ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr
Kvíz az előző előadáshoz 1) Hogyan nevezik a kémiának azt a területét, amely anyagkeverékek összetevőinek elkülönítésével, illetve az összetevők mennyiségi meghatározásával foglalkozik? 2) Hogy nevezik a mikrohullámú berendezések "lelkét", amely a sugárzást generálja? 3) Reakcióelegyeket tartalmazó kémcsöveket olajfürdőbe, illetve mikrohullámú térbe teszünk. Hol kezd el melegedni az egyik, illetve a másik kémcső tartalma? 4) Az alábbi anyagok közül melyik melegszik fel (nagy mértékben) mikrohullámú térben? Etil-alkohol, ciklohexán, benzol, szén-tetraklorid 5) Mi a szárazjég?
Programajánlatok október 19. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr) október 25. 17:00 ELTE Eötvös terem Atomoktól a csillagokig Groma István: Virtuális anyag!?, Valóság? (www.atomcsill.elte.hu) október 26. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Róka András: Észbontó (www.chem.elte.hu/pr) november 8. 17:00 ELTE Eötvös terem Atomoktól a csillagokig Groma István: Virtuális anyag!?, Valóság? (www.atomcsill.elte.hu) november 9. ELTE Harmónia Terem Tudományos Nap (Poszterbemutatók délután) november 15. 17:00 ELTE Eötvös terem Alkímia ma Tarczay György: Kémia a csillagok között Honlapajánlat: http://www.chemonet.hu
2007. október 18. Inzelt György: Ki és miért kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat? Sohár Pál: Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia Látványos kémiai kísérletek (Rohonczy János és Szalay Zsófia)
A 2007. évi kémiai Nobel-díjról InzeltGyörgy egyetemi tanár 2007. október 18.
The Nobel Prize in Chemistry 2007 "for his studies of chemical processes on solid surfaces" Germany Fritz-Haber-Institut der Max-Planck-Gesellschaft Berlin, Germany b. 1936 Photo: Fritz-Haber-Institut Gerhard Ertl
Nobel-díjak felületi kémiáért ( surface science ) és heterogén katalitikus reakciók vizsgálatáért 1912. P. Sabatier szerves vegyületek katalitikus hidrogénezése 1918. F. Haber ammóniaszintézis elemekből 1932. I. Langmuir felületi kémiai kutatásaiért 1956. C.N. Hinshelwood és N.N. Szemjonov reakciómechanizmus 1986. D.R. Herschbach, Y.T. Lee, J.C. Polanyi elemi kémiai reakciók dinamikája és még többen nem kaptak: 1930- Max Volmer (és Erdey-Grúz Tibor) az elektródfolyamatok kinetikája 1935- Polányi Mihály (és Henry Eyring) abszolút reakciósebességi elmélet 2007. Somorjai Gábor?
és még többen nem kaptak: 1930- Max Volmer (és Erdey-Grúz Tibor) az elektródfolyamatok kinetikája 1935- Polányi Mihály (és Henry Eyring) abszolút reakciósebességi elmélet 2007. Somorjai Gábor? 1901- D.I. Mengyelejev ( 1907) 1915- G.N. Lewis aktivitás, Lewis savak Lise Meitner maghasadás (O. Hahn 1944.)
Hidrogénatomok (kis gömbök) platina (111) kristály felületén. Pt atomok a nagy gömbök.
Az ammóniaszintézis reakciómechanizmusa
Az ammóniaszintézis energiadiagramja (Ertl1983)
A Haber Bosch-féleammóniaszintézis részlépéseinek sematikus rajza. Nitrogénatomok fehér körök Hidrogénatomok kék körök
Az 5 8. lépések kinagyítva
Felületi szerkezeti átrendeződés Ok: a felületi feszültség csökkentése
Platinafelület fotoemissziós elektronmikroszkópiás képe álló hullámok káosz idő CO oxidációja platina felületen Sötét részek: CO, világos részek: O 2, felület nagysága: 0,1 mm. Periodikus viselkedés. A felvételek 10 s-onként készültek.
Kémia Nobel-díjatérta rozsdakutatás 2007. október10. 12:19 Gerhard Ertl német kutató kaptaa 2007. évi kémiai Nobel-díjat a felületi rétegek kémiájában elért kutatási eredményeiért jelentettebe szerdán Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az akadémiaindoklásaszerint Ertl felfedezései segítenek megérteni, hogyan fejti ki hatását azautók katalizátora, hogyan működnek az üzemanyagcellák, és miért rozsdásodik a vas. Eza tudományágfontos a vegyipar számára, és segít nekünk megérteni olyan, egymástól különböző folyamatokat, mint hogymiért rozsdásodik a vas, hogyan működnek az üzemanyagcellák és miként fejti ki hatását autónkban a katalizátor áll a SvédKirályi Tudományos Akadémiaközleményében. Az igazoló oklevélen és az aranyérmen kívül minden díj mellé10 millió svéd koronás (közel 1,1 millió eurós) pénzjutalom is jár.
Gerhard Ertl Született 1936. október 10-én Stuttgartban (Németország). 1955-1957 Stuttgarti Műegyetem 1957-1958 Párizsi Egyetem 1958-1959 Müncheni Egyetem 1961 Stuttgarti Egyetem fizikus diploma 1962-1968 Müncheni Műegyetem, 1965. Természettudományi doktor 1967. Habilitáció 1968-1973 Hannoveri Műegyetem Professzor 1973-1986 Müncheni Egyetem Professzor 1986-2004 Max Planck Társaság Fritz Haber Intézete, igazgató 2005- professzor emeritus
Gerhard Ertl Vendégprofesszor 1976-1977, 1981-1982 Kaliforniai Egyetem, Berkeley, U.S.A. 1979. Wisconsin-i Egyetem 11 tudományos akadémia tiszteletbeli tagja vagy tagja, 7 egyetem díszdoktora. Paul H. Emmett-díj, Gauss-érem, Mittasch-érem, Bunsenérem, Liebig-érem, Leibniz-érem, Karl Ziegler-díj
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
2007. október 18. Inzelt György: Ki és miért kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat? Sohár Pál: Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia Látványos kémiai kísérletek (Rohonczy János és Szalay Zsófia)
Kvíz az előző előadáshoz 1) Hogyan nevezik a kémiának azt a területét, amely anyagkeverékek összetevőinek elkülönítésével, illetve az összetevők mennyiségi meghatározásával foglalkozik? elválasztástechnika 2) Hogy nevezik a mikrohullámú berendezések "lelkét", amely a sugárzást generálja? magnetron (klisztron) 3) Reakcióelegyeket tartalmazó kémcsöveket olajfürdőbe, illetve mikrohullámú térbe teszünk. Hol kezd el melegedni az egyik, illetve a másik kémcső tartalma? az első a kémcső falától befele melegszik, a második egyszerre mindenhol 4) Az alábbi anyagok közül melyik melegszik fel (nagy mértékben) mikrohullámú térben? Etil-alkohol, ciklohexán, benzol, szén-tetraklorid etil-alkohol 5) Mi a szárazjég? szilárd CO 2
Rozsda oldása Fe 2 O 3 + 6 H + = 2 Fe 3+ + 3 H 2 O Fe 3+ + 3 SCN - = [Fe(SCN) 3 ] 4 Fe 3+ + 3 [Fe II (CN) 6 ] 4- = Fe 4 [Fe II (CN) 6 ] 3 Fe 3+ + [Fe III (CN) 6 ] 3- = Fe[Fe III (CN) 6 ] Tömény salátromsav hatása [Fe(OH) 2 (H 2 O) 4 ] + + 2 H + = [Fe(H 2 O) 6 ] 3+
Vas oldása Fe + 2HCl = FeCl 2 + H 2 3 Fe 2+ + 2 [Fe III (CN) 6 ] 3- = Fe 3 [Fe III (CN) 6 ] 2 Fe 2+ + 2 SCN - = Fe 2+ + 2 SCN - 2 Fe 2+ + H 2 O 2 + 2 H + = 2 Fe 3+ + 2 H 2 O
Vas(III)-oxalát Fe 2 (C 2 O 4 ) 3 C 2 O 2-4 = 2 CO 2 + 2 e - 2 Fe 3+ + 2 e - = 2 Fe 2+ 3 Fe 2+ + 2 [Fe III (CN) 6 ] 3- = Fe 3 [Fe III (CN) 6 ] 2
Vas(II)-oxalát Fe(C 2 O 4 ) = Fe + 2 CO 2 4 Fe + 3 O 2 = 2 Fe 2 O 3
Mágneses vas-oxid Fe 2+ + 2 Fe 3+ + 8 OH - = Fe 3 O 4 + 4 H 2 O