A Pólus Program bemutatása Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A jövı lehetısége klaszter konferencia Dr. Zombori Zita - Pólus Programiroda
Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 2
A magyarországi Pólus Program egy átfogó gazdaságfejlesztési program, amelynek fókuszában a Pólus városok és a klaszterfejlesztés áll Magyarország elhelyezkedése Európában Pólus város 2005-ben kijelölt pólusok*: Budapest, Gyır, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Székesfehérvár-Veszprém tengely * Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK) szóló 97/2005. (XII. 25.) Ogy. határozat alapján 3
Ki mint VET* Kezdetek 2006-2007 Pólus Program kialakítása Megvalósítás 2008- Folytatás 2009- Nemzetközi gyakorlatok megismerése Koncepció kialakítása Szervezeti rendszer felállítása Források azonosítása Hálózatfejlesztık kiválasztása és képzése Mőhelybeszélgetések, roadshow-k Pályázatok végleges kialakítása Klaszter kézikönyv kidolgozása 12 innovációs klaszter akkreditálása Akkreditációs modell felülvizsgálata Akkreditált klaszterek intenzív fejlesztése A klaszterfejlesztési modell negyedik lépcsıjének kidolgozása Aktív részvétel az EU klaszterpolitikájának alakításában Monitoring, értékelés, együttmőködés, koordináció A Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása * Vállalkozás, Együttmőködés, Tudás 4
A program részben a pólus városok széles értelemben vett üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szervezıdı klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitőzött célokat A Pólus Program felépítése Klaszter Sikeres gazdaság-fejlesztés Klaszter Klaszter Klaszter Kedvezı üzleti környezet Makrogazdasági alapok Fejlesztés- politikai célkitőzés Fıbb fejlesztési területek Földrajzi terület Horizontális gazdaságfejlesztés A vállalkozások számára kedvezı, versenyképes üzleti környezet kialakítása Felsıoktatás Szakképzés Innovációs és technológiai parkok A Pólusvárosok, ill. közvetetten a hét régió Vállalkozásfejlesztés Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erısítése Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése Nincs földrajzi lehatároltság Mozgatórugók A kereslet és kínálat tényalapú elemzése A Pólus városok és a régiók fejlesztési stratégiái Már mőködı, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetıségek 5
Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 6
A Pólus Program forrásainak volumene 2007-2013 között 354-423 milliárd Ft A program forrásai típusonként (2007-2013 között, összesen) Lehatárolt források (milliárd Ft) Plusz pontos források Közvetett források + + = Összesen, (milliárd Ft) (milliárd Ft) milliárd Ft 86-96 25-33 112-130 6-10 28-38 8-71 95 40-47 138-151 45-46 7-10 54-59 10-12 0 10-12 Összesen 242-259 Összesen 100-128 Összesen 12-36 354-423 A Pólus Program forrásainak volumene 354-423 milliárd Ft Legjelentısebb forrástípus a lehatárolt forrás, volumene 242-259 milliárd Ft 7
A Pólus Program forrásainak volumene 2009-2010 között megközelítıleg 191 milliárd Ft A program forrásai típusonként (2009-2010 között, összesen) Lehatárolt források (milliárd Ft) Plusz pontos források Közvetett források + + = Összesen, (milliárd Ft) (milliárd Ft) milliárd Ft 76 57 22 26 Összesen Összesen Összesen O0 10 191 A Pólus Program forrásainak volumene 2009-2010 között megközelítıleg 191 milliárd Ft Legjelentısebb forrástípus ebbıl a lehatárolt és a plusz pontos forrás, volumenük rendre 77 milliárd Ft és 83 milliárd Ft 8
A pólus program szervezete egy többlépcsıs hierarchiában megvalósuló, sokszereplıs rendszer Pólus program végrehajtási rendszer Stratégiai irányítás Koordináció Végrehajtás NFÜ Fejlesztéspolitikáért felelıs miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Minisztériumok 3 4 4 Pólus Program 4 Iroda GOP IH ROP IH HEP IH KSZ 1 KSZ 2 KSZ 3 1 5 VOP 2 Tanácsadók Hálózatfejlesztési Iroda NYD KM KD DD DA ÉM 6 ÉA 7 Pólus Irodák Magyarázat 1 2 3 4 5 6 7 A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja Az PPI feladata a pólus program szereplıi és kiírásai közötti koordináció A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerzıdés szabályozza A Hálózatfejlesztési Iroda (HFI) hálózat szakmai irányítása a Pólus Program Iroda feladata A hálózatfejlesztık szorosan együttmőködnek a helyi pólus irodákkal
Az együttmőködés és a Pólus programban elérhetı fejlesztési források jelentıs elınyöket biztosíthatnak az összes szereplı számára Szereplı Az együttmőködés elınyei Tevékenység Elérhetı elınyök Önkormányzatok, kamarák, civil szervezetek Egyetemek és kutatóintézetek Vállalatok Világos fejlesztési célkitőzések meghatározása Gazdaságfejlesztés elemeinek koordinációja Oktatási és kutatási infrastruktúra mőködtetése Stratégiai kapcsolatok kiépítése Fenntartható növekedés Üzleti célok és fejlesztések megvalósítása Társadalmi és gazdasági elınyök Tudásteremtés Gazdasági növekedés Szorosabb együttmőködés a gazdaság szereplıi között A gazdaság teljesítményének növekedésével az önkormányzati bevételek is emelkednek, többletforrást teremtve a közcélú beruházások finanszírozásához K+F infrastruktúra megteremtése és az eredmények gazdasági hasznosítása Kockázatcsökkentés az innováció területén Magánpiaci igényeket is figyelembe vevı képzési rendszerek Növekvı vállalkozási hajlandóság Növekvı foglalkoztatás és vásárlóerı Fenntartható növekedési potenciál elérése Szakképzett munkaerı képzése és megtartása 10
Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 11
A klaszterek a regionális versenyképességet elımozdító gazdasági szervezıdések, amelyeket a magánszféra vezet és piaci logika alapján mőködnek A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elısegítı szervezıdések Elhelyezkedés Szereplık Piacorientáltság Klaszter jellemzıi Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedı vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió Elsısorban vállalkozások által vezetett együttmőködés Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik Célja üzleti siker elérése Saját piaci érdekek felismerése Hatás a versenyképességre A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplık között Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt A vállalkozások piaci orientációt adnak A szükséges erıforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttmőködı cégek mint az egyedi vállalkozások A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben mőködı egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttmőködés és a verseny egyszerre jellemez Forrás: Porter M.E., Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001, EPAP elemzés 12
A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Vállalat 2 Vállalat 5 Vállalat 1 Vállalat 3 Vállalat 4 Vállalat 8 Egyetem Vállalat 6 Vállalat n Vállalat 7 Vállalat 9 Klaszterek pozicionálása Önkormányzat Klasztermenedzser Együttmőködés Klasztertagok Támogatás Az együttmőködés akkor sikeres, ha minden résztvevı számára elınyt jelent Nem adják fel egyéni célkitőzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi elınyöket használnak ki: Költségcsökkentés Innováció serkentés A legjobb gyakorlatok gyors megismerése A tranzakciós költségek minimalizálása A Pólus Program célkitőzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintő, célorientált támogatása A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendı Az önszervezıdı, kölcsönös elınyökön alapuló gazdasági együttmőködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra 13
Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 14
A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülı szakaszban valósul meg A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek Fejlıdı klaszterek Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Támogatható tevékenység Összeg Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás 15-50 millió Ft Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás 50-250 millió Ft Közös szolgáltatások Közös beruházások 250-1 500 millió Ft Szolgáltatás, beruházás Komplex központok 1 500-4 000 millió Ft 7 éves keret 4-8 milliárd Ft 6-20 milliárd Ft 15-30 milliárd Ft 20-40 milliárd Ft Támogatás célja A klaszterbe szerve- A mőködıképes A már akkreditált zıdı vállalkozások kooperációk klaszterek kutatási helyzetének támogatása a eredményének megkönnyítése, a továbblépéshez hasznosulását kezdeti akadályok A klasztertagok elısegítı K+F+I legyızésének segítése közötti bizalom projektek kiemelt Klasztermenedzser elmélyítése közös támogatása szervezet beruházások Új, innovatív termékek támogatásával olcsón, támogatásával piacra vitele jó minıségő Bizonyítottan nemzetközileg is verseny- szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedı képes klaszterek vállalkozásokat kialakulásának elısegítése A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttérinfrastruktúra megteremtése Az akkreditációs címpályázat 2008. május 13-án jelent meg jelenleg 15 akkreditált klaszter A ROP klaszterpályázatai 2009-2010-ben újra nyílnak 15
Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 16
Az akkreditáció egy tényalapú szakmai értékelı rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentı kezdeményezések kiválasztása Áttekintés Az akkreditáció általános bemutatása Cél Idıtartam Akkreditáció gyakorisága Megszerezhetı jogosultság Akkreditációs Tanúsítvány A Magyarországon mőködı klaszterekbıl kiválassza és minısítse azokat, amelyek Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek Potenciálisan további komoly lehetıségeik vannak Kiszőrje mindazokat, akik járadékvadász magatartást követve csak a támogatási források miatt állnak össze A jogosultság két évre szól Két év után meg kell újítani Beadás folyamatos Elbírálás negyedévente Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás Több konstrukció esetében plusz pont A klaszter szintő elınyök biztosítása akkreditációt követı csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelı dokumentumnak A címet elnyerı klaszter Akkreditációs Tanúsítványt kap Szerzıdés, megállapodás megkötésére nem kerül sor A sikeres akkreditáció révén a jelentıs fejlesztési forrásoknak köszönhetıen az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlıdési elérésében 17
Az akkreditációs modell a program alappilléreit képezı együttmőködéseket egy szakértıi szinten kialakított és klasztereken kalibrált modell segítségével választja ki I. Klaszteren belül megvalósult együttmőködés formái II. Klaszter összetétele III. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye IV. Klaszter K+F+I teljesítménye V. Klaszter stratégiai és cselekvési terv formai és tartalmi értékelése Akkreditációs modell struktúrája és szempontjai Szempontok száma, db 10* 2 5 4 14 35 A kategóriák mögötti szempontok célja A klaszter tagok közötti együttmőködés tudatosságának és szervezettségének mérése A klasztert alkotó tagok összetételének és számának vizsgálata A piacilag visszaigazolt sikerek pozitív diszkriminációja, különös hangsúlyt helyezve az export tevékenységre és a magas hozzáadott értékre A klaszterek K+F tevékenységének vizsgálata A klaszter által alkotott jövıkép és stratégia megalapozottságának vizsgálata, a tartalom nélküli együttmőködések kiszőrése A modell egy öt kategóriába csoportosított, koherens értékelı rendszer Célja a piacilag visszaigazolt sikereket felmutató együttmőködések kiválasztása Az értékelési rendszer objektivitása átláthatóvá teszi a döntési folyamatot a pályázók számára és megalapozott, védhetı döntéseket tesz lehetıvé *A Klaszteren belül megvalósult együttmőködés formái 5 KO kritériumot tartalmaz 18
Az akkreditáció alapelvei nem változnak, stabilitásra törekszünk, de az idı elırehaladtával az együttmőködéssel szembeni elvárásainkat növeljük Akkreditációs alapelvek Akkreditációs értékelılap módosítása Tapasztalatok Módosítás Innovativitás Magas hozzáadott érték A pályázók jellemzıen nagyon alacsony pontszámokat értek el az együttmőködésük szorosságát vizsgáló szempontokban A közösen folytatott tevékenységek vonatkozásában: -> az elvárások növelése Export-orientáció KKV fókusz A klaszter tagjainak gazdasági teljesítményét mérı szempontokra majdnem az összes pályázó magas pontszámot kapott A gazdasági teljesítményre -> vonatkozó kategória súlyának csökkentése Mőködési múlt A pályázók nem tudták / akarták bizonyítani korábbi együttmőködésüket A mőködési múltra vonatkozó szempontok hangsúlyosabbá tétele 19
Tartalom A Pólus Program felépítése A Pólus Program forrásai Klaszter elmélet Klaszterfejlesztés Klaszter akkreditáció Eredmények és tervek 20
A program elsı sikerei: 4 lépcsıs klaszterfejlesztési modell, tizenöt akkreditált klaszter, újraindult együttmőködések a Pólus városokban és a klaszter kézikönyv Terület Eredmény A Pólus Program eddigi legfontosabb eredményei Bemutatás Klaszterfejlesztés Horizontális gazdaságfejlesztés Módszertani segédlet 4 lépcsıs klaszter fejlesztési modell Klaszter akkreditáció Pólus városokon belüli együttmőködések Klaszter kézikönyv A modell elkészült, és a gyakorlatban is megkezdıdött a megvalósítása A klaszterek fejlettségi fokához illeszkedı, továbblépésre ösztönzı támogatási rendszer alakult ki 145 induló és 36 fejlıdı klaszter nyújtott be pályázatot A klaszterek együttmőködését, és a tevékenység fókuszát vizsgálva segít a klaszterek minısítésében, így mód nyílik a kiemelkedı klaszterek célzott és magas színvonalú - nem csak pénzbeli - támogatására Eddig 15 akkreditált innovációs klaszter Aktualizálásra kerültek a városok Pólus projektjei Több a Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési lábát képezı beruházás folyamatban van Mintegy 30 workshop, 9 konferencia és számtalan személyes találkozó a Pólusok meghatározó szereplıivel A kézikönyv közérthetı módon ismerteti a Pólus Program lényegét, a gazdasági környezet fejlesztés és a vállalkozásfejlesztés összefüggéseit, segítséget nyújt a klaszterek szervezésével kapcsolatos kérdésekben, és emellett forrástérképet ad a pályázati rendszerben történı eligazodáshoz. 21
A horizontális gazdaságfejlesztés területén gördülékenyebb pályázatkezelést végzünk és a nyertes pályázatok mellett további projektek megvalósítására törekszünk A Pólus Program tervei 2009-re - Horizontális gazdaságfejlesztés Terv bemutatása Kiemelt ügyfélkezelés Pólus Koordinációs Testületek Innovációs és Technológiai parkok TÁMOP, TIOP pályázatok Az érintett közremőködı szervezetek vállalják a Pólus Programmal kapcsolatos egyes konstrukciók esetében a kiemelt ügyfélkezelés bevezetését A kiemelt ügyfélkezelés keretében az illetékes közremőködı szervezetnek biztosítania kell a személyes kapcsolatot a projektgazdák és a pályázatkezelı szervezet között a pályázatkezelés teljes idıszakában Gyorsabb pályázatkezelés valósulhat meg A Pólus városok fejlesztési projektjeinek koordinálása céljából javasoljuk helyi Pólus Koordinációs Testületek felállítását és mőködtetését Felsıvezetıi fórum. Javasolt az önkormányzat, a helyi felsıoktatási intézmények, a kutatóintézetek, a kamarák és az érintett civil szervezetek bevonása Speciális témákban munkacsoportok létrehozása javasolt, amelyek operatív szinten mőködnek Javasoljuk, hogy a Pólus Koordinációs Testületek rendszeres idıközönként ülésezzenek Újranyílik a GOP 1.2.2-es konstrukció További pályázatok érkezését várjuk Az öt nyertes Budapest (2), Szeged, Pécs és Miskolc megkezdik a beruházások megvalósítását 2009-ben jelentıs elırelépés a már nyertes projektek megvalósításában, amelyhez szakmai támogatást nyújtunk A pályázói igények felmérése és a projektekkel kapcsolatos kommunikáció folyamatos Az akciótervekben rögzítettek szerint újranyíló pályázatok 22
Terület 2009-ben folytatódik a Pólus Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása Terv A Pólus Program tervei 2009-re - Klaszterfejlesztés Bemutatás Klaszterfejlesztés Akkreditált klaszterek Induló és fejlıdı klaszterek Pólus innovációs klaszterek Nemzetközi kapcsolatok kiépítése Klaszter menedzser képzés 2009. januárjától az akkreditált klaszterek maximum 1 500 millió Ft támogatásra is pályázhatnak (GOP 1.2.1.) Továbbra is nyitva lesz a kizárólag akkreditált klaszter tagvállalatok számára elérhetı vállalati innováció ösztönzése tárgyú konstrukció (GOP 1.3.1./B) A már beadott pályázatokat elbírálják és megkezdıdik a nyertes projektek megvalósítása A regionális klaszterpályázatok ısszel újra nyílnak 2009-ben kialakítjuk az akkreditációs modell utolsó lépcsıjének, az ún. pólus innovációs klaszterek szintjének belépési kritériumait, és az év végén terveink szerint erre meghirdetjük a címpályázatot. A klaszterek külföldi kapcsolatainak erısítése Többszintő, intézményesített együttmőködés a francia versenyképességi pólusokért felelıs szakpolitikusokkal Intenzív tárgyalások a Visegrádi Négyek képviselıivel Képzés szervezése a megfelelı kompetenciával rendelkezı fejlesztési intézmények összefogásával Különbözı fejlettségi szintő klaszterek számára eltérı tematikájú képzés kialakítása 23
A klaszterpolitika akkor sikeres, ha a klaszterfejlesztési modellben támogatott együttmőködések eredményesek A Pólus Program kulcstényezıi 4 lépcsıs modell Strukturális Alapok Akkreditáció Klaszterfejlesztési modell Források FP7 Hazai források Magántıke Pólus Programiroda Roadshow-k Koordináció Kommunikáció Mőhelybeszélgetések Stratégiai Irányító Bizottság Konferenciák 24
A Pólus Programban valamennyi szereplı aktív szerepvállalása szükséges A Program sikerének alapja Üljünk le egy asztalhoz - Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetıkkel való párbeszédekre Alkossunk együtt stratégiát - Valamennyi érintett aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg - Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében 25
Kezdetek 2006-2007 Ki mint VET, úgy arat Pólus Program kialakítása Megvalósítás 2008- Folytatás 2009- Nemzetközi gyakorlatok megismerése Koncepció kialakítása Szervezeti rendszer felállítása Források azonosítása Hálózatfejlesztık kiválasztása és képzése Mőhelybeszélgetések, roadshow-k Pályázatok végleges kialakítása Klaszter kézikönyv kidolgozása 12 innovációs klaszter akkreditálása Akkreditációs modell felülvizsgálata Akkreditált klaszterek intenzív fejlesztése A klaszterfejlesztési modell negyedik lépcsıjének kidolgozása Aktív részvétel az EU klaszterpolitikájának alakításában Monitoring, értékelés, együttmőködés, koordináció A Program célkitőzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása * Vállalkozás, Együttmőködés, Tudás 26
Köszönöm a figyelmet! www.polusprogram.eu www.nfu.hu/polus polus@polusiroda.hu