NAIK MGI 2016. 11.09. Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok kutatása és alkalmazása Változó éghajlati kihívásokhoz alkalmazkodó talajművelés Dr. Birkás Márta MTA doktora SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Kutatások támogatója: VKSZ-12-1-2013-0034 Agrárklíma 2 projekt
Tanuljuk a klímát? Előrejelzés enyhe és csapadékos (?) telek, melegebb és szárazabb (?) nyarak, gyorsan változó frontok, szélsőséges jelenségek, szélsőséges csapadékeloszlás (!!), több szeles és viharos nap
Tél / tavasz több kevesebb csapadék? Jelenség Következmény, ± Feladat Több csapadék Optimális beázás, több tárolt víz a talajban Lazult állapot + vízvisszatartó felszín Kevesebb csapadék Szélsőséges csapadékeloszlás Kevesebb tárolt víz a talajban, de Víz / aszály stressz váltakozása Ismétlődő fagyok Porképződés a felszínen Fagy-por képződés Fagy elmarad Eső eliszapolja, mélybe mossa, szél elhordja Kevesebb por: mérsékelt tél-hatás Vízvisszatartó felszín kiképzése Folyamatos nedvesség szabályozás Áttelelésre alkalmas felszínkialakítása Felszínvédelem (sík, takarás) Hantok helyett egyenletes felszín
Az ősszel áttelelésre hagyott nagy felület alkalmas a nedvesség befogadására, a hó megfogására de enyhe napokon a nedvesség elpárologtatására is HÓ VÍZ
Előző évről áthúzódó kár jelenség bármikor adódhat tudni kell a kár okot, és a megoldást, amely többnyire nem a szántás lesz
Az őszi szalonna felszíne és belseje tavasszal
Tél /tavasz több kevesebb csapadék? Sok hó Jelenség Következmény, ± Feladat Kevés hó / nem hullik hó ( eső!) Erős szelek Tavasz-késés Természetes eredetű belvizek Gazdálkodás eredetű belvizek Több nedvesség a talajban (?) felszín eliszapolódás Kevesebb víz a talajban (?) A takaratlan talaj erősen kitett Hideg, nedves, sérülékeny talajok Időleges területvesztés Újabb károk, vízveszteség Lazult talajállapot + felszíntakarás Vízvisszatartó felszín kiképzése Talajtakarás kritikus hónapokban Talajhoz adaptált magágykészítés, vetés Gazdálkodási módszerekkel nem kezelhető Talajállapot gyógyítás
Száraz esős nyár, száraz esős ősz? Jelenség Következmény, ± Feladat Hő-stressz Aszály Kevés csapadék Szélsőséges csapadék-eloszlás Eső-stressz Vízhiány, kérgesedés, repedezés Talaj kiszáradás, repedezés Száraz talaj / nehéz művelhetőség Víz- és hő-stressz váltakozása Talajszerkezet károsodás, eliszapolódás, por- és tápanyag lemosódás Felszíntakarás, szervesanyag kímélés Folyamatos víz- és szervesanyag kímélés, optimalizált trágyázás A vízbefogadó képesség fenntartása + felszíntakarás Jég / vihar Talaj, növénykárosodás Felszínvédelem Átázás / száradás gyors váltakozása Talajszerkezet és élőhely károsodás Folyamatos talajszerkezet védelem
Nyári tarlógondozás: Valóban a talaj megújulás, nedvesség gyűjtés szolgálatába állítják?
Száraz esős nyár, száraz esős ősz? Jelenség Következmény _ Feladat Hő tűrő gyomok Nedvesség és tápanyag veszteség Gyomflóra átalakulás Hő-tűrő kártevők és kórokozók Az eddig jelentéktelen is veszélyessé válhat Jól időzített védelem Folyamatos ellenőrzés, a védelem jó időzítése Élőhely romlás Pontos előrejelzés, + megelőzés + védekezés + Élőhely rontás a technológiában (szár/szalma kezelés) Enyhe, esős ősz Talajállapot romlás aratáskor, műveléskor Hűvös, esős ősz Talajállapot romlás aratáskor, műveléskor Jobb időzítés + kímélő eszköz használat Károkozás csökkentése
0 Tárcsával művelt 5 10 15 20 25 30 35 40 0 5 10 15 20 25 30 35 Kultivátorral művelt 40 45
A váratlan esők mind gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy nem csak a száraz, hanem a nedves talajok művelésére is időben fel kell készülni
A talajokat fenyegető tényezők (EU) A talaj feltételesen megújuló természeti erőforrás a használatakor minősége nem feltétlenül csökken, ha fenntartása tudatos: ésszerű használat, művelés, szervesanyag kímélés, okszerű trágyázás 1. Szervesanyag csökkenés 2. Erózió 3. Tömörödés 4. Szikesedés 5. Földcsuszamlás 6. Vízelöntés 7. Szennyeződés 8. Lefedés
A szervesanyag utánpótlás elmaradása + szénvesztő művelés következményei már 2-4 év után jelentkeznek a talajban: 1. Talaj víztartó képesség csökkenése (nagyobb aszálykár), 2. Növekvő érzékenység a klímaeredetű károkra (eső hő ) 3. Morzsásodás visszaesése (rögösség alapozó műveléskor, porosodás bármely műveléskor), 4. Művelhetőség, járhatóság romlása (szűkebb a művelés optimális nedvesség- tartománya, alkalmatlan nedvességnél műveléskor számos, nehezen javítható hiba keletkezik), 5. Trágyák gyengébb érvényesülése (a rosszabb szerkezet, a lanyhább talajélet okán), 6. Művelés energiaigényének növekedése (a kitett talaj nagyobb ráfordítással művelhető).
SWOT analízis a talajért Veszélyek Gyengeségek Lehetőségek Erősségek - extrém klíma - magas hőmérs. (hő-stressz) - kiszámíthatatlan lehűlés - tartós/rövid vízpangás - erózió - elhordás / ülepítés - talaj / termékeny réteg fogyás - víz korlátok - csuszamlás, lefedés - talaj / víz szennyeződés - új talajlakó kártevők - veszélyes gyomok - zöld energia - nehezen kezelhető vízhiány - gyenge termőhelyek - talajminőség romlás - szervesanyag fogyás - biodiverzitás csökkenés - kitett felszín - rossz, romló talajállapot - savanyodás - öntözés! (nincs, ad hoc) - szikesedés - hiányos tudás - kisebb hőmérséklet növ. elviselhető hőstressz - víz körforgás, hatékony vízkímélés - alkalmazkodó módszerek - szervesanyag körforgás - felszín védelem (takarás) - jó talajok - a talaj szűrő- és puffer kapacitása - a talaj megújuló képességének védelme, okos kihasználása - segítő tudomány - régiós összefogás - új generáció - okszerű víz- és szén gazdálkodás - okszerű talaj használat - hatékony termőhely / talaj védelem - klímakár csökkentő módszerek ismerete és alkalmazása
Mit kell tennünk a talajokért? 1. Pontos talajállapot ismeret 2. Talajállapot kímélés és javítás 3. Talajnedvesség védelem 4. Szervesanyag kímélés és gyarapítás 5. Felszínvédelem talajszerkezet védelem 6. Talajélet fenntartás (feltáródás!) 7. Klímakár csökkentés (kisebb károkozás!) 8. Környezet- és tájvédelem 9. Okszerű költségfelhasználás 10. Tanulás, tanítás, példamutatás
Várható eredmény 1. Talajállapot és talaj minőség javulás, 2. A talaj szervesanyag tartalmának stabilizálódása (5-6 év után kisebb, 10-15 év után nagyobb mérvű növekedése) = Ülepedési hajlam csökkenés! 3. A talaj klímakárokkal (hő-stressz, teljes kiszáradás, mély repedezés, eső-stressz, eliszapolás, kérgesedés, por lemosódás) szembeni ellenállásának növekedése, 4. A vízbefogadás és a nedvességtartás javulása. 5. A művelési hiba eredetű felszíni vízpangás elmaradása. 6. A szerkezetében, szervesanyagában megkímélt talaj kisebb energia-igényű művelése. 7. Az okszerű és folyamatos gyomkorlátozás révén a talaj gyommag-tartalmának csökkenése. 8. Egészséges talaj = egészséges növény