A demokrácia deficit Habermas emeletes torta dörgedelmei
Van-e szakadék az egyén és a család / közvetlen baráti kör között? A világ leg individualistább kultúrája vagyunk! (Globe és Hofstede)
Van-e szakadék a család - mikroközösség és a civil önszerveződések között? Tömeges a védekező jellegű közöny! Ráadásul a pártokrácia írtja a független helyi önszerveződéseket, ennek nyomán kialakul hazánkban az a helyzet, hogy a pártokrácia létszámában felülmúlja a civil önszerveződések réteget!
Van-e szakadék a civil közbeszédben? A független és a pártokrácia által kontrollált kommunikciós terek teljes mértékben elszigetelődtek egymástól! A civilek között tömeges az alulfinnszírozott élethelyzet. A kommunikáció szervezése a hálózatosodás vagy a hálózatokban való részvétel szinvonala ezért messze a kor szinvonalát alulmúlja.
Van-e szakadék az államigazgatási szereplők és a civilek kommunikációs terei között? Én amikor munkahelyteremtés területen dolgozó államigazgatatási szereplőket hallottam civilekről nyilatkozni, akkor a sok "sültbolond" jelzővel illették a civil szféra képviselőit. Ez a diszciplína véleményem szerint meghatározó az államigazgatás és a pártokrácia és a civilek viszonyában. Nemigen tudok érdemi párbeszédre jó példákat felhozni. A társadalmi tervezés kommunikációja a döntéshozatal felé tele van bizalmatlansággal és diszfunkciókkal! A pártokrácia annyira nem hisz a polgárságintézményben, hogy maga pótolja a független civil véleményformálást. Miben különbözik ez a Népfront gyakorlattól?
Van-e szakadék a politikai döntéshozatal és a közérdek formálásba bekapcsolható tudományos discurzus, sajtó és civil érdekképviseleti szféra között? Már egy Varga Károly kutatás kimutatta, hogy a magyar döntéhozatali kultúra lényege, hogy mellőzi a szakértőket és az érintetteket. A pártokrácia a 70-es évek óta fokozottan újratermeli ezt a nemzeti kulturális sajátosságunkat!
Van-e szakadék a gazdasági szervezetek és a munkavállalók életvilága (családi - mikroközösségi szféra) között? Egy teljes foglalkoztatottságra épülő rendszerből csináltunk egy olyat, amely egyedülállóan kirekesztő, azaz minden második keresőképes embert kívül tart a munkaerőpiacon. Korábban a szocialista cégeknek voltak gesztusai a magánszféra (ezen most értsünk életvilágot) felé, nem beszélve az államról. Ma a cégek és az állam olyan mértékben ignorálja a szociális érzékenység körüli kérdéseket, mintha az az előző kultúra soha sem létezett volna!
Van-e szakadék a gazdasági szereplők és a civil szervezetek között? Nagyjából 8 éven keresztül dolgoztam olyan civil területen, ahol a vállalatok társadalmi felelősségvállalása területtel érintkeztünk. A cégek részvétele például a pártokrácia által kiirtott demokrácia fejlesztő mozgalmak megmentésében nulla. Kirakatjelleggel támogatnak egy-egy jól kommunikálható civil missziót. Tárgyalni sem nagyon lehet civil vezetőként mondjuk a gazdasági oldalról szerveződő civilekkel - civilséggel
Van-e szakadék a gazdasági szféra és a kormány között? Minden normális kultúra védi a hazai gazdaságot és tudomásul veszi, hogy a kisvállalkozások védelme, a diverzifikált de progresszív irány felé haladó rendszer fenntartása teremthet magas foglalkoztatottságot. Nálunk a rendszerváltás utáni gazdaságpolitikák kisvállalkozás ellenesek. A gazdaságpolitika kedvencei, a multik nagyon sok munkahely elvesztéséért felelősek és kevés munkahelyet teremtettek. Mellesleg a gazdasági érdekkéviseletek és a szakszervezetek ráhatása a gazdaságpolitikára szintén harmatgyenge.
Van-e szakadék az önkormányzatok és a kormány szféra között? Az önkormányzati szféra a forrásaihoz képest nagyjából 140-220%-nyi feladatot kapott. Pusztán a túléléshez olymértékben eladósodtak, hogy 120 évre felélték a jövőt a legtöbb helyen. Ebből, hogy fogunk kimászni?
Van-e szakadék a párok és az Európai döntéshozatal között? Azt nyilatkozta az SZDSZ EP képviselője, hogy annyira magára hagyatottan dolgozik, hogy lényegében a kérésére sem indulnak be mandátumképzési folyamatok! Senkinek nem tűnik fel, hogy ez a "képviselő" nevezetű intézmény teljes ignorálását jelenti!