Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014
Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld, kertészet) Vad- és halgazdálkodás Erdőgazdálkodás (állami és magán erdők) Tágabb értelemben kapcsolódik kereskedelem, szállítás, feldolgozóipar
Állattenyésztés
Állattenyésztés
Állattenyésztés
Növénytermesztés
Vadgazdálkodás
Feldolgozóipar
Erdőgazdálkodás
Az elmúlt években mintegy 15,2 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban dolgozók száma. A háztájiban, családi gazdaságban dolgozókkal együtt mára mintegy 350 ezer ember él hivatásszerűen a mezőgazdaságból. A dolgozók 75%-a férfi, 25%-a nő.
Speciális mezőgazdasági kockázatok Biológiai kóroki tényezők igen nagy számban fordulnak elő és általában nem láthatóak (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták) Nagy számú laikus dolgozik az ágazatban munkabiztonsági ismeretek nélkül Igen változatos korösszetétel (gyermektől az aggastyánig) Idénymunkások!
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi surveillance teljesen hiányzik a háztájiban (a munkahelyi kockázatok ismerete legfeljebb apáról fiúra száll ) Orvosi segítség nehezen elérhető és sokszor csak a házi gyógymódok sikertelensége után következik Paraziták fejlődési ciklusa általában zavartalanul folyhat (kutya sertés ember, patkány sertés ember)
Lehetséges vektorok nagy számban fordulnak elő (szúnyog, kullancs, légy) Rágcsálók jelenléte Többnyire alacsony fokú személyi higiéne és egészségtudatosság Az állatok sokszor a szálláshelyre is bejáratosak
Biológiai kóroki tényezők fogalma Mikroorganizmusok, sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak. (61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet)
Jogszabályi környezet: 18/1998. (VI.3)NM. rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 33/1998. (VI.24) NM. rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
61/1999. (XII.1) EüM. a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ: MÓDSZERTANI LEVÉL A RÁGCSÁLÓK ELLENI VÉDEKEZÉSRŐL 2002
Fertőzés kockázata szerint 1.csoport: Nem képes emberi megbetegedést okozni. 2.csoport: Képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos (pl. Lyme-kór, tetanusz, leptospirózis)
3. csoport: Súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos (pl. lépfene, tularaemia, veszettség, galandféreg)
4.csoport súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan (pl. haemorrhagiás lázak)
Rágcsálók jelentősége A rágcsálók között különféle kórokozók (pl. vírus, baktérium, rickettsia, parazita) által előidézett betegségek fordulnak elő, amelyek a rágcsálók révén más állatra és gyakran az emberre is átterjedhetnek (leptospirózis, vérhast okozó spirochaeta fertőzés, pestis, trichinellózis, patkánybolha okozta tífusz).
Baktériumok T: toxint termel V: védőoltással rendelkezünk BF: biológiai fegyver
Vírusok és gombák
Paraziták
Trichinella spiralis
Trichinella spiralis
Taenia solium
Taenia solium
Cysticercosis cerebri (galandféreg lárvája az agyban)
Echinococcus granulosus
Toxoplasma gondii
Foglakozási megbetegedések bejelentése Elégtelen! (pl. Biológiai kórok miatt 2011- ben összesen 105 eset, mely az összes 43%-a) Az évek óta csökkenő számú bejelentett betegség között a fertőző megbetegedések a leggyakoribbak. Ezek döntő többsége az egészségügyből érkezik.
Megelőzés lehetőségei Munkahelyi kockázatértékelés legkevesebb évente vagy szükség szerint Műszaki intézkedéssel csökkenteni a biológiai kórokok kockázatát (időben, térben és mennyiségileg) RÁGCSÁLÓIRTÁS! VEKTOROK LEHETSÉGES GYÉRÍTÉSE! Minimálisra csökkenteni az expozícióba mégis bekerülők létszámát
Munkavállalók felvilágosítása a várható kockázatokról és a megelőzés lehetőségeiről Egyéni védőeszközök beszerzése és használata Szennyezett védőeszközök elkülönült tárolása, tisztítása Elhasznált védőeszközök veszélyes hulladékként való kezelése
Munkakörhöz kötött védőoltások biztosítása és feltétlen felvétele az érintett munkavállalók számára (pl. tetanusz, veszettség, kullancs enkefalitisz) Fokozott személyi higiéne (gyakori kézmosás, étkezés megtiltása az expozíció közelében, étkezésre alkalmas helyiség biztosítása, védő ruházat munkahelyről történő elvitelének szigorú tilalma)
Rágcsálóirtás Kommunális hulladék zárt edényekben való tárolása Patkányirtó szerek ellenőrzött kihelyezése Állati tetemek haladéktalan begyűjtése és ártalmatlanítása
OEK ingyenes influenza elleni védőoltás állattartó telepeken, ahol sertés, baromfi és ló tartásával, valamint ezen állatok szállításával foglalkoznak védőoltásban részesíthetők a baromfifeldolgozókban, a vágóhidakon dolgozók, valamint mindazok, akik az állati eredetű influenzavírussal fertőzött vagy arra gyanús állatok megsemmisítésével foglalkozhatnak Az oltásokat a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokon keresztül évente javasolt megszervezni
Köszönöm a figyelmet!