Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége

Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége Fogalmak: a jogegyenlőség elve, jogsérelem, jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok korlátai (mások jogai,bűncselekmény) a szerződések alapvető formai és tartalmi követelményei, a jogorvoslati lehetősége

Jogi norma, jogszabály, jogrend, jogrendszer Az emberi közösségek mindig is védekeztek a létüket vagy tagjaik életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető, az egyén, illetve a közösség tevékenységét akadályozó magatartások ellen. Az állam kialakulása előtt ezt a szabályozó funkciót az erkölcsietikai normák, az illemszabályok és a közösségben kialakult szokások töltötték be. Az állam megjelenését követően a magatartás szabályozásának egy sajátos új formája jelent meg: nevezetesen a jogi norma. A jogi normában testet öltött magatartásszabályok alapvetően különböznek a korábbi erkölcsi-vallási, szokás-alapú normáktól: a jogi normát az állam alkotja, és a benne rögzített magatartásszabályok betartását saját hatalmi apparátusával kikényszerítheti. A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartási szabály

Jogi norma (jogszabály): konkrét cselekvési mintát határoz meg legitim állami kényszer kilátásba helyezésével. Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak összessége Jogforrások: Alkotmány: 1949. évi XX. tv. Törvények (Országgyűlés alkotja) Kormányrendeletek Miniszterelnöki, miniszteri rendeletek, MNB elnökének rendelete Önkormányzati rendeletek (csak az ÖK területén hatályos)

A polgári ügyekben eljáró bíróságok Első fokon: - helyi bíróságok (városi bíróság, kerületi bíróság) - megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az ötmillió Ft-ot. Másodfokon: - helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) - megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla - az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság.

Vajon a bűn elkövetését miért bünteti a társadalom? Mi a büntetés célja? Mit jelent a büntetés arányossága? Milyen alternatív formái vannak a büntetésnek?

- szakrális büntetés - talio elv - Platon - igazságos megtorlás - középkor - elrettentés - felvilágosodásjogbiztonság - 1978. BTK A hatályos törvény szankciórendszere A büntetési nemek Főbüntetések Szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés (Btk.40-52. ) Mellékbüntetések Közügyektől, foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, pénzmellékbüntetés (Btk. 53-65. )

A büntetés célja ma A Magyarországon hatályos 1978. évi büntető törvénykönyv szerint a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más, bűncselekményt követhessen el. A büntetőjogi büntetés kilátásba helyezése, a fenyegetettség megelőzési célt szolgál, illetve erősíti a jogállamiság elvét. Az elkövető tudja az elkövetéskor, hogy bűnt követ el és azt mivel fogják büntetni, gyakorlatilag a jogbiztonság követeli meg ezt. A bíróság által kiszabott büntetés megerősíti az igazságosság eszméjét és annak közösségi tudását, befolyásolja a társadalom tagjainak és az elkövetőnek a gondolkodását. A végrehajtás pedig a nevelést, a reszocializációt hivatott biztosítani.

Példa: Milyen változtatás szerepel a törvényben? Van-e visszatartó ereje a büntetés növelésének? Gyűjts a statisztikai adatok alapján érveket mellette és ellene! 1. A három csapás törvény Az elfogadott törvénymódosítás beemeli a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. E törvénymódosítás "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. A büntetés célja ma A Magyarországon hatályos 1978. évi büntető törvénykönyv szerint a táradalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más, bűncselekményt követhessen el.

A büntetőjogi büntetés kilátásba helyezése, a fenyegetettség megelőzési célt szolgál, illetve erősíti a jogállamiság elvét. Az elkövető tudja az elkövetéskor, hogy bűnt követ el és azt mivel fogják büntetni, gyakorlatilag a jogbiztonság követeli meg ezt. A bíróság által kiszabott büntetés megerősíti az igazságosság eszméjét és annak közösségi tudását, befolyásolja a társadalom tagjainak és az elkövetőnek a gondolkodását. A végrehajtás pedig a nevelést, a reszocializációt hivatott biztosítani.

További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye - mondja ki a jogszabály. A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két paragrafusának büntetési tételeit, így az intézkedést végrehajtó rendőrt vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó pedagógust, nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik, azaz egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel.

A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a holokauszttagadásról szóló passzuson is, és kimondta, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

A fogvatartottak létszáma 2007

A fogvatartottak létszáma 2007.

Magyarországon

A fogvatartottak iskolai végzettsége, 2009

A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül kétmillió forintjába kerül a költségvetésnek. Fejenként és évente. Ebből a pénzből három munkanélkülit lehetne minimálbéren foglalkoztatni. Az Egyesült Államokban egy elítéltre többet kell költeni, mintha a legdrágább és legjobb amerikai egyetemre járatnák teljes tandíjjal. Ezek a költségek bizonyos aggályokat keltenek a börtönbüntetés ésszerűségével kapcsolatban. S ezek a kétségek csak fokozódnak, ha meggondoljuk, hogy a börtönből kikerülők jelentős része megmarad a bűnözői pályán. A betöréses bűncselekmények elkövetőinek kétharmada bűnismétlő, harminc százaléka visszaeső.

II. Példa Vita az eutanáziáról SZABAD-E EGY ANYÁNAK MEGÖLNIE GYERMEKÉT? Egy különös haláleset évekkel ezelőtt mélyen felkavarta a magyar közvéleményt: egy gyermekét egyedül nevelő anya vízbe fojtotta tízéves kislányát, mivel az gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Egy képes hetilap tanúsága szerint így vallott a tragédiáról: Kislányom egészségesen született, és ki lencéves koráig - a szokásos gyermekbeteg ségeken kívül - teljesen egészséges volt. Ép pen a harmadik osztályt kezdte az iskolában, amikor egy ismeretlen betegség támadta meg. Magas láza volt és állandóan hányt. El vittem orvoshoz - akkor már csak ketten voltunk, mert előző évben váltam el a fér jemtől, aki más városba költözött, és nem nagyon törődött a gyerekkel -, s az küldöz getett mindenhová bennünket. Kivizsgálás ról kivizsgálásra jártunk, de nem tudták megmondani, hogy mi baja. Végül kiderült, hogy a kislánynak nagyon speciális betegsé ge van, amely a legritkábbak közé tartozik a földön: a saját immunrendszere támadta meg. Ez a betegség az orvostudomány mai állása szerint teljességgel gyógyíthatatlan. Még a fájdalmakat sem tudják igazán csillapítani. Mert akkor már egyre nagyobb fájdalmai voltak, lesoványodott, kihullott a haja, s már többet volt kórházban, mint otthon. Két évig csináltuk ezt a szenvedést, kórházról kórház ra jártunk, természetgyógyásztól csodadokto rig mindent kipróbáltunk. Minden hiába! Egy re csak fogyott, egyre gyengébb és kiszolgáltatottabb lett. Én meg már az őrület határán jártam. Kiléptem a munkahelyemről, fokoza tosan feléltünk mindent. Már csak ő tartotta bennem a lelket, mert nagyon bizakodott, hogy meg fog gyógyulni. Sokat segítettek barátaink is, az osztálytársai is rendszeresen látogatták a kórházban is meg otthon is.

Aztán valami eltörött" benne. Fájdalmait egyre nehezebben lehetett csillapítani, sokszor órákig vergődött az ágyban hangosan jajgatva. Én meg ott álltam tehetetlenül Senkinek nem kívánom azt az érzést. Egyik tiszta pillanatában azt mondta - bele is írta a naplójába -, hogy nem bírja tovább, "menjünk föl a tetőre és ugorjunk le" - mondta Aztán meg olvasta valahol, hogy valaki hajszárítót dobott a kád vízbe, amelyben fürdött, és úgy halt meg. Könyörgött, hogy tegyem meg vele én is. Akkor még nem tudtam, nem akartam megtenni, de amikor a következő vizsgálat után közölte a doktor úr, hogy ő itt már nem tud mit tenni, s láttam, hogy egyre nagyobb fájdalmai vannak. Éppen fürdött, amikor rátört egy irtózatos fájdalomroham, amitől elájult. Én meg már nem emeltem ki a fejét. Miután meghalt, kiemeltem a kádból, virágokat tettem köré, majd elmentem a remdőrségre. Úgy gondolom, jogom, sőt kötelességem volt megtenni. Én szültem, én akartam, hogy legyen. Életre, örömre. Nagyon szerettem. Nem bírtam elnézni, hogy egyre jobban szenved. És már ő sem akart így élni. Az anyja vagyok, meg kellett tennem. (Lányi András- Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok) Mi az eutanázia? Magyarországon milyen jogi szabályozás van érvényben? Milyen emberi jogokat mérlegelnek az eutanázia kapcsán? Hogyan ítélhetjük meg az esetet?

Háttérinformációk Az eutanázia szó az eu (jó) és a Thanatos (a görög mitológiában a halál istene) szavakból származtatható. Orvosetikai meghatározás alapján az eutanázia végrehajtásának módja szerint aktív és passzív eutanáziát különíthetünk el. Aktív az eutanázia, ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét, míg passzív eutanázia esetén az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná. Aktív eutanázia esetén tehát az orvos megöli a beteget, passzív eutanázia esetén csak hagyja meghalni. Binder Györgyi 1993 szeptemberében végzett gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, nagyfokú fizikai fájdalomnak kitett 11 éves lányával, gyermeke kérésére. A kislány fürdővizébe egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta a gyermekét, aki néhány másodpercen belül meghalt. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberben úgy döntött, hogy az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie. Az ítélet szerint, ha a büntetőjogi szabályozás lehetőséget adott volna az eutanáziára, azt akkor is egyértelműen az orvos és a beteg viszonyára kellett volna leszűkíteni. A bíróság kitért arra is, hogy a magyar büntetőjog a passzív eutanázia megítélésében is szigorú, ilyen esetekben emberölés állapítható meg. Az LB ítélete után Binder Györgyi a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért; Göncz Árpád akkori államfő 1996 májusában négy évi próbaidőre felfüggesztette az asszony börtönbüntetésének végrehajtását.

A kegyes halál kérdése Magyarországon 2001 februárjában, az úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán került újból az érdeklődés középpontjába, bár a bíróság szerint a fővárosi Nyírő Gyula kórház volt nővére nem eutanáziát hajtott végre. A nővért emberölésért, illetve annak kísérletéért 2002 decemberében kilenc évnyi fegyházbüntetésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. Magyarországon az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény szerint a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. A törvény szerint az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a kegyes halált választók segítőire. Svájcban nincs törvény az eutanáziáról, egy zürichi klinikán az utóbbi 4 évben mintegy 150 ember, köztük az idén az első brit kapott segítséget az önként választott halálhoz. Nagy-Britanniában ugyanis az eutanázia-tilalom megsértői 14 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak. Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága nem ismerte el sem a végső önrendelkezést mint alapvető alkotmányos jogot, sem pedig azt, hogy a polgárokat hátrányosan érinti az a törvényi rendelkezés, amely bünteti az orvos aktív közreműködését a halál siettetésében.

Hollandiában 1973-ban alakult meg az Eutanázia Társaság, miután egy orvosnőt súllyosan beteg édesanyjának megöléséért bíróság elé állítottak (Boven doktornő egy hét felfüggesztett börtönt kapott egy év próbaidővel). A tárgyaláson amely precedens értékűvé vált a bíróság kimondta, hogy a holland orvosok automatikusan mentesülnek a holland büntetőtörvény 293- as paragrafusa alapján indítható vád alól (ez tiltja az eutanáziát), amennyiben a beteg gyógyíthatatlan; fizikai vagy szellemi szenvedése embertelen; vagy határozottan kérte, hogy életének vessenek véget vagy segítsenek szenvedése megszüntetésében; vagy mert haldoklik, és nagyon közel van a halálhoz. Hollandiában a törvények kidolgozottsága elősegíti, hogy a lehetőségekhez mérten a lehető legkifinomultabb kontroll alá kerüljön a betegek, ápolók és orvosok kapcsolata. Maga a halálba segítés rituáléja is kidolgozott: ideje van a végső döntésnek (amely természetesen meggondolható és visszavonható), az elbúcsúzásnak és a távozásnak.az eutanázia így semmiképpen sem egy ember döntése és magányos cselekedete, hanem egy egész csoporté, beleértve a beteg hozzátartozóit is, akiknek ezáltal jelentősen könnyebb lesz a gyászt elviselniük és lezárniuk. S éppen, mert meghatározott körülmények között de csakis így megengedett az eutanázia, sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy bárki a saját, egyéni belátása alapján, akárőszinte szánalomból, akár egyéb okból mások halálba segítése mellett döntsön. (Mégis, kinek az élete? 12. évfolyam)

5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142- Fogalmak: állam, államformák, politikai rendszerek, a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia

Az állam fogalma Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Erőszak-szervezet, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert, hatalmát intézményeken keresztül gyakorolja (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok)

Klasszikus állami funkciók Belső: rend védelme Az állam feladatai Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés Kulturális ideológiai funkció: művészetek támogatása Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása Modern állam funkciók Szervező - pl. tömegközlekedés Gazdasági befolyásoló (ösztönző) a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait mérsékli Szociális : szegénység elleni küzdelem) Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása környezetvédelem

Az állam típusai I. a) Ókori keleti (ún. ázsiai) típusú (egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai) despotikus (a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett despota=uralkodó) b) Antik típusú (athéni demokrácia, római arisztokratikus köztársaság) Athén: közvetlen demokrácia,róma: választott hivatalnokok II. Feudális állam A földtulajdon a gazdasági és politikai hatalom alapja a) Patrimoniális állam Az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik a hatalom egyik alapja a kereszténység, a másik a földbirtok - a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja, Hűbéri állam b) Rendi monarchia - az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat - rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja - az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

c) Abszolút monarchia -az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) -nincs rendi gyűlés -zsoldos hadsereg -királytól függő hivatalnoki réteg III. Polgári állam Tudati előkészítője a felvilágosodás volt: az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius, Locke) társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu) népszuverenitás, népfelség elve a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau) angol alkotmányos monarchia (1689) az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789) francia forradalom (1789)

IV. A modern tömegdemokráciák (XX.sz.) A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre. 1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok érvényesülése 3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5. kisebbségi jogok védelme

A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika

V. Diktatúra - önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek 1. autoritárius cél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása - a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó) - nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekében pl. Horthy-rendszer, mai arab államok 2. Totális diktatúrák A kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban az uralkodó párt monopol szerepe, azaz lényegében egypártrendszer érvényesül.)

Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus. - ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, faji uralom) - egypártrendszer a hatalom alapja a pártban viselt pozíció - a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik, - nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig - kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat - titkosrendőrség hegemóniája (Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom megszakításával)

I. feladat A forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre! A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak idején."(kukorelli-szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak) Mi a közvetlen demokrácia lényege? Mi a közvetlen demokrácia klasszikus példája? A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára? Mi ennek az oka? Hol és mikor volt erre példa a történelemben? Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon? Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokrácia intézményének helyi vagy regionális szinten? Melyek a közvetlen demokrácia korlátai?

A közvetlen és a képviseleti demokrácia napjainkban Közvetlen vagy részvételi demokrácia - Ez a hatalomgyakorlási mód a politikai jogok közé tartozik pl. a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, petíciós jog (egy demonstráción megfogalmazott és valamely közjogi méltóságnak átadott felhívás) - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett, képviseleti demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása

II. példa a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. (3) bekezdés). a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel. Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező. Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. (1) bekezdés). Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14g1ovcpp Milyen fajtái vannak a népszavazásnak? Mikor érvényes a népszavazás eredménye?

A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést. Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixz z14g2qj5f6

Az ALKOTMÁNYBÓL (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről, e) az Országgyűlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról. Milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni? Miért?

1990. jún. 1997. nov. 2003. ápr. 2004. Dec. 2008. márc. téma Igen % Nem % Részvétel A köztársasági elnök közvetlen megválasztása 85,9 14,1 13,9 NATO csatlakozás 85,33 14,67 49,24 EU csatlakozás 83,7 16,24 45,62 Kettős állampolgárság 51,57 48,43 37,49 Kórházi napidíj eltörlése 84,48 15,92 50,51 Államilag támogatott felsőfokú ta. tandíja 82,22 17,78 http://www.valasztas.hu Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?

Téma: Államunk felségjelvényei és a magyar választójog Fogalmak: állami szuverenitás, állami felségjelvények, címer, állampolgárság

Az állam szuverenitása (azaz önállósága és függetlensége) az államhatalom nélkülözhetetlen ismérve, annak politikai és jogi kifejeződése. (Szuverenitás: az államnak az a tulajdonsága, hogy saját területén ez államhatalmat teljes joggal, minden idegen befolyástól és korlátozástól menten gyakorolja.) Belső szuverenitás jelenti az államnak azt a jogát, hogy önállóan alkossa meg és tartsa fenn alkotmányát, jogrendjét, valamint azt a hatalmat, amelyet a területén tartózkodó személyek és dolgok felett gyakorol. A külső szuverenitás az államnak a nemzetközi jog és cselekvőképességére irányuló joga.

Az állami szuverenitást megjelenítő történelmileg kialakult szimbólumok az államiság jelképei, melyeket az alkotmányok rögzítenek. Az Alkotmányban intézményesített jelképek kifejezik a nemzeti összetartozást.

Magyarország nemzeti jelképei a címere, a nemzeti zászlaja, az állami lobogója és a himnusz. A címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Az állami lobogó a nemzeti zászló három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávja, fehér sávjában a címerrel. A himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. A nemzet ünnepei március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, augusztus 20-a, Szent István király és az államalapítás ünnepe, amely hivatalos állami ünnep, valamint október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének napja. http://www.parlament.hu/biz/aeb/resz/munkaanyag.htm Melyek az állami szimbólumok?

Példa: Mikor alakult ki a magyar címer, mit jelképeznek a főbb elemei? Miért a koronás címert választotta 1990-ben a magyar országgyűlés, amikor Magyarország államformája köztársaság? A kettős kereszt Bizáncban már nem az egyház, hanem az állam, a hatalom jelképe volt. És mivel III. Béla Bizáncban nevelkedett, átvette ezt a felfogást és formát. Először az általa veretett pénzen jelent meg, 1190 körül. Később bekerült a címerbe is, amely a magyar függetlenséget hangsúlyozta ki. A hármashalom eredetileg zöld pázsit alátétet jelképezett, e talapzat megtöréséből alakult a ki a 13.században a hármashalom a 13. század második felétől a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező lehetett az Árpád-ház családi címere A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.

Mikor vezették be a következő címerek használatát? 1849. a Habsburg-ház trónfosztásakor Kossuth-címer Az 1867. évi kiegyezést követően a jelenlegi címert nevezték kiscímernek. 1918-ban az első magyar köztársaság a Kossuth-címert tekintette állami jelképének. 1919 végén a Horthy-féle Magyar Királyság címere a korábbi kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve. 1938- tól, a visszacsatolásoktól kezdődően újra a középcímert (1915) használták hivatalosan. 1946-tól ismét a Kossuth-címer volt a magyar állam címere. 1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert vezettek be

Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban 1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer) A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmidemokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia.

1848/49-es zászló Magyar állami zászló 1867-1918, az Osztrák Magyar Monarchia idején 1956-os zászló mai

A választójog mai értelme a népképviselet elvében gyökerezik. Hazánkban a rendi képviselettel szemben az 1848:V. tc. teremtette meg a népképviselet elvén alapuló országgyûlés választásának lehetõségét; elfogadása a polgári fejlõdés irányába tett jelentõs lépés volt. Ezt követõen több választójogi törvény is születtet, sõt rendeleti úton történõ szabályozás is volt. Az 1945. évi VIII. tv. az általános választójog alapján egy demokratikus, többpárti parlament létrehozására lajstromos választási rendszert vezetett be, melynek nyomán arányos képviselet jött létre. Két választást tartottak a kötött lajstromos rendszer alapján (1945-ben és 1947-ben), de a képviselet jellege alapvetõen megváltozott. A többpártrendszer felszámolása után 1949-ben a pártok az országgyûlési képviselõ választásokon már nem különkülön programmal indultak, hanem a Magyar Függetlenségi Népfrontban közös lajstrommal - ily módon formálissá váltak a választójogi normák, és maguk a választások is.

Magyarországon 1989 óta működik polgári demokrácia. Akkor nem hoztak létre új alkotmányt, hanem a meglévőt módosították jelentős mértékben. Mi történik akkor, ha az egyéni választókerületi első fordulóban a választópolgárok kevesebb mint fele szavazott, de a szavazók több mint fele ugyanazt a jelöltet támogatta? Milyen minimális részvételi arány szükséges az egyéni választókerületi körzetben a második fordulóban ahhoz, hogy eredményes legyen a választás? Mi a szerepe és a jelentősége a területi listának? Ki szavazhat az országgyűlési választásokon ma Magyarországon?

5. (2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. [...] (3) A területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben [...] az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókörzetben jelöltet állított. [...] (4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. 7. (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. [...] (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, [...] a második, választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; [...] képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott." (Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényből)

7. Témakör: Állampolgári ismeretek Téma:Az Európai Unió és intézményei Fogalmak:, az Európai Unió, az EU parlamentje, bizottság, főbiztos, alapszerződések, csatlakozási szerződések, euró Mi az Európai Unió, melyek létrejöttének fontosabb állomásai? Melyek az EU fontosabb intézményei? Hogyan működik az EU? Hazánk mióta tagja az Európai Uniónak? Mi a feladata az Európai Bizottságnak? A cikkek felhasználásával térjen ki a döntéshozatali mechanizmusra is! http://www.eutrio.hu/ Magyarország 2011. jan.1-jétől látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Milyen feladatokat ró ez ránk? Segédanyag:Száray: IV. o. történelem tankönyv 239-240. o. http://eurlex.europa.eu/hu/droit_communautaire/droit_communautaire.htm#3.2

Az EU jelenleg 27 tagországot számlál. További három ország kérelmezte, hogy az EU tagjává válhasson: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország.

1952 Az Európai Szén- és Acélközösség hat állam NSZK, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg 2007 Lisszaboni Szerződés (aláírva, ratifikálásra vár) Az EU létrejötte 1958 Római Szerződések: Az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 1992 Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról az európai valuta bevezetése (pénzunió terve) 2002. 12 tagállam bevezette közös kül- és biztonságpolitika kialakítása egységes vízumpolitika életbeléptetése a közös intézmények az Európa Parlament és Európai Bizottság szerepének kiszélesítés az EK elnevezése Európai Unióvá (EU) változott, 2003 Nizzai Szerződés 2004 10 új állam, közte Magyarország csatlakozása 1995 Schengeni egyezmény az unió tagállamai között lebontotta a határokat (személyi ellenőrzés sincs), viszont a külső határokon szigorúbb ellenőrzést írt elő i

Az Európai Unió a II. világháborút követően jött létre, melynek alapvető célja az volt, hogy, megteremtse a szomszédos európai országok közötti békét és együttműködést. Első lépésként hat tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország) 1951. április 18-án Párizsban aláírta az Európai Szén- és Acélközösséget. 1957-ben aláírják a Római Szerződést, mellyel létrejön az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a közös piac, melynek lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül. 1973. január 1-jén 9 országra bővül az Európai Közösség, Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozásával. 1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt, amelyben írásba foglalták, hogy 1992. december 31-ig megvalósítják az egységes piac -ot azaz a négy szabadság: az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlását. 1992. február 7-én aláírták az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződést, mely 1993. november 1-jén lépett hatályba. A Szerződés jelentős változást hozott az EU történetében, mert a tagállamok elhatározták, hogy gazdasági és monetáris unióra lépnek és 1999-ig közös valutát vezetnek be. Európai Közösség elnevezés helyébe Európai Unió lép. 2003. április 16-án ez a 10 csatlakozni szándékozó ország aláírta a csatlakozási szerződést Athénban, így 2004. május 1-én csatlakoznak Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta Szlovákia és Szlovénia. 2007. január 1-én az Európai Unió tagállamainak száma 27-re nő a két kelet-európai ország: Bulgária és Románia csatlakozásával valamint tagjelölt országok közé lép Horvátország, Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország.

Lakosság millió főben, (2007) 10 793 10 035 1322 1 326 3676 468 497 EU Kína Japán Oroszország USA 128 142 301 Bruttó hazai termék (GDP) milliárd euróban, 2006-ban EU Kína Jap Oroszország USA án Az európai országokat sok évszázados kulturális és történelmi hagyományok fűzik egymáshoz. A XX. század nagy háborúi megmutatták, milyen katasztrófákhoz vezethet a kontinens politikai megosztottsága. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió létrehozásához, s az elért eredmények sokban igazolták a várakozásokat. Tény viszont, hogy a kül- és biztonságpolitikai együttműködés kevésbé sikeres, mint a gazdasági integráció. Már a 15-ök uniója felülmúlta az egyetlen szuperhatalmat, az Egyesült Államokat mind a népesség számában, mind a gazdaság teljesítőképességében, ugyanakkor katonailag nem tudott ütőképes erőt fölmutatni. Az utóbbi évtized válságai azt mutatták, hogy az Európai Unió egyelőre képtelen az egységes és hatékony fellépésre a nemzetközi politikában.

Az Európai Unió intézményrendszere Az Európai Unió bonyolult rendszerében az Európai Bizottság tekinthető az EU kormányának, az Európai Parlament pedig az EU parlamentjének, egy fontos megszorítással: egyik sem rendelkezik olyan kiterjedt jogkörrel, mint egy nemzetállam kormánya és egy nemzetállam parlamentje. Az Unió legfontosabb döntéseit ugyanis továbbra is az egyes tagállamok kormányai által alkotott testületek, mindenekelőtt a tagállamok állam- és kormányfőiből álló úgy nevezett Európai Tanács, illetve a tagállamok minisztereiből álló ún. Európai Unió Tanácsa határozzák meg.

Európai Bizottság Europen Commission A szerv egyszerre tölt be javaslattevő (döntéselőkészítő, jogszabály-kezdeményező), végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti funkciókat.elvileg az Európai Bizottság tesz javaslatot új jogszabályokra, de azokat a Parlament és a Tanács fogadja el. Ezeket ezután a Bizottság és a tagállamok hajtják végre, és a Bizottság szerez nekik érvényt. 2007. január 1-től a Bizottság 27 tagú. A tagállamok kormányai a tagokat az Európai Parlament hozzájárulásával öt évre választják. José Manuel Barrosó, portugál politikus az EB elnöke

Európai Parlament (EP); Választásokat ötévente tartanak, és az EU minden polgára jogosult választani és jelöltetni magát. A Parlament munkájában jelenleg 27 EU-tagállam 785 képviselője vesz részt. Az EU intézményei és egyéb szervei Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottságmunkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is.

A Tanács főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Európai Tanács A tagállamok állam vagy kormányfőinek fóruma. Európa Unió tagállamainak állam-és kormányfői évente általában négyszer (két formális + két informális ülés) hívják össze. Az európai integráció történetét áttekintve jól látható, hogy az Unió működése az utóbbi 2-3 évtizedben alapvetően a csúcstalálkozók köré szerveződik. Az állam- és kormányfők ekkor véglegesítik a legfontosabb döntéseket, és határozzák meg az előttük álló időszak fő teendőit.

Az Európai Unió Tanácsa A Tanács az Unió legfőbb döntéshozó testülete. Az Európai Parlamenthez hasonlóan a Tanácsot is az 1950-es években, az Alapszerződések értelmében hozták létre. A Tanács a tagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányából egy-egy miniszter vesz részt. Az, hogy melyik miniszterről van szó, az a napirenden szereplő témáktól függ. Ha például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik. Az Unió külkapcsolataival az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa foglalkozik, mivel azonban e testület szélesebb felelősségi körrel rendelkezik az általános politikai kérdésekben is, ülésein a kormányok által választott miniszter vagy államtitkár vesz részt.

Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza.minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban. A szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez: Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság: 29 Spanyolország és Lengyelország: 27 Románia: 14 Hollandia: 13 Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország és Portugália: 12 Ausztria, Bulgária és Svédország: 10 Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország: 7 Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia: 4 Málta: 3 ÖSSZESEN 345

Példa: Ismertesse az EU-ban a bizottságok feladat- és jogkörét! A cikk felhasználásával térjen ki a döntéshozatali mechanizmusra is! A brüsszeli EU-csúcsértekezleten a 2007 2013 közötti keretköltségvetésének számairól kellene határozni. Bár az EU a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének elenyésző részével (nagyjából egy százalékával) gazdálkodhat csak, ez erre a hétéves időszakra így is hatalmas, 800-900 milliárd euró közötti összeg lesz. Az Európai Unió jelenlegi, brit elnöksége másfél héttel ezelőtt az EU-s bruttó nemzeti jövedelem, a GNI 1,03 százalékát kitevő költségvetési tervezetet terjesztett a tagállamok elé. A brit tervezet jócskán elmaradt az Európai Bizottság eredeti javaslatától, illetve az Európai Parlament által idén nyáron megszavazott összegtől de alatta maradt a korábbi, luxemburgi elnökség 1,06 százalékos elképzelésének is. A kiadások megkurtítását az EU nagy nettó befizető államai akarják, amelyek még az 1,06-os luxemburgi tervezetet is sokallják, és 1 százalékig szeretnének visszamenni. S a brit elnökség ha már a közös költségvetés legnagyobb tételéhez, az EU-s pénzek 40 százalékát felemésztő közös agrárpolitikához egy korábbi megállapodás miatt nem nyúlhatott a második legnagyobb tételnél, a főként az új belépők felzárkóztatását szolgáló strukturális és kohéziós politikáknál próbált spórolni. A mostani csúcsértekezleten nem annyira az új tagállamok és a brit elnökség, hanem a régi tagállamok egy része és London között várják a legnagyobb vitákat. Nagy-Britannia a nyolcvanas években elérte, hogy EU-befizetései egy részét visszatérítésként megkaphassa, s ehhez a gyakorlathoz még most is ragaszkodik, pedig ma már az EU egyik legfejlettebb államának számít. A visszatérítés kérdésének újragondolását London a közös agrárpolitika megreformálásához köti, ami szintén jogos lenne ám itt meg a franciák ellenkeznek, mivel ők ezen politika legfőbb haszonélvezői. Ez a probléma hiúsította meg a megállapodást a júniusi brüsszeli csúcsértekezleten, s a vita mind a mai napig tart. (Forrás: HVG 2005. december.)

Példa II.:Meghiúsult az utolsó kísérlet, hogy megállapodás szülessen a 2011-es EU-költségvetés keretéről, miután az Európai Parlament és a Tanács delegációja nem tudott kompromisszumra jutni hétfő éjszaka. Az Európai Bizottság új költségvetési javaslat kidolgozására kényszerül, melyet a decemberi csúcstalálkozón még megszavazhatnak a vezető állam-és kormányfők. Amennyiben év végén nem sikerül nyélbe ütni a megállapodást, a következő évi finanszírozás alapját a 2010-es év keretösszege biztosítja. A tárgyalás kudarcáért a felek most egymást hibáztatják.

A vita forgatókönyve Az Európai Parlament a jövő évi büdzsé meghatározása kapcsán 130,5 milliárd euró kifizetési keretet javasolt, mely a kiadási oldal hat százalékos növekedését jelentené. Ugyanakkor 12 - zömében nettó befizető - tagállam szilárdan elzárkózott 2,9 százaléknál magasabb emelés lehetőségétől. Az Európai Parlament a nemzeti kormányok szűkös anyagi helyzetét figyelembe véve hajlandó lett volna alkut kötni és belemenni abba, hogy a 2011-es költségvetés csak szerény mértékben növekedjen, azonban cserébe ragaszkodott ahhoz, hogy a Parlamentet is bevonják az uniós finanszírozás reformjának tárgyalásaiba. A Tanács azonban éppen ezt a követelést kifogásolta. Miután a két intézménynek nem sikerült megállapodásra jutnia, most az állam- és kormányfőkön a sor, hogy a december 16-i fórumon még év vége előtt megoldást találjanak. Abban az esetben, ha nem sikerül tető alá hozni a megegyezést, az EU jövőre minden hónapban a 2010-es büdzsé egy-tizenketted részével gazdálkodhat.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso keddi nyilatkozatában anélkül, hogy külön megnevezte volna Hollandiát és az Egyesült Királyságot, akik a leginkább vonakodtak a képviselők igényeinek eleget tenni, csalódva mondta el: a megbeszélések során néhány ország "nem volt hajlandó európai szellemben tárgyalni". Magyar EU-elnökség a reflektorban A Bizottság új előterjesztésére év végéig még rábólinthatnak Brüsszelben az unió vezetői, azonban erre csekély az esély - állítja Lewandowski. A költségvetési biztos véleményével a parlamenti delegáció néppárti képviselője Surján László is egyetért, aki állítja: egy ilyen javaslat szabályszerű átfutási ideje hónapokat is igénybe vehet, így ez a feladat nagy valószínűséggel átcsúszik a jövő félévre. Ez annyit jelent, hogy várhatóan a magyar elnökségre marad az Európai Unió 2011-es költségvetésének ellfogadása. http://kitekinto.hu/ 2010. november 24, szerda,

Barroso bizakodik José Manuel A Bizottság elnöke megjegyezte, sok a közös vonás a magyar célok és az Európai Unió prioritásai között. Ilyen például a további bővítések kérdése, Horvátország csatlakozásának segítése, a Duna-stratégia, energiabiztonság, a regionális politika hatékonyságának növelése, családpolitikai kérdések vagy a fent említett romaügyi stratégia. A megvalósítást azonban kétségessé teszik a gazdasági körülmények.