A Tudásháromszög, mint a jöv Európájának alakítója Új kihívások a felnttképzésben konferencia ELTE PPK 2012. október 15. Dr. Kálmán Anikó BME MPT MELLearN Egyesület 1
Európa,mint kihívás.. Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi voltunk, és új munkahelyek teremtdtek. Ezek az eredmények megsemmisültek: GDP-nk 2009- ben 4 %-kal csökkent, az ipari termelés az 1990- es években tapasztalt szintre esett vissza, és mára az aktív lakosság 10 %-a, vagyis 23 millió ember munkanélküli. A válság több millió polgár életét rendítette meg alapjaiban, és felszínre hozta gazdaságunk alapvet hiányosságait. http://portal.cor.europa.eu/europe2020/pages/eu2020.aspx José Manuel Barroso 2
A rendszeres és folyamatos együttmködés felé ERAC (2011június):A kutatás, technológiai fejldés és innovációs Közös stratégiai keretterv javaslat: ahol ez alkalmas, az európai kutatási és innovációs vezérelvek az oktatás és képzés felé kell irányuljanak, így konkrét intézkedésekkel és az oktatáspolitika, valamint a kutatás és innováció közötti szinergiával ersítve a tudásháromszöget Gyakorlati intézkedésekre van szükség ideje ezt felgyorsítani ERAC (European Research Area Committee) 2011 júniushttp://www.consilium.europa.eu/media/1744377/st01207_en12.pdf 3
A Tudásháromszög EU: a jöv a Tudásháromszögen alapul Martin Schuurmans, EIT Elnök Az innováció alapja az integrált tudásháromszög A tudásháromszög résztvevi az innovációs háló alapelemei, Megnövekedett kapacitás + az integráció magas szintje + vezetési képesség, elfeltételei az európai innovációs teljesítképesség megnöveléséhez A Tudásháromszöget szemléletmóddá kell alakítani, hogy így váljon az egyetemek egyedülálló ersségévé. 4
Miért éppen az EGYETEMEK? 1. Az európai felsoktatási intézményeknek központi szerepet kell játszaniuk a tudásháromszög kölcsönhatásaiban azáltal, hogy a társadalom és az üzleti élet számára értékes tudást alkotnak és disszeminálnak, valamint együttmködés által összekötik az oktatást, a kutatást és az innovációt a szélesebb közösséggel. 1. A tudásháromszög eszméje ahhoz a szükségszerséghez kapcsolódik, hogy három területen javuljon a befektetések hatása: az oktatásban, a kutatásban és az innovációban a rendszeres és folyamatos kölcsönhatások által. 2. A felsoktatási intézményeknek központi szerepet kell kapniuk egy olyan Európa építésében, ahol a tudásépítés hatásai a társadalmi és gazdasági fejldésben mérhetk le. A svéd EU elnökség konferenciáján ( Knowledge Triangle Shaping the Future Europe ) elhangzott kulcsmegállapítások Göteburg, Svédország, 2009. augusztus 31- szeptember 2. 5
Mi a Tudásháromszög? Innováció/ Bekapcsolódás Összehangolás: a megfelel egyensúly megtalálása Oktatás/ Tanulás Kutatás/ Felfedezés 6 A munka és a munkaközösség új megoldásainak platformja és folyamatai Az elrelátás és együttteremtési megoldások platformja és folyamatai A K+F+I általi tanulás platformja és folyamatai
Mit jelent a háromszög fogalma a gyakorlatban A szinergia növelése érdekében mindhárom alapküldetésnek (kutatás, oktatás és innováció) megvan a különböz kulcsfontosságú tartalmi területe és a módszertani fejlesztésnek is ezekre kell fókuszálnia. Pl: a Tudásháromszög kontextusában a kutatás célja kifejezetten az oktatásban és innovációban felhasználható elrelátó tudás megalkotása. A szinergia növelése érdekében szükséges a platformokhoz és folyamatokhoz kapcsolódó három különböz fogalom megalkotása a Tudásháromszög fogalmának megvalósításáért. Markku Markkula;Aaltoi egyetem Firenze 2011 7
Sikertényezk az átalakulási folyamathoz Az egyetemeken a következ intézkedéseket kell megtegyük: Hálózatközpontú munkakultúra, amely elssorban a kívánt magatartás és gondolkodás változására összpontosít A legfontosabb átalakítási mveletek célzott megszervezése Új, együttmködésen alapuló értékteremt módszerek, folyamatok és modellek kialakítása Az ers mentális, fizikai és virtuális építészeti dimenziókkal rendelkez tevékenységek megtervezése és megvalósítása az innovációs ökoszisztémák létrehozásáért Stratégiai döntések meghozatala a lehetséges áttörést eredményez mega-szint kezdeményezések elindításáért, amelyek a közös kutatási témákra összpontosítanak az új megoldások megalkotása érdekében Markku Markkula Aaltoi egyetem Firenze 2011 8
A platformok és folyamatok fogalmának megalkotása Speciális igény van az alábbiakra fókuszálni: A. Az immateriális javak jobb felhasználásán alapuló értékteremtés B. Új folyamatok és módszerek az egyetem-ipar együttmködéséhez C. Rendszer szint változás és társadalmi innovációk Innováció Összehangolás Kutatás Oktatás Az elrelátás és együtt-teremtés platformja A munkaid fejlesztésének platformja Ezek hasznossága nyilvánvaló A hallgatók Az oktatók A kutatók A szakértk számára A vegyes típusú tanulás platformja 9
Platformok és folyamatok 1: A. Az immateriális javak jobb felhasználásán alapuló értékteremtés: Több kommunikáció és több dialógus a különböz határokról,hatásokról; A Hármas spirál modell korszersítése Az együtt tanulásból és együtt dolgozásból egy új tanulási környezet kialakítása A tanulói szervezetek kialakulása felé elmozdulás az elmélet és a gyakorlat egyesítésével 10
Platformok és folyamatok 2. B. Új folyamatok és módszerek az egyetem-ipar együttmködéséhez: Az innovációt segít szerkezetek és támogatások Interdiszciplináris kultúra létrehozása a hallgatók és cégek összehozásával A különböz szektorok és területek határmezsgyéjén új ötletek jönnek létre Vállalkozói gondolkodásmód Magas fokú ambíció, motiváció, pozitív hozzáállás és kockázatvállalás 11
Platformok és folyamatok 3. C. Rendszer szint változás: kiemelt figyelem a társadalmi innovációkra: az egyetemek természetes hálózatot alkotnak a nagy társadalmi kihívások megoldása érdekében A társadalmi innovációkban mindig van strukturális vagy rendszerszer dimenzió Haladó vezetésre és menedzseri kompetenciákra van szükség az interdiszciplináris, szektorközi és interkultúrális közösségek szervezéséhez Az alulról felfelé irányuló és felhasználó központú gondolkodás fellendíti az innovációt és lehetvé teszi ezek disszeminációját és megvalósítását 12
Az egyetemi Tudásháromszög értékhálózata Közszféra/ Nemzeti/ Helyi stratégiák és szabályozások Nemzetközi stratégiák és szabályozások & Globális hatások Globális kutatás & erforrások Kutatás Társadalmi hatások Innováció Tudásháromszög & Összehangolás Tudásalapú hatások Oktatás Cégek & Munkaügyi szervezetek Az életen át tartó tanulás hatásai Egyének & közösségek Pasi Laitala and Lars Miikki, Aalto University 2010 (DRAFT) 13
A Tudásháromszög megvalósítása: az Aalto Egyetem példája Helyzetelemzés Újraalkotás Kivitelezés Hatások 1. Szakasz Az egyetem vezetésének stratégia elvárása és vállalásai 2. Szakasz A jelen helyzetelemzése 3. Szakasz A célállapot meghatározása 4. Szakasz A folyamatok, szerepek, erforrások meghatározása 5. Szakasz Az új folyamatok mködésének jóváhagyása 6. Szakasz Az új folyamatok kivitelezése 7. Szakasz A változás sikerességének értékelése Az oktatás és tanulás kiértékelése A változás szükségessége Meglév Tudásháromszög gyakorlatok és lehetségek A nyereségek, költségek, a várt javulások meghatározása A megvalósítás tevékenységei Holisztikus Kivitelezés Az eredmények mérése Az Aalto Egyetem szisztematikus megújulása az Oktatás és tanulás kiértékelés-én alapul. (Aalto Egyetem 2011) 14
A Tudásháromszög elveinek megvalósítása a következket is jelenti: hatékony és célorientált tanulmányok végzésére motiválni az egyetemi hallgatókat olyan oktatási módszerek és támogatási rendszerek fejlesztésével, mint a hallgatói személyes tanulási tervek, multidiszciplináris tanulói csoportok és virtuális tanulási környezetek, több tevékenység megcélozása a tananyag és a tanulási környezet fejlesztésére, különösen a tanulmányok els évében, amelyek létfontosságúak a tanulás tanulása szempontjából, az IKT által segített tanulás és tanítás növelése a pedagógiai oktatás új formáinak és módszereinek fejlesztésével az összes egyetemi oktató részére, annak érdekében, hogy olyan képességekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek, melyek által a tanulás elsegítivé válhatnak, kihasználni az elnyt azokban a helyzetekben, amikor a tanulmányok arra irányulnak, hogy valós helyzeteket oldjanak meg és a tanulói csoportban szakemberek is helyet kapnak, azért, hogy a hallgatók a tanteremben tanultakat a munkahelyi környezetükben is alkalmazhassák. Ide tartoznak azok a projektek is, amelyek megkívánják a hallgatóktól a hagyományos kereteken túlmutató munkastílust. Az oktatás és tanulás kiértékelése Aalto Egyetem 2011 15
A Tudásháromszög megvalósítási lehetségei Magyarországon EUA 2009 SIRUS projekt A nyitott és befogadó egyetemek stratégiájának kialakítása (adaptáció) 16
Az Európai Egyetemek Kartája 1. Az egyetemeknek be kell ágyazniuk saját stratégiáikba a hozzáférés fejlesztését és az egész életen át tartó tanulás ügyét célzó koncepciókat. 2. Oktatási/képzési, valamint tanulási lehetségek biztosítása különböz, már nem iskolás korú tanulói csoportok számára. 3. A felntt tanulók visszatérését ösztönz tanulmányi programok fejlesztése. 4. Hatékony tanácsadási és útmutatási szolgáltatások biztosítása. 5. Az elzetes tudás elismerése. 17
Az Európai Egyetemek Kartája 2. 6. Az egész életen át tartó tanulásnak a minség kultúrájába történ integrálása 7. A kutatási, a tanítási és az innovációs tevékenységek közötti viszonyok fejlesztése az egész életen át tartó tanulás szempontjából. 8. Olyan reformok végrehajtása, amelyeknek célja a minden tanuló számára elérhet rugalmas és kreatív környezet biztosítása. 9. A partnerség fejlesztése helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten a vonzó és releváns felsoktatási programok érdekében. 10. Az egész életen át tartó tanulás intézményének mint példaérték intézménynek a képviselete. 18
EUA 2009: SIRUS projekt 19
EUA 2009: SIRUS projekt 20
EUA 2009: SIRUS projekt KRITIKÁK és JAVASLATOK Hosszantartó, beágyazott és kölcsönös elkötelezettségre van szükség ( Tanulás az egyetem falain túl ) Az egyetemek a tudás és a képzett alkalmazottak forrásai Az egyetemen túli kutatás elismerése A tanulók a középpontban 21
EUA 2009: SIRUS projekt JAVASLATOK a stratégiai megvalósításhoz Viták kezdeményezése az intézményi LLL stratégiáról és széleskör konzultációk kialakítása a kollégákkal a konszenzus elérése érdekében! Jó gyakorlatok bemutatása, amelyek támogatják az integrált LLL perspektívát! Indikátorok megfogalmazása és a LLL-el kapcsolatos adatgyjtés kezdeményezése! Annak felismerése, hogy a változáshoz id kell! 22
EUGENE 2009 Tudásháromszög A jöv Európájának kialakítása Innováció A tudásalkotás összehangolása Rendszer Kutatás Oktatás 23
EUGENE 2009 CÉL a befektetések hatásának növelés a három tevékenység esetében: oktatás, kutatás és innováció EU 2020 stratégia HOGYAN? Szinergia kialakítása a kutatás, oktatás és innováció között A köz- és magánszektor szervezetei közötti együttmködéssel Az oktatói minség javítása JAVASLATOK Szisztematikusabb és szervesebb rendszerek kialakítása A rendszerek egymásra való kölcsönhatása Az egyetem missziója: a vállalkozó szellem és az innováció támogatása A pénzügyi támogatások nem megfelelek A meglév struktúrák az innováció gátlói 24
Mi a helyzet most Magyarországon? Magyarországon a kutatás van a fókuszban A felsoktatás irányításának rendszere jellemzen hagyományos Az oktatási szektor nem eléggé nyitott az innovációra Innováció Kutatás Oktatás 25
XII. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI KONFERENCIA A munka és nevelés világa a tudományban BUDAPEST, 2012. NOVEMBER 8-10. A KONFERENCIA HELYSZÍNE: Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2. Q épület A KONFERENCIA HONLAPJA: http://onk2012.elte.hu/
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Kálmán Anikó kalman.a@eik.bme.hu kalmanak@lifelong.hu