Beállítási módszer bikvadratikus aktív RC alaptagok sorozatgyártásánál

Hasonló dokumentumok
Elektronika Előadás. Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27

2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség

ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Elektronika 11. évfolyam

Elektronika Oszcillátorok

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata

DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE

1. ábra A visszacsatolt erősítők elvi rajza. Az 1. ábrán látható elvi rajz alapján a kövezkező összefüggések adódnak:

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

Méretlánc átrendezés elmélete

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK

1. ábra 1 (C 2 X C 3 ) C 1 ( R 1 + R 2 ) R 3. 2 π R C

1. zárthelyi,

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Jelkondicionálás. Elvezetés. a bioelektromos jelek kis amplitúdójúak. extracelluláris spike: néhányszor 10 uv. EEG hajas fejbőrről: max 50 uv

8. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, , oldal. 8. előadás Mátrix rangja, Homogén lineáris egyenletrendszer

Számítógép programok nagyváltozású érzékenység meghatározására

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

Versenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.

Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel

Villamosságtan szigorlati tételek

Elektronika I. Gyakorló feladatok

Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök

Normák, kondíciószám

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

Magasabbfokú egyenletek

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

LC négypólusok szimulálása aktív áramkörökkel

Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel

Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

Átmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Problémás regressziók

Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás

A felmérési egység kódja:

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Függvények Megoldások

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)

12. előadás. Egyenletrendszerek, mátrixok. Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Mikrohullámú reciprok és reaktáns két kapus passzív szerkezet grafikus mátrixanalízise

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

9. gyakorlat Lineáris egyenletrendszerek megoldási módszerei folyt. Néhány kiegészítés a Gauss- és a Gauss Jordan-eliminációhoz

1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Első zárthelyi dolgozat megoldásai biomatematikából * A verzió

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

Hibrid aktív RC szűrők

5. Előadás. (5. előadás) Mátrixegyenlet, Mátrix inverze március 6. 1 / 39

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Végeselem modellezés alapjai 1. óra

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

Lineáris Algebra gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Áramkörszámítás. Nyílhurkú erősítés hatása

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

Függvények növekedési korlátainak jellemzése

feszültség konstans áram konstans

Fajhő mérése. (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre február 26. (hétfő délelőtti csoport)

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Fizika A2E, 8. feladatsor

1. Fejezet. Visszacsatolt erősítők. Elektronika 2 (BMEVIMIA027)

N É G Y P Ó L U S O K

Példaképpen állítsuk be az alábbi értékek eléréséhez szükséges alkatrészértékeket. =40 és =2

Átírás:

Kovács]jOszkár TELEFONGYÁR Beállítási módszer bikvadratikus aktív RC alaptagok sorozatgyártásánál BTO 6Z.372.57:658.6?i Napjainkban lineáris aktív négypólusok (szűrők, korrektorok, művonalak realizálására a leggyakrabban egy műveleti erősítőt tartalmazó bikvadratikus aktív RC alaptagokból felépített áramköröket alkalmaznak [, 4]. A kerkedelmi' forgalomban kapható passzív és aktív elemek azonban egy speciálisan pontos karakterisztikájú áramkörök realizálását nem tzik lehetővé. Ilyen etben vagy nagyobb számú elemből felépített alaptagokat kell alkalmazni, vagy a kevebb elemet tartalmazó alaptagokat gyártás során be kell állítani. - - Az alábbiakban Sallen Key típusú egy műveleti erősítőt tartalmazó bikvadratikus alaptagok beállítási módszerét mutatjuk be. rek az elemértékek függvényei: P = =PjfXii X 2 ;... X,;... X N 2 ^(Xií X 2 ;... X ( ;... X N Py=Py(X x ; X 2 ;... X ( ;... X N ' Definiálhatjuk az egy elemeknek az alaptag paraméterekre vonatkoztatott érzékenységeit is: d\np í "ainx/ : ainx/ dx/ dx ; ' X,- x, (6 (7 Érzékenység Egy bikvadratikus alaptag hálózatfüggvénye a következő formában is felírható: T(s=T(X,;s ahol X, az egy áramköri elemeket jelenti. Egy X t elem megváltozásának hatása: T(s AXj ' X, ahol S Xl a hálózatfüggvénynek az X t elemre vonatkoztatott érzékenysége. Ezt T(s logaritmikus differenciálásával kaphatjuk: T^dlnT(s_dT(s X,- x * dlnx t 3X, * T(s Ezek után N elemből álló kapcsolás etén a hálózatfüggvény telj megváltozása: ( (2 (3 AX, T(s éi X t (4 A fenti összefüggés segítségével adott elemérték toleranciák etén kiszámíthatjuk a hálózatfüggvény toleranciáját. A hálózatfüggvény a következő formában is felírható: T(s~T(P j; s (5 Beérkezett: 976. III.. ahol Pj az alaptag valamilyen paramétere, mely független s-től. (pl.: co p ; Q p ; co 2 stb. Ez a felírási mód ekvivalens (l-gyel, hiszen az alaptag paraméterei a hálózatfüggvényt meghatározzák. Ezek a paraméteri. dlnp, : ainx," dxi Az így nyert érzékenységek könnyebben kezelhetők, mivel frekvenciafüggetlen konstansok. Ezek alapján N elemből álló kapcsolás etén az egy paraméterek telj megváltozása: AP X Pi ÁP% AP, N N AXi ' X, J N Pi AXi AX t ". X, Belátható, hogy a (8 egyenletrendszer mátrix formában is felírható: Pi *P p J AP m. 5 Pm J X! X, ox t AX X Xi AX k x* AX N A paraméter változásokat tartalmazó vektort P-vel, az érzékenységeket tartalmazó mátrixot S-sel és az áramköri elemek toleranciáit tartalmazó vektort X-szel jelölve:! P=S-X ( Xs (8 (9 34

KOVÁCS O.: BEÁLLÍTÁSI MÓDSZER AKTlV RC ALAPTAGOKRA Beállítási problematika Tételezzük fel, hogy az alaptagra megszabott követelmények, olyan formában állnak rendelkezésre, hogy összevethetők a ( egyenlet szerinti P vektorral. Ebben az etben a ( egyenlet szerint kiszámított paraméter toleranciákról megállapítható, hogy kielégítik-e az alaptagra megszabott követelményeket. - Abban az etben, ha a P vektor nem teljíti a megszabott követelményeket, az áramkört meg kell változtatni. Ez kétféle módon történhet: X vektor által szemléltetett elemtoleranciák szigorítása. Ez a módszer csak bizonyos etekben járhat eredménnyel, mivel a toleranciák csökkentésének gazdasági és technológiai szempontok határt szabnak. A kapcsolás N eleméből k elemet kiválasztunk, ezek értékét úgy változtatjuk meg, hogy a többi elem által okozott paraméter toleranciákat kiegyenlítsék, és az így kapott P vektor már kielégítse a követelményeket. Az utóbbi etben tehát beállítást kell végezni. Sorozatgyártásnál azonban előre tudni kell, hogy adott X; pozíciójú elem a beállítás során legrosszabb etben milyen értékeket vehet fel. Feladatunk tehát olyan számítási módszer kidolgozása, amelynek segítségével adott kapcsolásra meghatározható a beállító elemek tartománya adott követelményekre történő beállítás etén. Ezt/a beállítási problematikát matematikailag úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a ( egyenlet szerinti'x vektor mely N elemből áll k db elemének értékét kívánjuk kiszámítani, ha N-k db eleme adott, és fennáll a következő összefüggés: 3 lk- 3 N- AX 'AX ' AX k+ * ; x 2 = X/c+i AX N. x k _ x N _ A (2 egyenlet tehát a beállítás utáni állapotot tükrözi. Ebben az etben P;S ;S 2 és X 2 ismert. S x és S 2 azonban csak azzal a feltételezéssel ismert, ha a beállítás során az áramkör nem változik meg olyan mértékben, hogy az érzékenységek számításunk pontosságát lényegen befolyásolná. Ezért a továbbiakban feltételezzük, hogy az áramkör beállításához csak kis elemérték változások szükségek. Ily módon tehát a (2 egyenletben az ismeretlen az X x vektor, mely a beállítás utáni állapotban a beállító elemek 'toleranciáit tartalmazza. A (2 egyenlet X x -re nézve egy implicit és túlhatározott egyenletrendszer. Feladatunk, hogy az egyenletrendszert X x -re megoldjuk. A megoldást a következő alakban kersük: X x =/(S i ; S 2 ; P; X 2 A probléma matematikai megoldása A (2 egyenlet a következő formában is felírható: P=S X +S 2 X! (3 Ezt X x -re rendezve: x^srhp-syy (4 Az egyenlet kiszámíthatóságának feltétele, hogy S x nem szinguláris és négyzet mátrix legyen. Az utóbbi feltétel a következő megkötést jelenti : < k = m, IPm J S/cl S/ck kn S, ^ml S m k S mn AX k AX k+ Xk+i AXN XN ( Ez formailag megegyezik a ( egyenlettel. A P vektor azonban itt az előírásokat tartalmazó vektor, és az egyenletrendszert úgy rendeztük át, hogy az X vektor első k eleme a beállító elemek legyenek. Ez az egyenlet felírható a következő alakban is: ahol: L. S ml S mk j - m, k+' ^mn- (2 azaz pontosan annyi beállító elemet kell választanunk, ahány paraméter beállítását kívánjuk elvégezni. Ez a megkötés a gyakorlatban semmi nehézséget nem okoz, a beállítást minden etben el lehet végezni. A beállításhoz szükség beállító elem tartományokat tehát a (4 egyenlet segítségével megkaphatjuk. Sorozatgyártásnál azonban a legkedvezőtlenebb etek jelölik ki a beállítási tartományok határait. A legkedvezőtlenebb etet megkapjuk, ha a (4 egyenlet.jobb oldalán szereplő S 2 mátrix és X 2 vektor minden elemének abszolút értékével számolunk. Alkalmazási példa Feladat: bikvadratikus hálózatfüggvényt realizáló diszkrét elemekből felépített Sallen Key típusú alaptag co p és Q p értékének beállítása adott elemérték toíarenciák etén. A beállítás szabványos értékű fix ellenállásokkal történik. Jelölések az. ÁBRÁHOZ : C-- 35

HÍRADÁSTECHNIKA XXVII. ÉVF.. SZ. A kapcsolás: Beállító elemek: \Hk5-K\. ábra. Sallen-Key típusú sávszűrő alaptag Érzékenységek c=l ; r=l etben (. 8Qv X, táblázat: Ri -,5(-a (l-a(-,5+22, RÍ -,5a l-,5a-q,,(3-2a RÍ -,5 -,5+ Q P Cz -,5 -,5+ Q p C 4 -,5,5-Qp RÍ - l + (3-aQ p - (3-(2*, K 33,- Ebben az etben a beállítás egyszerűen elvégezhető: Először R t segítségével co p -t állítjuk be, majd ií 3 -tel Q p -t. Mivel Sr5=, a második állítás nem rontja el az elsőt. Ellenkező etben a beállítást csak iteratív úton lehet elvégezni. Ezek ismeretében: S to Ri 5 Qp 'R, R JRs det S x adjs = Ri ' ^Rs JR t S Qz> Ré "JRa A (4 egyenletbe behelyettítve: J. ^Rs ^R 4 Rs JA ^Ri- (5 (6 * 5 ^í?4 * ^R 5 <->R 5 Le, J Issrl K I K I Is* 'Re Isgrl Iscfl K I /Ili, Ji?«fi 6 AC, AC, (7 A (7 egyenlet segítségével egyszerűen számolhatunk, ha az elemérték tűrések (X 2 vektor és az előírások (P vektor szimmetrikus tűrésűek. Abban az etben, ha ez nem áll fenn, az eljárást mindkét szélső határra külön-külön meg kell ismételni: ahol xt=sr í (p+-s z x$ xr=s r i(p--s 2 x 2 - Xí és P+ a pozitív toleranciákat, X2 és P~ a negatív toleranciákat jelöli. (8 (9 A gyakorlatban mindig szükség van arra, hogy a P előírás vektor elemeit aszimmetrikussá tegyük. Ennek oka, hogy figyelembe kell venni az áramkörben fellépő parazita hatásokat is, melyek az alaptag paramétereit valamilyen irányban befolyásolják. Ezek hatását a P vektorba úgy építjük be, hogy az előírás szigorúbb legyen. Ily módon a beállítás során az áramkörben fellépő parazita hatásokat is, kompenzálni tudjuk. Az alábbiakban a példában szereplő kapcsolásnál két ilyen hatás figyelembevételét mutatjuk be. A műveleti erősítő vég határfrekvenciája A műveleti erősítők átviteli karakterisztikáját a gyakorlat számára elegendő pontossággal közelítjük, ha csak az első töréspontját vszük figyelembe (2. ábra. \Hk5-K2\ 2. ábra. Műveleti erősítő átviteli karakterisztikája 36

KOVÁCS O.: BEÁLLÍTÁSI MÓDSZER AKTÍV RC ALAPTAGOKRA Ekkor a visszacsatolatlan erősítő erősítése : AcoZ H-- (27 to és a visszacsatolt erősítő erősítése: K n Az erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódó szórt kapacitás. A szórt kapacitás hatása az alaptag paramétereire: K=- Ennek hatása kifejezhető az alaptag paramétereiben (co p ; Q p. A gyakorlatban mindig fenn kell hogy álljon az ca p «co H feltétel. Ebben az etben a példában szereplő kapcsolás megváltozott paraméterei: co H A paraméterek relatív megváltozása: (28 2Q p 'co H (2 Aco p_ co. (3 (2 ahol S$ az. táblázatban megtalálható, co H értéke pedig a műveleti erősítő típusától és annak kompenzálásától függ. Ezek után az alaptag paramétereinek megváltozása kiszámítható: Ac ÜL 2Q P co H (22 co Q P ' 2 Q P Í ( 2 3 Látható, hogy a vég határfrekvencia miatt csökken és Q p növekszik. Az egyszerűbb jelölés kedvéért: Q P (o p. A visszacsatolt erősítő határfrekvenciája azonban elég nagy gyártási szórást mutat. A legkedvezőtlenebb etet pedig nem feltétlenül a minimális érték adja. Ezt figyelembe véve: m a x 2Q. co ml, 5 QP K 2Qp <»H M (24 (25 fifírnin ^ s w Hniax meghatározásánál figyelembe vehető a műveleti erősítő gyártási szórása, hőmérséklet- és tápfzültség függése. Az így nyert eredményeket a P vektorba építjük be: ím'í 4 -!] (3 Amennyiben a szórt kapacitás minimális és maximális értékét meg lehet határozni, úgy kiszámítható: illetve / QP' pmin. r ^pmax Q dco pmia _ r. ^pmin >p c, */3max [l-#( pmax (32 (33 (34 (35 Ezeket az eredményeket a (26 és (27 egyenletekhez hasonlóan a P vektorba építjük be. A (8 és (9 egyenletek segítségével olyan beállító elem tartományokat kapuink, melyeket valamilyen szabványos értéksorral le kell fednünk. Mivel a beállítás után csak fix szabványos értékű elemet építhetünk be, a tartományt egy diszkrét értéksorral fedjük le. A beállíthatóság feltétele, hogy a diszkrét értékek közötti lépések okozta paraméter változások a követelményben megadott tűrésmező szélségénél kisebbek legyenek. Olyan etekben, amikor a beállító elem érzékenysége (pl. (7 egyenletek viszonylag nagy, az egy lépések túl nagy paraméter váltó- (26 3. ábra 37

HÍRADÁSTECHNIKA XXVII. ÉVF.. SZ. zásokat okoznak. Ilyenkor a beállító elemet két soros tagra bontjuk a 3. ábra szerint. A soros tagokra bontásnál azonban nemcsak az a cél, hogy teljüljön a beállíthatóság feltétele, hanem a beállítást minimális elemkészlettel lehsen elvégezni. Ezért a megosztás arányát a körvetkezőképpen lehet meghatározni: A módszert nyólcadfokú aktív RC szűrők tervezésénél és gyártásánál alkalmaztuk. A szűrők frekvenciamódulált adatátviteli modemek csatornaszűrői, melyeknél az áterztő tartományban egy etekben az amplitúdó karakterisztika ± db-, és a csoportfutási idő karakterisztika ± ps-os pontossággal való realizálása volt szükség. A sorozatgyártás során több ezer szűrő legyártása és beállítása a számítások helységét igazolta. R tb 2AQ IRODALOM ahol 2AQ P a követelményben megszabott tűrésmező E szélsége, yiö a szabványos értéksor relatív lépés-*- köze, E a szabványos értéksor egy dekádjában levő értékeinek száma. Alkalmazási tapasztalatok [] Sallen, R. P. Key,E. L.: A Practical Method of Digning RC Active Filters. IRE-trans.-Circuit Theöry, VoU CT 2 Mar. 955. pp 74-85 [2] Dr-Ing. Zumühl,. í?.:matrizen und ihre technischen Anwendungen. Springer Verlag 964. [3] Saraga, W.:Sensitivity of 2-nd Order Sallen-Key-type Active RC Filters. Electronics Letters, Vol. 3 Nr- Oct. 967. pp 442-444. ' [4] Moschytz, G. S.: FEN Füter Ding Using Tantalum and Silicon Integrated Circuits. Proc. of the IEEE, Vol. 58 Nr. 4., Apr. 97. pp 55-566. 38