Ügyszám: Ügyintéző: FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 8 00 12 00,szerda 8 00 12 00 és 13 00 16 00 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő csütörtök 9 00-12 00 és 13 00-15 00, péntek 9 00-12 00 6129-20/2013. Székelyhidi Ferenc/dr. Donka Petra Tárgy: Egységes környezethasználati engedély a Bátorbik Kft. Nyírbátor, 0224/8 hrsz -ú ingatlanon tervezett baromfinevelő telepéhez Melléklet: 3 db HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség) EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT ad a Nyírbátor, 0224/8 hrsz. alatti baromfitelep üzemeltetésére az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. részben meghatározott feltételekkel, az alábbiak szerint: Környezethasználó neve: Bátorbik Kft. Székhelye: 4343 Bátorliget, Damjanich u 29. KÜJ száma: 100955318 I. Környezethasználó adatai II. Telephely adatai Telephely megnevezése: Nyírbátor, Nyíres Telephely címe: Nyírbátor, 0224/8 hrsz. EOV koordinátái: X= 277.855, Y= 882.475 A Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: baromfitelep KTJ száma: 102416207 Létesítmény neve: broiler csirke telep KTJ száma: 102416218 Megnevezés: intenzív baromfitenyésztés Besorolás: III. Engedélyezett tevékenység adatai 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 11. pontja a) alpont: nagy létszámú állattartás: létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint 40.000 férőhely baromfi számára TEÁOR kód: 01.47 baromfitenyésztés NOSE-P kód: 110.05. 1
Kiépített kapacitás: 378.000 férőhely brojler baromfi Technológia: zárt rendszerű, almos, intenzív brojler tartási rendszer Tervezett épületek, létesítmények: 1 db szociális épület, 1 db mobil szociális konténer 2 db 10 m 3 -es kommunális szennyvízakna 6 db szigetelt technológiai szennyvízakna 1 db trágyatároló 1 db alomtároló 10 db egyszintes baromfinevelő istálló Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: 1. Fázistakarmányozás; korcsoportoknak megfelelően-, ill. a telepített fajta technológiai leírása szerinti beltartalmi értékeknek megfelelően változó keveréktakarmányok etetése az optimális takarmányhasznosulás érdekében. 2. Automatizált etetőrendszer alkalmazása a veszteségmentes takarmány-felhasználás biztosítására. 3. Víztakarékos itatás, függesztett szelepes itató berendezés alkalmazásával. 4. Hatékony, takarékos vízfelhasználás a vízfogyasztás istállónkénti mérésével. 5. A nevelőépületek kedvező tüzeléstechnikai hatásfokkal üzemelő, programozott fűtése és programozott szellőztetés szabályozása. 6. Az istállók padozatának mosást megelőző tisztítása, majd nagynyomású mosóberendezéssel történő takarítása. 7. A bűzkibocsátás csökkentése érdekében a takarmánykeverékben a nyersfehérje-tartalom optimális szintre csökkentése; optimális mennyiségű és minőségű (különösen jó nedvességmegkötő képességű) alom felhasználása, amely a felesleges trágyaképződés megakadályozását is szolgálja; istállónként rövid időt (néhány órát) igénybe vevő, gyors trágyaeltávolítás a nevelési ciklusok végén, a szerviz időszakban. A trágya víztartalmát növelő itatórendszer-meghibásodások megakadályozása. 8. A telep általános környezeti teljesítményének javítása érdekében a műszaki létesítmények, berendezések folyamatos ellenőrzése és rendszeres karbantartása. 9. Energiahatékonyság szempontjából kedvező hőátbocsátási tényezőjű térhatároló szerkezetek alkalmazása. Energiatakarékos fénycsövek és izzók a világítástechnikában. III./A. Az engedély a következő, a felügyelőség hatáskörébe tartozó, külön jogszabályban meghatározott engedélyeket tartalmazza: - diffúz forrás levegőtisztaság-védelmi engedélye, - szennyezőanyag elhelyezése (tárolása földtani közeg felszínén). 1. Általános előírások IV. A tevékenység végzésének feltételei 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó 2
hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 1.2. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000.-500.000. forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 314/ 2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. 1.3. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül írásban bejelenteni. 1.4. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenység, vagyis a több mint 40.000 férőhelyes, baromfi számára kialakított telep üzemeltetésének megkezdése időpontját, az üzemeltetés megkezdését megelőzően legalább 8 nappal írásban be kell jelenteni a Felügyelőségre. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3. A környezethasználó mint hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a hulladékközvetítőnek, hulladékkereskedőnek, hulladékkezelőnek történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2.4. A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.5. Az állati eredetű melléktermékek kezelésével, hasznosításával kapcsolatosan a 45/2012.(V.8.) VM rendelet, a Bizottság 142/2011/EU rendelet és az 1069/2009/EK rendelet előírásait kell betartani. 2.6. A környezethasználó naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett, és az általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerinti kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, valamint rendszeres adatszolgáltatását e rendelet 2. és 3. számú melléklete szerint köteles teljesíteni, a tárgyévet követő év március 1. napjáig. Az adatszolgáltatás kizárólag a KvAdatszolg programmal kitöltött formanyomtatványon, elektronikus adathordozón vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszer (ügyfélkapu) igénybevételével teljesíthető. 3
2.7. Amennyiben a környezethasználó telephelyéről az évente kiszállított hulladék mennyisége meghaladja veszélyes hulladék esetén a 100 kg-ot, nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot, akkor az éves hulladék bejelentéshez a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti E-PRTR lapot is csatolni szükséges. 2.8. Amennyiben az építkezés során keletkező hulladékok birtokosa a környezethasználó lesz, abban az esetben a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. 3. Vízminőségvédelem 3.1. A baromfitelep megvalósításához kapcsolódó, a telephely vízellátását, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezését szolgáló vízilétesítmények megvalósítása, majd azt követő használatbavétele csak jogerős vízjogi létesítési engedély, valamint jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. 3.2. A baromfitelep vízilétesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál a telephely vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. 3.3. A telephelyen a trágyarakodással érintett területrészt úgy kell kialakítani (pl. vízzáró burkolat betonszegéllyel, csurgalék-gyűjtővel stb.), hogy onnan szennyezett csapadékvíz túlfolyással, elszivárgással a környezetbe ki ne juthasson! 3.4. A telephelyen folytatott tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának, a felszín alatti vizek minőségének ellenőrzésére, a szomszédos területeken tervezett talajvízfigyelő kutakhoz illeszkedő talajvízfigyelő monitoringot kell kialakítani az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység megkezdéséig. A talajvízfigyelő kutak számát és helyét a Felügyelőséggel egyeztetve, a vízjogi létesítési engedély megszerzésére irányuló eljárásban kell meghatározni. A talajvízfigyelő kutakból az első mintavételt (alapállapot) a kutak megvalósulásával egyidejűleg kell elvégeztetni a 3.5. szerinti komponensekre, majd annak eredményét a mintavételt követő hónap 15-ig kell a Felügyelőség részére megküldeni. 3.5. A környezethasználó köteles a talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálat útján rendszeresen ellenőrizni. A figyelőkutakból a mintavételt minden évben egyszer, április 30-ig kell elvégeztetni, ezen pontban megadott komponensekre, és a vizsgálati eredményeket a vízszintmérési adatokkal együtt május 15-ig a Felügyelőség részére meg kell küldeni. Az éves talajvízvizsgálatoknak a ph, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát, klorid, réz és cink tartalom meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a vízszintmérést is el kell végezni. 3.6. A felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését szolgáló monitoring kutakat a vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyben és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak betartásával kell üzemeltetni. 3.7. A környezethasználó köteles a talajvíz mintavételi helyek biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani. 3.8. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telepi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységeket a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőségromlást. 4
3.9. A környezethasználó a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 16. (2) bek. c) pontja alapján Alap-adatlap benyújtására kötelezett (FAVI adatlap). Az adatlapot legkésőbb az egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó tevékenység megkezdéséig kell benyújtani a felügyelőségre. Az adatszolgáltatást a 18/2007. (V.10.) KvVM rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni. 3.10. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 16. (8) bekezdése alapján a tárgyévben az alap adatlapon közölt adatokban bekövetkezett esetleges változásokat - az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött, bevezetésnél minden esetben - be kell jelenteni a felügyelőségen a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal a tárgyévet követő év március 31- ig a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendeletben megjelent új alap adatlapon. Az adatlapok, illetve a kitöltési útmutatók nyomtatványai a felügyelőség honlapján (www.ftvktvf.zoldhatosag.hu) hozzáférhetőek. 4. Levegőtisztaság-védelem 4.1. Védelmi övezet 4.1.1. A bűzterhelőnek a bűz kibocsátással járó tevékenységek, illetve létesítmények esetében védelmi övezetet kell kialakítania. 4.1.2. A felügyelőség a védelmi övezetet a telephely diffúz kibocsátó forrásainak (istállók + trágyatároló) határaitól számított 568 méteres sáv által lehatárolt területben határozza meg. A védelmi övezetet ábrázoló térképmásolat a határozat 1. számú melléklete. 4.1.3. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. 4.1.4. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. 4.1.5. A védelmi övezet fenntartással kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. 4.2. A telephely diffúz forrásai Forrás Forrás megnevezése Hasznos Megjegyzés jele alapterület [m 2 ] D1 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D2 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D3 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D4 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D5 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D6 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D7 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D8 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D9 Baromfiistálló 1980 m 2 tervezett D10 Trágyatároló 1200 m 2 tervezett 4.3. Levegővédelmi követelmények: 4.3.1. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 4.3.2. Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. 4.3.3. Bűzkibocsátással járó tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lakóterület rendeltetésszerű használatát ne zavarja. 4.3.4. Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. 5
4.3.5. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során a környezethasználó a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. 4.3.6. Trágyaszállítás során a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről a szállítójármű üzembentartója gondoskodni köteles. A trágyaszállítást és trágyakihelyezést kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén szüneteltetni kell. 4.4. Adatszolgáltatás 4.4.1. A környezethasználónak legkésőbb a határozat rendelkező rész 1.4. pontja szerinti bejelentéssel egyidejűleg a diffúz légszennyező forrásokra a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lr.) 4. melléklet szerinti adattartalommal Levegőtisztaság-védelmi Alapbejelentést (LAL) kell tennie a felügyelőség részére. 4.4.2. A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a felügyelőség részére. 4.4.3. A környezethasználónak első ízben az üzemeltetés megkezdését követő év március 31-ig, azt követően a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a Lr. 7. melléklete szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtania. 4.4.4. Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus űrlap igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül is teljesíthető. 4.4.5. Az adatszolgáltató az elektronikus dokumentumok mentéséről, valamint az adatokat elektronikusan előállító és továbbító eljárások rögzítéséről gondoskodni köteles. Az adatszolgáltatás valamint a benyújtott dokumentáció 5 évig nem selejtezhető. 4.4.6. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. 5. Természetvédelem 5.1. A baromfitelep által érintett ingatlanok telekhatárai mentén a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajok alkalmazásával legalább 15 m széles, többszintű takaró-, védőfásítást kell megvalósítani, amelynek legalább 1 sor gyorsan növő fafajból, továbbá 1-1 sor másodrendű fafajból vagy cserjesorból kell állnia. A takarófásítás létesítésének teljesítési határideje: legkésőbb a beruházás során megvalósuló épületek használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedéséig. A növénytelepítés megtörténtét a felügyelőség felé 15 napon belül írásban be kell jelenteni, annak megvalósítása tényét hitelt érdemlő módon (pl. fotódokumentációval) igazolni szükséges. A fásítást alkotó növények rendszeres utógondozásáról (öntözés, gyomtalanítás, pótlás, stb.), annak fennmaradásáról a környezethasználónak gondoskodnia kell. 5.2. A telep egyéb zöldfelületeinek rendszeres karbantartását, gondozását (kaszálás, nyírás, gyommentesítés, stb.) is biztosítani kell. 5.3. A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tetemeit az irtást követően össze kell gyűjteni. 5.4. Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról. 5.5. Az épületek szellőzését biztosító szellőztető rendszereket ráccsal vagy hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a madarak berepülését és sérülését. 6
5.6. Védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedeinek zavarása, károsítása, elpusztítása tilos, amelyre a bontási-tereprendezési-, növényzetirtási-, egyéb kivitelezési munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani! 6. Zajvédelem 6.1. A telep helyhez kötött és mozgó zajforrásai által okozott zajterhelés nem haladhatja meg a zajtól védendő területen a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határértékeket. 6.2. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden változást, amely határérték-túllépést okozhat, 15 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 7. Erőforrások felhasználása 7.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált földgázról és villamos energiáról, - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről (havi bontásban, elkülönítve a kommunális, itató és takarító jellegű vízfelhasználást). 7.2. A telep energiahatékonysági mutatószámát, valamint a késztermék tonnájára vetített vízfelhasználást évente meg kell határozni az éves jelentésben. 7.3. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni és belső auditálási programot/tervet kialakítani. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 8. Szakhatóságok előírásai 8.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyírbátori Járási Hivatal Járási Földhivatal 10291/3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A megkeresés alapján a tervezett Baromfinevelő telep építése a Nyírbátor város külterületén lévő 0224/8. hrsz.-ú termőföldet érinti, ezért a tervezett beruházás termőföld végleges más célú hasznosításának minősül. A Bátorbik Kft. (4343 Bátorliget, Damjanich u. 29.) a beruházással érintett ingatlanokra nem rendelkezik termőföld végleges más célú hasznosítási engedéllyel, ezért a beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló földvédelmi eljárást kell lefolytatni. Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, valamint földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. 8.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala SZ-10D/0972-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A továbbtervezésre kerülő építmények és egyéb létesítmények létesítésével kapcsolatosan próbafeltárás alapján elkészített előzetes régészeti dokumentáció készítése szükséges. - Az előzetes régészeti dokumentációt a létesítési engedélyezési eljárás során szükséges benyújtani. - A létesítési engedélyezési tervdokumentációt csak abban az esetben áll módomban elbírálni, amennyiben az tartalmazza az előzetes régészeti dokumentációt. 8.3. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./1924-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 7
- A beruházás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43.. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld talajidegen anyagokkal (veszélyes és nem veszélyes hulladék) nem szennyeződhet. Termőföldön talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható. - Az építkezés során be kell tartani a talaj felső humuszos rétegének megmentésére, tárolására és felhasználására vonatkozó előírásokat. - Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10.. (1) és (2) bekezdései az 1.. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő! Minden év december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat megküldeni. Nyírbátor Város Jegyzője az 5639/2013. számú, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály Sz-Sz-B. Megyei Kirendeltsége a HBG/01/07338-2/2013. számú, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a XVI-R-079/00635-2/2013. számú állásfoglalásában szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül megadta. 9. Környezetkárosodás megelőzése 9.1. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése és 2. sz. mellékletének 11. a) pontja alapján az állattartó telep üzemi kárelhárítási tervét - az egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó tevékenység megkezdéséig - a rendelet 1. számú melléklete szerinti tartalommal, 5 példányban, szakértői aláírással ellátva - be kell nyújtani a Felügyelőséghez jóváhagyásra. A 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási tervet az SZKV-VF (víz- és földtani közeg) jelölésű szakértői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el. 10. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 10.1. A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A felügyelőség ügyeleti telefonszáma: 06-30-620-7007; fax száma: 06-42-598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 10.2. A környezethasználó köteles minden évben június 30-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani a felügyelőségre. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek, így a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell különösen a következőket: a 8
telepen tartott állatok létszámát, az alkalmazott technológiát, a mintavételi eredmények értékelését, panaszokat, havária eseményeket, az engedély előírásainak való megfelelést. 10.3. A környezethasználó köteles valamennyi, hozzá beérkező, vagy a bűz észlelési naplóba bejegyzett, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a felügyelőség részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 10.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit a 3. sz. melléklet részletezi. 10.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt 2018. június 30-ig kell a felügyelőségnek benyújtani. 11. Menedzsment 11.1. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak. 11.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a felügyelőséggel. 11.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 11.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 12. Felügyeleti díj 12.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 100.000,- Ft azaz egyszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. A nagy létszámú állattartás megkezdésének évében esedékes felügyeleti díjat a működés időtartamával napra arányosan, egy összegben, az engedély 1.4. pontja szerinti bejelentést követő 30 napon belül kell megfizetni, az előzőekben meghatározottak szerint. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni a Ket. 132. (1) bekezdés a) pontja alapján. 13. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 13.1. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely felhagyása esetén intézkedni kell a környezetszennyezés, ill. környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának tényét (azt megelőző 30 nappal) be kell jelenteni a felügyelőség részére. 13.2. Az engedélyhez kötött tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához a környezethasználónak az akkor fennálló állapotnak megfelelő állapotrögzítő beszámolót kell készítenie és a tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül írásban benyújtania a felügyelőségre, annak 9
érdekében, hogy a tevékenység szüneteltetése, felhagyása következtében visszamaradó környezetre gyakorolt hatások megítélhetők legyenek. V. Érvényesség Az engedélyben megadott feltételek 378.000 db brojler baromfi egyidejű tartására vonatkoznak. Az engedély a IV. részben megadott előírások betartása esetén a jogerőre emelkedésének napjától számított 11 évig érvényes. A jelen összekapcsolt hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, valamint a szakhatósági közreműködés igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díjakat (engedélyezési eljárásé: 375.000 Ft, erdészeti szakhatósági eljárásé: 7.500 Ft, a földhivatali szakhatósági eljárásé: 15.000 Ft, a talajvédelmi szakhatósági eljárásé: 50.000 Ft.) megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a felügyelőséghez 8 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés díja 187.500. Ft, a talajvédelmi szakhatósági eljárás elleni fellebbezés díja 25.000 Ft, a földhivatali szakhatósági eljárás elleni fellebbezés díja: 15.000 Ft, (azaz összesen 227.500 Ft.), amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 43.750 Ft, amely a következő díjtételekből tevődik össze: az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés díja: 3.750 Ft, + a talajvédelmi szakhatósági eljárás elleni fellebbezés díja: 25.000 Ft., + a földhivatali szakhatósági eljárás elleni fellebbezés díja: 15.000 Ft. A díjat Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98.-120. -a rendelkezik. INDOKOLÁS A Bátorbik Kft. 2013. március 12-én egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtott be a felügyelőségre, és kérte az engedély kiadását. Előzmények: A Bátortrade Kft. 2012. február 28-án benyújtotta a felügyelőségre a Nyírbátor, 0223/2,3,4,5,6,7, 0224/2,3,5 hrsz. alatti baromfitelepének 5 éves felülvizsgálatára, és a baromfitelep jelentős bővítésére vonatkozó összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezésére vonatkozó dokumentációját. A dokumentációban foglaltak alapján a telep kapacitása 320.000 db baromfiról 1.950.000 db-ra bővülne. Az összevont hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet értelmében igazgatási szolgáltatási díjköteles. A Bátortrade Kft. az eljárás során a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 10
- 1. számú melléklet III. táblázat 7. főszáma alapján: Nagy létszámú állattartás (összevont eljárás lefolytatása esetén a díj 75%-a): 375.000 Ft, - a rendelet 1. számú melléklet II. táblázat 1. főszáma alapján: Mezőgazdaság (összevont eljárás lefolytatása esetén a díj 75%-a): 487.500 Ft, igazgatási szolgáltatási díjat megfizetett. A felügyelőség a 4437-7/2012., majd a 4437-12/2012. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót. A Bátortrade Kft. a 4437-13/2012. számon érkezett kérelmében a hiánypótlás teljesítési határidejének meghosszabbítását kérte oly módon, hogy a működő telep 5 éves felülvizsgálatát külön elkészítik, és 2012. augusztus 15-ig benyújtják, a jelentős bővítés vonatkozásában a hiánypótlás teljesítési határidejét 2012. december 20-ig kérték meghosszabbítani. A környezethasználó határidő-hosszabbítási kérelmének a felügyelőség a 4437-13/2012. számú végzésében helyt adott. A felügyelőség a környezethasználóval 2012. szeptember 18-án történt egyeztetést követően a 687-32/2007. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálati eljárását a felügyelőség a jelentős bővítéstől függetlenül lefolytatta, és a 4437-22/2012. számú határozatában a Nyírbátor, 0223/2,3,4,5,6,7, 0224/2,3,5 hrsz. alatti baromfitelep üzemeltetésére egységes környezethasználati engedélyt adott a Bátortrade Kft. részére. A Bátortrade Kft. a 2012. augusztus 31-én érkezett levelében az eljárás jelentős bővítésre vonatkozó szakaszával kapcsolatosan jelezte, hogy az eredeti tervekhez képest változás történt, mivel a tervezett 40 db új baromfi ólból álló telep üzemeltetője nem kizárólag a Bátortrade Kft. lenne, ezért kérte a felügyelőség állásfoglalását a hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás további lefolytatásával kapcsolatosan. A felügyelőség a tényállás tisztázása érdekében 2012. szeptember 18-án szakmai konzultációt tartott a Bátortrade Kft. képviselőivel közösen, melynek során az a megállapodás született, hogy a már benyújtott, a nyírbátori meglévő telephely bővítésére vonatkozó kérelmét az üzemeltető módosítja oly módon, hogy az új, tervezett telephelyre vonatkozóan egy önálló hatásvizsgálatot nyújtanak be. Az eljárás a felülvizsgálati eljárástól független. A hatásvizsgálati dokumentációban szerepelnie kell a már meglévő és a tervezett telephelyek környezeti hatásainak is. Az eljárás végén a felügyelőség végzést hoz, melyben meghatározza a benyújtandó egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit (összekapcsolt eljárás). Ezt követően van lehetőség az egyes telephelyek, külön egységes környezethasználati engedélyezési eljárásainak lefolytatására. Ebben az esetben az egyes telephelyeket más üzemeltető is üzemeltetheti. Ennek érdekében az üzemeltetők külön dokumentáció benyújtásával kezdeményezhetik az egyes telephelyek egységes környezethasználati engedélyének kiadását. A Bátortrade Kft. a konzultáción született megállapodásnak megfelelően 2012. november 08-án benyújtotta a felügyelőségre a tervezett baromfinevelő telep hatásvizsgálati dokumentációját. A telephelyen 40 db egyszintes, és 1 db kétszintes baromfi istálló létesítését tervezték, melyek összkapacitása 1.746.360 db brojler baromfi. A felügyelőség az eljárást a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 25. -a szerint összekapcsolt eljárásban folytatja le. Az összekapcsolt eljárás első (hatásvizsgálati) szakaszában a felügyelőség a 369-28/2013. számon kiadott végzésben megállapította, hogy a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, és meghatározta az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmára vonatkozó követelményeket. Mivel a hatásvizsgálatban szereplő baromfitelepnek két üzemeltetője lesz (Bátortrade Kft. és Bátorbik Kft.), a Bátorbik Kft. 2013. március 12-én nyújtotta be a felügyelőségre az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet (a dokumentációt készítették: Barna Sándor, szakértői 11
eng.száma: SZKV/09-1037., Szilágyi József, szakértői eng. száma: 134/2009., Piskolczi Miklós, szakértői eng.száma: SZ-057/2011.). A benyújtott dokumentációt a Bátorbik Kft. önkontroll alá vette, módosította, és 2013. április 3-án benyújtotta a felügyelőségre. A dokumentációban foglaltak alapján a Kft. a Nyírbátor, 0224/8 hrsz. alatti ingatlanokon 10 db egyszintes baromfinevelő épületben összesen 378.000 db 2,2 kg-os brojler baromfi tartására alkalmas intenzív baromfinevelő telep megvalósítását tervezi, az üzemeltetéshez szükséges létesítményekkel (szociális épület, szociális- és technológiai szennyvízgyűjtő aknák, alomtároló, stb.) együtt. A Bátorbik Kft. a kérelem benyújtásakor 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. táblázat 7. főszáma alapján fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat (Nagy létszámú állattartás /összevont eljárás lefolytatása esetén a díj 75%-a/: 375.000 Ft) megfizette. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került, a 63/2012. (VII.02.) VM rendelet 1. sz. melléklet 12.9.6. pontja alapján a kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóság szakhatósági eljárásának igazgatási díja: 50.000,- Ft., ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet 15.7. pontja alapján az erdővédelmi hatóság szakhatósági eljárásának igazgatási díja: 7.500,- Ft. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. (1) bekezdése alapján a Földhivatal szakhatósági közreműködési díja: 15.000. Ft. Az engedélyezési eljárás és a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját az ügyfél megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. (6) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 24. (7) bekezdése és 8. (1), (2) bekezdése alapján a kérelem benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé, egyidejűleg a 6129-7/2013. számon megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, Nyírbátor Város Jegyzőjének, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. Nyírbátor Város Jegyzője,jelezte a felügyelőség részére, hogy a közhírré tétel megtörtént. A kifüggesztés időtartama alatt sem a felügyelőséghez, sem az érintett település jegyzőjéhez nem érkezett lakossági észrevétel. A felügyelőség a Ket. 29. (3) bek. b) pontja alapján az eljárás megindításáról a 6129-19/2013. sz. levelében ismert ügyfélként értesítette a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.). Az engedélyezésre kerülő tevékenység: A telep engedélyezett férőhely kapacitása 378.000 db 2,2 kg-os brojler baromfi, melyet 10 db egyszintes baromfiistállóban kívánnak tartani. Az állomány cseréjére 9 hetes (6 hét nevelési, 3 hét előkészületi) ciklusonként kerül sor. A technológia elemei a következők: világítás: A broiler hizlaláshoz hagyományos világítási programot alkalmaznak. A megvilágítási program egy hosszú megvilágítási és egy rövid 0,5-1 óra sötét periódusból áll. fűtés: A fűtést műanyákkal, valamint tartásterenként elhelyezett 6 db függesztett, földgáz üzemű hőlégbefúvóval kombináltan biztosítják. szellőztetés: Euroemme típusú, kombinált alagút ventilációs rendszer biztosítja. 12
takarmányozás: külső takarmánytárolóból történik. Innen flexibilis spirálos behordó látja el az etető vonalakat. Az etetőgaratok a vonalak elején kerülnek elhelyezésre, a felfüggesztés 2,5 méterenként történik. Az etetőrendszer automatizált. A broilercsibék etetése még eltérő módon történik (etetőpapírról, ad libitum), majd folyamatosan szoktatják a függesztett tányérok használatához. A tányérok magassága állítható a baromfi növekedésével együtt, mely megakadályozza a takarmány alommal történő keveredését. A takarmány tárolása takarmánysilókban történik. itatás: függesztett szelepes itató-berendezést alkalmaznak, melyhez gyógyszeradagoló csatlakozik. A berendezés szelepes ( szopókás ) megoldású önitató jellegű, így víztakarékos és nem nedvesíti az almot. almozás: Almozásra tiszta, penészmentes, 3-5 cm-es szecskázott szalmát, alkalmaznak. Fajlagos szalmafelhasználás: 3,2 kg/m 2. vízellátás: A technológiai- és szociális vízigény, valamint a tüzivíz ellátás 2 db meglévő, és 1 db tervezett mélyfúrású kútról biztosított, melyet a Bátortrade Kft.-vel közösen fognak használni. A szociális vízfelhasználásból keletkező folyékony hulladékot 10 m 3 -es vízzáróan szigetelt aknában gyűjtik, majd a Bátortrade Kft. Biogáz Üzemébe szállítják. Az istállók takarítása során keletkező technológiai szennyvizet az istállóépületenként kialakított, 20 m 3 -es, vízzáróan szigetelt aknákban gyűjtik, majd a Bátortrade Kft. Biogáz Üzemébe szállítják. A kerékfertőtlenítőből származó szennyezett vizek a vízzáróan kialakított gyűjtőtálcáról szükség szerint szippantással a Bátortrade Biogáz Üzemébe kerülnek beszállításra. A telepen az épületek tetőfelületeiről lehulló csapadékvizek gyűjtésére csatornarendszert alakítanak ki, a gyűjtést egy központi gyűjtőmedencében végzik, ahonnan a szennyezetlen csapadékvizet a telep zöldfelületeinek öntözésére használják. A baromfinevelés során keletkező trágyát (évente várhatóan 1800 tonna keletkezik) a rotáció végén a nevelőterekből kihordják az istállók mellé álló szállítójárműre, majd azonnal a Bátortrade Kft. Nyírbátor, 0223/6. és 0216/2. hrsz. alatt lévő állati eredetű hulladék ártalmatlanító és komposztáló üzemébe szállítják. A telepen egy 1.200 m 2 -es trágyatárolót építenek arra az esetre, ha ideiglenesen, műszaki probléma miatt a komposztáló telep nem tudná a trágyát fogadni, így a trágya tárolása ezen időszak alatt biztonságosan megoldható. Az elhullott állatokat zárt műanyagkonténerben gyűjtik és a Bátortrade Kft. állati hulladék előkezelő üzemébe szállítják. A szilárd kommunális hulladékot 200 l-es műanyag edényben gyűjtik, amelyet a helyi közszolgáltató szállít el. A veszélyes hulladékként keletkező állatgyógyászati hulladék a szolgáltatást végző állatorvos tulajdonában marad, kezeléséről ő gondoskodik. A takarítószeres göngyölegeket a forgalmazó cég cseregöngyölegként elszállítja a telepről. A kérelem elbírálásához, figyelemmel a folytatott tevékenységre és a tevékenység helyére, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján szakhatóságként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, a Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, Nyírbátor Város Jegyzőjét, a Nyírbátori Járási Hivatal Járási Földhivatalát, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály Sz-Sz-B. Megyei Területi Irodáját, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelemi Igazgatóságát kerestem meg. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásukat az alábbiak szerint adták meg: 13
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 24.2/Tv./1924-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész 8.3. pontjába foglalt elő-írásait az alábbiakkal indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Nyírbátor 0224/8 hrsz.-ú, jelenleg szántó, erdő és fásított terület művelési ágú ingatlanokra tervezett baromfinevelő telep egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt egységes környezethasználati engedély kérelem (készítette: Barna Sándor Enviro-Expert Kft. 4028 Debrecen, Hadházi út. 7. 1/5. és Szilágyi József 4300 Nyírbátor, Sarkantyú út 4.; készült Nyírbátor, 2013. április 2.) alapján. A kérelmező a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 12.9.6. pontjában meghatározott 50.000,- forint eljárási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a tevékenységnek előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs. A termőföld végleges más célú hasznosítási engedélyezési eljárása során a Nyírbátor 0224/8 hrsz.- ú, szántó művelési ágú ingatlanra készített talajvédelmi terv előírásainak betartásával biztosítható a talajvédelmi követelmények érvényesítése a humuszmentésre és a rekultivációra vonatkozóan. A termőföld végleges más célú hasznosításához a 2007. évi CXXIX. törvény 50. (2) bekezdése szerint "a talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges": [b) pont] "humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósításához. A Bátortrade Kft. kérelmére 24.2/Tv./835-2/2011. számon engedélyt adtunk ki a komposztáló telepén (Nyírbátor 0223/6 és 0216/2 hrsz.) keletkező komposzt, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához. Az engedély 2015. július 27.-ig érvényes! Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. -a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja, 4. (1) bekezdése és a 17. (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 32/A.. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a XVI-R-079/00635-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül, az alábbi indokolással adta meg: A Bátorbik Kft. (4343 Bátorliget, Damjanich u. 29.) a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) előtt, Nyírbátor 0224/8. hrsz. alatti ingatlanon tervezett baromfinevelő telepre vonatkozóan egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár- 14
Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel az 1995. évi LIII. törvény 70. -ának, valamint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. -ának rendelkezéseire is, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a tervezett beruházás kivitelezése és üzemeltetése során jelentős környezeti terhelés keletkezése nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni. Az ügyintézés határideje: 2013. 04. 29. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatáskörét, illetékességét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 12. (5) bekezdés, illetékességét a Ket. 21. (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint 2. (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg. Nyírbátor Város Jegyzője az 5639/2013. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül, az alábbi indokolással adta meg: A Felső- Tisza- Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hivatalunkat a 347/2006.(Xl1.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére és 4. számú mellékletének 4. pontjában szereplő szakkérdés tisztázása céljából. Megállapítom: - hogy az érintett területen helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. - hogy a természeti értékek és területek igénybevétele a jogszabályokban rögzített követelményekkel nem ellentétes. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Megállapítottam, hogy az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a 347/2006.(XI1.23.) Korm. rendelet 13. (1) e.) pontja jelöli ki. Szakhatósági hatóságként ugyanezen Korm. rendelet 28 e.) pontja alapján jár el. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyírbátori Járási Hivatal Járási Földhivatala 10291/3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait a rendelkező rész 8.1. pontja tartalmazza. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Bátorbik Kft. (4343 Bátorliget, Damjanich u. 29.) kérelmére a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) a Nyírbátor város külterületén levő 0224/8. hrsz.-ú ingatlanon tervezett Baromfinevelő telep összekapcsolt környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás tárgyában kereste meg hatóságomat, szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A Bátorbik Kft. (4343 Bátorliget, Damjanich u. 29.) a beruházással érintett ingatlanra nem rendelkezik termőföld végleges más célú hasznosítási engedéllyel, ezért a beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló földvédelmi eljárást kell lefolytatni. 15
Megállapítottam, hogy a Nyírbátor 0224/8 hrsz.-ú ingatlanra a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) 2013. 04. 12.-én nyújtott be termőföld más célú hasznosítás iránti kérelmet, amely eljárás még nem zárult le. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 1. (3) bekezdése alapján a termőföldre vonatkozó rendelkezéseket- a "földvédelemre e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekre is. A Tfvt. 9. (1) bekezdése szerint ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A Tfvt. 10. (1) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges, vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A Tfvt. 11. -a értelmében a termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. A dokumentációból megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a már meglévő létesítmény bővítését szolgálja, ezért helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni. A Bátorbik Kft. (4343 Bátorliget, Damjanich u. 29.) és a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) a beruházással érintett ingatlanokra nem rendelkezik termőföld végleges más célú hasznosítási engedéllyel, ezért a tervezett beruházás megvalósításához a szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében foglaltaknak megfelelően, az érintett területek más célú hasznosításának engedélyezését írtam elő. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyírbátori Járási Hivatal Járási Földhivatala hatáskörét a Földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése, illetékességét a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet 1 a) pontja és 1. számú mellékletének 16/4. pontja állapítja meg. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály Sz-Sz-B. Megyei Kirendeltsége HBG/01/07338-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül, az alábbi indoklással adta meg: A megküldött Szilágyi József, Barna Sándor környezetvédelmi szakértők által elkészített dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett fejlesztésnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. Megállapítottam, hogy a fejlesztéssel érintett Nyírbátor 0224/8. hrsz.-ú földrészleteken az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) hatálya alá tartozó Nyírbátor 135 F erdőtervi azonosítójú erdő is található. Amennyiben a beruházás során az erdőterületet érintik, az erdő igénybevételére vonatkozó engedélyt a tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni. Az igénybevétellel kapcsolatos szabályokat az Evt. 77-84. -ai, valamint az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) 54-60. -ai tartalmazzák. 16
A fentiek figyelembe vételével szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben írtak szerint adtam meg. Az ügyfél a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. melléklet 15. pontjában elő írt, szakhatósági állásfoglalásért fizetendő eljárási díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklet 5. pontja alapján, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a rendelet 2. (3) bekezdése és 2. számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével adtam meg. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. -a szerint adtam meg. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 44. (9) bekezdése alapján hívtam fel a figyelmet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala SZ-10D/0972-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 8.2. pontjába foglalt előírásokkal adta meg. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, Nyírbátor 0224/8 hrsz.-ú ingatlanon tervezett baromfinevelő telep összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélye ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 7. 31. pontja alapján, nagyberuházásnak minősül, valamint hogy a tervezési terület mentén nyilvántartott régészeti lelőhely található. A területen még szisztematikus régészeti kutatás nem folyt. A Kötv. 20/A (1) bekezdése szerint a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A Kötv. 7. 29. pontja alapján az előzetes régészeti dokumentáció valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. Az előzetes régészeti dokumentáció készítése kiterjed a beruházás által érintett területre vonatkozó kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi, levéltári adatok valamint fényképek részletes feldolgozására is. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 29. (1) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. A fenti kormányrendelet 34. (1) bekezdése alapján nagyberuházás vagy kisajátítás esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció keretében történő próbafeltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum (Nemzeti Örökségvédelmi Központ Projektiroda, Kreiter Eszter, 06-1/430-6007) jogosult. Szakhatósági eljárásom során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet A. 1. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. 17
Szakhatósági állásfoglalásom a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésének a) pontja továbbá (3) bekezdése, valamint a 320/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. A felügyelőség döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: Vízminőség védelem A baromfitelep létesítményei kijelölt, vagy becsült felszínalatti ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érintenek. A létesítmények a sérülékeny földtani környezetű Nyírbátor- Nyírvasvári Közös Vízmű 3833-14/2010. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezetétől, mintegy 1,7 km távolságra helyezkednek el. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. és 2. számú mellékletével összhangban a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján a telephely érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bek. d) pontja értelmében a telephely területe nitrátérzékenynek minősül. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. -a alapján: A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13. (1) a) pontja alapján szennyezőanyag elhelyezése engedélyköteles tevékenység. A Korm. rendelet 3. 8. pontja alapján a szennyezőanyag elhelyezés olyan tevékenység, amelynek célja bármilyen anyag lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a műszaki védelemmel történő lerakást, tárolást, szállítást vagy áramoltatást is. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. (1) pontja alapján szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a telephelyen végzett állattartási, valamint ahhoz kapcsolódó trágyakezelési tevékenységet csak engedéllyel lehet folytatni. A tárgyi egységes környezethasználati engedély rendelkező részében foglalt előírások betartása biztosítja a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglalt fenti követelmények teljesülését, ezért a telephelyen folytatott tevékenységre engedélyt adtam. A baromfinevelő telep vízellátását a szomszédos területen tervezett a Bátortrade Kft. beruházásában létesülő baromfinevelő telep egyedi kutas vízellátó rendszerről kívánják biztosítani, a vízellátó rendszerről leágazó elosztóhálózaton keresztül. A baromfinevelő telep várható vízigénye (szociális, állattartás, vízmű saját, tűzi-vízkészlet) 10.824 m 3 /év, 30 m 3 /nap. A Bátortrade Kft. tervezett vízellátó rendszerére csatlakozó vízellátó vízilétesítmények tervezése folyamatban van, amely létesítmények megvalósításához, majd a vízhasználatok gyakorlásához vízjogi létesítési és vízjogi üzemeltetési engedélyek beszerzése szükséges. Az állattartó épületek előtti trágyarakodással érintett területeket megfelelő műszaki védelemmel, 18
vízzáróan alakítják ki és a keletkező trágyával szennyezett csapadékvizeket, az épületek takarításából keletkező mosóvizeket vízzáróan kialakított gyűjtőaknákba vezetik, ahonnan a Bátortrade Kft. Nyírbátori Biogáz üzemébe kerülnek beszállításra. A szociális vízfelhasználásból keletkező szennyvizet vízzáró kialakított aknákban gyűjtik, majd a szivárgásmentesen kiképzett kerékfertőtlenítő tálca szennyezett vizével együtt szintén a Biogáz Üzembe szállítják. A telep burkolatlan területeire hulló csapadékvizek a zöldfelületeken kerülnek elszikkasztásra. Az épületek tetőfelületeire hulló csapadékvizeket csatornarendszerben összegyűjtik, betárolják és a zöldfelületek öntözésére hasznosítják. A földtani közeg és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzése, kizárása érdekében a trágyaszennyezésnek kitett térrészek megfelelő műszaki védelemmel való kialakítását a rendelkező rész 3.3. pontjában előírtam. A telephelyen folytatott tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának, a felszín alatti vizek minőségének, állapotváltozásának ellenőrzésére talajvízfigyelő monitorig kialakítása és rendszeres figyelése indokolt, ezért talajvízfigyelő monitoring megvalósítását és a talajvíz rendszeres vízvizsgálatát a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező rész 3.4. és 3.5. pontjában előírtam. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a telephelyi tevékenységekről, a szennyvízkezelésről a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. -ának (1) bekezdése alapján rendelkeztem. A tervezett telephely térségében a talajvíz állapotának jellemzésére talajvíz vizsgálatokra került sor 2012. augusztusában, a terület 3 pontján mélyített furatból (1, 2, 3 jelű), valamint a terület DNy-i részén működő 1996-11/2010. számú határozattal módosított 8663-3/2006. számú (vksz.: 21/53-2005.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 4. számú talajvízfigyelő kútból. A fenti mérési adatok mellett a terület talajvíz-minőségi állapotának jellemzéséhez, a talajvíz áramlási viszonyok alapján a területtől ÉK-re lévő K-5 számú 14569-6/2009. számú (vksz.: 21/59-2007.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező talajvízfigyelő kút vizsgálati eredményei is rendelkezésre álltak. A furatokban és talajvízfigyelő kutakban mért talajvízszintek alapján a vizsgált területen a talajvíz áramlási iránya D-DNy-i. A talajvíz áramlási viszonyok alapján a K-5 számú kút a beáramló, az 1. jelű furat a telephely területén belül, a 2. és 3. jelű furat, valamint a 4. számú kút a kiáramló oldalon helyezkednek el. A vizsgált komponensek: ph, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát és szulfát. A 2012. évi vizsgálati eredményeket a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékekkel összevetve az alábbiak állapíthatók meg: A beáramló oldalon lévő K-5 számú kútban határérték túllépés nem volt. A többi 1., 2., 3. jelű furatban és 4. számú kútban a nitrátnál és foszfátnál mértek határértéket meghaladó koncentrációt, az alábbiak szerint: 1. jelű furatban: nitrát 58,9 mg/l > 50 mg/l, foszfát 1,15 mg/l > 0,5 mg/l 2. jelű furatban: nitrát 57,6 mg/l > 50 mg/l, foszfát 0,66 mg/l > 0,5 mg/l 3. jelű furatban: nitrát 79,1 mg/l > 50 mg/l, foszfát 0,73 mg/l > 0,5 mg/l 4. számú kútban: nitrát 91,1 mg/l > 50 mg/l, foszfát 1,51 mg/l > 0,5 mg/l 19
A felszín alatti vizek igénybevételének, általános állapotának nyomon követésére a leginkább jellemző vízkémiai paraméterek (ph, vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát, szulfát, klorid) szolgálnak. A fémek körében vizsgálandó komponensek esetében az Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához az intenzív baromfitartási tevékenység engedélyeztetése során című BAT referencia dokumentumban foglaltak alapján a réz és cink komponensek tekinthetők jellemzőknek. Fentiek alapján a talajvízminőség állapotváltozásának rendszeres figyelését, rendszeres vízvizsgálatát a fenti komponens-körben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező rész 3.5. pontjában előírtam. A dokumentáció megállapításai alapján és a rendelkező részben foglaltak betartása esetén az állattartó telep létesítményeinek üzemeltetése nem jelent veszélyt a felszín alatti vízkészletekre. Üzemzavar, vagy meghibásodás esetén a környezetbe kikerülő anyagok észlelésére, a talajvíz esetleges szennyeződésének észlelésére a telep területén tervezett talajvízfigyelő monitoring szolgál. A telepen tervezett talajvízfigyelő monitoring rendszer működtetéséről a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdés c) pontja alapján rendelkeztem. A telepen tervezett tevékenységek alapján a kárelhárítási terv elkészítéséről és benyújtásáról a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése és 2. sz. mellékletének 11. a) pontja alapján a rendelkező rész 9.1. pontjában rendelkeztem. Hulladékgazdálkodás és trágyakezelés: Az elhullott állati tetemeket zárt műanyagkonténerben gyűjtik és a Bátortrade Kft. Nyírbátor, 0223/6. és 0216/2. hrsz. alatt lévő állati eredetű hulladék ártalmatlanító és komposztáló üzemébe szállítják. A szilárd kommunális hulladékot 200 l-es műanyag edényben gyűjtik, amelyet helyi közszolgáltató szállít el. A veszélyes hulladékként keletkező állatgyógyászati hulladék a szolgáltatást végző állatorvos tulajdonában marad, kezeléséről ő gondoskodik. A takarítószeres göngyölegeket a forgalmazó cég cseregöngyölegként elszállítja a telepről. A baromfinevelés során keletkező trágyát a rotáció végén a nevelőterekből kihordják, közvetlenül szállítójárműre pakolják, majd azonnal a Kft. komposztáló telepére szállítják. A baromfitelepen egy 1.200 m 2 -es trágyatárolót építenek arra az esetre, ha műszaki probléma miatt a komposztáló telep nem tudná a trágyát fogadni. A trágyatárolót 2,5 m magas vasbeton támfallal alakítják ki. A keletkező trágya komposztáló telepen, valamint trágyatárolóban történő elhelyezése együttesen biztosítja a szántóföldi elhelyezés tilalmi időszakában a trágya biztonságos kezelését. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan a rendelkező rész 2.6, 2.7. pontjaiban előírásokat tettem. A határozat 2.5. pontja szerinti kötelezettség a 45/2012. (V.8.) VM rendelet, a Bizottság 142/2011. Eu rendelete, és az 1069/2009/EK rendelet alapján került előírásra. Levegőtisztaság-védelem Az épületek szellőztetését Euroemme típusú, kombinált alagút ventilációs rendszer biztosítja, amely az istálló környezetében állandóan változó légnyomást mérő és a légbeejtőket emberi beavatkozás nélkül működtető rendszer, ami magában foglalja az alagút hűtő szellőztetést, valamint a téli és az átmeneti időszakra szükséges kereszt irányú levegőmozgatást. A rendszer önműködően vált át kereszt szellőztetésről alagút szellőztetésre és vissza. 20