A világ természet- és társadalomföldrajza II. 7. témakör Japán előadás diái + kiegészítés
Statistical Handbook of Japan 2011 by Statistics Bureau, Japan
Japán demográfiai folyamatai A népességszám alakulása demográfiai trendek Japán lakosságszáma 126,9 millió fő, Földünk 10. legnépesebb országa; Demográfiai folyamatai a fejlett nyugati országokéra jellemzőek; Természetes fogyás: -0,16% (7,9 születés 1000 lakosra); Elöregedő lakosság o a 15 év alattiak aránya 13,1%; o a 65 év felettiek aránya 26,6%; o születéskor várható élettartam 84,7 év. A külső migráció nem túl jelentős; Karakteres belső migráció egyenlőtlen népességeloszlás;
Japán a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: A GDP összvolumenét tekintve 4. a világon az USA, Kína és India után. A GDP/fő érték 37.400 $ de gyengélkedik; A világ legjobban eladósodott országa: a GDP 230%-át teszi ki az adósság. GDP Foglalkoztatás 1,2 2,9 24,5 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 26,2 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások 74,3 70,9
Japán GDP-növekedésének üteme 1961-2015 között http://data.worldbank.org/
Japán a világgazdaság egyik pólusa A gazdasági fejlődés japán útja: Nagyszabású, átgondolt állami gazdasági tervezés, melynek szakaszai: saját szűkös természeti erőforrások kihasználása (1949-1956); infrastruktúra kiépítése (1956-1963); településhálózat központjainak fejlesztése (1964-1972); urbanizáció káros következményeinek felszámolása (1973-1978); integrált életterek kialakítása (1979-1984); multipoláris térszerkezet tervszerű kiépítése (1985-1990); majd technopolisz program (pl. Cukuba, Kanszai Bunka). DE: mindennek hátterében ott volt 1868-as Meidzsi-restauráció.
A legnagyobb nettó agrárimportőr országok (2012) 1. Kína 2. Japán 3. Egyesült Királyság 4. Németország 5. Dél-Korea 6. Szaúd-Arábia 7. Oroszország 8. USA 9. Egyesült Arab Emírségek 10. Egyiptom 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 milliárd USD Forrás: FAOSTAT
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb mennyiségben villamos energiát termelő országok típus szerint Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
Japán villamos-energia termelésének alakulása 2000-2013 között Forrás: International Energy Agency
Japán importjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/explore/stacked/import/jpn/all/show/1995.2014.2/
Japán exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/explore/stacked/export/jpn/all/show/1995.2014.2/
Japán importjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/explore/tree_map/import/jpn/all/show/2014/
Japán exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/explore/tree_map/export/jpn/all/show/2014/
Japán helye a világgazdaságban Ország A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute
Japán helye a világgazdaságban A vezető autógyártók 2014-ben Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, % 1; Kína 23 722 890 7,3% 2; USA 11 660 699 5,4% 3; Japán 9 774 665 1,5% 4; Németország 5 907 548 3,3% 5; Dél-Korea 4 524 932 0,1% 6; India 3 840 160-1,5% 7; Mexikó 3 365 306 10,2% 8; Brazília 3 146 118-15,3% 9; Spanyolország 2 402 978 11,1% 10; Kanada 2 393 890 0,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
Japán helye a világgazdaságban Vezető autógyártó cégek 2012-ben, és termelésük régiók szerinti megoszlása 2010-ben Cég Gyártott gépjárművek száma Európa Ázsia Észak-Am. Dél-Am. Afrika Auszt. Toyota 10 104 424 5 73 16 2 1 1 GM 9 285 425 17 39 27 16 0 1 Volkswagen 9 254 742 57 23 0 18 2 0 Hyundai 7 126 413 9 83 8 0 0 0 Ford 5 595 483 31 10 40 17 1 1 Nissan 4 889 379 13 60 13 13 1 0 Honda 4 110 857 4 57 34 5 0 0 PSA 2 911 764 68 24 0 8 0 0 Suzuki 2 893 602 6 94 0 0 0 0 Renault 2 676 226 74 12 0 12 2 0 Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 95 462 867 Guangzhou 48 548 430 Toronto 34 912 456 Beijing 81 929 689 Madrid, Barajas 45 175 501 London-Gatwick 34 222 405 London, Heathrow 70 038 857 Istanbul 44 992 420 Delhi 34 211 608 Tokyo International 67 788 722 Shanghai-Pudong 44 880 164 New York-Newark 33 993 962 Chicago, O Hare 67 091 391 San Francisco 44 431 894 Shanghai-Hongqiao 33 828 726 Los Angeles 63 687 544 Las Vegas 41 666 527 Seattle-Tacoma 33 219 723 Paris, Charles de Gaulle 61 611 934 Charlotte 41 226 035 Minneapolis-St. Paul 33 125 768 Dallas-Fort Worth 58 591 842 Phoenix 40 452 009 Tokyo Narita 32 874 530 Jakarta 57 730 732 Houston 40 022 736 Sao Paulo 32 477 646 Dubai 57 684 550 Kuala Lumpur 39 887 866 Detroit 32 205 358 Frankfurt 57 520 001 Miami 39 467 444 Manila 31 878 935 Hong Kong 56 064 248 Seoul-Incheon 39 154 375 Chengdu 31 599 353 Denver 53 156 278 München 38 360 604 Philadelphia 30 228 596 Bangkok 53 002 328 Sydney 37 342 798 Mumbai 30 038 696 Singapore 51 181 804 Roma, Fiumicino 36 980 161 Shenzhen 29 569 725 Amsterdam 51 035 590 Orlando 35 214 430 Melbourne 29 431 084 New York, JFK 49 293 587 Barcelona 35 131 771
kiegészítés Japán Japán története: Hosszú múltra tekint vissza, a VIII. században egyesültek a korábban szétszabdalt kisebb királyságok, melyeket ettől kezdve a császár irányított; A XV-XVI. században meggyengült a központi hatalom; A XVIII. századtól kezdve bezárkózás; 1868-tól nyitás a Meidzsi-restaurációval Japán polgári átalakulása; A XX. század elején külpolitikai szerepe erősödött területi expanzió; A II. világháborúban súlyos vereséget szenvedett; Gyors újjáépítés után dinamikus gazdasági növekedés a világgazdaság egyik pólusává vált; Az 1990-es évektől pénzügyi válság, eladósodás, 2011. márciusában földrengés.
kiegészítés Japán Az urbanizáció folyamata: A városodás folyamatát a XX. században adminisztratív döntésekkel segítették elő; 1920-ban még csak 2 milliós városa volt Japánnak, jelenleg már 12; A legtöbb nagyváros Tokiótól Kyūshū északi pereméig húzódó sávban van. Itt él Japán népességének ¾-e. - Keihin: Tokió (8.500), Yokohama (3.600), Kawasaki (1.300), valamint Chiba (930) kikötőváros; - Chukyo: Nagoya (2.200); - Hanshin: Oszaka (2.600), Kōbe (1.500); Kyōto (1.500) e három mentén van kialakulóban a Tokaido megalopolisz; - Emellett Kita-kyushu (990), Fukuoka (1.400), Hiroshima (1.200), Saitama (1.200) Dél-Honshūn, Sendai (1.000) Észak-Honshūn, Sapporo (1.900) Hokkaidōn.
kiegészítés Japán gazdasága Japán mezőgazdasága: a terület 13%-a áll művelés alatt; intenzív mg, a területek fele öntözött, műtrágyahasználat, gépesítés; 1960-ban 75%-ban volt önellátó, ma már csak 40%-ban; mezőgazdasági üzemtípusok: sengio farm (23%), kengio farm (77%); növénytermesztésé a főszerep 83% szántó, 10% rét, legelő, 7% egyéb; a szántó 2/3-án rizst vetnek, valamint gabona, zöldségfélék, gyümölcsök; északon burgonya, cukorrépa, délen batáta, szójabab, cukornád, dohány, tea; az állattenyésztés az utóbbi időben még inkább visszaszorult; halászat 4,5-5 millió tonnával a világelsők között van, mégis csak a halszükséglet felét tudja biztosítani (túlhalászat, környezetszennyezés); rákés kagylóhalászat; bálna-halászat; igazgyöngy-termelés.
kiegészítés Japán gazdasága Japán ipara: Az ipar a Meidzsi-restaurációval kezdett kiépülni, először textil- és élelmiszeripar, majd vegyipar, kohászat és gépgyártás; Energia-igényét több mint 80%-ban importból szerzi be. Kőolaj 49%, szén 20%, földgáz 14%, atomenergia 11%, (!) vízenergia 3%, egyéb 3%; A villamosenergia-termelés 85,9%-ban hőerőművekből, 8,1%-ban vízerőművekből, atomerőművekből kb. 17% származott (FUKUSHIMA); Japán a világ 2. nyersvas- és acéltermelője; Az autó- és hajógyártás a világ élvonalában van (3., illetve 2. helyezett); A nagy hozzáadott értéket képviselő műszer- és gépipar az ipar legfontosabb eleme; elektronika, elektrotechnika, robotipar világszínvonalú; Import nyersanyagból dolgozik a vegyipar, a papíripar (3.), az építőipar (GDP 10%-a) azonban saját erőforrásokból.
kiegészítés Japán ipara Japán ipara: Az ipar tengelye a Csendes-óceán partvidékének jó kikötőhelyei mentén Honshū déli részén. Sűrűsödési pontjai: - Keihin iparvidék: kohászati üzemek, kőolajfinomítók, petrolkémiai ipar, hajógyártás; a parttól távolabb gépkocsigyártás, elektronika telepedett meg, illetve szolgáltatási funkciók koncentrálódása; - Chukyo-iparvidék: Nagoya gazdaságirányítási és szolgáltatási központ, kohászat, gépgyártás (Toyota), textil-, vegy- és kerámiaipar; - Hanshin-körzet: kohászat, petrolkémia, gépgyártás, elektronika, könnyűipar. Idegenforgalom Nara és Kyotō. Egyre inkább csökken az ipar koncentrációja Tokai-sáv Keihin és Chukyo között; beltengeri-iparvidék, valamint Sapporo, Sendai, Hitachi.