LÁTÁS FIZIOLÓGIA III.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011
A szemünkkel nézünk, de az agyunkkal látunk!
A retina által felfogott folt-mintázatot az agy dolgozza fel és értelmezi. Az agy képfeldolgozási folyamatának vizsgálati módszerei: Mágneses rezonancia vizsgálattal kimutatható, hogy milyen látvány hatására az agy mely területei aktivizálódnak Elektródával elérhető egy-egy egyedülálló idegsejt. Megmérhető a lülönböző látványok által kiváltott elektromos potenciál változás Funkcionális vizsgálat végezhető tesztábrák alapján. A tesztábrák által kiváltott érzékletekről a vizsgált személy szóban számol be. A továbbiakban a tesztábrás módszer lehetőségeit mutatjuk be.
A kognitív látás A 3.rész tartalma: Az irányok felismerése Az irányok viszonyítása A lineáris méretek viszonyítása A lineáris méretek becslése irányfüggő? A területek viszonyítása A sötétség / világosság hatása a foltok nagyságának érzékelésére Az arányok érzékelése Az alak érzékelése is relatív A folytonosság érzékelése A távolság és a méretek érzékelése
A kognitív látás A 3.rész tartalma: A csoportosítás Textura analizis A foltminta értelmezése Kétértelmű ábrák Homorú vagy domború? Ellentmondásos ábrák Az elvárás A szimbolikus ábrázolás A látvány visszahat a szemre Összefoglalás
Az irányok felismerése
Egyetlen idegsejt válasza különböző irányú vonalak észlelésekor Az idegsejt válasza (a tüzelés szaporasága) egy bizonyos, speciálisan a sejtre jellemző irány észlelésekor a legerősebb. Különböző sejtek különböző irányokra érzékenyek.
Az irányok viszonyítása
A két vízszintes vonalat széttartónak látjuk, mivel a ferde vonalakhoz viszonyítjuk az irányukat. Valójában a két vízszintes vonal egyenes és párhuzamos.
A vízszintes vonalakat most kidomborodónak érzékeljük, mert most is a ferde vonalakhoz viszonyítjuk az irányukat. Valójában a két vízszintes egyenes most is párhuzamos és egyenes.
A párhuzamos egyenesek meggörbülni látszanak a ferde vonalkák mellett.
A lineáris méretek viszonyítása
Mindkét ábrán azonosan a középméret kétszeres a talpméret, mégis a felső ábrát kövérebbnek, míg az alsót karcsúbbnak érezzük.
A lineáris méretek becslése irányfüggő?
Úgy tűnik, mintha a ferde vonalon sűrűbben helyezkednének el a pöttyök, pedig azonos a sűrűség.
A területek viszonyítása
A kis fehér négyzetet kisebbnek képzeljük, mint a vonalkázottat, pedig a valóságban teljesen egyforma nagyok.
A sötétség / világosság hatása a foltok nagyságának érzékelésére
A fehér pöttyök nagyobbnak tűnnek, mint a feketék, pedig a valóságban egyforma nagyok.
Az arányok érzékelése
A bal oldali ábra és a jobboldali ábra sarok pontjai egyenlő nagy négyzeten helyezkednek el.
Az alak érzékelése is relatív
Azonos kör különböző méretű darabjait különböző görbületűnek képzeljük.
A lencse-illúzió A három lencse különböző görbületű felületekből állónak tűnik, pedig a görbületek azonosak, csak az ívhosszak különbözőek.
A folytonosság érzékelése
Úgy tűnik, hogy a vékony, sraffozott vonal részei egy egyenesbe esnek, pedig ez nem igaz.
A távolság és a méretek érzékelése
A három oszlop a valóságban egyforma nagy, de a járda perspektívikus torzítása és a távolabbi méretek látszólagos lecsökkenése miatt a jobboldali oszlop lényegesen nagyobbnak tűnik, mint a baloldali.
Az Angol-Parkban így hozzák létre az óriást és a törpét.
A csoportosítás
Csoportosítás az alak alapján. Az azonos alakú pöttyöket azonos csoportba soroljuk, és így pöttyökből illetve négyzetekből álló vonalakat erzékelünk.
A látvány elemzésének módszerei
Textura analizis
A textúra kicsiny változásai alapján alakzatokat érzékelünk.
A foltminta értelmezése
A retinára vetített foltmintát az agy számtalan korábban tárolt és már értelmezett foltmintával hasonlítja össze és kiválasztja a legvalószínűbb megoldást
Huygens rajzai - a Saturnuson végzett megfigyelései alapján. Mivel kezdetleges távcsövével nem tudta kellően feloldani a bolygó részleteit, különböző képpen próbálta értelmezni a látottakat
Kétértelmű ábrák
Az ábrákon két egymás felé forduló arc, vagy egy váza sziluettjét véljük látni. A sötét alapon fehér rajzon a két arc dominál, míg a világos alapon sötét rajzon inkább a váza.
Ki mit lát a képen az első pillanatban?
Homorú vagy domború??
Mivel megszoktuk, hogy a fény fölülről világítja meg a tárgyakat, feltételezzük, hogy a bal oldali ábrán domború, a jobb oldalún homorú félgömböket látunk.
A felső szalagot csak előlről megvilágított domború ívekként tudjuk értelmezni, míg az alsó ábrát hol balról megvilágított, alaplapján álló, hol pedig jobbról megvilágított,oldallapján fekvő szalagnak véljük.
Ellentmondásos ábrák
Az ábra abszurditása abban rejlik, hogy önmagában mind a három sarok realisztikus, de együtt mégsem helyezkedhetnek így el.
A külső és belső részletek keveredése is abszurd hatást kelt.
Az elvárás
Daumier karikatúráján (bal oldali ábra) a Holdat lényegesen nagyobbnak ábrázolta, mint amilyennek a valóságban látjuk (jobb oldali ábra). Mégis Daumier rajzát érezzük reálisnak.
A szimbolikus ábrázolás
Az egyiptomi faliképeken a tárgyak minden részlete a legjellemzőbb irányból látható. Ezért ezek közelebb állnak a szimbólumokhoz, mint a realisztikus képekhez.
Egyiptomi falikép
Gyermekrajz A gyermekek rajzai is a legjellemzőbb részleteket a legjellemzőbb irányból mutatják be.
A piktogrammok szimbólumait asszociációk segítségével értelmezzük.
A látvány visszahat a szemre
Bridget Riley: Esés című képe szemmozgásokat kényszerít a nézőre, amelyek következtében a fekete-fehér kép szubjektív szín jelenségeket vált ki.
Összefoglalás A szem csak intenzitás-mintázatot fog fel a külvilágról. Az intenzitás-mintázatot az agy értelmezi. Az agy a digitális képfeldolgozás módszereihez hasonló módszereket alkalmaz: Kontraszt fokozás (l. Korábban) Él kiemelés (l. Korábban) Textúra analízis Alakfelismerés (irányok, arányok, méretek, alakok felismerése) Szegmentálás (csoportosítás) Az agy magasabb rendű képfeldolgozási műveleteket is alkalmaz: Összehasonlítás a tárolt információk millióival (Pl. Arcok felismerése különböző távolról, különböző irányból, különböző megvilágítás mellett) Valószerű és valószerűtlen megoldások szűrése A lehetséges megoldások értelmezése Szimbolikus ábrák értelmezése az asszociációk segítségével
Felhasznált irodalom W.L.Gulick, R.B.Lawson: Human Stereopsis A Psychophysical Approach, Oxford University Press, 1976 R.L.Gregory: The intelligent eye, McGraw-Hill Book Company, 1971 S.Tolansky: Optisheskie Illuzii, Izdatelstvo MIR, 1967, Moskva U.Neisser: Megismerés és valóság, Gondolat, 1984 B.E.Wandell: Foundations of Vision,Sinauer Associates, Inc.,1995
VÉGE a 3. résznek