Az Európai Bizottság javaslata a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre EURÓPAI BIZOTTSÁG 1
A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. A kiadvány alapvető információkkal szolgál a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló, 2011. június 29-i javaslatról. Az első kiadás 2011 novemberében jelent meg. A mostani, frissített változat az Európai Bizottság által 2012. július 6-án előterjesztett módosításokat is magában foglalja (COM2012/388 végleges). Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN 978-92-79-21291-8 doi: 0.2761/78228 Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megjelölésével engedélyezett. Printed in Belgium Using environmental print technology
Az Európai Bizottság javaslata a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre Útmutató a többéves pénzügyi kerethez A többéves pénzügyi keret (korábban pénzügyi terv ) nem az EU hétéves költségvetése, hanem olyan mechanizmus, amely biztosítja, hogy az uniós kiadások tervezhetőek legyenek, és egyúttal szigorú költségvetési normáknak feleljenek meg. A többéves pénzügyi keret az uniós költségvetés minden egyes kiadási területe ( fejezete ) vonatkozásában meghatározza a maximálisan rendelkezésre álló források ( felső korlátok ) összegét. Az Európai Parlament és a Tanács amelyek együttesen alkotják az Európai Unió költségvetési hatóságát minden évben e kereten belül döntenek a soron következő év költségvetéséről. A gyakorlatban az elfogadott éves költségvetés mindig a többéves pénzügyi keret általános felső korlátján belül marad. A többéves pénzügyi keret meghatározza a következő évek tényleges politikai prioritásait, azaz nemcsak költségvetési, hanem politikai keretet is alkot (válaszol arra a kérdésre, mely területekre fordítson több, illetve kevesebb pénzt az EU a jövőben). A következő időszakra szóló, egyes szakpolitikai területekre (kohézió, mezőgazdaság, kutatás és innováció, oktatás stb.) vonatkozó részletes javaslatokat 2011 vége előtt fogadja el a Bizottság. A jelenleg érvényben lévő többéves pénzügyi keret a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szól. A 2007 2013-as és a 2014 2020-as többéves pénzügyi keret összehasonlítása (2011-es árakon számítva) 2011-es árakon számítva 2007-2013 2013 2014-2020 Kötelezettségvállalási előirányzatok milliárd EUR 993,6 146,6 1033,0 a GNI százalékában kifejezve 1,12% 1,15% 1,08% Kifizetési előirányzatok milliárd EUR 942,8 138,3 988,0 a GNI százalékában kifejezve 1,06% 1,08% 1,03% 3
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. FEJEZET TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET 312. cikk (1) A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az Unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. A többéves pénzügyi keretet legalább 5 éves időszakra kell meghatározni. Az Unió éves költségvetésének összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel. (2) A többéves pénzügyi keretet a Tanács által különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet határozza meg. A Tanács az Európai Parlamentnek a tagjai többségével elfogadott egyetértését követően, egyhangúlag határoz. Az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban felhatalmazhatja a Tanácsot arra, hogy az első albekezdésben említett rendelet elfogadásáról minősített többségi szavazással döntsön. (3) A többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határát. A korlátozott számú kiadási kategóriák az Unió tevékenysége főbb területeinek felelnek meg. A pénzügyi keret meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is. (4) Ha az előző pénzügyi keret időszakának végéig a Tanács nem fogadta el az új pénzügyi keretet meghatározó rendeletet, az új jogi aktus elfogadásáig az előző keret utolsó évének megfelelő felső határok és egyéb rendelkezések alkalmazása meghosszabbodik. (5) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az új pénzügyi keret elfogadására irányuló eljárás során mindvégig köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elfogadás megkönnyítése érdekében.
A bizottság által javasolt összegek A 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (millió EUR 2011. évi árakon) KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2014 2020 összesen 1. Intelligens és inkluzív növekedés 64 769 67 015 68 853 70 745 72 316 74 386 76 679 494 763 ebből: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió 50 464 51 897 53 177 54 307 55 423 56 474 57 501 379 243 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások 57 845 57 005 56 190 55 357 54 357 53 371 52 348 386 472 ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések 42 363 41 756 41 178 40 582 39 810 39 052 38 309 283 051 3. Biztonság és uniós polgárság 2 620 2 601 2 640 2 679 2 718 2 757 2 794 18 809 4. Globális Európa 9 400 9 645 9 845 9 960 10 150 10 380 10 620 70 000 5. Igazgatás 8 622 8 755 8 872 9 019 9 149 9 301 9 447 63 165 ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai 7 047 7 115 7 184 7267 7 364 7 461 7 561 51 000 6. Ellentételezés 27 0 0 0 0 0 0 27 ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT 143 282 145 021 146 400 147 759 148 690 150 195 151 888 1 033 235 a GNI százalékában 1,10 % 1,09 % 1,08 % 1,08 % 1,07 % 1,06 % 1,06 % 1,08 % ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT 133 976 141 175 144 126 138 776 146 870 144 321 138 356 987 599 a GNI százalékában 1,03 % 1,06 % 1,06 % 1,01 % 1,06 % 1,02 % 0,96 % 1,03 % 5
A kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összegének Bizottság által javasolt felső korlátja a 2014 2020-as időszakra 1033,2 milliárd euró. Ez az összeg megfelel a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évére (2013-ra) előirányzott kötelezettségvállalások hétszeresének (minthogy hét évről van szó). Megfelel továbbá az Unió várt bruttó nemzeti jövedelme 1,08%-ának, szemben a jelenlegi pénzügyi keretben előirányzott 1,12%-kal. A kifizetési előirányzatok felső korlátja a bruttó nemzeti jövedelem 1,03%-a (a 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretben 1,06% a). Ezek a számok nem tartalmaznak néhány rugalmassági forrást, amelyek mivel nem programozhatók hagyományosan nem szerepelnek a többéves pénzügyi keretben (sürgősségisegély-tartalék, Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, Szolidaritási Alap, rugalmassági eszköz). Ha azonban vészhelyzet esetén a költségvetési hatóság úgy dönt, hogy további forrásokat mobilizál, akkor ezeket az összegeket bevezetik az uniós költségvetésbe. Emellett az Európai Fejlesztési Alapot eltérő finanszírozási kulcsa miatt a költségvetésen kívül finanszírozza az Unió. A Bizottság javaslata kiveszi a többéves pénzügyi keretből a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) finanszírozását is, mivel e projektek nagysága, az előttük tornyosuló technológiai kihívások és az a tény, hogy nem pusztán uniós szereplőket érintenek, bizonytalanságot jelentene az uniós költségvetés számára. A többéves pénzügyi kereten kívüli kiadások legfeljebb az uniós GNI 0,06 %-át tehetik ki. A 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 6% Igazgatás 7% Globális Európa 2% Biztonság és uniós polgárság 48% Intelligens és inkluzív növekedés 37% Fenntartható növekedés: természeti erőforrások 6
Újdonságok a növekedés, foglalkoztatás és kohézió terén Az európai összekapcsolódási eszköz olyan új alap, amely előre meghatározott, összeurópai érdekeket képviselő, kiemelt közlekedési, energetikai és infokommunikációs infrastruktúrák létrehozásához nyújt támogatást. Az eszközt, amelyet központilag igazgat majd az Európai Bizottság, a költségvetés egy új szakaszából finanszírozza az EU (40 milliárd euróval + a kohéziós politikai fejezetből származó 10 milliárd euróval). A szegényebb európai régiókban végrehajtott beruházások esetében az uniós költségvetésből történő társfinanszírozás mértéke nagyobb lesz. A Bizottság innovatív finanszírozási eszközök, mindenekelőtt uniós projektkötvények bevezetését javasolja annak érdekében, hogy a pusztán a köztámogatás által lehetővé tettnél magasabb összegű beruházások legyenek minél gyorsabban megvalósíthatók. A Bizottság javasolja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap közös stratégiai keretben egyesüljön, amely magában foglalná az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot is. Az eredményorientáltabb programozás megvalósítása céljából a Bizottság partnerségi szerződések megkötését javasolja az egyes tagállamokkal. E partnerségi szerződések a tagállamok gazdaságpolitikái közötti koordináció javítása érdekében makroökonómiai feltételeket is tartalmazhatnának. A kohéziós finanszírozás továbbra is a kevésbé fejlett régiókra és tagállamokra összpontosul. Annak érdekében azonban, hogy biztosítsuk a zavartalan átmenetet a konvergencia-célkitűzés alapján nyújtott támogatás alól kikerülő régiók számára, és hogy egyenlő feltételeket biztosítsunk a hasonlóan fejlett régiók számára, a javaslat létrehozza az átmeneti régió új kategóriáját (azok a régiók tartoznak ide, ahol az egy főre eső GDP az EU-átlag 75 90%-a közé esik). A kohéziós támogatások olyan beruházásokra irányulnak majd, amelyek hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiában meghatározott, számszerűsített célok eléréséhez, és teljesítenek bizonyos konkrét feltételeket. A feltételrendszer egyaránt tartalmaz majd előzetes feltételeket, amelyeket már a források folyósítása előtt teljesíteni kell, és utólagos feltételeket, amelyek a további részfolyósításokat előre meghatározott eredmények elérésétől teszik függővé. A támogatások prioritásai és feltételei köztük a meghatározott célok elérése felé tett előrelépés nyomon követésének rendszere 7
részét képezik majd a Bizottság és a tagállamok között megkötendő partnerségi szerződéseknek. Az Európai Szociális Alap a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót célzó strukturális fellépéseket négy fő beruházási pólus a foglalkoztatás, az oktatás, a társadalmi befogadás és a közigazgatás fejlesztése köré szervezi. A tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyszerűsödik a végrehajtás rendszere is. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap továbbra is támogatást nyújt majd a jelentős szerkezetátalakítási intézkedések következtében elbocsátott munkavállalóknak. Emellett a jövőben új támogatási körrel bővül az alap tevékenysége: e támogatások az új kereskedelmi megállapodások mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatását igyekeznek tompítani. Újdonságok a kutatás és innováció terén A kutatás-fejlesztés terén működő három fő finanszírozási eszközt (a versenyképességi és innovációs programot, a hetedik keretprogramot és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet) Horizont 2020 név alatt közös stratégiai keretbe vonjuk össze a szétaprózottság és a párhuzamosságok megszüntetése érdekében. A javaslat egységesíti és egyszerűsíti a finanszírozási programokat. Hasonlóképpen valamennyi finanszírozási program esetében egységes szabályrendszer vonatkozik majd a részvételre, az auditra, a támogatási struktúrákra, az eredmények terjesztésére és a visszatérítési rendszerekre. A finanszírozási oldalon innovatív pénzügyi eszközök, egyebek mellett köz-magán társulások (PPP-k) segítik a magánberuházások hatásainak multiplikálását. 8
Újdonságok a mezőgazdaság és a környezetvédelem terén A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések 30%-ának környezeti célokhoz történő kapcsolása: annak érdekében, hogy biztosítsuk a közös agrárpolitika hozzájárulását az EU által kitűzött környezet- és éghajlat-politikai célok megvalósításához, a közvetlen kifizetések 30%-át az ún. kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó meglévő kötelezettségek mellett a környezetbarát gazdálkodásra vonatkozó feltételek sorának teljesítéséhez kötjük A kifizetések konvergenciája: a közvetlen kifizetések kiegyensúlyozottabb elosztásának biztosítása érdekében a bérszínvonalban és az inputköltségek terén jelentkező különbségek figyelembevétele mellett a hektáronkénti közvetlen támogatás szintje fokozatosan kiigazításra kerül. Ha egy tagállam esetében a közvetlen kifizetések szintje elmarad az uniós átlag 90%-ától, akkor a tagállam 2020-ig egyharmaddal csökkenti a közvetlen kifizetések jelenlegi szintje és az uniós átlag 90%-a közötti különbséget. Ezt a konvergenciát arányosan elosztva azon tagállamok finanszírozzák, amelyek esetében a közvetlen kifizetések meghaladják az uniós átlagot. Maximáljuk a közvetlen kifizetések szintjét a nagy mezőgazdasági holdingoknak nyújtható közvetlen jövedelemtámogatás alapvető szintjének korlátozása révén, figyelembe véve egyidejűleg a nagyobb struktúrákból adódó méretgazdaságosságot és az e struktúrák által generált közvetlen foglalkoztatást. A javaslat lehetővé teszi, hogy a megtakarításokat visszaforgassák a vidékfejlesztésre elkülönített költségvetési előirányzatokba, és így azok annak a tagállamnak az elkülönített keretösszegében maradjanak, ahol keletkeztek. A vidékfejlesztési források elosztása objektívabb kritériumok alapján történik, és célzottabban kötődik majd a szakpolitika célkitűzéseihez. Ez biztosítja majd az azonos tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőkkel szembeni igazságosabb bánásmódot. 9
Újdonságok a környezet- és éghajlat-politika terén A környezet- és éghajlat-politikai prioritások az összes jelentős uniós támogatási eszközben érvényesülnek majd, ideértve a kohéziós, a mezőgazdasági, a tengerpolitikai és halászati, a kutatási és innovációs programokat, valamint a külső segélyprogramokat. A más szakpolitikai területekről származó (a hatásvizsgálatok eredményétől is függő) hozzájárulásokkal együtt legalább 20%-ra kívánjuk növelni az éghajlat-politikával kapcsolatos kiadások arányát. E megközelítés segítségével elkerülhető továbbá a programok elburjánzása, és minimalizálhatók az adminisztratív terhek. Folytatódik a LIFE+ program, amelyben nagyobb szerepet kapnak az éghajlat-politikai intézkedések. Az éghajlat-politikai alprogram kísérleti projektekre és demonstrációs kisprojektekre összpontosít. Integrált projektek is alkalmazásra kerülnek például a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégiák előmozdítására az áradásoknak kitett térségekben. A jövőbeli programot alapvetően központilag kell igazgatni, ám egyes feladatok elvégzése átruházható valamely már működő végrehajtó ügynökségre. Újdonságok a jogérvényesülés, egészségügy és biztonság terén A polgári védelmi pénzügyi eszköz (CPI) megújul annak érdekében, hogy biztosítható legyen a katasztrófavédelem különböző vetületeivel, például a veszélyhelyzetekre való reagálás összehangoltabbá és integráltabbá tételével, a katasztrófákra való felkészültség javításával és a katasztrófakockázat csökkentését célzó innovatív intézkedésekkel kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. A belügyek terén mindössze két alap működik ezentúl: a Migrációs és Menekültügyi Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap. Mindkét alap külső dimenzióval is bír majd, ami az Unióban megkezdett és a harmadik országokban folytatódó finanszírozás folyamatosságát biztosítja. A részt vevő partnerek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Bizottság át kíván térni az éves programozásról az eredményorientált, többéves programozásra. A jogérvényesülés terén megvalósított különböző programokat két programban a Jogérvényesülés programban és a Jogok és uniós polgárság programban 10
egyesítenénk a finanszírozási rendszer egyszerűsítése és a támogatott tevékenységek közötti összhang és következetesség javítása érdekében. Az új Egészségügy a növekedésért program az Európa 2020 célkitűzéseivel összhangban olyan intézkedésekre irányul majd, amelyek egyértelműen uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek. A fő cél, hogy a tagállamokkal együttműködve megvédjük a polgárokat a határokon átnyúló egészségügyi veszélyektől, fenntarthatóbbá váljanak az egészségügyi szolgáltatások, javuljon a lakosság egészségi állapota, és új lendületet kapjon az egészségügyi innováció. Újdonságok a globális szerepvállalás terén Egyetlen integrált előcsatlakozási eszközt alakítunk ki, a strukturális alapok, a Kohéziós Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) mintájára. Az iparosodott és feltörekvő országokban folyó programokat új partnerségi eszköz váltja fel a nyilvános diplomácia, a közös megközelítések, valamint a kereskedelem és a szabályozási konvergencia előmozdítására. Az Afrika EU közös stratégia végrehajtásának támogatására létrehozzuk a régiók és kontinensek közötti tevékenységekre összpontosító pánafrikai eszközt. Újdonságok az uniós igazgatás terén A Bizottság a jelenlegi személyzeti szabályzatra vonatkozóan lényeges módosításokat javasolt. E módosítások mindenekelőtt az uniós alkalmazottak létszámának 5%-os csökkentésére irányulnak, ami valamennyi intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget további hatékonyságnövelésre és megtakarításra kötelez, az európai közszolgálat magas színvonalának szavatolása mellett. E létszámcsökkentés az alkalmazottak munkaidejének heti 2,5 órás növelésével lenne ellensúlyozható, amelyet nem kísérne bérkiigazítás. Épp hét évvel ezelőtt az Európai Bizottság nagyszabású adminisztratív reformot hajtott végre. Ennek keretében csökkentették az újonnan felvettek fizetését, létrehozták az alacsonyabban fizetett szerződéses alkalmazottak kategóriáját, felemelték a nyugdíjkorhatárt, csökkentették a nyugdíjjogosultságokat, és emelték a nyugdíjjárulékokat. Ez a reform eddig 3 milliárd euróval kevesebb kiadást jelentett az európai adófizetőknek, és 2020-ig további 5 milliárd EUR megtakarítás várható tőle. 11
Újdonságok az uniós költségvetés finanszírozásának terén A Bizottság a saját források rendszerének reformjára tesz javaslatot, amely a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját források megszüntetésére, valamint két új saját forrás létrehozására épül; az egyik alapját a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételek egy része, a másikét pedig a tagállami hozzáadottértékadó-bevételek egy része képezné. Célunk nem a teljes uniós költségvetés növelése, hanem az, hogy a tagállami költségvetésekből származó közvetlen hozzájárulás csökkentése révén segítsük a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseit. A javasolt módosításokkal a jelenlegi költségvetési hozzájárulások is egyszerűbbé válnak, továbbá erősödik az uniós szakpolitikai célkitűzések és az uniós finanszírozás közötti kapcsolat. 2011. szeptember 28-án a Bizottság javaslatot tett az uniós pénzügyi tranzakciós adóról szóló irányelvre. A pénzügyi tranzakciós adó a 27 tagállam területén lesz alkalmazandó, ugyanakkor nem vonatkozik a háztartásokat vagy a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) érintő tranzakciókra, pl. az ingatlanjelzálogra, a kkv-k bankhiteleire vagy a biztosítási szerződésekre. Az adó a devizaügyleteket, valamint a vállalkozások vagy állami intézmények tőkeemelését sem érinti. Tíz tagállamban már létezik ilyen jellegű adó, ugyanakkor a belső piac torzulásának megelőzése és szétaprózottságának csökkentése miatt megfelelőbb az uniós szintű fellépés. Az előzetes becslések alapján a piaci reakcióktól függően a várható adóbevétel az EU egészére nézve évente 57 milliárd eurót tehet ki. E bevétel egy része az uniós költségvetés saját forrásaként szolgálhatna, ami csökkentené a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulását és a nemzeti államháztartásokra nehezedő terheket. Az új hozzáadottértékadó-alapú saját forrás tényleges kapcsolatot hoz létre a nemzeti és az uniós szint között, valamint előmozdítja a nemzeti hozzáadottértékadórendszerek további harmonizációját. Jelentős és stabil bevételeket biztosít az EU-nak, miközben csupán korlátozott adminisztratív és megfelelési költségekkel jár a nemzeti közigazgatások és a vállalkozások számára. A saját forrásokról a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz. A határozatot ezután valamennyi tagállamnak saját alkotmányos követelményeinek megfelelően meg kell erősítenie. 12
Az EU költségvetés bevételei 1958 2011 (az uniós GNI %-ában) 1,20% 1,00% 0,80% 0,60% 0,40% 0,20% 0,00% 1958 1963 1968 1973 1978 1983 1988 1993 2003 2008 2011 Egyéb bevétel és többlet GNI-alapú saját forrás Héaalapú saját forrás Tradicionális saját források (vámok és cukorilletékek) Pénzügyi hozzájárulások 13
Újdonságok a korrekciós mechanizmusok terén A célok között szerepel a korrekciós mechanizmusok egyszerűsítése is; ennek érdekében a jelenlegi bonyolult rendszert a tagállamok által fizetendő GNI-alapú hozzájárulások átalányösszegű csökkentésén alapuló egyszerű rendszer váltaná fel. A javasolt reform az 1984-ben elfogadott fontainebleau-i elveken alapul, amelyek szerint bármely tagállam, amely viszonylagos jólétéhez mérten túlzott költségvetési terhet visel, a megfelelő időpontban korrekcióban részesülhet. A viszonylagos jólét alapján meghatározott átalányösszegek Millió EUR, folyó árakon Éves átalányösszegek 2014 2020 Bruttó összeg Németország 2 500 Hollandia 1 050 Svédország 350 Egyesült Királyság 3 600 Összesen 7 500 14
Az előttünk álló lépések Miután a Bizottság az uniós szakpolitikákra vonatkozó valamennyi jogalkotási javaslatot előterjesztette, az Európai Parlament és a Tanács a jogalkotó hatóság két ága megtárgyalja és módosítja azokat, majd határoz róluk. Annak érdekében, hogy időben életbe lépjenek a reformok, és kezdetét vegye az új programok végrehajtása, kívánatos, hogy a többéves pénzügyi keret elfogadására 2012 vége előtt sor kerüljön. Ütemterv 2011: A Bizottság június 29-én közzétette javaslatát. 2013: Az új jogalapok együttdöntési eljárással való elfogadása 2012: Az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodás az új többéves pénzügyi keretről 15
A 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslatokról bővebb információk találhatók az alábbi internetes oldalon: http://ec.europa.eu/budget/reform/commissionproposals-for-the-multiannual-financialframework-2014-2020/index_en.htm KV-31-12-884-HU-N Bővebb információk az EU pénzügyi programozásáról és költségvetéséről: http://ec.europa.eu/budget/index_en.cfm Kérjük, az e kiadvánnyal kapcsolatos visszajelzéseket az alábbi címre küldjék: budget@ec.europa.eu doi:10.2761/2450