Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Hasonló dokumentumok
2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Szignalizáció - jelátvitel

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Jelátviteli útvonalak 1

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Hormonok hatásmechanizmusa

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Jelátviteli útvonalak 2

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

A sejtciklus szabályozása

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A glükóz reszintézise.

CzB Élettan: a sejt

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+

Az adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak:

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

LIPID ANYAGCSERE (2011)

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

TÁMOP /1/A

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

Endocitózis - Exocitózis

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Idegsejtek közötti kommunikáció

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák

Vezikuláris transzport

Intelligens molekulákkal a rák ellen

Semmelweis egyetem. A Vav2 fehérje szabályozásának vizsgálata az epidermális növekedési faktor jelpályájában TAMÁS PÉTER

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

A plazmamembrán felépítése

A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

A somatomotoros rendszer

Immunológia 4. A BCR diverzitás kialakulása

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen


transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

Trichinella spiralis (1)

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

Az X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Natív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok

Maléth József. Az endoplazmás retikulum - plazma membrán mikrodomének szerepe az intracelluláris Ca 2+ szignalizáció szabályzásában

4. A humorális immunválasz október 12.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály február 20.

ONKOGÉN K-RAS MUTÁCIÓK: SZERKEZET ALAPÚ ALLÉL SPECIFIKUS INHIBITOR TERVEZÉS. Vértessy G. Beáta MedInProt Konferencia Budapest, április 22.

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Átírás:

Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Sejtek szignalizációs kapcsolatai

Sejtek szignalizációs kapcsolatai

Receptorok osztályozása Elhelyezkedés Sejtmembrán Citoplazma Sejtmag Ligand Hormon Immun Neurotransmitter Drog Szignalizációs mech. Ion-csatorna G-protein-kapcsolt Katalítikus

Receptorok fő jellemzői Specifitás szerkezet Affinitás alacsony konc. Hatásos Telíthetőség receptorok száma Reverzibilitás Sejt specifikus válaszreakciója Down-reguláció

Membrán-receptorok receptorok jellemzése Intramembrán proteinek - glikoproteinek - glikolipidek Foszfolipidek motilitás Transzmembrán proteinek Ligand konc. fokozása - receptorok maszkírozása - internalizáció

Membrán-receptorokon receptorokon keresztül ható ligandok ACTH, TSH, LH, FSH, GH, EGF, insulin nagy molekulasúly Oxytocin, vasopressin,, PTH kisebb mol.s. Aminosav típusú molekulák, adrenalin, hisztamin

Receptorok fő működési mechanizmusai

G-protein-kapcsolt receptorok R E R E E G G* G* Tirozin-kinázhoz kapcsolt receptorok L TK P TK TK P P P P S

Ioncsatornát működtető receptorok ion R Receptor tirozin-kinázok P P S PTBPr P PTBPr P P P P S

Tirozin-foszfatáz aktivitású receptorok L L S P S 3 5 -cgmp + PP i Guanilát-cikláz akt. receptorok GTP

Ser/Thr kináz receptorok L ATP ATP ADP P P ADP P ATP ADP

Receptor típusa Altípus Ligand Enzim aktivitással NEM rendelkező Ioncsatorna működésű G-proteinhez kapcsolt Tirozin-kin kinázhoz kapcsolt Adrenalin, szerotonin, bradikinin IL-2, interferon, eritropoetin acetilkolin Saját enzimaktivitással rendelkező Tirozin-kináz aktivitású Tiozin-foszfatáz aktivitású Guanil-cikláz aktivitású EGF, PDGF, insulin, oncogének CD-45 foszfatáz ANF Ser/Thr kináz aktivitású TGF-β

A membrán-receptorhoz receptorhoz kötött szignalizáció fő útvonala Ligand Receptor G-proteinek Cyclase enzimek; Foszfolipáz C Másodlagos hírvivők Foszforilációs cascade Cytoplasmatikus célpontok; Gén-szintű szabályozás

A szignalizáció alapvető mechanizmusai szignál szignál ATP P GDP GDP P ADP GTP GTP P P Foszforiláció GTP kötő fehérje

Másodlagos hírvivő molekulák fő típusai Ciklikus nukleotidok (camp, cgmp) Ca 2+ - calmodulin rendszer Inozitol foszfátok (IP3), Diacil-glicerin NO

G-proteinhez kapcsolt receptorok

G-proteinek jeltovábbító szerepe

G-proteinek jeltovábbító szerepe

G-protein Adenyl-cyclase kapcsolat (1)

G-protein Adenyl-cyclase kapcsolat (2)

A camp képződése

G-protein-Adenyl-cyclase camp szignalizációs út

camp-protein Protein kináz A kapcsolat

G-protein-Adenyl-cyclase camp szignalizációs út Terminális szakasz

camp központi szerepe

Illatanyagok érzékelése és a camp (1)

Illatanyagok érzékelése és a camp (2)

G-protein szignalizációs szerepe (movie( movie)

G-proteinek eltérő hatásai R G E R G E Gsα + - Giα

G-proteinek aktiválása és gátlása Pertussis toxin GDP GTP Giα Gβγ inaktív marad G Giα GDP G Gsα GTP Gβγ ADP-ribóz G Az adenyl cyclase állandóan aktív Gsα GTP Cholera toxin Gsα aktivált lesz

Foszfatidil-inozitol inozitol rendszer

Az IP3 és a sejt Ca 2+ homeosztázisa

Calmodulin Ca 2+ rendszer

A sejt calmodulin-kötő fehérjéi

Foszforilált rec.kináz Foszfatidilinozitol- biszfoszfát PIP 2 Aktivált G 0 vagy Gq protein PLCγ PLCβ IP3 DAG calmodulin Ca 2+ Calcium-calmodulin calmodulin -függő kináz Protein kináz C

Receptorok kináz-aktivitása inzulin receptor

Tirozin kináz receptorok i.c. szignalizációs cascade-ja

7-transmembrán-loop (7TM) receptorok

7TM-receptorok és ligandjaik kapcsolata

7TM-receptorok és ligandjaik kapcsolata

7TM-receptor szerkezete és működési ciklusa

7TM-receptorok internalizációs ciklusa

Membrán alatti szignalizációs utak 7TM receptorok esetében

Szagló-receptorok ligand-specifitásának magas szintje

Ízérzékelő receptorok szerkezeti eltérései és érzékenységük unami Na+ capsaicin

Ion-csatornák

Acetylcholin -receptor

Csatornákkal kombinálódott receptorok

Intracelluláris/Nuklearis receptorok

Steroid hormonok hatásmechanizmusa

Steroid receptor működése

Összefoglalás

Szignalizáció és gyakorlati jelentősége

Egyes oncogének a sejtosztódást fokozó növekedési faktorokat termelnek. Tumorokban a mutációk e növekedési faktorok fokozott termelését okozzák. Egyes oncogének a sejtosztódást fokozó növekedési faktorok receptorait kódolják. Tumorokban a mutáns receptor ligand kötődése nélkül is fokozza a sejtosztódást. Egyes oncogének olyan fehérjéket kódolnak, melyek a sejtosztódás jeltovábbító láncának tagjai. Tumorokban a mutáns proteinek külső stimulus nélkül is folyamatos sejtosztádást indukálnak Egyes oncogének a sejtosztódásban részt vevő transzkripciós faktorokat kódolnak. Tumorokban a mutáns transzkripciós faktorok állandóan génjük promoteréhez kötöttek.

Bizonyos tumor szuppresszor gének sejt adhéziós/felismerő fehérjéket kódolnak. Tumorokban e gének mutációja a környező sejtekhez való adhéziós képesség elvesztését okozza. Egyes tumor szuppresszor gének a DNS repair-ben részt vevő enzimeket kódolnak. Tumorokban e mutáns proteinek nem töltik be szerepüket és a mutációk száma jelentősen fokozódik. A tumor szuppresszor gének másik csoportja a sejtciklus G1 fázisának gátlása útján blokkolja a sejtosztódást. Tumorokban a mutáns proteinek nem gátolják továbbá az osztódás folyamatát.