TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI 1. A tantárgy kódja: 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG 3. A tantárgy neve (angolul): European Community Law 4. A tanóra száma:48/0 5. Kreditérték: 5 6. A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: Őszi félév, 2012/2013 Szerda: 13h10-16h10 E I. ea. 7. Az oktatás nyelve: magyar 8. Előtanulmányi kötelezettségek: Az európai integráció története 9. A tantárgy típusa: kötelező 10. A tantárgyfelelős tanszék/intézet neve: Nemzetközi Tanulmányok Intézet 11. A tantárgyfelelős neve: Kaponyi Erzsébet egyet. tanár Nemzetközi Tanulmányok Intézete C 523 Tel: 482-7247 e-mail: e.kaponyi@uni-corvinus.hu 12. A tantárgy szakmai tartalma: e tárgy keretein belül a hallgatók megismerhetik az EU jogának fő jellemzőit, az EU jogforrásait, az intézményeket, továbbá a jogalkotási hatáskörök megoszlásának, a döntéshozatali mechanizmusoknak a fő kérdéseit. Részletesen ismerteti a tárgy az egymásra épülő ún. alapszerződések a Római Szerződés, az Egységes Európai Okmány, a Maastrichti Szerződés, az Amszterdami Szerződés, a Nizzai Szerződés, a hatályba sosem lépett, de így is jelentős Alkotmányos Szerződés valamint a jelenleg hatályos Lisszaboni Szerződés fő rendelkezéseit. Az EU anyagi jogán belül, szó lesz a négy alapvető szabadságjog áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad áramlásának - érvényesüléséről, az azokhoz kapcsolódó bírósági döntésekről, valamint az EU bővítésének jogi folyamatáról is. 13. Évközi tanulmányi követelmények: Egy félévi dolgozat írása az addig elhangzott anyagrészekből. (Tanulmányi ösztöndíjjal külföldön tanuló diákokra ez nem vonatkozik.) A dolgozat sikeres megírása előfeltétele az év végi vizsgára bocsátásnak. Ennek értékelése: megfelelt, illetve nem megfelelt lesz. 1
14. Vizsgakövetelmény: Az év végi írásbeli vizsga egy 7 kérdésből áll, amelynek eredményei írásbelivel javíthatók. A kérdések között 5 rövidebben megválaszolható 2-2 pontos, és 2 részletesebben kifejtendő 5-5 pontos kérdés lesz. A kérdések rövid megválaszolására 40 percük lesz! A dolgozatban szereplő 7 kérdés, 90 előre megadott kérdésből lesz összeállítva több variációban. Az év végi vizsgakérdések listája novemberben, a www.diplomacia.hu URL szám alatt lesz elérhető. 15. Az értékelés módszere: A fent ismertetett teszt értékelése az alábbiak szerint történik: Egy kérdésre: 0 vagy 1 vagy 2 pont kapható. A maximális pontszám: 20 pont 0-11 pont elégtelen 12-13-14 pont elégséges 15-16-17 pont közepes 18-19 pont jó 20 pont jeles 16. Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Kaponyi Erzsébet: Európai közösségi jog (kijelölt fejezetei) Aula, egyetemi tankönyv, 2006 Ajánlott irodalom: Osztovits András (szerk.): Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló szerződések magyarázata, Complex Kiadó, 2011 Király Miklós (szerk): Az Európai Unió gazdasági joga, ELTE, 2010.; Várnay Ernő Papp Mónika: Az Európai Unió joga, Complex Kiadó, 2010. Karoliny-Komanovics-Mohay-Pánovics-Szalayné: Az Európai Unió joga, Dialog Campus, 2009 Hasznos linkek: EUR-LEX: http://www.europa.eu.int/eur-lex PRE-LEX: http://www.europa.eu.int/pre-lex http://www.euroguide.org www.europa.eu.int www.europa.eu.int/europedirect http://europa.eu.int/comm/enlargement/hungary/index.htm www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/s60000.htm europa.eu.int/comm/tfan/index_hu.html Lisszaboni Szerződés: http://www.consilium.europa.eu/showpage.aspx?id=1296&lang=hu 17. A tantárgy oktatói: Kaponyi Erzsébet egyet. tanár 2
II. A TANTÁRGY PROGRAMJA (A TARTALMAK ÉS A KÖVETELMÉNYEK RÉSZLETEZÉSE) 18. A tantárgy tananyagának leírása: 1. Az EU jogának jellemzői és jogforrásai A közösségi jog, mint egy önálló, sajátos jogrendszer. Az EU jog időbeli, területi és személyi hatálya. Az EU jogának elsődlegessége (primátusa) a nemzeti joggal és a nemzetközi joggal szemben. A Lisszaboni Szerződés 17. sz. Nyilatkozata az uniós jog elsőbbségéről. Az EU jog közvetlen és közvetett hatálya, illetve, közvetlen alkalmazhatósága. (6/64. sz. Costa v. ENEL, 11/70. sz. Internationale Handelsgesellschaft, 106/77. sz. Simmenthal ügy) Az EU jogának közvetlen (26/62 Van Gend en Loos ügy, 41/74 Van Duyn ügy, C-14/78 Tullio Ratti ügy, C-14/83 Von Colson ügy, C-152/84 Marshall ügy, C-91/92 Faccini Dori ügy, C-14/83 Von Colson ügy, C-106/89. Marleasing ügy, C-105/03 Pupino ügy). A közösségi hűség elve. Jogforrások a Római Szerződéstől napjainkig: az elsődleges és a származtatott jogforrások. Az elsődleges jogforrások: az alapszerződések, Római Szerződést illetve a Maastrichti és Nizzai Szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződés (Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata) a csatlakozási szerződések, - a szerződések elsőbbsége és felülvizsgálata - fontosabb módosítások. A másodlagos/standard jogforrások: rendelet, irányelv, határozat, az ajánlás és a vélemény és a nem standard jogforrások (az EU belső szervezeti döntései; az ún. programok, közlések, fehér és zöld könyvek.) 2. Az EU egyéb jogforrásai: és a nemzetközi szerződések, az általános jogelvek, az emberi jogok védelme A nemzetközi szerződések a közösségi jogban. A nemzetközi szerződések megkötésének rendje a Lisszaboni Szerződés szerint. Az általános jogelvek jellemzői: az egyenlőség, szolidaritás, jogbiztonság, jogos elvárás, arányosság stb. jelentősége, a Luxemburgi Bíróság esetjoga. (C-20/71 Sabbatini ügy, C-21/74 Airola v. Bizottság ügy, C-17/74 Transocean Marine Paint Association v. Bizottság ügy, C-130/75 Prais v. Tanács ügy, C-114/76 Skimmed- Milk Powder ügy, C-112/77 August Töpfer & Co. GmbH v. Bizottság ügy és C- 101/08 Audiolux SA ügy stb.) A diszkrimináció tilalmának közösségi szabályozása. 2000/43 faji (Racial) és 2000/78 foglalkoztatási (Employment) irányelvek fő rendelkezései. (C-43/75 Defrenne ügy, C-222/84 Johnston ügy, C-221/89 Factortame ügy, C-415/93 Bosman ügy, C- 141/04 Mangold ügy, C-555/07 Kücükdeveci v Swedex Gmbh & Co ügy.) Az emberi jogok jelentősége: joggyakorlat, külkapcsolatok. Az emberi jogok védelme és az Európai Bíróság joggyakorlata. (C-29/69 Stauder-ügy, C-11/70 Internationale Handelsgesellschaft ügy, C- 4/73 Nold-ügy, C-36/75 Rutili-ügy, C- 44/79 Hauer-ügy, C -12/86 Demirel-ügy, C- 374/87 Orkem-ügy, C- 5/88 Wachauf-ügy, C-112/00. Schmidberger-ügy, C-328/04 Vajnai-ügy). 3
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (2000 és 2007) előzményei és a kapcsolódó jegyzőkönyvek és nyilatkozatok. A Lisszaboni Szerződés 1. Nyilatkozata az Európai Unió Alapjogi Chartájáról, 30. sz. Jegyzőkönyv az Európai Unió Alapjogi Chartájának Lengyelországra és az Egyesült Királyságra történő alkalmazásáról. A Luxemburgi Bíróság (ECJ) és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság (ECtHR) közötti kapcsolat, az EU csatlakozása az ECHR-hez. (Az Európai Unióról szóló Szerződés 6. cikke és LSZ 8. sz. Jegyzőkönyve) a folyamatban levő tárgyalások eredményei. 3. A Luxemburgi Bíróság eljárásai, közösségi jog végrehajtása, A tagállamok kötelességei és jogai - az EU intézményeinek jogai és kötelességei. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegéseinek típusai - az ún. kikényszerítési eljárás (258.cikk.). Az eljárás célja, jogalapja; a kereset megindítására jogosultak köre; jogkövetkezmények. A tagállamok kártérítési felelőssége a jogharmonizáció elmulasztásáért. (Francovich elv). (C-68/79 Justügy, C-199/82 San Giorgio ügy, C-6/90 és C-9/90 Frankovich és Bonifaci egyesített ügyek, C-46/93 és 48/93 Brasserie du Pecheur és Factortame egyesített ügyek, C-147/01 Weber s Wine World ügy, C-224/01 Köbler-ügy,) A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete. A tagállami bíróságok és az Európai Közösségek Bírósága közötti együttműködés: az ún. előzetes döntéshozatali eljárás (234. cikk) előfeltételei, hatása a közösségi jog fejlődésére. Az eljárás célja, jogalapja; a kereset megindítására jogosultak köre; jogkövetkezmények. (C-14/64 Da Costa ügy, C-283/81 CILFIT-ügy, C-314/85 Foto Frost ügy, C-54/96 Dorsch Consult ügy, C-99/00 Lyckeskog-ügy, C-210/06. Cartesio-ügy). A semmisségi és a mulasztási eljárás. A Közösség felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért, a Közösség felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért, illetve a nemzetközi szerződések, ex-ante vizsgálata az Európai Közösségek Bírósága által. 4. A jogalkotási hatáskörök megoszlása az EU és a tagállamok között, a közösségi jogalkotás Hatásköri szabályok a Lisszaboni Szerződés értelmében Hatáskör megosztási elvek és szabályok, a hatáskörök fajtái. A szubszidiaritás és az arányosság elve a közösségi jogban. Az döntés szükségességének és arányosságának követelménye. (SEA, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Jegyzőkönyve, Lisszaboni Szerződés 30. sz. Jegyzőkönyve a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról). Az ún. "acquis communautaire" (Közösségi vívmányok). A bűnügyi együttműködés területei. A Luxemburgi Bíróság közvetlen hatása a tagállamok büntető bíráskodásra. ( C-187/01 Gözütok és Brügge ügy, C-387/02 Berlusconi ügy, C-391/02 Adelchi és C-403/02 Dell Utri és társai egyesített ügyek, C-469/03 Miraglia-ügy, C-436/04 Van Esbroeck ügy, C-467/04Gasparini és társai ügy, C-150/05 Van Straaten ügy, C-367/05 Kraaijenbrink-ügy, C-297/07 Bourquain- ügy.) 4
A döntéshozatali eljárások kialakulása a Római Szerződéstől a Lisszaboni Szerződésig. A kooperációs eljárás és az egyetértési eljárás. Az együttdöntési eljárás. Hozzájárulási eljárás. Jogforrások és döntéshozatali mechanizmusok az EU a kül- és biztonságpolitikai valamint a bűnügyi területen folytatott rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés kérdéseiben. A rendes jogalkotási eljárás és a különleges jogalkotási eljárások a Lisszaboni Szerződésben. 5. A Római Szerződés I. Az eredeti szerződések: (ESZAK, EGK, EURATOM (az alapszerződések felépítése: preambulum, bevezető rendelkezések, intézményes szabályok, anyagi szabályok, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok, záró rendelkezések). A Római Szerződés alapelvei és célkitűzései. (3. cikk) A közösségi intézmények: a Közgyűlés, a Tanács, a Bizottság és a Bíróság. A közös piac megvalósításának fő szakaszai, az áruk szabad mozgása, vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma, a diszkriminatív adózás tilalma, a mennyiségi korlátozások és velük azonos hatású intézkedések tilalma, a megengedett korlátozások, a szabályozás fő területei. A mentességek, és a Luxemburgi Bíróság kapcsolódó joggyakorlata. (57/65. Lütticke-ügy, C- 8/74 Dassonville ügy, C- 120/78 Cassis de Dijon, 170/78 Bizottság kontra Egyesült Királyság ügy, 34/79 Henn and Darby ügy, 112/84 Humblot-ügy, illetve a későbbi döntések C-2/90 Bizottság kontra Belgium ügy, C-276/90 és C-268/91 Keck & Mithouard ügyek, C-368/95 Familiapress-ügy, C-110/05 Bizottság kontra Olaszország ügy, C-290/05 Nádasdi-ügy stb.) A kényszerítő követelmények fogalma és alkalmazási köre. A szolgáltatások szabad áramlása, a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadsága, a tagállami korlátozások feltételei. (C-33/74 van Binsbergen ügy, C-384/93 Alpine Investments ügy, C-55/94 Gebhard-ügy) Jelenlegi helyzet: 2006/123/EK irányelv a belső piaci szolgáltatásokról. 6. A Római Szerződés II. A munkaerő (személyek) szabad áramlása. A munkavállaló fogalma, és jogai.(c- 53/81 Levin-ügy, C-139/85 Kempf-ügy, C-66/85 Lawrie-Blum ügy, C-344/87 Bettray-ügy, C-379/87 Groener-ügy). A Tanács 64/221/EGK irányelve a külföldiek mozgására és tartózkodására vonatkozó, a közérdek, közbiztonság vagy közegészség által indokolt különleges intézkedések összehangolásáról, a Tanács 2004/38/EK irányelve a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, illetve a 1612/68/EGK rendelet módosításáról. Kivételek a személyek szabad mozgása alól: C-41/74 Van Duyn ügy, C-48/75 Royer-ügy, C-118/75. Watson & Belmann ügy, C-149/79 Bizottság kontra Belgium ügy, illetve a későbbi döntések: C-473/93 Bizottság kontra Luxemburg ügy, C-115-116/96 Adoui és Cornuaille ügy, C-413/99 Baumbast-ügy, C-33/07 Jipa-ügy, C-34/09 Zambrano-ügy.) Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve. A letelepedés szabadsága. Az egyéni vállalkozók helyzete, az ún. Vlassopoulou elv (C-81/87 Daily-Mail ügy, C-340/89 Jean Reyners ügy, illetve a későbbi esetek C-55/94 Gebhard ügy, C-212/97 Centros ügy, C-167/01 Inspire Art ügy, C-167/01Kamer van 5
Koophandel ügy.) A diplomák, bizonyítványok és szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó irányelvek. A diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése; az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unió más tagállamában (C-55/94 Gebhardt ügy, C-309/99 Wouters ügy, C-506/04 Wilson ügy, C-359/09 Ebert ügy). A tőke szabad áramlása, a tagállamok közötti akadályok fokozatos lebontása, a diszkriminációmentes tőkepiaci szabályozás megteremtése. (286/82 és 26/83 Luisi és Carbone egyesített ügyek, C-358/93 és C-416/93 Bordessa és társai egyesített ügyek, C-484/93 Svensson és Gustavsson ügy, C- 503/99 Bizottság kontra Belgium ügy) A RSZ. versenyjogi szabályai; a versenykorlátozó megállapodások (kartell) tilalma/mentesítések, az erőfölényes piaci helyzettel való visszaélés tilalma, a vállalati fúziókontrol, az állami támogatások tilalma/megengedhető állami támogatások).mai helyzet: Lisszaboni Szerződés VII. Cím: a versenyre, az adózásra és a jogszabályok közelítésére vonatkozó közös szabályok. az Európai Verseny Hálózat (European Competition Network - ECN) Az együttműködés főbb szabályait a közösségi versenyszabályok alkalmazásának eljárási kereteit meghatározó 1/2003/EK tanácsi rendelet, Tanács 139/2004/EK rendelete (fúziókontroll). 7. Az Egységes Európai Okmány - 1986/87 és a Maastrichti Szerződés - 1992/93 A SEA előzményei, tartalma, főbb változások a Római Szerződéshez képest. A Maastrichti Szerződés előzményei, tartalma, főbb változások a RSZ-hez képest. A pillérek tartalma, a GMU, a konvergencia kritériumok (LSZ 13. sz. jegyzőkönyve) az uniós állampolgárság, új politikák. Az uniós polgárság és az uniós polgársághoz fűződő jogok terjedelme; az európai polgári kezdeményezés. (C-85/96 Martinez Sala ügy, C-184/99 Grzelczyk-ügy, C-200/02 Chen-ügy, C-135/08 Rottmann-ügy) 8. Az Amszterdami Szerződés - 1997/99 és a Nizzai Szerződés - 2000/03 Az Amszterdami Szerződés előzményei, tartalma, főbb változások a Római és a Maastrichti Szerződésekhez képest. Az új Foglalkoztatási fejezet, a CFSP változásai, a III. pillér módosítása, a szorosabb együttműködés, a Stabilitási és Növekedési Paktum és az EDP stb. A Nizzai Szerződés előzményei, tartalma, az ún. amszterdami maradékok, főbb változások. 9. Az alkotmányozás folyamata, az Alkotmányos Szerződés jellemzői A Laekeni Nyilatkozat az EU jövőjéről, a Konvent, az olasz elnökség (IGC), az ír elnökség, a francia és a holland ratifikáció kudarca, a reflexiós időszak, a Reformszerződés keletkezése. 10. A Lisszaboni Szerződés: ratifikációs folyamat, az alkotmánytalanítás, a LSZ célkitűzései, új elvek, a LSZ jegyzőkönyvei és nyilatkozatai, intézményi és hatásköri változások:az Európai Tanács Állandó Elnöke, a Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselői tisztség, az európai külügyi szolgálat (European External Action Service, EEAS) 6
11. A Lisszaboni Szerződés: demokratikus alapelvek, Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe, a polgárok kezdeményezési joga, az ún. szociális záradék, a megerősített együttműködés, az Alapvető Jogok Chartája és az optout-ok. 12. A Lisszaboni Szerződés: Tanácsban alkalmazott minősített többségi szavazás új rendje, a kettős többség (a tagállamok 55%-a és az Unió teljes lakosságának 65%-a) A lengyel opt-out következményei, az Ioanninai kompromisszum (1995) és a LSZ. 13. A Lisszaboni Szerződés: a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés célját szolgáló uniós képességek, a bűnözés és a terrorizmus elleni uniós fellépés, a szolidaritási klauzula, a polgári védelem, a humanitárius segítségnyújtás és a közegészségügy szabályai, az európai biztonság- és védelempolitika fejlődése. 14. A Lisszaboni Szerződés: a pénzügyi és gazdasági válság hatása az EU-ra, új eszközök a gazdaságpolitikai és pénzügyi koordinációra. LSZ 12. sz. Jegyzőkönyve a túlzott hiány esetén követendő eljárásról. Az euró-övezethez tartozó illetve azon kívül álló országok viszonya a Fiskális Paktumhoz. ( A gazdasági és pénzügyi unióban való stabilitásról, a koordinációról és kormányzásról szóló szerződés ) Hogyan tovább az Európai Unió? 19. Kompetenciák leírása: A hallgatók egységes rendszerbe foglalhatják az EK és az EU működésével kapcsolatos ismereteiket. Elsajátíthatják az EU működésére vonatkozó legfontosabb elveket, megérthetik az unió döntéshozatali mechanizmusát, az európai közösségi jognak a mindennapjainkra ható jellegét. Megfelelő készséget szerezhetnek az európai politikák tanulmányozásához. 20. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Az EU aktuális eseményeinek figyelemmel kisérése. 21. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: lásd. BCE TVSZ 22. Félévközi ellenőrzések: lásd. 13. pontban leírt félévi dolgozat. 7