TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Energia Hivatal 1999 évi tevékenységérôl Budapest, 2000 április

A Hivatal vezetôi dr Kaderják Péter fõigazgató Németh Béla igazgató Horváth J Ferenc igazgató Gubicza Ilona gazdasági igazgató dr Ábrahám Ilona osztályvezetõ Jogi és igazgatási osztály FOGYASZTÓVÉDELEM, ENERGIAGAZDÁLKODÁS ENERGIA- SZOLGÁLTATÁS GAZDASÁGI FÔOSZTÁLY Békés György igazgatóhelyettes Árelõkészítés, gazdasági elemzés Haller Miklósné igazgatóhelyettes Gáz engedélyezés, hatósági ellenõrzés, felügyelet Janota Gabriella igazgatóhelyettes Pénzügyi osztály Györke Béla igazgatóhelyettes Fogyasztóvédelem dr Szörényi Gábor igazgatóhelyettes Villamos energia engedélyezés, hatósági ellenõrzés, felügyelet Kertészné Tóth Anikó osztályvezetõ Számviteli osztály Halász Ferenc osztályvezetõ Energiatakarékosság Lángfy Pál osztályvezetõ Távhõ engedélyezés, hatósági ellenõrzés, felügyelet Barka Ernõ osztályvezetõ Energiainformációk

ELÔSZÓ A Magyar Energia Hivatal életében az 1999 év egy fontos idôszak lezárását jelentette Eredményesen befejezôdött az energiaipari társaságok regulációjának öt éves folyamata, s megkezdôdött a villamosenergia-piac nyitására való felkészülés és az ehhez szükséges szabályozási munka A megnövekedett feladatainkat igyekeztük úgy elvégezni, hogy maradéktalanul eleget tegyünk a jogszabályokban elôírt kötelezettségeinknek is Ugyanakkor célunk volt, hogy a fogyasztói érdekképviseleti szervekkel és az érintett energetikai társaságokkal továbbra is korrekt munkakapcsolatunk legyen Az év során a felügyeleti tevékenységre különös hangsúlyt helyeztünk A villamosenergia-ipari és a földgázipari társaságoknál helyszíni ellenôrzéseket és célvizsgálatokat végeztünk, a kimutatott hiányosságok kiküszöbölésére utasítottuk az engedélyeseket Több éves elôkészítô munka után elkészült és kihirdetésre került az új villamosenergia- és földgáz-tarifarendszer Az elôkészítô munkában és a végleges döntés-elôkészítô változat kidolgozásában jelentôs feladatok hárultak ránk A villamosenergia-szolgáltatás területére kidolgoztuk és határozatban elôírtuk a garantált szolgáltatások körét A fogyasztói elégedettség mérésébôl adódó információk kiértékelésébôl, a szolgáltatás színvonalának figyelemmel kísérésébôl származó megállapításainkat az engedélyesek tudomására hoztuk és felhívtuk a figyelmüket a felszínre került problémák megoldására A kormány energiapolitikai irányelveivel összhangban megkezdôdött az új az EU-direktívákkal összhangban lévõ villamosenergia-törvény kidolgozása A törvénytervezet a Hivatal számára több új feladatot tartalmaz Az EU-csatlakozás elôkészítésével összefüggô jogszabály-harmonizációs munkában aktívan részt vettünk A villamos energia átviteli, rendszerirányítási és elosztási tarifarendszer kidolgozását végzô bizottságok munkájának koordinálását a Hivatal végzi A tárgyévben végzett árelõkészítési munkák alapját képezték az 1999 júliusi és a 2000 januári díjtételeket meghatározó rendeletek kidolgozásának Kiemelt fontosságúnak tekintettük a fogyasztóvédelmet A beérkezô panaszok orvoslása keretében az érintett szolgáltatókat felszólítottuk a korrekt, fogyasztóbarát ügyintézésre, több esetben megbírságoltuk a jogszerûtlenül eljáró engedélyeseket Jelen kiadványunkban az elmúlt években kialakított módszert követve a Hivatal tevékenységének bemutatásán túl a felügyelt szektor fontosabb mûszaki-gazdasági adatainak közreadásával kívánunk az olvasó tájékoztatásához hozzájárulni Budapest, 2000 április dr Kaderják Péter fôigazgató

Tartalomjegyzék ELÕSZÓ 3 I ÖSSZEFOGLALÓ 5 II A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE 11 engedélyezés, ellenôrzés, felügyelet 12 árszabályozás, árelôkészítés 16 fogyasztóvédelem, Energetikai Érdekképviseleti Tanács 23 energiatakarékosság 24 energiainformációk, informatika 25 nemzetközi kapcsolatok 26 tájékoztatás 28 III JÖVÕBENI FELADATOK 29 IV ORSZÁGOS ENERGETIKAI ADATOK 33 V A HIVATAL ÁLTAL FELÜGYELT ENERGIASZEKTOR JELLEMZÕI 39 a szabályozás összefoglaló adatai 40 villamosenergia-ipar 41 földgázipar 52 PB-gáz szolgáltatás 59 távhôtermelés és -szolgáltatás 59 Melléklet: A Hivatal tevékenységével összefüggô hatályos jogszabályok 61

I Összefoglaló

A Hivatal igen fontos feladata az engedélyesek mûködésének ellenôrzése A hatékonyság fokozása érdekében, a dokumentációk átvizsgálásán túlmenôen helyszíni ellenôrzésekre került sor az engedélyes társaságoknál Az ellenôrzések végrehajtása, értékelése és a szükséges intézkedések meghozatala folyamatosan történik A gázengedélyezési tevékenység a beszámolási idôszakban új elemekkel bôvült A mûködô társaságok alapengedélyeit módosító határozatait a Hivatal a megváltozott jogszabályi környezetben, újszerû vizsgálatok elvégzését követôen adta ki Az új elemek közül megemlítendô a létesítés pénzügyi, gazdasági feltételeinek vizsgálata, a szolgáltatói jogosultság változása, a szolgáltatásba való bekapcsolási határidôk változásával kapcsolatos módosítások, a vezetékes PB-gáz szolgáltatásról földgázszolgáltatásra történô áttérés engedélyezése Az 1997 évi XX törvény a Gázüzemi Szabályzat kidolgozását írta elô A tárgyidôszakban a gázértékesítô a Gázüzemi Szabályzatának elbírálásra való elôkészítése során a Hivatal elvárásainak megfelelô kiegészítéseket elvégezte A tulajdonosi szerkezet változásai miatt több esetben adott ki a Hivatal jóváhagyó határozatot A gázpiac szereplôi között kibontakozó és a jövôben várhatóan élesedô verseny, valamint a fogyasztói érdekvédelem megköveteli az egyes társaságok szolgáltatási színvonalának objektív számbavételét A Hivatal a fogyasztói elégedettség és a gázszolgáltatási szünetek vizsgálatára információs és értékelô módszert dolgozott ki Folyamatban van a szolgáltatás általános színvonala és a garantált szolgáltatás mutatóinak kidolgozása A gázszolgáltatási korlátozások rendszere kidolgozott A törvényi elõírás alapján a Hivatal feladata a korlátozási menetrend jóváhagyása A beszámolási idôszakban gázszolgáltatási korlátozásra nem került sor A távhôszolgáltatásról szóló 1998 évi XVIII törvény (Tszt) értelmében 1999-ben kellett a már mûködô távhô termelôknek és szolgáltatóknak mûködési engedélyt kérniük A Hivatal a távhô engedélyek kiadására kellôen és idôben felkészült A beérkezett 21 engedélykérelem alapvetôen megfelelt a Tszt és a Tszt-Vhr elôírásainak, de jelentôs volt a hiánypótlás is Az engedélykérelmek elbírálását, a hiánypótlások értékelését és az engedélyezô határozatok kiadását 1999 év második felében határidôn belül elvégeztük A Tszt hatályba lépése óta eltelt idô alatt a közcélú erômûvek, illetve a szolgáltatók között kialakult vitás ügyek jelzik, hogy a Hivatalnak az engedélyezési és felügyeleti hatásköre mellett jelentôs egyeztetô szerepet is be kell töltenie A jogszabályokban elôírt tevékenységekkel összhangban a Hivatal továbbra is ellátta a villamosenergia-ágazat hatósági felügyeletével, szabályozásával kapcsolatos feladatokat, amely a villamosenergia iparág regulációját jelenti Célként alapvetôen a termelôi és fogyasztói árak regulált keretek között tartását tûztük ki, a szolgáltatási színvonal emelése, ezáltal a fogyasztói elégedettség növelése mellett Ezt a célt speciális államigazgatási eszközökkel és az érdekeltekkel folytatott folyamatos kommunikációval igyekeztünk elérni Az államigazgatási eszközöket tekintve, a villamosenergia-termelés, -szállítás és -szolgáltatás területein egyaránt hoztunk határozatokat, melyek létesítési és mûködési engedélyek kiadására, módosítására, tulajdonrészek átruházásának engedélyezésére, szabályzatok módosítására vonatkoztak Külön gondot fordítottunk a természetes monopóliumból adódó fogyasztóvédelemmel kapcsolatos speciális feladatainkra Ennek kapcsán megemlítjük a garantált szolgáltatásokra és a fogyasztói elégedettség mérésére vonatkozó felügyeleti ellenôrzô és módszertani eredményeinket, amelyek tükrözôdtek a fogyasztói elégedettségre vonatkozó objektív felméréseinkben is Fokozódó mértékben kíséreljük meg a jogszabályi lehetôségeink speciális keretei között a környezet védelméhez, illetve az energiatakarékossághoz kapcsolódó intézkedéseket elôsegíteni 6 ÖSSZEFOGLALÓ

A versenyviszonyok jövôbeli térnyerése érdekében különbözô, lehetôség szerint konszenzuson alapuló kommunikációs technikákat alkalmaztunk az iparági és fogyasztói érdekek egyidejû megjelentetése érdekében Engedélyezési munkánk hatékonyságának növelése, színvonalának emelése érdekében belsô segédleteket dolgoztunk ki, amelyek egyúttal segítséget nyújtanak az új kollégák felkészítésénél is A Hivatal igen fontos feladata az engedélyesek mûködésének ellenôrzése Ennek megfelelôen, az erre a célra kidolgozott munkaterv szerint végzett ellenôrzések során gyûjtött információk értékelése és a szükséges intézkedések foganatosítása szabályozottan történik Az ellátási színvonal ellenôrizhetôsége és folyamatos javítása érdekében engedélyben kötelezte a Hivatal az engedélyeseket az üzemzavarokról öszszefoglaló és a jelentôs üzemzavarokról esetenkénti jelentésre, melyek értékelésével és közzétételével pozitív hatást várunk a szolgáltatási színvonal növekedésében A Hivatal a szolgáltatókkal és a fogyasztói érdekeket átfogóan képviselô Magyar Energiafogyasztók Szövetségével ugyancsak a szolgáltatási színvonal emelésére konszenzusos tárgyalási sorozatokon létrehozta, majd határozattal vezette be a lakossági fogyasztói kör számára a garantált szolgáltatásokat A határozat tételesen tartalmazza a jelentési kötelezettséget, annak formáját és gyakoriságát A garantált szolgáltatás az Üzletszabályzatba is beépül a 2000 évben Ugyancsak a szolgáltatási színvonal emelésére kezdeményezte a Hivatal a Szolgáltatási Színvonal Általános Mérôszámai eljárások tárgyalássorozatát, melyet 1999 év márciusában a végleges szövegtervezettel lezárt, végrehajtását irányelvként adta ki a szolgáltatóknak A hatásvizsgálat már az adatszolgáltatáson túl van, annak számított értékelése és kontrollja elsô alkalommal elkészült A Hivatal az 1999 év harmadik negyedévétôl megkezdte a kötelezô adatszolgáltatások közül a szolgáltatás színvonalát meghatározó adatok auditált formában történô jelentési eljárásának kialakítását A hiteles, független szervezetek által ellenôrzött adatszolgáltatás céljai: megbízhatóság, hitelesség, összeegyeztethetôség, amelyek a szolgáltatás színvonalának romlásához kapcsolandó büntetés érvényesítéséhez, a nyilvánosság és az Országgyûlés hiteles tájékoztatásához szükségesek ÖSSZEFOGLALÓ 7

Az új energiapolitikai irányelvekkel összhangban, a Gazdasági Minisztérium versenyt támogató törekvéseihez illeszkedve részt veszünk az új villamosenergia-törvény kidolgozásában, a villamosenergia-piacon bevezetendô verseny szükséges egyéb regulációs hátterének megteremtésében Jelentôs szakértôi kört és az összes érdekcsoport képviselôit bevonva megkezdtük az átviteli-, rendszerirányítási-, elosztási tarifarendszer elveinek, számítási módszereinek kidolgozását Nemzetközi vonatkozásban különösen aktív évet tudhatunk magunk mögött A kibontakozó progresszív nemzetközi tendenciák figyelembe vételének szándékával, az Európai Unió fokozatos piacnyitási tevékenységének intenzív tanulmányozását követôen, azzal összhangban kezdtük el az átviteli-elosztási tarifarendszer megalkotását szolgáló, igen széles, konszenzusos szakmai alapokon nyugvó tevékenységünket A kormány által elôírt idôpontra, 2001 január 1-jére, a feljogosított fogyasztók számára megnyíló liberalizált villamosenergiapiac mûködésének egyik alapvetô feltételrendszerét alakítjuk ki, lehetôvé téve ezzel a verseny igen specifikus körülmények között történô bevezetését, s így a fogyasztói pozíciók javulását A Hivatal aktívan közremûködött a különbözô szinteken zajló EU jogharmonizációs tevékenységben, konkrétan az irányelvek értelmezésében, a magyarországi körülményekhez történô alkalmazásában, a hazai független rendszerirányító kialakítását végzô projekt munkában Az eddig természetes monopóliumként mûködô vezetékes energiaszolgáltatási tevékenység piacosítása világviszonylatban is újszerû megoldásokat követel A piacnyitás ránk háruló feladatait a szükséges intézkedések kidolgozásának elôkészítésével, a versenyt már bevezetô nemzetek tapasztalatainak hasznosításával, kellô körültekintéssel, az érdekeltek, fogyasztók bevonásával végezzük A különbözô nemzetközi szervezetekkel együttmûködve a közép-kelet európai régió számos országában folyó regulációs tevékenységet is elôsegítjük saját tapasztalataink átadásával Az USAID által támogatott, az Egyesült Államok közmû regulátori szövetségének (NARUC) összefogásával tevékenykedô CEE-NIS regulátori hálózat felkérése alapján, több munkabizottságban folyó munka vezetésével segítjük a közép-kelet európai és a FÁK államaiban szabályozást végzô államigazgatási szereplôk felkészítését, illetve munkáját Az árszabályozással, illetve árelôkészítéssel kapcsolatos feladataink között szerepel az árszabályozási mechanizmusok karbantartása és továbbfejlesztése, az ár-felülvizsgálati kérelmek elbírálása, a tarifarendszerek átalakításának sokoldalú koordinálása, valamint mindezek figyelembevételével a konkrét árelôkészítés A feladatok megfelelô szintû ellátása szükségessé tette egy-egy feladat önálló, részletes elemzését, ugyanakkor a konkrét döntések elôkészítése során maximális figyelmet kellett fordítani az egyes témák kölcsönös meghatározottságára, a belsô összefüggésekre, s nem utolsósorban a jövô szempontjaira Munkája során a Hivatal azt vette figyelembe, hogy egy adott probléma általa javasolt megoldása ne okozzon nagyobb nehézséget más területen, vagy egy késôbbi idôszakban Ezen problémák elkerülése érdekében a Hivatal által tett javaslatok a szakmai szempontok érvényesítése mellett igyekeztek figyelembe venni az energetikai törvények árfejezeteiben megfogalmazott egyéb szempontokat is A Hivatal megalakulása óta összesen 615 határozatot adott ki, ebbôl 430 engedélyezéssel, 85 fogyasztóvédelemmel, 44 ár-felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos Intézkedtünk, hogy a dátumváltás (Y2K) ne okozzon átmeneti energiaellátási zavarokat Kezdeményezésünkre a társaságok belsô intézkedési tervet dolgoztak ki, ugyanakkor a villamosenergia-rendszer egészére kiterjedô üzemfolytonossági tervcsomag is készült, amely betartását elôírtuk A Hivatal fô tevékenységeit: az engedélyezést és a társaságok felügyeletét, a fogyasztóvédelmet, az árelôkészítést és -alkalmazást külön szervezeti egységek végzik A szervezeti felépítést az 1 ábra szemlélteti 8 ÖSSZEFOGLALÓ

1 ábra A Hivatal szervezeti felépítése ÖSSZEFOGLALÓ 9

II A Hivatal 1999 évi tevékenysége

Engedélyezés, ellenôrzés, felügyelet A gázértékesítés és gázszolgáltatás engedélyezése részén, melyeken az 1990-es évek közepén vezetékes PB-gáz szolgáltatást valósítottak meg, a fogyasztók és az önkormányzatok egyre határozottabban igénylik a földgázra történô áttérést A gázértékesítô (MOL Rt ) Mûködési Engedélyének az 1997 évi XX törvénybôl eredô módosítása írta elô a Gázüzemi Szabályzat kidolgozását A gázértékesítô Gázüzemi Szabályzatát a Hivatal elvárásainak megfelelôen dolgozta ki A tárgyév során összesen 58 db államigazgatási határozat kiadására került sor A gázszolgáltatás ellenôrzése A tárgyidôszakban tartalmában és jellegében is megváltozott körülmények között folytatódott az engedélyezési tevékenység Többségében a már kiadott mûködési engedélyek módosítására került sor, az ellátási terület kiegészítésével Ennek során az 1997 évi XX törvény 17 (1) bekezdésben elôírtaknak megfelelôen a Hivatal vizsgálja a létesítés pénzügyi-gazdasági feltételeit is az új települések, településrészek, területek ellátására vonatkozó engedélymódosítási eljárásokban A Hivatal a tapasztalatok figyelembe vételével a gázelosztó vezeték létesítésének pénzügyi-gazdasági feltételeirôl részletes rendelet-tervezetet dolgozott ki A nagyszámú új település kijelölésénél érezhetôen közrejátszott a szolgáltatók közötti verseny A Hivatal érzékelte egyrészt, hogy az újabb települések megszerzése érdekében a szolgáltatók gyakran hosszú megtérülési idejû beruházásokat is vállalnak, másrészt, hogy a pénzügyi fedezet igazolása többször problematikus Az engedélymódosítások során a térségi szemléletet és a legkisebb költség elvét érvényesítettük Az engedéllyel rendelkezô földgázszolgáltatók száma a tárgyév során kettôvel bôvült A PRÍMA- GÁZ HUNGÁRIA Rt (az eddigi vezetékes PB-gáz szolgáltatói mûködési engedélye mellett), valamint a Debreceni Gázszolgáltató Kft kapott földgázszolgáltatói mûködési engedélyt 1999-ben tovább fokozódott a gázpiacon már korábban észlelt feszültség, amely a hatóságilag szabályozott áron értékesített földgáz és a szabadáras PB-gáz között alakult ki Azon települések egy A Hivatal négy gázszolgáltatónál tartott a Gszt -ben megállapított hatáskörében ellenôrzést Az ellenôrzési tematika fôbb pontjai a következôk voltak: a mûködési engedélyek és mellékletei tartalmi elôírásainak megtartása, a Hivatal által hozott, a gázszolgáltatási szünetek bejelentésére, nyilvántartására, összesítésére vonatkozó határozat elôírásainak teljesítése, az aktuális és jelentôs engedélyezési kérdések helyszíni vizsgálata, a fejlesztési tevékenység gyakorlati megvalósításának ellenôrzése A villamosenergia-termelés, -szállítás, -szolgáltatás engedélyezése A Hivatal szabályozási tevékenységének a villamos energia termelésérôl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, többször módosított 1994 évi XLVIII törvény (VET) és az annak alapján kiadott kormány-, illetve miniszteri rendeletek képezik a jogszabályi alapját A Hivatal 1999-ben a következô határozatokat bocsátotta ki: Az új termelôi kapacitásra kiírt tender nyertesei közül a Budapesti Erômû Rt (Kispesti Erômû) elôzetes létesítési engedélyt kapott, az AES Fônix Kft pedig jelezte, hogy rövid idôn belül benyújtja az elôzetes létesítési engedély kérelmét Az MVM Rt Lôrinciben épülô szekunder tartalék erômûve létesítési engedélyt kapott, a sajószögedi és litéri szekunder tartalék erômûvek pedig 12 A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE

már üzemelnek Ezen szekunder tartalék erômûvekre az UCPTE-hez (ma már UCTE) történô csatlakozás miatt, az elôírások teljesítése érdekében van szükség A Csepeli Áramtermelô Rt létesítési engedélyét módosítottuk (120 kv-os kapcsolóállomás építése) A Hivatal az MVM Rt (litéri és sajószögedi szekunder tartalék erõmûvek rendszerbe álltak), a Tiszavíz Vízerõmû Kft (a Tiszalöki Vízerõmûben lévõ generátorok transzformátorainak cseréje), a Mátrai Erõmû Rt (elkészült a második retrofitált blokk) a Vértesi Erõmû Rt (a bánhidai erõmûben a fûtõberendezések, a tatabányai erõmûben kazánok élettartamának meghosszabbítása), az AES-Tisza Erõmû Rt (névváltozás), a Paksi Erõmû Rt (elkészültek a 4 sz blokk felújítási munkálatai), a Budapesti Erõmû Rt (névváltozás, továbbá kazánok, valamint gázturbina selejtezése), a Dunamenti Erõmû Rt (turbo gépcsoport átalakítása), a Bakonyi Erõmû Rt (ajkai turbina, a hozzá tartozó generátor és fõtranszformátor mûködési idejének hosszabbítása) mûködési engedélyét módosította A Hivatal termelô eszközökkel való rendelkezést hagyott jóvá a Csepeli Erômû Rt és a Budapesti Erômû Rt részére; jelentôs tulajdoni hányad értékesítést hagyott jóvá az ÉDÁSZ Rt, a TITÁSZ Rt és az AES Borsodi Energetikai Kft részére; alaptôke leszállításhoz a Bakonyi Erômû Rt és az AES Borsodi Energetikai Kft részére adott engedélyt Az áramszolgáltatók számára határozatban kerültek rögzítésre a garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos elôírások A Hivatal az üzemi szabályzat módosítását három ízben elfogadta Ezzel a szabályzati munka még nem zárult le, ugyanis az új Villamos Energia Törvény hatályba lépésével az üzemi szabályzatot ehhez kell igazítani A villamosenergia-szolgáltatás színvonala, biztonsága, ellenôrzése A Hivatal a villamosenergia-törvényben kapott felhatalmazás alapján az áramszolgáltató társaságokat rendszeresen beszámoltatja tevékenységükrôl 1999 júliusában elemezte az 1998 évi szolgáltatás üzembiztonságáról, üzemzavarairól szóló értékelést az elôre meghatározott beszámolási módszerek és követelmények alapján A beszámolókat áttekintve megállapítottuk, hogy a fogyasztókat zavaró áramszünetek száma az ország egészét tekintve nôtt és az emiatt nem szolgáltatott villamos energia mennyisége is nagyobb volt 1998-ban az elôzô évekhez képest Nem javult a villamosenergia-szolgáltatás folyamatossága, a fogyasztók áramkimaradásának átlagos ideje is növekedett A nem javuló trendet vizsgálva új szolgáltatási színvonal ellenôrzô, monitorozó, javító rendszer bevezetését határoztuk el A szolgáltatási színvonal mérési, elemzési tényezôi: üzemzavar mutatók, fogyasztói fontosság-elégedettség mérés, garantált szolgáltatások mérése, a Szolgáltatási Színvonal Általános Mérôszámai keretei között specifikált adatrendszerek A Hivatal a módszerek kialakításánál, bevezetésénél a nemzetközi gyakorlatra is támaszkodott A cél az egységesség, az összehasonlíthatóság, a hitelesség, a tiszta tendenciák megállapíthatósága, a zavaró tényezôk kiszûrése, hogy hosszabb távon a gazdasági adatok értékelésénél, az árfelülvizsgálatoknál esetleg ezek használhatók legyenek Az államigazgatási eljárás megszüntetésére került sor a Csepeli Erômû Rt, Bakonyi Erômû Rt, Budapesti Erômû Rt, AES Borsodi Erômû Kft, ALGYN- VEST Kft és IN-ER Erômû Kft esetében A valós tendenciák változásainak nyomon követése, befolyásolása érdekében a Hivatal: a szolgáltatás minôségét egyrészt az üzemzavarok számának, idôtartamának, a kiesett vil- A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE 13

lamos energia mennyiségének beszámoltatásával, másrészt a reprezentatív fogyasztó csoportok megkérdezésével figyeli, a kapott eredményeket a szolgáltatók menedzsmentjével közösen értékeli, a szolgáltatás színvonalának a Hivatal által történt figyelését, értékelését és nyilvánosságra hozatalát az engedélyesek menedzsmentjével együtt figyelemmel kíséri és hasznosítja, 1999-ben bevezette a garantált szolgáltatásokat, amelynek következtében a fogyasztó maga ellenôrizheti a szolgáltató garantált szolgáltatás körébe vont szolgáltatási pontok teljesítését A Hivatal a kapott adatokat a szolgáltatókkal közösen felülvizsgálja, az adatszolgáltatást ellenôrzi, szükség esetén független szervezetet bíz meg az adatszolgáltatások auditálására A szélsô értékeket mutató szolgáltatóknál helyszíni egyeztetéssel egybekötött ellenôrzést végez, konzultációt tart a szolgáltató menedzsmentjével a további teendôkrôl Értékeléskor újra visszatérünk a korábban kifogásolt tevékenység javításának eredményességére, így folyamatosan visszacsatolt módon a nemzetközi gyakorlattal összhangban szabályozzuk az engedélyesek tevékenységét A fogyasztók tartósan a legmagasabb fontosságúnak tartják a villamos energia szolgáltatással szemben a környezetvédelmet Ezt a szolgáltatás minôsége, a hibaelhárítás és a panaszok intézése egyenlô szinten követik, ezután a fogyasztókkal való kommunikáció szerepel és jóval elmaradva a fontossági rangsorban a díjbeszedést is tartalmazó üzemszerû kapcsolattartás Az elismert teljesítmény (elégedettség) értékek alapján: legmagasabb szinten a díjbeszedéshez kötôdô üzemszerû kapcsolattartás, majd a fogyasztókkal való kommunikáció és a szolgáltatás minôsége következik, legkevésbé elégedettek a fogyasztók az árakkal Az eredményeket szolgáltatónként is elemzô öszszefoglalóval, konzultáció keretében az érintettek tudomására hozzuk Garantált szolgáltatások A Hivatal szándékai és irányelvei meghatározásával 1997 év decemberétôl nemzetközi tapasztalatokat felhasználva, a szolgáltatók szakértôivel, az energiafogyasztók érdekképviseleti szervével közösen kidolgozta, majd határozattal 1999 május 1-jétôl elrendelte a garantált szolgáltatások bevezetését, melynek célja a fogyasztói érdekek védelme, a szolgáltatási színvonal emelésének biztosítása A bevezetést a Hivatal és az egyes szolgáltatók országos, illetve helyi sajtótájékoztatókon hozták a lakosság tudomására Az elôírások között szerepel a lakosság kötelezô, évenkénti tájékoztatása, melyrôl elsô alkalommal minden fogyasztója részére a szolgáltató is részletes információt küldött A Hivatal a fogyasztók védelmére kidolgozott szabályok bevezetését követôen, a fogyasztói igény kielégítését monitorozó feladatok ellátását végzi, miközben a fogyasztó maga is ellenôrzi a szolgáltatóját és a nem teljesítést, a szabályokban meghatározottak mértékéig, a szolgáltató nyeresége terhére, rajta közvetlenül számon kéri Átviteli, rendszerirányítási és elosztási tarifarendszer elôkészítése Az ország EU csatlakozásának elôkészítéseként az Európai Parlament és Tanács által 1996 december 19-én elfogadott 96/92/EK sz irányelv az Egységes szabályozás a belsô (Európai Unió) villamosenergiapiac számára elôírásainak megfelelôen, illetve a kormány elfogadott új energiapolitikájának alapelvei szerint elôkészítô munka kezdôdött el a villamosenergia-piac liberalizálásával összefüggô szabályozás kidolgozására Ennek keretében készülünk a továbbra is monopol tevékenységek (átvitel, elosztás) árképzési feladatainak elvégzésére A hivatkozott EU irányelv értelmében a villamos energia szállítása (átvitele) és elosztása önálló tevékenységként fog megjelenni, ezért ezek ármeghatározásának elveit, módszerét elkezdtük kidolgozni Az egyes szakmai területek (mûszaki, gazdasági, jogi, számviteli) képviselôinek igénybevételével, az 14 A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE

egyes érdekcsoportok bevonásával a különbözô tevékenységeket is figyelembe véve külön munkacsoportokat szerveztünk A kapcsolódó határterületek problémáinak megoldása komplex tevékenységet tesz szükségessé Az egyes munkacsoportok a következôk: Irányítóbizottság Szervezési munkacsoport Nemzetközi tapasztalatokat feldolgozó munkacsoport Átviteli munkacsoport Rendszerirányítási munkacsoport Erômûves munkacsoport Elosztási munkacsoport Fogyasztói munkacsoport Számviteli munkacsoport Tarifa munkacsoport Az aktuális feladatok ellátását követôen több munkabizottság már befejezte mûködését, melynek eredményeit mind az új VET, mind pedig az új szállítási-elosztási tarifarendszer kialakítása során hasznosítjuk Törvényelôkészítés, üzemi szabályzat módosításai 1998 decemberében a Hivatal jóváhagyta az MVM Rt által összeállított, az engedélyesekkel egyeztetett szabályzatot, amely szerint az iparág 1999-ben mûködött Egyidejûleg teljesítési határidôkkel együtt megnevezett olyan szövegrészeket, kiegészítéseket, amelyeket kidolgozni, módosítani szükséges A szükséges módosítások határidôre elkészültek A kis, 20 MW alatti teljesítôképességû erômûvek hálózatra csatlakozásának könnyített mûszaki feltételeit szakértôi bizottságok állásfoglalásait figyelembe véve a szabályzati bizottság beépítette az üzemi szabályzatba, amely módosítás jóváhagyása megtörtént Folyamatosan részt veszünk az új VET elôkészítésében, módosításában, messzemenôen figyelembe véve a számunkra rendelkezésre álló gazdasági-államigazgatási szereplôk tervezeteit, észrevételeit, javaslatait A villamosenergia-iparral összefüggô egyéb tevékenységek: Hálózati csatlakozás kérdésében állásfoglalást adtunk egy elektro-acélmû tervezett csatlakozását illetôen Elvárhatósági vizsgálatot végeztünk szolgáltatói üzemzavar esetében Közremûködtünk közvetlen szolgáltatási tevékenység megszüntetésének zökkenômentes lebonyolításában Távhôtermelés és -szolgáltatás engedélyezése Az országos hálózattal rendelkezô villamos- és gázszolgáltatástól eltérôen a távhôszolgáltatás helyi közüzemi szolgáltatás, ezért a távhôtermelés és szolgáltatás más szabályozási módot igényel, mint a villamos energia-, illetve a gázszolgáltatás Az Országgyûlés 1998-ban fogadta el a távhôszolgáltatásról szóló 1998 évi XVIII törvényt (Tszt), mely engedély köteles tevékenységgé tette a távhô termelését, szolgáltatását, valamint távhôtermelô létesítmény létesítését A Tszt a Hivatal hatáskörébe utalta azon távhôtermelôket, melyek a hôenergiát közcélú villamosmû hôtermelô létesítményeikben termelik és villamos energia termelô tevékenységük felügyeletét a VET alapján a Hivatal látja el Ezen távhôtermelôk esetében a Hivatal adja ki az elôzetes létesítési, a létesítési, üzembe helyezési, illetve a termelôi mûködési engedélyeket Amennyiben ezen termelôk egyben távhôszolgáltatási tevékenységet is folytatnak, szolgáltatói mûködési engedélyt is kötelesek kérni, melyet szintén a Hivatal ad ki A többi termelô, illetve szolgáltató felett az engedélyezési és felügyeleti tevékenységet a helyi önkormányzatok gyakorolják A Tszt végrehajtására vonatkozó 1/1999 (I 1 ) Korm rendelet (Tszt-Vhr ) 1999 január 1-jén jelent meg A törvény értelmében a már mûködô távhôtermelôknek és -szolgáltatóknak a törvény hatálybalépését követô egy éven belül, 1999 június 21-ig mûködési engedély iránti kérelmet kellett benyújtaniuk A Hivatal fôigazgatója elsôfokú határozatban adja ki a mûködési engedélyeket, s hagyja jóvá a táv- A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE 15

hôszolgáltatást is végzô távhôtermelôk üzletszabályzatait A Tszt a távhôtermelôk és -szolgáltatók engedélyezési és hatósági felügyeletét megosztotta a Hivatal, valamint a települési Budapesten a fôvárosi önkormányzat képviselô testülete, illetve jegyzôje között A távhôtermelés közel 70 %-a közcélú erômûvekben történik, amely tevékenység felügyelete a Hivatal hatáskörébe tartozik, 30 %-a pedig a 102 településen mûködô távhôszolgáltató önkormányzati hatáskörben van A Hivatal 1998-ban kidolgozta és 1999 év során az érdekeltekkel egyeztette a hatáskörébe tartozó távhôtermelôk és -szolgáltatók mûködési, továbbá az új hôerômûvekre vonatkozó elôzetes létesítési és létesítési engedélyeket Az engedélyesek az engedélykérelmüket a törvény szerinti határidôig benyújtották A távhôszolgáltatásról szóló törvényben foglalt kötelezettségének megfelelôen a Hivatal határidôre valamennyi távhôtermelôi mûködési engedélyt kiadta Távhôszolgáltatói mûködési engedélyt eddig öt erômû kért Az 1999-ben 14 erômûre kiadott összesen 20 engedély megoszlása: 1 db elôzetes létesítési engedély, 14 db távhôtermelôi mûködési engedély, 5 db távhôszolgáltatói mûködési engedély Fellebbezés a kiadott határozatok ellen nem érkezett A Hivatal három határozat esetében az engedélyesek kérésére a határozat érdemi részét nem érintô javítást végzett A Hivatal intézkedett az engedélyeket kiadó határozatok közzétételérôl Egységes álláspontot alakítottunk ki abban a kérdésben, hogy a privatizált erômûvek, mint hôtermelôk, amelyek az önkormányzati tulajdonban lévô távhôszolgáltatóknak értékesítik a hôenergiát, milyen módon és feltételek mellett hagyhatnak fel távhôtermelôi tevékenységükkel Ezt a problémát a Hivatal a kiadott engedélyekben az érdekelt szakmai és érdekképviseleti szervekkel egyetértésben úgy rendezte, hogy a távhôtermelô tevékenység megszüntetését amely a törvény szerint egyébként is engedélyhez kötött csak akkor engedélyezi, ha biztosított más forrásból a hôtermelés, illetve ha a távhôszolgáltató az ellátási kötelezettségének eleget tud tenni Árszabályozás, árelôkészítés A Hivatal árszabályozási és árelôkészítô tevékenysége hasonlóan a korábbi évekhez 1999-ben is a következô fôbb témák köré csoportosítható: árszabályozási mechanizmus karbantartása és továbbfejlesztése, árfelülvizsgálati kérelmek elbírálása, a tarifarendszerek átalakítása, konkrét árelôkészítés A fenti feladatok megfelelô szintû ellátása szükségessé tette egy-egy feladat önálló, részletes elemzését, ugyanakkor a konkrét döntések elôkészítése során maximális figyelmet kellett fordítani az egyes témák kölcsönös meghatározottságára, a belsô öszszefüggésekre, s nem utolsósorban a jövô szempontjaira Elmondható tehát, hogy a Hivatal a távhô engedélyezési feladatok ellátására kellôen és idôben felkészült, így annak ellenére, hogy a 20 engedélykérelem közel egyidôben érkezett be, az engedélyeket mégis határidôre ki tudtuk adni A Tszt hatályba lépése óta eltelt idô alatt a közcélú erômûvek, illetve a szolgáltatók között már körvonalazódó vitás ügyek jelzik, hogy a Hivatalnak az engedélyezési és felügyeleti hatásköre mellett jelentôs egyeztetô szerepet is be kell töltenie Árszabályozási mechanizmusok karbantartása és továbbfejlesztése Az 1995 novemberében miniszteri rendeletekben is kihirdetett árszabályozási rendszerek az energetikai törvények árfejezeteivel egy idôben 1997 január 1-jén léptek hatályba Ezt megelôzôen került sor az energetikai társaságok költségeinek átfogó, részletes felülvizsgálatára, ami az 1997 január 1-jei induló árak megállapításának alapját képezte 16 A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE

Az 1997 január 1-jén indult idôszakban végsô soron olyan árképletek alapján történik a hatósági energiaárak megállapítása, amelyek megakadályozzák mind a túlzott áremelési törekvéseket, mind a korlátlan szabályozói önkény érvényesülését, és így végsô soron egyfajta kiszámíthatóságot jelentenek az árak vonatkozásában A kihirdetett árszabályozási mechanizmus a hatályos miniszteri rendeletek szerint a földgáz esetében 2001, a villamosés hôenergia esetében 2000 december 31-ig van érvényben A földgáz árszabályozási mechanizmusát tartalmazó miniszteri rendelet 1995 november 14-ei kihirdetése óta 1999 végéig öt alkalommal módosult, amelyek közül egy esett 1999-re Az 1999 júniusi módosítás az ármegállapítás során figyelembe veendô mutatók alkalmazását pontosította, elôkészítve ugyanakkor a terepet az importár bázisú szabályozás bevezetéséhez Árfelülvizsgálati kérelmek elbírálása Az energetikai törvények elôírják, hogy az árképzés és áralkalmazás részletes szabályainak kidolgozásáért felelôs Magyar Energia Hivatal az árszínvonalat és az árat (díjat) bármelyik fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni és eljárása eredményét nyilvánosságra hozni A kérelmekben különbözô jogcímeken kért öszszegek természetesen csak a kérelmezôk igényeit fejezték ki, és nem épültek be automatikusan az árakba, hiszen indokoltságuk megítélése a Hivatal feladata volt és az árhatósági jogkört a gazdasági miniszter gyakorolja Az energetikai társaságok 1999-ben 7 társaság (Gyôri Fûtôerômû Kft, Mátrai Erômû Rt, Vértesi Erômû Rt, MVM Rt, Nyíregyházi Erômû Kft, Debreceni Erômû Kft, Mátrai Erômû Rt ), összesen 18 árfelülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz A hazai kitermelésû földgáz költség alapú értékelésérôl a fôpiaci importár bázisú értékelésre történô átmenet elôkészítése igen nagy munkát jelentett Az elôkészítésbe részletes modellszámítások végzése, a hazai földgázárakra gyakorolt várható hatások elemzése, valamint a szükséges jogszabályok tervezeteinek kidolgozása és sokoldalú egyeztetése is beletartozott 1999 második félévében ez a munka még nagyobb hangsúlyt kapott, de a gáztörvény módosításának ôszi országgyûlési felfüggesztése miatt a konkrét árelôkészítés fázisába már nem jutott el A villamos energia és a hôenergia árszabályozási éve 1999 január 1 óta megegyezik a naptári évvel, január 1-tôl december 31-ig tart (Eredetileg a november 1 október 31, majd az október 1 szeptember 30-ig tartó idôszak volt erre kijelölve ) Az árszabályozási mechanizmust tartalmazó miniszteri rendelet 1995 november 24-ei kihirdetése óta eddig szintén öt alkalommal módosult 1999 elsõ félévében egy árfelülvizsgálati határozat született, még az 1998 májusában benyújtott kérelem (Budapesti Erômû Rt ) lezárására Az 1999-ben benyújtott 7 kérelemre 1999 II félévében születettek meg az elsôfokú határozatok Az 1999-ben hozott összesen 8 határozat közül 4 határozatot az érdekelt társaságok megfellebbeztek (Vértesi Erômû Rt, MVM Rt, Nyíregyházi Erômû Kft, Debreceni Erômû Kft, 3 határozat eredményének figyelembevétele (Budapesti Erômû Rt, Mátrai Erômû Rt, Gyôri Fûtôerômû Kft,) a 2000 januári áremelésnél történt meg, egy határozat (Mátrai Erômû Rt ) az 1999 januári (és októberi) árak megállapításához kapcsolódó szempontokat fogalmazott meg az államigazgatási eljárás során A 6 regionális gázszolgáltató még 1997-ben benyújtott árfelülvizsgálati kérelmei vonatkozásában 1999 június végén olyan megoldás született, hogy többszöri az államigazgatási szakaszban kezdeményezett fellebbezés után az ügyek bírósági szakaszba jutottak, majd peren kívüli megegyezés következtében a gázszolgáltatók kérelmeiket visszavonták A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE 17

Az áramszolgáltatók az 1999 januári ár kihirdetésével egy idôben vonták vissza korábbi bírósági kereseteiket A peren kívüli megegyezésnek megfelelôen az áramszolgáltatók árrésének korrekciójára 1999 januárjában, a gázszolgáltatókéra 1999 júliusában került sor, árhatósági döntés alapján A hivatalos érdekképviseleti megtárgyalásra 1999 januárjában került sor, ezek után az új tarifarendszerek tárcaegyeztetése is megtörtént Az észrevételek alapján átdolgozott változatok 1999 március elejére készültek el Az új, 1999 július 1-tôl hatályos villamos energia és földgáz tarifarendeletek 1999 március 19-én jelentek meg a Magyar Közlönyben Az 1999 január 1 és december 31 között hozott, jogerôre emelkedett 4 határozat közül egy határozatban a megítélt összeg a kérelemben szereplô érték 3,4 %-a, 2 határozat árkihirdetésre irányuló kérelmet hagyott helyben, egy határozat az erômû tüzelôanyag-struktúrájának változását ismerte el árbázis korrekcióként A tarifarendszerek átalakítása A villamos energia termelésérôl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló, többször módosított 1994 évi XLVIII, valamint a gázszolgáltatásról szóló, szintén többször módosított 1994 évi XLI törvényben meghatározott elvek és célok teljesítése érdekében a Hivatal kezdeményezésére 1995 elején alakult tarifabizottságok az akkori ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 1997 évi döntése nyomán 1998 elején újjáalakultak A bizottságok összetétele jellegében nem változott a korábbihoz képest, de néhány taggal kibôvültek, személyek tekintetében részben megújultak, vezetésüket a Hivatal szakemberei vették át Az új bizottságok alapfeladata az volt, hogy a korábbi javaslatok, valamint az idôközben beérkezett vélemények figyelembevételével olyan rendszert dolgozzanak ki, melynek elfogadtatása szakmai és érdekképviseleti szinten biztosítható Mindkét bizottság az elôzô tarifaváltozatokra alapozta munkáját, de sok tekintetben újraalkották a rendelettervezeteket 1998 végére mindkét bizottság komplett formában újra elkészítette a már átdolgozott tarifarendszereket tartalmazó miniszteri rendeletek tervezeteit, valamint az ezek hátteréül szolgáló számításokat, elemzéseket és értékelô, öszszefoglaló dokumentumokat A rendeletek megjelenését követôen a Hivatal több fórumot tartott (illetve képviseltette magát ilyeneken), s ezeken részletesen ismertette az új tarifarendszerek kidolgozásának hátterét, jellemzôit és várható hatásait Az ezen fórumokon szerzett tapasztalatok alapján több helyen látszott szükségesnek a rendeletek szövegének pontosítása Ezen módosításokat tartalmazó rendeletek 1999 június 21-én jelentek meg a Magyar Közlönyben A lakossági fogyasztók esetében a tarifaszerkezet változása mind a földgáz, mind a villamos energia esetében 2-3 %-os átlagos áremelkedéssel járt Ezen belül a kisfogyasztók áremelkedése ennél nagyobb, a magasabb fogyasztásúaké kisebb volt A tarifaváltás miatti, áfával együtt számított éves szintû költségnövekedés egyetlen lakossági fogyasztónál sem haladta meg a 2000 (földgáz), illetve az 1600 (villamos energia) forintot A tarifarendszerek átalakítása során alapvetô szempont volt, hogy a váltás önmagában sem a fogyasztók összessége, sem a szolgáltatók összessége számára ne jelentsen pozícióváltozást Az új díjtételeket megalapozó számítások is ezen feltétel betartásán alapultak A részletekbe menôen megfogalmazott feltételezések helyességének utólagos ellenôrzését megfelelô tényadatok alapján a Hivatal természetesen folyamatosan el fogja végezni Az 1999 II félévében összegyûjtött elôzetes tapasztalatok és észrevételek alapján készültek el a rendeletek 2000 január 1-tôl hatályos módosításai A tarifaváltás legfôbb haszonélvezôi egyértelmûen a teljesítménygazdálkodásra képes és hajlandó nagyipari fogyasztók, amelyek ily módon hozzájárulhatnak a magyar ipar versenyképességének növekedéséhez is 18 A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE

Az új tarifarendszerek bevezetése a több mint négy éves vajúdás után igen nagy eredménynek számít, hiszen csökkentette az egyes fogyasztói csoportok közötti keresztfinanszírozást, s újabb lépést jelent az ország EU-csatlakozása és a piaci liberalizáció felé vezetô úton Ugyanakkor nem szabad elhallgatni azt sem, hogy az új tarifarendszerek még nem hoznak létre teljesen konzisztens rendszert és csak a jelenlegi piaci, gazdasági, szabályozási helyzetben kialakult kompromisszumok halmazainak tekinthetôk végfelhasználói átlagár 6,8 %-kal ezen belül a lakossági átlagár 9,1 %-kal, a nem lakossági átlagár 5,4 %-kal növekedett Az árfelülvizsgálatok figyelembevételével az MVM Rt fajlagos árrése 12,2 %-kal, az áramszolgáltatók árban megjelenô fajlagos árrése 7,1 %-kal nôtt (Az áramszolgáltatói teljes árrés ennél nagyobb mértékben, 7,5 %-kal emelkedett, ugyanis az áramszolgáltatók részére az MVM Rt ún vezetékhasználati díjat is fizetett, amely elismerésre került az ármegállapítás során ) Konkrét árelôkészítés A Hivatal megalakulása óta folyamatosan végzi az árdöntések szakmai elôkészítését, így az elmúlt idôszakban a következô idôpontokhoz kapcsolódó árlépések árelôkészítését: 1999 január (villamos energia, hôenergia) 1999 július (földgáz, villamos energia és hôenergia) 2000 január (villamos energia, hôenergia) A fenti idôpontokhoz kapcsolódó és a földgáz esetében 1999 II félévében szinte folyamatossá váló munkák minden esetben külön-külön munkaprogramot igényeltek és igen összetett elemzések készültek, a döntés-elôkészítés során számos változat került kidolgozásra Az 1999 januári ármegállapításnál figyelembevételre kerültek az árfelülvizsgálati kérelmekkel kapcsolatban addig meghozott határozatok, az áramszolgáltatók ügyében kiadott másodfokú határozatokkal összefüggésben hozott árhatósági döntések, valamint a villamos energia tarifarendszer átalakítása kapcsán megteendô elôzetes lépések Az 1999 januári ármegállapítás során épült be az árakba az MVM Rt és a Paksi Atomerômû Rt 8 %-os nyereségének eddig el nem ismert része is Mindezek alapján 1999 január 1-jei hatállyal a villamos energia esetében az erômûvi átlagár 4,7 %-kal, a nagykereskedelmi átlagár 6,7 %-kal, a Az erômûvi hôárak (távhô termelôi ára) 1999 januárjában átlagosan 1,8 %-kal csökkentek A szénhidrogén-tüzelésû erômûveknél a csökkenés erôteljesebb volt, a széntüzelésû erômûvek hõárai kis mértékben nôttek Az 1999 július 1-jét megelôzô árelôkészítés három egymástól jól elkülönülô, de hatásukban öszszekapcsolódó szempont-rendszer figyelembevételét tette szükségessé: az árszabályozás mechanizmusszerû mûködtetését, az árfelülvizsgálatokkal kapcsolatos egyedi beavatkozásokat, a tarifarendszerek átalakítását A fentiek együttes hatásaként a földgáz viszonteladói ára 3 %-kal csökkent, a földgáz és a villamos energia végfelhasználói átlagára nem változott, az erômûvi hôárak átlagosan 3 %-kal csökkentek, de ezen belül csak a szénhidrogént (is) használó erômûvek árai mérséklôdtek (1 11 %-kal), a többi erômû hôára nem változott A 2000 január 1-jét megelôzô árelôkészítés kiindulásként a többször módosított 63/1995 (XI 24 ) IKM rendelet szerinti árszabályozási év kezdetének megfelelô árképletek mûködtetését jelentette 1999 év folyamán a társaságok árfelülvizsgálati kérelmeire hozott határozataink közül a jogerôsek az eddigi gyakorlathoz hasonlóan korrekcióként beépítésre kerültek az 1997 januári árszintû induló árbázisba A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE 19

A fentiek mellett nem lehetett figyelmen kívül hagyni a 2000 évi várható áralakulásról és az árintézkedésekrôl szóló 1113/1999 (XI 19 ) kormányhatározatban szereplô 6 %-os áremelési korlátot sem Az ún hatékonyságjavítási tényezô (4 társaság kivételével) a legszigorúbb szinten került rögzítésre Az átdolgozott és rendeletekben meghirdetett változatban a Paksi Atomerômû Rt 8 %-os tôkearányos nyereségszintjének jelentôs csökkentése árán valósult meg a kormányzati célként 2000 januárra kitûzött 6 %-ot meg nem haladó villamos energia áremelés Ezen belül az új tarifarendszer kapcsán észlelt problémák oldása érdekében a kisfeszültségû alapdíjas fogyasztók alapdíjai nem emelkedtek, míg a kisfeszültségû áramdíjak 8 % körüli mértékben nôttek Az árképletek, a tüzelôanyag-struktúra változása és a határozatokban elfogadott báziskorrekciók együttes hatásaként 0 16 % közötti szórást mutatva átlagban 5,8 %-kal emelkedtek a hôárak 2000 januárban 1999 júliushoz képest Az új díjtételeket, az átlagárakat, valamint a változásokat az 1999-ben bekövetkezett megfelelô változásokkal együtt az 1 4 sz táblázatok tartalmazzák 1 táblázat A villamos energia és az erõmûvi hôenergia hatósági (legmagasabb) árai (áfa nélkül) Kategória Árak Árváltozás mértéke 1999 1999 2000 1999 2000 januártól a) júliustól januártól július január Villamos energia (Ft/kWh) Termelôi átlagár 8,01 8,01 8,40 0,0% 4,9% Nagykereskedelmi átlagár 8,71 8,71 9,22 0,0% 5,9% Végfelhasználói átlagár b) 13,67 13,67 14,49 0,0% 6,0% Lakossági (átlag) 15,23 15,50 16,41 1,8% 5,9% általános ("A") 18,32 18,70 19,80 2,1% 5,9% vezérelt ("B") 8,65 8,70 9,20 0,5% 5,7% Nem lakossági (átlag) b) 13,10 12,97 13,75-1,0% 6,1% Feszültségszint szerint c) nagyfeszültség (átlag) 9,51 8,80 9,35-7,4% 6,1% középfeszültség (átlag) 12,05 11,32 12,01-6,1% 6,1% kisfeszültség (átlag) 17,16 16,96 17,98-1,2% 6,0% Árszabásfajták szerint c) teljesítménydíjas (átlag) 11,70 10,96 11,68-6,4% 6,6% közvilágítás (átlag) 20,73 22,77 24,16 9,8% 6,1% egyéb (átlag) d) 17,53 19,80 20,73 13,0% 4,7% Hôenergia átlagosan (Ft/GJ) 1 022 990 1 048-3,1% 5,8% Forróvíz (átlag) 986 954 1 014-3,3% 6,3% Gôz (átlag) 1 054 1 022 1 077-3,0% 5,4% a) A villamos energia végfelhasználói árak a régi tarifarendszer szerinti árakat tartalmazzák (emiatt egyes kategóriák esetében az 1999 januárra, illetve az 1999 júliusra és 2000 januárra vonatkozó oszlopokban szereplô értékek sem azonos fogyasztói körre vonatkoznak) b) Az ún kiegészítô díjtételek figyelembevételével c) Az ún kiegészítô díjtételek figyelembevétele nélkül d) 1999 július 1 elôtt általános és vontatási árszabás, 1999 július 1-tôl alapdíjas árszabás 20 A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE

2 táblázat A földgáz hatósági (legmagasabb) árai (áfa nélkül) Kategória Árak Árváltozás mértéke 1999 1999 2000 1999 2000 januártól a) júliustól januártól július január Földgáz (Ft/GJ) Viszonteladói (átlag) 562 545 545-3,0% 0,0% Végfelhasználói (átlag) 715 715 715 0,0% 0,0% Gázszolgáltatók értékesítési átlagára 750 764 764 1,9% 0,0% Lakosság (átlag) e) 833 851 851 2,2% 0,0% Nem lakosság (átlag) 688 687 687-0,1% 0,0% középfogyasztók (átlag) f) 715 799 799 11,7% 0,0% nagyfogyasztók (átlag) g) 668 665 665-0,4% 0,0% kiegyenlítô fogyasztók 569 534 534-6,2% 0,0% Szállítóvezetéki fogyasztók átlagára 605 568 568-6,1% 0,0% teljesítménydíj (Ft/MJ/h/év) 386 386 386 0,0% 0,0% gázdíj (kiegyenlítô fogyasztók) 569 532 532-6,5% 0,0% Összes nem lakossági (átlag) 658 642 642-2,4% 0,0% Földgáz (Ft/m 3 ) e) Viszonteladói (átlag) 19,07 18,50 18,50-3,0% 0,0% Végfelhasználói (átlag) 23,82 23,82 23,82 0,0% 0,0% Gázszolgáltatók értékesítési átlagára 25,46 25,93 25,93 1,9% 0,0% Lakosság (átlag) b) 28,27 28,88 28,88 2,2% 0,0% Nem lakosság (átlag) 23,35 23,32 23,32-0,1% 0,0% középfogyasztók (átlag) c) 24,27 27,12 27,12 11,7% 0,0% nagyfogyasztók (átlag) d) 22,67 22,57 22,57-0,4% 0,0% kiegyenlítô fogyasztók 19,31 18,12 18,12-6,2% 0,0% Szállítóvezetéki fogyasztók átlagára 19,02 17,86 17,86-6,1% 0,0% teljesítménydíj (Ft/MJ/h/év) 386 386 386 0,0% 0,0% gázdíj (kiegyenlítô fogyasztók) 17,89 16,73 16,73-6,5% 0,0% Összes nem lakossági (átlag) 21,71 21,14 21,14-2,6% 0,0% a) A földgázárak esetében az oszlop a régi tarifarendszer szerinti árakat tartalmazza (emiatt egyes kategóriák esetében az 1999 januárra, illetve az 1999 júliusra és 2000 januárra vonatkozó oszlopokban szereplô értékek sem azonos fogyasztói körre vonatkoznak) b) 1999 július 1 elôtt lakossági fogyasztók, utána <20 m 3 /h mérôvel rendelkezô kisfogyasztók c) 1999 július 1 elôtt általános célú fogyasztók, utána >20 m 3 /h mérôvel rendelkezô alapdíjas fogyasztók d) Teljesítménydíjas, kiegyenlítô (puffer) és megszakítható (alternatív) fogyasztók e) Nem minden sorban azonos fûtôértékkel (MJ/m 3 ) számítva A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE 21

3 táblázat Villamosenergia-árak 2000 január 1-jén (áfa nélkül) Teljesítménydíjak Áramdíjak (Ft/kW/év) (Ft/kWh) Értékesítési kategóriák Alapdíj egységes csúcsidei csúcsidôn egész csúcsidei csúcsidôn kívüli napos kívüli díj Teljesítménydíjas árszabás Nagyfeszültség I 12 588 8 496 8,20 5,15 Nagyfeszültség II 9 552 6 024 9,00 5,85 Középfeszültség I 12 504 8 280 9,60 6,35 Középfeszültség II 9 480 5 700 10,40 7,50 Kisfeszültség I 11 868 7 680 10,40 7,05 Kisfeszültség II 9 024 5 472 12,10 8,45 Alapdíjas árszabás Nagyfeszültség (kéttarifás) 8 508* 10,20 6,90 Középfeszültség (kéttarifás) 8 316* 13,70 9,70 Kisfeszültség kéttarifás 1 644** 15,60 11,40 Kisfeszültség egytarifás 1 140** 14,80 Kisfeszültség vezérelt külön mért 336** 9,20 Közvilágítási árszabás 38 100 14,55 Háztartási árszabás (Ft/kWh) "A" (lakossági általános) 19,80 "B" (lakossági vezérelt) 9,20 "C" (villamosenergia-ipari) 5,40 Nagykereskedelmi árak 20 616 8,19 5,11 Megjegyzés: * Ft/kVA/év ** Ft/A/év 22 A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE

4 táblázat A 2000 január 1-jén érvényes földgáz díjtételek (áfa nélkül) Értékesítési kategóriák Alapdíj Teljesítménydíj Gázdíj Díjkedvezmény Átlagár Ft/MJ/nap Ft/GJ Ft/m 3 Ft/GJ Ft/GJ Ft/m 3 Viszonteladói 6,95 500 16,98 43,04 541 18,37 Ft/MJ/h/év Szállítóvezetékrôl ellátott fogyasztók 386 532 18,06 565 19,16 Mérôvel nem rendelkezô fogyasztók átlagára 849 28,86 Ft/év 20 m 3 /h-nál kisebb mérôvel rendelkezôk 1 800 819 27,81 851 28,89 Ft/(m 3 /h) 20-100 m 3 /h-ás mérôvel rendelkezôk 3 182 714 24,24 799 27,14 100 m 3 /h-nál nagyobb mérôvel rendelkezôk 100-500 m 3 /h teljesítményt lekötôk 400 573 19,45 739 25,08 500 m 3 /h-nál nagyobb teljesítményt lekötôk 386 534 18,13 642 21,80 Üzemanyag célú földgáz (Ft/nm 3 ) 73,80 Fogyasztóvédelem, Energetikai Érdekképviseleti Tanács A Hivatal az év során beékezô panaszokat az elôírt határidôn belül kivizsgálta, illetve megkezdte a kivizsgálást A munkába vett panaszok száma kereken 700 db volt, ezek közül 335 db villamosenergia-szolgáltatással, 145 db gázszolgáltatással, 18 db távhôszolgáltatással, 2 db közvilágítással összefüggô, 200 db egyéb témájú bejelentés kivizsgálására került sor Az egyes szolgáltatóknál vizsgáltuk a hálózatfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos problémákat, valamint a fogyasztóktól a szolgáltatókhoz erre a célra befolyt összegek felhasználását A tapasztalatok feldolgozása folyamatosan történik Az ezzel összefüggô rendeletek módosítására vonatkozó javaslatainkat a jogalkotókhoz eljuttattuk A szabálytalan energiavételezések ügyében döntô jelentôséggel bíró fogyasztásmérô-vizsgálatok tárgyában sikeres egyeztetô tárgyalásokat folytattunk az Országos Mérésügyi Hivatallal A szolgáltatók üzletszabályzatainak módosítását folyamatosan elvégeztük, illetve végezzük Ennek lényeges elemei az új tarifarendeletekkel összefüggô változások átvezetése, valamint a szabálytalan vételezésekkel kapcsolatos eljárásrend rögzítése A távhôszolgáltatással kapcsolatos engedélyezési jogkörben új üzletszabályzatok jóváhagyását is elvégeztük Az érdekvédelmi és érdekképviseletei szervezetekkel részben megkötött együttmûködési megállapodások alapján, részben informális csatornákon keresztül jó az együttmûködésünk Az érdekképviseleti szervezetek számára lehetôséget biztosítunk arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a fogyasztókat közvetlenül érintô kérdésekben (pl üzletszabályzatokkal kapcsolatos vélemények összegyûjtése) Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács munkájához kapcsolódó szervezô tevékenységet a Hivatal maradéktalanul ellátta Az év során a negyedéven- A HIVATAL 1999 ÉVI TEVÉKENYSÉGE 23