Mekkora legyen az állami újraelosztás mértéke?

Hasonló dokumentumok
Felelősség és együttműködés a környezetvédelemben civil és állami oldal. Lukács András elnök Levegő Munkacsoport

Uniós támogatások: több a káruk, mint a hasznuk?

A közlekedés és költségei

Miért támogatják a civil szervezetek a környezetbarát városi logisztikát?

Közlekedés és zöld gazdaságélénkítés. Lukács András Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

Miként segítheti a zöld államháztartási reform a versenyképesség javítását és az adósságcsökkentést?

A közoktatásra fordított kiadások nemzetgazdasági hatásai és a közoktatás többletforrás-szükséglete

A környezetvédelmi adóreform az ésszerű erőforrás-gazdálkodás hatékony eszköze

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

A közlekedés társadalmi mérlege

Logisztika és környezetvédelem az uniós csatlakozásunktól napjainkig. Lukács András elnök Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

Az Otthonteremtési Program hatásai

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, szeptember 18.

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Miért fejlesszük a vasutat?

AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA

Makroökonómia. 9. szeminárium

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

2009. évi költségvetés: létezik alternatíva

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Kilábalás, Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, január 21. GKI Zrt.,

A magyarországi EU-s támogatások elemzése

Közgazdaságtan 10. elıadás

Az állami gazdaságszabályozás

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Megnevezés Eredeti előirányzat Módosított előirányzat

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

Alap felett rendelkező megnevezése: külügyminiszter Alapkezelő megnevezése: Határon Túli Magyarok Hivatala

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Államháztartási ismeretek V. Előadás

2015. évi beszámoló Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat költségvetési bevételei és kiadásai alakulásáról

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

1. melléklet a 8/2016. (V.27.) önkormányzati rendeleth Az egységes rovatrend szerint a kiemelt kiadási és bevé

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Megnevezés Eredeti előirányzat Módosított előirányzat

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzatának évi tervezett bevételek I. féléves teljesítése

Recesszió Magyarországon

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

Az 1/2008 (II.21.) számú rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. szövegrészéből a Polgármesteri Hivatal megnevezés hatályát veszti.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Költségvetési projekció Bakó Tamás,Cseres-Gergely Zsombor, Vincze János MTA KRTK KTI

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia június 4. Bessenyei István

A évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

POLGÁROK KÖLTSÉGVETÉSE

Önkormányzat bevételei és kiadásai

Balatonederics Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 21/2014. (XII.5.) Önkormányzati rendelete

Konjunktúrajelentés 2017

14 Foglalkoztatottak személyi juttatásai (= ) (K11)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

2017. évi előirányzat. Tény 2016

AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: MELLÉKLET: Ács Rezső társulás elnöke

Balatonederics Község Önkormányzata. Képviselő-testületének. 5/2015. (IV.07.) Önkormányzati rendelete

Közlekedéstudományi Egyesület konferencia. dr. Vereczkey Zoltán elnök

Pilisszentkereszt Község Önkormányzat évi költségvetése Konszolidált Bevételek (E Ft)

Versenyképességünk fokozásának tényezői

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE BEN

Önkormányzat évi költségvetése Bevételek

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÖSSZEFÜGGÉSBEN MAGYARORSZÁG KÖZLEKEDÉSI, KÜLÖNÖSEN ÚTHÁLÓZATI HELYZETE, KITEKINTÉS A KÖRNYEZŐ ORSZÁGOKRA

A közúti és vasúti közlekedés állami támogatása

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Melléklet 1/11. oldal Számszaki mellékletek

Gazdaságpolitika és könyvvizsgálat. Pankucsi Zoltán Nemzetgazdasági Minisztérium

Válság Európában és Magyarországon

Bakonypölöske Község Önkormányzat képviselő-testületének 2/2016. (II.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről

Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét?

Válságkezelés Magyarországon

Átírás:

Mekkora legyen az állami újraelosztás mértéke? Lukács András elnök Levegő Munkacsoport Budapest, 2011. június 8.

Néhány alapvetés Meg kell teremteni a költségvetési egyensúlyt. Csökkenteni kell az államadósságot. Élénkíteni kell a gazdaságot. Teljesíteni kell éghajlatvédelmi és egyéb környezetvédelmi kötelezettségeinket.

Az előadás az államháztartási kiadások közül a következőkkel foglalkozik: Közszféra, közszolgáltatások támogatása Gazdasági szféra támogatása T/1498. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről, http://www.parlament.hu/irom39/01498/adatok/02_mell.pdf

Miért foglalkozik egy környezetvédelmi civil szervezet az állami újraelosztás mértékével? A Levegő Munkacsoport előmozdítja a meg nem újuló energiahordozók, nyersanyagok, természeti kincsek felhasználásának visszaszorítását, és támogatja mindazokat a tevékenységeket, amelyek anélkül növelhetők, hogy pótolhatatlan forrásokat nagy mennyiségben használnának fel vagy súlyos környezetszennyezést okoznának, s amelyek egyúttal elősegítik az emberi társadalom fejlődését: a művelődést, a művészeteket, az oktatást, az egészségügyet, a tudományos kutatást és az emberek boldogulását segítő társadalmi érintkezések különböző formáit. A Levegő Munkacsoport Alapszabálya

Miért nem jut több forrás az oktatásra, az egészségügyre, a közbiztonságra, a közösségi közlekedésre, a közterületek fenntartására, a zöldterületek rendbetételére, a középületek energiahatékonysági felújítására stb.? Egyes politikusok és közgazdászok válasza: Csökkenteni kell az állami újraelosztás mértékét, hogy több pénz maradjon a gazdaságnak. Hagyjunk több pénzt az emberek zsebében.

a gazdaság fejlődése = = a vagyon (tőke) növekedése

A nemzeti vagyon összetétele 2000-ben (százalék) a Világbank tanulmánya szerint Besorolás jövedelem szerint Kisjövedelmű országok Közepes jövedelmű országok Magas jövedelmű országok Természeti tőke Tárgyiasult tőke Eszmei tőke 26 16 59 13 19 68 2 17 81 Világ összesen 4 18 78

Miből áll az eszmei (immateriális) tőke? a munkaerő képzettsége, munkaképessége a jogbiztonság az elszámoltathatóság a politikai stabilitás az erőszakmentesség a hatékony kormányzati működés a szabályozás minősége a korrupciómentesség (Forrás: : Where is the wealth of nations? Measuring Capital for the 21st Century, 2006 The International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank. http://siteresources.worldbank.org/inteei/214578-1110886258964/20748034/all.pdf. Magyar nyelvű rövid ismertetése: http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/vilagbank-nemzetivagyon0804.pdf

Mindezt elsősorban a közszféra tudja biztosítani.

Finnország 1990-93 között a második világháború utáni európai gazdaságtörténet egyik legsúlyosabb válságával szembesült. A GDP 13 százalékkal (!) zsugorodott, a munkanélküliség 3,5 százalékról 19 százalékra szökött fel. Ez a krízis sokkal súlyosabb volt arrafelé, mint akár az 1930-as évek nagy világgazdasági válsága, akár a mostani. A közhiedelemmel ellentétben ez a válság ( ) nem a szovjet kereskedelem összeomlásából eredt. Tipikus pénzügyi válságnak indult, amelyet a gazdaság túlhevülése váltott ki. A devizában felvehető hitelek piacának nem kellően körültekintő liberalizálása indította el, amely a könnyen elérhető, olcsó kölcsönök nyakló nélküli felvételéhez és súlyos eladósodottsághoz vezetett. ( ) Vajon mit csináltak finn barátaink ebben a katasztrofális helyzetben? Átfogó takarékossági programot indítottak ( ). De nem ez a legfontosabb. Hanem az, hogy a nadrágszíj-meghúzás éveiben elkezdtek beruházni az emberbe. Az oktatásra és kutatásra fordított összegeket nem csökkentették. Sőt, a válságot követő négy esztendőben 74 százalékkal még növelték is. Az eredmény? A következő évtizedben Finnország a leggyorsabban növekedő gazdaságok közé került Európában. http://www.eu2011.hu/hu/blog/mit-tanulhatunk-finnektol

Az oktatási ráfordítások már rövid távon is megtérülnek! http://www.mgszt.hu/index.php?option=com_docm an&task=doc_download&gid=69&itemid=17

Az egészségügyi ráfordítások már rövid távon is megtérülnek! http://www.mgszt.hu/index.php?option=com_doc man&task=doc_download&gid=70&itemid=17

Fordulat várható? minden XX. és XXI. századi gazdasági siker alapja az oktatási ugrás volt, anélkül hiába követünk kreatív és jó gazdaságpolitikát, előbb vagy utóbb beleütközünk a kulturális és tudástőke gyengeségébe. Orbán Viktor beszéde a Gazdasági fordulat című rendezvényen Budapesten 2011. május 31-én http://www.orbanviktor.hu/beszed/gazdasagi_fordulat

Forrás: A modern állam feladatai. Magyar Közgazdasági Társaság és Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest, 2009, http://www.beszelgetnikell.hu/index.cgi?r=&v=&l=&mf=&p=letoltes_modern_allam.pdf

A mai 720 ezer (2004-ben még 839 ezer) magyar közszolgálati dolgozóhoz képest a velünk közel azonos népességű portugálok 2004-ben 951 ezer, a belgák 905 ezer, a hollandok 1,756 ezer, a nálunk kisebb népességű dánok 931 ezer közszolgálati dolgozót foglalkoztattak. A felsorolt országokban azóta nem volt számottevő közszolgálati létszámcsökkentés. Forrás: A modern állam feladatai. Magyar Közgazdasági Társaság és Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest, 2009, http://www.beszelgetnikell.hu/index.cgi?r=&v=&l=&mf=&p=letoltes_modern_allam.pdf

A munkaképes korú (18-65 éves) lakosság száma: 6.650.000 A közszférában dolgozók száma: 720 ezer Tehát a munkaképes korú lakosságnak mindössze 11 százaléka dolgozik a közszférában. Attól javul-e majd a gazdaság helyzete, ha ezt a 11 százalékos arányt 10 százalékra csökkentjük? Attól javul-e majd a gazdaság helyzete, ha ennek 11 százaléknak csökkentjük a bérét?

Több pénzt hagyjunk az emberek és a vállalkozások zsebében? A pedagógusok, orvosok, rendőrök, tűzoltók nem emberek? A pedagógusok, orvosok, rendőrök, tűzoltók nem a magyar gazdaságban költik el a pénzüket?

Ha csökkentik a szociális juttatásokat, akkor csökken azoknak a vásárlóereje, akik juttatásait csökkentik. Ha vásárlóerejük csökken, csökkennek vásárlásaik is, és ha vásárlásaik csökkennek, akkor csökken a forgalom és csökkennek azok eladásai is, akik termékeit eddig megvásárolták. Ha a munkanélküli vagy különösképpen a tartós munkanélküli nem kap segélyt, nem vásárol kenyeret, és a pék forgalma és keresete is csökken, de ha a pék keresete csökken, ő is kevesebbet vásárol és így tovább. A költségvetés hiányának és a szociális juttatásoknak a csökkentése tehát csökkenti a nemzeti jövedelmet is. Ezt az összefüggést Keynes írta le először, és ezért ezt keynesi hatásnak nevezik. A jóléti kiadások csökkentése azonban nagyobb mértékben csökkenti a nemzeti jövedelmet, mint ahogy a jóléti kiadások csökkennek. Hogy az előbbi, igencsak leegyszerűsített, több évszázados példát folytassuk, a munkanélküli nem vesz kenyeret, a pék nem vesz bort, a vincellér nem vesz csizmát és így tovább. Azt, hogy a nemzeti jövedelem hányszor nagyobb mértékben csökken, mint amennyivel a jóléti kiadások csökkennek, a multiplikátor mutatja meg, és minthogy ezt a fogalmat ugyancsak Keynes vezette be, ez a keynesi multiplikátor. Ennek az összefüggésnek messzemenő politika következményei vannak. Ha ugyanis, a költségvetési hiány csökkentése érdekében, csökkentik a jóléti kiadásokat, ez az intézkedés nemcsak az általa közvetlenül érintett szegényeket sújtja, hanem mindenkit. Szakolczai György: A magyar gazdaság alapvető problémái a szakirodalom tükrében. Valóság, 2008. december, 89-107. o.

Egy modern állam nem nélkülözheti a hatékonyan és széles körűen működő, jól felkészült állami ellenőrző szerveket. A felgyorsult tudományos-technikai és gazdasági fejlődés eredményeként egyre több kockázattal kell szembesülnünk. Az új vegyi anyagok nagy száma, a nukleáris anyagok elterjedése, a növekvő szállítási teljesítmények, a genetikailag módosított termékek megjelenése, a sok veszélyes ipari üzem működése olyan kockázatokat jelent, ami szigorú ellenőrzést és szakmailag magas színvonalon tevékenykedő hatóságokat követel meg. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján ismeretes, hogy az állami ellenőrző szerveknek milyen személyi és tárgyi feltételekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy tevékenységüket megfelelően el tudják látni. http://www.levego.hu/sites/default/files/kapcsolodo/ hatosagok-gyurcsany061204.pdf

Az elmúlt években komoly leépítések, megszorítások történtek azoknál a szerveknél, amelyek a környezetünket, egészségünket, biztonságunkat óvják: környezet- és természetvédelmi szervek, ÁNTSZ, növényvédelmi szolgálatok, állat-egészségügy, építésfelügyelet, fogyasztóvédelmi szervek, vámhatóság, APEH, közlekedési hatóságok, rendőrség

Ez javítja az ország versenyképességét? Élelmiszerek átcímkézése Pirospaprika botrány Súlyos vízszennyezés Esztergomban Robbanás Törökbálinton Elloptak 180 hektár védett erdőt (Sajólád) Galvániszapos hordók Csepelen

Ez javítja az ország versenyképességét? Ártérre épült bevásárlóközpont, a víz lefolyását akadályozó autópálya és a következménye Felsőzsolcán

Ez javítja az ország versenyképességét? Vörösiszap-katasztrófa

Az említett állami szerveket érintő megszorítások tehát sokkal nagyobb károkat okoznak az egész társadalomnak és nemzetgazdaságnak, mint amennyi előnnyel járnak: növekszik a bűnözés, erősödnek a társadalmi igazságtalanságok és feszültségek, romlik a környezet állapota és a lakosság egészsége, kedvezőtlenül alakul az ország megítélése, nagymértékben sérül a biztonságunk. Lukács András: Az állam is ember Népszabadság, 2005. október 4. http://nol.hu/archivum/archiv-379471

A jó környezetvédelmi szabályozás és a hatékonyan működő, jól felkészült, erős hatóságok kedvezően hatnak a versenyképességre. Elősegítik a magas minőség és a tisztességes verseny megteremtését. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya: http://epanet.ew.eea.europa.eu/fol249409/ our-publications/prague-statement-folder Magyar nyelvű ismertetése: http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo _anyagok/szabalyozas_kv0611.pdf

Az állam rosszabb gazda? Nem mindig

magánpénzből közpénzből

magánpénzből közpénzből

magánpénzből közpénzből

magánpénzből közpénzből Vízvédelem

A középületekre fordított kiadásoknak ugyanaz a makrogazdasági hatása, mint a magánépületekre fordított kiadásoknak, és a közkönyvtárak fenntartására fordított közösségi fogyasztási ráfordítások ugyanolyan hatást gyakorolnak a munkalehetőségekre, mint a filmekre vagy könyvekre fordított magánfogyasztási ráfordítások. Paul A. Samuelson William D. Nordhaus: Közgazdaságtan

Hol kellenek a megszorítások? Pazarló lakossági fogyasztás (pl. túlzott autóhasználat, túlzott csomagolóanyaghasználat) Piactorzító vállalati támogatások Feketegazdaság Környezetszennyezés Energiahasználat Jövedelmek kiáramlása az országból

A káros támogatások megszüntetése

http://index.hu/velemeny/olvir/2010/05/04/recept_a_magyar_gazdasag_tonkretetelere/

A közúti és vasúti közlekedés kibővített államháztartási mérlege kiegészítéssel 2006-ban Teljes egyenleg (államháztatás+ +externália+egyéb) (mrd Ft) Teljes fajlagos költség (Ft/átkm, Ft/ukm) Közút Helyközi autóbusz Össze -sen Vasút Összesen Személygépkocsik Tehergépkocsik Személyszállítás Teherszállítás -3065-1981 -769-94 -210-163 -47-50,4-20,8-8,0-17,0-4,6 Forrás: A Levegő Munkacsoport számításai (részben a KTI adatainak felhasználásával) http://www.levego.hu/sites/default/files/kozuti_vasuti_kozlekedes_tarsadalmi_merlege_magyarorszagon_0.pdf

Javaslatok a közlekedésből származó államháztartási bevételek növelésére 2011-re (összeg éves szinten, milliárd Ft) A nehéz tehergépkocsik útdíja 100 A tehergépkocsik túlsúlydíjának emelése 10 A közúti árufuvarozásnál üzemanyag-megtakarítás utáni adómentesség eltörlése 30 A személygépkocsikkal kapcsolatos elszámolások szigorítása 200 Személygépkocsik úthasználati átalánydíja gépjárműadó és autópályadíj helyett 20 A luxusterepjárók gépjárműadójának emelése 1 A kvadok, mopedek és motorkerékpárok gépjárműadójának emelése 5 A gépjárműadó befizetése elmulasztásának szigorúbb büntetése 5 A diesel üzemű gépkocsik gépjárműadójának differenciálása 10 Az agroüzemanyagok adókedvezményeinek eltörlése 10 Áfa beszedése külföldi buszok után 10 Városi útdíj bevezetése 20 Parkolási díjak emelése, kiterjesztése 20 Repülőjegy-adó kivetése 30 A repülőterek támogatásának megszüntetése 5 A MALÉV támogatásának megszüntetése 20 A költségként történő elszámolás megszüntetése belföldi légi közlekedésre 5 Balesetek egyes költségeinek (gyógyítás, táppénz) áthárítása üzleti biztosítókra 80 Az autópálya-építések megszüntetése 50 A kedvező nemzetgazdasági hatások többleteredménye 50 ÖSSZESEN 681

sikeres és sikertelen gazdaságok egyaránt találhatók a viszonylag magas és viszonylag alacsony jóléti kiadásokkal rendelkező államok között. P. Taylor-Gooby: Social Change, Social Welfare and Social Science. University of Toronto Press, Toronto, 1991. 3. l. Idézi Rabár Ferenc: Jóléti állam: emlék vagy jövendő? Magyar Szemle, 1999. június. http://www.magyarszemle.hu/szamok/1999/3/a_joleti_allam

Következtetések Van, ahol növelni kell az állami bevételeket. Van, ahol növelni kell az állami kiadásokat. Van, ahol csökkenteni kell az állami bevételeket. Van, ahol csökkenteni kell az állami kiadásokat. Azonban eközben soha ne hivatkozzunk az állami újraelosztás mértékére.

Köszönöm a figyelmüket!