2015. ÉVI BEFEKTETÉSI POLITIKA

Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2015. ÉVI BEFEKTETÉSI POLITIKA ]. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA Érvényes: Jóváha~yva: 2015. április 1-jétől az Igazgatótanács PNY-3!201 5/1/1. számú határozatával

2 I. A pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a Pénztár egészére érvényes Befektetési Politika meghatározásának általános jellemzői A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár által kezelt megtakarítás a tagok nyugdíjas korára irányuló és a munkáltatók által jelentős mértékben támogatott öngondoskodás igen fontos eszköze, ezért a pénztári vagyon befektetésének célja a munkáltatói hozzájárulásból és a tagok saját erős befizetéseiből képződő vagyon értékének hosszú távon történő megőrzése, gyarapítása. A takarékoskodás nyugdíjkiegészítő jellegéből következően a pénztári befektetések alapelve a biztonságra törekvés és a hosszú távú gyarapodás. Az említett két alapelvből kiindulva a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár a Befektetési Politika meghatározásakor konkrét célként azt tűzte ki, hogy a Pénztár vagyona hosszú távon a mindenkori inflációt meghaladó mértékben növekedjen, a lehető legalacsonyabb kockázatvállalási szint mellett. A tagság korösszetételére, a szolgáltatást igénybe vevők növekvő számára és ezen pénztártagok hozamelvárására tekintettel azonban a Pénztár a Befektetési Politikáját évente - az adott évre várható pénz- és tőkepiaci folyamatok előrejelzéseit figyelembe véve - úgy igyekszik meghatározni, hogy a vagyonnövekedést szélsőséges hozamingadozásoktól mentesen, éven belül is kiegyensúlyozott hozamjóváírásokkal érje cl. A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár a Befektetési Politikáját 2001-ben az április 1 -jétől december 31-ig tartó időszakra, ezt követően pedig a naptári évekre, évente készíti el. A Pénztár az adott évi Befektetési Politika kidolgozásakor arra törekszik, hogy a Politika a teljes naptári évben fenntartható legyen, biztos keretet nyújtva a vagyonkezelők munkájához és évközi módosítására csak a piaci helyzet változása esetén kerüljön sor. Az évi Befektetési Politikát - az ügyvezetés előterjesztése alapján - a Pénztár Igazgatótanácsa határozza meg. A Befektetési Politika kialakításának feltétele az előző évi gazdasági, pénzügyi folyamatok és a pénztári befektetések hozam alakulásának áttekintése, az egyes eszköz csoportok részarányának és a pénztári hozam egészére gyakorolt hatásának elemzése, valamint az adott évre várható makrogazdasági és tőkepiaci folyamatokra vonatkozó előrejelzések megismerése, az esetleges jogszabályi változások figyelembevétele. Az adott évre meghatározott Befektetési Politika eredményeként a Pénztár eszköz összetételének és hozamának alakulását a vagyonkezelői és letétkezelői jelentések adatai alapján az ügyvezetés által készített beszámoló megvitatásával az Igazgatótanács rendes ülésén legalább negyedévente értékeli, de csak a

3 befektetési környezet változása esetén dönt éven belül a Befektetési Politika módosításáról. Normál pénz- ás tőkepiaci körülmények között az Igazgatótanács a IV. negyedévében dönt a Befektetési Politika femitartásáról vagy módosításáról, és határozza meg a következő évi Befektetési Politikát. II. A 2015. április 1-jétől érvényes Befektetési Politika és a vagyonkezelőnkénti Vagyonkezelési Irányelvek A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsa a 2015. évre vonatkozó befektetési politikát a rendelkezésre álló magyar- és világgazdasági információk, előrejelzések, bel- és külpolitikai tényezők, valamint a tagság rövid- és hosszú távú érdekei, korösszetétele, hozamelvárása figyelembevételével határozta meg. A világgazdasági környezet alakulását 201 5-ben több kockázat övezi. A konjunktúrakutató intézetek a világ néhány meghatározó övezetében, így az eurózónában és Kínában is a gazdaság lassuló növekedését jelzik. Ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a részvényárak alakulását, ezeken a piacokon ugyanis az árfolyamok emelkedése már eddig is meghaladta a nyereségesség növekedését. A nyersanyagárak csökkenése ugyanakkor lefelé húzza az árindexeket és erősíti a defiációs veszélyt, ami fokozza a monetáris lazítás, a mennyiségi élénkítés szükségességét ezekben a térségekben. A kedvező amerikai gazdasági kilátások alapján az amerikai részvényindexek történelmi csúcsra emelkedtek, ahonnan egyes elemzők szerint már nagyobb az esélye a visszaesésnek, mint a további emelkedésnek. A javuló makrogazdasági adatok hatására a FED döntéshozóira viszont egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a magasabb kamatszint ás a szűkebb pénzmennyiség felé forduljanak. A kamatemelési ciklus beindulása esetén a kötvények árfolyamának esésével lehet számolni. Az pedig még bizonytalan, hogy a FED szigorításának negatív hatásait az Európai Központi Bank eszközvásárlásai ellensúlyozni tudják-e majd. A magyar kötvénypiacon további kockázatot jelent a nagy koncentráció. Néhány jelentős külföldi szereplő kezében komoly portfóliók vannak, így amennyiben ezek az esetleges kivonulás mellett döntenek, az komoly piaci nyomást tud okozni a magyar államkötvények árfolyam alakulására. A hazai részvénypiaci kilátásokban az orosz-ukrán válság mellett a speciális vállalati problémák (p1. OTP devizahitelek, MOL INA-ügy, Magyar Telekom kormányzati adóelképzelések) jelentenek kockázatot.

4 A pénztári befektetések hozamtermelő képességének fenntartása érdekében azonban ésszerű kockázatot szükséges vállalni, és azt a változó piaci környezetben rugalmasan kell kezelni. A globális és hazai piaci kockázatok figyelembe vételével a korábbi évek során kialakított befektetési keretrendszer, az abszolút hozamú stratégia túlsúlya továbbra is alkalmas lehet a Pénztár rövid- és hosszabb távú hozamcéljaink eléréséhez és összhangban van a tagság kockázatvállalási képességével. Az eszközcsoportok viszonylag széles köre megfelelő szintű diverzifikációt biztosít, a befektetési limitek pedig megfelelő mozgásteret biztosítanak a vagyonkezelőknek a rugalmas eszközallokációs döntések és taktikai lépések végrehajtásához. Pénztárunk tagságának korösszetétele, jövedelmi helyzete, valamint a folyamatosan jelentkező kifizetési igények alapján a tagság elvárása a pénztári befektetésekkel szemben az, hogy rövidtávon is lehetőleg pozitív hozamot, hosszú távon pedig reálhozamot biztosítsanak. Ezen elvárásoknak való megfelelés céljából is indokolt a pénztári portfólión belül az abszolút hozamú stratégia túlsúlyának, 75%-os arányának feimtartása, kiegészítve 25% súlyt képviselő benchmark követő stratégiával. A folyamatos pozitív hozam elvárás teljesülését az Igazgatótanács a naptári éves hozam szintjén vizsgálja, az éves befektetési eredmények megtárgyalásakor. Az éves pozitív hozamcél nem teljesülése esetén az Igazgatótanács megvizsgálja, hogy a negatív eredmény kialakulásához milyen mértékben vezettek a piaci körülmények, az egyes vagyonkezelői teljesítmények, illetve a Befektetési Politikában meghatározott stratégia, és ezek fliggvényében dönt az egyes vagyonkezelőkkel szemben alkalmazandó szankciók (pl. tőkekivonás, szerződésbontás), vagy a pénztári befektetési stratégia módosításának szükségességéről. Abszolút hozamra törekvő befektetési stratégiát valósít meg két Diófa fedezeti portfólió, a Concorde és a Pioneer abszolút hozamú portfólió, melyek értéke együttesen a teljes pénztári vagyon 75%-át teszik ki. A pénztári vagyon fennmaradó 25%-át képezi a Diófa járadékos, működési és likviditási portfólió, valamint a Pioneer benchmark követő portfólió, melyek benchmark követő stratégiát valósítanak meg.

5 A fedezeti tartalék eszközeit tartalmazó portfóliók összessége, azaz a fedezeti összportfólió 98%-os, a működési és a likviditási portfólió pedig együttesen 2%- os nagyságrendet képvisel a pénztári vagyonon belül. A fedezeti összportfólión belül 77% körüli az abszolút hozam stratégia alapján kezelt részportfólió és 23% körüli a benchmark követő részportfólió aránya. A fedezeti összportfólión belül a benchmark követő részportfólióban a stratégiailag megcélzott arány a magyar állampapírok, állami garanciás értékpapírok esetében 75%, a teljes részvényarány tekintetében 22%, ezen belül a hazai- és közép-európai részvénybefektetések terén 5%, az egyéb nemzetközi részvénybefektetések terén 17%, az árupiaci befektetések eszközcsoportban 3%, míg az egyéb, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportokban 0%, A különböző (kötvény-, pénzpiaci-, likviditási-, tőkevédett-, származtatott-, részvény-, árupiaci-) típusú befektetési jegyek, ETF-ek összesített cél aránya 15%, A fedezeti összportfólió referenciaindexét 77%-os mértékben az RMAX index, 23%-os mértékben a MAX Composite index és az MSCI World index kombinációja alkotja. A kombinációban a MAX Composite index súlya 17,5%, az MSCI World index súlya 5,5%. A fedezeti összportfólió referenciaindexén belül az abszolút hozamra törekvő részportfólió referenciaindexe az RIvIAX index (77%-os súllyal), a benchmark követő részportfólió referenciaindexe pedig a MAX Composite Index (17,5%-os súllyal) és az MSCI World Index (5,5%-os súllyal). A teljes pénztári portfólión belüli 75 25 százalékos stratégiai arány mellett az egyes vagyonkezelők által kezelhető pénztári vagyon arányát az Igazgatótanács által megállapított partner limitek határozzák meg. A vagyonkezelő partnerek részére megállapított limitek 2015. január 1-jétől a következők: Diófa Alapkezelő: 0%-40% Pioneer Alapkezelő: 0%-40% Concorde Alapkezelő: 0%-45% A pénztári portfólió 2015. szerint alakulnak. évi befektetési arányai összefoglalva az alábbiak

6 Az abszolút hozamra törekvő vagyonkezelés dominanciája miatt pénztár szintű, eszközcsoportonként megcélzott stratégiai eszközhányadokat nem határoz meg a Pénztár. A bankbetétek mindenkori aránya 0% és 50% között mozoghat. A Pénztár vagyonának minimum 20, maximum 100 százalékát különböző futamidejű magyar állampapírokban tarthatja. Külföldi állampapírok minimum 0%-os, maximum 35%-os arányban szerepelhetnek a portfólióban. Külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, valamint külföldi önkormányzati kötvények is kerülhetnek a portfólióba, minimum 0%-os, maximum 10-10%-os arányban. A magyar gazdálkodó szervezetek és a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények minimális részaránya 0%, maximális részaránya 10-10% lehet. A magyar hitelintézeti kötvények aránya 0% és 15% között mozoghat. A teljes részvényarány a pénztári portfólión belül 2% és 50% között alakulhat. Ezen belül a hazai részvénybefektetések 0,4% és 40%, a nemzetközi részvénybefektetések 1% és 40% közötti arányt érhetnek el. A részvényeken alapuló arbitrázs célú tőzsdei határidős ügyletek aránya az összes eszközérték minimum 0%-a, maximum 5%-a között mozoghat. A Pénztár portfóliójába minimum 0%, legfeljebb 40% erejéig kerülhetnek befektetési jegyek, ETF-ek. Ezen belül a vagyonkezelők a saját kezelésű nemzetközi részvényalapjaikból együttesen az általuk kezelt portfólió eszközértékének maximum 1 0%-áig vásárolhatnak. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek, és ETF-ek 0% és 20% közötti részarányt érhetnek el. A pénztári portfólióba minimum 0%-os, maximum 5%-os mértékig származtatott ügyletekbe fektető, minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig tőkegarantált, tőkevédett, minimum 0%-os, 10%-os mértékig árupiaci befektetési jegyek, ETF-ek is kerülhetnek. Az ingatlan befektetési jegyek aránya minimum 0%, maximum mozoghat a pénztári portfólióban. 10% között

7 Minimum 0%-ot, maximum 25%-ot érhet el a jelzáloglevél befektetések aránya, tekintettel arra, hogy a magas szintű fedezetek miatt ezen eszközcsoport kockázata minimális, ugyanakkor hozama az államkötvényekénél magasabb. A Pénztár vagyonában minimum 0%-os, maximum 15% - os részarányt képviselhetnek az állampapír alapú repó ügyletek. A nem forintban kibocsátott befektetési eszközök árfolyamkockázatának fedezésére maximum a devizás kitettség mértékéig a vagyonkezelők devizaárfolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyletet köthetnek. A Concorde Alapkezelő Zrt. részére a Pénztár engedélyezi az értékpapír kölcsönzést, az általa kezelt portfólió piaci értékének maximum 25%-áig. Az értékpapír kölcsönzés részletes szabályai a következők. A vagyonkezelő állampapír, jelzáloglevél, befektetési jegy, tőzsdei részvény kölcsönadására jogosult. Az egyidejűleg kölcsönadott értékpapírok piaci értéke nem haladhatja meg a portfólió piaci értékének 25%-át. A kölcsönügylet futamideje nem haladhatja meg a 365 napot. A kölcsönügylet során kikötött óvadék állampapír vagy számlapénz (magyar forint) lehet. Az óvadék piaci értéke mindig el kell hogy érje a Tpt-ben foglalt minimum, illetve a kölcsönadott értékpapírok piaci értéke 100%-a közül a magasabb értéket. A fentiekben jelzett befektetési stratégia lehetővé teszi a közvetett befektetések alkalmazását, melyekkel kapcsolatban a Pénztár hangsúlyt fektet az ún. összhangszabály alkalmazására. A vagyonkezelési tevékenység kereteinek kialakítása során a Pénztár arra törekszik, hogy a közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása kapcsán a pénztártagokat közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke - a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten - a vagyonkezelési költségekkel összhangban legyen. Közvetett befektetési instrumentunmak tekinthetőek a befektetési alapok befektetési jegyei, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapírok. A közvetett befektetési költségek tekintetében az összhangszabály indokolt esetben megengedi a közvetlen vagyonkezelési díjmértékhez viszonyított magasabb alapkezelési költségszintet is. Az eltérés a befektetési eszköz(ök) jellegére, a mögöttes diverzif~káció mértékére, költséghatékonysági és méretgazdaságossági szempontokra való tekintettel alkalmazható. Ezen szempontok mentén a vagyonkezelők a portfóliókra meghatározott vagyonkezelési irányelvek keretein belül dönthetnek az adott vagyonkezelési díj mértéknél magasabb alapkezelési díjú közvetett instrumentumok bevonásáról, különösen az alábbi esetekben:

S magas belső diverzifikációjú értékpapírok megszerzése méretgazdaságosság (a befektetendő összeg az adott piacon való hatékony vásárlást gátolná) indoka alapján. egy adott piaci szegmensben a direkt eszköz(ök) vásárlása összességében tehát a kereskedéshez kapcsolódó explicit és implicit költségeket is figyelembe véve magasabb költségterheléssel járna, mint a közvetett befektetési formán keresztül történő elérés. egyedi befektetésekkel nehezen elérhető speciális (p1. ingatlan) piacok lefedése A Pénztár a vagyonkezelőkkel kötött szerződésekben kitér az alapkezelők saját kezelésű befektetési alapjaival kapcsolatos költségek szabályozására is. Ennek megfelelően a vagyonkezelők a saját kezelésben lévő alapok befektetési jegyeire vonatkozóan nem számíthatnak fel vagyonkezelési díjat. Ezáltal megvalósul a vagyonkezelők kettős díjazásának elkerülése. A lej árati szerkezet tekintetében a portfólió megoszlására a Pénztár a következő irányelveket tűzi ki. Az éven belüli lejáratú eszközök mindenkori részarányának minimum 10%-ot kell elérni, az éven túli lejáratú vagy lejárat nélküli értékpapírok aránya pedig nem haladhatja meg a pénztári portfólió piaci értékének 90%-át. A teljes pénztári portfólió teljesítményét egy olyan hozammutatóhoz, referenciaindex összetételhez viszonyítva értékeli a Pénztár, amelyben az abszolút hozamra törekvő vagyonkezelés súlyának megfelelően 75%-os mértékben az RN/lAX index szerepel, mivel az abszolút hozamos befektetések célja a kiegyensúlyozott, nagyobb ingadozásoktól mentes hozamalakulás biztosítása, a rövid távú állampapír befektetések hozamának meghaladása. A további, 25%-os benchmark követő vagyonrész összetételének megfelelően a pénztári referencia indexben 20%-os súllyal a MAX Composite index hozama, 5%-os súllyal a nemzetközi részvénypiacok teljesítményét mutató globális index, az MSCI World hozama szerepel. A Pénztár egészére kialakított befektetési politikát vagyonkezelőkre lebontva, szöveges és táblázatos formában mutatjuk be.

9 DIÓFA Alapkezelő Zrt. A Diófa Alapkezelő Zrt. a pénztári fedezeti tartalék vagyonából két fedezeti portfóliát kezel abszolút hozam stratégiával, melynek célja, hogy kontrollált kockázati kitettség mellett középtávon a kockázatmentesnek tekintett hazai rövid lejáratú állampapírok hozamánál számottevően jobb teljesítményt érjen el. Ennek érdekében az Alapkezelő a lehető legszélesebb, hazai és globális spektrumon keresi a rövid futarnidejű magyar állampapíroknál magasabb megtérülést nyújtó befektetési lehetőségeket. Fedezeti 1. portfólió A portfólió vagyonának jelentős része hazai pénzpiaci típusú eszközökbe (diszkontkincstárj egy, rövid futamidejű állampapírok, bankbetét) kerül elhelyezésre, ezek mellett a hazai kibocsátású jelzáloglevelek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (főként vállalati kötvények), hazai és külföldi részvények, valamint kollektív befektetési értékpapírok (befektetési jegyek, ETF-ek) jelentik a főbb befektetési célpontokat. A vagyonkezelő ebben a portfólióban élni kíván a prompt piaci részvényvásárlás határidős piaci részvényeladás, azaz a részvényeken alapuló arbitrázs célú tőzsdei határidős ügylet lehetőségével is, amennyiben a piaci viszonyok, az ügyleten elérhető hozam ezt lehetővé teszi. A kockázatkezelési szempontokat figyelembe véve a hazai állampapírok aránya 25% és 100% között lehet a portfólióban, míg a magasabb kockázatú részvényjellegű eszközök legfeljebb 30% súlyt képviselhetnek. Méretgazdaságossági és költséghatékonysági okok miatt a vagyonkezelő fektethet saját maga által kezelt befektetési alapokba is, de ezek aránya nem haladhatja meg a portfólió értékének 30%-át. Az egyes eszközcsoportokhoz kapcsolódó részletes limitek a következők: A bankbetét aránya minimum 0%-os, maximum 20%-os mértéket érhet el a portfólió összes eszközértékén belül. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 25, maximum 100 százalék között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények minimális aránya 0%, maximális aránya 10%, a magyar hitelintézetek által kibocsátott kötvények minimális aránya 0%, maximális aránya 20%, a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények minimális részaránya 0%, maximális részaránya 10%, az

10 állampapír alapú repó ügyletek minimális részaránya 0%, maximális részaránya 15% lehet. A portfólióban minimum 0%, legfeljebb 25%-os részarányt képviselhetnek a j elzáloglevelek. A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 20%-os mértékig külfndi állampapírt, állami garanciás értékpapírt, minimum 0%-os, maximum 20%-os mértékig külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig pedig külföldi önkormányzati kötvényt is vásárolhat. A Diófa Alapkezelő Zrt. ebben a portfólióban a kezelt vagyon minimum 0, maximum 30 százalékát hazai, illetve nemzetközi részvény befektetésekben (részvények, részvény alapú befektetési jegyek, ETE-ek) tarthatja. A részvényeken alapuló arbitrázs célú tőzsdei határidős ügyletek aránya 0% és 10% között mozoghat. A portfólióba minimum 0%-os, maximum 5%-os mértékig származtatott ügyletekbe fektető és minimum 0%-os, maximum 20%-os mértékig tőkegarantált, tőkevédett befektetési alapok jegyei, illetve ilyen típusú ETF-ek is kerülhetnek. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek, ETF-ek részaránya 0% és 20% között mozoghat a portfólióban. A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig árupiaci (Pl. nyersanyag, ipari- és nemesfém, mezőgazdasági termék) befektetéseket tartalmazó befektetési jegyeket, ETF-eket is vásárolhat. A vagyonkezelő a portfólió eszközértékének minimum 0%-áig, maximum 10%- áig ingatlan befektetési jegyeket is vásárolhat. A különböző befektetési jegyek, ETF-ek részaránya a portfólióban 0% és 40% között lehet. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok aránya nem haladhatja meg a portfólió eszközértékének 10%-át. A saját kezelésű befektetési alapok együttes aránya az ingatlan alapokkal együtt maximum 30%-ot érhet el a portfólióban. A nem forintban kibocsátott befektetési eszközök árfolyamkockázatának fedezésére maximum a devizás kitettség mértékéig a vagyonkezelő devizaárfolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyletet köthet. A portfólió teljesítmény mérésére kitűzött referencia index az RMAX index.

11 Fedezeti 2. portfólió A fedezeti 2. portfólió esetében követendő vagyonkezelési irányelvek az alábbiak. A portfólió az abszolút hozarnra törekvő stratégia megvalósítása érdekében diverzif~kált befektetési eszközöket tartalmazhat, széles limitek mellett. A bankbetéteket, a hazai és külföldi részvényeket, részvény indexekre szóló ETF eket, hazai állampapírokat, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvényeket, jelzálog leveleket, ingatlan alapokat és deviza árfolyam fedezési céllal kötött határidős pozíciókat egyéb alternatív befektetések is kiegészíthetik. Ilyenek lehetnek például az árupiaci alapok, illetve származtatott alapok befektetési jegyei. Az abszolút hozamos stratégia a különböző befektetési lehetőségek közötti eszközallokációs dőntéseken alapszik. A vagyonkezelő ebben a portfólióban minimum 0%-os, maximum 20%-os mértékig élhet a pénzeszközök bankbetétben tartásának lehetőségével. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 10%, maximum 100% között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek és a magyar hitelintézetek által kibocsátott kötvények minimális részaránya 0%, maximális részaránya 10-10% lehet. Ugyancsak minimum 0%, maximum 10% között mozoghat a külföldi állampapírok, állami garanciás értékpapírok és a külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti kötvények súlya a portfólióban. A portfólióban minimum 0%-os legfeljebb 25%-os részarányt képviselhetnek a j elzáloglevelek. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek, ETF-ek 0% és 10% közötti részarányt érhetnek el. A portfólió minimum 0%-os, maximum 50%-os mértékben tartalmazhat részvényeket, ezen belül minimum 0%-ig, maximum 50%-ig hazai részvényeket és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyeket, ETF-eket valamint minimum 0%-ig, maximum 40%-ig nemzetközi részvényeket, nemzetközi részvény alapú befektetési jegyeket és nemzetközi részvény indexekre szóló ETF-eket. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfólió eszközértékének 10%-át. A portfólióba minimum 0%-os, maximum 5%-os mértékig származtatott ügyletekbe fektető és minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig

12 tőkegarantált, tőkevédett befektetési alapok jegyei, illetve ilyen típusú ETF-ek is kerülhetnek. A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig ámpiaci (p1. nyersanyag, ipari- ás nemesfém, mezőgazdasági termék) befektetéseket tartalmazó befektetési jegyeket, ETF-eket is vásárolhat. A különböző befektetési jegyek, ETF-ek maximális részaránya minimum 0%, maximum 50% lehet a portfólióban. A vagyonkezelő a portfólió eszközértékének minimum 0%-áig, maximum 15%- áig ingatlan befektetési jegyeket is vásárolhat. A különböző nemzetközi befektetések részaránya minimum 0%, maximum 40% lehet a portfólióban. A nem forintban kibocsátott befektetési eszközök árfolyamkockázatának fedezésére maximum a devizás kitettség mértékéig a vagyonkezelő devizaárfolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyletet köthet. A fedezett devizás eszközkitettség minimum 0%, maximum 80% lehet a portfólióban. E portfólió referencia indexe az RMAX index. Működési és likviditási portfóliók A működési ás likviditási tartalék befektetéseinél a Pénztár elvárása az, hogy a hosszú távú értékmegőrzés mellett a befektetésekből rövidtávon is biztos hozam realizálódjon, annak érdekében, hogy a tagdíj bevételekből képződő működési tartalék ás ennek hozama fedezetet nyújtson a Pénztár működési költségeire. A működési és a likviditási tartalék portfólióira vonatkozóan a Pénztár minimum 80%-os, maximum 100%-os mértékben a magyar állampapír, államilag garantált értékpapír befektetéseket írja elő. Ezeket kiegészíthetik: minimum 0%-os, maximum 20%-os mértékig bankbetétek, minimum 0-os, maximum 5%-os mértékig külföldi állampapírok, állami garanciás értékpapírok, minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig magyar gazdálkodó szervezeti kötvények, minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig magyar hitelintézeti kötvények, minimum 0-os, maximum 5%-os mértékig külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti kötvények, minimum 0-os, maximum 5%-os mértékig hazai-, illetve nemzetközi részvények, részvényeken alapuló befektetési jegyek, ETF-ek, minimum 0%-os, maximum 10-10%-os mértékig tőkegarantált, tőkevédett, valamint pénzpiaci, likviditási, kötvény

13 típusú befektetési jegyek, ETF-ek, minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig ingatlan befektetési jegyek, minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig jelzáloglevelek, valamint minimum 0%-os maximum 15%-os mértékig szállításos repó ügyletek. A különböző befektetési jegyek, ETF-ek maximális részaránya minimum 0%, maximum 20% lehet a portfóliókban. A nem forintban kibocsátott befektetési eszközök árfolyamkockázatának fedezésére maximum a devizás kitettség mértékéig a vagyonkezelő devizaárfolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyletet köthet. A fedezett devizás eszközkitettség minimum 0%, maximum 55% lehet a portfóliókban. A működési ás likviditási portfóliókban a stratégiailag megcélzott eszközarány a magyar állampapír, állami garanciás értékpapír eszközcsoportban 100%, az egyéb eszközcsoportokban 0%. A működési és likviditási tartalék portfólióira megállapított kockázatvállalási szint, illetve fútamidő figyelembevételével a referencia index mindkét portfólió esetében:. 50%-os arányban az RIVIAX index,. 50%-os arányban a MAX index. A járadékos portfólió jellemzői az alábbiak. A járadékos portfólió befektetéseinél fő szempont a járadékszolgáltatásban részesülő pénztártagok vagyonának védelme, a megtakarítások értékének megőrzése. A járadékos portfólióra vonatkozó eszközösszetétel, limitek és célarányok a következők: Befektetési eszközök Minimum Maximum Diszkontkincstárjegy 0% 100% Éven belüli hazai állampapír 0% 100% Even túli hazai állampapír 0% 10% Hazai jelzáloglevél 0% 10% Pénzpiaci alap 0% 100% Bankbetét 0% 100% Ingatlan alap 0% 10% Abszolút hozamú alap 0% 10%

14 A járadékos portfólióban a stratégiailag megcélzott eszközarány a magyar állampapírok esetében 100%, az egyéb eszközcsoportokban 0%. A járadékos portfólió referenciaindex összetétele 80%-os súllyal a ZMAX index, 20%-os súllyal az RMAX index. Pioneer Alapkezelő Zrt. A Pioneer Alapkezelő Zrt. -nél lévő befektetések csak fedezeti jellegűek. A vagyonkezelő két portfóliót kezel eltérő stratégia szerint, amelyekre a következő befektetési irányelvek vonatkoznak. Benchmark követő portfólió A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig élhet a pénzeszközök bankbetétben tartásának lehetőségével is. A bankbetét elhelyezhető forintban és más OECD tagországok devizáiban. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 60, maximum 90 százalék között mozoghat. Az OECD országok által kibocsátott állampapírok részaránya a portfólión belül minimum 0%-ot maximum 30%-ot érhet el. A külföldi kötvénypiaci befektetések elsősorban nem stratégiai tartási céllal szerepelnek a portfólióban, hanem a hazai kötvénypiaccal kapcsolatos aggodalmak esetén a nennetközi kockázatmegosztás lehetőségét kívánják biztosítani, ezért szerepelnek viszonylag széles limittel és 0% célértékkel a portfólióban. A magyar gazdálkodó szervezetek és magyar hitelintézetek által kibocsátott kötvények részaránya minimum 0%, maximum 5-5%, a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények részaránya minimum 0%, maximum 10% lehet. A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 5%-os mértékig külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti kötvényt is vásárolhat. A portfólióban minimum 0%-os, legfeljebb 15%-os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek. A részvény befektetések aránya minimum 10%, maximum 37% között mozoghat. Ezen belül a hazai és közép-európai részvények ás alapkezelési

15 szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyek, ETF-ek aránya minimum 2%, maximum 10% lehet, az egyéb nemzetközi részvény befektetések, ezen belül globális és feltörekvő piaci részvények, részvényalapok, ETF-ek aránya minimum 5%, maximum 30% lehet a portfólióban. A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig árupiaci (Pl. nyersanyag, ipari- és nemesfém, mezőgazdasági termék) befektetéseket tartalmazó befektetési jegyeket, ETE-eket is vásárolhat. A származtatott, a tőkegarantált! tőkevédett, valamint a pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek, ETF-ek részaránya egyenként O és 5% között mozoghat a portfólióban. A különböző befektetési jegyek, ETF-ek minimális részaránya 0%, maximális részaránya 30% lehet. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfólió eszközértékének 10%-át. A nem forintban kibocsátott befektetési eszközök árfolyamkockázatának fedezésére maximum a devizás kitettség mértékéig a vagyonkezelő devizaárfolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyletet köthet. A vagyonkezelő nem köthet állampapír repó ügyleteket, valamint nem vásárolhat ingatlan befektetési jegyet. A portfólióban a stratégiailag megcélzott arány a magyar állampapírok állami garanciás értékpapírok eszközcsoportban 75%, a kockázati részvényarány tekintetében 22%, ezen belül a hazai és közép-európai részvénybefektetések terén 5%, az egyéb nemzetközi részvénybefektetések terén 17%, az árupiaci befektetések eszközcsoportban 3%, az összes befektetési jegy, ETF esetében 15%. Az egyéb eszközcsoportokban a stratégiai célarány 0%. A portfólió teljesítmény mérésére kitűzött referencia index összetétel 75%-os arányban a MAX Composite index, 10%-os arányban az MSCI World index, 5%-os arányban a CETOP2O index, 7%-os arányban az MSCI Emerging Marktes index, 3%-os mértékig pedig a Dow Jones USB Commodity index.

16 Abszolút hozam stratégiájú portfólió A portfólió célja, hogy a tagok számára biztonságot, és viszonylag egyenletes értéknövekedést biztosítson abszolút hozam stratégia megvalósításával. A vagyonkezelő az infláció (év/év) meghaladására és abszolút hozam elérésére törekszik. Az abszolút hozamot megcélzó stratégia mérsékelt kockázatvállalás mellett is képes lehet a pénztártagok nominális-, illetve reálhozam-céljainak teljesítésére. Nincsen előre szigorúan meghatározott stratégiai eszközallokáció, cél az inflációt és lehetőség szerint a mindenkori pénzpiaci hozamokat meghaladó teljesítmény elérése. Ennek érdekében a vagyonkezelő rugalmas eszközallokációt és értékpapír-kiválasztást követhet. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelő a pénz- és kötvénypiaci befektetéseken kívül a portfólió meghatározott súlya erejéig kockázatosabb eszközökbe is fektethet. Amennyiben a kockázatosabb eszközök körében nincsenek megfelelően vonzónak tartott célpontok, úgy a vagyonkezelő akár a portfólió teljes vagyonát pénz- és kötvénypiaci eszközökbe fektetheti. A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 30%-os mértékig élhet a pénzeszközök bankbetétben tartásának lehetőségével is. A bankbetét elhelyezhető forintban és más OECD tagországok devizáiban. A magyar állampapírok és állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 50%, maximum 100% között mozoghat. Az OECD országok által kibocsátott állampapírok részaránya a portfólión belül minimum 0%-ot, maximum 50%-ot érhet el. A magyar gazdálkodó szervezetek által kibocsátott kötvények részaránya minimum 0%, maximum 5%, a magyar hitelintézetek és magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények részaránya minimum 0%, maximum 10-10% lehet. A portfólióban minimum 0%-os, legfeljebb 15%-os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek. A részvény befektetések aránya minimum 0%, maximum 40% között mozoghat. Ezen belül a hazai és közép-európai részvények és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyek, ETF-ek aránya minimum 0%, maximum 30% lehet, az egyéb nemzetközi részvények, részvény alapú befektetési jegyek, ETF-ek aránya szintén minimum 0%, maximum 30% lehet a portfólióban.

17 A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig árupiaci (p1. nyersanyag, ipari- és nemesfém, mezőgazdasági termék) befektetéseket tartalmazó befektetési jegyeket, ETF-eket is vásárolhat. A származtatott, a tőkegarantált/ tőkevédett, valamint a pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek, ETF-ek részaránya egyenként O és 5% között mozoghat a portfólióban. A különböző befektetési jegyek, ETF-ek minimális részaránya 0%, maximális részaránya 30% lehet. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfólió eszközértékének 10%-át. A nem forintban kibocsátott befektetési eszközök árfolyamkockázatának fedezésére maximum a devizás kitettség mértékéig a vagyonkezelő devizaárfolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyletet köthet. A vagyonkezelő nem köthet állampapír repó ügyleteket, valamint nem vásárolhat ingatlan befektetési jegyet. A portfólió teljesítmény mérésére kitűzött referencia index az RMAX index. Concorde Alapkezelá Zrt. A Concorde Alapkezelő által kezelt pénztári vagyonrész fedezeti jellegű és abszolút hozam stratégiájú. A Concorde Alapkezelő Zrt. az általa kezelt pénztári vagyon minimum 0, maximum 40 százalékát részvény befektetésekben tarthatja. Ezen belül a hazai részvények és alapkezelési szabályzata szerint ilyen részvénybe is fektető befektetési jegyek, ETF-ek aránya minimum 0%, maximum 30% lehet, a nemzetközi részvények, részvény alapú befektetési jegyek, ETF-ek aránya szintén minimum 0%, maximum 30% lehet a portfólióban. A részvényeken alapuló arbitrázs célú tőzsdei határidős ügyletek aránya 0% és 10% között mozoghat. Az abszolút hozam stratégia keretében a vagyonkezelő a részvény befektetéseket széles körű egyéb befektetési lehetőségekkel egészítheti ki. A bankbetét, strukturált betét aránya minimum 0%-os, maximum 20%-os mértéket érhet el a portfólió összes eszközértékén belül.

Is A magyar állampapírok ás állami garanciás értékpapírok részaránya minimum 30%, maximum 100% között mozoghat. A magyar gazdálkodó szervezetek, és a magyar hitelintézetek által kibocsátott kötvények minimális aránya 0%, maximális aránya 15-15%, a magyar önkormányzatok által kibocsátott kötvények, valamint az állampapír alapú repó ügyletek minimális részaránya 0%, maximális részaránya 10-10% lehet. A portfólióban minimum 0%-os, legfeljebb 25%-os részarányt képviselhetnek a jelzáloglevelek, ezen belül minimum 0%-ot, maximum 20%-ot érhet el a Magyarországon kibocsátott j elzáloglevelek aránya. A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 20%-os mértékig külföldi állampapírt, minimum 0%-os, 10-10%-os mértékig külföldi gazdálkodó szervezeti, hitelintézeti, önkormányzati kötvényt, illetve külföldi kibocsátású jelzáloglevelet is vásárolhat, de a külföldi részvény- és kötvény típusú befektetések együttes részaránya nem haladhatja meg a 30%-ot. A nem forintban kibocsátott befektetési eszközök árfolyamkockázatának fedezésére maximum a devizás kitettség mértékéig a vagyonkezelő devizaárfolyam-kockázat fedezeti származtatott ügyletet köthet. A fedezett devizás eszközkitettség minimum 0%, maximum 20% lehet a portfólióban. A portfólióba minimum 0%-os, maximum 5-5%-os mértékig származtatott ügyletekbe fektető ás tőkegarantált, tőkevédett befektetési alapok jegyei, illetve ilyen típusú ETF-ek is kerülhetnek. A pénzpiaci, likviditási, kötvény típusú befektetési jegyek, ETF-ek részaránya 0% és 20% között mozoghat a portfólióban. A vagyonkezelő minimum 0%-os, maximum 10%-os mértékig árupiaci (Pl. nyersanyag, ipari- és nemesfém, mezőgazdasági termék) befektetéseket tartalmazó befektetési jegyeket, ETF-eket is vásárolhat. A különböző befektetési jegyek, ETF-ek maximális részaránya a portfólióban minimum 0%, maximum 30% lehet. A saját kezelésű nemzetközi részvény alapok együttes aránya nem haladhatja meg a portfólió eszközértékének 10%-át. A vagyonkezelő a portfólió eszközértékének minimum O%-áig, maximum 5%- áig ingatlan befektetési jegyeket is vásárolhat.

19 A Concorde Alapkezelő Zrt. részére a Pénztár engedélyezi az értékpapír kölcsönzést, az általa kezelt portfólió piaci értékének maximum 25%-áig. Az értékpapír kölcsönzés részletes szabályai a következők. A vagyonkezelő állampapír, jelzáloglevél, befektetési jegy, tőzsdei részvény kölcsönadására jogosul. Az egyidejűleg kölcsönadott értékpapírok piaci értéke nem haladhatja meg a portfólió piaci értékének 25%-át. A kölcsönügylet fütamideje nem haladhatja meg a 365 napot. A kölcsönügylet során kikötött óvadék állampapír vagy számlapénz (magyar forint) lehet. Az óvadék piaci értéke mindig cl ketl hogy érje a Tpt-ben foglalt minimum, illetve a kölcsönadott értékpapírok piaci értéke 100%-a közül a magasabb értéket. A portfólió teljesítmény mérésére kitűzött referencia index az RMAX index. III. A vagyonkezelői és a letétkezelői tevékenység értékelésének irányelvei, ellenőrzések, szankciók alkalmazása Va~yonkezelő partnerek értékelése A Pénztár a vagyonkezelő partnereket a Partner Kiválasztási, Minősítési Szabályzatában foglaltak szerint választja ki és értékeli. Vagyonkezelő partnerek ellenőrzése, szankciók alkalmazása A Pénztár pénzügyekkel és befektetésekkel foglalkozó munkatársa a vagyonkezelőktől kapott jelentések alapján folyamatosan ellenőrzi a vagyonkezelők tevékenységét. A letétkelezőtől kapott értékpapírszámla forgalmat és egyenleget egyezteti a vagyonkezelői jelentésekkel, eltérés esetén intézkedik a hiba kijavítására. Amennyiben valamely befektetés a befektetési irányelveket, vagy a jogszabályi előírásokat megsérti, vagy az aktuális piaci hozamoknál lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel jön létre, az ügyvezetőn keresztül értesíti a Pénztár Igazgatótanácsát a szükséges szankciók megtétele érdekében. A Pénztár az egyes vagyonkezelők számára a befektetési irányelvekben rögzített portfólió összetételtől, illetve referencia hozamtól való eltérés esetére a portfólió jellegét és a gazdasági, piaci körülményeket figyelembe véve a

20 vagyonkezelési szerződésekben rögzíti az adott vagyonkezelővel szemben érvényesíthető jogokat, illetve szankciókat. Az Igazgatótanács által meghatározott Befektetési Politikát a vagyonkezelők kötelesek a rájuk vonatkozó Befektetési Irányelvek, mint konkrét szabályok és az önkéntes pénztárak befektetéseit szabályozó kormányrendelet, mint általános szabályozás szerint végrehajtani. A vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelésbe átadott összegeket késedelem nélkül befektetni és a megvásárolt értékpapírokat a letétkezelőnek az eljárási rend szerinti határidőn belül átadni. Amennyiben a vagyonkezelők a befektetések során gondatlanul járnak el, a Pénztár a vagyonkezelési szerződésekben rögzített következő szankciókat alkalmazza. Amennyiben a vagyonkezelő a befektetési irányelvekben meghatározott arányokat a befektetési eszközök megvételekor megsérti, az ebben meghatározott limitek bármelyikét túllépi, akkor a Pénztár részére ebből eredően okozott mindennemű kárt (hozamkiesés, átadott vagyon értékének csökkenése) a Pénztár részére teljes egészében megtéríti. Amennyiben a vagyonkezelő a Pénztár által vagyonkezelésbe átadott összeget a számlájára történő beérkezés napján nem fekteti be, úgy a számlájára történő beérkezés időpontja és a befektetés pénzügyi teljesítésének időpontja közötti időtartamra a be nem fektetett összegre a mindenkori Jegybanki Alapkamat kétszeresét köteles megtéríteni a Pénztár részére. Amennyiben a vagyonkezelő fedezeti ügyletet nyit és ezt bármely technikai, vagy kereskedési probléma miatt nem tudja részben, vagy teljes egészében lezárni, akkor a Pénztár részére ebből eredően okozott mindennemű kárt (hozamkiesés, átadott vagyon értékének csökkenése) a Pénztár részére teljes egészében megtéríti. Minden egyéb esetben, amelyben a vagyonkezelésbe átadott vagyon értékének csökkenése a vagyonkezelőnek felróható magatartásból eredően következik be, a vagyonkezelő köteles saját vagyona terhére az eredeti állapotot helyreállítani.

21 Letétkezelő partner értékelése A Pénztár a letétkezelő partnert a Partner Kiválasztási, Minősítési Szabályzatában foglaltak szerint értékeli. Letétkezelő partner ellenőrzése A Pénztár pénzforgalmi számla kivonatát a letétkezelő internetes elérhetőségen keresztül naponta lekérdezi, amely alapján ellenőrizni tudja a Pénztár pénzügyi tranzakcióit és a Pénztár pénzforgalmi számláján, alszámláin szereplő pénzeszközöket szerepelteti a napi nettó eszközértékelésben. A letétkezelő őrzi a vagyonkezelők által megvásárolt értékpapírokat és gondoskodik azok kamatának, osztalékának esedékesség napjára történő beszedéséről. A letétkezelő köteles figyelemmel kísérni az előbbiekben említett kormányrendelet befektetési szabályainak vagyonkezelők által történő betartását, és a jogszabályba ütköző befektetésre felhívni a vagyonkezelő és a Pénztár figyelmét. A Pénztár pénzügyekkel és befektetésekkel foglalkozó munkatársa folyamatosan ellenőrzi a letétkezelő partner szerződéses kötelezettségeinek teljesítését, a különböző értékpapír forgalmi kimutatások, napi eszközértékelések Pénztár részére történő megküldését. IV. A pénztári szolgáltatók (vagyonkezelő, letétkezelő, pénzforgalmi számlavezető) kiválasztásának irányelvei A Pénztár a letétkezelési és vagyonkezelési tevékenységet nyújtó szolgáltató cégeinek, valamint pénzforgalmi számlavezető pénzintézetének kiválasztásakor arra törekszik, hogy partnereivel hosszú távú, stabil, és eredményes kapcsolatot alakítson ki. A Pénztár folyamatosan figyelemmel kíséri a piacon dolgozó szolgáltatók tevékenységét, számukra rendszeresen lehetővé teszi szóbeli és írásbeli prezentációk tartását, eredményeik bemutatását. Új szolgáltató kiválasztása a Pénztár Partner Kiválasztási, Minősítési Szabályzata alapján történik.

22 Az Igazgatótanács határozata értelmében a Befektetési Politika a mindenkori Pénzügyi Terv szerves részét képezi. A Befektetési Politika teljes terjedelmében elolvasható az interneten, a Pénztár (www.postas-onkentesnyugdij.hu) honlapján, így valamennyi régi és újonnan belépő pénztártag részére megismerésre rendelkezésre áll. POST S / Jtő Nyugdi] Kövesdi Ferencné az Igazgatótanács elúz5ke 1. sz. melléklet: A 2015. évi befektetési politika összefoglaló táblázata, a vagyonkezelők által a pénztári portfólióban tartható eszközök minimum maximum arányai 1/a. sz. melléklet: a fedezeti összportfólió vagyonkezelési irányelveinek összefoglaló táblázata 1/b. sz. melléklet: a Diófa Alapkezelő vagyonkezelési irányelveinek összefoglaló táblázata l/c. sz. melléklet: a Pioneer Alapkezelő vagyonkezelési irányelveinek összefoglaló táblázata 1/d. sz. melléklet: a Concorde Alapkezelő vagyonkezelési irányelveinek összefoglaló táblázata 2. sz. melléklet: A 2015. évi befektetési politika szövegében szereplő indexek, fogalmak magyarázata