Szakmai beszámoló a Pásztor utcai raktárbázis régészeti gyűjteményének hőmérséklet és páratartalom mérését szolgáló eszköz beszerzéséről A Savaria Múzeum Központi Raktárának régészeti gyűjteménye rendhagyó helyet képvisel az Intézmény raktározási, műtárgy tárolási rendszerében. A korszerű és mind kialakítását, mind rendszerét tekintve jól átgondolt szisztéma szerint felépített polcrendszerek műtárgyvédelmi szempontokat figyelembe vevő, revízióval egybekötött rendezéséhez és a gyűjteménykezelési, gondozási feladatok jobbításához, valamint a gyűjteményi egységek átcsoportosítását megelőző döntéshozatal előkészítésben betöltött szerepük folytán nagy lépést jelentett az árérték arányt szem előtt tartva kiválasztott hőmérséklet és páratartalom mérő- és adatrögzítő műszerek beszerzése. A berendezések üzembe állítása és próba jellegű elhelyezése a megvásárlás utáni napokban megtörtént. A raktárcsarnok különböző pontjain felállított, úgynevezett külső adók elhelyezésénél törekedtünk arra, hogya legoptimálisabb képet kapjuk a csarnok hőmérsékletiés páratartalom adataira. A beszereléstől a beszámoló elkészítéséig tartó idő szűkössége miatt részletekbe menő tapasztalatokat és a megvalósítás eredményességét még nem tudjuk részletekbe menően elemezni. Erre a beszereléstől számított három hónap elteltével, a tesztüzem végén tudunk eredményességet igazoló elemzést készíteni, jelen beszámolóban a fennálló raktári helyzetet, a berendezés paramétereit és főbb pozitív tulajdonságait elemezném. A teljes régészeti gyűjtemény tekintetében a revízió megkezdődött. A műtárgyak végleges helyének meghatározása a jövő év februárjában veszi kezdetét, addig a döntés előkészítési időszak tart, melynek része a műszerek rögzített adatainak elemzése. A raktárcsarnok különböző részeiben, különböző magasságokon mért hőmérséklet és páratartalom mérsékelt eltéréseket mutat jelenleg is. A tél folyamán és a fűtési időszak kezdetével ez fokozódhat. A polcrendszer szerkezetéből adódóan az 5,75 méteres magasságban kialakított szektorok polcain mért környezet j ellemzői mások, mint az alatta lévő 0-1,7 méter közötti részeké, nem beszélve a teljesen külön álló, úgynevezett Ill. ütem emeleti és földszinti szektorairól. Az 1. üternnek elnevezett temperált részben csak felülről van természetes megvilágítás, a két szint négy oldalról zárt, de egyedileg fűthető. Itt a fűtés szabályozás és az esetleges párásítás, vagy párátlanítás meghatározása a fő cél. A II. ütem esetében is csak tetőablak áll rendelkezésre, amelynek fénye csak a felső szektorokban ad némi fényt. A II. ütem végfala zárt, lemezekből 1
készült. A Ill. ütem oldalfala dróthálóval borított, így az épület oldalán végigfutó ablaksoron keresztül természetes megvilágítást kap mindkét szint. A raktár egyes részét túlzottan, másik részét egyáltalán nem éri napfény által termelt hő. Továbbá az épület nagyméretű hangárkapuján beszűrődő kinti levegő is aránytalanul oszlik el a hangárépületen belül. A polcsorok között a fényt kiépített világítótestekből álló rendszer biztosítja. A pályázaton nyert és beszerzett mérőműszer rendszer két, egymástól különálló vezeték nélküli adatgyűjtőből és a hozzájuk rendelt 5-5 digitális külső távadóból áll. Ennek oka, hogy egy adatgyűjtő maximum 5 távadóból álló rendszert tud működtetni egyszerre. Megjegyzendő, hogy maga az adatrögzítő is méri a szükséges adatokat, de nem tárolja azt. Ellenben rádiójel üzemzavar esetén, vagy egy távadó hibája miatt rögzíti a saját maga mért adatokat. Az adatgyűjtők pozicionálási főszámmal (esetünkben 1. és 2.), a távadók alszámmal (pl.: 1.1, 1.2, stb.) rendelkeznek. Ez megkülönböztetésük, pozíciójuk rögzítése szempontjából és az úgynevezett betanítási sorrendjük miatt is fontos. A pozicionálás a telepíté si hely változása, valamint az esetleges jeladási vagy műszaki hiba megkeresése és kiküszöbölése miatt elengedhetetlen. A külső távadó paraméterei és mérési tartománya több mint megfelelő. A hőmérséklet mérési tartománya -30 - +69,9 oc között helyezkedik el, 0,1 oc mérési különbséggel. A páratartalom-mérés paraméterei a következő ek: 0% - 99%, 0,1%-os mérésközökkel. A jeladó 5 percenként küld adatokat az adatrögzítő felé. Ez nem befolyásolható, csak az adatgyűjtési sűrűség az adatgyűjtő berendezésen. Az adó rádió frekvenciája a leggyakrabban használatos 433,92 MHz, maximális adókörzete elemenként 25 méter. A távadók elhelyezése fejtörést okozott, mivel a gyártó teljesítményvesztést írt abban az esetben, ha fém felületre, vagy annak közelébe, vagy polírozott felületre helyezzük azokat. Mivel sajnos a Dexion rendszerű polcok fémből vannak, igyekeztünk a távadókat a terveinktől részben eltérő en vasbeton oszlopokra helyezni. A 10 távadóból 3 viszont polera került, de a vételi jellel nincs komolyabb hiba. A rádióhullámokat viszont megzavarják az egyéb, hasonló frekvencián routerek. működő eszközök. Esetünkben leginkább a hálózatot jelentő wi-fi Mint említettem, az adatrögzítő 5 távadó adatait képes kezelni és rögzíteni. Ezeket a távadókat egymás utáni sorrendben indítva kell "betaníttatni" az adatrögzítővel, hogy sorrendjüket tárolja. Egy távadó betanítására 4 perc áll rendelkezésre. Ez az időkorlát egy ekkora polcrendszemél két ember közreműködésével valósulhatott meg. A készülékben egyatomóra üzemel, amelyet a Braunschweig-i Fizikai-Műszaki Intézet üzemeltet. Ez a pontos időtől 1 millió évenként 1 másodperccel tér el. Az adatrögzítőn beállíthatjuk az adattárolási időközöket is, melyek 1-30 perces, maj d 1-24 órás időintervallumban állíthatók be. Mi 2
jelenleg a 8 órás időközönkénti rögzítést állítottuk be. Az adatrögzítő a hozzá adott CD-ROMról feltelepíthető adatkezelő szoftver segítségével a számítógépünk megfelelő portján keresztül létesít kapcsolatot a gyűjteménykezelőnél rendszeresített PC-vel. A mellékelt szoftver segítségével adott időközönként analizálhatja és statisztikailag elemezheti a kapott adatokat. Az adatok exportálása.txt kiterjesztésű szöveges fájlban történik, ami viszont táblázati elemeket tartalmaz. A forgalmazó bőséges segítséget nyújtó, magyarított felhasználói kézikönyve nagy segítséget nyújt az adatok Microsoft Excel szoftverrel való kezelésére. Táblázati elemek rekordjainak elemzését ugyanis ezzel az alkalmazással a legcélszerűbb kezelni. Az adatokból egyéb táblázat és diagram is készíthető. A kész táblázatok nyomtatás a is lehetséges, miután az exportálás sikeresen megtörtént. Ez az éves állományvédelmi dokumentáció részét képezi majd. A szakmai beszámoló teljes melléklete.pdf formátumban megtalálható a www.savariamuseum.hul?palyazati -beszamolok,3 8 webhel yen. Szombathely, 2013. október 21. ~U Vámos Gábor régészeti koordinátor Melléklet: - 2 oldal fotótábla - 2 oldal eszközlista és a nyilvántartási azonosítójuk 3
A Klima-Logger KVD-170 vezeték nélküli adatrögzítő elhelyezése Az egyik KDV -171 433 MHz-es külső hőmérsékletadó elhelyezése
A KDV-171 külső hőmérsékletadó vasbeton oszlopra szerelve
9701 c, r-cc., /1 i' i"" I.l"'t '-,/\-l7 -l..-.. '1-: L.:'.i. ~)= 1' );: J,/ :.Tfl.. GY~~Rri~~:n: EZrJ';j HEJ-.a-f{" E(3Y~:}1I É: j-' T i~: il i\ H db 2,,000
É: :54'?;~:;9.- t r ri db :,T/?05,,\Ji...