Tájékoztató a bírósági közvetítői eljárásról I./ Mi a bírósági közvetítői eljárás? A bírósági közvetítői eljárás új jogintézményként alkalmazható a polgári peres, illetve nem peres eljárásokhoz kapcsolódóan. A közvetítés a hagyományos vitarendezési eljárásoktól eltérő megoldás. Az úgynevezett mediáció során a vitában érdekelt felek számára lehetővé válik, hogy per helyett párbeszéd útján jussanak egyezségre. A mediációval lehetőség nyílik a perek megelőzésére, helyettesítésére. A bírósági közvetítés azonban ahhoz is segítséget nyújt, hogy a bírósági eljárás megindításakor, illetve annak tartama alatt is gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita. II./ A bírósági közvetítői eljárás főbb jellemzői, előnyei a peres eljárással szemben: - gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági eljárás, - a felek maguk találják meg problémájukra a megoldást, - megegyezés esetén mindkét fél nyer, - az eljárás illetékmentes, - a vitarendezés során nincs bizonyítási eljárás, - a döntés a felek kezében marad,
- a felek illetékkedvezményben részesíthetők a megegyezésre tekintettel, - 2 - - a megegyezés a felek egymás iránti bizalmát növeli, az emberi kapcsolatokat javítja, - amennyiben nem születik megállapodás, a bíróság dönt. III./ Ki és hol kezdeményezheti a bírósági közvetítői eljárást? A közvetítői eljárásra a Polgári Perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak. A bírósági közvetítői eljárás lefolytatását bármely bíróságon kérhetik a felek, ahol bírósági közvetítő működik. Az kérheti a bírósági közvetítői eljárás lefolytatását, akinek peres nem peres ügye indul, vagy már folyamatban van. Három feltételnek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy a bírósági közvetítői eljárás megindulhasson: l./ A vitában álló felek között folyamatban lévő peres vagy nem peres eljárás. 2./ A felek közösen előterjesztett írásbeli kérelme a közvetítői eljárás megindítására. 3./ A kérelem előterjesztése olyan bíróságon, ahol bírósági közvetítő működik. Akinek nincs peres ügye folyamatban, és nem indít pert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján található közvetítők közül választhat az
alábbi oldalon: https://kozvetitok.kim.gov.hu/kozvetitok/közvetítől ist - 3 - IV./ Ki a bírósági közvetítő? A bírósági közvetítés során egy, a felektől független, semleges, harmadik személy, a bírósági közvetítő nyújt segítséget a felek közötti párbeszéd helyreállításában. A bírósági közvetítőtől bárki felvilágosítást kérhet a mediációs eljárás céljáról, pontos menetéről. A közvetítői eljárás során a közvetítő megpróbálja a felek közötti párbeszédet helyreállítani. Közvetlen formában, a felek álláspontjának meghallgatását követően pedig megkísérli a felek között megállapodás létrehozását. A bírósági közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. Ez a titoktartási kötelezettség a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. Ebből következik, hogy a közvetítőt erre vonatkozóan tanúként meghallgatni nem lehet. Mód és lehetőség van arra is, hogy a felek írásban rögzítsék a személyüket terhelő titoktartási kötelezettséget, erre vonatkozóan külön megállapodhatnak. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult vagy már folyamatban lévő bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem
hivatkozhatnak a másik fél által a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára. - 4 - A Kaposvári Törvényszék illetékességi területén kijelölt bírósági közvetítők: Dr. Markovics Róbert bírósági titkár Székhelye: Kaposvári Törvényszék 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. telefonszáma: 82-528-228 hétfőtől-csütörtökig 8 órától 15 óráig pénteken 8 órától 12 óráig A bírósági közvetítő a közvetítői megbeszéléseket a Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. szám alatti épületében tartja. Dr.Sashalmi Alíz bírósági titkár Székhelye: Nagyatádi Járásbíróság 7500 Nagyatád, Zrínyi u. 3. telefonszáma: 82-352-821 hétfőtől-csütörtökig 8 órától 15 óráig pénteken 8 órától 12 óráig A bírósági közvetítő a közvetítői megbeszéléseket a Nagyatádi Járásbíróság épületében tartja. Dr.Kaponya Szilvia bírósági titkár Székhelye: Marcali Járásbíróság
8700 Marcali, Rákóczi u. 14. telefonszáma: 85-311-244 hétfőtől-csütörtökig 8 órától 15 óráig pénteken 8 órától 12 óráig A bírósági közvetítő a közvetítői megbeszéléseket a Marcali és a Fonyódi Járásbíróság épületében tartja. - 5 - Dr.Mátis Judit bírósági titkár Székhelye: Siófoki Járásbíróság 8600 Siófok, Kele u. 2. telefonszáma:84 519-240 hétfőtől-csütörtökig 8 órától 15 óráig pénteken 8 órától 12 óráig A bírósági közvetítő a közvetítői megbeszéléseket a Siófoki Járásbíróság épületében tartja. Koordinátor: Dr.Völgyiné Dr.Radnai Edit Székhelye: Kaposvári Járásbíróság 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/A. V./ Milyen ügyek rendezhetők bírósági közvetítői eljárással? Családjogi mediáció Peres eljárások: - házassági perek, - szülői felügyelettel kapcsolatos perek,
- házassági peren kívül érvényesített házassági vagyonjogi igénnyel kapcsolatos perek, - szülői felügyeleti jog gyakorlásával és annak megváltoztatásával kapcsolatban indult perek, - a bíróság hatáskörébe tartozó kapcsolattartás szabályozása iránti perek, - gyermek- és törvényen alapuló egyéb tartás iránti perek /rokontartás, házastársi tartás/. - 6 - Nem peres eljárások: - külön élő szülők között a gyermek sorsát érintő kérdésekben: például lakóhely, iskola kijelölése, - házastársi vagyonközösség megszüntetése, - jogellenes gyermekelviteli eljárás. Korlátozottan alkalmazható a közvetítői eljárás: a házassági perek esetén mindig bírói ítélet szükséges. A bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének, vagy nem létezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához. Polgári jogi mediáció Szerződéses és szerződésen kívüli jogviták: - kártérítés, - szavatosság, - birtokvédelem, - szomszédjogok,
- gazdálkodó szervezetek jogvitái. Munkajogi mediáció: A munkáltató és a dolgozó közötti munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések. VI./ Milyen ügyek nem rendezhetők bírósági közvetítői eljárással? - 7 - Kizárt a közvetítői eljárás alkalmazása az alábbi perekben: - apaság- és származás megállapítása iránti perek, - szülői felügyelet megszüntetése iránti perek, - gondnokság alá helyezés iránti perek, - közigazgatási perek, - sajtó-helyreigazítási perek, - alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban, - végrehajtási perek. VII./ Képviselet Jogi képviselő részt vehet a közvetítői eljárásban. Az ügyvéd az első közvetítői megbeszéléstől kezdődően részt vehet az eljárás folyamatában, ügyfelét jogi tanácsokkal és tájékoztatással láthatja el. Előzetesen
megvizsgálhatja az ügyfele által kötendő megállapodás tartalmát a tekintetben, hogy a jogszabályoknak megfelel-e. VIII. A bírósági közvetítői eljárás folyamata A bírósági közvetítés során a felek a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő. Az ekként meginduló nem peres eljárásban a bíróság 8 napon belül tájékoztatja a feleket a bírósági közvetítőként eljáró bírósági titkár nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az - 8 - eljárásban történő képviselet lehetőségéről. A bírósági közvetítő a felekkel szóban, telefonon, írásban, e-mailben tart kapcsolatot. A bírósági közvetítői üggyel kapcsolatos időpontot - ideértve az első közvetítői megbeszélést és a bírósági közvetítői eljárás ülésének napját egyeztetheti és arról, valamint a megjelenéssel kapcsolatos teendőkről a feleket tájékoztatja. A feleket a közvetítő részletesen meghallgatja, biztosítja az egyenlő bánásmód elvét, a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat, bemutathatják a rendelkezésükre álló okirati bizonyítékokat. A felek egyetértésével szakértőt is igénybe lehet venni a közvetítői eljárásban, a közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás
körülményekről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat. A közvetítői eljárás befejeződik: - a megállapodás aláírásának napjával, - azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti, - azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, - vagy a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével. Amennyiben a feleknek sikerül megegyezniük a közvetítői eljárásban, a Pp.148. -a alapján - 9 - kérhetik egyezségük jóváhagyását a peres eljárásban. Ha a közvetítői eljárásban nem sikerül megegyezniük, a bíróság a peres eljárást kérelmükre folytatja. A közvetítői eljárás megindítására tekintettel a felek kezdeményezhetik a folyamatban lévő polgári peres eljárás szünetelésének megállapítását a Pp.137. /1/bekezdés a./pontja alapján. A bíróság amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen ha a felek bármelyike kéri, a Pp.148. /2/bekezdésének megfelelően tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás
lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól. Ha a felek a közvetítői eljárás során egyezséget kötnek, azt a szünetelés kezdő időpontjától számított hat hónapon belül a bírósághoz jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja. IX./ A bírósági közvetítői eljárás eredményessége folytán igénybe vehető illeték és költségkedvezmények: A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító - 10 - fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére /Pp.80. /3/bekezdése/. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert. A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére perlekedő fél a per eldöntésére való tekintet nélkül a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek /a szakértői díjnak és költségtérítésnek stb./ a
másik fél részére történő megtérítésére is kötelezhető. A megállapodás nem teljesítése miatt indított perben a perköltségviselés általános szabályai alkalmazandók, azonban a bíróság a megállapodás teljesítését elmulasztó felet ilyenkor is kötelezheti a közvetítői eljárásban a másik fél részéről felmerült költségek megtérítésére. Az illetékről szóló 1990.évi XCIII. törvény 58. /3/bekezdése értelmében az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor. Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetéke 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50.000.-forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve, ha a - 11 - közvetítői eljárást törvény nem zárja ki. A fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. A közvetítői eljárás részletes szabályait a 2002. évi LV. törvény tartalmazza.