HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET

Átírás

1 HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET Tisztelt Járásbíróság! Felperes neve: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Telefon, fax: Munkahelyének címe: (ha nyugdíjat, járadékot, vagy egyéb juttatást kap, a folyósító szerv neve és címe) k e r e s e t e t terjesztek elő alperessel szemben házasságunk felbontása iránt. Alperes neve: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Munkahelyének címe: (ha nyugdíjat, járadékot, vagy egyéb juttatást kap, a folyósító szerv neve és címe) A házasságkötés helye és ideje: A közös gyermek(ek) neve, születési helye és ideje: Utolsó közös lakás:

2 - 2 - Az utolsó közös lakás tulajdoni helyzete: A lakás szobaszáma, komfortfokozata: A házasság megromlásának ideje: Az életközösség megszűnésének ideje: A házasság megromlására utaló tények, körülmények: Az előbbieket alátámasztandó tanúk neve és lakcíme (idézési címe): A házasságunk megromlásának okára, mibenlétére nyilatkozni nem kívánok, a házasság felbontását elsősorban alperessel végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésünk alapján közösen kérem: igen nem (A kívánt rész aláhúzandó!) A gyermek(ek) tekintetében a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról az alábbiak szerint nyilatkozom: A gyermek(ek) jövőbeni lakóhelyéről az alábbiak szerint nyilatkozom: Kötelezze a bíróság alperest, hogy nevű gyermek(ek) után év hó napjától kezdődően mindenkori tartásra köteles jövedelme

3 - 3 - terhére fizessen meg gyermekenként ( ) forint, azaz összesen ( ) forint gyermektartásdíjat önkéntes teljesítéssel/munkáltatói letiltással. (A megfelelő aláhúzandó!) A gyermekekkel való kapcsolattartást akként kérem szabályozni, hogy: folyamatos (pl.: kéthetente) kapcsolattartás körében: időszakos (nyári szünidő, tavaszi-téli-őszi iskolai szünetek, karácsony, húsvét, pünkösd) kapcsolattartás körében: A kapcsolattartás esetében a gyermek át- és visszaadásának helye: Az utolsó közös lakás használatában az alábbiak szerint állapodunk meg (melyik fél marad a lakásban, illetve osztott lakáshasználat esetén mely helyiségek kinek a használatába kerülnek): Házastársi tartást érvényesíteni alperessel az alábbiak szerint: kívánok nem kívánok. A házastársi közös vagyonunk melybe beletartozik mindaz, amit a házassági életközösség megkezdésétől annak megszűnéséig akár együttesen, akár külön-

4 - 4 - külön szereztünk (ingóság, ingatlan, üzletrész, vagyoni jogosítvány, vagyoni kötelezettség) megosztása tárgyában csatolom megállapodásunkat: igen nem (Amennyiben a felek csak ingóságokat szereztek a házassági életközösség ideje alatt és ezen túlmenően semmilyen kölcsöntartozásunk, vagy másokkal szemben fennálló követelésük nincs és ezen ingóságaikat már megosztották egymás közt és a rá eső részt mindenki birtokba vette, elég erre nézve nyilatkozatot tenni. A köztünk lévő jogvitában közvetítői eljárás: volt folyamatban nem volt folyamatban. (Aláhúzással jelölendő!) A ,- (harminc-ezer) Ft eljárási illetéket lerovom.-költségmentesség engedélyezését kérem. (Aláhúzással jelölendő!) Költségmentességre vonatkozó kérelem esetén vállalom, hogy a hiánytalanul kitöltött költségmentességi formanyomtatványt a mai naptól számított 15 nap határidő alatt becsatolom. Csatolom a házasságunkból született, életben lévő gyermekeink eredeti születési anyakönyvi kivonatát, az eredeti házassági anyakönyvi kivonatot és házastársi közös vagyonba tartozó ingatlan esetén nem hiteles tulajdoni lapot., 2, hónap, nap felperes Felperes aláírásának eredetiségét igazoló tanúk olvasható neve, címe és aláírása: Név: Név: Cím: Cím: Aláírás: Aláírás:

5 évi V. törvény (Ptk.) 4:21. [A házasság felbontása] Tájékoztató általános szabályokról ( napjától hatályos szövegek) (1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás. (2) A bíróság a házasságot az (1) bekezdésben foglalt körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. (3) A házasságnak a (2) bekezdés szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint - ez iránti igény esetén - a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta. (4) Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk. 4:146. [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] (1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. (2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. 4:164. [A szülői felügyelet közös gyakorlása] (1) A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. (2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét. (3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet. 4:165. [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről] (1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik. (2) A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet (1) bekezdés szerinti rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz. 4:166. [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában]

6 - 6 - Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - a gyámhatóság dönt. 4:175. [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok] (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. (2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. (3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt. 4:207. [A tartásdíj meghatározása] A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében úgy rendelkezhet, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével - külön intézkedés nélkül - módosul évi III. törvény (Pp.) 285. (1) A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező. (2) Ha a felperes az (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni. (3) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi. (4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 93. (2) bekezdése szerint a beadványokat a per bíróságánál eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. A beadvány mellékleteinek egy-egy másolatát csatolni kell a beadvány többi példányához is. -o-