MIT JELENT A TUDÁSMENEDZSMENT ÉS MIT A TÁRSAS PRAXISBAN

Hasonló dokumentumok
Stéber Andrea Training & Development. Tudásmenedzsmnet a gyakorlatban. Ahol a tudás menő... Bring IT to life

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

Tudásmenedzsment szerepe a minőségkultúra fejlesztésében

PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Tudásmenedzsment. Tudásmenedzsment. Az információ -piramis. Tudástípusok. KM-modellek ismeretkezelési lehetőségek a felsőoktatásban

Stratégiai alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodás bevezetésének lehetősége a közszolgálatban

A szervezetnél már létező tudás és már működő tudásmenedzsment folyamatok beazonosítására szolgáló kérdőívek

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

Hogyan lehet elsajátítani a Projektmenedzsment? - Projektmenedzsment kompetenciák fejlesztése

A tanulás-tanítás eredményessé tételéhez szükséges tudás keletkezése, megosztása és terjedése

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

XI. Az EEM informatikai támogatása

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP

Tudástranszfer az agrárinformatikában. Dr. Kárpáti László Osztályvezető FVM-VKSZI

A szakirányú továbbképzés megnevezése: VÁLTOZÁS- ÉS VÁLSÁGMENEDZSMENT. Jelentkezési feltételek: bármilyen végzettséget adó alapszakon szerzett oklevél

Beszámoló IKT fejlesztésről

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Innováció és szakember utánpótlás a gazdasági szereplők, az állam és a felsőoktatás viszonyrendszerében

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

IBS Development Nonprofit Kft Május 30.

Együttműködés az ÉReTT hálózatában

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

A trialogikus tanítási-tanulási modell

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei

Eredmények rövid összefoglalása

Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT

FELELŐSSÉG, LEHETŐSÉG, KÖTELEZETTSÉG KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT A KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN

Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. Zank Ildikó Pécsi Tudományegyetem

innovációra és nemzetközi együttműködések

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

Vállalkozásmenedzsment szakmérnök

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

Hálózati tudásmenedzsment rendszerek sajátosságai, bevezetési tapasztalatai

A KÖZSZOLGÁLATI KARRIERT TÁMOGATÓ RENDSZEREK

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/

Smart City Tudásbázis

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

Bükerné Huszár Erzsébet junius.04.

A MEGFELELŐ EMBERT A MEGFELELŐ HELYRE: KARRIER LÉPCSŐK A PROJEKTMENEDZSMENTBEN

A Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a Zsigmond Király Főiskola az innováció szolgálatában

Tehetséggondozás felsős fokon! A Fiatal Tehetség Program bemutatása. Constantinovits Milán MCC FIT Program

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A SZERVEZETEKBEN

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

HÁLÓZATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSODÁS

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

BÁZISISKOLÁK FEJLESZTÉSE ÉS TUDÁSMENEDZSMENT A HÁLÓZATOKBAN

A szellemivagyon-értékelés alapjai

osztott költségvállalás fokozatos bevezetése, pályázati lehetőségek maximális kihasználása

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról

Az életpályamodell és a szakemberképzés kapcsolata. NHKV Közszolgáltatói Konferencia. Dr. Gombkötő Imre, Dr. Alexa László

Előadók: Kiss Bettina Boglárka, Rácz Ildikó. 13. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata november 24.

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

JNSZ TISZK TÁMOP NYITÓKONFERENCIA Szolnok

STRATÉGIAI PARTNERSÉGEK PÁLYÁZATÍRÓ SZEMINÁRIUM 2017

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program

SSC specialista szakirányú továbbképzés

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Az Ericsson magyarországon

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

Út a sikeres pályázathoz. Erasmus+ Iskolai, óvodai partnerségek

TIOP / A

KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak

DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS AZ OKTATÁSBAN

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

NYÍLT KÉPZÉS. Élményalapú fejlesztés nyomozó és riporter közreműködésével. KEVESEKBŐL A JÓKAT Toborzás-kiválasztás folyamatfejlesztés

EFOP PROJEKTEK ÖSSZEHANGOLÁSA, PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

PANnon Autóipari Cluster

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

1.1 HÁTTÉRTÁMOGATÁS A LELKÉSZEK ÉS A GYÜLEKEZETEK LELKI EGÉSZSÉGÉÉRT (4)

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

Átírás:

MIT JELENT A TUDÁSMENEDZSMENT ÉS MIT A TÁRSAS PRAXISBAN Prof. Dr. Noszkay Erzsébet Magyar Tudományos Akadémia Tudásmenedzsment Munkabizottság elnök, TM szakértő, egyetemi magántanár, főiskolai tanár e-mail: enoszkay@bkf.hu VII. PRAXISMENEDZSMENT KONFERENCIA SZIE Állatorvos - tudományi Kar 2013. november 23.

Miről lesz szó..? Az előadás célja Mi is az a praxisközösség /csoportpraxis Milyen jellegű szerveződés ez a tudásmenedzsment (TM) szemszögéből? A TM néhány, fontos alapfogalma, meghatározása A praxisközösségek előnyeinek kihasználásával adekvát modellek A praxisközösséget hasznosan szolgáló megközelítések és módszerek; Összefoglaló gondolatok Noszkay Erzsébet elnök, MTA TM M. Bizottság, BKF VSZÜT TK

1.) Az előadás célja

2.) Mi is az a praxisközösség 2.1. A csoportpraxis fogalma Meghatározás ad.1. : A csoportpraxis az orvosok önkéntes, megegyezésen alapuló, alapellátási feladatokra létesült, szakellátással is kiegészíthető csapata. Olyan szakmai közösség, amelyben a személyes felelősség megmarad, de a különböző színvonalú és szintű szakmai tudás összeadódik. Meghatározás ad. 2. : A csoportpraxis olyan jellegű orvosi együttműködési forma, amelyben általában eltérő képesítésű (feladatú) orvosok dolgoznak, gazdasági közösséget alkotnak (pl. szövetkezeti formában közös bevétellel, saját belső elosztási rendben, stb.).

2.) Mi is az a praxisközösség 2.2. A csoportpraxis előnyei a különböző szinten felkészült, társuló orvosok tudása összeadódik (az ellátás minősége javítható, magasabb színvonalú ellátás biztosítható, gazdaságosabban, stb.); könnyebb a szabadság idején történő helyettesítés,de az alapszintű konzultáció, a folyamatos továbbképzés, a szakképzés, stb. sőt még a minőségbiztosítás is; kisebb településen is a komplexebbé (állatorvosi rendelő, talán még specializált állatorvosi rendelő kialakítása is) válhat az ellátás - kezdő orvosokat állatorvosi gyakorlatra tudnak fogadni; a differenciált szakértelmekkel működő csoportpraxis tudásbázisa a rendszeres konzíliumok tartásával, az egyéni praxis során nehezebben megszerezhető tapasztalatok fokozhatók; az állatorvosi tudás állandó bővülése, az orvostechnika fejlődése könnyebben elérhető, mint hagyományos, egy orvosos praxisok esetében, a csoportpraxis megkönnyítheti a nyugállományba vonulók fokozatos munkaidő-csökkentését, ill. visszavonulását is.

2.) Mi is az a praxisközösség? 2.3. A csoportpraxis mint tudásigényes szervezet Tudásintenzív (innovatív, K+F) vállalatok, szervezetek Tudásigényes szolgáltatások/ közösségek Jellemzőik: - magas tudás-szint - speciális tudásterület spec. technológiák ; - magasan kvalifikált résztvevők; - tudásintegrálás, felhalmozás; - Szolgáltatás egy része nem/nehezen standardizálható - az igénybevevők bevonhatók a fejlesztésekbe

3.) A TM néhány, fontos alapfogalma, meghatározása aktivizált, igazolt tudás bölcsesség tacit tudás igazolt és helyes hit explicit tudás Információ (adatok, fogalmak kombinációjával születő új ismeret) Adat (leképezhető ismeret) Forrás: Weggeman [2006]

3.) A TM néhány, fontos alapfogalma, meghatározása 3.1. A tudás természete ismeretalapú, tanulható, objektív jól tagolt (strukturált) használat közben megfigyelhető sematikus egyszerű és kódolt dokumentált nem tanulható, szubjektív (az egyén személyes tudása) nem strukturált (specifikus szövegösszefüggések jellemzik) nehezen megfigyelhető tapasztalati alapú és problémamegoldó (kreatív és új érték teremtésére képes) komplex nem dokumentált

3.) A TM néhány, fontos alapfogalma, meghatározása 3. 2. A tudás átadásának modellje (tudásspirál) Kombináció (új tudás elemek-infók) Egyén Externalizáció (megragadás) Szervezeti résztvevők szervezeti tudás Szocializáció (tacit - tacit) Internalizáció (új tacit tudás) Egyén

4. A tudásmenedzsment 4.1. Mi az a tudásmenedzsment? Üzleti folyamat (menedzser alrendszer), amely a szervezeti tudástőke: előállítását, összegyűjtését, számontartását, megosztását, felosztását, megújulását, szolgálja. Célja: A szervezet és/vagy közösség hozzáadott értékének növelése Kulcsszava: SZINERGIA Jellemzője: integráltan kezelt és információtechnológiával támogatott.

4. A tudásmenedzsment 4.2. A tudásmenedzsment funkciója FELKÉSZÍTENI: BEÉPÍTENI: A TUDÁS SZINERGIÁKAT SZOLGÁLNI: a résztvevőket a csapatműködésre (a csoportos praxis gyakorlására); a tudásmenedzsmentet a gyógyítási tevékenység folyamataiba, korszerű informatikával, információ-technológiával

4. A tudásmenedzsment 4.3. A szervezeti tudás tartalma az adott tevékenységgel; annak (orvos)technikai fejlődésével, kamarai és egyéb szabályaival, stb. kapcsolatos piaci, üzletviteli adatok, információk; egyének és a csoport (praxisközösség) tudása; partnerek (pl. más állatorvosok, stb.) tudása; a közösség kultúrájában (mint kvázi szervezetben) rejlő tudás.

(Forrás: Noszkay, 2007) 5. TM generációk

5. TM generációk 5.1. Napjaink TM generációja az V. generáció Háttér tényezője: a rejtettebb, tacit tudás felértékelődése és kezelésére irányuló megoldások Jellegzetességei: - tudásközösségek létrejötte; - hálózatok kiépülése, - azokban való részvétel; - a diszciplínák tudásfelezési (elévülési) ideje lecsökkent; - a tudás frissesség alapkövetelménnyé vált; - megjelenik egy új menedzsment funkció: tehetségmenedzsment

5. TM generációk 5.2. Az V. generáció működési közege: a HÁLÓZAT Tevékenységi tartalmuk szerint típusaik: - tapasztalati közösségek (Community of Practice) Tudásközösségek Szakmai közösségek - szervezetek hálózata (Networked Organizations) egymás kompetenciáinak és speciális piaci pozícióinak használatára épít, pl. üzleti modelleken alapuló network ök (NWO -k) klaszteretek, stb. - virtuális közösségek (Virtual Community) laza közösségek közös érdeklődés alapján - internetes technológiák hasznosításával. Forrás: Van Aalst és Hans F.

6. A praxisközösségek előnyeinek kihasználáshoz célszerű modellek 6.1.Tapasztalati közösségek Olyan emberek csoportja, akiknek: közös az érdeklődésük, hasonló problémák megoldásán dolgoznak azonos szenvedélyük van, tudásukat az adott szakterületen folyamatos együttműködés segítségével mélyítik Általános jellemzők: tapasztalatcsere; tudásmegosztás, adott kérdések, problémák megoldása.

6.1. Tapasztalati közösségek Tudásközösségek versus szakmai közösségek 6.1.1.) Tudásközösség 6.1.2.) Szakmai közösség Célok Tagjainak felkészültsége Tagjainak összetétele - nem egyértelműek a célok, de fontos: tanulás támogatás/tanulás; ismeretek, dokumentumok rendszerezése; best pracice közösségek; - egyenetlen a közösség (nem csak a kvalifikáltak -ból); - multidiszciplináris; -vegyes (akár a konkurensekkel is) együttműködő; - világosak a szakmai (és egyéb) célok: értékteremtés a szervezet számára; tehetségek (kulcsemberek) megtartása; új stratégiai lehetőségek feltárása kutatás/innováció; - a szakmailag válogatottak (legjobbak) - kulcsemberek ; - szervezeten belüli és/vagy annak céljaihoz erősen kötődők; Közösség intézményi legitimitása és határai Összetartó erő Működési mód - a beavatottak ügye; - hálóépítése határtalan ; - a szervezet(ek) számára láthatatlan - szakmai -, és értékalapú elköteleződés - szenvedély ill. érdeklődés - tapasztalati közösségi hálók - elismerten és tudottan hasznot hajtó; - formálisan is kötődéssel bíró - a határai kissé elmosódók és/vagy informálisak - szakmai -, és értékalapú elkötelezettség, - közös problémamegoldás; - szakmai szenvedély, érdeklődés - segítő; - legjobb gyakorlatot átadó; - tudásszervező; - innovatív. közösségek (praxis - közösségek)

7. A praxisközösséget hasznosan szolgáló TM modellek, és módszerek Praxisközösség stratégiai súlypontjai Stratégia szerint szükséges: Kompetenciák meghatározása új kompetenciák fejlesztése (oktatás, képzés, mentorálás, stb.), tehetségmenedzsment, stb.) tudásmegosztás Tudástérkép humán - erőforrás hozzárendelése (PEOPLE dimenzió) ÚJ MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK- ba A TM beépítése (PROCESS dimenzió) Információtechnológiák hozzárendelése TECHNOLOGY A közösség szerinti tudáselemek fellelése; a közösségben az új igények szerinti kompetencia- hiányok azonosítása

7. A praxisközösséget hasznosan szolgáló TM megközelítések és módszerek 7.1. Célszerűen alkalmazható TM strukturális megközelítések Tartalomszolgáltatás (explicit tudás strukturálása) Tudás átadása tudás kombinációk (új gyógyítási módszerek, technikák, stb.) Kliens (külső)- infók Belső anyagok, infók Orvosi esetek gyűjtése Csoport- (szervezeti)- tanulás Beruházások Akcióprojektek Közösségépítés alkotástámogatás Új protokollok

7. A praxisközösséget hasznosan szolgáló TM megközelítések és módszerek 7.2. Célszerű alkalmazói módszerek 1) Külső és belső infók integrált kezelése (pl. kliens infók adatbázisa; információtechnológiával támogatott dokumentummenedzsment, stb.); 2) Tudás fejlesztést támogató tudásbázisok (pl. a szakkönyvtár kiépítése, ill. a közösségben használt protokollok és vonatkozó tapasztalatok strukturált feldolgozása, stb.) 3) Estek feldolgozása, a közös jellemzőik strukturálása, gyakornok orvosok mentorálása, támogatása a rutinok feldolgozása, a közösség működési folyamataiba épített csoportos- (ill. közösségi -) tanulás;- az eredmények strukturált tárolása információ technológiák segítségével; stb. 4) 4. Új tudások létrehozása (új orvos technológiák alkalmazásai, a szervezeti tanulás folyamatából kinövő megoldások;belső kapcsolatok fejlesztése, külső szakmai kapcsolatok bővítése, stb.)

8. Összefoglaló gondolatok Sokféle út vezet(het) a tudásmenedzsment kiépítéséhez, azonban a praxisközösségeknek még nincs igazán TM kiépítési metódusa; Az előnyök nem kétségesek, a praxisközösség tekintetében, Sok éves tapasztalati megállapításom: a TM rendszer kiépítése akkor sikeres és egy, bármely, közösség és/vagy szervezet számára hasznos, ha a működési modellhez adekvátan illeszkedik. KULTÚRAFORMÁLÁSRA kultúraváltásra is alkalmas!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Várom kérdéseiket!