Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7.lápos réti talaj magas 3-4 m mély
Csernozjom talajok alföldi területek magasabb fekvésű részein talajvíz 4-6 méter mélyen talajképző kőzet: lösz, alföldi lösz (infúziós lösz), homokos lösz természetes vegetáció: (erdős-) sztyepp csapadék-párolgás: egyensúlyi Legjellemzőbb folyamatai: stabil, Ca + -hoz kötött humusz felhalmozódása, CaCO 3 migráció
Csernozjomok szintezettsége A h : humuszos, jó szerkezetű vastag feltalaj A p : csökkent humusztartalmú, romló vízgazdálkodású szántott feltalaj AC (k) : átmeneti, fokozatosan csökkenő humusztartalmú szint, mészkiválásokkal, krotovinákkal C k(nz) : talajképző kőzet, mészfelhalmozódás, nátrium-feldúsulás, vagy gyenge sófelhalmozódás lehetséges
Csernozjom
Csernozjom Hajdúhát Mezőföld Körös-Maros köze Nagykunság
Csernozjomok osztályozása Csernozjom talajok öntés csernozjom mészlepdékes csernozjom réti csernozjom kilúgzott csernozjom terasz- vagy öntésanyagon, alapkőzet meghatározza a kémiai jelleget mészfluktuáció jelei megfigyelhetők közelebbi talajvíz hatása megfigyelhető, (glej, sófelhalmozódás) laza üledéken (homokos lösz) vagy csapadékosabb területen alakul ki
Csernozjom talajok
Szikes talajok alföldi területeken, mindig köztes helyzetben (csernozjomok és réti talajok közötti szinten) váltakozó vízhatás és kiszáradás talajvíz 0,8-4 méter mélyen homokos, löszös és ártéri üledékeken vízmérleg: párolgás > beszivárgás természetes növényzet: szikes puszták, nedves rétek, mocsarak (sziki erdős-sztyepp?) Jellemző folyamatok: sófelhalmozódás Natrium-adszorpció glejesedés, kalcium-karbonát fluktuáció
Szikes talajok szintezettsége I. Réti szolonyec talajok A h :humuszos, poros szerkezetű feltalaj A e :kilúgzott, fakószürke feltalaj B nt : oszlopos, sötétbarna, fekete, agyag és nátriumfelhalmozódási szint BC nk :átmeneti, nátriumfelhalmozódás, mész-akkumuláció C g : glejes, kalcium-karbonát kiválásos alapkőzet szint
Réti szolonyec Lekerekített oszlopfejek a B szint tetején Az oszlopok tetejét az agyagásványok széteséséből származó fehér kovasav vonja be (Kép: Kazahsztán)
Réti szolonyec Hortobágy Borsodi-Mezőség Nagy-Sárrét Bihari-sík Zámolyi medence Tiszazug Körös-Maros köze Jászság
Réti szolonyec A talajtípus egyik legjellegzetesebb szerkezeti ismérve a B szint oszlopos, vagy hasábos szerkezete Szologyosodás esetén az oszlopok lekerekednek és fehér kovasav vonja be
Szologyos réti szolonyec talajok (Aral-tó Kanada)
Réti szolonyec (Kanada)
Szikes talajok szintezettsége II. Szoloncsákok: A z(k) :gyengén humuszos, sós feltalaj AC z(k) : sós átmeneti szint, a humusz gyakran bemosódik, nyelves lehúzódások formájában (Na-humát: vízben oldódik) GC k : glejes, karbonátos altalaj, állandó talajvízhatás alatt
Szoloncsák Fertőzug Solti-sík, Csepelisík Kiskunság Nyírség Körös-Maros köze
Szikes talajok osztályozása szikes talajok szoloncsák szoloncsákszolonyec réti szolonyec sztyeppesedő réti szolonyec közeli talajvíz, oldható sók és kalciumkarbonát jelenléte, kevés humusz átmeneti talajtípus mélyebb talajvíz, sötét humuszos, agyagos B szint adszorbeált Na+ dominál kilúgzott humuszosodó feltalaj,
Sok átmeneti típus Szoloncsákos szolonyec: Hortobágy Solti-sík Tápió völgye Szikes tavak tófenék (Képen: Nagykáta)
Antropogén módosító hatás Jószágállások környékén: Trágya felhalmozódás : Antropogén talajszint (Y) Kép: Hortobágy
Szikes talajok
Réti talajok Alföldi területek legmélyebb fekvésű részein Állandó talajvízhatás alatt állnak, Talajvíz mélysége állandóan 0,5-2 méter között Talajképző kőzet: homok, iszap, agyag, Természetes növényzet: mocsarak, nedves rétek, ligeterdők Jellemző folyamatok: Humuszfelhalmozódás (Fe-humát: szurokfekete szín) Oxidáció-redukció (glejesedés) Karbonát-fluktuáció (mészkiválások, vasborsók)
Réti talajok szintezettsége A h : szurokfekete humuszos szint, G o(k) :a változó vízhatás zónája, váltakozó oxidáció és redukció, karbonátos alapkőzet esetén karbonát-vándorlás G r :az állandó vízhatás zónája, redukált vasvegyületektől kékesszürke színű glej, foltokban vagy egészében
Réti talajok
Réti talaj Löszös homokon Az állandó benedvesedés határáig kékesszürke glej A váltakozó oxidáció-redukció zónájában vasborsók, vasszeplők
Réti talaj homokon Az A szint alatt a váltakozó benedvesedés és kiszáradás határán a vasbaktériumok közreműködésével gyepvasérc keletkezik Dél-Nyírség
Öntés réti talaj A kavicsos és iszapos textúrájú öntés-rétegek a talajosodás ellenére jól elválnak
Réti talajok osztályozása I. réti talajok réti talaj csernozjom réti talaj öntés réti talaj rétegzettséget nem mutató alapkőzeten, (homok, iszap, agyag) karbonátoskarbonát mentes mélyebb talajvízállás mellett, löszös, infúziós löszös alapkőzeten öntés, vagy teraszanyagon: eredeti rétegzettség az alapkőzeten még jellemző
Réti talajok osztályozása II. réti talajok Szolonyeces réti talaj szoloncsákos réti talaj lápos réti talaj >5-15% Naadszorpció > 0,1% vízoldható só > 4 (7)% szervesanyagtartalom és állandó vízhatás
Réti talajok
Láptalajok
Csekély kiterjedésben Határozó bélyeg: tőzeg megléte Lecsapolás után a tőzegréteg gyorsan pusztul (kitermelés, öngyulladás) Védett növénytani értékek előfordulása Ex lege védett területek (1996. LIII. tv.)