Tanári kézikönyv a Biológia Tájak és életközösségek 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz
Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok...5 Elôszó....7 Módszertani ajánlás...10 Tanmenetjavaslat...24 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához...37 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal Utószó...109 A Kiadó minden jogot fenntart! Raktári szám: PK-0587K Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246 3
Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az Környezetismeret tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1 4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: Módszertani ajánlás Helyi tanterv Tanmenet Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó, ügyvezetõ igazgató 4 5
Elôszó A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élôlényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belôle él. (Konrad Lorenz) Annak érdekében, hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó, ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960- as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖL- DÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka, azóta, érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széleskörû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú, programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, mely szerint: Környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felellôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. A KETA bevezetésével a testi és lelki egészség, mint kerettanterv, egy új modult kapott, ami 6. és 8. évfolyamokon heti félórányi idôtartamot jelent. Kiadónk mindkét évfolyamon megjelentette a modulnak megfelelô tankönyvcsaládot, EGÉSZSÉGTAN címmel. A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelôen a tankönyvcsaládot végigkíséri: az egységes szemlélet, a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint az esztétikus megjelenés, 7
a tantárgyi ismeretek egymásra épületsége és az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, a cselekvô munkáltatás, valamint a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A KETA a BIOLÓGIA tantárgy keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladataink teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához. A TERMÉSZETISMERET tantárgyon belül 1 6. évfolyamokon a KETA a környezetismeret, fizika, földrajz, kémia tantárgyak megalapozására, jelöl meg óraszámkeretet. A természetismeret tanítása során a természetszeretet felébresztésének, a környezetkultúra fejlesztésének szán a KETA az elmúlt idôszakhoz képest nagyobb, a jelentôségének megfelelô szerepet. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg. Mivel a KETA csak nagyon kevés fajismeretet jelöl meg, felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Kiemelkedôen fontos az egyre több faj megismerése, megismertetése. Hiszen ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet, pl.: Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben. A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk. A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. Önálló munka lehetôsége (vers, szakirodalmi gyûjtômunka, kiselôadás, gyûjtômunka készítése) Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése. Tudják, értsék, minden élôlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol begyûjtötték!) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igényük. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó ÉLÔ KÖRNYEZETEM és BIOLÓGIA tankönyvcsaládja évfolyamonként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja: 5. évfolyam: Élet a ház körül, földrajzi, fizikai alapismeretek 6. évfolyam: Az erdô mezô és a víz vízpart életközössége 7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan 8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben. Ismerjenek meg minél több élôlényt, közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenség változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlôdését. 8 9
Módszertani ajánlás a 7. évfolyamos tanulóknak készült Élõ környezetem (Tájak és életközösségek) címû tankönyvcsaládhoz A 7. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása az 5 6. évfolyam által használt tankönyvcsaládnak. Az elôzô években a hazai életközösségek kialakulásának feltételeivel, élettelen környezeti tényezôivel, jellegzetességeivel foglalkoztunk részletesebben. Bemutattuk az egyes életközösségeket alkotó, legjellemzôbb növényeket, állatokat. Az élôlények neve mellett vizsgáltuk, megfigyeltük küllemüket, életüket, környezeti igényüket. Rávilágítottunk az élôlény és környezete közötti kapcsolatra, táplálékláncokat alakítottunk ki az egyes életközösségek élôlényeivel. Minden életközösség kapcsolatának, viszonyának elemzése, valamint egy-egy nemzeti park részletes bemutatása. Az egyes életközösségek megismerése során szinte minden törzs (osztály) képviselôit tanulmányoztuk, megfigyeltük azonos és eltérô tulajdonságaikat, és e jellemzôk alapján csoportosítottuk is azokat. Az idei évben is hasonló módon történik az ismeretek elsajátítása. Az elsô három fejezetben szintén életközösségek megismerésével foglalkozunk, ezúttal a távoli tájak életközösségeivel. Minden egyes fejezet bevezetôjében ismertetjük a hasonló életközösségek kialakulásának éghajlati feltételeit, térképen szemléltetjük, hol alakultak ki ezek az életközösségek, és megbeszéljük hasonló és eltérô jellemzôiket. Pl.: tankönyvünkben ezerarcú erdôk fejezetcímmel szereplô fejezet bevezetôjében ismertetjük a különbözô éghajlati körülmények között kialakult erdôket (a hideg éghajlati övi tûlevelû erdôket, a mérsékelt övi lombhullató erdôket, a trópusi esôerdôket). A hazai lombhullató erdôk életközösségével már nem kell foglalkoznunk, hiszen azt 6. évfolyamban részletesen tárgyaltuk. De az elôzô évben szerzett ismeretek jó alapot, összehasonlítást adnak az idegen tájak erdeinek megismeréséhez. Éppen ezért minden új ismeretet feldolgozó óra számonkérési részében áttekintjük azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket a hazai életközösségek (erdôk) megismerésekor már elsajátítottunk és e szilárd tartalmakra építjük az új ismereteket. Tehát a tananyag felépítése 7. évfolyamban is spirális, amely lehetôvé teszi, hogy a már tanult, elemzett élôlénycsoportokhoz újra és újra más és más összefüggésben visszatérjünk. A tananyagnak ez a fajta bôvülése biztosítja egyrészt az alapvetô biológiai ismeretek elsajátítását, a belsô összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását, másrészt jó alapot nyújt az utolsó fejezet rendszertani ismereteinek elsajátításához. Így végre a tanulók nemcsak megismerik a Föld növényzeti öveit, de kellô morfológiai ismeretek birtokában képesek lesznek azokat biztonságosan elhelyezni a fôbb rendszertani egységekben is. Ebben a tanévben az életközösségek megismerését nem végezhetjük tanulmányi séta során, de pótolhatjuk a közvetlen tapasztalást a jó minôségû videofilmek megtekintésével. Megfigyelésekre, vizsgálódásokra azonban ebben a tanévben is lesz elegendô alkalom. A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeinket. Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élôlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttekké váljanak. Az ÉLÔ KÖRNYEZETEM tankönyvcsalád tagjai: tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok, kézikönyv (tanmenet + helyi tanterv + óravázlatok). A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Tankönyveink színes, gazdagon illusztrált képanyaga feleslegessé teszi, más csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szerveket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható. Tankönyveink több fejezetre tagolódnak. Az egyes fejezetek, témakörök minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indítanak, ahonnan nem hiányzik a legalább egy teljes oldal színes képanyag sem. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes lecke a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a l-tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô, összefüggések megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalmi ajánlás a szerzô és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az élôlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv a más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. Viszonylag rövid terjedelmû, több éven át, használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A KETA az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben mintegy 70 50%-a elegendô legyen. Az ÉLÔ KÖRNYEZETEM ismeret-feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendô a megszabott órakeret 50%-a. A képanyag kiegészítô tartalmai és a o-tel és -gel jelölt anyagrészei további 20% tananyagot tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítô tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet közölnek. Így a kötelezô 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választhatja meg. Elvégezheti a tankönyv és a munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. Így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását. A munkafüzet felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak. Az új anyag feldolgozáshoz kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a számonkérés metodikai résznél kerülhetnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az Ezt tanultam rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek. A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a KETA és a közoktatási törvény elôírásainak, és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülôk elvárásai). Ez a tanterv 10 11
átvehetô, vagy a helyi sajátosságokat figyelembe véve adaptálható, tehát a törvényi kereteken belül változtatható. Helyi tantervet nem készítünk egy-egy évfolyamra. Fontos a tervezésnél a teljes fejlesztési szakaszban való gondolkodás és tervszerû, logikus felépítés, egymásra épülés. Ezért célszerû a helyi tanterveket 1 8-ig, egymásra építve elkészíteni. A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy az a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikro-tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsô jelzôrendszernek van alapvetô jelentôsége, az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanulás. A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a nevelô, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élôvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás, megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása), szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális: diaképek, videó-filmek, transzparensek), a tanuló önálló megfigyelései, vizsgálódásai, a tanulók önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, tankönyvvel és munkafüzettel, feladatlappal, számítógépes programmal, gyakorlás, ismétlés, ellenôrzés, értékelés. Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdôdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetô, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg. Minden témakör ismétlô rendszerezô órával zárul, amelyhez tudáspróba található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerôsíteni, segítségükre lehetnek a témazáró feladatlapok. Tankönyvcsaládunk 7. évfolyamos tanulóknak szánt tagja az alábbi témaköröket tárgyalja: I. témakör: Vizes élõhelyek II. témakör: Ezerarcú erdõk III. témakör: Füves puszták IV. témakör: Az élõlények rendszerezése Témakör Tanulmányi séta Vizsgálódás Új ismeret feldolgozása Összesen I. 1 óra 1 óra 8 óra 10 óra 3 óra II. 1 óra 1 óra 9 óra 11 óra 3 óra III. 1 óra 1 óra 11 óra 13 óra 2 óra IV. 1 óra 2 óra 7 óra 10 óra 2 óra Összesen 4 óra 5 óra 35 óra 44 óra 10 óra I. témakör: Vizes élôhelyek Fogalom: földrajzi elterjedés a plankton összetétele: fitoplankton, zooplanton a szivacsok testfelépítése és táplálkozása a csalánozók fejlôdésének szakaszai: polip és medúza alak a porcos- és a csontos halak vízi emlôsök a parti és a tengeri madarak testfelépítése Folyamat: az élôlények elterjedése a moszatok kutatása és felhasználása a puhatestûek változatossága a vízi élôhelyeken az emlôsök visszavándorlási folyamata a vízbe a madarak alkalmazkodása a vízi életmódhoz a technika fejlôdése és a vizek szennyezôdése az élôlények alkalmazkodása 54 óra Megfigyelés: a vizek területének elterjedése, megoszlása a Földön a moszatok színének változása a mélységgel a puhatestûek külsô vázának sokfélesége az úszóhártyás láb szerepe a tápláléklánc felépítése a szennyezô anyagok beépülése a tápláléklánc különbözô fokán álló szervezetekbe Kiegészítõ tartalmak Ez a 20 óra ott dolgozható fel, ahol heti 2 óra áll rendelkezésre, illetve szakkörökön Összefüggés: a vizek tisztasága és az élôlények fajgazdasága a tenger fényviszonyai és az élôlények elterjedtsége közötti kapcsolat az élôlények testfelépítése és életmódja az élôlények egyedszáma és az ember tevékenysége (turizmus, halászat, közlekedés, ipari kísérletek a halak testnagysága és egyedszáma a madarak testfelépítése és életmódja a szennyezô anyagok mennyisége és a vizek öntisztulási képessége közötti összefüggés 12 13
Fogalom: a trópusi esôerdôk növényzeti szintjei palánkgyökér, liánok, fán lakó növények az esôerdô hangyái, hangyasav óriáskígyó, méregfog trópusi lombhullató erdô (világos erdô) a tajga fogalma, éghajlata, szintjei fajnevek II. témakör: Ezerarcú erdôk Folyamat: a levegôszennyezés hatása az erdô fás szárú növényeire az erdôterület csökkenése az erdôk pusztítása és védelmének szükségszerûsége a fafajok elterjedése és környezeti igényük az erdô változatossága és az állatvilág sokszínûsége Megfigyelés, tevékenység: az éghajlati övek és az erdôtípusok, a fényviszonyok és a növényzet kialakulása a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolat megfigyelése az alkalmazkodás megfigyelése Összefüggés: a növények fényigénye és a növényzeti szinteken való elhelyezkedése a táplálkozás változatossága és az alkalmazkodás az élettelen környezeti tényezôk változása és a növényzet alkalmazkodása III. témakör: Füves puszták, szélsôséges éghajlatú területek Fogalom: trópusi füves területek: pampa, szavanna mérsékelt övi füves területek: préri, sztyep zápfogak felülete: redôs, gumós, tarajos röpképtelen madár termesztett növények: ipari-, élvezeti- és fûszernövények sivatag, félsivatag tundra Folyamat: a legeltetés és a füves területek pusztulása a megmûvelt területek nagyságának növekedése a sivatag terjedése Megfigyelések, tevékenységek: a szél mozgása és a növények párolgása a levelek kültakarója és a párolgás az állatok lába (patája) és a futás sebessége az élôlények alkalmazkodása a magasság változásához Összefüggés: a csapadék mennyisége és a növényzet elterjedése, magassága az állatok tápláléka és a fogazat az élôlények testfelépítése és a környezet IV. témakör: Az élôlények rendszerezése Fogalom: tudományos rendszertan, rendszertani kategóriák: faj, osztály, törzs fôbb növényi törzsek, osztályok: baktériumok, moszatok, mohák, harasztok nyitvatermôk, zárvatermôk, egyszikûek, kétszikûek fôbb állati törzsek, osztályok: egysejtûek, szivacsok, csalánozók, puhatestûek csigák, kagylók, ízeltlábúak, rovarok, pókok, rákok, gerincesek, halak, kétéltûek madarak, emlôsök Folyamat: az élôlények alkalmazkodása és a fajok változása az élôlények fejlôdése, elterjedése a tudományos rendszertan bôvülése Megfigyelés, tevékenység: gombahatározás rendszerezés, határozás az élôlények hasonlósága, különbözôség Összefüggés: alkalmazkodás és elterjedés a testfelépítés és a környezet a testhômérséklet és az élôhely az alkalmazkodás és a fajgazdagság A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy minél több élôlényt ismerjenek meg a tanulók. Az idei tanévben kevesebb lehetôségünk van a közvetlen tapasztalásra, de a jó minôségû videofilmek nagy segítséget jelentenek a számunkra. Fontos feladatunk ebben a tanévben is, hogy a tananyag elsajátítása során igyekezzünk kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységi képességét, fejleszteni beszédkészségét. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek, és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés, végsô soron, a tanáron áll, vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv és az ennek alapján csak az 5. évfolyam biológiai ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikro-tanterv) is csak egy javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk 14 15
biztosítani, amelynek során mind a tanár, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô, nagyszerû segédeszköz. A helyi tanterv átvételét, adaptálását, készítését meg kell, hogy elôzze a: KETA követelményeinek számbavétele, és az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása. Ezek után elkészítjük (adaptáljuk) tantervünket, amely tartalmazza: a tantárgy általános célkitûzéseit, feladatait, a tantárgy helyi tantervének jellemzôit, mely évfolyamok tananyagát tartalmazza, milyen más tantárgy tananyagát tartalmazza még esetleg, a tantárgy közös követelményei közül melyeket tartalmazza kiemelten, a tantárgy tanításának célját, a tantárgy összesített óratervét, és tematikus összesített óratervét, az egyes évfolyamok tananyagtartalmát az alapkövetelményekkel, az ellenôrzés, értékelés, minôsítés, továbbhaladás feltételeit, a tanításhoz szükséges taneszközöket (tanulói segédlet, kiegészítô szakirodalom, szemléltetô eszközök). A következô oldalakon a biológia tantárgy helyi tantervének 7 8. évfolyamokra vonatkozó részét közöljük. A biológia tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló: tájékozott legyen a földi élôvilág sokféleségérôl, valamint az emberek és a biológiai környezet közötti kapcsolatrendszerérôl, ismerje meg saját teste felépítésének és mûködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, legyen képes az egészséges életvezetésre, növelje az élôvilágban meglévô változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit, alakítsa ki az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsôsorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környezô világ jelenségeit. A tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztô mûvek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. Segítse elô csoportos tevékenységekkel az együttmûködésre vonatkozó készségek kialakulását. Az iskola mûködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történô beilleszkedést. Évfolyam: 7. Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 55 Ebbõl 80% = 44 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása 20% = 11 óra az iskola érték és célrendszerének megfelelõ tananyag feldolgozása: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, képességek, készségek fejlesztése. Tematikus összesített óraterv Témakör 1. Tájak és életközösségek 34 óra 2. Az élõlények rendszerezése 10 óra A rendelkezésre álló idõ 80%-a: 20%-a: Összesen: 44 óra 11 óra 55 óra Óraszám feladata, hogy: olyan természetismereti és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvetô fontosságú, mutasson rá az élôlények és az életközösségek változatosságára, az élô és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismertess, hazai és a távoli tájak tananyag feldolgozása során rendezze a megismert élôlényeket a tudományos rendszer fôbb kategóriáiba, mutassa be az emberi szervezet felépítésének és mûködésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, segítse elô az emberek közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését, tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása a biológia tudományának segítségével lehetséges, és minden ember közös feladata. 16 17
1. témakör: Tájak és életközösségek (34 óra) 1.3. Füves területek (Füves puszták) 1.1. A tengerek és tengerpartok élôvilága (Vizes élôhelyek) Tartalom Fajok Belépô tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Tartalom A vizes élôhelyek elôfordulása, jellemzô élôlényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élô és élettelen környezetével, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mély-tengerek környezeti adottságai, legfontosabb élôlényeinek jellemzôi és szerepük az életközösségekben. A tengerek és óceánok öntisztulása, a szennyezôdés következményei és a megelôzés lehetôségei. Fajok Plankton, algák, szivacsok, füles medúza, tengeri rózsa, fésûs kagyló, kis tintahal, macskacápa, zsibbasztó rája, közönséges hering, tonhal, makréla, tengeri tehén, kék bálna, palackorrú delfin, fóka, rozmár, csigaforgató, póling, szula, ezüstsirály, lumma, lunda. Belépô tevékenységformák A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. A megismert állatok és növények megkülönböztetô jegyeinek kiemelése. Az élôlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerésére. Fejlesztési követelmények A tanuló érdek lôdésének felkeltése, szinten tartása és fejlesztése a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Fejlôdjön a tanuló képessége a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére. Tudjon egyszerûbbe vizsgálatokat, megfigyeléseket önállóan is elvégezni. A továbbhaladás feltételei Ismerje a vizes élôhelyek életközösségeiben élô, legjellemzôbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját. Tudjon táplálékláncot összeállítani a vizes élôhelyek megismert élôlényeibôl. Tudjon egy-két példát mondani a vizes élôhelyek élôlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. A különféle füves területek elôfordulása a Földön. A füves területek kialakulásának élettelen környezeti tényezôi. A szavanna és a préri elôfordulása, környezeti adottságai. A kiválasztott füves területek jellemzô élôlényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezettel, szerepük az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. Az ember és a füves területek kapcsolata Szavanna: akácia, majomkenyérfa, antilop, gnú, zebra, zsiráf, elefánt, oroszlán, gepárd, leopárd, hiéna, nílusi krokodil, strucc, csimpánz. Préri: amerikai bölény, villásszarvú antilop, prérifarkas. 1.4. Szélsôséges éghajlatú területek Földrajzi és kontúrtérképek használata a füves területek földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élôlények és a biom jellegzetességei közti kapcsolat felismerése. A megismert életközösségek önálló bemutatása és jellemzése. A megismert növények és állatok felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. Tanulói kiselôadás tartása a környezetszenynyezés problémáiról. Segítsük a tanulót, hogy megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelô szinten tudja megfogalmazni, illetve írásban, vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával. Fejlesszük a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagrammok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmának leolvasni és értelmezni tudását. Ismerje fel a tanult füves puszták életközösségeinek legjellemzôbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját. A tananyagban nem szereplô élôlények esetében is legyen képes az élôlény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére, és a környezete alapján az élôlény testfelépítésére, életmódjára következtetni. Észlelje, ha romlik környezetének állapota és legyen igénye annak megakadályozására. 1.2. Különféle erdôk (Ezerarcú erdôk) Tartalom Fajok Belépô tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei Tartalom A különféle erdôk elôfordulása a Földön. Az erdôk kialakulásának élettelen környezeti tényezôi. A trópusi esôerdôk, a lomberdôk és a tajgaerdôk elôfordulása, környezeti adottságai. Az adott erdôtípus legnagyobb kiterjedésû erdejének jellemzése. Élôlényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezetével, szerepe az életközösségben. Az erdôk jelentôsége a bioszférában, pusztulásuk okai, védelmük. Az erdô és az ember kapcsolata. Fajok Dél-amerikai esôerdô: fafojtó füge, kúszópálma, bromélia, vándorhangyák, közönséges madárpók, nyílméreg béka, anakonda, kajmán, kolibri, arapapagáj, tukán, bôgômajom, lajhár, ocelot, jaguár. Mediterrán erdôk: paratölgy, libanoni cédrus, jerikói lonc, szelídgesztenye, kakukkfû, levendula, rozmaring, közönséges kaméleon. Ázsiai tajgaerdô: lucfenyô, erdei fenyô, vörös fenyô, nyírfa, keresztcsôrû, siketfajd, nyírfajd, hófajd, császármadár, európai hód, jávorszarvas, hiúz, szürke farkas, barnamedve. Belépô tevékenységformák A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élôvilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élôlények és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. A megismert biomok önálló bemutatása. A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. Az élôlények életmódja és az élôhelyek közti kapcsolat felfedezése. Önálló információgyûjtés az egyes életközösségekrôl, élôhelyekrôl. Fejlesztési követelmények Legyen képes a tanuló a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzôk elkülönítésében, és legyen némi gyakorlata a hasonló, illetve különbözô tulajdonságok, jellemzôk alapján a biológiai jelenségeket, folyamatokat csoportosítani. Legyen képes ismeretszerzési tevékenységében használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információ- hordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelô szintû biológiai ismeretterjesztô könyvek, cikke, különbözô elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A továbbhaladás feltételei Ismerje a tanult erdôk életközösségeinek legjellemzôbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô felépítését, életmódját. Legyen képes kiemelni és összehasonlítani a különféle erdôkben élô növények és állatok lényeges ismertetôjegyeit. Legyen tisztában vele, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Ismerjen példákat az erdei életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. A szélsôséges éghajlatú területek elôfordulása a Földön. A szélsôséges éghajlatú területek kialakulásának élettelen környezeti tényezôi. A sivatag, a tundra és a hegyvidékek elôfordulása, környezeti adottságai. A jellemzett szélsôséges éghajlatú területek jellemzô élôlényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata az élô és élettelen környezettel, szerepük az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. Függôleges övezetesség. Sivatag: kaktuszok, csodálatos velvícsia, tegezfa, csörgôkígyó, teve. Tundra: mohák, rénszarvaszúzó, törpefûz, lemming, pézsmatulok, rénszarvas. Sarkvidékek: krill, pingvinek, császárpingvin, jegesmedve. Hegyvidékek: ciklámen, havasi gyopár, havasi cincér, alpesi szalamandra, mormota, zerge. Földrajzi és kontúrtérképek használata a szélsôséges éghajlatú területek földrajzi elhelyezésében. A tananyagban szereplô legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. Önálló információgyûj tés az egyes életközösségekrôl, élôhelyekrôl. A megismert növények és állatok megkülönböztetô jegyeinek kiemelése. Az élôlények életmódja és az élôhelyek közti kapcsolat felfedezése. A tanuló olyan irányú képességeinek kialakítása, fejlesztése, melynek során a biológiai objektumokról, jelenségekrôl szerzett ismereteit el tudja mondani, le tudja írni, tudja ábrázolni. Azon képességek kialakítása, fejlesztése, amelyek hozzásegítik a biológiai környezetérôl különbözô módon szerzett ismereteinek összehasonlítását. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezôk miként változnak meg. Tudatosuljon benne, hogy a biológiai objektumok, folyamatok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Ismerje a szélsôséges éghajlatú területek életközösségeinek legjellemzôbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külsô jegyeit, életmódját. Tudjon egy-egy táplálékláncot összeállítani a szélsôséges éghajlatú területek életközösségeinek megismert élôlényeibôl. Mondjon egy-két példát a különbözô életközösségek élôlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésekre. 18 19
1.5. Távoli tájakon termesztett növények, tenyésztett állatok 2. témakör: Az élôlények rendszerezése (10 óra) Tartalom Fajok Belépô tevékenységformák Fejlesztési követelmények A továbbhaladás feltételei A forró övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. A mérsékelt övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. Kaucsukfa, cukornád, ananász, kakaó, kávé, tea, bors, vanília, banán, citrom, narancs, kecske, juh, szarvasmarha. 1.6. A földi élôvilág általános jellemzése Tartalom Az életközösségek jellemzôi. Az életközösségek szervezôdése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentôsége a földi élôvilág és ezen belül az emberiség szempontjából. Fajok Ökológiai környezet, élô és élettelen környezeti tényezôk, tûrôképesség, termelô szervezetek, fogyasztó szervezetek, lebontó szervezetek, Greenpeace, a Föld barátai, környezetszennyezés. A növények éghajlathoz való alkalmazkodásának megfigyelése, vizsgálódások, kísérletek során. Belépô tevékenységformák Táplálkozási kapcsolatok ábrázolása rajzban, megjelenítése tevékenykedtetéssel. Grafikonok, diagrammok olvasása, elemzése, összehasonlítása. Környezetvédô gyakorlatok. Szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplô mérhetô mennyiségek mértékegységeinek, azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Fejlesztési követelmények Alakuljon ki benne a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagrammok, grafikonok, rajzok, ábrák információ tartalmának leolvasási és értelmezési képessége, készsége. Legyen képes a megfigyelései, vizsgálódásai során nyert tapasztalatok értelmezésére. A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy az élôvilág ban az anyagok állandó körforgást végeznek. Ismerje a táplálékpiramis mennyiségi összefüggéseit. Tudja, hogy az élôlények közötti táplálkozási kapcsolatok változhatnak. Tartalom A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. Tudósok, kutatók munkássága. A legfontosabb rendszertani kategóriák. A baktériumok, az egysejtûek, és a gombák általános jellemzôi, egészségügyi és ökológiai jelentôségük. A növények általános jellemzôi. A fôbb növényi csoportok jellemzôi. Az állatok általános jellemzôi. A fôbb csoportok jellemzôi. Fajok Linné, Darwin, Kitaibel Pál. ország: orsz., törzs: t, osztály: o, faj: f. sejtmagnélküliek orsz.: baktériumok t. egysejtûek orsz. gombák orsz. növények orsz. moszatok t. zuzmók t. mohák t. harasztok t. nyitvatermôk t. zárvatermôk t. kétszikûek o. egyszikûek o. állatok orsz. szivacsok t. csalánozók t. gyûrûs férgek t. puhatestûek t. csigák o. kagylók o. fejlábúak o. ízeltlábúak t. rákok o. rovarok o. pókszabásúak o. gerincesek t. halak o. kétéltûek o. hüllôk o. madarak o. emlôsök o. Belépô tevékenységformák A megismert élôlények csoportosítása, osztályozása különbözô szempontok szerint. Tanulói elôadós tartása a biológia fejlôdésében fontos szerepet játszó tudósok életérôl. A megismert élôlények besorolása a fôbb rendszertani kategóriákba. A növény- és állatfelismeréshez és állathatározáshoz kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok) használata. Fejlesztési követelmények Tudja, hogy a biológiai ismeretek fejlôdése a különbözô népek, országok tudósainak és kutatóinak egymásra épülô munkájából eredeztethetô, s ebben a munkában jelentôs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Tudatosuljon benne, hogy a biológiai folyamatok egyik alapvetô jellemzôje az idô, az idô múlásával az élôlények is változnak. Kapjon áttekintést a földi élet periodikus változásairól, a biológiai folyamatok visszafordíthatatlanságáról. A továbbhaladás feltételei Legyen gyakorlata abban, hogyan kell az élôlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. 20 21
A továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény A tanuló ismerje: a tanult fajok életmódját, az élôlények alkalmazkodását a környezethez, az életmód és testfelépítés közötti kapcsolatot, a tanult élôlények életközösségben betöltött szerepét, a természetes életközösségek jelentôségét a Föld jövôje szempontjából, a távoli tájakon termesztett növényeket, a környezetbarát növénytermesztés és állattenyésztés fôbb ismérveit, az állattartás egészségügyi, etikai követelményeit. Tudja megnevezni: a Földön elôforduló legfontosabb biomokat, tanult életközösségek legjellemzôbb fajait, a legfontosabb rendszertani kategóriákat. Legyen képes: a térképen elhelyezni és megmutatni a megismert biomokat, a megismert élôlények felismerésére, legfontosabb morfológiai jegyeik alapján, táplálékláncok összeállítására a tanult fajokból, megfigyeléseinek, tapasztalatainak lejegyzésére, értelmezésére, a megismert élôlények rendszertani kategóriákba sorolására. A tanulói teljesítmények ellenôrzésének, értékelésének módjai, fajtái Az ellenôrzés legyen: folyamatos, rendszeres, következetes és változatos, igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, legyen sokrétû és sokoldalú, jellemezze a segítôkészség és a humanizmus, vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit. Az értékelés szempontjai: a megfigyelés pontossága, a szóbeli kifejezés színvonala, a szakkifejezések, fogalmak pontos, helyén való használata, a tantárgyhoz való viszonyulás, a tevékenység során tanúsított aktivitás, az ismeretelsajátítás folyamata, egyéni képességeknek megfelelô haladási ütem. Taneszközök 7. évfolyam Tanulói segédletek Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád 7. évfolyam számára. Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest Tájak és életközösségek munkafüzet (témazáró feladatlap) Kiegészítõ szakirodalom Az állatvilág enciklopédiája sorozat alábbi kötetei: Alsóbbrendû állatok (Bp. Helikon 1992) Ragadozók (Bp. Helikon 1988) Az állatok környezete (Bp. Helikon 1992) Hüllõk és kétéltûek (Bp. Helikon 1989) Kis növényevõk (Bp. Helikon 1984) A Föld állatai (Bp. Helikon 1994) Búvár zsebkönyvek sorozat alábbi kötetei: Tengeri állatok I. (Bp. Móra 1978) Tengeri állatok 2. (Bp. Móra 1979) Egzotikus hüllõk (Bp. Móra 1985) Különös állatok (Bp. Móra 1985) Fûszernövények (Bp. Móra 1980) Kultúrnövények (Bp. Móra 1976) Pénzes Bethlen: A közeli tengerek élõvilága (Bp. Natura 1984) Hans D. Dossenbach: Földünk állatvilága (Bp. Alexandra 1992) Dorling Kindersley: A tudás nagy könyve (Bp. Fabula 1994) David Block: Állatcsodák (Bp. Helikon 1981) Balogh János: Haldokló esõerdõk nyomában (Bp. RT Minerva 1984) Szemléltetõ eszközök Térkép, földgömb, történelmi atlasz, csontvázak, (hal, béka, hüllõ, madár, emlõs) folyadékos készítmények, (földigiliszta, tavi kagyló, madár, emlõs) gombák, (modell) rovarok testtájai, (applikáció) termések, virágzatok, (applikáció) fogazatok, (rágcsáló, rovarevõ, növényevõ, ragadozó, mindenevõ) csõrtípusok, (tépõcsõr, magevõ kúpcsõr, lemezes csõr) madártollak, zuzmóskála, paták, (páros ujjú, páratlan ujjú) kérõdzõ gyomor, (applikáció) szarvak, agancsok, mikroszkóp. Televideó Kiadó: Tengeri kalandozás: Hínárok D. Attenborough: Az élõ bolygó: A dzsungel, Az északi erdõk, Fûtengerek, A fagy világa Az értékelés módja, fajtái: az órai szereplés, a gyûjtômunka, a megfigyelésekrôl készült rajzok, feljegyzések, szóbeli feleletek, témazáró feladatlapok kiselôadások, beszámolók. Szummatív mérôeszközök száma: 5 22 23
Tanmenetjavaslat Hónap október Óraszám 5. 6. 7. 8. Hónap szeptember Témakör Vizes élõhelyek Óraszám 1. 2. 3. 4. Témakör Év eleji ismétlés Vizes élõhelyek Az óra címe Tananyag Mirõl tanulsz az idén? Az egész éves munka megszervezése, jellemzése. 3. oldal 3. oldal Mirõl tanultál az elmúlt években? A tanult életközösségek felismerése, jellemzése. A nemzeti parkokról tanultak áttekintése. 4 5. oldal A tanult élõlények felismerése, csoportosítása A tanult élõlények felismerése, jellemzése. Csoportosítása különféle szempontok szerint. Barkochbajáték. 6 7. oldal Tájak és életközösségek Az életközösségek jellemzõi.az élõ és élettelen környezeti tényezõk.az ökológia fogalma. 4 5 oldal 8 9.oldal Az óra címe Tananyag Vizes élõhelyek Élet a tengerben Növények vagy állatok? Az édesvizi élõhelyek összehasolítása. A vizek szerepe az emberiség történelmében. Az édesvíz és sós tengervíz arányai, jellemzõi. 6 7. oldal 10 11.oldal A tenger élettelen környezeti tényezõi: a tengervíz hõmérséklete fényviszonyok nyomás. A tenger parányi élõlényei: a plankton (fitoplankton, zooplankton) többsejtû moszatok. 8 9.oldal A szivacsok elterjedése és jellemzésük: testfelépítés, táplálkozás. A csalánozók, fülesmedúza, tengeri rózsa, korallok jellemzése. 10 11.oldal 14 15.oldal Házzal vagy ház nélkül A puhatestûek jellemzése. A csigák, kagylók fõ jellemzõi. 12 13.oldal 16 17.oldal Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A tankönyv jelrendszere tankönyv, munkafüzet életközösségek növényzeti szintek, nemzeti parkok Az élettelen környezeti tényezõk és a növényzet fajgazdagsága közötti kapcsolat munkafüzet, applikációs képek az elmúlt évek során tanult fogalmak Az élõlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggés munkafüzet, applikációs kártyák Élõlények csoportosítása különféle szempontok szerint Éghajlati övek.nevezetes szélességi körök. Életközösség. Földrajzi elterjedés. Ökológia. Az éghajlati övek és a növényzeti övek közötti kapcsolat tankönyv, térkép, munkafüzet, applikációs képek Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat folyók, tavak táplálékláncai, tavak növéytársulásai sós víz A vizes területek fajgazdagsága és az emberiség település sûrûsége közötti kapcsolat 12 13.oldal egysejtû, osztódás, telepes növény fitoplankton, zooplankton A tenger fényviszonyai és az élõlények elterjedtsége közötti kapcsolat alkalmazkodás szivacsok, ürbél, állattelep, pórusok, galléros-ostoros sejtek, csalánozók, polik, medúza alak. A tenger hõmérséklete és a korallok élete közötti kapcsolat Az édesvízi, szárazföldi csigák és édesvízi kagylók testrészei, tulajdonságai puhatestû, köpeny, zsigerzacskó Az életmód és a testfelépítés közötti kapcsolat Szemléltetés, koncentráció tankönyv, munkafüzet, történelmi atlasz, applikációs képek tankönyv, munkafüzet, applikáció tankönyv, munkafüzet, applikáció tanköyv, munkafüzet, applikáció Megjegyzés Tengeri kalandozás (V.) videófilm, HINÁROK IV., Plankton 24 25
Hónap november Óraszám 9. 10. 11. 12. Témakör Vizes élõhelyek Az óra címe Porcos halak Csontos halak Emlõsök a tengerben Élet a tengerparton Tananyag Ismert fogalmak A porcos halak általános jellemzõi. A cápák és ráják tulajdonságai. 14 15 oldal 20 21.oldal A halak testfelépítése, alkalmazkodása, légzés kopoltyúval A csontos halak általános jellemzõi. A porcos és a csontos halak összehasonlítása. Planktonevõ csontos halak, a heringek, ragadozó csotos halak, tõkehalak, makrélák. 16 17 oldal 22 23.oldal A halak szaporodása, fejlõdése. Hazai halaink és alkalmazkodásuk a környezethez Vízben élõ emlõsök: tengeri tehenek, cetek jellemzõi, testfelépítésük, alkalmazkodásuk. A cetek csoportosítása, sziláscetek, fogascetek, fõ képviselõik jellemzése. A fókák és a rozmár jellemzõi. 18 19 oldal 24 25.oldal Az emlõsök jellemzõi, az emlõsök tulajdonságai, a vízi emlõsök alkalmazkodása a környezetükhöz, tápláléklánc A homokos tengerpart fõ jellemzõi és élõlényei: parti madarak. A sziklás tengerpart fõ jellemzõi és élõlényei: tengeri madarak: sirályok, szula, lunda, lumma jellemzõi. 20 21 oldal 26 27.oldal A madarak testfelépítése. A madarak alkalmazkodása környezetükhöz: úszómadár, gázlómadár. A madár fejlõdése. A moszatok szerepe a vízi életben. Hónap december Óraszám 13. 14. 15. Témakör Vizes élõhelyek Ezerarcú erdõk Az óra címe A vízek védelmében Összefoglalás Ezerarcú erdõk Tananyag Ismert fogalmak A vízek állapota a hagyományos halászat idején. A tengerek tûrõképessége a szenyezés hatására: öntisztulás. A szennyezés okai és az ember felelõssége. Zöldmozgalmak. 22 23 oldal 32 33.oldal A vizek tisztaságának védelme. Helyes magatartás a vízpartokon A tanultak ismétlése, rendszerezése, gyakorlása. 34 35.oldal A téma feldolgozása során tanult fogalmak Az erdõk kialakulásának feltételei. Az erdõk elterjedési területei a Földön. Erdõgazdálkodás, erdõvédelem. 24 25 oldal 36 37.oldal A hazai erdõkrõl tanultak Új fogalmak zöldmozgalmak esõerdõ, tajga Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A szennyezõ anyagok menynyisége és a vizek öntisztulási képessége közötti kapcsolat élõvíz, csapvíz a kísérlethez fotók, tankönyv, munkafüzet A téma feldolgozása során használt eszközök Összefoglalás, II. eredménymérés, 1. sz. feladatlap alapján Az erdõ fafajainak száma és az éghajlat közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, képek az esõerdõrõl Új fogalmak édes bõr, fecskendõnyilás úszóhólyag, hering, szardella, tõkehal, makréla, tonhal tengeri tehén, farki úszólemez, szila, sziláscet, fogascet, agyar parti madár, tengeri madár Összefüggés, folyamat A fogak felépítése és a táplálkozás közötti összefüggés A halak testnagysága és egyedszáma közötti összefüggés A vízbe való visszatérés ideje és alkalmazkodásuk foka közötti kapcsolat A madarak testfelépítése és életmódja közötti összefüggés Szemléltetés, koncentráció tankönyv, munkafüzet, applikáció tankönyv, munkafüzet, folyadékos készítmény, applikáció, fotó, halcsontváz emlõscsontváz, fotók, képek a bálnákról madárpreparátum, madárcsontváz és folyadékos készítmény Megjegyzés Megfigyelés, búvárkodás 18 19.oldal Megfigyelések, számítások. 28 31.oldal 26 27
Hónap január Óraszám 16. 17. 18. 19. Témakör Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Az õserdõk növényzete Az esõerdõk kialakulásának feltételei. A trópusi esõerdõk elõfordulása, növényzeti szintjei. Az egyes szintek növényei. A növények alkalmazkodása környezetükhöz. 26 27 oldal 38 39.oldal A hazai erdõk szintjei, az egyes szintek növényei. A hazai erdõk gombái és lágy szárú növéyei. Trópusi õserdõ, palánkgyökér, liánok, fán lakó növények A növények fényigénye és növényzeti szinteken való elhelyezkedése közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, modell: gomba A túlélés mesterei A környezethez való alkalmazkodás és a fajfennmaradás. A pillangók, sáskák alkalmazkodása környezetükhöz. Az õserdei hagyák, a madárpók és a békák testfelépítése és alkalmazkodása. 28 29 oldal 40 41.oldal a hagyák testfelépítése, a hangyaboly tagjai, a pókok jellemzõi, a pókháló készítése, a békák fejlõdése és testfelépítése Ezerarcú erdõk Óriások és törpék az Amazonas mentén Az õserdõ élete nappal és éjszaka. A dél-amerikai õserdõ hüllõi: kis termetû kígyói, óriáskígyói, az õserdõ krokodilja: a kajmán, az õserdõ madarainak jellemzése. 22 23 oldal 44 45.oldal hüllõk, madarak testfelépítése, a táplálkozás és a csõrtípus felépítése Emlõsök ég és föd között A dél-amerikai esõerdõk lombkorona szintjének növényevõi: a bõgõmajmok és a lajhár. Az esõerdõ ragadozói: magasabb szinten: ocelot, alacsonyabb szinten: jaguár. A talajszint növényevõi és rágcsálói. 34 45 oldal 46 47.oldal a házimacska és a vadmacska jellemzõi, testfelépítésük hagyasav + fajnevek méregfog + fajnevek hanghólyag + fajnevek A környezethez való alkalmazkodás és a fajfennmaradás közötti kapcsolat rovarok testtájai, appl. Békacsontváz + folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet A testfelépítés és a táplálkozás közötti kapcsolat hüllõ-, madárcsontváz, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet A táplálkozás változatossága és az alkalmazkodás közötti kapcsolat macskacsontváz, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet Hónap feburár Óraszám 20. 21. 22. 23. Témakör Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés Az esõerdõ és az ember Az õslakók és az erdõ. A hódítók viszonya az erdõhöz. Az erdõ értékei. Az erdõ védelmének szükségessége és védelme. 34 35 oldal 46 47.oldal tanult természetvédelmi szervezetek Az esõerdõ területének csökkenése és az éghajlat változása közötti kapcsolat folyóiratok: Természetbúvár, Állatbarát, tankönyv, munkafüzet Más kontinensek õserdeinek élõlényei. 48 49.oldal Trópusi lombhullató erdõk A trópusi lombhullató erdõ kialakulásának feltételei. Az erdõ szintjei. A különféle földrészeken kialakult erdõk növényei. Az afrikai lombhullató erdõ állatai. 36 37 oldal 46 47.oldal a trópusi esõerdõ szintjei, élõlényei, az esõerdõk kialakulásának feltételei, táplálékláncok száraz évszak, erõs évszak + fajnevek A csapadék mennyisége és a növényzet közötti kapcsolat fotók, képek, tankönyv, munkafüzet Ezerarcú erdõk Mediterrán területek A mediterrán területek környezeti adottságai, elõfordulása, néhány itt honos élõlény jellemzése. A mediterrán területeken termesztett növények. 38 39 oldal 52 53.oldal Örökzöld, lombhullató, a mérsékelt éghajlati övben termesztett növények. mediterrán terület + fajnevek Az élettelen környezeti tényezõk és az élõlények alkalmazkodása közötti kapcsolat. Térkép, földgömb, képek, fotók, tankönyv, munkafüzet David Attenborough: Az élõ bolygó: A Földközi-tenger élõvilága. Nagy északi erdõk A tajga fogalma és éghajlata. A tajgaerdõ szintjei. A fák alkalmazkodása környezetükhöz. A fenyõk tápanyagfelvétele. A tajga fafajai. 40 41 oldal 54 55.oldal A hazai erdõk jellemzõi. A tölgyerdõ szintjei és növényzete. tajga + fajnevek Az élettelen környezeti tényezõk hatása a növényzetre. Fotók, képek, toboz, fenyõágak, tankönyv, munkafüzet. Megjegyzés D. Attenborough: Az élõ bolygó: a dzsungel 28 29
Hónap feburár Hónap március Óraszám 24. 25. 26.. 27. Óraszám 28. 29. 30. 31. Témakör Ezerarcú erdõk Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Az óra címe Madarak a tajgán Növényevõk a tajgán A tajga ragadozói Fuldoklik a tajga Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A tajgán élõ madarak alkalmazkodása környezetükhöz. A keresztcsõrű alkalmazkodása táplálékszerzéséhez. A fajdok jellemzése. A tajgán élõ fajdok. 42 43. oldal 56 57. oldal A hazai erdõk madarai. A fácánfélék tulajdonságai. A madarak jellemzõi. A tajgán élõ rágcsálók. Alkalmazkodásuk a hosszú télhez. A hód testfelépítése és táplálkozása. A jávorszarvas testfelépítése, jellemzõi. 44 45. oldal 58 59. oldal rágcsálók és fogazatuk, növényevõk, szarvasok jellemzõi, az összetett gyomor részei A hiúz testfelépítése és alkalmazkodása környezetéhez. A farkas testfelépítése, táplálkozása. A barnamedvék jellemzõi, táplálékaik. 46 47. oldal 60 61. oldal a ragadozók általános jellemzõi, és tulajdonságai fajnevek fajnevek szõrpamacs + fajnevek A madár testfelépítése és táplálékszerzése közötti kapcsolat Madárcsontváz, madártollak. Fotók, képek. Tankönyv, munkafüzet David Attenborough: Az élõ bolygó: Az északi erdõk Az állatok élettevékenysége és az élettelen környezeti tényezõk változása közötti kapcsolat mókuspreparátum, rágcsáló növényevõ fogazat, tankönyv, munkafüzet A vadászat formája (egyéni, csoportos) és zsákmányállat nagysága közötti kapcsolat ragadozókoponya, emlõscsontváz, fotók, képek A tajga és az esõerdõ pusztulásának összehasonlítása. A tajga pusztulásának okai: fakitermelés, legeltetés, következményei: a terület csökkenése. 62 63. oldal a levegõ szennyezettsége Saját környezetünk szennyezése és az erdõk fejlõdése közötti kapcsolat zuzmóskála, szennyezettségi vizsgálatok Összefoglalás: eredménymérés 2. sz. feladatlap alapján Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Összefoglalás Füves puszták A Föld legnagyobb füves pusztája: a Szavanna A tanultak ismétlése, rendszerezése, gyakorlása. Tudáspróba. 64 65. oldal a téma feldolgozása során tanult fogalmak a téma feldolgozása során használt eszközök A füves puszták kialakulásának fõbb tényezõi. Az élõlények alkalmazkodása környezetükhöz. 48 49 oldal 66 67.oldal a mezõ élõvilága, a mezõn élõ patások, rágcsálók, üreglakók, rovarok Az éghajlati tényezõk változása és a növénytakaró alakulása közötti kapcsolat térkép, földgömb, képek, fotók, tankönyv, munkafüzet A szavanna kialakulásának éghajlati tényezõi. A szavanna növényei és alkalmazkodásuk környezetükhöz. A szavanna növényevõi: kérõdzõk: antilop, gnú (kafferbivaly), növényevõk: zebra, zsiráf, elefánt. 50 51 oldal 68 69.oldal páros ujjú patások, páratlan ujjú patások, pázsitfûfélék tulajdonságai szavanna, fás szavanna, füves szavanna, redõs zápfog+fajtanevek A csapadék mennyisége és a növények elterjedése közötti kapcsolat térkép, tankönyv, munkafüzet, paták, kérõdzõgyomor, appl. fogazatok, applikáció Ragadozó nagymacskák A szavannán élõ nagymacskák jellemzõ külsõ tulajdonságai, táplálkozásuk, táplálékuk, vadászatuk módja és ideje. (oroszlán, gepárd, leopárd) 52 53 oldal 70 71.oldal A macskák testfelépítése, jellemzõi, kis- és nagymacskák tulajdonságai, a tanult macskafajok tarajos zápfog + fajtanevek A ragadozók sokféleségét vadászati szokásaik és prédaállataik változatossága jelenti tankönyv, munkafüzet, ragadozó koponya, tarajos zápfog, fotók, képek Megjegyzés Fûmag elvetése ládába, dobozba 30 31
Hónap március Hónap április Óraszám 32. 33. 34. 35. Óraszám 36. 37. 38. 39. 40. 41. Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Témakör Túl az erdõhatáron, füves puszták, szélsõséges éghajlatú területek Az óra címe Tananyag Ismert fogalmak Még mindig a szavannán A nílusi krokodil, a strucc és a csimpánz testfelépítése és táplálkozása. A táplálkozás és a fogazat. Az élõlények alkalmazkodása környezetükhöz. 54 55 oldal 72 73.oldal a hüllõk és madarak jellemzõi Termesztett növények A trópusokon termesztett növények jellemzõi, hasznuk. Ipari növények: kaucsukfa, cukornád, élvezeti növények: kakaó, kávé, tea, fûszernövények: bors, vanília. Gyümölcsök: citrom, narancs, banán. 56 57 oldal 76 77.oldal termesztett növények, termések és részeik, a cukorgyártás Füves területek és az ember A füves területek csökkenésének okai: élõhelyek megszûnése, vadászés gyûjtõszenvedély, környezetszennyezés. A természetvédelem feladata. 58 59 oldal 78 79.oldal természetvédelem és a természetvédelmi szervezetek feladatai Vizsgálódás, gyakorlás (füves területeken) Több lehetõség közül lehet választani: 1. Gyakorlás, ismeretbõvítés, videófilm segítségével. 2. Trópusokon termesztett növények - vizsgálódás, fõzõcske. 3. A tanultak gyakorlása, rendszerezés, csoportosítás. 80 81.oldal a téma során használt fogalmak Az óra címe Tananyag A sivatagok Jeges sivatagok A tundra növényei A félsivatagok és a sivatagok kialakulásának környezeti tényezõi: A sivatagok fajtái. A sivatagi növények testfelépítése és a környezet közötti kapcsolat. A sivatagi állatok alkalmazkodása környezetükhöz. 60 61 oldal 82 83.oldal A sarkvidék élettelen környezeti tényezõi. Az Antarktisz és az Arktisz élõlényei. A pingvinek testfelépítése és alkalmazkodása a vízi életmódhoz. A jegesmedve testfelépítése és alkalmazkodása a hideg, zord éghajlathoz. 62 63 oldal 84 85.oldal A tundra éghajlati tényezõi. A nyári tundra növéyei. A mohák jellemzõi, a zuzmók testfelépítése, lágy szárú és fás szárú virágos növények a tundrán. 64 65 oldal 86 85.oldal A tundra állatai A tundra állatainak alkalmazkodása a hideg télhez. A lemmingek, a pézsmatulok és a rénszarvas testfelépítése, táplálkozása és szaporodása. 66 67 oldal 88 89.oldal Völgytõl a hegycsúcsig A hegyvidékek éghajlatának jellemzõi. A mérsékelt övi erdõségek növényzetének zonalitása. A növények és állatok alkalmazkodása környezetükhöz. A mormota és a zerge felépítése. 68 69 oldal 90 91.oldal Összefoglalás A tanultak ismétlése, rendszerezése. Hiányosságok pótlása (Tudáspróba) 92 93.oldal Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés gumós zápfog, röpképtelen madár, tarajos, lapos szegycsont + fajnevek Az állatok táplálkozása és zápfogaik felülete közötti összefüggés tankönyv, munkafüzet, midenevõ koponya, gumós zápfog, fotók, képek Alkalmazkodás. 74 75.oldal ipari növény, élvezeti növény, fûszernövény + fajnevek Az ültetvények térhódítása és a természetes életközösség területének cöskkenése közötti kapcsolat növények, termések, gyümölcsök, termések applikáció, fotók, képek, tankönyv, munkafüzet nitrátok Az emberiség számának növekedése és a megmûvelt területek nagysága közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, fotók, képek A trópusi gyümölcsök héjvastagsága és gyümölcshúsának nedvességtartalma közötti kapcsolat videó film, gyümölcsök, feladatlap, a téma során használt szemléltetõeszközök A munkafüzet 80 81. oldalán elmaradt feladatok megoldása Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció szélsõséges éghajlat, szikesek, növényzeti övek félsivatag, sivatag + fajnevek Az élõlények testfelépítése és környezete közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, térkép, kaktuszok, karton (rajzlap), pata éghajlati övek, a madarak alkalmazkodása a vízi életmódhoz, a tenger élõlényei és táplálkozási kapcsolatuk fajnevek Az élõlények alkalmazkodása és elterjedtsége közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, térkép, földgömb, fotók, képek moha, spóra, lágy és fás szárú növények jellemzõi, alkalmazkodás rögzítõfonál, száracska, levélke, spóratartó tok, fotoszintézis + fajnevek A rövid tundrai nyár és a növények vegetációs idõszaka közötti kapcsolat tankönyv, munkafüzet, moha, zuzmó, fotók, képek a rágcsálók és növényevõk jellemzõi, a szarvasok tulajdonságai, fogazatok és táplálkozás homlokpajzs + fajnevek A lemmingek életmódja és túlszaporodása közötti összefüggés tankönyv, munkafüzet, fogazatok, koponyák, szarvak, agancsok, fotók, képek a hazai erdõségek elterjedése, az erdõség és a magasság, a hazai erdõk szintjei, övényei havasi gyep, hóhatár alatti növények, hóhatár Az állatok testfelépítése és életmódja közötti kapcsolat növények (ciklámen, tárnics) paták, rágcsáló fogazat, szarv, tankönyv, munkafüzet a téma feldolgozása során tanult fogalmak A téma feldolgozása során használt eszközök Megjegyzés Videó film: D. Attenborough: Az élõ bolygó: a fagy világa 32 33
Hónap május Hónap május Óraszám 42. 43. 44. 45. Óraszám 46. 47. 48. 49. Témakör Az élõlények rendszerezése Témakör Az élõlények rendszerezése Az óra címe Az élõlények rendszerezése Sejtmagnélküliek, egysejtûek, gomák országa Gombahatározás Növények országa: Virágtalan növények Az óra címe Növények országa: Virágos növények Rendszerezés Gerinctelenek: Szivacsok, csalánozók, férgek Gerinctelenek: Puhatestûek, ízeltlábúak Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Az élõlények rendszerezésének története az ókortól napjainkig. Arisztotelész, Ray, Linné, Kitaibel és Darwin munkássága. Az élõlények rendszerezésének öt országa. 70 71.oldal 94 95.oldal az élõlények csoportosítása gyakorlati rendszertan, tudományos rendszertan, rendszertani kategóriák, faj, osztály, törzs, törzsfa A baktériumok általános jellemzõi és csoportosításuk. Az egysejtûek jellemzése, testfelépítése és jelentõsége. A gombák rendszertani helye és törzsei. 72 73.oldal 96 97.oldal baktériumok, egysejtûek (papucsállatka, amõba, zöld szemes ostoros) a növéyek, gomba kártevõi, termõtestes gombák sejtmag, sejtplazma, sejthártya, nyálkagombák, valódi gombák A határozáshoz szükséges faji jellemzõk: a tönk felülete, kalapformák, kalapkör, kalapszél, lemezek, lemezek állása. 98 99.oldal a gombagyûjtés és fogyasztás szabályai, a termõtestes gombák testfelépítésének jellemzõi faji bélyegek (szakkifejezések) A virágtalan növények általános jellemzõi: A virágtalan növények törzsei és osztályai: moszatok törzse, mohák törzse, harasztok törzse: páfrányok osztálya, zsurlók osztálya. 74. oldal 100 101.oldal a moszatokról, mohákról és harasztokról tanultak harasztok Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat A virágos növények általános jellemzõi. A nyitvatermõk törzse és a zárvatermõk törzsének jellemzése, összehasonlítása. Az egyszikûek és kétszikûek osztálya. 75. oldal 102 103.oldal a csírázás, gyökérzetek, kétszikûek, egyszikûek nyitvatermõk, zárvatermõk, kétszikûek, egyszikûek A mag kialakulása és a növények elterjedése közötti kapcsolat Fajfelismerés. Az élõlények tanult országainak jellemzése, az élõlények besorolása a tanult országokba, törzsekbe, osztályokba. Az egyes rendszertani kategóriák közötti kapcsolat. 104 105.oldal a tanult élõlények és rendszertani kategóriák A pontos megfigyelés és a helyes rendszerezés közötti kapcsolat A szivacsok, a csalánozók és a férgek törzseinek általános jellemzõi, közös és eltérõ tulajdonságai. 76 oldal 106 107.oldal a szivacsok, a medúzák, a földigiliszták és orvosi piócáról tanultak csalánozók Az élõlények testfelépítése és a környezete közötti kapcsolat A puhatestûek és az ízeltlábúak törzseinek általános jellemzõi, az osztályok eltérõ és közös ismérvei. 77 oldal 108 109.oldal a csigákról, kagylókról, rovarokról, rákokról, pókokról eddig szerzett ismeretek A rovarok alkalmazkodásának magas foka és elterjedésük közötti kapcsolat Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Az élõlények tulajdonságai és a rendszertanban elfoglalt helyük közötti kapcsolat tudósok fotói, törzsfák, élõlények applikációi, tankönyv, munkafüzet A baktériumok és egysejtûek alkalmazkodása a kedvezõtlen körülményekhez és elterjedtségük közötti kapcsolat mikroszkóp, tejsavó, gombák (peronoszpórás levél) monília termõtestes gombák, tankönyv, munkafüzet A gombák pontos és biztonságos felismerése és a gyûjtés sikere közötti kapcsolat gombamodellek, gyûjtött gombák, szakkönyvek, munkafüzet A növényi szervek kialakulása és fejlettségük közötti kapcsolat mohapárna, páfrány, zsurló, tankönyv, munkafüzet Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés toboz, virágzatok, növények és növényi részek, tankönyv, munkafüzet törzsfa, tanult élõlények rajzai, munkafüzet A rendszerezés folytatása szivacs, földigiliszta, orvosi pióca, képpek, rajzok, tankönyv, munkafüzet csigazáz, kagylóhéj, folyadékos készítmények, ízeltlábúak applikáció, tankönyv, munkafüzet Megjegyzés Gombahatározás folytatása gyûjtött gombákon vagy terepen 34 35
Hónap június Javaslatok az egyes órák feldolgozásához Óraszám 50. 51. 52. 53. 54. Témakör Az óra címe Gerincesek: Változó testhõmérsékletûek Gerincesek: Állandó testhõmérsékletû Az élõlények rendszerezése Összefoglalás Év végi ismétlés A természetismereti tantárgyak oktatásának szervezeti formái: 1. tanulmányi séta, 2. természetfilm megtekintése, 3. tanóra. Tananyag Ismert fogalmak Új fogalmak Összefüggés, folyamat Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés A változó testhõmérséklet fogalma. A halak, a kétéltûek és a hüllõk osztályának jellemzése. 78 oldal 110 111.oldal a halak testfelépítése, a kétéltûek fejlõdése, a hüllõk alkalmazkodása a szárazföldi környezethez változó testhõmérsékletûek A testhõmérséklet változása és az élõlények élõhelye közötti kapcsolat halcsontváz, békacsontváz, kétéltû folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet Rendszerezés. 114 115.oldal Az állandó testhõmérséklet fogalma. Madarak és emlõsök osztályának jellemzése. 79 oldal 112 113.oldal a madarak testfelépítése és fejlõdése, az emlõsök szaporodása és jellemzõik állandó testhõmérsékletûek Az állandó testhõmérséklet és az élõlények alkalmazkodása közötti kapcsolat madárcsontváz, emlõscsontváz, folyadékos készítmény, tankönyv, munkafüzet A tanultak ismétlése, rendszerezése. Hiányosságok pótlása. (Tudáspróba) 116 117.oldal a téma feldolgozása során tanult fogalmak a téma feldolgozása során használt eszközök A tanév során tanultak ismétlése, a hiányosságok pótlása. 118 119.oldal a tanév során tanultak a tanév során használt szemléltetõeszközök Az éves munka értékelése Tanulmányi séta, kirándulás: Tervszerû megfigyelésre, a helyszínen szerezhetô tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt alkalmak. Az elôzô évek kézikönyvében kifejtettük módszereit. Az idei tanévben a tananyag sajátossága miatt nem (vagy ritkábban) alkalmazzuk. Természetfilm megtekintése: Többféle eszközzel történhet (mozi, mozgófilm, televízió egyenes adása, számítógép), de napjainkban leggyakrabban a videofilmet használjuk. Felvehetünk magunk is a televízióban sugárzott filmeket, de vásárolhatunk is jó minôségû oktatófilmeket. A megfelelô idôben, megfelelô témájú film lejátszásának hatalmas oktató nevelô hatása van. A jó minôségû filmeken minden ábrázolási mód lehetséges az élethû színek és mozgások által. Lehetôséget nyerhetünk olyan folyamatok bepillantásába, amelyek különbözô okok miatt közvetlenül nem figyelhetôk meg. Ilyenek lehetnek: apró élôlények közvetlen vizsgálata (a plankton élôlényeinek táplálkozása, szaporodása), nehezen megfigyelhetô élôlények (fokapi, tengeri tehén), távoli tájak élôlényeinek megfigyelése, megismerése, különbözô életfolyamatok bemutatása lassított (patások futása) vagy gyorsított (a sivatag kivirágzása) filmfelvételeken, film trükkök segítségével olyan folyamatokat szemléltethetünk, amelyeket a valóságban közvetlenül nem tudunk bemutatni (a kérôdzôk gyomrának mûködése). A videofilm lejátszása, megtekintése technikai és didaktikai felkészültséget igényel. Errôl a késôbbiekben részletesen is szó lesz. Tanóra: A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlen vagy közvetve irányított munkáltatása, oktató nevelô munkánk alapvetô szervezeti formája. A tanórának a témában való helye, tartalmának funkciója, speciális szerepe, didaktikai jellege szerint különbözô óratípusokat különböztetünk meg: bevezetô (témanyitó óra) új ismereteket feldolgozó óra ismétlô, rendszerezô óra munkáltató óra ellenôrzô óra kombinált, vegyes típusú óra. A következô fejezetben az egyes órák feldolgozásához adunk javaslatokat, ötleteket. Nem közlünk minden órához teljes óravázlatot azért, mert tankönyvünk és munkafüzetünk együttes, megfelelô sorrendben való használata megegyezik az egyes óratípusok didaktikai lépéseivel, másrészt teret engedünk a tanári szabadságnak. 36 37
Hogyan dolgozható fel egy új ismeretet közlô óra az ÉLÔ KÖRNYEZETEM tankönyvcsaláddal? Az óra didaktikai lépései A tankönyvcsalád feladatai A) Óra eleji szervezés, rendteremtés tankönyv, munkafüzet elhelyezése a padon B) Az óra anyaga: I. Ismétlés, számonkérés II. Motiváció III. Bevezetõ beszélgetés IV. Új anyag feldolgozása logikai egységenként: új anyag feldolgozása a tanultak rögzítése elsõ és második jelzõrendszerben (tevékenységgel, rajzzal, szóban) V. Óra végi összefoglalás C) A tanórai munka értékelése, rendteremtés (felállás, elköszönés). munkafüzet I. feladatainak megoldása különbözõ munkaformákban + ellenõrzés tankönyv kék színnel szedett szövegrésze tankönyvben jól elkülönült egységek II. feladatok a munkafüzetben Ezt tanultam vázlat a munkafüzetben. A következô javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 54 órához adunk szakmai módszertani segédanyagot. Azok a kollégák is, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják, találnak javaslatokat a tanmenet Megjegyzés rovatában (+20 órára!). Év eleji ismétlés: 1. óra: Mirôl tanulsz az idén? Az elsô órát az egész tanévi munka megszervezésére, elôkészítésére fordíthatjuk. Mielôtt megismerkednénk új munkaeszközeinkkel, hallgassuk meg a tanulók nyári élményeit, kérdezzük meg ki, merre járt, mivel töltötte a szünidôt! Az élménybeszámoló után lássunk hozzá az éves munka megtervezéséhez. Nagyon fontos az elsô óra pontos, megfontolt átgondolása, mert egész évi tevékenységünkre rányomja bélyegét. Mire kell feltétlenül kitérnünk? Vegyük számba taneszközeinket! (tankönyv, munkafüzet). Írassuk be a tankönyv és a munkafüzet 3. oldalaira a tanulók nevét! Olvastassuk el elôször a tankönyv 3. oldalának bevezetôjét néma olvasással, megfigyelési szempontok megadásával, majd beszéljük meg a lényeges gondolatokat! Hangos olvasással olvassuk el a munkafüzet 3. oldalának bevezetôjét, és hasonlítsuk össze a munkafüzet felépítését a tavaly használttal! Nézzük át a tartalomjegyzéket és beszéljük meg, mely nagy témakörökkel foglalkozunk az évben! Mutassunk be egy-egy jellemzô fotót az egyes témakörökrôl és helyezzük el a táblán, hogy a tanulók egész órán láthassák! Engedjük elmondani a tanulók élményeit, tapasztalatait az egyes témakörökkel kapcsolatban! Lapoztassuk végig taneszközeiket, figyeljék meg nincs-e hibás oldala! Beszéljük meg a természetvédelem fontosságát, mondjuk el a tavaly tanult kis versikét! Ismertessük a tanév során elvégzendô (elvégezhetô) gyûjtô- és kutatómunkát, plussz feladatokat! Mire térhetünk ki még a tanórán? Milyen szakirodalmat ajánlunk még a tananyaghoz. Kerestessünk a tanulókkal a tankönyvben szakirodalom ajánlást! Kérdezzük meg, kinek van meg esetleg néhány, az ajánlott könyvekbôl! Vigyünk be egy-két ajánlott könyvet, mutassuk be a tanulóknak és engedjük meg, hogy belelapozzanak! Szervezhetünk sajtó és televízió figyelô szolgálatot! A megbízott gyerekek figyeljék a TV mûsor ajánlatát és, ha biológia témájú adás kerül sugárzásra, azt mindig az elôzô héten közöljék társaikkal! A biológia témájú cikkeket hozzák el, helyezzék faliújságra, röviden számoljanak be a leírtakról! Vegyük számba a tanév biológiához kapcsolódó jeles napjait (egészségügyi világnap, állatok világnapja, Föld napja, környezetvédelmi világnap, dohányzásmentes világnap, Madarak és fák napja) és beszéljük meg a megemlékezések formáit és felelôseit! Végezetül beszéljük meg a tankönyv 3. oldalán olvasható jelmondatot: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! 38 39