Az államháztartás finanszírozásának aktuális kérdései az ÁSZ nézőpontjából Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása a VIII. Soproni Pénzügyi Napok Konferencián
Miről szól az előadás? 2 Az államháztartás folyó kiadásainak finanszírozása A kormányzati szektor adósságának finanszírozása Mit tesz az ÁSZ ezeknek a feladatoknak az eredményesebb teljesítéséért? Miként tud az ÁSZ az államadósság-mutató nevezőjének, azaz a GDP-nek a növekedéséhez hozzájárulni.
Az újraelosztási arány alakulása Magyarországon 2008-2013 3 Év Újraelosztási arány (Költségvetési kiadás/gdp) 2008. 49,2 2009. 51,4 2010. 49,9 2011. 50,0 2012. 48,6 2013. 49,8
A kiadások finanszírozása összetételének változása (százalék) 4 Év Kiadások összesen Bevétel Hiány (hitel) 2008. 100,0 92,5 7,5 2009. 100,0 92,2 8,8 2010. 100,0 91,4 8,6 2011. 100,0 108,6-2012. 100,0 95,9 4,1 2013. 100,0 95,6 4,4
A kormányzati szektor költségvetési bevételeinek összetétele a GDP százalékában (Eredményszemléletű adatok) 5 2010 2011 2012 2013 Adó- és járulékteher 37,9 37,1 39,0 39,1 Ebből: Összes adóbevétel 25,7 23,8 25,7 25,7 TB hozzájárulások 12,2 13,3 13,3 13,4 Tulajdonosi jövedelmek 1,1 1,1 1,1 0,7 Egyéb bevételek 6,6 16,0 6,5 7,8 Ebből: áruk, szolgáltatások ellenértéke 2,9 2,7 2,9 3,2 Folyó transzferek 1,5 1,3 1,3 1,8 Tőketranszferek 2,2 12,0 2,3 2,8 Összes bevétel 45,6 54,3 46,6 47,6
Az államadósság kezelésének ellenőrzése 6 Korábban az ÁSZ öt-hat éves rendszerességgel ellenőrizte az államadósság alakulását és kezelését. A 2012-ben befejeződött ellenőrzésünk megállapítása: 2006-2011 között az államadósság növekedésének több mint 80 százalékát tették ki a meglévő adósságra fizetett kamatok, jutalékok. Az ÁSZ ellenőrzési tevékenységének a fókuszába került az államadósság mérséklésének a kérdése. ÁSZ 2012-ben kidolgozta az államadósság-szabály betartása ellenőrzésének speciális segédletét, és ennek alapján ellenőrizte az államadósság-mutató kiszámításának megalapozottságát és helyességét.
A központi alrendszer adósságának összetétele és alakulása 7 Központi költségvetés / központi alrendszer adóssága (Mrd Ft) 2012. évi tény 2013. évi terv 2013. évi tény 2013. évi tény megos zlása Deviza 8326,6 8128,1 8904,9 40,5% Forint 12 042,4 12 656,3 12 976,4 59,0% Összesen 20 369,0 20 784,4 21 881,3 99,5% Egyéb kötelezettségek 351,1 404,1 117,3 0,5% Mindösszesen 20 720,1 21 188,5 21 998,6 100,0%
Egyes tényezők hatása a 2013. évi államadósság alakulására 8 Tényező Hatás a GDP százalékában Elsődleges hiány -2,1 Kamatkiadás/bevétel egyenlege 4,2 Forint értékvesztése 0,6 Nyugdíj Reform és Adósságcsökkentő Alapból adósságcsökkentés -0,9 Állami kezességvállalás 0,2
A forintadósság átlagos hátralévő futamideje 9 Átlagos hátralévő futamidő (év) 2012.12.31 2013.12.31. Magyar Államkötvények Forint-értékpapír összesen Forinthitel 4,09 4,09 3,23 3,11 8,13 6,83 Forintban denominált adósság összesen 3,46 3,29
Kormányzati szektor konszolidált adósságának alakulása 10 A kormányzati szektor konszolidált adóssága 2010 2011 2012 2013 névértéken (milliárd forint) 21 782,7 22 698,1 22 392, 8 23 068,0 a GDP százalékában a 2010. évi adósság százalékában 82,2 82,1 79,8 79,2 104,2 102,7 105,8
Mi lesz a nevezővel? 11 A költségvetési konszolidációt az szolgálna igazán, ha a hiány- és az adósságmutatók nevezője is gyorsabban nőne. Az ÁSZ is hozzájárulása: azoknak a területeknek az ellenőrzése, amelyektől az ország versenyképességének az erősödése leginkább várható: foglalkoztatás, tudáshasznosítás, energia költségek csökkentése, piacszervező tevékenységek, beruházásokat levegő védelme.
A GDP alakulása kapcsán mit tud az ÁSZ ellenőrizni? Az ÁSZ eddig is számos olyan területen végzett ellenőrzést, amelyek jelentős hatással vannak a GDP alakulására. szakképzés, közhasznú foglalkoztatás, utak karbantartása, vidékfejlesztési programok. Az államháztartás konszolidációját követően előtérbe került az államadósság-mutató nevezőjének, azaz a GDP-nek a növelése. Az ÁSZ szisztematikusan végiggondolta, miként tud ellenőrzéseivel még inkább hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, sőt a fenntartható fejlődéshez. 12
A számvevőszéki ellenőrzés helye a gazdasági növekedés szolgálatában 13 Kormányzati intézkedések Versenyképességi tényezők javulása Versenyképesség növelése GDP növekedése ÁSZ ellenőrzései
A nemzetgazdasági versenyképesség fogalma, mérése, tényezői Nincs egy egységes definíciója. A különböző meghatározások kétféle szemléletet ötvöznek: a gazdasági teljesítményt, azaz a nemzetek közötti versenyben elért eredményeket mérik; a versenyben való sikeres helytállásra való képességet, az ezt hosszútávon meghatározó tényezőket próbálják megragadni. A vállalkozások versenyképességében a meghatározó tényező az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása. A nemzetgazdaság egésze szempontjából az alapvető fontosságú, hogy az erőforrásokat a nemzeti érdekeknek megfelelően, az állampolgárok közösségének javára, a jövő generációk szempontjából is fenntartható módon használják fel. 14
15 A kormányzati intézkedések három típusa A kormányzat támogatja, finanszírozza a nem államháztartásba tartozó szervek által végzett tevékenységek ellátását; intézményei vagy vállalatai révén maga lát el feladatokat; szabályozza a gazdasági szereplőket. Az első eset az ÁSZ klasszikus ellenőrzési területe.
Az állami feladatvállalás ellenőrzése A feladatot ellátó közintézmény vagy többségi állami (önkormányzati) tulajdonban álló gazdasági társaság a rábízott közvagyon hasznosulásáról gondoskodott-e? Az ÁSZ is megkezdte a többségi állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenységének ellenőrzését, és egyre nagyobb kapacitásokat szentel ennek a területnek az ellenőrzésére. Első tapasztalataink azt mutatják, hogy a számvevőszéki ellenőrzések képesek ehhez eredményesen hozzájárulni: az önköltségszámítás nem volt rendben, indokolatlan kedvezményeket alkalmaztak, a vállalat más értékcsökkenéssel számolt ugyanazon állóeszközök esetében attól függően, hogy az adott eszköznek tulajdonosa vagy csak vagyonkezelője volt. 16
Az állami szabályozás ellenőrzése 17 Annyiban tartozik a számvevőszék feladatkörébe, amennyiben az a közpénzek felhasználását és a közvagyon hasznosulását érinti. Sok ilyen szabályozás létezik, így e területen is van és lesz az ÁSZ-nak feladata: beruházási adókedvezményeket ellenőriztük a foglalkoztatást ösztönző adókedvezmények ellenőrzését készítjük elő. Ellenőrizhetjük azokat a szervezeteket is, amelyek a szabályozás végrehajtásában közreműködnek: az átképző központok hálózatának, a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az ellenőrzése.
A kormányzati intézkedések ellenőrzése a jó kormányzás szempontjából 1. 18 Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a jó kormányzáshoz Fontos, hogy a versenyképességet befolyásoló kormányzati intézkedések a jó kormányzás elveinek betartása mellett szülessenek meg, mivel ellenkező esetben nem javítják a versenyképességet. Az ÁSZ-nak elsősorban azt célszerű ellenőriznie, hogy a kormányzati intézkedések kidolgozása és végrehajtása során teljesültek-e a jó kormányzás, a szabályszerűség, az eredményesség, hatékonyság, gazdaságosság és célszerűség kritériumai.
A kormányzati intézkedések ellenőrzése a jó kormányzás szempontjából 2. 19 A megfelelőségi ellenőrzés keretében ellenőrizhető a kormányzati intézkedések folyamatainak összhangja a hatályos jogszabályokkal, intézményi belső szabályzatokkal, az intézkedések teljes életciklusa alatt. A teljesítményellenőrzéseket olyan teljesítménymutatók mentén célszerű lefolytatni, amelynek elfogadottságát szakmailag széles körű egyetértés övezi. Az a járható út, ha az ÁSZ nem önálló hatásvizsgálatot végez, hanem azt ellenőrzi, hogy a kormányzat oldaláról elvégezték-e a hatásvizsgálatokat. Az eredmények elmaradásának megállapítása esetén az ÁSZ javaslatokat tehet az ellenőrzött szervezeteknek a döntés-előkészítési és végrehajtási folyamat menedzselésének javítására.
A kormányzati intézkedések fenntarthatóságának ellenőrzése 1. 20 Két metszete: A kormányzati intézkedések csak a GDP növeléséhez járultak-e hozzá, vagy erősítették a fejlődés fenntarthatóságát is, környezeti, társadalmi, gazdasági szempontból? A kormányzati intézkedés által kiváltott pozitív hatás hosszabb távon is fenntartható-e vagy csak addig, amíg a támogatást éppen folyósítják?
A számvevőszéki ellenőrzés helye a fenntartható fejlődés szolgálatában 21 Versenyképességi tényezők Versenyképesség Kormányzati intézkedések Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság összetevői Fenntarthatóság ÁSZ ellenőrzései
A kormányzati intézkedések fenntarthatóságának ellenőrzése 2. 22 Az ÁSZ-nak a versenyképesség javítását szolgáló kormányzati intézkedések mellett a fenntarthatóság javítását szolgáló kormányzati intézkedéseket is ellenőriznie kell. Ez minőségi változást is jelent. Megfelelőségi ellenőrzés: a kormányzati intézkedések előkészítése megfelel-e azon fenntarthatósági követelményeknek, amelyeket a Fenntartható Fejlődési Keretstratégia rögzít, nemzetközi egyezmények előírnak. Teljesítményellenőrzés: a versenyképességi intézkedések hosszabb távon fenntarthatóak-e a környezeti, társadalmi fenntarthatóság érdekében hozott kormányzati intézkedések milyen hatással lehetnek a nemzetgazdasági versenyképességre?
23 A közpénzek eredményes, gazdaságos, hatékony és fenntartható elköltése kultúrájának kialakítása Minden adóforint felhasználása előtt a felelős határozza meg: milyen célból, milyen számszerű eredmény elérése érdekében szeretné a közpénzt felhasználni; Végezze el azokat a hatásvizsgálatokat, amelyek a közpénz gazdaságos, hatékony és fenntartható eredményt hozó felhasználását garantálják, de legalábbis elősegítik. Cél: erősödjön meg a magyar államháztartásban egy olyan kultúra, amelyben tervezik az eredményt, nyomon követik a végrehajtás célra tartottságát és mérik a teljesítést. Az ÁSZ elsősorban ennek a kultúrának a létrehozásán keresztül tud hozzájárulni a gazdasági növekedés dinamizálásához.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 24