Afrikai sertéspestis Romániában. Dr. Adrian Balaban

Átírás

1 Dr. Adrian Balaban

2 Afrikai sertéspestis európai térképe (forrás: OIE)

3 Első fázis 2013-tól Románia különféle intézkedéseket tett az ASP vírus országon belüli megjelenésének megakadályozására Két kockázatelemzés készült az ANSVA és az IDSA (központi laboratórium) által Különféle tájékoztató kampányok én járvány kitörések dél-nyugat Ukrajnában Odessza vidékén, csak 100 km-re a román határtól Tájékoztató kampányok az állatorvosok és a lakosság részére az ukrán határhoz közel eső területeken és szerte az országban, különös figyelemmel a Duna deltára, tekintettel a nagy vaddisznó állományra

4 A helyi állatorvosokat és a vadászterületek ügyintézőit kötelezték, hogy mintát vegyenek és küldjenek az összes gyanús elhullott sertésből Attól a naptól kezdve sok találkozó volt a Sertéstermelők Szövetsége, a mezőgazdasági miniszter az ANSVA (Romániai nemzeti állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság), az ISU és a vészhelyzeti államtitkárral és a környezeti miniszterrel egy közös álláspont kialakítására A központi állatorvosi hatóságok a szakmai szövetséggel és a különböző minisztériumokkal elkezdték kidolgozni az ASP esetében alkalmazandó a készenléti tervet

5 2. fázis 2016 októberében volt az első járvány kitörés Moldova északi részén egy háztáji gazdaságban (Ukrajnából származó hús), 50 km-re a román határtól 2016 novemberében hagyták jóvá az ASP készenléti tervét és egy operatív beavatkozásról szóló kézikönyvet is kiadtak, mely megerősített ASP esetén alkalmazandó. Tilos az élő sertések, hús vagy egyéb húskészítmények behozatala olyan országokból, ahol az ASP vírus jelenléte megerősítést nyert

6 African swine fever in Romania Kivonat az ASPfelbukkanása esetén alkalmazandó operatív beavatkozási kézikönyvből 1. fejezet Általános megelőző intézkedések az afrikai sertéspestis sertés sertésállományokban való megjelenésének megelőzésére ésellenőrzésére Nincs elérhető és lehetséges kezelés a ASP ellen. A fertőzött sertéseket le kell ölni, a tetemüket biztonságosan meg kell semmisíteni (feldolgozás, égetés vagy eltemetés) a betegség terjedésének megelőzése érdekében. 1.1 Egészségügyi és epidemiológiai megelőző intézkedések Hatékony kommunikáció az állatorvosi hatóságok, az állatorvosok és a sertéstenyésztők között Hatékony betegség bejelentési rendszer kialakítása Szigorú import szabályozás élő sertésre, friss vagy hőkezelt húsokra Karantén alkalmazása Hatékonyan sterilizált moslék használata, de még inkább a moslék etetésének elkerülése Hullamegsemmisítés hatékony ellenőrzése; Szerológiai felügyelet főleg a kocákra és a hízókra összpontosítva; Megfelelő azonosítás és a sertések regisztrációja hatékonyan kezelt adatbázisokban A sertések szállításának szigorú ellenőrzése a területen

7 African swine fever in Romania Információs anyagok a betegség súlyosságáról, klinikai jeleiről és azokról az intézkedésekről, melyeket az országba be- és kiutazó embereknek alkalmaznia kell: Információs anyagok az ASP-ről állatorvosok és felcserek számára; Információs anyagok sertéstenyésztők és háztáji gazdaságok számára; Információs anyagok az afrikai sertés pestisről.

8 Információs kampány mindenki számára, aki csak kapcsolatba kerülhet elő sertésekkel, háztáji gazdálkodóktól, a vadászokon és vadászterület tulajdonosokon át egészen az ipari méretű farmokig és a vámosokig Minden gazdaságban kötelező a dolgozók oktatása a betegséggel és a betegség felbukkanásának megelőzéséhez szükséges intézkedésekkel kapcsolatban Minden gazdaságban kötelező információs anyagok kihelyezése EU szakértők részvételével szimulációs gyakorlatok az ukrán és a moldáv határhoz közeli megyékben Egyeztetések a Sertéstenyésztők szövetsége, a Mezőgazdasági miniszter az ANSVSA, az ISU, a vészhelyzeti államtitkár és a Környezeti miniszter részvételével

9

10 3. fázis Február március új ASP kitörések Ukrajnában közel a román és a magyar határhoz 2017 március Munkacsoport találkozó Suceavában, EU szakértők, központi hatóságok, helyi hatóságok, vadász szövetségek, vadőrök, gazdálkodók és helyi állatorvosok képviselőinek részvételével, hogy biztosítsák, az információ minden lakoshoz való eljutását Ekkor mindenki számára világossá vált, hogy nem az a kérdés, hogy a vírus bejut-e Romániába, csak az, hogy MIKOR jut be.

11 Felkerestek nagyüzemeket, háztáji gazdaságokat, vadászterületeket, helyi laboratóriumokat A legfontosabb kockázatforrásokat az ukrán és moldáv határmenti hús kiskereskedés és a vaddisznók jelentik Ugyanekkor botosani-i és sueceavai állami állatorvosi hatóságok közzé tették a határon elkobzott hús mennyiségi adatait és ezek számok riasztóak voltak

12 4. Fázis A betegség első megjelenését 2 háztáji gazdaságban igazolták július 31-én Szatmár megyében, Szatmárnémetihez közel. Erről azonnal tájékoztatták az OIEt (állategészségügyi világszervezet) és a DG Sante-t (az EU egészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága) Ez a hely nagyon közel van az ukrán és a magyar határhoz 2017 augusztus 1-én az ANSVSA tájékoztatást adott ki a betegség megjelenéséről, arról, hogy az érinett állatokat leölték és megsemmisítették, és azokról az intézkedésekről melyeket az érintett területen bevezettek

13

14 Ugyanazon a napon a Nemzeti vészhelyzeti bizottság összeült Bukarestben, hogy meghatározzák a szükséges intézkedéseket és az érintett hatóságok ezekkel kapcsolatos feladatait. Megerősítették, hogy a vírus Ukrajnából behozott húskészítményekkel került Romániába A mai napig a betegség további felbukkanását nem tapasztalták

15 Konklúzió A betegség elterjesztésében az emberek a legfontosabb tényezők