikusnak tisztában kell lennie a hangok pontos akusztikai tulajdonságaival (l. a fizikában a hullámmozgásról tanultakat), a beszédszervek tulajdonságaival és a
42 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m hangok képzésének módjaival. Azzal azonban, hogy az egyes hangoknak egy adott nyelv rendszerében milyen jelentőségük van, kevesebbet foglalkoznak. A fonetikának számos gyakorlati alkalmazása is van. Az ún. számítógépes nyelvészetben a beszédet létrehozni és felismerni képes számítógépes rendszerek, illetve a fordítóprogramok létrehozásakor hasznosítják a fonetika eredményeit. De használják a fonetikai kutatásokat például a pszichológiában is: bizonyos agyi rendellenességeknek lehetnek a hangképzés zavaraival járó tünetei. Továbbá a gyógyászatban is fontosak a fonetikusok felfedezései: egyes anatómiai rendellenességekhez társulnak hangképzési sajátosságok. Sőt, még a törvényszéki szakértők munkáját is segíthetik a fonetikusok: fonetikai eszközökkel lehetséges hangjuk alapján a beszélők megkülönböztetése és így az azonosítása is, ami egy nyomozás során nagy jelentőséggel bírhat, ha tárgyi bizonyítékként hangfelvételek állnak rendelkezésre. A fonetikával szemben a fonológiát elsősorban az egyes beszédhangok nyelvi viselkedése, nyelvben betöltött szerepe, a különböző nyelvi folyamatokban való részvétele érdekli. Ebből a szempontból veszi figyelembe a képzési és hangzásbeli tulajdonságokat is (a fonetika eredményeit). A fonológus célja minél általánosabb leírást adni arról, hogy az egyes nyelvekben hogyan képeznek rendszert a beszédhangok. a) Fogalmazd meg tömören, mi a különbség a fonetika és a fonológia között! b) Indokold meg a következő állítást! A rendaku olyan szabály, amely a hangtan és az alaktan kölcsönhatását mutatja. 4. lépés: 4. feladat Zöngésségi hasonulás másképpen: az angol főnevek többes száma T/4. 32. oldal 20 perc Tanári instrukció A feladat az angol szabályos többes szám toldalékának viselkedését mutatja be. A jelenség felfogható zöngésségi hasonulásként: a többes szám toldalékának három allomorfja van: az -sz, -z, illetve az -iz. A többes szám morfémájának az alakját mindig a főnévi tő utolsó hangja határozza meg. Ha a tő az s, z, sz vagy zs hangok valamelyikére végződik (vagy a th-val írt hangra), akkor a toldalék -iz. Ha a tő bármilyen más zöngés hangra (magánhangzóra, zengőhangra vagy zöngés zörejhangra) végződik, akkor a toldalék -z. Minden más esetben a toldalék -sz. Tekintve, hogy a toldalék mássalhangzója zöngésségben mindig egyezik a tő utolsó hangzójának zöngésségével (kivéve amikor -iz alakú), a jelenséget zöngésségi hasonulásnak szokták tekinteni. A lényeges különbség a magyar zöngésségi hasonuláshoz képest a hasonulás iránya: a magyarban mindig a későbbi mássalhangzó zöngésségi értéke hat az előtte levő mássalhangzó zöngésségi értékére (dob+szó ~ dopszó), míg az angolban fordított irányban történik mindez: az elöl álló mássalhangzó zöngésségi értéke határozza meg, milyen zöngésségi értéket kap a toldalék mássalhangzója: kaet+z ~ kaets macskák, nem pedig *kaedz. A toldalék elsődleges (kitüntetett) allomorfjának a z-t, nem pedig az sz-t szokták tekinteni; azért, mert magánhangzó után automatikusan a -z alakú toldalék járul a tőhöz.
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 43 Nagyon fontos felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy nem a helyesírásban megjelenő -s, illetve -es toldalékokat vizsgáljuk, hiszen ezeknek az alakja csak a hagyományon, az íráson alapul, és semmit nem tükröz abból, hogy valójában mi a kiejtése a többes szám toldalékainak. Megjegyzés: Az angol szavak kiejtéséhez a nyelv ún. rotikus (r-t ejtő) nyelvjárásait vettük alapul. A rotikus nyelvjárásokban minden írásban megjelenő r-t kiejtenek, míg a nem rotikusokban csak azokat, amelyeket magánhangzó követ. Rotikus nyelvjárás például az amerikai és a kanadai angol, nem rotikus többek közt a brit és az ausztrál. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: megfigyelőképesség, adatok rendszerezése C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 4. Zöngésségi hasonulás másképpen: az angol főnevek többes száma Hangtani tanulmányaidból már ismerős a zöngésségi hasonulás fogalma. Az alábbi feladat az angol zöngésségi hasonulás működését mutatja be a szabályos többes szám képzésének példáival. a) Figyeld meg az alábbi példákat! Koncentrálj a szavak kiejtésére! (A kiejtést megtalálod a zárójelben.) Egyes szám Többes szám cat /kaet/ macska cats /kaetsz/ macskák dog /dog/ kutya dogs /dogz/ kutyák bee /bí/ méh bees /bíz/ méhek tape /téjp/ szalag tapes /téjpsz/ szalagok sin /szin/ bűn sins /szinz/ bűnök face /féjsz/ arc faces /féjsziz/ arcok plum /plam/ szilva plums /plamz/ szilvák park /park/ park parks /parksz/ parkok baby /béjbi/ kisbaba babies /béjbiz/ kisbabák pill /pil/ tabletta pills /pilz/ tabletták cave /kéjv/ barlang caves /kéjvz/ barlangok garage /ga raazs/ garázs garages /ga raazsiz/ garázsok car /kar/ autó cars /karz/ autók wish /wis/ kívánság wishes /wisiz/ kívánságok frame /fréjm/ keret frames /fréjmz/ keretek quiz /kwiz/ kvíz quizzes /kwiziz/ kvízek
44 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m Magyarázat a kiejtéshez: Az ae magánhangzó (például a cat szóban) nyelvállásban a magyar a és a magyar e hang között van. Az aposztróf ( jel) az átírásokban azt jelenti, hogy a hangsúly a rákövetkező szótagon van: például a garage szóban a második szótagon. Az angol w hang (például a wish szóban) a magyar v-hez hasonlít, de az alsó ajak nem ér a fogsorhoz, hanem az ajkak az u-hoz hasonlóan kerekítettek. b) Hány allomorfja van az angol szabályos többes szám toldalékának? Melyek ezek? c) Írd le, hogy az egyes allomorfok milyen esetben jelennek meg! d) Figyeld meg, hogy az angol helyesírás jelöli-e, hogy mikor melyik allomorf jelenik meg! e) Szerinted melyik értelmezés állja meg jobban a helyét az alábbiak közül? Választásod indokold is meg! Az angolban a többes szám morfémájának elsődleges (kitüntetett) allomorfja az -sz; ugyanez a morféma zöngés hangok után -z alakban (-z allomorffal) jelenik meg. Az angolban a többes szám morfémájának elsődleges (kitüntetett) allomorfja a -z; ugyanez a morféma zöngétlen hangok után -sz alakban (-sz allomorffal) jelenik meg. f) Add meg, melyik allomorf jelenne meg az alábbi angol példák többes számában! (Csak a kiejtésüket adtuk meg.) djúsz bin vaen dis méjt taep spaem g) Az angol szabályos többes szám toldalékának viselkedése egyfajta zöngésségi hasonulásként fogható fel. Egyetértesz ezzel az állítással? Válaszodat indokold is meg! h) Hasonlítsd össze a magyar zöngésségi hasonulást az angollal! Mi a legfőbb különbség közöttük? Segítségül megadunk néhány példát. Magyar dob+szó ~ dopszó nép+dal ~ nébdal mag+tár ~ maktár hét+ben ~ hédben Angol téjp+z ~ téjpsz park+z ~ parksz kaet+z ~ kaetsz
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 45 Megoldások b) három: -sz, -z, -iz c) -iz: ha a tő utolsó hangja s, sz, zs vagy z, illetve th-vel írt nyelv-foghang; -z: egyébként, ha a tő utolsó hangja magánhangzó, zengőhang (m, n, l vagy r) vagy zöngés zörejhang; -sz: minden egyéb esetben d) Nem jelöli, kivéve az -iz-t. e) Elemzés szempontjából az az ésszerűbb, hogy ha a z-t tekintjük az elsődleges (kitüntetett) allomorfnak. Így ugyanis egyszerűen meg tudjuk magyarázni, hogy -s, -sz, -z, -zs végű tövek esetében és magánhangzó után miért van minden esetben -z a toldalékban. Ha az -sz allomorfot feltételeznénk kitüntetettnek, akkor külön meg kellene magyaráznunk, hogy a wishes, faces stb. alakokban miért zöngés a mássalhangzó annak ellenére, hogy a tő zöngétlen mássalhangzóra végződik, és külön ki kellene mondani, hogy magánhangzó után nem -sz, hanem -z a toldalék alakja. f) djúsz-iz, bin-z, vaen-z, dis-iz, méjt-sz, taep-sz, spaem-z g) A jelenség zöngésségi hasonulásként értelmezhető, hiszen az egymás mellett álló zörejhangoknak egyezniük kell zöngésségi szempontból. h) A legfontosabb különbség, hogy míg a magyarban visszafelé (a későbbi hangtól a hamarabbi felé) hat a hasonulás, addig az angolban előrefelé: a tő utolsó mássalhangzója változtatja meg a toldalék mássalhangzójának zöngésségét. reflektálás 5. lépés: 5. feladat Zöngésségi hasonulás T/5. 35. oldal 5 perc Tanári in s t r ukció: A zöngésségi hasonulás jelenségét foglalja össze az ismeretközlő szöveg. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegolvasás, szövegértés, ismeretek összefoglalása C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 5. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Húzd alá benne a magyarra jellemző zöngésségi hasonuláshoz kapcsolódó kulcsszavakat! Zöngésségi hasonulás A zöngésségi hasonulás jelensége a világ nyelveinek nagy részében érvényesül. Ennek oka az, hogy a világ legtöbb nyelvében nem állhatnak egymás mellett zöngés és zöngétlen zörejhangok. (Ezt a fonotaktikával kapcsolatban már korábban is megjegyeztük.) A jelenség abban nyilvánul meg, hogy zöngés zörejhangok zöngétlennel váltakoznak attól függően, hogy melléjük toldalékolás, szóösszetétel stb. során zöngés vagy zöngétlen zörejhang kerül-e.
46 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m A magyarban mindig a korábban álló mássalhangzó esik áldozatul a hasonulásnak: ablak + ban > ablagban, tehát a k helyett áll zöngés hang a következő mássalhangzó zöngéssége miatt, nem pedig fordítva (nem *ablakpan). Úgy is fogalmazhatunk, hogy a b hasonítja magához a k-t. Mivel a hasonulás iránya a később kiejtett hangtól hat az előző felé, visszafelé ható vagy regresszív zöngésségi hasonulásnak nevezzük ezt a jelenséget. A nyelvek nagy részében (mint a magyarban) regresszív hasonulást figyelhetünk meg, de vannak olyanok (ilyen például az angol), ahol a hasonulás iránya előrefelé hat (azaz progresszív) legalábbis a többes szám toldalékának az esetében. Megoldás: A magyar zöngésségi hasonulásra leginkább jellemző kulcsszavak: zöngés és zöngétlen zörejhang; toldalékolás, regresszív hasonulás. ráhangolódás 6. lépés: 6. feladat Magánhangzók a magyarban: a harmónia Bevezetés T/6. 35. oldal 10 perc Tanári instrukciók A feladatot bevezetőnek szánjuk a magánhangzó-harmónia tanulmányozásához. A Laár-vers bizonyos helyein de nem mindenhol nem működnek a harmónia szabályai: ez anélkül is nyilvánvaló minden magyar anyanyelvű számára, hogy magáról a harmónia létezéséről hallott volna. Olvassuk fel a verset az osztálynak! Már első hallásra észre kell venniük, hogy a vers komikuma (a tartalom humorosságán kívül) abból fakad, hogy a magánhangzó-harmónia szándékosan el van rontva benne bizonyos helyeken. A tanulók tovább fokozhatják ezt a kakofóniát a feladat c) részében: ha elkészültek az átírással, hallgassunk meg néhány megoldást! K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: megfigyelőképesség, nyelvérzék C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: adatok megfigyelése, feladatmegoldás
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 47 6. Hallgasd meg Laár András, humorista versét! Hogyha birka lennák írta Laár András verse Hogyha birka lennák, ennák birkatápot! Birkaólnak néznám a büdös világot! Csatakos hátsómet nem takarné gatya, fejemben kuksolne egy hülye birka agya! Csipás kis szememmal ide-oda néznák, ványadt kis hangommel egyre csak bégetnák! Azt bégetnám egyre: Be-be-be-be be-be! Értelme nem volna, de legalább rímelne! a) Fogalmazd meg, miben áll a vers humora formai szempontból! b) Húzd alá a versben azokat a szótagokat, amelyekben a magánhangzók el vannak rontva! c) Néhány helyen a szerző meghagyta a megfelelő magánhangzót a toldalékban. Rontsd még tovább a verset azzal, hogy kicserélsz még néhány toldalék-magánhangzót! Írj le egy versszakot a még rosszabb verzióból! jelentésteremtés 7. lépés: 7. feladat Magánhangzók a magyarban: a harmónia T/7. 36. oldal 15-20 perc Tanári instrukció A feladat lényege, hogy a tanulók felfedezzék, a magyarban a szavak toldalékolását befolyásolja az, hogy milyen magánhangzók állnak a tőben; sőt, nemcsak a magánhangzók milyensége, hanem elhelyezkedésük, sorrendjük is számít. Alakuljanak 4-6 fős heterogén csoportok. Minden csoport kapjon a megadott listából legalább 4-5 példát, lehetőleg úgy, hogy minden példa ki legyen osztva (az nem gond, ha egy-egy ilyen példa több csoportnál is szerepel). A tanulók feladata a csoporton belül a megadott magánhangzóvázakhoz minél több példát öszszegyűjteni úgy, hogy toldalékolt szavak nem lehetnek a példák között. (Persze azokban az esetekben, ahol vitatható, hogy toldalékolt-e a szó, fogadjuk el a megoldást.) Ezek után meg kell válaszolniuk a feladat további kérdéseit, amelyek az adott szavak toldalékolására vonatkoznak. Mivel nem jut el minden magánhangzóváz minden csoporthoz, nagyon fontos, hogy a végén a csoportok összegezzék mindazt, amit tapasztaltak; a toldalékolásnál ugyanis előfordulhat, hogy a tanulók egyoldalúan látják a jelenséget, ha nem jut el hozzájuk minden adat. Például a -hoz/ -hez/-höz toldalék viselkedésének megfigyelésénél fontos, hogy a tanulók előtt legyen olyan pél-
48 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m da is, amelynek utolsó szótagjában kerekített elölképzett magánhangzó (ö, ő, ü vagy ű) szerepel, különben nehézséget okozhat a szabályszerűségek megállapítása. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: megfigyelőképesség, kombinációs készség, nyelvérzék C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s ok: megfigyelések összegzése E s z k ö z ö k: Magánhangzóvázak kártyákon (lehetséges megvalósítás): a í o ő a ő a é a ü e ö/ő i a ő/ö e á e a i ü e e é e a i u/ú i e o o u i/í ü ö/ő a a o i ü a A következő néhány feladat során azt fogjátok lépésről lépésre tanulmányozni, hogy hogyan viselkednek a magyar magánhangzók a szótövekben, illetve a toldalékokban. Látni fogjátok, hogy szigorú és viszonylag jól megragadható szabályok szerint, rendszerszerűen helyezkednek el a magánhangzók a töveken belül és a toldalékokban egyaránt. 7. Az alábbi példákban hiányos szavakat soroltunk fel: csak a bennük szereplő magánhangzókat adtuk meg, előfordulásuk sorrendjében. a) Töltsétek ki mássalhangzókkal az üres helyeket úgy, hogy értelmes magyar, toldalék nélküli szavakat kapjatok! Egy vonalra több mássalhangzót is írhattok, de nem kötelező mindenhova mássalhangzót illeszteni. Az egyetlen szabály, hogy a magánhangzók sorrendjén nem változtathattok. Próbáljatok minden számotokra kijelölt magánhangzóvázhoz minél több megoldást alkotni! Például: ü e az üzem szó jó megoldás, de a tüzet szó nem, mert toldalékolt
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 49 a í a é i a a i e a o o a a o ő a ü ő/ö e ü e i u/ú u i/í o i a ő e ö/ő á e e é i e ü ö/ő ü a b) Jelöljétek meg, melyik magánhangzóvázakhoz volt nehéz példát találni! c) Van valami közös ezekben a ritka magánhangzóvázakban? Ha igen, mi az? Van olyan magánhangzó, amely mindegyikükben szerepel? d) Lássátok el a fent létrehozott szavakat a -nak/-nek toldalékkal! e) Mi befolyásolja azt, hogy az elölképzett magánhangzót tartalmazó toldalék járul a szóhoz vagy a hátulképzett magánhangzót tartalmazó? Rendszerezzétek az adatokat ebből a szempontból! Saját csoportotok tapasztalataihoz adjátok hozzá azt is, amit más csoportok észrevettek! Rajzoljatok táblázatot, amelyből leolvasható, mikor melyik toldalékot kell a szóhoz tenni! f) Rakjatok a főnevekhez és melléknevekhez -hoz/-hez/-höz toldalékot (pl. piroshoz), az igékhez pedig többes szám 2. személyű végződést (pl. morogtok)! Mielőtt rendszereznétek az adatokat, ismét hallgassátok meg, amit a többi csoport tapasztalt ebben a kérdésben! g) Hogyan kell kiegészíteni az előző feladatban felfedezett szabályszerűségeket az új adatok alapján? Megoldások a) Például: papír, karéj, bika, baki, terasz, korom, barack, sofőr, parfüm, tőzeg; öreg, üveg, fiú, cuki, ropi, malőr, elöl; tető, mágnes, egér, ige, ütő, nüansz b) Azokhoz a magánhangzó-kombinációkhoz viszonylag nehéz példát találni, amelyekben egy hátulképzett magánhangzó (a, á, o, ó, u, ú valamelyike) és egy elölképzett kerekített magánhangzó (ö, ő, ü, ű valamelyike) áll, bármilyen sorrendben. A magyar nyelv szókincsében sokáig nem léteztek ilyen tövek; ma már elvétve akad néhány, de ezek mindegyike viszonylag friss jövevényszó: amőba, sofőr, parfüm, malőr, manőver, attitűd, manöken, pozőr stb. e) A szabályok összefoglalva: 1. Hátulképzett magánhangzót tartalmazó toldalékot (pl. -nak) kap az a tő, amelyik csak hátulképzett magánhangzót tartalmaz (pl. ufó, anya, bokor), illetve ha a szótőben van hátulképzett magánhangzó, és az utolsó hátulképzett magánhangzót csak é, i vagy í követi, más elölképzett magánhangzó nem. 2. Elölképzett toldalékot tartalmazó toldalékot kap az a tő, amelyik csak elölképzett magánhangzót tartalmaz; illetve amelyik elölképzett kerekített magánhangzót (ö, ő, ü vagy ű), bizonyos esetekben e-t tartalmaz az utolsó szótagjában, függetlenül a megelőző szótagok tartalmától.
50 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m g) A hátulképzett magánhangzót tartalmazó toldalék (-hoz, illetve -tok) illesztési szabályai nem változnak az előzőkhöz képest. 1. Elölképzett kerekített magánhangzót tartalmazó toldalékot (-höz, illetve -tök) kap az a tő, amelynek utolsó szótagja elölképzett kerekített magánhangzót (ö, ő, ü vagy ű) tartalmaz, függetlenül a megelőző szótagok tartalmától. 2. Elölképzett és nem kerekített magánhangzót tartalmazó toldalékot (-hez, illetve -tek) kap az a tő, amelyik normálisan elölképzett toldalékot kap, és az utolsó szótagjában a magánhangzó nem kerekített (pl. egérhez). 8. lépés: 8. feladat A magánhangzó-harmónia és a toldalékok alakja T/8. 38. oldal 5 perc Vagy otthoni munka Tanári in s t r ukciók: Az ismeretközlő szöveg elolvasásával a tanulók az előző feladatban megfigyelt szabályszerűségeket rendszerezhetik. Valószínűleg azonban új információt is tartalmaz a szöveg; például azt, hogy mely más nyelvekben találunk magánhangzó-harmóniát. Kiemelt készségek, képességek: szövegértés C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: szövegértés, előzetes megfigyelések összegzése 8. Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és húzd alá benne az új információkat! A magánhangzó-harmónia és a toldalékok alakja A magyar toldalékok legtöbbjének több alakja is van. Azt, hogy mikor melyik alakot használjuk, annak a tőnek a tulajdonságai határozzák meg, amelyikhez a toldalék járul. Például a -ban és a -ben alak közötti választásnál figyelembe kell venni azt, hogy milyen magánhangzók vannak a tőben, illetve ezek hol, milyen helyzetben állnak. Azt a hangtani jelenséget, amelyben az egy szón belüli magánhangzóknak valamilyen szempontból azonos képzésűnek kell lenniük (akár toldalékolt, akár toldalékolatlan szavakról van szó), magánhangzó-harmóniának (vagy magánhangzó-illeszkedésnek) nevezzük. A világ számos nyelvében léteznek a magánhangzó-harmónia különböző típusai például a finnben és a törökben. Hangtani tanulmányaitok kezdetén volt róla szó, hogy a magyarban nagyrészt olyan a szavak hangtani felépítése, hogy a szótőn belül a magánhangzóknak elölképzettség szerint egyezniük (harmonizálniuk) kell. Vannak azonban nagy számban olyan tövek is, amelyekben elöl- és hátulképzett magánhangzók is vannak. Ezeknek a nagy része olyan, hogy a hátulképzett magánhangzó mellett i-t, í-t, e-t vagy é-t tartalmaznak: papír, bika, tányér, fotel. Kisebb számban, de előfordulnak köztük olyan szavak is, amelyekben hátulképzett magánhangzó és ö, ő vagy ü, ű van: sofőr, manőver, parfüm, amőba, attitűd, manikűr. Ez utóbbiak azonban mind viszonylag új keletűek jövevényszavak; a magyar nyelv alapszókincsében nincsenek ilyen szótövek.
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 51 9. lépés: 9. feladat Névutók és egyalakú toldalékok T/9. 39. oldal 10 perc Tanári instrukciók Ebben a feladatban a tanulóknak azon kell elgondolkodniuk, hogy mik az összefüggések magánhangzó-harmónia, többalakú toldalékok és névutók között. A tanulók párban dolgozzanak. A párosok egyik tagjának amellett kell valamilyen érvet találniuk, hogy a -kor a többi toldalékra hasonlít, a másik tagnak amellett, hogy a névutókhoz áll közelebb. Természetesen hangtani szempontokat kell figyelembe venniük. Miután a tanulók összegyűjtötték érveiket, vessük fel az egész osztálynak a problémát, és gyűjtsük össze, melyik álláspont mellett milyen érvek születtek. Ha kell, mutassunk rá, hogy a -kor és a hozzá hasonló egyalakú végződések átmenetet képeznek a névutók és a valódi esetragok között, egyértelműen meghatározni a helyüket nem nagyon lehetséges. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: megfigyelőképesség, kombinációs készség, magyar nyelvérzék C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: pármunka, majd frontális munka M ó d s zerek, eljárá s ok: feladatmegoldás, majd közös megbeszélés 9. Figyeljétek meg az alábbi három adatot! alatt -kor -ban/-ben a) Keressetek indokokat amellett, hogy jogos középre helyezni egy ilyen skálán a -kor toldalékot! b) Hangtani viselkedését tekintve melyik pólushoz tennétek közelebb a -kor toldalékot? Mondjatok olyan hangtani tulajdonságot, amely megkülönbözteti az alatt névutótól! Jegyezzétek le! Mondjatok olyan hangtani tulajdonságot, amely megkülönbözteti a -ban/-ben toldaléktól! Írjátok le! c) Gyűjtsetek még olyan toldalékokat, amelyeknek csak egy alakjuk van! d) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szövegeket! Toldalékok és névutók A magyarban a toldalékok többsége és a névutók közötti egyik legfőbb különbség az, hogy a névutóknak nincs elöl- és hátulképzett allomorfjuk, míg a legtöbb toldaléknak van. Vannak olyan
52 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m toldalékok is a magyarban, amelyek toldalékként viselkednek, mégis csak egy alakjuk van, a magánhangzó-harmóniában nem vesznek részt. Ilyen toldalékok például a -kor, pl. hatkor, hétkor, ötkor, és még jó néhány toldalék (pl. az -ért). Összefoglaló a magyar magánhangzó-harmóniáról A magyarban a következő hangtani szabályosságokat figyelhetjük meg 1. Ha egy szótő kizárólag hátulképzett magánhangzókból áll, akkor a toldalék(ok)ban is hátulképzett magánhangzó(k)nak kell lenniük: madárral, aludnál, toronyban. 2. Ha egy szótő kizárólag elölképzett magánhangzókból áll, akkor legtöbbször a toldaléknak is az elölképzett magánhangzót tartalmazó alakját választjuk: nénivel, ökörnek, ütőre, egérről. 3. Kicsit bonyolultabb a helyzet olyankor, amikor elöl- és hátulképzett magánhangzók vegyesen szerepelnek a tőben. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy az utolsó hátulképzett magánhangzót milyen magánhangzók követik a tőben: A) Ha csak é, i vagy í, akkor a toldalék hátulképzett változatát választjuk: tányérban, vakítok, Katival, Tónival. B) Ha más elölképzett magánhangzó is, akkor általában az elölképzett változatot használjuk: sofőrnek, allűrje, parfümmel stb. Megoldások a) A -kor látszólag olyan, mint a többi toldalék. Helyesírási indok : egybeírjuk a szótővel. Nyelvészeti indokok: mellérendelésben úgy vesz részt, mint a toldalékok, nem úgy, mint a névutók: az asztal és a szék mögött, de *karácsony- és húsvétkor. Azaz a -kor más ragokhoz hasonlóan nem tehető hozzá mellérendelt szerkezethez, csak egyszerű névszói szerkezethez. (Természetesen erre a tanulók nem feltétlenül jönnek rá; nem feltétlenül kell felhasználniuk az érvelésben.) Hangtani viselkedését tekintve azonban mégis inkább a névutókra hasonlít, mivel csak egy alakja van, nem vesz részt a magánhangzó-harmóniában. Megemlíthető ugyanakkor az a hangtani érv is (ez a névutóság ellen szól), hogy a -kor a toldalékokhoz hasonlóan és a névutókkal ellentétben szinte sosem lehet hangsúlyos. b) -ért, -ig, -ként, -é, -né; ezek a toldalékok mind egyalakúak 10. lépés: 10. feladat Ingadozó tövek és antiharmónia T/10. 40. oldal 15 perc Tanári instrukció A tanulóknak ebben a feladatban azt kell megállapítaniuk, hogy bizonyos magánhangzó-szerkezettel bíró szavak nem toldalékolhatók egyértelműen: a hátulképzett és az elölképzett magánhangzót tartalmazó allomorfot egyaránt megkaphatják, vagy az emberek ítélete ingadozik a
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 53 megfelelő toldalékalakot illetően. Az ilyen tövekre az jellemző, hogy a tőben van hátulképzett magánhangzó, és az utolsó hátulképzett magánhangzót egy e (ritkábban é) követi a tőben. Példák: a e (haver, balek); o e (fotel, hotel); á e (Ágnes, mágnes); ó e (József); a é (Malév). K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: megfigyelőképesség, nyelvérzék C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni, majd pármunka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 10. A 7. feladathoz hasonlóan megadtunk néhány olyan magánhangzóvázat, amelyek ott nem szerepeltek. a) Keress ezeknek megfelelő egyszerű (nem összetett) tőszavakat! a e o e á e ó e a é b) Lásd el a szavakat -nak/-nek toldalékkal! Mit tapasztalsz? Hasonlítsd össze a toldalékolt alakjaidat a párod példáival! Ő is ugyanígy toldalékolta őket? c) Vannak olyan alakok, amelyeknél nem tudjátok eldönteni, melyik toldalékot tegyétek a tőhöz? Melyek ezek? d) Tegyétek többes számba a gyűjtött szavakat! A többes szám toldalékával is ugyanazt tapasztaljátok, mint a -nak/-nek esetében? e) Fogalmazzátok meg, hangtani szempontból mi a közös a gyűjtött szavakban! (Segíthetnek a megadott magánhangzóvázak.) f) Figyeljétek meg az alábbi szavak toldalékolt alakjait! Mi a furcsaság bennük? Miben mondanak ellent a magánhangzó-harmónia eddig felfedezett szabályainak? g) Gyűjtsetek még hasonló példákat! nyíl, kín, híd, bíz(ik), vív, cél, derék, szid, héj h) Fogalmazzátok meg, mi a közös hangtani szempontból a fenti példákban! i) Az alábbi szavak főnevek, melléknevek és igék is lehetnek. A toldalékolásukból derülhet ki, mikor van szó főnévről (esetleg melléknévről), mikor igéről.
54 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m szív, ír, hív, nyír, ring, ing, ív Hasonlítsátok össze ezeknek a szavaknak a főnévi többes számú alakjait és az igei egyes szám első személyű alakjait! Koncentráljatok a magánhangzó-harmóniára! Milyen szabályszerűséget tapasztaltok? Az előző feladat példáiban azt láttuk, hogy néhány ponton a magánhangzó-harmónia szabályai nem olyan egyértelműek és tiszták, mint amilyennek a 7. feladat alapján gondolni lehetett. Bizonyos szavak a toldalékoknak mind az elölképzett, mind a hátulképzett változatával állhatnak, sőt, az anyanyelvi beszélők ítélete is sokszor bizonytalan annak eldöntésében, melyik toldalékolt alak hangzik számukra jobban. Az ilyen bizonytalanságok miatt a fotel, haver, Ágnes stb. szavakat a magánhangzó-harmónia szempontjából ingadozó töveknek nevezzük. Néhány esetben azt láthattátok, hogy a szótő csak elölképzett magánhangzót tartalmaz, a toldalékban mégis hátulképzett magánhangzót találunk: nyílon, kínban, írtam, héjon stb. A magyarban kb. 60 ilyen, a magánhangzó-harmónia szempontjából különlegesen viselkedő szó van. Ezeket antiharmonikus töveknek nevezzük. Amikor valaki magyarul tanul, ezeket a szavakat kivételként kell megjegyeznie (akárcsak például az angolul tanulónak a rendhagyó múlt idejű alakokat), mert semmilyen szabállyal nem írhatók le egyértelműen. Megoldások a) L. fent. b) A legtöbb beszélőnél ezek megítélése ingadozik; szavanként változik, hogy mely toldalékokat tartják elfogadhatónak. Elképzelhető, hogy a tanulók stabilnak érzik ezeket a toldalékokat, de az is, hogy a padtársak véleménye erősen eltér. c) A megoldás itt is a tanulók intuíciójától függ; általában a beszélők nagy része elfogadhatónak tartja a fotelnek/fotelnak, hotelnek/hotelnak, havernek/havernak, Ágnesnek/Ágnesnak alakok mindkét változatát. d) Helyes megoldás itt sincs: sok esetben az tapasztalható, hogy bizonyos toldalékok esetében erősebb az ingadozás ugyanannál a szónál, mint más toldalékoknál. A haver szó esetében például viszonylag gyakori mind a -nak, mind a -nek toldalék; ugyanakkor a szó többes számú alakja általában haverok, és csak bizonyos szociolektusban vagy dialektusban elterjedt a haverek alak. Ugyanígy lásd például Józseffel és Józseffal; Józsefek, de?józsefok; kódexszel és kódexszal; kódexek, de?kódexok stb. e) Mindegyikükben van hátulképzett magánhangzó, és az utolsó hátulképzett magánhangzót a tőben egyetlen e (ritkán é) követi. f) Ezek a tövek annak ellenére, hogy csak elölképzett magánhangzót tartalmaznak hátulképzett magánhangzót tartalmazó toldalékkal állnak. (Nem kell tudniuk a tanulóknak, de megjegyezhető, hogy kb. 60 ilyen tőről tudunk a magyarban.) h) A tövek legtöbbje egyszótagos (kevés kétszótagú kivétel van, pl. derék), és i, í vagy é hangok valamelyikét tartalmazzák. i) Ha a toldalékolás különbözik magánhangzó-harmónia szempontjából, akkor az igei tő viselkedik a híd típusú szavaknak megfelelően (azaz a hátulképzett toldalékot kapja), a főnév pedig szabályosan. (Vannak olyan homoním párok, amelyek mindkét tagja a szabályostól eltérően toldalékolható, pl. nyíl ~ nyilak ~ nyílok; sír ~ sírok ~ sírok; ezeket nem soroltuk fel, és a tanulóknak ezekkel nem is kell foglalkozniuk.)
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 55 reflektálás 11. lépés: 11 12. feladat A hangtan és az alaktan kapcsolata T/11. 43. oldal 40 perc Az órai prezentációkra + otthoni munka Tanári instrukciók A tanulókat osszuk 3-4 fős csoportokba. Ezek a csoportok közösen fogják elkészíteni a hangtan és az alaktan kapcsolatáról szóló miniprojektjüket. Többféle módon is elképzelhető egy ilyen összefoglaló munka megvalósulási formája: készíthetnek rövid projektoros bemutatót, amelyen rendszerezik és példákkal illusztrálják azt, amit a kapott témáról megtudtak; készíthetnek közös posztert is ugyanerről stb. Egy javaslat: a feladat kerete lehet az, hogy dolgozzák ki egy tanóra részletét arra az esetre, ha nekik kellene az adott témát valakinek megtanítani. Természetesen ettől eltérő formák is elképzelhetők. A lényeg, hogy közösen készítsenek valamilyen nagyobb lélegzetű munkát, amelyben összefoglalják, rendszerezik mindazokat az ismereteket, amelyeket a fonológiáról és elsősorban a hangtan és az alaktan kapcsolatáról szereztek. A munkák elkészítésére kb. kéthetes határidőt javaslunk. A tanulóknak ne csak a témák címét adjuk meg, hanem mutassunk irányító kérdéseket, ötleteket is. Javasolt témák 1. Toldaléktípusok a magánhangzó-harmónia szempontjából Hány alakja lehet egy magyar toldaléknak? Mi jellemzi hangtanilag a háromalakú toldalékokat? Mi jellemzi az egyalakú toldalékokat? Mitől függ, hogy mikor melyik alak járul a tőhöz? Stb. 2. Toldalék szabályozta harmónia A magyar magánhangzó-harmónia szabályait mindig a tő magánhangzói határozzák meg. Mutassanak be a tanulók egy képzeletbeli nyelvet, amelyben ez fordítva működik: azaz a toldalékoknak van egy fix alakjuk, a szótöveknek pedig több váltakozó alakja lehet. A tő alakját mindig a toldalék magánhangzója fogja meghatározni. A tanulók kreativitására bízzuk, milyenek a tövek és a toldalékok, ők maguk találják ki a példákat, és részletesen mutassák be a harmóniajelenségeket. Ezt a projektet mindenképpen bemutatószerűen érdemes megvalósítani, hogy a többi tanuló is gondolkozhasson a példákon és a jelenségeken. 3. Harmóniatípusok más nyelvekben Ez a téma elsősorban a kutatómunka iránt érdeklődő tanulóknak javasolt. Nézzenek utána, mely más nyelvekben található meg a magánhangzó-harmónia jelensége; mennyiben hasonlítanak ezek a magyarra, és miben térnek el tőle. Főleg a finn és a török nyelvről érdemes olvasni, mindkettőben elölképzettség szerinti harmónia van, de ennek ellenére sok a különbség a két harmónia között. (A feladat elvégzéséhez feltétlenül ajánljunk szakirodalmat! L. Névjegy Támogató rendszer.) 4. A magyar tőtípusok a magánhangzó-harmónia szempontjából Hasonlít az 1. témához, bár annál kicsit sokrétűbb: a magyar szótöveket kell abból a szempontból osztályozni, hogy hogyan viselkednek a harmóniában. Tulajdonképpen a modul 5. és 7. feladata ezt vezeti be; az itt szerzett ismereteket kell a tanulóknak világosan és átláthatóan rendszerezni.
56 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m 5. Az i, í, e és é hangok különleges szerepe a magyar magánhangzó-harmóniában Ennek a címnek a kidolgozása a harmónia-jelenségekre való alapos rálátást, nyelvérzéket és logikus gondolkozást igényel; talán az összes téma közül ez a legnehezebb. A modul során nem esett arról szó (és ezután se kérjük számon a tanulóktól), hogy a címben felsorolt magánhangzókat (néha az e kivételével) semleges vagy átlátszó magánhangzóknak nevezik, mivel ha ezek valamelyike áll a szótő utolsó szótagjában, akkor a toldalék illesztésénél automatikusan az egygyel megelőző szótag magánhangzóját vesszük figyelembe, és aszerint toldalékolunk. Azaz olyan, mintha ezek a magánhangzók nem számítanának a harmónia kiszámításánál. Különlegességük nemcsak ebben mutatkozik meg: a fenti magánhangzók szerepelnek általában az ingadozó és az antiharmonikus tövekben is, illetve a magyar nyelv alapszókincsében csak ezek az elölképzett magánhangzók állhattak bármely hátulképzett magánhangzóval egy tövön belül, pl. bika, papír, kocsi, tányér stb. Ezek közül egy-két jelenséget a tanulók maguk is felfedezhetnek, de természetesen kutatómunkával is segíthetik a megoldást. (Különlegesség például, hogy minél több i, í, é követi a tőben az utolsó hátulképzett magánhangzót, annál kevésbé követheti a tőt a toldalékok hátulképzett változata.) K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: rendszerező képesség, nyelvérzék, adatgyűjtési képesség, kreativitás, prezentáció készítése és előadása C élc s opor t dif ferenciálá s: a témák nehézsége, kreativitás igénye szerint Munkaformák: csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s ok: projektmunka, beszámoló készítése E s zközök: minden csoportnak a saját választása szerint 11. Projektmunka Készíts társaiddal egy nagyobb lélegzetű összefoglalást a tanárod által megadott vagy a választott témáról! A megvalósítási formáját ti választhatjátok meg: készíthettek projektoros bemutatót vagy akár posztert, de tarthattok egy bemutató tanórát is az adott témáról. T/12. 43. oldal 5 perc Tanári instrukciók: A tanulók egymás projektjeit (pontosabban a többi csoport munkáját), illetve a sajátjukat is értékelik. Az értékelés legyen külön lapokon, ezeket óra végén szedjük be, és hasonlítsuk össze őket. Az értékelés folyhat név nélkül, de a 3. kérdésnél, a saját csoport értékelésénél természetesen a saját csoportjuk számát vagy nevét is meg kell adniuk. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: reflexió, önreflexió, metakogníció C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: értékelő lap
A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a p c s o l a t a 57 12. Értékeld a saját csoportod és a többi csoport munkáját a következő szempontok szerint! a) Igaz vagy hamis? Jelöld a táblázatban I-vel, ha szerinted igaz, H-val, ha szerinted hamis az állítás a többi csoport munkájára! Tegyél 0-t, ha úgy érzed, nincs elég ismereted ahhoz, hogy állást foglalj! Jól rendszerezte a hangtanról tanultakat, ezáltal nekem is sikerült az ismereteket helyre raknom. Sok érdekes, új információ hangzott el a bemutató során. Látszik, hogy alapos kutatómunka áll a bemutató eredményei mögött. Túl sok volt az adat, az információ, amit nem sikerült befogadnom. Sok érdekes, új szempontot is bevezettek az előadásban, amelyekre eddig nem gondoltam. A bemutatón látszott, hogy bizonyos dolgoknak a csoport nem járt utána. A bemutató egysíkú, száraz és unalmas volt. Nagyon érdekesen, izgalmasan sikerült előadni a tervet, az előadó (vagy előadók) végig lekötötte (lekötötték) a hallgatóság figyelmét. Nem volt jól megszervezve a bemutató, inkább összezavarta, mint rendszerezte az ismereteimet. Nem hangzott el semmi olyan a bemutatón, ami számomra újdonságnak számít. 1. 2. 3. 4. 5. b) Értékeld a többi csoport munkáját! Adj tanácsot, amivel javítani tudnának a bemutatóikon! Mi volt a gyenge pontjuk, és mi volt az erősségük? c) Most a saját munkátokat értékeld! Csoport neve/száma: A többi csoportot látva körülbelül hol helyeznéd el a saját csoportotokat, ha rangsorolnád a különböző bemutatókat? Szerinted a bemutatótok melyik szempontja volt sikeres? Mi volt benne az, ami tetszhetett a többi csoportnak? Mi volt az, ami valószínűleg nem nyerte el a többiek tetszését? Sikerült a csoporton belül nagyjából egyenlően elosztani a szerepeket és feladatokat? Milyen volt a csoporttársaiddal dolgozni?
nyelvek különbségei és hasonlósága NYELVTAN Tanári útmutató 2 Fejlesztők Kálmán László Molnár Cecília
TARTALOM nyelvek különbségei és hasonlósága 60 NÉVJEGY 62 magyar nyelv idegen nyelv 70 a nyelvek sokfélesége 88 nyelvtípusok és nyelvi változás 96 fejezetzáró feladatlap 10 0 értékelési útmutató a fejezetzáró feladatlaphoz
NÉVJEGY A fejezet célja A fejezetben lévő modulok címe és ajánlott óraszám Ajánlott korosztály A fejezet célja, hogy betekintsünk a világ nyelveinek sokféleségébe, de nem rokonság (nyelvcsaládok, genetikai kapcsolatok) és nem is földrajzi elhelyezkedés szerint, hanem tipológiai szempontból, vagyis az általános nyelvészet nézőpontjából. Szerkezeti sajátosságaik alapján milyen nagy osztályokba sorolhatók az emberi nyelvek? Miben van a legtöbbször variációs lehetőség, és mi az, amiben nemigen térnek el egymástól? Hova sorolható a magyar nyelv ezeknek a szempontoknak az alapján? A szerkezeti megközelítés elsősorban az idegen nyelvekkel való szembekerülés (főleg az idegennyelv-tanulás) során hasznos; a hétköznapi életben nyelvérzéknek nevezett képesség éppen azt jelenti, hogy érzékenyek vagyunk a nyelv szerkezeti tulajdonságaira, az újonnan megismert jelenségben felismerjük a már korábban látottakat. Ennek a képességnek a fejlesztése a nyelvi nevelés egyik fő célja. Magyar nyelv idegen nyelv (2 óra) A nyelvek sokfélesége (3 óra) Nyelvtípusok és nyelvi változás (3 óra) 11. évfolyam Fejezetkapcsolódási pontok Tantervi 7. évfolyam, 1. és 3. fejezet (Kisfiúk és nagyfiúk, Pletyka és tömegkommunikáció): a magyar mondat szerkezete 8. évfolyam, 1. fejezet (A költészet nyelvtana a nyelvtan költészete): magyar mondattan 8. évfolyam, 4. fejezet: Nyelvrokonság 8. évfolyam, 6. fejezet: A nyelvek közötti különbségek 9. évfolyam, 7. fejezet: A szerkezeti elemzés módszerei I. 10. évfolyam, 3. fejezet: A nyelvi változás és a nyelvváltozatok Idegen nyelv Földrajz Kereszttantervi Kompetenciaterületen (Ajánlott megelőző és követő fejezet) Előző: Hangok és hangtani jelenségek Következő: Nyelv és társadalom A képességfejlesztés fókuszai Kompetenciaterületi Nyelvi tudatosság, nyelvérzék Megfigyelő- és analitikus képesség Fordításokkal kapcsolatos szövegértési és korrekciós képességek Érvelési képesség (szóban és írásban) Hipotézisalkotás és-ellenőrzés Egynyelvű és kétnyelvű szótárak használata NAT (2003) Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrek-cióra. Az értő figyelem alkalmazása. Idegen nyelvű szövegek önálló megértése a segédeszközök (pl. egynyelvű szótárak) gyakorlott használatával.
N é v j e g y 61 fókuszai Egyéb Kombinatorikus képesség A képességfejlesztés műveltségterületi Kereszttantervi (Pl. életpálya-építési, szociális) Tolerancia Empatikus képesség Kooperációs képesség Problémamegoldási képesség Követelmények A tanuló ismerje fel egy ismeretlen idegen nyelv jelenségeit (glosszázott szöveg alapján); tudja a fő alaktani és mondattani nyelvtípusok jellegzetességeit; ismerje a magyar nyelv fő tipológiai sajátosságait; ismerje fel és tudja leküzdeni a magyar nyelvre és idegen nyelvre fordítás tipológiai nehézségeit. Értékelés Folyamati 1 2. modul: analitikus képesség, megfigyelőképesség, vizualizációs képesség, együttműködés; szóbeli prezentáció, információ-visszakeresés, tartalmi összegzés, burkolt információ felismerése, folyamatos nyomon követése, egyéni értékelése. Az 1. modulban készített munkák (gyűjtőmunka) értékelése a 2. modulban, a prezentációk után történhet tanári, csoport- és önértékelés segítségével. A 2. modul szövegértési feladatának megoldása után tanári értékelés szükséges. 3. modul: Megfigyelőképesség, anyanyelvi tudatosság, hipotézisalkotás, burkolt információ felismerése, folyamatos nyomon követése, értékelése. A modul végén szereplő szövegértési feladat után tanári értékelés szükséges; a modul végén csoport- és önértékelés. Kimeneti Módszertani ajánlás A fejezetzáró feladatlapban mért készségek, képességek: szövegalkotás (a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv tipológiai összehasonlítása); érvek keresése megadott álláspont mellett és ellen; ismeretlen nyelv sajátosságainak áttekintése glosszázott szöveg alapján tanári értékelés az instrukciókban megadott pontozással és szöveges értékeléssel. A fejezet több olyan feladatot tartalmaz, amelyben pároknak vagy csoportoknak úgy kell együttműködniük, hogy a tagok között nincsen előzetes szereposztás. Ebben az életkorban már a közös problémamegoldás, az önszervező együttműködés is elvárható. Támogató rendszer Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003. Kálmán László Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007. Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. [több előző kiadás, illetve: http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek] Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Gondolat, Budapest, 1967. [azóta több kiadás]
1. Magyar nyelv idegen nyelv 2 óra ráhangolódás 1. lépés: 1 2. feladat Glosszázás T/1. 49. oldal 10 perc Tanári instrukciók A feladat a tanult idegen nyelv egy mondatának szó szerinti fordítása a glosszázásnak nevezett módszerrel (amelyet a 8. évfolyamban használtunk először): a megfelelő magyar szavakat, szóelemeket pontosan az idegen nyelvi megfelelőjük alá írjuk. Az egymás közelében ülő tanulók külön-külön mondatokat kapjanak, mivel a következő feladatnál ki fogják cserélni egymással a megoldásaikat. Ügyeljünk arra, hogy a mondatok ne legyenek túl nehezek, irodalmiak vagy régiesek! A mondatok nehézsége szerint differenciáljunk! Ezt a feladatot ne értékeljük; csak előkészítő szerepe van a következő tevékenységben, amelyben megfigyeljük a fő különbségeket a magyar és a tanult idegen nyelv között. Szükség esetén kérjük az idegennyelv-tanár segítségét, ha lehet, vonjuk be az óra szervezésébe és lebonyolításába! K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: analitikus gondolkodás, anyanyelvi tudatosság C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály, egyénre szabott nehézségű feladatok Munk afo r mák: egyéni munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás E s zközök: külön papírokon mondatok a tanult idegen nyelv(ek)en A következőkben röviden átismételjük, hogy mit tanultunk korábban a magyar nyelv sajátos, más nyelvekben nem feltétlenül megfigyelhető vonásairól. A továbbiakban elsősorban az általatok tanult idegen nyelvvel hasonlítjuk össze a magyart, ugyanakkor körülnézünk a Magyarországon és szomszédságában beszélt idegen nyelvek között is. 1. Készíts magyar glosszát az idegen nyelvű mondathoz, vagyis az egyes szavak, morfok alá írd a magyar megfelelőjüket! Segítségül tekintsd át az alábbi példákat!
M a g y a r n y e l v i d e g e n n y e l v 63 (1) Angol No man is an island, no man stands alone. egy-sem ember van egy sziget egy-sem ember áll egyedül Egyetlen ember sem sziget, egyetlen ember sem áll egyedül. (Joan Baez) (2) Német Das Gewissen ist ein Spiegel, vor dem ein Affe sich gnält. a lelkiismeret van egy tükör előtt az-d at egy majom gyötrődik A lelkiismeret egy tükör, ami előtt egy majom gyötrődik. (Georg Büchner: Danton halála) Megoldások Természetesen csak irányelveket adhatunk meg. Elfogadható a többmorfémás szavak egyetlen szóval való glosszázása, ha létezik pontos magyar megfelelő. Például az angol is szót lehet vanként glosszázni, nem kell felbontani (pl. lenni-jelen-e/3.). A többszavas kifejezéseket is lehet egyetlen szóval glosszázni, ha nem áttetsző a jelentésük (pl. sich gnält gyötrődik). T/2. 50. oldal 25 perc Tanári instrukciók Ebben a feladatban az előző feladat megoldását egyéni, majd pármunkában értékeljük és elemezzük. Bár új információnak nem kell előkerülnie, maga a rendszerezés és értékelés új fénybe helyezheti a már ismert jelenségeket. A glosszázott mondatokat cseréljék ki egymással a leendő párok. (Olyan tanulók alkossanak egy párt, akik ugyanazt az idegen nyelvet tanulják, akik ugyanolyan nyelvű, de eltérő mondatokat kaptak!) Miután mindketten kigyűjtötték társuk megoldásából az idegen nyelvű mondat magyartól eltérő vonásait, együtt állítsák össze a talált jelenségek listáját minél ügyesebben rendszerezve. Ezek után két-két pár alkosson egy-egy négyfős csoportot, ha erre mód van (ha egy pár páratlanul maradna, kapcsolódjanak be egy másik csoportba, így az hatfős lesz), és összegezzék eredményeiket. Készítsenek posztert a különbségek összegzéséről. Versenyszerűen is szervezhetjük ezt a tevékenységet (az a csoport győz, amelyik a legtöbb különbséget találta). K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: analitikus gondolkodás, anyanyelvi tudatosság C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: pármunka, majd csoportmunka M ó d s zerek, eljárá s ok: megfigyelés, rendszerezés, poszterkészítés E s zközök: csomagolópapír, filctoll, olló, gyurmaragasztó
64 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m 2. Társad megoldásából gyűjtsd össze azokat a jelenségeket, amelyek a magyar és a tanult idegen nyelv közötti eltérésekre utalnak! Segítségül tekintsd át a következő példákat! (1) Angol No man is an island egyetlen ember sem sziget : a sem tagadószónak megfelelő szó nem jelenik meg az angol mondatban (nincs kettős tagadás : mondattani különbség). (2) Német Das Gewissen ist ein Spiegel a lelkiismeret (egy) tükör : a magyarban nem kötelező a határozatlan névelő az állítmányi részben szereplő névszói szerkezet elején (mondattani különbség). a) Összegezzétek a glosszázott mondatokkal kapcsolatos tapasztalataitokat! b) Készítsetek összegző posztert! Az összegzés fő szempontja lehet, hogy melyik nyelvi szinten nyilvánul meg a különbség (pl. szókészlet, alaktan, mondattan). jelentésteremtés 2. lépés: 3. feladat Gyűjtőmunka T/3. 50. oldal 5 perc A feladat ismertetésére (és tanórán kívüli tevékenység) Tanári in s t r ukciók Ennek a tevékenységnek kettős célja van: egyrészt ismerkedés a Magyarországon és környékén beszélt nyelvekkel, annak felismerése, hogy a világon általában többnyelvűek a közösségek; másrészt annak felületes vizsgálata, hogy milyen nyelvtípusokba tartoznak a környékünkön beszélt nyelvek. A gyűjtőmunka eredményére a 2. modulban fogunk visszatérni. A gyűjtés eredményeiből gyűjteményt vagy a közzététel céljából faliújságot, posztert is készíthetnek a tanulók. Érdeklődjük meg, hogy ki milyen nyelvekkel kapcsolatban gyűjt adatokat, és próbáljuk biztosítani, hogy minél több nyelv képviselve legyen. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: lényeglátás, egyéni kutatás-tájékozódás, információfeldolgozás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka M ó d s zerek, eljárá s ok: gyűjtőmunka, tanulói portfólió vagy poszter
M a g y a r n y e l v i d e g e n n y e l v 65 3. Gyűjts adatokat a környezetedben, az interneten, könyvtárban stb. egy olyan idegen nyelvről, amelyet Magyarországon vagy valamelyik szomszédos országban lakók anyanyelvükként beszélnek! Mit derítettél ki a nyelv rokonsági viszonyairól? Milyen írást használnak? Készíts gyűjteményt vagy posztert mindarról, amit megtudtál! Fő szempontod az legyen, milyen fő eltéréseket mutat a magyartól az adott nyelv! Megoldások A Magyarországon beszélt nyelvek közül a legkönnyebb adatokat gyűjteni a nemzetiségi kisebbségek nyelveiről (szlovák, német, szerb és horvát, román, ezek mind az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak, a szlovák, a szerb és a horvát ennek szláv ágához, a német a germán ághoz, a román pedig az itáliai [latin] ághoz), illetve a cigány etnikumok nyelveiről. (Ezek közül a beás egy archaikus román dialektus; a többi cigány nyelvváltozat összefoglaló neve az oláh cigány. Az oláh cigány nyelvváltozatok pl. lovári, cerhári, másári az indoeurópai nyelvcsalád ind ágához tartoznak.) Mivel leginkább indoeurópai nyelvek jönnek szóba, a magyartól való eltérésük eléggé hasonló: esetragok és névutók helyett elöljárószók használata; a nyelvtani nemek létezése; a tövek és a toldalékok kevésbé markáns határai stb. 3. lépés: 4 5. feladat Félrefordítások T/4. 51. oldal 10 perc Tanári instrukciók Az 5. feladatnak hasonló a célja, választhatunk is a kettő közül. Ezt a feladatot játékos, kedvcsináló tevékenységnek szánjuk ahhoz, hogy a magyar és a tanult idegen nyelv különbségeit tovább boncolgassuk, és összefoglaljuk a magyar nyelvtan néhány sajátosságát. Természetesen a mondatok gondos előkészítésén múlik a feladat sikere. A differenciálást is szem előtt tartva válasszunk problémákat a különböző pároknak vagy csoportoknak: a mondattani különbségek felismerése valószínűleg nehezebb, mint az idiómák vagy a szóhasználat különbségei. A tapasztaltak összegzéséhez azonban fontos, hogy a főbb eltéréstípusok képviselve legyenek. Néhány példa: 1. elöljárószók és esetek eltérő használata (pl. a fán in the tree, nem pedig *on the tree; az iskolában at school, nem pedig *in school itt a névelőhasználat is eltér) 2. eltérő vonzatszerkezet (pl. kérek tőle vmit I ask him something) 3. eltérő szórend, kommunikatív szerepek eltérő jelölése (pl. Mari Pistát szereti Mary likes Steve vagy It s Steve that Mary likes; Pistát Mari szereti It s Mary who likes Steve) Ha szükség van rá, ebben a feladatban is támaszkodjunk az idegennyelv-tanár(ok) segítségére! K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: analitikus gondolkodás, anyanyelvi tudatosság C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály; a feladatok nehézsége szerint Munk afo r mák: pármunka, esetleg 3-4 fős csoportmunka (homogén csoportokban)
66 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m Módszerek, eljárások: feladatmegoldás Eszközök: külön papírokon mondatok a tanult idegen nyelv(ek)en, hibás magyar fordításaikkal 4. Vizsgáljátok meg az idegen nyelvű mondatokat és a megadott fordításokat! a) Indokoljátok meg egy-egy mondatban, hogy miért nem jók azok a fordítások, amelyeket kaptatok! b) Adjátok meg a helyes fordítást is! Segítségül tekintsétek át a következő példákat! (1) Angol I saw a highway of diamonds with nobody on it. Láttam egy gyémánt autópályát senkivel rajta. (Az angolban a with-es szerkezet sokkal gyakrabban használható, mint a magyarban; ezt a mondatot így kéne fordítani: Láttam egy gyémánt autópályát, amin senki sem volt. vagy Láttam egy gyémánt autópályát, és nem volt rajta senki.) (2) Német Sag mir, wo die Blumen sind. Mondd meg, hol a virágok vannak. (A németben a kérdőszónak nem kell közvetlenül megelőznie a ragozott igealakot; mellékmondatban az igealaknak a mellékmondat végén kell állnia, ez erősebb szabály, mint hogy a kérdőszó megelőzze. A magyarban viszont a kérdőszónak mindenképpen a ragozott igealak előtt kell állnia. A mondat helyesen: Mondd meg, hol vannak a virágok.) T/5. 52. oldal 15 perc Tanári instrukciók Ez a feladat a 4. feladathoz hasonló, de kreatívabb tevékenység; választhatunk is a kettő között. Ezt a feladatot játékos, kedvcsináló tevékenységnek szánjuk ahhoz, hogy a magyar és a tanult idegen nyelv különbségeit tovább boncolgassuk, és összefoglaljuk a magyar nyelvtan néhány sajátosságát. Ha csoportokban végzik a tevékenységet, és több idegen nyelvet is tanulnak az osztályban, legyenek a csoportokban különböző nyelvet tanulók. A csoportokon belül külön-külön is alkothatnak álmagyar mondatokat, és összevethetik egymással a megoldásaikat, mielőtt közzéteszik a csoport megoldását. A feladat versenyszerűen is végezhető, néhány alkotásról a többi csoportnak meg kell állapítania, hogy milyen idegen nyelvi sajátosságot érvényesítettek a szerzői a magyarban, és az kapja a legtöbb pontot, aki a legtöbbet eltalálta.
M a g y a r n y e l v i d e g e n n y e l v 67 K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: analitikus gondolkodás, kreativitás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály; a feladatok nehézsége szerint Munk afo r mák: pármunka, esetleg 3-4 fős csoportmunka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 5. Mi lenne, ha másképp lenne? Írjatok három álmagyar mondatot! A mondatokban magyar szavak, szóelemek legyenek, de a tanult idegen nyelvnek egy-egy olyan grammatikai vonása érvényesüljön bennük, amely eltér a magyartól! Azt is írjátok le, hogy az egyes mondatokat az idegen nyelv melyik vonásának a mintájára alkottátok meg! Segítségül tekintsétek át az alábbi példát! Után három óra ból az iskola kijöttünk. (a névutó és az esetrag a névszói szerkezet élén áll után három óra, ill. ból az iskola) 1. mondat A megváltoztatott szabály: 2. mondat A megváltoztatott szabály: 3. mondat A megváltoztatott szabály: 4. lépés: 6. feladat A magyar nyelv néhány sajátossága T/6. 53. oldal 20 perc Tanári instrukciók Foglaljuk össze, hogy milyen sajátosságait ismertük meg a magyar nyelvnek korábban és a tanult idegen nyelvvel való összehasonlításkor. A feladat lényege: hogyan lehet olyan komplex információkat, mint amilyenek egy nyelv általános jellegzetességei, a legjobban megjeleníteni vizuális formában. Biztassuk a tanulókat arra, hogy a lehető legtöbb vizuális elemet, táblázatot, diagramot stb. használják a megjelenítésben, ugyanakkor konkrét példák is szerepeljenek a posztereken! K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: anyanyelvi tudatosság, táblázatkészítés, vizualizáció C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: csoportmunka 4 fős csoportokban
68 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m Módszerek, eljárások: poszterkészítés E s zközök: csomagolópapír, filctoll, olló, gyurmaragasztó 6. Készítsetek posztert eddigi tanulmányaitok és az előző feladatok alapján arról, hogy milyen sajátosságai vannak a magyar nyelvnek, amelyekkel más nyelvek nem feltétlenül rendelkeznek! Használjatok minél többféle megjelenítést (táblázat, diagram stb.) és konkrét példákat is! Megoldások A legjobb, ha nyelvi szintenként megjelennek a magyar nyelv fő sajátosságai, de persze nem várhatjuk el, hogy minden csoport minden lényeges vonást megtaláljon. A csoport döntésén múlik, hogy milyen sajátosságot találnak fontosnak. Néhány fontos vonás, amely szóba jön: Hangtani szinten: a magánhangzó- és a mássalhangzóhosszúság megkülönböztető értékű; az o-nak és az u-nak is van elölképzett párja, viszont az i-nek nincs hátulképzett megfelelője; viszonylag különleges mássalhangzók (legalábbis a tanult idegen nyelvekhez képest feltehetően) a gy, ty, ny, vagyis a palatális képzésűek. Alaktani szinten: a legfontosabb jelenségek a szóalakvégi toldalékok használata az ige- és a névszóragozásban, ezek hasonló szerepet is betöltenek, mint az indoeurópai nyelvekben az elöljárószók; a toldalékok viszonylag jól elkülöníthetőek (ezt nevezzük agglutinációnak, de ezt a kifejezést a tanulóknak még nem kell ismerniük); sok toldalékban van ún. kötőhangzó, vagyis olyan magánhangzó, amely zéróval váltakozik; magánhangzó-harmónia érvényesül a tövek nagy részében és a toldalékolásban (elöl- és hátulképzettség tekintetében, valamint az elölképzett, középső nyelvállású magánhangzóknál kerekségben is), sok az összetett szó stb. Mondattani szinten: a névszói szerkezetek mondatbeli sorrendjét nem a toldalékuk ( esetük ), hanem a kommunikatív szerepük határozza meg (pl. nem kell az alanynak elöl állnia, a tárgynak nem kell közvetlenül követnie az igét, viszont a mondat élén áll a topik és a ragozott igealak előtt a fókusz); a névszói szerkezeteken belül kötött a szórend (névelőszerű elemek, jelzői módosítók, alaptag); a mondatjellegű módosítók mindig a módosított elem után állnak; az igeneves szerkezetekben a bővítmények megelőzik az igenevet; a ragozott igealak előtt többé-kevésbé önállótlan, általában névelőtlen névszói szerkezetek és határozói módosítók állhatnak (ezt nevezik inkorporációnak, de ezt a kifejezést sem kell a tanulóknak ismerniük) ilyen a fát vág, fejen áll, kölcsönad, a sok igekötő, igekötőszerű elem és az ige kapcsolata stb.
M a g y a r n y e l v i d e g e n n y e l v 69 reflektálás 5. lépés: 7. feladat Kilépőkártya T/7. 53. oldal 5 perc Tanári in s t r ukciók Mivel ebben a modulban jórészt csak a már meglevő ismeretek rendszerezése, összefoglalása zajlott, az a fontos, hogy a tanulók végiggondolják, melyek azok a mozzanatok, amelyek eddig nem voltak érthetőek a számukra, amelyekre a tanult idegen nyelvvel való szembeállítás és a rendszerezés révén csodálkozhattak rá. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegalkotás, reflektálás az eddigi tapasztalatokra C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munkaformák: egyéni Módszerek, eljárások: kilépőkártya 7. Töltsd ki a kilépőkártyát! 1. Volt-e szó az általad tanult idegen nyelv olyan jellegzetességéről, amire eddig nem gondoltál? Mi volt az? 2. Volt-e szó a magyar nyelv olyan jellegzetességéről, amire eddig nem gondoltál? Mi volt az? 3. Volt-e szerinted haszna, hogy a tanult idegen nyelv és a magyar néhány különbségével foglalkoztál? Fog-e segíteni ez valamiben később? Ha igen, miben?
2. A nyelvek sokfélesége 3 óra ráhangolódás 1. lépés: 1. feladat Nyelvcsaládok T/1. 54. oldal 5 10 perc Tanári instrukciók A feladat célja annak felidézése, amit a tanulók a nagyobb nyelvcsaládokról tudnak, tapasztaltak pl. a Nyelvrokonság című 8. évfolyamos fejezet alapján. A feladatot négyfős heterogén csoportokban végezzük; az asztalterítő négy szeletébe a csoport négy tagja egyszerre dolgozik. Utána lehet egyet fordulni: mindenki eggyel odébb ül, a másik helyére, és ott dolgozik tovább, de át lehet húzni egymás negyedébe is. A csoporttagok közti csere azt a célt szolgálja, hogy a tanulóknak el kelljen gondolkozniuk, melyik nyelv milyen nyelvcsaládba tartozik, mert különben meg lehet tenni, hogy éppen azt a néhány nyelvet írja fel valaki, amelyiknek ismeri a hovatartozását. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: korábbi ismeretek felidézése, vizualizálás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: csoportmunka (négyfős heterogén csoportok) Módszerek, eljárások: asztalterítő E s zközök: csoportonként fél ív csomagolópapír, filctoll Az asztalterítő mintája: Korábban tanultatok már a nyelvek rokonsági viszonyairól, a nagyobb nyelvcsaládokról. Arról is sok szó esett már, hogy a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv között milyen hasonlóságok és különbségek vannak. A következőkben arról lesz szó, hogy a nyelvek akár rokonok, akár nem meglepően nagy hasonlóságot mutatnak a bennük alkalmazott nyelvi eszközök szempontjából, és a hasonlóságok alapján nagyobb nyelvtípusokba sorolhatók. Először a környékünkön beszélt idegen nyelvek, majd távolabbi nyelvek néhány sajátosságán keresztül figyelhetitek meg a nyelvtípusok egy-egy jellegzetességét.
A n y e l v e k s o k f é l e s é g e 71 1. Írjátok le néhány nyelv nevét elszórva az asztalterítőre! Mindenki a saját negyedébe dolgozzon! Utána cseréljetek helyet, és kössétek össze azokat a nyelveket, amelyek ugyanabba a nyelvcsaládba tartoznak! Használjatok különböző színeket vagy különböző vonalakat a különböző nyelvcsaládokra, és írjátok fel az ábrátok alá, hogy milyen nyelvcsaládokat találtatok! Megoldások Természetesen nyitott feladatról van szó, tehát a helyszínen kell megítélnünk a megoldásokat. Kérjünk meg néhány párt, sorolják fel, milyen nyelvcsaládokat találtak, és milyen nyelvek tartoznak ezekbe. 2. lépés: 2. feladat Egy funkció többféle jelölése T/2. 54. oldal 5 10 perc Tanári instrukciók Ez a feladat a ráhangolódás folytatása; az a célja, hogy a tanulók kreativitásukat mozgósítva felidézzék, hogy egy és ugyanazon nyelvi funkciót sokféleképpen jelölhetünk, és az egyes nyelvek más-más jelölésmódot választhatnak. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: kreativitás, anyanyelvi tudatosság C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 2. Képzeld el, milyen lenne, ha a magyar nyelv másmilyen lenne! Próbáld meg a következő mondatokat lefordítani egy képzeletbeli magyar nyelvre, amelyben másképpen jelölnék a birtokos és a birtok viszonyát! Többféle képzeletbeli magyar nyelvet, többféle fordítást írj! Készülj fel arra, hogy el is tudd magyarázni, hogyan jelöli a birokviszonyt a képzeletbeli magyar nyelv! Apám kutyája megszökött. Megoldások Természetesen nagyon sokféle változat elképzelhető, például kizárólag szórend vagy szórend és valamilyen nyelvi kötőelem használata. Szélsőséges megoldások is lehetségesek, például az igealakon is megjelenhet annak a jelölése, hogy az alanynak mi a birtokosa.
72 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m jelentésteremtés 3. lépés: 3. feladat A gyűjtések bemutatása T/3. 54. oldal 15-20 perc Tanári instrukciók Az első modul 3. lépésében feladott gyűjtőmunka prezentálása ez a feladat. Azok alkossanak csoportot, akik ugyanazzal a nyelvvel foglalkoztak. Ha valaki egyedül maradna, az sem baj, de ha vannak, akik az illető nyelv közeli rokonával foglalkoztak, az ő csoportjukhoz is csatlakozhat az, aki egyedül maradna. Az első 5-10 percben készüljenek fel a csoportok a gyűjtések eredményének bemutatására; öszszegezzék a tapasztalataikat. (Ha jónak látjuk, már az előző órán jelezhetjük, hogy ez lesz a feladat, akár a tanórán kívül is elkezdhetik a felkészülést.) Már a feladat elején minden csoport jelöljön ki magának egy szószólót, akinek az lesz a feladata, hogy röviden, néhány percben összefoglalja a leglényegesebbekre szorítkozva az eredményeket. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szóbeli prezentáció, szövegalkotás, összefoglalás C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: csoportmunka (3-4 fős csoportok), majd frontális munka Módszerek, eljárások: közzététel 3. Alkossatok csoportokat aszerint, hogy milyen nyelvvel kapcsolatban gyűjtöttetek adatokat! Készítsetek pár perces szóbeli összegzést az eredményeitekről! Jegyzetek: 4. lépés: 4 8. feladat Feladatok különböző nyelvtípusokkal T/4 8. 55. oldal 60-70 perc Tanári instrukciók Ezek a feladatok nem egymást kizáróak, de igény szerint egyet-kettőt kihagyhatunk, és az így nyert időt a következő modul projektmunkájába átcsoportosíthatjuk. T/4 T/6.: Szokásos nyelvtanfejtő feladatok. T/7.: A tanulók alakítsanak 4 fős csoportokat. A csoportokat is osszuk két-két részre! Egy csoporton belül a párok különböző nyelveket fognak vizsgálni. A feladat témája a fókusz megjelenési formái a különböző nyelvekben. Három nyelv vizsgálatáról van szó: magyar, angol és tagalog.
A n y e l v e k s o k f é l e s é g e 73 Ezek közül a magyart, mivel ez nagyrészt már tanult anyagról szól, lassabban dolgozó, kevésbé jó kombinációs készségű tanulóknak [A)] adjuk. A legnehezebb a tagalog, ezt olyan tanulók kapják, akik gyors felfogásúak, jó a kombinációs és a megfigyelőkészségük [C)]. Az angollal pedig azok a tanulók boldogulhatnak legjobban, akik tanulnak vagy valamikor tanultak angolt [B)]. A tanulók 10 percig tanulmányozhatják az adatokat, majd kérdéseket kell feltenniük a csoporton belüli másik párosnak az általuk kapott adatokról. A feladat elején áruljuk el, hogy a feladat tárgya a fókusz kifejezésének különböző módjai. Minden páros válaszol a kérdésekre, és ezek segítségével összefoglalja, amit megtudott az adott nyelvről. Ezután azok a párok, amelyek ugyanazt a nyelvet tanulmányozták, összeülnek egy (immár nagyobb) csapatba, és megbeszélik, hogy ugyanazokat a dolgokat vették-e észre. Minden csapatból egy ember zárónyilatkozatszerű összefoglalást ír a megfigyelt fókuszjelenségekről. Kiemelt kész ségek, képességek: kombinatorikus készség, megfigyelőképesség, nyelvérzék C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: pármunka, csoportmunka (4 fős csoportok) Módszerek, eljárások: feladatmegoldás 4. Az alábbi glosszázott mondatok kínai nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, majd válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak a glosszákat. Magukat a mondatokat csak akkor vizsgáljátok, ha valamelyik kérdés megválaszolásához arra van szükség! Wo zuotian kanjian de ren shi Lisi. én tegnap találkozik DE ember C Lisi Az ember, akivel tegnap találkoztam, Lisi. Hen xihuan shang ke de xuesheng jiao Zhangsan. nagyon szeret megy óra DE diák hív Zhangsan Azt a diákot, aki nagyon szeret órára járni, Zhangsannak hívják. a) Mi a fő mondatrészek szórendje a kínaiban? b) Mi a szerepe a DE -vel jelölt szónak? c) Mi a szerepe a C -vel jelölt szónak? A kínai a világ egyik legjelentősebb nyelve, különböző változatait közel másfél milliárd ember beszéli, és a változatok annyira eltérőek, hogy akár külön nyelveknek is tekinthetjük őket. A legjelentősebb változat az ún. mandarin, amelyet kb. 800 millió ember beszél anyanyelveként. A kínai nyelvben nincsenek toldalékok; azokat a nyelveket, amelyekben a tövek általában csak egyetlen alakban jelennek meg, izoláló nyelveknek nevezzük. (Hasonlóan izoláló nyelvnek tekinthetjük az angol nyelvet, hiszen a toldalékok abban is alig játszanak szerepet.) A toldalékok hiányát a szigorú szórend és sok (a fenti feladatban szereplő de-hez hasonló) nyelvtani szerepű szó ellensúlyozza.
74 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l k o t á s 1 1. é v f o l y a m A kínai nyelv tonális nyelv, vagyis minden egyes szónak sajátos, külön megtanulandó dallama van. Ugyanaz a hangsor más-más dallammal egészen más szónak minősül. A feladatban nem jelöltük a szavak dallamát. 5. Az alábbi glosszázott mondatok szingaléz nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, készítsetek rövid szószedetet és válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak a glosszákat. Magukat a mondatokat csak akkor vizsgáljátok, ha valamelyik kérdés megválaszolásához arra van szükség! A könnyebbség kedvéért néhány mondat után következik néhány kérdés, csak utána következnek újabb mondatok. a) Tekintsétek át az alábbi mondatokat, és válaszoljatok a kérdésekre! Csitra ee potö kieuwa. Csitra az-a könyv olvasott Csitra olvasta azt a könyvet. Csitra ee potö kieuwa dö? Csitra az-a könyv olvasott Q Olvasta Csitra azt a könyvet? Csitra ee potö dö kieuwe? Csitra az-a könyv Q olvasott-e Csitra AZT A KÖNYVET olvasta? Csitra mokak dö kieuwe? Csitra mi Q olvasott-e Mit olvasott Csitra? Mi a fő mondatrészek sorrendje a szingaléz mondatokban? Mi a Q -val jelölt szó szerepe? Mit tudsz mondani a kérdő mondatokról? Vajon mivel függhet össze az E -vel jelölt igei toldalék? b) Tekintsétek át az alábbi mondatokat, és válaszoljatok a kérdésekre! Csitra ee potö tamay kieuwe. Csitra az-a könyv F olvasott-e Csitra AZT A KÖNYVET olvasta. Randzsit kau dö aawe kiyöla dannöwa. Randzsit ki Q jött-e REL tud Randzsit tudja, hogy ki jött.
A n y e l v e k s o k f é l e s é g e 75 Mi a szerepe az F -fel jelölt szónak? Hogyan módosíthatjuk az E -ről és a Q -ról eddig tudottakat? Mit jelöl a REL -lel jelölt szó? c) Fordítsátok le szingalézre a következő mondatokat! Csitra volt az, aki olvasta azt a könyvet? Csitra tudja, hogy Randzsit AZT A KÖNYVET olvasta. A szingaléz nyelv (saját nyelvükön: szinhala) Ceylon egyik hivatalos nyelve (a másik a tamil). A szingalézt mintegy 16 millió ember beszéli Ceylonban (tehát a többség, hiszen Ceylonban csak 2,5 millió tamil beszélő van; a világon összesen kb. 77 millióan beszélnek tamilul). Az indoeurópai nyelvcsalád ind (más néven indoárja) ágához tartozik (szemben a tamillal, amely egy teljesen más nyelvcsalád, a dravida nyelvcsalád tagja). Tehát a szingaléz rokonságban van a szanszkrit, a hindi vagy a cigány nyelvekkel, és távoli rokonságban áll a legtöbb Európában beszélt nyelvvel. 6. Az alábbi glosszázott mondatok szuahéli nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, majd válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak a glosszákat. Magukat a mondatokat csak akkor vizsgáljátok, ha valamelyik kérdés megválaszolásához arra van szükség! A könnyebbség kedvéért néhány mondat után néhány kérdés következik, csak aztán a további mondatok. a) Az alábbi mondatok alapján válaszoljatok a kérdésekre! Juma aliwapiga watoto. Juma egyes-m-múlt-többes-m-ver többes-m-gyerek Ő megverte a gyerekeket. Watoto walimpiga Juma. többes-m-gyerek többes-m-múlt-egyes-m-ver Juma A gyerekek megverték Jumát. Juma anampenda mtoto. Juma egyes-m-jelen-egyes-m-szeret egyes-m-gyerek Juma szereti a gyereket. Milyen a szuahéli mondatokban a fő mondatrészek sorrendje? Az M -mel jelölt morfok szerepéről ezekből a mondatokból még nem derül ki semmi. Ezen kívül mi minden van jelölve a ragozott igealakban a szuahéliben?