NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS. ZALAI FINOMÍTÓ, MOL Nyrt.

NYILVÁNOS VÁLTOZAT BIZTONSÁGI JELENTÉS ZALAI FINOMÍTÓ, MOL Nyrt. készült a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 18/2006. (I.26.) Kormány rendelet értelmében Jóváhagyta: Galambos László igazgató, Finomítás, MOL Nyrt. Cseh Béla - EBK igazgató Budapest, 2008. február

BIZTONSÁGI JELENTÉS ZALAI FINOMÍTÓ, MOL Nyrt. készült a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 18/2006. (I.26.) Kormány rendelet értelmében Kidolgozta: Megbízott képviselő: SLOVNAFT VÚRUP, a.s., hatósági engedélyszám: 016/2003/AUT-6.3 Ing. Jozef Mikulec, PhD., vezérigazgató, SLOVNAFT VÚRUP, a.s. Felelős képviselő: Ing. Alica Mičíková, PhD., a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szakembere Együttműködők: Relko, spol. s r.o., Bratislava Együttműködők a telep részéről: Bodnár Gábor, Zalai Finomító vezető Budapest, 2008. február

ELOSZTÁSI JEGYZÉK Szervezet megnevezése Példányok Példányszám mennyisége Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2 1, 2 Zalai Finomító, MOL Nyrt. 1 3 MOL Nyrt. EBK 1 4 SLOVNAFT VÚRUP, a.s. 1 5 Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 3/89

TARTALOM(A TARTALOMJEGYZÉK A TELJES, NEM NYILVÁNOS BIZTONSÁGI JELENTÉSRE VONATKOZIK) BEVEZETÉS... 12 1. ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK... 14 1.1. Bevezető rész... 14 1.1.1. Az üzemeltető azonosító adatai... 14 1.1.2. Az üzem (Zalai Finomító) jelenlegi és tervezett tevékenysége... 16 1.1.3. Az alkalmazottak száma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2. A vállalat (MOL) struktúrája és irányítása... 18 1.2.1. A vállalat biztonságának irányítása... 23 1.2.2. A MOL- csoport EBK teljesítményértékelési rendszere... 23 1.2.3. Változások kezelése... 24 2. A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA... 25 2.1. A lakott területek jellemzése... 25 2.2. A természeti környezet bemutatása... 26 2.2.1. Meteorológiai jellemzők... 26 2.2.2. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők... 28 2.2.2.1. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők... 28 2.2.2.2. Szeizmikus adatok... 29 2.2.3. Egyéb természeti jellemzők... 30 2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek... 30 2.2.3.2. Felszíni és felszín alatti vizek... 30 3. VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA... 31 3.1. A veszélyes anyagok adatlapjai... 31 4. A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA... 34 4.1. Általános bemutatás... 34 4.2. A tevékenységek bemutatása... 35 Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 4/89

4.2.1. Tartálypark... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.2.2. Bitumen üzemek... 36 4.2.2.1. A bitumen üzemek általános ismertetése... 36 4.2.2.2. A bitumen fúvatási technológiai folyamat rövid ismertetése... 37 4.2.3. Gőztermelő üzem... 41 4.2.3.1. A gőztermelő üzem általános ismertetése... 41 4.2.4. Közúti fáradt olaj lefejtő... 42 4.2.4.1. Fáradt olaj feldolgozása... 42 4.2.4.2. A technológiai folyamat általános ismertetése... 43 4.2.5. Vasúti töltő... 43 4.2.6. Vasúti lefejtő... 43 4.2.7. PB átfejtő... 44 4.2.7.1. A technológiai folyamat általános ismertetése... 44 4.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó információk... 45 4.3.1. Technológiai folyamatok... 45 4.3.2. Kémiai reakciók, fizikai és biológiai folyamatok... 45 4.3.3. Veszélyes anyagok tárolása... 45 5. INFRASTRUKTÚRA... 46 5.1. Külső szolgáltatások... 46 5.1.1. Villamos energia ellátás... 46 5.1.2. Földgázellátás... 46 5.1.3. Vízellátás... 46 5.1.3.1. Ipari- és tűzivíz ellátás... 46 5.1.3.2. Ivóvíz ellátás... 47 5.1.3.3. Ipari víz kivétel... 47 5.2. Belső szolgáltatások... 47 5.2.1. Tűzoltóvíz hálózat... 47 5.2.2. Hőellátás... 47 5.2.3. Hírközlés... 47 5.3. Egyéb szolgáltatások... 48 5.3.1. Munkavédelem... 48 5.3.2. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás... 48 5.3.3. Vezetési pontok és a kivezetéshez kapcsolódó létesítmények... 48 5.3.4. Elsősegélynyújtó és mentő szervezetek... 48 Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 5/89

5.3.5. Környezetvédelmi szolgálat... 48 5.3.6. Üzemi műszaki biztonsági szolgálat... 48 5.3.7. Javító és karbantartó tevékenység... 48 5.3.8. Laboratóriumi hálózat... 48 5.4. Szennyvízhálózatok... 49 5.4.1. Kommunális szennyvízcsatorna rendszer... 49 5.4.1.1. Olajos szennyvízcsatorna rendszer... 49 5.4.1.2. Kazánházi szennyvizek... 49 5.4.2. Az ipari szennyvíztisztító telep... 50 5.5. Üzemi monitoring hálózatok... 51 5.5.1. Monitoring rendszer (Talajvízfigyelő kutak)... 51 5.5.2. Tűzjelző és robbanási töménységet jelzőrendszerek... 51 5.5.3. Beléptető és idegen behatolást érzékelő rendszerek... 51 5.5.3.1. A finomító területére történő belépés rendje... 51 5.5.3.2. A belépéshez szükséges okmányok... 51 5.5.3.3. A kilépés feltétele... 52 5.5.4. Biztonsági rendszerek... 52 6. SÚLYOS BALESETI LEHETŐSÉGEK ÉS EZEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE 53 6.1. A kockázatok kiválasztása... 53 6.2. A kockázat azonosítása... 54 6.3. A forgatókönyvek specifikációja és leírása... 63 6.3.1. Az LPG átfejtése vasúti tartálykocsikból tankautókba... 64 6.3.2. Az LPG ideiglenes tárolása a mellékvágányon... 64 6.3.3. Kőolajtároló tartály... 65 6.4. Hibafa-, eseményfa-elemzés és a következmények értékelése... 66 6.4.1. Hibafa-elemzés... 66 6.4.2. Eseményfák... 67 6.4.3. A létesítmények és események jelölése a hibafa-elemzésbenhiba! A könyvjelző nem létezik. 6.4.4. A külső tényezők értékelése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.4.5. A lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek keletkezési gyakoriságának számszerűsítése és a következményeinek kiértékelése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6.5. A kockázat kiértékelése... 68 6.5.1. Egyéni kockázat... 68 6.5.2. Társadalmi kockázat... 70 Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 6/89

6.5.3. Veszélyességi övezetek... 72 6.6. Tűz esetén keletkező égéstermékek... 74 6.7. Hatások értékelése a természeti környezetre... 81 6.8. Dominóhatás... 83 6.8.1. Belső eszkalációs hatás... 83 6.8.2. Külső dominóhatás... 85 7. A VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA... 86 7.1. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények... 86 7.2. A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere... 86 7.3. A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei... 86 7.4. Távérzékelő rendszerek... 86 7.5. A végrehajtó szervezetek védőeszközei és eszközei... 86 7.5.1. A finomító üzemi tulajdonban lévő nem beépített tűzoltó eszközökhiba! A könyvjelző nem létezik. 7.5.2. Polgárvédelmi anyagok és eszközök... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7.5.3. A finomítóban található főbb kárelhárítási anyagok és eszközök jegyzékehiba! A könyvjelző nem létezik. 8. BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER... 86 9. ÖSSZEFOGLALÁS... 87 FELHASZNÁLT IRODALOM... 89 Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 7/89

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE M 1 sz. melléklet M 2 sz. melléklet M 3 sz. melléklet M 4 sz. melléklet M 5 sz. melléklet M 6 sz. melléklet M 7 sz. melléklet M 8 sz. melléklet M 9 sz. melléklet Taxonómia A létesítmények kiválasztása Mi Van Ha táblázat EUSES Biztonsági Irányítási Rendszer (BIR) Belső Védelmi Terv és mellékletei Biztonsági adatlapok Az eseményfák ismertetése DOMINO G 1 sz. melléklet Helyszínrajz G 2 sz. melléklet Telepítési terv G 3 sz. melléklet A veszélyes anyagok elhelyezkedése és mennyisége G 4 sz. melléklet A QRA-val elemzett veszélyes létesítmények G 5 sz. melléklet Csővezetékek G 6 sz. melléklet Elektromos hálózat G 7 sz. melléklet Ivóvízvezetékek és egyéb vízvezetékek G 8 sz. melléklet Tűzoltóvízhálózat G 9 sz. melléklet Szennyvíz és csatornahálózat G 10 sz. melléklet A társadalmi kockázat során figyelembe vett személyek G 11 sz. melléklet Az útvonalak kijelölése a finomítóban G 12 sz. melléklet A modell rendszerhatárai A részletes kockázatértékelési részt, és a Belső Védelmi Tervet hatóságok és mentésben részvevő szervezetek részére külön kérés esetén átadjuk RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Rövidítés Jelentés CIP Corporate Intranet Portal Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 8/89

ZC DTR EBK ERA ETA EUSES FTA HAZOP DHL LPG MAC MSzSz QRA Vasúti tartálykocsi MOL-csoport feladat- és felelősség megosztási szabályzat Egészségvédelem, Biztonságtechnika és Környezetvédelem Environmental risk assessment (környezeti kockázatértékelés) Event tree analysis (eseményfa-elemzés) European Union System for Evaluation of Substances Fault tree analysis (hibafa-elemzés) Hazard and Operability Study (működőképesség és veszélyelemzés) MOL-csoport Döntési és Hatásköri Lista (List of Decision-making and Authorities) Liquid Petroleum Gas, Propán bután Manager Appointed for Control MOL-csoport Működési és Szervezeti Szabályzat Quantitative Risk Assessment (mennyiségi kockázatértékelés) Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 9/89

SZÓJEGYZÉK A biztonsági jelentésben a biztonságtechnika területén használatos szakkifejezések az angol szakirodalomból származnak. Fogalom Gőzfelhőrobbanás VCE Jettűz - Fáklyatűz Jet Fire Gőztűz Flash Fire Tócsatűz Pool Fire BLEVE Tűzgolyó Fireball Diszperzió Meghatározás Vapour Cloud Explosion Gőzfelhőrobbanás. Gőzfelhőrobbanás (gázfelhő-) akkor keletkezik, ha a robbanóanyag koncentrációja eléri az alsó robbanási határt és a környezetében olyan kiváltó esemény található, mely elegendő nagyságú kiváltó energiával rendelkezik. A veszélyt a léglökési hullám jelenti. Lángcsóva Robbanóképes gőzök meggyulladásakor keletkezik, melyek nyomás alatti tartályból szivárognak kis nyíláson keresztül. A gőzök általában magukkal rántják a folyadék egy részét is. A szivárgó anyag leégése viszonylag gyors. A láng fellobbanása - Fellobbanás (robbanóképes gőzfelhő égése) a gőzök meggyulladásakor keletkezik a robbanási határokon belül. A felhő meggyulladhat távolabb is a szivárgás helyétől, és azután lobbanhat vissza. Gőztűz gyakran vált ki jettüzet vagy tócsatüzet sokkal komolyabb következményekkel, mint amilyenek a lobbanásnak lettek volna. A horizontális tócsa felszíne felett keletkezett tűzveszélyes folyadék gőzei meggyújtásakor keletkezik. A tócsa lehet korlátolt (a felszíne nem növekszik) vagy nem korlátolt felületű. A láng hősugárzása támogatja a párolgást a tócsa felszínéről, és ezzel fenntartja az égési folyamatot. Boiling Liquid Expanding Vapour Explosion - Forrásban levő folyadék táguló gőzrobbanása Tűzgolyó. A BLEVE jelenség következménye. A robbanóképes gőzfelhő terjedése a szél irányában és az azt követő koncentráció hígulása az ARH alá. Abban az esetben, ha a felhő nem gyullad meg, eloszlik minden veszélyes következmény Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 10/89

nélkül. ARH LEL FRH UEL Alsó robbanási határ Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes. Felső robbanási határ Az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes. Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 11/89

BEVEZETÉS A MOL Nyrt. Zalai Finomító biztonsági jelentése a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény és a 18/2006. (I.26.) Kormány rendelet értelmében készült. A biztonsági jelentés kidolgozásának követelménye abból a tényből ered, hogy a Zalai Finomító a veszélyes ipari üzem azonosításakor felső küszöbértékűvé vált. A biztonsági jelentés tekintettel a kockázatra, amit a finomító képvisel, teljes körű jellemzést nyújt a finomítóról, és lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a valós veszélyekről. A biztonsági jelentés 1. fejezete alapinformációkat tartalmaz a Zalai Finomítóról és a MOL Nyrt.-ről, beleértve a vállalat struktúráját, irányítását és elhelyezését. A 2. fejezet a vállalatot és annak környezetét mutatja be. A 3. fejezet tartalmazza a finomító veszélyes anyagainak jegyzékét, azok leírását és elhelyezését. Az veszélyes ipari üzem bemutatása a 4. fejezetben tálalható. Az 5. fejezet az üzemi szolgáltatások leírását tartalmazza, és foglalkozik az üzemviteli megbízhatósággal, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével és leküzdésével is. A 6. fejezet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázati forrásait azonosítja, elemzi és értékeli azokat, beleértve a balesetelhárítást is. A kockázatértékelés alkalmazott módszerei lehetővé teszik a kockázat azonosítását, kiválasztását és a mennyiségi kockázatértékelést. Az alkalmazott módszerek áttekintése: Kockázatelemzés szakasza Módszer/szoftver 1. A veszélyes Kiválasztási módszer technológiák/berendezések azonosítása 2. A kockázatos HAZOP, What if? (Mi van ha..?) technológiák/berendezések részletes értékelése 3. A berendezések Hibafa-elemzés megbízhatóságának és a kiváltó események valószínűségének számítása 4. A kiváltó esemény lehetséges Eseményfa-elemzés következményeinek elemzése 5. A következmények értékelése SAFETI, DNV forgatókönyvek Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 12/89

6. A környezeti hatások értékelése EUSES A 7. fejezet információt nyújt a védekezés eszközrendszeréről. A 8. fejezet a biztonsági irányítási rendszerről ad tájékoztatást. Az kockázatelemzés eredményeinek összefoglalása a 9. fejezetben található. Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 13/89

1. ÜZEMELTETŐI INFORMÁCIÓK 1.1. Bevezető rész 1.1.1. Az üzemeltető azonosító adatai Zalai Finomító szervezetileg a MOL Nyrt.-én belül a Termékelőállítás és Kereskedelem szervezetben a Finomítás alatt a Maradékfeldolgozás üzemcsoporthoz tartozik. A Zalai Finomító területén a Logisztika önállóan, a Finomítástól szervezetileg elkülönülten tevékenykedik. A finomító vezetője koordinálja a feladatokat a különböző szervezetek között és tartja a kapcsolatot az érintett hatóságokkal. Az üzemeltető alapinformációi az 1.1.-es és az 1.2.-es táblázatokban találhatók. 1.1. táblázat Az üzemeltető adatai 1. A társaság cégneve: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2. A társaság székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. 3. Jogi forma: Nyilvánosan működő részvénytársaság Elnök-vezérigazgató: Hernádi Zsolt A társaság cégjegyzékszáma: Adószám: Cégbíróság: 01-10-041683 Fővárosi Bíróság Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 14/89

4. A társaság székhelye, kapcsolat: Telefon: Fax: Web: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. +36 1 209-0000 +36 1 209-0000 http://www.mol.hu 5. TEOÁR kód 63.12 Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 15/89

1.2. táblázat A telephely adatai A finomító neve: Székhely: Vezető: Zalai Finomító 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 6 Zalaegerszeg Bodnár Gábor Telefon: +36 92-505 920 Telefax: +36 92-505 929 E-mail: gbodnar@mol.hu 1.1.2. Az üzem (Zalai Finomító) jelenlegi és tervezett tevékenysége Útépítő és építőipari bitumenek gyártása, keverése, valamint a környéken bányászott és beszállított kőolajok átmeneti tárolása. A közúti és vasúti töltők és lefejtők üzemeltetése. A tárolótér, illetve a kapcsolódó technológiai és biztonságtechnikai rendszerek üzemeltetése. Telepi tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesítése, kapcsolódó rendszerek rendeltetésszerű működtetése a napi munkavégzés során. A termékek előírt minőségének biztosítása, mennyiségi elszámolása. Minden tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartási, adatszolgáltatási és adminisztrációs tevékenység végzése. A kőolajokat/termékeket atmoszférikus tárolótartályokban tárolják, forgalmazásuk vasúti tartálykocsikkal és közúti tartálykocsikkal biztosított. A Zalai Finomító tevékenysége közé tartozik még az LPG vasúton való fogadása és közúton való kiszállítása is. A közeljövőben nincs tervben az üzem tevékenységének bővítése, sem a finomító nagyságának növelése. Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 16/89

Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 17/89

1.2. A vállalat (MOL) struktúrája és irányítása A MOL Nyrt.-nél integrált igazgatási és vezetési rendszer van bevezetve, amely azonos a MOL-csoportba tartozó összes társaságnál. Az üzemi irányelvek és folyamatirányítási rendszerek leírása és dokumentumai a társaság modern irányítási folyamatának eszközei. Az üzem intranetes honlapján keresztül hozzáférhetőek (Corporate Intranet Portal (CIP)). A MOL-csoportban üzemi és szervezési előírások vannak érvényben (OOR) irányítási tevékenységek a legfelsőbb szinten. Ezek a MOL-csoport stratégiáját tükrözik. Az OOR meghatározza a döntési jogokat és felhatalmazásokat (DHL), az üzemvitel legfontosabb döntéshozó helyeit és a szervezési felelősségeket. Ezáltal meghatározza a legfontosabb irányítóhelyeket a MOL folyamatainak hatásos fejlesztésére és működtetésére. Az DHL MŰKÖDÉSE a) A MOL Nyrt. Igazgatósága döntéseket tart magánál és döntéseket delegál. b) Az DHL-t a MOL Nyrt-re és minden MOL-csoportba tartozó társaságra alkalmazni kell. Ennek megfelelően minden olyan esetben, amikor Létesítő Okirat, jogszabály az adott társaság valamely szervének kötelező döntését írja elő, a döntés a DHL-ban meghatározott szervezet/személy előzetes egyetértésével hozható meg. c) Amennyiben a MOL-csoportba tartozó társaság ügyvezetője vagy a végrehajtásért felelős munkavállalója a jelen DHL alapján meghozott döntéssel nem ért egyet, a végrehajtás előtt biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a végrehajtásért felelős felettes döntéshozóhoz forduljon. /Például: Amennyiben a Társasági szolgáltatások (továbbiakban CS) dönt egy épület bérléséről egy MOL tulajdonú vállalatra vonatkozóan és a leányvállalat munkavállalója (például az ügyvezető igazgató, aki hivatalosan felelős az adott ügyben a leányvállalaton belüli döntéshozásért) ezzel nem ért egyet, akkor az ügyvezető fellebbezhet a leányvállalat irányítására kijelölt vezetőnél. Ha az irányításra kijelölt (továbbiakban: MAC) vezető egyetért a fellebbezéssel, akkor a CS vezető és a MAC tud megállapodni a döntésről. Amennyiben nincs egyetértés a MAC és a CS vezető között, akkor a közös felettes vezető dönt (jelen esetben az elnök-vezérigazgató)/. d) Abban az esetben, ha valamely II. szintű vezetőnek közvetlen, nevesített helyettese van, abban az esetben a II. szintű döntési kompetenciák a delegálás általános szabályai szerint tovább delegálhatók. e) Döntési és hatásköri kompetenciák: Jelen DHL a MOL-csoportba tartozó társaságokra vonatkozik, A kapcsolódó MOL szabályzatokban lefektetett elveknek, szabályoknak érvényre kell jutni: - a Létesítő Okiraton, - a Tulajdonosi Határozatokon, - az adott társaság belső szabályzatain keresztül érvényesítve ajánlásként, melyekért az irányításra kijelölt vezetők felelnek Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 18/89

Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 19/89

Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 20/89

Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 21/89

Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 22/89

1.2.1. A vállalat biztonságának irányítása Az EBK (Egészségvédelem, Biztonságtechnika, Környezetvédelem) tevékenységek irányítása fontos és kiemelkedő helyet foglal el. Az irányítás 2. szintjén foglal helyet a MOLcsoport EBK tevékenységeit irányító menedzser. Az egyes termelési részlegeknek kinevezett EBK partnere van, aki felelős a jogi követelmények teljesítésért a hozzá tartozó területen. A MOL-csoportnak jóváhagyott EBK politikája van, amelyben meghatározza a céljait. Az EBK Politika a legmagasabb szintű belső dokumentum, amely célok és feladatok meghatározásának alapjául szolgál a MOL-csoport vezetése számára. A kitűzött célok: magas szintű munkahelyi egészségvédelem mellett minden munkatárs egészségi állapotának javítása, a technológiából, ezek üzemeltetéséből és a termékek felhasználásából eredő EBK kockázatok csökkentése a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, tűzesetek és a környezetszennyezés elkerülése, a megújuló energia felhasználásának támogatása a hatékony erőforrás-gazdálkodás és az üvegházi gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, a természeti értékek megvédése, a múltbeli működésből származó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének kiemelt kezelése, a pro-aktív EBK kultúra kialakításának előmozdítása, EBK teljesítmény folyamatos javítása, valamennyi vonatkozó jogszabályi követelmény és ezen túlmenően magas szintű MOLcsoport normák betartása, aktív szerepvállalás a jogszabályalkotás folyamatában, szakmai szervezetekben való részvételen és a jogalkotókkal való együttműködésen keresztül, olyan beszállítók és üzleti partnerek előnyben részesítése, akik megfelelnek EBK politikánknak és normáinknak, különösen hosszú távú partnerség esetén, nyitott kommunikáció és konstruktív hozzáállás az érintettekkel való párbeszédben. 1.2.2. A MOL- csoport EBK teljesítményértékelési rendszere A MOL-csoport EBK politikájának és célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tervezni kell az EBK tevékenység javítását, aminek üzleti értéknövelést kell szolgálnia. Az üzleti vezetők felelősek az EBK teljesítmény javításáért, valamint az ehhez szükséges intézkedések meghozataláért. A tényleges EBK teljesítményt mérni, rendszeresen értékelni kell, és be kell mutatni az érdekelt felek számára. A teljesítményértékelési rendszert és a kulcs-teljesítménymutatók hatékonyságát rendszeresen felül kell vizsgálni, a szükséges módosításokat évente el kell végezni. EBK kulcs- teljesítménymutatók: halálesetek száma, összes munkabaleset száma és gyakorisága, 3 napon túli kieséssel járó munkabalesetek száma és gyakorisága, foglalkozási megbetegedések száma, fokozott expozíciós esetek száma, közúti balesetek száma és gyakorisága, balesetek súlyossága, súlyos események száma, Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 23/89

1 m 3 -t meghaladó elfolyások száma, tűzesetek száma, és tűzkár érték, tűzesetek súlyossága, levegőbe kibocsátott káros anyag mennyisége, fajlagos mennyisége, kibocsátott szennyvíz mennyisége, fajlagos mennyisége, felszíni vizekbe bocsátott összes szénhidrogén mennyisége, fajlagos mennyisége, veszélyes hulladék mennyisége, jogi és hatósági EBK nem megfelelőségek száma, és ráfordítási igénye, EBK ráfordítások, környezetvédelmi céltartalék csökkentésére irányuló ráfordítás, EBK felülvizsgálatok száma, és feltárt nem megfelelőségek száma. 1.2.3. Változások kezelése A technológiai, szervezeti, külső- és belső előírásokban történő változások nyomon követésére és kezelésére vonatkozó irányelveket a MOL-csoport EBK Kézikönyvének VII. fejezete foglalja össze. Technológiai változások EBK vonzatának kezelése esetén azonosítani kell a változás EBK vonzatát, meg kell határozni a berendezés/technológia EBK szempontból elfogadható működési kritériumait, ki kell térni az EBK kockázatok vizsgálatára, az EBK engedélyeztetési eljárásokra és az EBK kockázatok elfogadható szinten történő tartását szolgáló intézkedésekre. Szervezeti változások EBK vonzatának kezelése esetén az új működési modellel összhangban nevesíteni kell az EBK feladatok ellátásáért felelős szervezeteket, szakembereket. A szükséges belső szabályokat ki kell alakítani, meg kell határozni a hatósági felügyeleti határait. Jogszabályok, szabványok, hatósági előírások változásának kezelése: alapvetően az EBK szervezetek koordinációjában és szervezésében történő feladat. Irányelvek, szabályozások előkészítését, bevezetését kell elvégezni a szükséges belső felügyelettel. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 24/89

2. A VESZÉLYES ÜZEM KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA 2.1. A lakott területek jellemzése A MOL Nyrt. Zalai Finomító területe Zalaegerszegtől délkeleti irányban található. A dombhát, ahol a finomító elhelyezkedik, a Közép-Zalai dombság része, keleten a Válicka-völgy jobb oldalán csatlakozik az Egerszeg-Letenyei dombság, északon a Felső-Zala-völgy, ezen fekszik Zalaegerszeg város. Délen és Nyugaton a Közép-Zalai Dombság határai távolabb húzódnak. A dombhát K-re és Ny-ra meredeken lejt, É-ról D-re csak kismértékben lejt, a finomítónál a gerincmagasság 210 mbf. A dombhátat Ny-ról nem folyóvölgy határolja, hanem a vasúttól Ny-ra beleolvad a Zalai Dombság felszínébe. K-re az Egerszeg-Letenyei dombság D É-i vízfolyásokkal (Válicka, Szévíz, Principális csatorna, Zala) karakterisztikusabban kialakított dombvonulatai vannak. Zalaegerszeg lakónépessége (2007.01.01.) 61 898 fő. Területe: (2007.01.01.) 9 985 ha A Zalai Finomító körzetében az alábbi települések találhatók: ÉK-re, mintegy 3,5 km-re a 3 150 lakosú Csácsbozsok (Zalaegerszeg), É-ra - legközelebbi pontokat számítva 800 m-re, jellemző távolságot nézve 1 km-re - a 61 898 fős Zalaegerszeg, területe 9 958 ha D-re - legközelebbi pontokat számítva mintegy 200 m-re a 8 364 fős Zalabesenyő (Zalaegerszeg), D-DK-re, 2 km-re a 2 016 fős Botfa (Zalaegerszeg), illetve D-DNy-ra, 4 km távolságban a 1 058 fős Bocfölde Megközelítési útvonalak Az üzem mind vasúton, mind közúton megközelíthető. Vasúti megközelítés: Az üzem a 23. számú, Zalaegerszeg - Lenti - Rédics, vasútvonalhoz iparvágánnyal kapcsolódik. A vasútvonal Zalaegerszegen keresztül az országos vasúthálózathoz kapcsolódik. A vasút területe az üzem nyugati oldalával határos. Az iparvágány a város közigazgatási területén, Zalabesenyő városrésznél ágazik le az üzem irányába. Közúti megközelítés: Az üzem közúton megközelíthető a 74. számú (E65) főút Zalaegerszeg - Nagykanizsai szakaszáról, a 43.331 és 48.219 határszelvények közötti szakaszon, félúton a 46.580 km szelvénynél található bekötőútról. Egyéb megközelítési lehetőség a 7410. számú Zalaegerszeg - Bak alsórendű útról, a zalaegerszegi vasútállomástól délre, kb. 1 km távolságra lévő bekötőútról. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 25/89

2.2. A természeti környezet bemutatása 2.2.1. Meteorológiai jellemzők Magyarország a mérsékelt éghajlati övezetbe tartozik. Erre az éghajlatra jellemző időjárási viszonyok jellemzőek Zalaegerszegre és környékére. Jellemzően erős kontinentális hatás alatt áll, de időnként az óceáni és a mediterrán hatások is érvényesülnek. A meteorológiai adatok Zalaegerszeg térségére a zalaegerszegi meteorológiai állomásról származnak, 7 éves időszakra vonatkoznak (1998-2005 között). Az alábbi adatokat tartalmazzák: az átlagos és maximális csapadékmennyiség, az átlagos zivataros napok száma, az átlagos havi és éves relatív nedvesség, ködös és a fagyos napok száma, a szélirányok átlagos gyakorisága, szélsebesség az egyes hónapokban és szélirányokban, a légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége, átlagos évi hőmérséklet, abszolút maximum és minimum hőmérséklet (nyári és téli átlaghőmérséklet). Az adatok a 2.1. - 2.5. táblázatokban találhatók. 2.1. táblázat Átlagos havi, illetve éves relatív nedvesség [%] 1998-2005 között Zalaegerszeg Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ÉV m/s 84 74 67 66 66 67 70 69 77 82 84 85 74 2.2. táblázat Átlagos havi, illetve évi szélsebesség [m.s -1 ] 1998-2005 között Zalaegerszeg Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ÉV m/s 2,9 3,1 3,3 3,2 2,9 2,7 2,7 2,3 2,5 2,4 2,7 2,6 2,8 2.5. táblázat A szélirányok átlagos gyakorisága N [%] 1998-2005 között - Zalaegerszeg Irány % É 24,3 ÉK 7,5 K 5,1 DK 11,6 D 17,9 DNy 14,7 Ny 5,8 ÉNy 10,8 Calm 2,4 Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 26/89

A szélirányok átlagos gyakorisági eloszlása N [%] 1998-2005 között - Zalaegerszeg 25 n Szélrózsa 8 szélirányban nw 20 15 ne 10 5 w 0 e sw se Átlagos szélcsendes időszak egy évben: 2,4 % s 2.4. táblázat Átlagos havi illetve évi szélsebesség az adott irányban [m.s -1 ] 1998-2005 között - Zalaegerszeg Irány I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII ÉV É 4,9 4,6 4,9 4,3 4,0 3,7 3,7 3,1 3,6 2,9 3,7 3,7 3,9 ÉK 2,5 2,7 3,1 2,8 2,6 2,5 2,6 2,4 2,2 2,5 2,2 2,1 2,5 K 1,6 1,9 2,2 2,3 2,3 1,9 1,9 1,9 1,7 1,8 1,6 1,7 1,9 DK 2,3 2,7 2,5 2,7 2,6 2,5 2,2 2,1 2,2 2,5 2,6 2,5 2,5 D 2,5 2,7 2,9 3,1 2,7 2,6 2,6 2,4 2,4 2,8 2,9 2,8 2,7 DNY 2,4 3,0 3,3 3,6 2,5 2,0 2,3 2,0 2,2 2,9 2,5 2,3 2,6 Ny 1,6 1,7 1,8 1,6 1,4 1,5 1,6 1,4 1,4 1,6 1,4 1,4 1,5 ÉNy 2,2 2,8 2,6 2,8 2,3 2,4 2,3 1,8 2,1 1,8 2,1 2,0 2,3 2.5. táblázat A légköri stabilitás osztályainak előfordulási valószínűsége [%] 1998-2005 között - Zalaegerszeg Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII F 3.8 6.0 5.8 5.4 7.9 11.3 9.8 11.1 7.3 6.9 4.3 4.8 E 4.8 7.7 9.5 9.8 16.6 11.0 11.7 13.9 10.5 11.7 7.7 5.6 D 61.5 54.6 53.5 48.2 37.1 36.8 39.6 32.2 42.4 46.7 60.2 59.4 C 15.7 12.7 12.5 15.5 13.3 12.7 15.1 10.8 15.2 11.7 13.8 17.0 B 10.0 12.4 13.4 15.3 16.1 19.3 16.3 19.3 16.1 14.1 9.2 9.1 A 3.6 6.4 5.0 5.6 8.9 8.8 7.5 12.4 8.3 8.7 4.6 3.8 Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 27/89

Évi átlaghőmérséklet C-ban (1976-2005) 9,8 A legmagasabb mért hőmérséklet C-ban (1976-2005) 37,8 Átlagos évi csapadékmennyiség mm-ben (1976-2005) 652 A legmagasabb mért évi csapadékmennyiség mm-ben (1976-2005) 919,0 Átlagos zivataros napok száma (1976-2005) 27 Átlagos fagyos napok száma (Tmin -0,1 C) (1976-2005) 100 Átlagos ködös napok száma (1976-2005) 60 2.2.2. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők 2.2.2.1. Geológiai és hidrogeológiai jellemzők 2.2.2.1.1 Mélyföldtan A térség mélyföldtanát a kőolajkutató fúrásokból jól ismerik, lévén a zalai olajmezők peremvidéke. Némi átlagolással az alábbi rétegsor adható meg: 1900-2200 m mélységben van a mezozoos alaphegység határa, alatta általában kréta mészkő, egy fúrásban triász dolomit található. Termálkarsztvíz tartó. A kutatófúrások szénhidrogént kerestek, ipari értékű szénhidrogéntelep Zalaegerszegen nincs, de a közelben (Gellénháza, Babócsa, Barabásszeg, stb.) van, és ezen kutatófúrásokban is előfordultak szénhidrogénnyomok. A termálkarsztvíz esetleges szénhidrogén szennyeződésénél ezt figyelembe kell venni. 1750-1900 m miocén bádeni mészkő, márga, homokkő, tufa van. A rideg kőzetek tektonikus repedései termálvizet (összefüggésben az alaphegységgel: termálkarsztvizet) tartalmaznak. 1700-1750 m miocén szarmata márga van. Ha tektonikusan töredezett, vízvezető, egyébként vízzáró. 1200-1700 m pliocén alsópannon agyagmárga, homokkő. Az agyagmárga nagyon jó vízzáró, tektonikusan nyíróerők hatására kenődik, de nem törik, vagy a törések in statu nascendi összezárulnak. Homokréteget, zárt lencsét keveset tartalmaz, a homokkő is alárendelt. 50-1200 m pliocén felsőpannóniai agyag, agyagmárga, homok, homokkő, lignitcsíkok. A rétegsor 60-70 %-a agyag, a homok maximum 10-20 m vastag, rétegszerű, ritkán óriáslencsés. A lignit csak parti fáciest jelző indikáció, iparilag hasznosítható vastagságot csak nyugatabbra, Szombathely, Torony környékén ér el. A térségben a rétegvíz kémiáját azonban befolyásolhatja, számos olyan komponens kerül határérték felett a vízbe, amely antropogén eredetnél szennyeződésnek számít, pl.: ammónia, kénhidrogén, metán, oldott só, stb. A mélyebb rétegek termálrétegvíztartók, a sekélyebb homokrétegek az ivóvíztermelés legfőbb közegei. 2.2.2.1.2 Sekélyföldtan A felszínközeli rétegsor egyik meghatározója a pannóniai homokos, agyagos összlet, amely helyenként felszínközelbe 10 m-ig feljön, a térség nagyobb részében azonban a 40-50 m vastag negyedkori üledékek alatt van. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 28/89

A pleisztocén elsődleges üledéke, valószínűleg az alsópleisztocénben, kismértékben folyóvízi homok, nagyobb mértékben állóvízi agyag, iszap. A középső pleisztocénben elkezdődött az É-D-i vetőkkel preformált dombvonulat kialakítás, amely az óholocénig tartott. A hideg, száraz glaciális és stadiális időkben lösz rakódott le, majd az enyhébb, csapadékos interglaciális és interstadiális időszakokban a csapadékvíz szuszpendálta és mobilizálta mind az alsópleisztocén vízi, mind a későbbi pleisztocén légi üledékeket, olykor rétegesen áthalmozta, olykor homogenizálta azokat. Ezért jellemző a kutatófúrások mintáira a kevert kőzet, olyan komponensek vannak együtt, amelyek gradált rétegsorban soha nem fordulnának elő. A pleisztocén kőzetek áthalmozásában a vízi energián kívül részt vett a periodikus fagyhatás is, felismerhetők a periglaciális szoliflukció hatásai is. A felszínközeli rétegsor egyik meghatározója a pannóniai homokos, agyagos összlet, amely helyenként felszínközelbe 10 m-ig feljön, a térség nagyobb részében azonban a 40-50 m vastag negyedkori üledékek alatt van. 12-50 m negyedkori középső és felső pleisztocén. Kevesebb homok, több agyag jellemző, egyéb területekkel összehasonlítva, feltűnően agyagos a rétegsor, a Zalaegerszeg III. téglagyárban durvakerámiai nyersanyag. A felső pleisztocén jellegzetes képződménye a lösz, helyenként önálló fáciesben szálban álló (pl.: a 15. sz. kutatófúrással szemben az út É- i oldalán 3-4 m magas löszfal van, önmagától függőlegesen megálló löszkőzettel), gyakoribb, hogy az interstadiális csapadékosabb időszakokban az areális erózióval szuszpendált lösz- homokliszt keveredett a pleisztocén egyéb finomszemcsés üledékeivel. 2.2.2.1.3 Rétegföldtan A felsőpannon felső homokos víztartói jó ivóvízbázisok, erre épült ki a térség ivóvíztermelése. A mélyebb felsőpannon tárolók melegvizet adnak. A nagymélységű 1900 m alatti mezozoos karbanátos kőzetek termálkarsztvíztartók, de helyenként (Nagylengyel) szénhidrogéntárolók is. 2.2.2.1.4 Talajvíz A finomító aszimmetrikus dombgerincen helyezkedik el, a domborulat K felé meredekebben lejt (ez nagyrészt a kerítésen kívülre esik), a Ny-i oldali lejtése enyhébb. A talajvíz nagyjából követi a domborzatot, azaz a magasabb térszín felé emelkedik a talajvízszint is, természetesen a terepszinttől nagyobb mélységben van itt, mint a Ny-i alacsony területeken. Ez utóbbit leszámítva megállapítható, hogy a jelenlegi terepszint többnyire mesterséges bevágás vagy feltöltés, azaz teraszos kiképzés. 1 2.2.2.2. Szeizmikus adatok Magyarországon 2005 óta - az Európai Unió többi államához hasonlóan - az EUROCODE 8 szabvány (MSZ EN 1998-1) van érvényben az épületek földrengés elleni méretezésére. Az EUROCODE 8 szabvány érvénybe lépése előtt az MI-04.133-81 méretezési irányelv volt alkalmazandó, de annak érvénytelenítése és az új szabvány megjelenése között is az 1998 január elsején életbelépett új Építési Törvény és az OTÉK 55. is kötelezően előírta a földrengés elleni méretezést. A földrengéskockázat meghatározása annak kiszámítását jelenti, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkódás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. A földrengéskockázat meghatározás eredménye a veszélyeztetettségi görbe, mely a talajgyorsulás értékek előfordulási valószínűségét (éves gyakoriságát) adja meg. Egy adott valószínűség mellett számított különböző periódusú (frekvenciájú) rezgések előfordulási valószínűsége pedig a veszélyeztetettségi válaszspektrum, mely a földrengésbiztos tervezés alapját képezi. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 29/89

A földrengéskockázat egyszerű jellemzője az adott területen földrengés következtében várható legnagyobb gyorsulás (PGA - Peak Ground Acceleration). Zalaegerszeg területén 50 év alatt 10% meghaladási valószínűséggel (475 évente egyszer) 1.23 m/s 2 földrengésből származó vízszintes gyorsulás várható. Ily módon az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulás az alapkőzeten [A típusú talajon] a gr = 1.23 m/s 2. 2 2.2.3. Egyéb természeti jellemzők A finomító környezetében nem fordul elő sem védett övezet, sem tájvédelmi körzet, sem európai jelentőségű terület. A Zalai finomító közelében nincs repülőtér és a finomító fölött nincs légifolyosó sem. 2.2.3.1. Különleges természeti értékeket képviselő területek Környezetvédelmi szempontból érzékeny terület (Tájvédelmi körzet, Nemzeti park, stb.) nincs a térségben. 2.2.3.2. Felszíni és felszín alatti vizek Az üzemi tevékenység vízfelhasználással jár. A napi összes vízforgalom jelentős részét felszíni friss vízből, - Felső-Válicka - valamint mélyfúrású kutakból vételezik. Az üzem kommunális vízigénye napi 80-100 m 3, amit teljes egészében rétegvízből B 153 (II. jelű ) kútból nyernek ki. A kibocsátott kommunális szennyvíz mennyisége kb. 80 m 3 /h. Az ipari célú vízigény napi 500 m 3, amit Felső-Válicka patakból fedeznek [1]. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 30/89

3. VESZÉLYES ANYAGOK LELTÁRA Az 1999. évi LXXIV. törvény 3. -a u) pontjának értelmében veszélyes anyag meghatározása a következő: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A veszélyes anyagok leltára és ezek tulajdonságai a 3.1.-es táblázatban vannak feltüntetve, a 3.2.-es táblázatban pedig azoknak az anyagoknak a leltára található, melyek tűz esetén keletkezhetnek. A veszélyes anyagokról a további adatok a biztonsági adatlapokon olvashatók. 3.1. A veszélyes anyagok adatlapjai A finomító területén található kiválasztott veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai elektronikus formában hozzáférhetők a vállalat intranetes honlapján. A biztonsági jelentés részét is képezik, amely elektronikus formában szintén hozzáférhető. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 31/89

3.1. táblázat A finomítóban jelen lévő veszélyes anyagok leltára Jellemzők Sorszám Anyag-megnevezés CAS-szám Veszélyességi osztály (ok) 1 ) R-mondat Anyag mennyiség [t] Halmazállapot Lobbanáspont [ C] Gyulladáspont [ C] Forráspont [ C] ARH/FRH [tf. %] Gőznyomás [kpa] 1. Nyersolaj 8002-05-9 6 2. Propán 95 74-98-6 Propánbután/Pébégáz PB üzemanyag célra 3. (Propándús) PB üzemanyag célra (butándús) Megjegyzés: 68131-75-9 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok 10, 45, 65, 52/53 2100 folyadék - 250-350 - 1/5 12 cseppfolyós gáz < -56 470 1) Veszélyességi osztály(ok): a 18/2006 (I.26.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. és 2. táblázatában foglaltak szerint. 12 600-42 (irodalmi adat) -162 - - 0,5 2,1/9,5 cseppfolyós gáz < -56 455-510 kb. -48 2/11,7 < 100 (50 C) max. 1550 (40 C) min. 150 (-15 C) max. 1450 (40 C) min. 150 (-15 C) Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 32/89

3.2. táblázat A folyamatok ellenőrizhetetlenné válásakor keletkező veszélyes anyagok leltára Anyag CAS szám Halmazállapot Szénmonoxid Égéshő Sűrűsé g 20 Cnál Olvadáspont Forráspont Tulajdonságok Toxikus tulajdonsá gok ARH FRH LC 50 [kg.m -3 ] [MJ.kg -1 ] [ C] [ C] [ C] [ C] [tf.%] [tf.%] [mg.m -3.4h -1 ] 630-08-0 gáz 1,25 - -205-191 610-12,5 74 2081 R- mondatok Gyulladá si hőmérséklet Gyulladáspont R61-12-23-48/23 Megj. F+ T Kén-dioxid 7446-09-5 gáz 2,5 N/A -75,5-10 N/A N/A N/A N/A 6552 23-34 T Nitrogéndioxid 10102-44-0 gáz 2,0 - - - - - - - 129* 26-34 T+ Zalai Finomító Biztonsági Jelentés, 2008. 33/89

4. A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA 4.1. Általános bemutatás A MOL Nyrt. Zalai Finomító tevékenysége 2001 végétől alapvetően megváltozott. Ekkortól megszűnt a finomítóban a kőolaj-feldolgozás, s a fő tevékenységet azóta a bitumentermelés, a fáradtolaj feldolgozás, valamint a zalai mezőkről kitermelt kőolajok csővezetéki befogadása, átmeneti tárolása és vasúti tartálykocsikban a Dunai Finomítóba szállítása jelenti. A bitumen termékek széles választékát (építőipari-, útépítési-, modifikált- és egyéb speciális bitumenek) a Százhalombattáról vasúton beszállított alapanyagokból állítja elő a finomító. Az A2V desztillációs üzem 2001. novemberében történt leállításával a Zalai Finomítóban megszűnt a kőolaj-feldolgozás. Az A1V üzem névleges kapacitása 180 kto/év. Az üzem atmoszférikus desztillációs részében történik évente 4-5 alkalommal, alkalmanként 4-5 napon át a fáradt olaj feldolgozása, aminek révén az építőipari bitumenek gyártásában felhasználható alapanyag, az ún. fluxáló olaj állítható elő. A bitumen fúvató üzem különféle alapanyagokból (alapbitumen, G-800 j. gudron, fluxáló komponens) szabványos építőipari- és útépítési bitumeneket, valamint bitumen keverő komponenseket állít elő. Az üzem két párhuzamos technológiai sorból áll, melyek egymástól függetlenül üzemelhetnek. Mindkét soron vizes mosó, terelőlemezes víz leválasztó, cseppfogó, és a fúvatási gázok égetésére szolgáló csőkemence működik. A csőkemencék után a füstgázmosó rendszer a két technológiai soron képződő fúvatási gázok teljes mennyiségének elégetése után keletkező füstgáz kezelésére szolgál. A füstgázmosó rendszerben a füstgázból a SO 2 tartalomnak NaOH oldattal történő kimosása történik, majd a kezelt füstgáz a kéményen keresztül távozik. Az alapanyag- és késztermék tárolótér, a szennyvíztisztító flotáló egység, az adalékanyag kezelés, tárolás, valamint a fúvatási levegő ellátás mindkét technológiai sort közösen szolgálja. A bitumen tárolótér a vasúton beszállított fúvatási alapanyagok tárolását, a bitumen fúvató üzem által termelt-, és a keveréssel előállított szabványos bitumenek tárolását, a termékek tankautóba töltését, valamint a bitumenes tartályok melegen tartására szolgáló hőközlő olajos rendszer üzemeltetését végzi. A modifikáló- és speciális bitumeneket gyártó üzemrész a fúvatóból kikerülő termékek, ill. alapbitumenek, valamint speciális adalék anyagok és oldószerek felhasználásával modifikált bitumeneket és speciális bitumen termékeket (oldószeres bitumenek, gumibitumen, lágy bitumenek, villamos-ipari bitumenek, stb.) állít elő. A bitumenek göngyölegbe, ill. csomagolóanyagba töltését, valamint az áruk csomagolását és szállítóeszközökre rakását a kiszerelő üzem végzi. Az Energiagazdálkodáshoz tartozó kazánüzem feladata a technológiai üzemek gőzenergia igényének kielégítése, a tároló tartályok és csővezetékek fűtéséhez a hőenergia biztosítása. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 34/89

Az ipari szennyvíztisztító az olajos-, valamint a feltételesen olajmentes szennyvíz, és csapadékvíz tisztítására szolgál. A különböző technológiai eredetű vizek az ún. záportározóban gyűlnek össze, ahonnan a biológiai tisztítóra kerülnek. A tisztított víz, és a tisztítatlan ipari szennyvíz különkülön zárt csővezetéken kerül a Válicka melletti tározókba. Ez év végére elkészül az A1V üzem új, zárt hűtővíz köre, amely lehetővé teszi a Válicka-patak melletti 10 em 3 -es szennyvíz tározó felszámolását, s az a jövő év első felében valósul meg jelentősen csökkentve ez által a bomlásból származó kellemetlen szagú vegyületek okozta környezetterhelést. A logisztikai tárolótér feladata a csővezetéken a vállalathoz beérkező nyersolajok befogadása, tárolása, valamint a finomítóhoz közúton, vagy vasúton beszállított fáradtolaj befogadása, lefejtése, tárolása és előkezelése. A vasútüzemben történik a vállalathoz csővezetéken beérkező kőolajok tartálykocsiba töltése és vasúti szállításra történő feladása, valamint a vállalathoz Vasúti tartálykocsiban érkező alapanyagok- és fűtőolaj lefejtése, tárolótartályokba töltése. A Zalai Finomító területén 2000. évben megépült egy vasúti közúti PB átfejtő egység, amelynek feladata a vasúton beérkező cseppfolyós szénhidrogének közúti tartálykocsiba történő átfejtése, és kiszolgálása. A minőség-ellenőrzés a beérkező alapanyagok, a gyártott félkész- és késztermékek, valamint a befogadott és átmenetileg tárolt kőolajok minőségét vizsgálja. 4.2. A tevékenységek bemutatása Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 35/89

A Logisztikához tartozó tartályparkban található tartályok fő feladata a csővezetéken keresztül érkező kőolajok fogadása, és azok átmeneti tárolása, a Bitumen üzemekhez tartozó tartályokban a bitumengyártáshoz szükséges alap- és adalékanyagok tárolása. Az átmenetileg tárolt kőolajok és félkész termékek kiszállítása vasúton történik, a bitumenek alapvetően közúti szállítással kerülnek értékesítése, néhány ezer tonna a csomagolt formában történő kiszállítás. 4.2.1. Bitumen üzemek A bitumen üzemek a vasúton beszállított alapanyagok és félkész bitumenek fúvatását, keverését, tárolását, adalékolását, göngyölegbe, valamint tankautóba történő töltését végzi. A Bitumen üzemek a Zalai Finomító déli kerítése, A út, B út, E út, C út F út és a III. számú vasúti iparvágány közötti területen helyezkedik el. A bitumen oxidáló üzem a Zalai Finomító déli kerítése mellett, az A út nyugati oldalán helyezkedik el. 4.2.1.1. A bitumen üzemek általános ismertetése A bitumen üzemek a vasúton és közúton beszállított fúvatási alapanyag, valamint az A1V üzem által gyártott fluxáló komponens feldolgozását, továbbá a félkész és kész bitumenek, tárolását végzik. Igény szerint a szabványos bitumenek keverését és tárolását, a modifikált bitumenek gyártását, és a különböző bitumenek göngyölegbe való fejtésének előkészítése is a feladatát képezi. A tankautóba töltést is az üzemi személyzet végzi. A bitumenes tartályok forró olajjal való melegítését/fűtését az erre kialakított rendszerrel végzik. A gyártott és tárolt különböző bitumenek a szabvány vagy egyéb műszaki feltételek előírásainak megfelelő minőségűek, amelyeket az útépítő és építőipar számára kerülnek kiszállításra különböző kiszerelési formában. Egyedi vevői igények kielégítésére ezen kívül speciális minőségű bitumenek is kerülnek legyártásra, illetve kiszerelésre. A bitumen üzem a végzett tevékenység szerint - következő részekre tagozódik: - Modifikált bitumen és speciális bitumen gyártás (Bitumen adalék bekeverő és modifikáló üzemrész) - Bitumen tárolótér és bitumen melegítő rendszer (Bitumen szivattyúház és tartálypark, Bitumen melegítő, Hulladékbeolvasztó - bitumen regeneráló) - Bitumenek kiszerelése (Bitumen-fejtő, Bitumen gyorshűtők - fóliás bitumen letöltők, Bitumen tankautó töltő) A felsorolt üzemrészekben végzett munkák sok közös sajátossággal rendelkeznek, ezért e munkák során - bármely üzemrészben végzik is azt - a dolgozóktól ugyan olyan készségeket és képességeket kell megkövetelni, mind az üzembiztonság, mind pedig a baleset-elhárítás és egészségvédelmi óvórendszabályok betartása érdekében. Az egyes üzemrészekben végzett munkák közös sajátosságait figyelembe véve az üzemek területén betartandó tűz- és balesetvédelmi előírások az utasításban összefoglalva szerepelnek, hangsúlyozva azt, hogy ezen előírások betartása minden egyes munkaterületen kötelező. Természetesen az általánosan érvényes jellemzőkön kívül vannak az egyes munkaterületekre speciálisan jellemző üzemi adottságok is. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 36/89

4.2.1.2. A bitumen fúvatási technológiai folyamat rövid ismertetése A bitumen fúvató üzem rendeltetése különféle alapanyagokból (G-800j. gudron, bitumen, fluxáló komponens) szabványos építőipari- és útépítési bitumenek, valamint bitumen keverő komponensek előállítása. A bitumen fúvató üzem a Zalai Finomító déli kerítése mellett, az A út nyugati oldalán helyezkedik el. A fúvatás célja, hogy az alapanyagból magas hőmérsékleten levegő segítségével nagy molekulasúlyú vegyületek képződjenek. A befúvatott levegő oxigénje az olajos részek hidrogénjének egy részével vízzé alakul a keletkezett telítetlen vegyületek pedig nagy molekulasúlyú vegyületekké kondenzálódnak. A kémiai átalakulás a bitumenek legjellemzőbb tulajdonságait (lágyuláspont, penetráció) kedvezően változtatja meg. Az üzem két párhuzamos technológiai sorból áll, melyek egymástól függetlenül üzemelhetnek. Mindkét sor rendelkezik alapanyag előmelegítő hőcserélő berendezéssel, és a további felmelegítésre szolgáló csőkemencével, fúvató reaktorokkal és kigázosító készülékkel, a késztermék hőtartalmát hasznosító hőcserélő berendezéssel. Mindkét soron vizes mosó, terelőlemezes víz leválasztó, cseppfogó, és a fúvatási gázok égetésére szolgáló csőkemence működik. A csőkemencék után a füstgázmosó rendszer a két technológiai soron képződő fúvatási gázok teljes mennyiségének elégetése után keletkező füstgáz kezelésére szolgál. A füstgázmosó rendszerben a füstgázból a SO 2 tartalomnak NaOH oldattal történő kimosása történik, majd a kezelt füstgáz a kéményen keresztül távozik. A két előmelegítő berendezésből külön-külön kilépő füstgáz áramok közös áramban kerülnek egy hőcserélőbe, ahol hőenergiát adnak le a már megtisztított gázoknak. A lehűtés után a kezeletlen füstgáz egy ún. füstgáz-mosó rendszerbe kerül, ahol NaOH vizes oldatából képzett esőfüggönyön keresztül ellenáramban (lentről felfelé) haladva megtörténik a kéntelenítés. A kéntelenített, lehűlt gázok egy ventillátor segítségével a hőcserélőbe kerülnek, majd a meglévő betonkéményen keresztül a környezetbe jutnak. Az alapanyag- és késztermék tárolótér, a szennyvíztisztító flotáló egység, a füstgáz-, ill. a véggáz elvezetés, a segédanyag kezelés, tárolás, valamint a fúvatási levegőellátás mindkét technológiai sort közösen szolgálja. Az üzem névleges kapacitása 200.000 t/év, a napi kapacitás 150-500 tonna gyártósoronként a gyártandó bitumen minőségétől függően. Az üzem jelenlegi kapacitás-kihasználása éves szinten mintegy 65-70 %, amely teljesítménnyel biztosítja a hazai- és a környező országok építőipari-, valamint a déli - dél-nyugati régió útépítési bitumen igényét is. A technológia vázlatos ismertetése A fúvató alapanyaga vasúton a százhalombattai finomítóból érkezik, majd lefejtés után tárolótartályba kerül. Az alapanyagot a tároló tartályokból szivattyú nyomja a hőcserélőkön, majd a csőkemencén keresztül az első fúvató reaktorba. Speciális termékek és építőipari bitumenek gyártása során az első reaktorba fluxáló komponenst is adagolnak az alapanyaghoz. A csőkemencében 210-240 C-ra melegszik az alapanyag. Az első reaktorból a bitumen gravitációval jut el a második fúvató reaktorba, majd a kigázosító tartályba. A reaktorokban megtörténik az alapanyagban lévő heteroatomot tartalmazó vegyületek oxidációja. A fúvatáshoz szükséges levegőt légfúvók biztosítják. Az első reaktorban, a levegő ellenáramban, a második reaktorban, egyenáramban halad a bitumennel. A kész bitumen a kigázosító tartályból szivattyú segítségével kerül a tároló tartályba, a szivattyúzás hőcserélőn keresztül történik, ahol az alapanyagot előmelegíti. A reaktorokból, illetve a kigázosító tartályokból távozó 120-140 C hőmérsékletű fúvatási gáz a fúvató levegőn kívül vízgőzt, szénhidrogéneket, és kellemetlen szagú kén- és nitrogén tartalmú vegyületeket tartalmaz. A fúvatási gáz csak megfelelő kezelés, és tisztítás után Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 37/89

engedhető a szabadba a szennyezőanyag és bűz emisszió elkerülése miatt. A fúvatási gáz kezelésének technológiai lépései: vizes mosás, cseppleválasztás, vízmentesítés, a véggáz éghető szennyező komponenseinek égetéssel történő átalakítása, a füstgázból a SO 2 tartalomnak NaOH oldattal történő kimosása, a kezelt füstgáznak a kéményen keresztül történő kibocsátása. A fúvatási gázokat az égető berendezésbe való bevezetés előtt meg kell tisztítani a magával ragadott olajos, bitumenes szénhidrogén cseppektől. Erre a célra technológiai soronként egy-egy mosótorony és cseppleválasztó szolgál. A fúvatási gázok a mosótornyok alján kerülnek bevezetésre, a szükség szerinti mennyiségű mosóvizet pedig a toronyfejen adagolják általában 7-10 m 3 /h mennyiségben. A mosótorony álló hengeres acéltest, a víz bevezetésére és elosztására szolgáló perforált csövekkel, a gáz, illetve a víz egyenletes szétosztására, és jobb fázisérintkeztetésére szolgáló 12 perforált tálcával, valamint a toronyfejen egy cseppfogó töltettel ellátva. A víz a gázzal ellenáramban haladva kimossa a gázból a szénhidrogének és a vízben oldódó szennyezőanyagok egy részét. A mosótoronyból a fúvatási gáz a cseppfogóba kerül, ahol megtörténik az elhordott vízcseppek és a kondenzálódó szénhidrogének leválasztása. Rendeltetése tehát a fúvatási gázban található, vízcseppek és csekély mennyiségű folyadék állapotú olajos fázis folyamatos leválasztása, a gázáramból való eltávolítása. A cseppfogó állóhengeres, a felső részén két egymás fölötti demiszter hálós cseppleválasztó betéttel ellátott készülék, alján kondenzátum kivezetéssel. Az alacsony víztartalmú gáz ezt követően kerül az égető berendezésekbe, ahonnan a füstgázok a tervezett füstgázmosó rendszerbe lépnek. A két előmelegítő berendezésből külön-külön kilépő füstgáz áramok közös áramban kerülnek egy hőcserélőbe, ahol hőenergiát adnak le a már megtisztított gázoknak. A lehűtés után a kezeletlen füstgáz egy ún. füstgáz-mosó rendszerbe kerül, ahol egy 1.200 mm átmérőjű, 8.000 mm magas mosótoronyban, NaOH vizes oldatából képzett esőfüggönyön keresztül ellenáramban (lentről felfelé) haladva megtörténik a kéntelenítés. Az esőfüggönyt egy speciálisan kiképzett vibrátor az optimalizálás során meghatározott frekvencián, rezgése a mosás hatékonyságát növeli. A NaOH-oldat porlasztása modern technikák felhasználásával történik, ennek eredményeképpen a rendszer vegyszer- és vízfelhasználása jelentősen lecsökkent. A 40%- os NaOH tárolása egy 10 m³-es tartályban történik, melyet egy speciális adagolórendszer segítségével a mosáshoz szükséges koncentrációra (0,1~10%) kell hígítani. A finomító területén lévő ipari vízellátó rendszerből a víz egy vízszűrőn keresztül kerül bevezetésre a mosóba, mivel annak nyomása és minősége kezelés nélkül a technológia számára nem megfelelő. A kéntelenített, lehűlt gázok egy ventillátor segítségével a hőcserélőbe kerülnek, ahol ismét a harmatpont fölé melegedve, a meglévő kéményen (P-10-es pontforrás) keresztül a környezetbe jutnak. Az üzembe belépő hőközlő olaj előmelegítésére két előmelegítő berendezés szolgál. A hőközlő olaj felmelegítése a bitumen fúvatás során keletkező magas CO tartalmú fúvatási gázok és földgáz elégetésével történik. A tüzelőberendezés a környező üzemekben keletkező szennyezett gázok elégetésére is alkalmas. A füstgáz hőjének hasznosítása céljából a kemencékre épített előmelegítőn keresztül távoznak a füstgázok. A füstgáz további kezelése a füstgázmosó rendszeren történik. A tartályok párnagázai, a bitumentöltő pipákról, és a flotálóról elszívott szennyezett levegő elégetése is az előmelegítő berendezések tűzterében történik. Zalai Finomító Biztonsági jelentés, 2008. 38/89