A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA. Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok

Hasonló dokumentumok
A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA. Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok

A rendészeti szervek általános jellemzése

/2012. ( ) Korm. rendelet

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 2. oldal 6. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Rendészeti igazgatás. Rendészet

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

Az előirányzatok fejezeti szintű levezetését az alábbi táblázat mutatja be.

Belső Biztonsági Alap

Belső Biztonsági Alap

Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

59/2007. (OT 34.) ORFK utasítás. a Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenységéről I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendőrség szolgálati tagozódása, szolgálati formák 2016_01

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A8-0252/ Rendeleti javaslat (COM(2014)0715 C8-0280/ /0339(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI *

KÖZÖS NYILATKOZAT

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) a Külügyi Bizottság részéről

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)

Közbiztonsági referensek képzése

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

3100 Salgótarján, Rákóczi út 40. Telefon: (46) /20-52, fax: 23-22

T/3408. számú. törvényjavaslat

ÜDVÖZÖLJÜK VENDÉGEINKET!

A VESZPRÉM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságról

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

T/ számú törvényjavaslat

A katasztrófavédelem megújított rendszere

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

2006 A VEGYI ANYAGOK SZABÁLYOZÁSÁVAL FOGLALKOZÓ TÖRVÉNYI ESZKÖZÖK - NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK Táblázat / 1. Biztosított források 2

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)

Katasztrófavédelem 2015 Budapest, Önkéntesek a katasztrófavédelemben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Hivatkozási szám a TAB ülésén: 3. (T/10307) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.

52/2005. (XII. 05.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet. a Józsefvárosi Közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól *

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 25. (01.12) (OR. en) 17555/11 ENFOPOL 416 JAIEX 125

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv évi költségvetési alapokmányának tartalma

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

A Kormány.../2006 (..) Korm. rendelete

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MAGYAR KÖZLÖNY 75. szám

Az új magyar adó- és vámigazgatás

A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI PROGRAMJA

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság alapokmánya

A PEST MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNYA. törzskönyvi nyilvántartási szám: Pest Megyei Rendőr-főkapitányság

I/1. melléklet. Az MKEH szakmai feladatai, a folyamatban lévő ügyek leírása (határidővel, felelőssel együtt) Felelős (csak főo.

TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM AZ EU HATÁRIGAZGATÁSI RENDSZERÉBEN, A HAZAI GYAKORLATBAN

Pest Megye Közgyűlésének 17/1999. (XI. 19.) Pm. sz. rendelete A Pest Megye Biztonságos Települése Cím alapításáról és adományozása rendjéről

ORFK Tájékoztató (OT) 2009/8. szám Budapest, március 18. ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

15412/16 anp/kf 1 DGD 1C

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

Az Európai Unió Tanácsa A SZERVEZETT ÉS SÚLYOS NEMZETKÖZI BŰNÖZÉSRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI CIKLUS

6068/16 as/ps/kb 1 DGG 1B

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 14-i ülésére

T/1426. számú törvényjavaslat. egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról

Közbiztonsági referensek képzése

T/ számú. törvényjavaslat

A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?

és s feladatrendszere (tervezet)

T Á J É K O Z T A T Ó

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság ALAPOKMÁNYA. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság azonosító adatai

1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

A Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

A Rendőrség feladatai

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

Katasztrófavédelmi felkészítés

A VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Átírás:

Dr. Havasi Zoltán r. dandártábornok A TERRORIZMUS ÉS A JOG A TERRORIZMUS MEGHATÁROZÁSA A terrorizmus, mint gyűjtőfogalom értelmezése nem mindig zavarmentes. A témával foglalkozó szakemberek a fogalom tekintetében bizonytalanok. A terror kifejezésének latin eredete van (terror oris, m.= ijedtség, rémület, rémhír). Az idők során jelentése változott, napjainkban az erőszakot, fenyegetést, félelmet és borzalmat testesíti meg. Az alapvető erőszakhoz képest a terror specializálódott módszereiben eldurvult és kegyetlen formában jelentkezik. A terror egyéni és csoportos lehet. A terrorizmus tömör meghatározása nehéz tekintettel arra, hogy egymástól körülményeiben különböző, céljait, eredményeit és módszereit tekintve is eltérő cselekedetek sokaságával állunk szemben. A terror és a terrorizmus mögött mindig valamilyen leszámolási, visszacsapási, megfélemlítési szándék húzódik meg és ehhez elengedhetetlenül társul egy politikai, ideológiai vagy vallási eszme, amely az erőszak legitimációjául szolgál. A terrorizmus rejtett szándéka ennek megfelelően sokkal inkább irányulhat a hatalom megszerzésére, semmint a kiszemelt (vagy éppen véletlenül kiválasztott) célpont megsemmisítésére. Mindez nem más, mint sajátos eszköz, melynek alkalmazása nem indokolja az elérni kívánt célt. Azonban azt is elmondhatjuk, hogy a terrorszervezet egy-egy csoportjának tevékenysége olykor öncélúvá is válhat, pl. a társak kiszabadítására irányuló különböző akciók, ekkor már az igazi cél feledésbe merülhet. A háttérben mindig áll egy szervezet, amely az akciókat megszervezi, irányítja és logisztikai hátteret biztosít. Az új típusú terrorizmus illetve terrorcselekmények általános ismertetőjegyeként vehetjük a fegyveres jelleget, a nagy nyilvánosság igénylését (pl.: elektronikus médiák, élő televízió közvetítés) továbbá a nagy számú túszejtés, erőszak és fenyegetés. Napjaink terroristáit a jól szervezett professzionális csapatmunka, a jelentős anyagi bázis és a mély konspiráció jellemzi. A számítástechnika robbanásszerű fejlődése, az Internet a terroristák számára is hatékonyabb információszerzési lehetőséget, határok nélküli gyorsabb kapcsolattartást és sok eset-

ben névtelenséget, azaz nehezebb felfedhetőséget biztosít. A terroristák felismerték az információs társadalom kínálta lehetőségeket és messzemenően hasznosítják azokat. Változtak a terrortámadások eszközei is. A terrorcselekmények bárhol, bármikor, bárki ellen és bármilyen módon végrehajtható. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS (EURÓPA) A terrorizmus és a jog tekintetében és ennek viszonyának megértéséhez viszsza kell nyúlni a történelembe. Az első klasszikus értelemben vett terrorcselekményt l855-ben követték el Franciaországban III. Napóleon császár ellen. Az elkövetők Belgiumba menekültek, azonban kiadatásukra nem került sor, mivel a belga hatóságok álláspontja szerint olyan politikai bűncselekményt követtek el, amelyre a kiadatás nem vonatkozik. Ennek ellenére 1866-ban Belgiumban olyan törvényt hoztak, amelynek értelmében a külföldi uralkodók és családtagjaik ellen elkövetett merénylet nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ezért a kiadatás vonatkozásában a köztörvényes bűnözőkre vonatkozó tételek léptek életbe. Ez a törvény Belga Merényleti Záradék néven került be a nemzetközi jog történetébe. A következő állomás a két világháború közötti időszakra esik, amikor is 1927 és 1935 között a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület több alkalommal és aspektusból foglalkozott a kérdéssel. Brüsszelben 1930-ban megtartott tanácskozások alkalmával foglalkoztak először jogi szövegben a terrorizmus kifejezéssel. Párizsban 1931-ben, Madridban l934-ben és Koppenhágában 1935-ben fogadták el és ajánlották állásfoglalásukat a nemzetközi törvényekben történő alkalmazásra. Egy átfogó nemzetközi egyezmény elfogadásának gondolata azonban csak 1934-ben, a Nemzetek Szövetségének ülésén vetődött föl. Egy bizottságot állítottak föl, amelynek feladata egy nemzetközi konvenció kidolgozása, amely alkalmas a politikai terrorizmus céljából elkövetett bűncselekmények üldözésére és megfelelő szankcionálására. A több éven keresztül folyó bizottsági tevékenység 1937 novemberében zárult, egy összehívott kormányközi értekezleten, ahol két egyezményt és egy záróközleményt fogadtak el. Említésre érdemes, hogy az első terrorizmussal kapcsolatos definíció itt jelent meg, amely az I. cikkely 2. bekezdése szerint: A terrorcselekmény kifejezés a jelen megállapodásban olyan bűnös cselekményeket jelent, amely valamely állam ellen irányulnak és céljuk, hogy meghatározott személyeknél, személyek csoportjánál, vagy a közösség körében terrort idézzenek elő. Az egyezmény sajnos nem lépett életbe, mert a szerződő felek közül hárman nem írták alá. 2

A második konvenció, amely Nemzetközi Büntetőbíróság felállításáról és szervezetéről szól ugyancsak nem lépett életbe, mivel a meghatározott határidőig ratifikációs okmányokat nem helyezték letétbe. Ennek ellenére mindkét egyezmény nagyon jelentős a terrorizmus elleni harc történetében, amely azt jelenti, hogy az államok a terrorizmust már nem csak nemzeti, hanem globális problémaként értelmezték, és próbálták kezelni a jelenséget. A nemzetközi kitekintés vonatkozásában elsősorban az ENSZ és az Európai országok törekvései számottevőek. Az ENSZ Alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba, már konkrétan foglalkozik a terrorizmussal. A ratifikáló államok tekintetében egyértelmű tiltás jelenik meg a terrorcselekményekben való részvételt, vagy ösztönzést illetően. Az 1954-ben elfogadott ENSZ Kódex e tevékenységeket a nemzetközi bűncselekmények kategóriájába sorolta, azonban az elkövetkező hidegháborús időszak megnehezítette a probléma nemzetközi szintű kezelését. Az USA javaslatára 1972-ben került a közgyűlés napirendjére a terrorizmussal kapcsolatos kérdés. A közgyűlés határozata alapján létrehozott bizottság vizsgálta a problémát, amely foglalkozott a terrorizmus ideológiai, politikai okaival, valamint a terrorizmus elleni küzdelem lehetőségeivel. Az ENSZ fennállásának 50. évfordulóján a terrorizmus elleni küzdelmet a szervezet egyik fő feladataként jelölték meg. A különböző javaslatok és határozatok ellenére sem sikerült egyetemes érvényű nemzetközi egyezményt alkotni és a terrorizmus fogalmát meghatározni. Az ENSZ égisze alatt folytatott küzdelem azonban ha globálisan nem is sikerült megoldást találni a probléma kezelésére sikeresnek minősíthető, hiszen több nemzetközi egyezményt dolgoztak ki és fogadtak el, így többek között a nemzetközi polgári légi közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekményekkel szembeni fellépésre. Ezt az egyezményt 1947-ben Chicagóban 44 ország írta alá, amelyhez Magyarország 1969-ben csatlakozott. Ebben a kérdéskörben még három nemzetközi megállapodás született. Fontos állomás az 1973. december 11-én elfogadott egyezmény, a nemzetközileg védett személyek beleértve a diplomatákat is ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről. A következő ENSZ égisze alatt elfogadott dokumentum 1979. december 18-án aláírt túszszedés elleni egyezmény, valamint az 1977. december 15-én elfogadott egyezmény a terrorista bombatámadások visszaszorításáról. 3

Meg kell említenünk az ENSZ keretein kívül a világ hét legfejlettebb ipari állama és Oroszország párizsi értekezletét, amely alkalmával 25. pontból álló intézkedéscsomagot fogadtak el. Ebben a terroristák által használt pénz és fegyver források, valamint szabad mozgásának korlátozását, megakadályozását, valamint az érintett országok megfelelő szintű információ cseréjét irányozták elő. A terrorizmus pénzügyi finanszírozásának megakadályozása érdekében szigorúbb ellenőrzést vezettek be azon kulturális szociális és jótékonysági szervezetek vonatkozásában, amelyek fedőszervként működhetnek. Természetesen Európában is számos törekvés indult el különböző szervezetek vonatkozásában, a terrorizmussal kapcsolatos problémák kezelése érdekében. Európa a terrorizmus vonatkozásában számos vonzó lehetőséget biztosított és biztosít. Az európai geopolitikai helyzet a kultúrák találkozása és más számos biztonsági kockázatot jelentő tényező, olyan speciális regionális együttműködési formák bevezetését indukálták, amely hatékony lehet a megelőzésben. A regionális együttműködés első kényszerű időpontja 1950-re datálódik, amikor az Európa Tanács tagállamai egyezményben fejezték ki aggodalmukat a terrorizmussal kapcsolatosan. Az elkövetkező években növekvő terrorizmus újra középpontba helyezte a problémát. A tanács 1972-ben szakértői bizottságot hozott létre a terrorizmus jogi kérdéseinek ellenőrzésére és vizsgálatára. Az Európa Tanács büntetőjogi kérdésekkel foglalkozó Európai Bizottsága a nemzetközi terrorizmus ellen, a büntetőjogi intézkedések irányelvének megfogalmazására dokumentumot készített. Az egyezményt 1977-ben írták alá. Az aláírók vonatkozásában a tagállamok között jogsegélyt biztosít, valamint kölcsönösen érvényes kiadatási kötelezettséget ír elő. A Nemzeti Büntetőjogi törvényi szabályozás azonban jó néhány esetben ezt nem teszi lehetővé. Konvenciót a Magyar Köztársaság az 1997. évi XCIII. törvénnyel hirdette ki. Az Európai Gazdasági Közösség 1983-ban hozott létre egy munkacsoportot, amely rendőri oldalról felelt az együttműködés összehangolásáért. A Maastrichti Szerződés K. 3. cikkelye alapján az Európa Tanács 1975. július 20-án elfogadta az Europol (Európai Rendőri Hivatal) felállításáról szóló egyezményt. A szervezet a hagyományos bűnüldözési feladatok mellett a terrorizmussal kapcsolatos felderítés, megelőzés vonatkozásában is illetékes. Említést érdemel még az 1995. november 23-án EU Tanács által elfogadott un. La Gomera Nyilatkozat. Ebben a demokráciát, az emberi jogok szabad gyakorlását valamint a gazdasági és társadalmi fejlődést fenyegető tényezőnek tekinti a terrorizmust. 4

Természetesen a 2001. szeptember 11-i események után még inkább más megvilágításba került a terrorizmussal kapcsolatos kérdéskör. Várhatóan az elkövetkezendő időszakban több hatékony nemzetközi egyezmény fog születni az együttműködés, a felderítés és a hatékony megelőzés érdekében. A világnak már elég nagy tapasztalata van a terrorizmus ellen vívott harc területén. A tapasztalatok és az ebből levont következtetések összegzésével ki kell alakítani egy egységes és hatékony antiterrorista harcmodort illetve fellépést, valamint stratégia részletes kidolgozása. MAGYARORSZÁG ÉS A TERRORIZMUS A Magyar Köztársaság külpolitikai koncepciójából adódóan széles körű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ennek megfelelően országunkban jelen vannak a külföldi politikai, gazdasági illetve egyéb érdekeltségek személyiségei, objektumai többek között olyanok is, amelyek a különböző terrorszervezetek első számú célpontjai lehetnek. A terrorszervezetekhez kapcsolódó személyek tudatában vannak Magyarország politikai nyitottságából eredő liberálisnak tekinthető idegenforgalmi, idegenrendészeti és határforgalmi rendszerével, így azt kihasználva különösebb kockázat nélkül utazhatnak át vagy rövidebb, hosszabb ideig tartózkodhatnak az országban. Ez a körülmény jelentős biztonsági, kockázati tényezőt jelenthet. Szerencsére Magyarország és Közép-Európa nagy része egyenlőre a béke szigete maradt. Itt nem jelentkezett áldozatokkal járó politikai terrorizmus. Mindez nem jelenti azt, hogy nem lettek volna politikusok (az üzletemberek és a maffia vezér alakjai) ellen elkövetett robbantások, sőt robbantás sorozatok az országban. Ezek sajátossága, hogy az ilyen cselekményeket irányítók, szervezők és végrehajtók nem vállalják nyilvánosan a felelősséget a politikai, és az un. gazdasági terrorizmus esetében sem. Magyarországon a terrorizmushoz köthető és arra emlékeztető események is előfordultak: 1973-ban Nógrád megyében is követtek el terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekményt, nevezetesen Balassagyarmaton, ahol egy testvérpár a helyi gimnáziumban több leányt fegyverrel túszul ejtett és követelésekkel léptek elő ( pénz, repülőgép, szabad elvonulás ). 1987-ben Budapesten a Kolumbiai Nagykövetség ellen intéztek támadást, egy kolumbiai drogbáró megbízása alapján. 5

A 90-es évek elején Budapesten a Ferihegyi úton, az Oroszországból kivándorló zsidók ellen követettek el bombamerényletet. Magyar politikusok ellen elkövetett robbantás sorozat ( Torgyán József, Szájer József házaiban károkat okozó potenciálisan emberéletre is veszélyes robbantásokért senki sem vállalta a felelősséget ). Robbantásos merényletek, gyilkosságok, leszámolás üzleti és bűnöző csoportok között, a Fenyő gyilkosság, az Aranykéz utcai robbantás és számos más bombamerényletes leszámolás és fegyveres kivégzés, eszközeiben hasonló a politikai terrorizmushoz. Ám nem elsősorban politikai ideológiai célú cselekményekről van szó, hanem rivális érdekcsoportok közötti fegyveres harcról. Zavart emberek robbantásai, emlékezetesek azok az élelmiszerboltban un. ketchupos dobozba töltött robbanószerrel végzett robbantások, amelyeket egy esztergomi fiatalember követett el. Ennek azonban semmi köze a politikai terrorizmushoz. Meg kell említeni azon kémia iránt érdeklődő és kísérletező fiatalokat, akik az Internetről szerezték a bombakészítési recepteket, ám az általuk készített bomba idő előtt felrobbant és sérüléseket, sőt halált okozott. Bár a felhasznált technológia terrorizmusra is alkalmas lehet, e szerencsétlenül járt fiataloknak semmi közük a terrorizmushoz. HAZAI SZABÁLYOZÁS A hazai jogi szabályozás kérdését illetően, úgy gondolom aktuálisan a rendszerváltást követő helyzetet kell elemezni annak megértéséhez, hogy a magyar jogi gondolkodás és politikai akarat hogyan érvényesül, milyen tendenciái vannak. Itt meg kell említenünk azt a jelentést, amelyet az EU Tanács Jogügyi és Emberi Jogi Bizottság készített 1977-ben. A jelentés az európai demokratikus intézményrendszerek és a terrorizmus elleni küzdelem megerősítését elemezte. Megállapította, hogy Európában a terrortevékenység felerősödött, a terror új formát öltött, jellege megváltozott. Ez különösen érvényes egyes közép és kelet európai országokra. A terrortevékenység nemzetközi jellegének erősödését tapasztalták, amelynek következtében az EU Tanács egyes országaiban is komoly pénzügyi, logisztikai, háttér rajzolódott ki. A hagyományos rendőri és igazságügyi együttműködés keretei nem alkalmasak a jelenség visszaszorítására. Többek között feladatként jelölték meg nemzetközileg elfogadott és egységesen értelmezett jogi normák megalkotásának szükségességét. 6

A terrorizmus indítékában, tartalmában és céljában más, mint a köztörvényes bűnözés. Az ellene való harc is speciális módszereket igényel, mert nem csak a köznyugalmat, közbiztonságot veszélyezteti, hanem a nemzet biztonságára is negatív hatással van. A Nemzetbiztonsági Törvény 5. c. bek. a Nemzetbiztonsági Hivatal feladatkörébe utalja a terrorelhárító tevékenységet. E szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal felderítése elhárítja a külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit. Az 1994. évi XXXIV. törvény szerint a rendőrséghez érkező terror jellegű információk esetén a rendőrség jogosult és köteles eljárni. Szintén a törvény és más jogszabályok rendelkeznek a rendőrség terrorelhárító szolgálatával kapcsolatban, amely azonban csak a konkrét terror jellegű cselekmények és terroristák felszámolására vonatkozik. A terror lehet egyéni és csoportos. Ezért rendkívül fontos tisztázni a fogalmat, amely a terrorcselekmény (terror-bűncselekménnyel) kapcsolatos. A terrorcselekmény olyan bűncselekmény fajtákat jelöl, amelyek majdnem minden állam büntetőjog rendszerében önálló tényállásként fogalmazhatók meg. Ennek kapcsán fontos szempont a Nemzetközi Jogi Szerződések kompetenciája. A Magyar Büntetőjog a terrorcselekményeket köztörvényes bűntettként jelöli meg, amit bárki bármely természetes személy elkövethet anélkül, hogy valójában terrorista szervezethez tartozna. Fontos megjegyezni, hogy a terror-bűncselekmények rendelkeznek két olyan elkülöníthető specifikációval, amely a többi köztörvényes bűncselekményhez képest eltérő. Nevezetesen ez a motívum (célzat) és az elkövetési mód. A Btk-ban a XV. fejezet közrend elleni bűncselekmények keretében tárgyalja a terrorjellegű bűncselekményeket. A közrend a Magyar Köztársaság Alkotmányában és egyéb jogszabályokban meghatározott törvényes rend, valamint a társadalmi együttélés normáinak megfelelő állami és társadalmi viszonyok rendjét jelenti. A közbiztonság jogilag szabályozott olyan közállapot, a társadalmi együttélésnek olyan tényleges helyzete, amelyben biztosított, hogy az állampolgárok, állampolgári közösségek életét, testi épségét, működését és vagyonát ne érhesse jogosulatlan támadás. A közbiztonság elleni bűncselekmények kategóriáján belül a Btk. 261. - ban meghatározott terrorcselekmény az alábbi megfogalmazásban jelenik meg: Aki mást személyi szabadságától megfoszt, vagy jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és a személy szabadonbocsátását, illetőleg a javak sértetlenül 7

hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. A terrorcselekménynek a Btk-ban történő pönalizálása azért vált szükségessé, mert az utóbbi években a szervezett bűnözés a kényszerítésnek és a zsarolásnak, a korábban ismerteknél minőségileg új formáját hozza létre. A másik, Btk-ban meghatározott terrorcselekmény a légi jármű hatalomba kerítése. A terrorcselekmények komplex jogi tárgyú bűncselekmények, amelyeknek elsődlegesen a jog védte érdeke az állami szervek, társadalmi szervezetek zavartalan kényszertől mentes működését jelenti, mint a közbiztonság alapvető feltételét. A büntető anyagi jog tartalmával kapcsolatosan érdemes tárgyalnunk a terrorisztikus jellegű cselekményekről is. Az ilyen jellegű bűncselekmények, figyelemmel a tényállásban szabályozott egyéb körülményekre is, nem felelnek meg a terrorcselekmény fogalmának, illetve ismérveinek annak ellenére, hogy a gyakorlatban az elkövetési magatartások sokszor terror jellegű jegyeket is hordoznak. Ilyen lehet pl. a Btk. 175. A. -ában meghatározott emberrablás, a Btk. 259. -ban meghatározott közveszélyokozás, a Btk. 260. -ában meghatározott közérdekű üzemek működésének megzavarása, a Btk. 263 -ában szereplő visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel valamint a Btk. 263. - ban megjelölt emberölés és testi sértés minősített esetei (népirtás, rombolás stb.). A JÖVŐ ÚTJAI A jelen tanulmány alapgondolatában foglalt jogi szabályozás megfelelő vizsgálata elkerülhetetlen azon lehetőségek vonatkozásában, amely a jövő jogi megoldásait érinti. Természetesen itt elsősorban arra gondolok, hogy olyan nemzetközi, európai jogi normák kidolgozásáról, elfogadásáról van szó, amely hatékony eszköze lehet a terrorizmus elleni hétköznapi küzdelemnek A kormány 2001. szeptember elején hozta meg azokat a szükséges intézkedéseket, amely a szervezett bűnözés valamint a terrorizmus elleni küzdelem jövőbeni feladatait foglalja össze. Jelentős lépés lehet a terrorizmus fogalmának egységes meghatározása, valamint az ehhez kapcsolódóan a személyek közvetlen átadásának lehetősége az államok között. A kerethatározat a részes államok vonatkozásában elsősorban az anyagi jogi szabályokra lehet és lesz kihatással. A jelenleg irányadó nemzetközi 8

egyezmények már nyilvánvalóan nem képezhetik a jogalkotás tárgyát. Ezért szükséges újragondolni a jelenlegi szabályozást, ideértve mind a hatályos, mind pedig azokat a javaslatokat, amelyeket a kormány szeptember elején nyújtott be a Magyar Országgyűlésnek. A kerethatározat foglalkozik a terrorizmus elleni küzdelem mellett, a terrorizmus bázisát jelentő pénzmosás megakadályozásával. A törvény elvágja azokat a lehetőségeket, amelyek a terrorizmus háttérintézményeként eddig megjelentek. A Magyar Kormány csatlakozott az európai államok és kormányok nyilatkozatához. Ebben teljes mértékben támogatja a terrorizmussal szembeni nemzetközi fellépés hatékonyságának növelését. Egy európai tárcaközi bizottság koordinálja azon intézkedések körét, amely e feladatok végrehajtását egy intézkedési tervben biztosítja. E keretben kell kidolgozni és elfogadni a büntetőtörvénykönyveknek az új terrorizmusra vonatkozó tényállását. Az új terror-bűncselekmények nevesítésében az alábbi tényállások vehetők figyelembe: emberölés, testisértés, közlekedésbiztonsága elleni bűncselekmények, közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, légi jármű hatalomba kerítése, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés, visszaélés radioaktív anyagokkal, közveszéllyel fenyegetés, környezetkárosítás, természetkárosítás, lopás, rablás, zsarolás, és rongálás. Lényeges szempont, hogy a kerethatározat terrorcselekménynek tekinti a bűncselekmények bármelyikével való fenyegetést, ha a lakosság megfélemlítése, valamely állam gazdasági, politikai, társadalmi struktúrájának lerombolására, alapvető megváltoztatására irányul. A fogalom meghatározás lényeges elemei közé tartozik a több mint két személyből álló, egyszerre létesült strukturált szervezet, amely terrorista cselekmények elkövetése céljából öszszehangoltan jár el, szervezkedik. Az intézkedési tervben jogi együttműködés cím alatt szerepel a nyomozószervek közötti büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló új törvény kidolgozásának felgyorsítása. Ezt a feladatot a szeptember 8-i kormányhatározat 4. pontja alapján Magyarországon a Belügyminisztérium végzi, 2002. júniusáig. Fontos szempont annak figyelembevétele, hogy a büntetőjog a maga eszközrendszerével csak arra képes, hogy támogassa az állam erejét. A társadalmak és az állam védekezőkészsége igazából azon múlik, hogy a büntetőjogon kívül beépíthető mechanizmusok hogyan működnek a megelőzésben és a felderítésben. 9

RENDVÉDELMI SZERVEK FELADATAI NEMZETBIZTONSÁGI HIVATAL Az 1995. évi CXXV. törvény felsorolja a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szolgálatait, meghatározza feladat- és hatáskörüket, megszabja a kormányzati és parlamenti ellenőrzésük rendszerét. A törvény a kétpólusú nemzetbiztonsági szervezetnek megfelelően tartalmazza a polgári nemzetbiztonsági illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti elkülönítést. A nemzetbiztonsági szakszolgálat azon szervezetek háttérintézménye, amelyek a titkos információgyűjtés különleges eszközeinek és módszereinek alkalmazására jogosultak. A nemzetbiztonsági szolgálatról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. -ában meghatározza a Nemzetbiztonsági Hivatal fő feladatait. A terrorizmus elleni harcban a Nemzetbiztonsági Hivatal felderíti és elhárítja a megváltozott biztonságpolitikai környezetben jelentkező kockázatokat, és maradéktalanul eleget tesz Magyarország NATO tagságából adódó szövetségi kötelezettségeinek. Az NBH folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli az eseményeket, és ennek megfelelően a döntéshozó szerveket ellátja a szükséges információkkal. Aktív információcserét folytat a nemzetbiztonsági társszolgálatokkal, a hazai rendvédelmi szervekkel és a külföldi partner szolgálatokkal. A feladatok végrehajtására kidolgozott tervekkel rendelkezik. A törvény a terrorizmussal kapcsolatos információk gyűjtését, felderítését és elhárítását a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe utalja, függetlenül az abban résztvevők vallásától, nyelvi, nemzeti és etnikai hovatartozásától. Továbbá feladata a terrorizmussal összefüggő jelenségek figyelemmel kísérése, az esetleges veszélyek megelőzése. HATÁRŐRSÉG A Határőrség terrorizmus elleni fellépését alapvetően az 1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a Határőrségről, valamint nemzetközi szerződések és megállapodások szabályozzák. Hőr tv. 2.. az államhatár őrzése és védelme a fegyveres erők feladata, a Határőrség kettős rendeltetésű sajátos jogállású és szervezetű szerv, amely a haza katonai védelmét, a fegyveres erőkre a határrendészeti feladatait az e törvény rendelkezései, valamint a rá vonatkozó más törvények és jogszabályok alapján hajtja végre. 10

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és az egyéb szervezett bűnözés elleni küzdelemben történő együttműködésről szóló megállapodása alapján, a szerződő felek a terrorizmus elleni harcban ismereteket és adatokat cserélnek: a tervezett vagy az elkövetett terrorakciókról a résztvevő személyekről, a végrehajtás módjáról és a végrehajtás során használt eszközökről, azokról a terrorista csoportosulásokról illetve azok tagjairól, amelyek a cselekményeket a másik fél országának területén szervezik, végrehajtják vagy már végrehajtották, annak hátrányára és érdekei ellen. Kicserélik továbbá azon ismereteiket és adataikat, amelyek a terrorizmus elleni harcban és leküzdéséhez szükségesek. Ez alapján minden határforgalmi kirendeltségen készítettek egy tervet a terrorizmus és más erőszakos cselekmények megakadályozására és felszámolására. Ez a terv közös tevékenységet takar, egyben szerves részét képezi a Határforgalmi Kirendeltség Rendjének. A Határőr Igazgatóság Bevetési Osztálya és az alárendeltségébe tartozó szervek, különböző együttműködési megállapodások alapján együttműködnek terrorcselekmények felszámolásában. VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG A Vám és Pénzügyőrség alapvető feladatait a vámtörvény, a jövedéki és a büntetőeljárásról szóló törvény határozza meg. A Vám- és Pénzügyőrség országos hatáskörű államigazgatási szerv. Jogszabályszerű tevékenységét a pénzügyminiszter felügyelete mellett végzi. Pénzügyi igazgatási szervként a hatósági feladatokat ellátja, biztosítja az állami bevételeket és eközben a rendészeti igazgatás eszközeit használva, idegenrendészeti, bűnügyi, közbiztonsági és vagyonbiztonsági rendészeti tevékenységet is végez. A szervezet rendvédelmi szervként történő meghatározását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 94.. adja. A feladatokat tekintve a Vám- és Pénzügyőrség munkájában a rendvédelem egyre nagyobb szerepet játszik. A közbiztonság jelen állapotát, a közterületen mind gyakrabban megjelenő intézkedési kényszer adja. A rendvédelmi feladatok ellátása során szorosan együttműködik a különböző rendvédelmi szervekkel a jogsértések megelőzése, felderítése érdekében. 11

KATASZTRÓFAVÉDELEM A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság figyelemmel kíséri és segíti a tűzesetet, közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyes helyzetet előidéző bűncselekmények, továbbá hatáskörébe tartozó egyéb események (különösen katasztrófák és a terület kiürítése) alatt vagy azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos jelenségeket, és az ezzel kapcsolatos információkat továbbítja az illetékes rendészeti szerveknek. A terror bűncselekmények megelőzése érdekében széleskörű együttműködést folytat a társszervekkel. Konkrét feladatrendszerrel nem rendelkezik, habár az új típusú és új harcmodorral rendelkező terrorizmus céljainak elérése érdekében, biológiai fegyverek bevetésétől sem riad vissza, így fel kell készülni a környezet szennyezésére (ivóvíz ellátását szolgáló víztárolók, vezetékrendszerek stb.). BŰNTETÉSVÉGREHAJTÁS A BV OPK intézkedéseket tett a terrorista személyek és a szervezetek tagjainak az ország területére bejutásának megakadályozása, illetve a területen történő átutazásának megakadályozása céljából. A BV Intézet személyi állományának feladatául szabták meg, hogy az ilyen személyek intézetbe történő bejutásának megelőzésére és megakadályozására, azonnalos intézkedéseket kell tenni és a tudomásukra jutott ezzel kapcsolatos információt továbbítani kell. Külön szabályozásra került a szabadságvesztés végrehajtása alatt álló, és a terrorcselekményt elkövető személyekkel szembeni teendők. A feladatok egységes végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és az országos rendőrfőkapitány 2/2002. (VIII.23.) BVOP-ORFK együttes intézkedést adott ki a 6/2001. (IK.12.) IM-BM együttes utasítás végrehajtásáról. SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLENI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT (Nem rendészeti szerv, hanem országos hatáskörrel működő önálló központi hivatal.) A Központ a Kormánynak van alárendelve és a 2000. évi CXXVI. törvényben meghatározott bűncselekmények felderítésében (tíz szervezet) 12

együttműködő szervek, szervezett bűnözés elleni tevékenységét támogató, koordináló önálló hivatal. Fő cél a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességének növelése, a bűncselekmények felderítésében feladatot ellátó állami szervek együttműködésének hatékonyabbá tétele, a párhuzamos felderítések észlelése és feltárása. A központ kezeli többek között a terrorisztikus bűncselekményekkel összefüggő információkat, adatokat. A RENDŐRI PREVENCIÓ ÁLTALÁBAN A RENDŐRI PREVENCIÓRÓL A Rendőrségi Törvény egyik alapfeladatának tekinti a rendőrségi bűnmegelőzési tevékenységet. E feladat végrehajtása tekintetében országos szervezet keretében belül működik. Bűnmegelőzési egységek teljesítenek szolgálatot az ORFK területi és helyi szervek körében. Természetesen a bűnmegelőzési szervezetek elsősorban a bűnügyi jellegű közbiztonságot, közrendet veszélyeztető és a Btk-ban pönalizát bűncselekmények megelőzése vonatkozásában teljesítenek speciális feladatokat. A hivatkozott Rtv. biztosítja azt a lehetőséget is, hogy a lakosság biztonságérzetének növelése érdekében a rendőri szervek területi és helyi szinten is un. közbiztonsági- és bűnmegelőzési bizottságokat hozzanak létre. A bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságok különböző munkacsoportokban tevékenykedhetnek, helyi sajátosságokat is figyelembevéve így pl. falvak biztonságáért, városok biztonságáért, etnikai és kisebbségvédelmi gyermek, és ifjúságvédelmi stb. munkacsoportok kertében. A bűnmegelőzés jellegéből fakadóan projekt feladatokra épül. A 2001. szeptember 11-i események megrázták a magyar közvéleményt is, a polgárok biztonsághoz fűződő igénye jobban felértékelődött. Ez természetes is, hiszen a terrorizmus a lakosság nagyobb, szélesebb körét is érintheti. Figyelemre méltó körülmény, hogy az elemzések azt mutatják, a terrorcselekmények elkövetői a lakosság között hosszú időn keresztül normális élettérben és rendben működnek. Ugyanakkor számos apró jel figyelmeztethet arra, hogy egy-egy adott személy vagy csoport körül nincs minden rendben. 13

A bűnmegelőzési projektek tekintetében a jövőben ki kell dolgozni és fel kell készülni, készíteni a lakosságot a potenciális elkövetők és hozzátartozó személyek kiszűrésére. Ennek egyik módja lehet, hogy a rendőrség ezeken a csatornákon keresztül több információval látja el a lakosság széles rétegeit. Általános igény a rendőri munka polgárközelségének igénye, amely ebben a tekintetben még inkább realizálható. Természetesen ez a munka komoly együtt gondolkodást és munkát igényel, a társadalom számos képviselőjével. Az általam említett szervezeti rendszer alkalmas lehet a terrorizmus és nem utolsó sorban a bűnözés elleni harc háború frontjának kiszélesítésére. A terrorizmus elleni hatékony prevenció csak a tudomány eddig elért sikerein és a jövő lehetőségén alapulva biztosíthatja a biztonságos világot. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SPECIÁLIS RENDŐRI SZOLGÁLATAINAK SZERVEZETE, FELADATAI A MEGELŐZÉSBEN A Magyar Köztársaság Rendőrsége, mint törvény végrehajtó a kormányzati szervekkel együttműködve, a terrorellenes feladatokkal felruházott más állami szervekkel támaszkodva az állampolgárok és szervezeteik önkéntes segítségére együtt minden törvényes eszközzel és módon megelőzi, megakadályozza és megszakítja a terrorizmus vagy terrorizmussal összefüggő minden megjelenési formát, amely a Magyar Köztársaság, annak állampolgárai, illetve a törvényesen hazánkban működő és tartózkodó külföldi szervezetek és állampolgárai ellen irányul. A korábbi időszakban a terror fenyegetettség globális és regionális folyamatok által meghatározott nemzetközi és hazai társadalmi jelenségek hatásaként jelentkező terror fenyegetettség megelőzése, felderítése és az egyéb szervekkel történő zavartalan együttműködés érdekében az ORFK Vezetője 19/1992. intézkedésében elrendelte a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság létrehozását és annak működését. Az intézkedés részletesen szabályozza, hogy a terrorcselekmények esetén a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság milyen összetételben működik. Segítség, tanácsadási és javaslattételi jogkörében intézkedéseket tesz a terrorral összefüggő jelenségek felszámolására. A Magyar Köztársaság Rendőrségéről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 69.. 3. bek. g. pontjában meghatározza és kiemelten kezeli a terror vagy terror jellegű bűncselekményekkel kapcsolatos titkos információgyűjtést. 14

A már említett Rtv. 69.. 5. bek. kimondja hogy: A terrorcselekmény felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik, ha a feljelentés a rendőrséghez érkezett, illetve arról a rendőrség szerzett tudomást. A Nemzetbiztonsági Szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5.. kifejezetten feladatul szabja a szolgálatoknak ezt a tevékenységet. A terrorcselekményeket végrehajtó vagy erre készülő személyek, csoportosulások kapcsolódása a nemzetközi szervezett bűnözéshez számos esetben bebizonyosodott. A rendőrségnek ezért szüksége van egy olyan szervezetre, amelynek alapvető feladata a már említett jogszabályhelyek alapján a terrorelhárítás és az extrémizmus elleni küzdelem, amely főleg az operatív felderítő tevékenységre vonatkozik. Az európai államok rendőrségeinél létezik egy olyan operatív megelőző terrorelhárító egység, amely a terror bűncselekményekkel kapcsolatos megelőzését és felderítését végzi. A Magyar Köztársaságnak eddig 32 állammal van kétoldalú egyezménye, illetve megállapodása a terrorizmus elleni harcban történő együttműködésről, amelyet kormányrendeletek is szabályoznak. A korábbi rendeletek tartalommal való megtöltésére van hivatva az, hogy a Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság keretén belül megalakult a Terrorizmus és a Nemzetközi Bűnözés Elleni Osztály. Feladatai közé tartozik többek között, a hazai terrorcselekmények értékelése, a hozzá kapcsolódó felderítések összegzése, adatbázisok létrehozása. Fontos feladatként jelentkezik, a bűnüldöző szervek és a titkos szolgálatok közötti információáramlás biztosítása. Különösen fontos a Nemzetbiztonsági Hivatallal való együttműködés. Természetesen ezen felül minden olyan szervvel, intézménnyel és az állampolgárokkal történő együttműködés kialakítására van szükség, amely hozzájárulhat a lakosság szubjektív biztonságérzetének a javításához is. NEBEK (Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ) feladata A rendőrség nemzetközi bűnüldözési együttműködésből fakadó operatív feladatait az ORFK. SZBEI valamint a NEBEK utján látja el. A NEBEK feladatkörében ellátja a nemzetközi körözéssel kapcsolatos feladatokat, valamint teljesíti az Interpol és Europol tagságból adódó kötelezettségeket. A NEBEK egy fontos intézmény, amelyen keresztül a megalakítandó terrorfelderítő szolgálat információkat adatokat továbbíthat, illetve kérhet az Interpol valamint az Europol felé. A Magyar Rendőrség társulási szerződést írt alá az Europollal, amelyben teljes körű kötelezettséget vállaltunk. 15

Terrorelhárító Szolgálat A 7/2001. (V.21.) ORFK. Utasítás szabályozza a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatának bevetési rendjét. A Terrorelhárító Szolgálat a Készenléti Rendőrség keretén belül működik. Az állománya és szervezete speciális kiképzésben részesült külön tekintettel arra, hogy a terrorcselekmények vagy terrorisztikus módszerekkel elkövetett köztörvényes bűncselekmények elkövetőivel szemben szakszerűen és eredményesen lépjen fel. Feladatkörébe tartozik az ilyen jellegű bűncselekmények konkrét elkövetésének megakadályozása, megelőzése, és felszámolása, azonban ez csak fizikai értelemben jelenik meg. A szolgálat speciális felszereltséggel, és a hozzátartozó kiképzéssel, eszközökkel és módszerekkel rendelkezik a fenti feladatok végrehajtására. A megelőzés és a felderítés vonatkozásában nem rendelkezik feladat- és hatáskörrel, hiszen a már megtörtént vagy előkészületben lévő bűncselekmények (terrorcselekmények) tetteseinek adott esetben fizikai ártalmatlanná tételüket kell végrehajtaniuk. A TESZ kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények: terrorcselekmény; légi jármű hatalomba kerítése; emberrablás; súlyos veszélyhelyzet kialakulása esetén a fegyveres és felfegyverkezett ön és közveszélyes személyek megfékezése. A lakosság biztonságérzetének növelése szempontjából azonban fontos tényezőként kell megemlíteni, hiszen a nyílt jellegéből következően számos esetben különböző rendezvényeken, bemutatókon vesz részt, ahol megfelelő módon interpretálja a lakosság és a polgárok közössége felé, elhivatottságát, felkészültségét, a súlyos bűncselekmények elkövetőinek kézre kerítése érdekében. Az ORFK Kommunikációs Igazgatóság egyik feladataként jelentkezik a szolgálat elektronikus és írott médiákban való megjelenítése és tevékenységének részleges ismertetése a megelőzés céljából. Ha egy ország ilyen jellegű terrorelhárító egysége profi módon felkészült rendőrökből áll és ehhez kapcsolódóan megfelelő technikai ellátottsággal, felszereltséggel rendelkezik, visszatartó erő lehet a terrorcselekmények elkövetését fontolgatók vagy szervezők körében. 16

ORFK Repülőtéri Biztonsági Szolgálat A Közbiztonsági Főigazgatóság alárendeltségében működik, a nemzetközi és belföldi polgári repülést veszélyeztető jogellenes bűncselekmények megelőzésével, felderítésével és koordinálásával megbízott szervezet. Feladatrendszerén belül a terrorcselekmények megelőzése érdekében kiemelkedő jelentőséggel bírnak: utasbiztonsági ellenőrzés; küldemények biztonsági ellenőrzése; megerősített biztosítás; rendkívüli biztonsági intézkedések és korlátozások; együttműködés társszervekkel a feladatok ellátásában. A megyei rendőr-főkapitányságok és helyi szervek feladatuk és hatáskörük alapján közreműködnek a terrorizmussal összefüggő információ gyűjtésében és azok haladéktalan továbbításában az illetékesek felé. Korábbi időszakban a megyei rendőr-főkapitányságok rendelkeztek beavatkozó alosztályokkal, akik részére fő feladatként a terrorcselekmények elkövetőinek elfogása, illetve fizikai ártalmatlanná tétele volt a feladat. NEMZETKÖZI RENDŐRI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A terrorizmus elleni harc vonatkozásában a nemzetközi rendőri szervezeteknek számos feladata van, amely komoly koordinációt igényel a szervezetektől. Nem érintem az Európán kívüli rendőri szervezetek feladatkörét és lehetőségeit, a téma tárgyalása kapcsán. INTERPOL Az Interpol az egyik legrégebben működő nemzetközi rendőri szervezet, amely az elmúlt évtizedekben hatékonyan működött közre a határokon átnyúló bűnözés leküzdése érdekében. Az Interpol nagyrészt adminisztratív alapokon működő szervezet, amely szorosan együttműködik az Europollal még ha a gyökerei, jogi keretei és hatáskörei el is térnek egymástól. Az Interpol célja, hogy valamennyi bűnügyi rendőrség között lehető legszélesebb kölcsönös segítségnyújtás az Interpol alapszabály II. cikkelye a III. cikkely korlátai, valamint a különböző országokban hatályos 17

III. cikkely korlátai, valamint a különböző országokban hatályos jogszabályok keretei között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szellemében történő biztosítása és támogatása, illetve a köztörvényes bűncselekmények megelőzéséhez, visszaszorításához hatékonyan hozzájáruló, valamennyi intézmény kiépítése és fejlesztése. Az Interpol a szeptember 11-i terrortámadás után tartotta 70. közgyűlését 2001. szeptember 24-28 között Budapesten. A közgyűlésen kinyilvánították, hogy a terrorizmus komoly veszélyt jelent a nemzetközi közösségre. A terrorizmussal való fenyegetettség világméretűvé vált és egyre több áldozatot követel. A terrorista csoportok az informatikai bűnözés lehetőségét kihasználva szervezik és tervezik meg a bűncselekmények végrehajtását felhasználva az internetes lehetőséget. A lőfegyverek és a hagyományos robbanóanyagok továbbra is a terrorizmus eszközei, de nem zárhatók ki a kémiai, biológiai sugárzó nukleáris anyagok tömegpusztító hatását. A növekvő terrorizmus veszélyére a folyamatosan zajló illegális fegyver és robbanóanyag kereskedelemre, az antiglobalizációs megmozdulások résztvevő által elkövetett cselekményeknek, az extrémista környezetvédő csoportok jelentette kihívásokra adandó válaszként jött létre a Terrorizmus és Közbiztonsági elnevezésű aligazgatóság. Az új szervezeti egység feladata, minőségi időszerű szaktudást, gyakorlatot és nyomozati támogatottságot nyújtani a tárgyalt jelenségekről. Az elmúlt években a következő projektekben vett részt az Interpol. 3M projekt (Men, Money, Materials) Ennek a tervnek az első része a GIA Iszlám hadsereg finanszírozási és támogató rendszerét vizsgálta meg. 2001. márciusában, megalakításra került egy munkacsoport, amely megvizsgálta az Észak-afrikai terrorista csoportok finanszírozási metódusait. Tömegpusztító fegyverek Ez egy folyamatban lévő program, amely elsősorban a sugárzó anyagokra valamint a kémiai és biológiai fegyverekre fókuszál. Részt vesz benne a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség, amely gyakorlati kurzusokat szervez és képzési programokat indít. Ugyancsak folyamatban van a rendőrség és határőrség számára az ügynökség által készített referencia anyag kiadása. 18

Polgári repülésbiztonság Az Interpol rendelkezésére áll a polgári repülésbiztonsággal kapcsolatos szisztematikusan gyűjtött adatbázis. Szoros munkakapcsolat alakult ki számos nemzetközi polgári repülési szervezettel. Interpol lőfegyver és robbanóanyag követő rendszer (IWETS) Folyamatban lévő projekt, amely egy az egész világra kiterjedő automatizált lőfegyver és robbanóanyag relációjú információs adatbázis létrehozására irányul. Adatbázisa: világszerte eltulajdonított lőfegyverek, bombázások és robbanóanyagok, lőfegyver és lőszer referencia, műveleti gyorsjelentés összesítő a lőfegyverrel és robbanóanyaggal kapcsolatos bűnügyekben és ehhez kapcsolódó elemzés. Az aligazgatóság jövőbeni elképzelése között szerepel: Az Interpol lőfegyver és robbanóanyag követő rendszer (IWETS) adatbázis egyszerűbb hozzáférhetőségének biztosítása, a nyomozó hatóságok támogatása. Kapitalizmus és globalizáció ellenes csoportok és tevékenységük, ehhez kapcsolódó programalkotás, adatgyűjtés, eseményfigyelő rendszer, tájékoztató rendszer kialakítása megteremtése, Tanulmány a közép-ázsiai terrorizmusról. A vallási Ortodoxok és növekvő szerepük, hatásuk feltárása a közép-ázsiai országokban. Tengeri bűnözés. Konferencia szervezése a tengereken elkövetett bűnözések kérdésében. EUROPOL A nemzetközi szervezett bűnözés erősödése kapcsán az 1980-as években a nemzetközi rendőri együttműködés erősítése vált szükségessé Európában. A Római Szerződés szelleméhez kapcsolódóan az un. TREVI országok (Terrorizmus, Radikalismus, Extremizmus, Violence Internationale) egy közös adatbázist hoztak létre, majd megállapodás született egy nemzetközi kábítószer-kereskedelem és szervezett bűnözés elleni európai bűnügyi egység felállításáról. 1991-ben az Európa Tanács döntést hozott az Europolról, majd 1995-ben született meg az Europol-konvenció, az Európai Rendőrségi Hivatal létreho- 19

zásáról. Magyarország az előcsatlakozási megállapodásban vállalta az Europollal megvalósuló intézményes együttműködés kialakítását. Csatlakoztunk a szervezett bűnözés és a rendőri együttműködés terén az unión belül létrehozott intézményekhez, amelynek következtében a folyamatban lévő jogalkotási munkákat már eurokonform szabályoknak kell alárendelni. Europol feladatai Olyan információcsere elősegítése, amely a terrorizmussal kapcsolatos információk gyors átadását is lehetővé teszi. Ebben a vonatkozásban az operatív (titkos) adatok megszerzése egyeztetése, és elemzése tartozik. A hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetőinek illetve gyanúsítottjainak és elitélt személyeknek adatai, valamint azonosításukat segítő információi. Ugyanígy ebbe az adatbázisba tartoznak azon potenciális személyek, akik várhatóan hatáskörbe tartozó bűncselekményeket kívánnak elkövetni. Ugyanígy az alkalmazott és használt eszközrendszer, valamint minden olyan adat, amely a felderítést segíti elő. Az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények között szerepelnek a személy elleni terrorisztikus bűncselekmények, valamint bármely bűncselekményhez kapcsolódó pénzmosás, és egyéb bűncselekmények köre is. Az Europol és az Interpol közötti együttműködési megállapodás előirányozza a szervezett bűnözés és kábítószer, pénzügyi bűnözés és csúcstechnológiákhoz kapcsolódó bűnözés, közbiztonság és a terrorizmus, emberkereskedelem, szökésben lévő bűnelkövetők, területeire való figyelem központosítást, valamint ezen célkitűzések érdekében olyan projektek bevezetése, amely hatékonyan járulhat hozzá ezen területeken folyó megelőző, felderítő munka eredményes végzéséhez. Az Interpol és az Europol az általunk már említett Budapesten tartott 70. Interpol Közgyűlésen elfogadott együttműködési megállapodás alapján több konkrét projektet tervezett bevezetni a közbiztonság és a terrorizmus együttműködési vonulaton belül. Ebben Magyarország rendőri erői teljes jogú tagként vesznek részt. Az EU tagállamai, valamint Svájc és Norvégia egy munkacsoportot alakított (PWGT Police Working Group on Terrorism) Ez a munkacsoport kimondottan az európai bűnügyi rendőrségek operatív terrorelhárítással foglalkozó szolgálatait fogja össze. Célja, hogy a terrorista csoportok terrorgyanús személyek és az általuk tervezett vagy már elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos információáramlást megkönnyítse. 20

A szervezet független az Interpoltól és az Europoltól is, azonban szükség esetén együttműködik velük. A szervezet hatékonysága abban rejlik, hogy a terrorcselekményekkel illetve terrorgyanús személyekkel összefüggő adatokat és információkat, a PWGT tagállamainak rendőrségei az alapszabályban megfogalmazott közvetlen két- és többoldalú kapcsolatfelvétel lehetősége és kötelezettsége terheli. A szervezet alapvetően rendőri együttműködést valósít meg, mivel alapelvei szerint a polgári vagy katonai titkosszolgálatok által gyűjtött információk nem e körbe tartoznak. A TERRORIZMUS TERMÉSZETE A terrorizmus természetével számosan foglalkoztak különböző aspektusokból. Engedjék meg nekem, hogy segítségül hívjam a mesék világát, amely talán leghívebben tükrözi azt az igazságot, amelyet egész életünkben keresünk és kutatunk, és közben nem vesszük észre, hogy mindig is az orrunk előtt volt. A mesék, a kistörténetek segítenek az alapigazságok, így talán a terrorizmus természetének megismerésében is. Az állatmesék világából választottam ki mondanivalóm zárszavát, esszenciáját. A skorpió és a béka A skorpió egy folyóhoz érve rájött, hogy azon nem tud átkelni, ezért szüksége van valakire, aki átviszi a folyón. Meglátta a békát, majd kérlelni kezdte: Béka vigyél át a túloldalra! A béka nem akart kötélnek állni, mivel félt a skorpió halálos döfésétől. A skorpió, hogy meggyőzze a békát, ezt mondta: Gondolkozz béka, logikusan. Ha ezt megtenném, magam is a vízben pusztulnék. A béka egy idő után kötélnek állt, a skorpió felmászott a hátára és nekiindult átúszni a folyót. A folyó közepére érve a skorpió fullánkját felemelte és a béka hátába döfte. Fuldoklás közben a béka megkérdezte a skorpiót: Miért tetted, hiszen most te is a vízben fogsz pusztulni? Mire a skorpió azt válaszolta: Nem tehetek róla ez a természetem. Majd mindketten a folyóba fulladtak. 21

IRODALOMJEGYZÉK Belga Merényleti Záradék Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület Nemzetek Szövetsége ENSZ Alapokmánya ENSZ 1977. december 15. Egyezmény terrorista bombatámadás ellen ENSZ 1979. december 18. Egyezmény túszszedés ellen 1977. január 27. Strasbourgi egyezmény európai egyezmény a terrorizmus visszaszorításáról MAASTRICHI Szerződés 1975. júl. 20. Eu. Rendőri Hivatal megalakítása LA GOMERA Nyilatkozat Magyar Köztársaság Alkotmánya 1994. évi XXXIV. tv. rendőrségi törvény 1995. évi CXXV. tv. nemzetbiztonsági törvény 1997. évi XXXII. tv. a határőrizetről és a Határőrségről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 66/1997. (XII. 10.) BM rendelettel 1997. évi XCIII. tv. terrorizmus visszaszorítása, Strasbourgi egyezmény 1977. január 27. alapján 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1999. évi LIV. tv. az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről 2000. évi IV. tv. az információ biztonságáról szóló, Brüsszelben, 1997. március 6-án kelt NATO Megállapodás megerősítéséről és kihirdetéséről 2000. évi CXV. tv. a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) keretében létrejött, az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzésében és leküzdésében való együttműködésről szóló, Bukarestben, 1999. május 26-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről és az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról 2000. évi CXXVI. tv. a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról 2001. évi LXXXIII. tv. a terrorizmus elleni közdelemről, a pénzmo- 22

sás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről 2002. évi XXV. tv. robbantásos terrorizmus visszaszorítása 2002. évi XXXI. tv. a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési Megállapodás módosításáról szóló, jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás kihirdetéséről 1971. évi 24. tvr. légi járművek fedélzetén elkövetett cselekmények 1972. évi 8. tvr. légi járművek hatalomba kerítésének leküzdése 1973. évi 17. tvr. a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények 19/1992. (IV.30 ) ORFK intézkedés a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság létrehozásáról és működéséről 7/2001. (V.21.) ORFK utasítás A Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatának bevetési rendje www.biztonsag.hu www.b-m.hu www.eu.hu www.interpol.hu www.kormányzat.hu www.nemzetbiztonsag.hu www.terrorizmus.hu 23