A hőhullámok várható alakulása és a következményes egészségi hatásai

36. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK 2010. NOVEMBER 18-19. A hőhullámok várható alakulása és a következményes egészségi hatásai Páldy Anna 1, Bobvos János 1, Juhász Attila 2, Nagy Csilla 2 1 Országos Környezetegészségügyi Intézet 2 ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, Budapest

A klímaváltozás egészségi hatásai A hőséggel kapcsolatos korábbi hazai ismeretek Az utóbbi évek kapcsolódó vizsgálatai, elemzések A hőség hatása a városi és vidéki lakosságra 2007. évi hőségriasztás tapasztalatai, a hőhullám expozíció kistérségi modellezése A hőségriadós napok és napi halálozás várható alakulása a RegCM modell alapján További feladatok, tervek

A klímaváltozás egészségi hatásai Climate change and human health RISKS AND RESPONSES WHO GENOVA

A hőséggel kapcsolatos korábbi hazai ismeretek s(temp, 7) 0 5 10 15 20 25 s(temp, 2) -5 0 5 5 10 15 20 25 30 TEMP 0 5 10 15 20 25 30 TEMP A napi átlaghőmérséklet ( C) és a napi halálozás (%) kapcsolata 1970-2000, valamint a napi sürgősségi mentőhívások 1998-2004 összefüggése a budapesti adatok alapján, nyári időszakra vonatkoztatva.

50 40 30 20 10 0 Rosszul m e ghatározott tüne te k m iatti hív ások növ e ke dése (% ) -10 S0-4L S0-4L S0-4L S0-4L S1 5- S1 5- S1 5- S1 5- S6 5L S6 5L S6 5L S6 5L SL 0 SL 1 SL 2 SL 3 C % 30 36 11 3,5 27 22 13 3,7 35 28 15 6,9 30 26 12 5,5 C m in % 19 25-0 -8 23 19 8,9-0 31 24 10 2,4 27 23 9,2 2,5 C m ax % 41 48 23 15 30 26 16 7,5 40 33 19 12 33 29 15 8,5 A hőmérséklet 10 o C-os emelkedése növeli az általános rosszullétek miatti hívások számát, a teljes népességre vonatkoztatva mintegy 30%-os növekedést lehetett kimutatni.

A napi hőmérséklet 10 C-os emelkedése szignifikánsan megnöveli a balestek miatti sürgősségi mentőhívások számát, a legnagyobb arányban(24%) a fiatalok csoportjában. % 30 30 20 20 10 10 0 0-10 0-14 15-64 korcsoport 65+ összes -10 törés ficam agyrázkód ódás zúzódás sérülés összes Baleset-típus szerint vizsgálva megállapítható, hogy a hőmérséklet emelkedésével legnagyobb arányban a sérülések gyakorisága változik, az első meleg napon 20%-kal szignifikánsan nő.

A hőség hatása a városi és vidéki lakosságra Az elemezés vizsgálja a hőmérséklet napi összhalálozásra vonatkozó hatását 1996-2004 között Budapesten és Pest megyében, illetve Szegeden és Csongrád megyében. A nem- és korcsoportos (0-64, 65-74, 75-100 év) bontású populációs és halálozási adatbázist értékeltük. A napi halálozási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal bocsátotta rendelkezésre, a pestszentlőrinci, valamint a szegedi napi meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálattól kaptuk. Az összefüggéseket idősor analízissel, általános additív modellek (GAM) segítségével a nyári félévre (ápr.1.-szept. 30.) vizsgáltuk. A modelleket illesztettük a hosszú távú hatásokra, a szezonalitásra és figyelembe vettük a hét napjaitól függő zavaró tényezőket is.

A hőmérsékleti viszonyok jellemzői: 25 C-nál magasabb hőmérsékletű napok száma 40 35 30 25 20 15 10 5 0 14 12 10 8 6 4 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 27 C-nál magasabb hőmérsékletű napok száma TBP TSZ TBP TSZ A 25 C és 27 C feletti átlaghőmérsékletű napok száma néhány évben Budapesten, máskor Szegeden volt magasabb. A vizsgált időszak alatt a 25 C feletti napok száma Budapesten és Szegeden összesen 123, illetve 128 eset, a 27 C feletti napok száma 50, illetve 38 eset. 2 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

A napi átlaghőmérséklet- napi halálozás összefüggése: 0.3 0.4-0.1 0.0 0.1 0.2 BT PT ST CT 15.0 17.5 20.0 22.5 25.0 27.5 30.0 A négy területen a napi átlaghőmérséklet és a napi összhalálozás összefüggésének jelleggörbéi nem különböznek szignifikánsan egymástól, bár Budapest és Pest megye között kis különbség kimutatható.

0.1 0.2 0.3 0.4-0.1 0.0 BTN 15.0 17.5 20.0 22.5 25.0 27.5 30.0 Minden térségben az idősek (75+) csoportjában magasabb a napi halálozás. A nagyvárosokban a 0-64 éves korosztály halálozására nagyobb mértékben hat a hőmérséklet emelkedés, mint a 65-74 éves csoportban. BTF PTN PTF 0.3 0.4-0.1 0.0 0.1 0.2 Budapesten a hőmérséklet hatása a nők és férfiak tekintetében azonos, Pest megyében a férfiak esetében kissé magasabb. Szegeden és Csongrád megyében fordított a helyzet, azonban sehol nem különböznek szignifikánsan. BT64 BT65 BT75 PT64 PT65 PT75 15.0 17.5 20.0 22.5 25.0 27.5 30.0

A napi többlethalálozás jellemzése: 35 30 25 20 15 10 5 0-5 A többlethalálozás százalékos arányai 25 C felett TN TF T64 T65 T75 T BP Pm SZ Csm 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A többlethalálozás megoszlása nem és korcsoport szerint nők férfiak nem > 75 65-74 0-64 kor Az összes többlethalálozás együttesen a négy térségre évente átlagosan 201 eset, területi eloszlása a lakosságszámok arányaihoz hasonló, a férfiaknál kicsit magasabb a nőkhöz képest. Legtöbb haláleset az idősek körében jelentkezett, a 0-64 éves korcsoportban történt többlethalálozás meghaladja a 20%-ot, ami éves szinten több mint 40 esetet jelent.

Összefoglalás: A vizsgált időszak alatt a nyári hőmérsékleti viszonyok az ország középső és déli területén hasonlóan alakultak. A hőmérséklet összhalálozásra gyakorolt hatásában alapvető területi eltéréseket nem találtunk. A többlethalálozásban nemek közötti különbség nem figyelhető meg. A magas hőmérséklet az idősek mellett, a nagyvárosokban a 0-64 éves korcsoportban is jelentős hatás fejt ki. A 25 C feletti napokon a vizsgált térségekben 12-16 %-al növekszik a napi összhalálozás, ez évente átlagosan 200 többlet halálesetet jelent. A lakosság száma és korösszetétele - különösen a Középmagyarországi Régióban - jelentősen változott 1996 és 2004 között.

A 2007. évi hőségriasztás tapasztalatai, a hőhullám expozíció kistérségi modellezése Közép- és Kelet-Európát rekordokat döntő forróságú hőhullám érte el 2007. július 16-25. között, hazánkban ez volt az eddig mért legmelegebb időszak. A napi átlaghőmérséklet több helyen meghaladta a 30 C-ot, július 20-án a hazai rekordot - 41,9 C-ot - Kiskunhalason regisztrálták. A valós idejű adatgyűjtésre alapozott korábbi elemezést kiterjesztettük a hőhullám hatásának regionális, valamint a nagyvárosokban végzett vizsgálataival. Az értékeléshez a Központi Statisztikai Hivatal kistérségi szintű napi halálozási, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat 70 mérőállomásának napi hőmérsékleti adatait használtuk jún.1. és aug. 31. közötti időszakban.

Extrém meleg 2007 júliusában: C R-1 R-2 R-3 R-4 R-5 R-6 R-7 júl. 16. 21,9 26,5 25,6 25,5 22,8 25,3 25,5 júl. 17. 27,1 26,8 26,1 26,5 23,6 26,3 27,0 júl. 18. 28,1 27,7 25,6 27,9 24,6 27,7 27,5 júl. 19. 28,9 29,3 29,6 29,5 21,5 29,0 29,7 júl. 20. 30,2 29,0 27,7 29,9 22,5 28,5 30,1 júl. 21. 30,3 29,7 26,2 30,5 26,2 29,6 29,6 júl. 22. 28,9 27,9 24,2 27,0 24,8 26,3 29,2 júl. 23. 27,4 25,1 21,4 22,9 24,1 27,0 28,8 júl. 24. 26,5 26,1 23,3 20,9 21,9 26,3 26,8 júl. 25. 24,8 22,0 21,0 17,9 21,3 26,6 26,9 > 25 C > 27 C > 30 C Az országos átlaghőmérséklet több napon 25 C felett volt, július 20-án 28,9 C-ot ért el. Három régióban 30 C feletti régiós átlagokat regisztráltak. Az Észak-Magyarországi Régióban (R-5) lényegesen alacsonyabb napi átlaghőmérsékletek alakultak ki.

C A hőhullám alatti többlethalálozás: Többlethalálozás régiónként Többlethalálozás régiónként (%) Hőnérséklet C 28,1 to 28,1 (1) 27,4 to 28,1 (1) 27,3 to 27,4 (1) 25,8 to 27,3 (2) 23,3 to 25,8 (2) Hőmérséklet 28,1 to 28,1 (1) 27,4 to 28,1 (1) 27,3 to 27,4 (1) 25,8 to 27,3 (2) 23,3 to 25,8 (2) Halálozás fő 400 Halálozás % 52 0-64 65-100 összes nők férfiak 0-64 65-100 összes nők férfiak A többlet halálesetek száma az R-7 régióban a legmagasabb (396 eset), az R-5 régióban a legkevesebb (66 eset). A többlethalálozás százalékos értékei 20,3% és 44,5% között változnak, míg a kardiovaszkuláris halálozás növekedése 25,0% és 57,7% közötti érték.

Többlethalálozás a nagyvárosokban (%) Többlethalálozás kerületenként (%) Halálozás % 150 Teljes Kardiov. Halálozás % 78 Teljes Kardiov. Alap halálozás % 0,73 to 0,9 (5) 0,71 to 0,73 (2) 0,64 to 0,71 (6) 0,56 to 0,64 (5) 0,46 to 0,56 (5) A hőhullám alatt néhány városban a teljes halálozás növekedése a kardiovaszkuláris többlethalálozáshoz képest magasabb, egykét városban negatív értékek is előfordultak. A 10 nap alatt a 9 városban 405 többletthalálozási eset történt. Budapesten a teljes többlethalálozási arányok -2,9% és 148,6% között változtak, összességében 267 esetszámmal.

600 500 400 300 200 100 0 6. 1. 6. 6. teljes napi halálozás hőmérséklet C átlag halálozás 6. 11. 6. 16. 6. 21. 6. 26. 7. 1. 7. 6. 7. 11. 7. 16. 7. 21. 7. 26. 7. 31. 8. 5. 8. 10. 8. 15. 8. 20. 8. 25. 8. 30. Anapiországoshalálozás-átlagosan344eset-ahőhullámalatt jelentősen megemelkedett. A maximális 63%-os növekedést július 20-án érte el 547 esetszámmal. A 10 napos hőhullám alatt az országban 1158 többlethalálozás eset történt, ami 36,2% növekedést jelent, ez a nők-férfiak esetében 36,4% és 33,2%. A fiatalabb korosztálynál 20,2%, míg az idősebbek esetében 41,0% növekedés mutatható ki. 30 25 20 15 10 5 0

A valós és real-time gyűjtött halálozási adatok viszonya: 170 140 110 80 50 6. 1. 6. 8. A valós és real-time napi összhalálozás a Kmo-régióban, 2007 jún.1.- aug.31. valós gyűjtött 6. 15. 6. 22. 6. 29. 7. 6. 7. 13. 7. 20. 7. 27. 8. 3. 8. 10. 8. 17. 8. 24. 8. 31. A 2007-ben gyűjtött napi halálozási adatok 90,5%-ban fedik le a hivatalos halálozást, az adatok lefutása - néhány nap kivételével- jól illeszkedik.

A többlethalálozást befolyásoló tényezők: Többlethalálozás (%) jellemzői a régiókban 60 24 25 26 27 28 7 7 % 50 40 1 6 4 3 3 4 1 6 2 2 30 20 5 5 100 200 300 400 halálozás (eset/100 000 fő) 500 hőmérséklet ( C) A régiók esetében tendencia jellegű (nem szignifikáns) összefüggés tapasztalható a többlethalálozás és az alap halálozási arányok között, és szignifikáns (6,0%/ C, p=0,030) a kapcsolat a hőhullám alatti régiós átlaghőmérsékletek esetében.

A többlethalálozás (%) jellege a nagyvárosokban 80 24 26 28 70 SZEG. SZEG. SZEG. 60 DEB. PECS PECS DEB. PECS DEB. 50 MISK. MISK. MISK. % 40 30 20 SZF. KECS. NYI. SZF. SZF. KECS. KECS. NYI. NYI. 10 0 GY. GY. GY. -10 200 240 280 100000 150000 200000 halálozás (eset/100000 fő) hőmérséklet ( C) lakosság (f ő) A vidéki városoknál szintén tendencia jellegű -nem szignifikáns -összefüggések valószínűsíthetők.

A többlethalálozás (%) jellemzői Budapesten 180 160 40000 80000 120000 VIII VIII VIII 140 % 120 100 80 60 40 XVIII 20 0 XXII II XXIII XVI III XXI XIX IV X XIII XII XV XIV XVII XX V VII XI IX VI 200 250 300 alaphalálozás (eset/100000 fő) lakosság (fő) I I XXIII V VI XXII VII II XVI X XII XV XIX XXI IX XX XVII XVIII XIII XIV IV III XI II XII -4 I VI XI XVII XXII XXIII XVI X XIII XV XIV XIX XXI XVIII VII XX V IV -2 SES index 0 IX Budapesten a kiugró értéket mutató VIII. kerületet kihagyva a többlethalálozás és SES index között szignifikáns (-13,8%/1egység, p=0,015) összefüggés mutatható ki.

Összefoglalás: Az extrém hőhullám alatt az egyes régiókban eltérő mértékű - a helyi hőmérséklettel szignifikánsan összefüggő- többlethalálozás történt. Az északi és nyugati régiókban- bár az átlaghőmérséklet általában alacsonyabb - mégis lehetett észlelni jelentős többlethalálozást a hőmérséklet emelkedésekor. A tapasztalatok alapján célszerűnek látszik, szükség szerint a regionális szintű hőségriasztás elrendelése. Az országos adatok alapján a napi halálozás átrendeződését ( harvesting hatás ) nem lehet megerősíteni, a hőhullám alatt történt többlethalálozás valódi halálozási többletet jelent. Az elemzésekből kiderült, hogy a munkaképes korosztály is érintett, elsősorban a nagyvárosokban.

A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése Az elemzésben arra kerestek választ, hogy a 2007. évi extrém hőhullám hatása a földrajzi tájegységek szerint különböző-e. A napi halálozási adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, a napi hőmérsékleti adatokat az European Climate Assessment& Dataset(ECA&D) A hőmérsékleti, társadalmi-gazdasági indikátorok település szintű adataiból populációsúlyozott átlagolással határozták meg a kistérségi faktorokat. A vizsgálatban a kistérségi szintű többlethalálozás térepidemiológiai vizsgálatát a Rapid Inquiry Facility (RIF), a tér-regressziós elemzéseket (halálozás és a hőmérsékleti, társadalmi-gazdasági faktorok között) a WinBUGS szoftver segítségével végezték.

European Climate Assessment & Dataset - rácshálózata Haylock, M. R., N. Hofstra, A. M. G. Klein Tank, E. J. Klok, P. D. Jones, and M. New (2008), A European daily high-resolution gridded data set of surface temperature and precipitation for 1950 2006, J. Geophys. Res., 113, D20119, doi:10.1029/2008jd010201.

Napi átlaghőmérséklet 2010 július 15. Napi átlagh mérséklet (oc) 20-20.5 20.51-21 21.01-21.5 21.51-22 22.01-22.5 22.51-23 23.01-23.5 23.51-24 24.01-24.5 24.51-25 25.01-25.5 25.51-26 26.01-26.5 26.51-27 27.01-27.5 27.51-28 28.01-28.5 28.51-29 29.01-29.5 29.51-30 30.01-30.5 30.501-31 31.01-31.5 31.51-32

A napi standardizált halálozás és a napi átlaghőmérséklet a 2007. évi extrém hőhullám időszaka alatt Standardizált Halálozási Há ányados 2,75 2,5 2,25 2 1,75 1,5 1,25 1 0,75 0,5 0,25 0 32 30 28 26 24 22 20 C SHH Országos napi átlaghőmérséklet

A magyar lakosság általános napi halálozásának országos szinttől való eltérései 2007 júl. 16-24. között 0-100 éves korcsoport 50 éves és idősebb korcsoport Területi-hatás együttható: 0.2086 Területi-hatás együttható: 0.2754

A magyar lakosság általános napi halálozásának összefüggései néhány tényezővel Hőhullám időszakában az átlaghőmérséklet Depriváció Hőhullám időszakában a többlethőmérséklet Belterületi népsűrűség Az idősek aránya a teljes lakosság körében

A hőhullám ideje alatti többlethalálozás és a depriváció közötti összefüggés vizsgálata Nemenként χ 2 Homogenitás P Homogenitás χ 2 Linearitás P Lineritás Férfiak 14.67 0.01 10.23 0 Nők 10.62 0.03 0 0.96 Mindkettő 15.25 0 5.07 0.03

A hőhullám ideje alatti többlethalálozás és a hőhullám ideje alatti átlaghőmérséklet közötti összefüggés vizsgálata Nemenként NEM RÉTEGZETT χ 2 2 Homogenitás P Homogenitás χ Linearitás P Lineritás Férfiak 1.44 0.84 0.23 0.63 Nők 2.13 0.71 0.15 0.7 Mindkettő 2.53 0.64 0.39 0.53 RÉTEGZETT Mindkettő 4.75 0.31 0.21 0.65 Rétegzett: SES

A hőhullám ideje alatti többlethalálozás és a népsűrűség, valamint a többlethőmérséklet vizsgálata NEM RÉTEGZETT 2 Homogenitás P Homogenitás 2 Linearitás P Lineritás Mindkettő 5.41 0.49 0.09 0.76 RÉTEGZETT Mindkettő 5.59 0.43 1.21 0.27 Többlethőmérsékleti terhelés π 2 Homogenitás P Homogenitás π 2 Linearitás P Lineritás Mindkettő 11.22 0.03 0.45 0.5 Népsűrűség Rétegzett: SES, Népsűrűsé

A napi halálozás és a SES, hőmérséklet/hőterhelés, népsűrűség és az idősek aránya közötti térregressziós elemzés 0-100 éves korcsoport O i log(λ ~ Poisson(λ i ) E i i = log(ei ) + a + i ) β i X i + S i + H i 50 feletti korcsoport node mean sd MC error 2.5% median 97.5% SES 0.9778 0.02902 4.702E-4 0.9225 0.9776 1.037 Hőmérséklet 1.008 0.005092 1.276E-4 0.9987 1.008 1.019 Népsűrűség 1.019 0.08226 0.001483 0.8621 1.018 1.186 Idősek aránya 1.004 0.01388 2.083E-4 0.9772 1.004 1.031 node mean sd MC error 2.5% median 97.5% SES 0.9844 0.0291 4.988E-4 0.9287 0.9838 1.044 Hőterhelés 1.024 0.0166 2.555E-4 0.9919 1.024 1.057 Népsűrűség 1.014 0.08052 0.001266 0.8597 1.013 1.18 Idősek aránya 1.005 0.01331 1.649E-4 0.9789 1.004 1.031 node mean sd MC error 2.5% median 97.5% SES 0.9787 0.03033 5.348E-4 0.9204 0.9783 1.039 Hőmérséklet 1.005 0.005111 1.282E-4 0.9954 1.005 1.016 Népsűrűség 1.027 0.08517 0.001755 0.8631 1.025 1.202 Idősek aránya 1.003 0.01442 2.017E-4 0.9751 1.003 1.032 node mean sd MC error 2.5% median 97.5% SES 0.985 0.03055 6.144E-4 0.9271 0.9845 1.045 Hőterhelés 1.017 0.01736 3.393E-4 0.9841 1.017 1.051 Népsűrűség 1.02 0.0848 0.001362 0.8632 1.019 1.194 Idősek aránya 1.004 0.0144 2.025E-4 0.9759 1.004 1.032

Összefoglalás: A 2007. évi hőhullám- a hőmérséklet területi különbségei ellenére- hazánk egész területén jelentős valódi halálozási többletet okozott. A hőhullám idején a többlethalálozás relatív kockázatának területi eloszlásában kistérségi szinten lényeges különbségek nem mutatkoztak. A tíz napos hőhullám az ország egész területén közel egyenletesen növelte a többlethalálozás kockázatát, egyes feltételezett kockázati indikátorok területi elrendeződése és a többlethalálozás között szignifikáns összefüggés nem mutatható ki.

A hőségriadós napok és napi halálozás várható alakulása a RegCM modell alapján A vizsgálat célja, hogy az ismert napi halálozáshőmérséklet összefüggések felhasználásával megbecsüljék a klímaváltozás napi halálozásra gyakorolt várható hatásait. A RegCM modell alapján elemezték a hőségriadós napok (T közép >25 C) megyei szintű gyakoriságát és eloszlását a referencia és a 2021-2050 és 2071-2100 közötti időszakokra. A várható hőségriadós napok száma és a korábbi eredmények alapján modellezett többlethalálozás elemzése lehetővé tette a klímaváltozás terhére róható növekvő többlethalálozás megyei predikcióját.

A hőségriadós napok a RegCM modell alapján: A hőségriadós napok száma a 2021-2050 közötti időszakban 29-78%-os növekedést mutat.

A hőségriadós napok száma a 2071-2100 közötti időszakban 240-570%-os növekedést mutat.

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 A >25 C napok éves esetszámai a RegCM modell alapján 71-100 21-50 61-90 A referencia időszakban és a jövőben is Csongrád megyében összesíthető a legtöbb hőségriadós nap, míg a legkevesebb napszámok Nógrád megyében mutathatók ki éves szinten.

450 Hőségriadós napok Csongrád megyében 438 450 Hőségriadós napok Nógrád megyében 300 150 0 321 284 216 140 159 74 84 9384 8 32 7 2 88 300 150 0 0 172 123 96 2439 35 58 1020 5 7 0 0 21 máj jún júl aug szept máj jún júl aug szept 61-90 21-50 71-100 61-90 21-50 71-100 1200 800 400 0 Hőségriadós napok intenzitás szerinti eloszlása Csongrád megyében 1205 956 739 475 551 351 348 230 236 368 133 167 107 246 161 74 39 68 35 92 46 30 12 2 20 0 0 9 0 2 >25 >26 >27 >28 >29 >30 >31 >32 >33 >34 1200 800 400 0 Hőségriadós napok intenzitás szerint eloszlása Nógrád megyében 432 289 114 165 64 65 35 87 51 28 13 29 9 14 6 4 0 0 3 1 7 1 0 0 00 00 0 0 >25 >26 >27 >28 >29 >30 >31 >32 >33 >34 61-90 21-50 71-100 61-90 21-50 71-100

A napi halálozás modellezése: A napi halálozási görbe 25 C feletti szakaszának linearizálásával a dózis-hatás függvény számszerűsíthetővé tehető.

BP PM SZ CM Combined 4.34523 14.3187 mort% 100 80 60 40 20 0 A modellezett napi halálozás (%/ C) 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 V +95% V V -95% V +95% V V-95% BP 0,0949 0,0821 0,0693 PM 0,0783 0,0607 0,0431 SZ 0,1441 0,0985 0,0529 CM 0,1161 0,0835 0,0509 Fxed 0,0856 0,0765 0,0670 Random 0,0910 0,0767 0,0623 A négy részletesen elemzett térség linearizált jelleggörbéinek meredekségeit felhasználva, metaanalízissel egy átlagos dózis-hatás értéket kapunk a 25 C feletti hőmérsékletek tekintetében.

A klímaváltozás okozta többlethalálozás modellezése: D I n D n n n *I ~ az n-ik hőségriadós nap egy megyében ~ n D temp(d *I n *V ~ n n ) 25 C ( C) a (D n )nap többlethalálozása (%) *V ~ többlethalálozás egy megyében (%) A klímaváltozás okozta többlethalálozást a hőségriadós napok gyakoriságának és intezitásának növekedése váltja ki. Egy-egy hőségriadós nap hatását, amelyet a hűvösebb napok átlaghalálozásához hasonlítunk, megyei szinten összesíteni lehet.

7,0 A hőségriadós napok okozta többlethalálozás (%) 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 71-100 21-50 61-90 A 30-éves periódusokra összesített relatív többlethalálozás változás a napi átlaghőmérséklet eloszlásai szerint hasonló mértékben növekednek.

1400 A klímaváltozás okozta többlethalálozás növekedés (%) 1200 1000 800 600 400 200 0 71-100 21-50 A klímaváltozás okozta többlethalálozás növekedés a 2021-2050 időszakra általában kétszeresére emelkedik, míg a 2071-2100 közötti évekre 6-11-szeres növekedés várható a számítások alapján.

A klímaváltozás okozta többlethalálozás növekedés(%): A klímaváltozás okozta többlethalálozás növekedés a 2021-2050 időszakban hazánk északkeleti- míg a 2071-2100 közötti évekre már az északnyugati területeket is- érinti a legjobban.

A hőségriadós napok okozta többlethalálozás (fő) 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 71-100 21-50 61-90 Az 1992-2004 közötti sérülékenység és a jelenlegi halálozási adatok (2007) alapján becsült többlethalálozási esetszámok jól érzékeltetik a várható klímaváltozás napi halálozásra gyakorolt megyei szintű hatásait.

A klímaváltozás okozta többlethalálozás (fő): 50000 40000 30000 20000 Országos többlethalálozás (fő) V+95% V V-95% 48920 41233 33492 10000 0 7656 6453 5242 2021-2050 2071-2100 A többlethalálozási esetszámok nagyobb emelkedése leginkább az ország déli részét és Budapestet érinti, és jelentősen emelkedhet az évszázad vége felé.

Összefoglalás: A RegCM modell a hőségriadós napok gyakoriságainak és intenzitásainak növekedését prognosztizálják minden megyében. A hőségriadós napok relatív növekedése az északi és nyugati megyékben intenzívebbé válhat. A hőségriadós napok relatív növekedésével arányosnak tekinthető az általuk okozott többlethalálozás növekedés. Az 1992-2004 közötti sérülékenység alapján számított Az 1992-2004 közötti sérülékenység alapján számított többlethalálozási esetszámok modellezése a klímamodell 30 éves periódusaiban lehetőséget ad az elkerülhető halálozást csökkentő intézkedések továbbfejlesztéséhez.

További feladatok, tervek Eredmények publikálása Komplex hőség indikátorok tesztelése a többlethalálozással kapcsolatban A halálozási modell finomítása, validálása Kockázati tényezők további keresése, sérülékenységet meghatározó tényezők vizsgálata

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az elemzések az MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport (2006TKI246) támogatásával készültek.