ZSÁMBÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZSÁMBÉK VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR 5. ZSÁMBÉK

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...6 2. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...8 2.1. A város vonzáskörzetének bemutatása... 8 2.2. A város szerepe a térségi munkamegosztásban... 10 3. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS...13 3.1. Városszerkezet...14 3.1.1 A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők... 14 3.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők... 14 3.1.3. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők... 15 3.1.4. Főbb szerkezeti problémák és következményeik... 16 3.2. Gazdaság... 18 3.2.1. A gazdasági élet általános jellemvonásai... 18 3.2.2. A gazdasági ágak és szereplők bemutatása... 19 3.2.3. Mezőgazdaság... 20 3.2.4. Ipar... 21 3.2.5. Kereskedelem...29 3.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei, a gazdasági élet háttérintézményei... 31 3.2.7. Turizmus, idegenforgalom... 37 3.3. Társadalom... 47 3.3.1. Demográfia... 47 3.3.2. Foglalkoztatás... 53 3.3.3. Képzettség... 58 3.3.4. Egészségi állapot... 59 3.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete... 59 Zsámbék Város Önkormányzata 2

3.3.6. A civil szféra aktivitása... 60 3.4. Települési környezet... 68 3.4.1. Természeti környezet állapota... 68 3.4.2. Épített környezet... 71 3.4.3. Lakásállomány... 76 3.4.4. Települési környezeti infrastruktúra... 80 3.4.5. Közlekedési infrastruktúra... 88 3.5. Közszolgáltatások...91 3.5.1. Egészségügy... 91 3.5.2. Oktatás nevelés... 96 3.5.3. Közművelődés... 103 3.5.4. Szociális ellátás... 107 3.5.5. Közigazgatás... 108 3.6. Korábbi időszak fejlesztései... 110 3.7. Összegzés...111 4. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE...114 4.1. Városrészek bemutatása... 115 4.2. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése 135 5. STRATÉGIA...178 a. A város jövőképe...178 b. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre...178 5.2.1. Célok kitűzése, a célok összefüggései, a célrendszer koherenciája... 196 c. Beavatkozások az akcióterületek kijelölése...198 i. Az 1. számú akcióterület bemutatása... 199 ii. Az 2. számú akcióterület bemutatása... 213 d. Fenntarthatósági szempontok... 223 5.4.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja... 223 Zsámbék Város Önkormányzata 3

5.4.2. A tervezett fejlesztések várható hatásai... 231 5.4.3. Az anti szegregációs program... 234 e. Stratégia külső és belső összefüggései... 256 5.5.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel... 256 5.5.2. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang... 259 5.5.3. Célstruktúra... 262 f. A stratégia főbb belső összefüggései... 270 i. A célok logikai összefüggései... 270 ii. A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai... 271 g. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai...272 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI...276 a. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 276 b. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 278 c. Településközi koordináció mechanizmusai... 284 d. Ingatlangazdálkodási koncepció elkészítése... 286 6.4.1. Ingatlangazdálkodási terv... 286 6.4.2. Stratégiai ingatlangazdálkodás... 286 6.4.3. Akcióterületi ingatlangazdálkodás... 286 6.4.4. Ingatlangazdálkodási stratégia főbb elemei... 287 7. PARTNERSÉG...293 a. Koordináció és intézményi kerete... 293 b. Partnerek beazonosítása, kapcsolatépítés... 294 c. Társadalmi részvétel, intézményesített együttműködés... 296 d. Kommunikáció... 297 8. MONITORING...299 Zsámbék Város Önkormányzata 4

Zsámbék Város Önkormányzata 5

1. BEVEZETÉS Zsámbék Város vezetése felismerve a város és térsége funkciójának, termelési és társadalmi szerkezetének változásában, azaz általában a liberalizációt követő változásokban lévő lehetőséges fejlesztőerőt, elhatározta egy a fizikai tervek elkészítését megalapozó, a tervszerű, kiegyensúlyozott városfejlesztést elősegítő fejlesztési stratégia kidolgoztatását, független szakértőkkel. Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) egy olyan középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum, mely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési gondolkodását. Az integrált városfejlesztési stratégia azt az integrált, területi alapú tervezési szemléletet kívánja megjeleníteni, mely ötvözi a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját szinergikusan kezeli. Az integrált városfejlesztési stratégia módszertani meghatározásának négy kulcseleme, alapvető hozadéka a következő: A hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontása a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, pontos problémafeltárás alapján a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához a városfejlesztési dokumentumok eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni, a tervezés során megvalósítandó partnerség nem csupán egy adminisztratív módon igazolandó tevékenység, hanem a teljes IVS folyamat kulcselemeként Zsámbék Város Önkormányzata 6

tekintendő: a partnerségi alapú tervezésen múlik, hogy a kijelölt célrendszer kellő támogatottsággal, legitimitással bír-e, és ily módon középtávon megvalósítható-e. A kidolgozást egy szakértői munkacsoport végzi, amely rendszeresen konzultál az érintett település vezetőivel, szakértőivel a kapcsolattartás jellemzően telefonon, e- mailben és munkacsoport-üléseken zajlik. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a lakossági tájékoztatás megvalósul: a) a tervezés megindításáról, a terv készítésének céljáról és a terv által megoldható kérdések jellegéről b) az egyes fő munkarészek elkészültéről c) a lakossági észrevételek megtételének lehetőségéről és módjáról d) a terv elfogadásáról és az elfogadó határozat tartalmáról Az elfogadott tervek hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára a biztosítjuk. Az adatokat jelentős részben a KSH és Zsámbék Város Önkormányzata biztosítják. Zsámbék Város Önkormányzata 7

2. A VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 2.1. A VÁROS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA Zsámbékról röviden Zsámbék város Pest megye északnyugati részén, a Pilisvörösvári statisztikai kistérségben, a Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi társulás tagjaként a Zsámbéki medence északi peremén található, de aszimmetrikus elhelyezkedése ellenére is hagyományosan a táj térségi központjának tekintető. Tágabb értelemben a medence a Gerecsét, a Pilist és a Budai hegyvidéket is magába foglaló, szövevényes Dunazug-hegység része. Északról a Gerecse lealacsonyodó keleti vonulatai határolják, amelynek legmagasabb pontja a településtől nyugatra, a három megye (Pest, Komárom-Esztergom és Fejér) határához közel fekvő Örsi-hegy (316 m). Ezek a dombok viszonylag hirtelen, nem túl magas, de elég meredek peremmel szakadnak le a medencére. A település magját jelentő várkastélyt és kolostort ott emelték a középkorban, ahol a dombság véget ér és átadja helyét a lapálynak. A medence régen vízjárta terület volt, patakjait ma a Benta gyűjti össze, ami Biatorbágy és Százhalombatta érintésével végül a Dunába ömlik. Déli irányból az Etyeki-dombság szőlővel borított enyhe lankái, délkelet felől a Tétényi-fennsík zárja le a medencét, kelet felé a jóval élesebb határt jelentő Budai-hegység 500 méter feletti csúcsai magasodnak. Ez utóbbiak zárják el a fővárostól abban az értelemben, hogy Budapest terjeszkedése ebben az irányban lényegesen lassabb volt, és csak a legújabb időkben indult meg a medenceperemi települések szuburbanizációja. A város központi szerepe Zsámbék központi szerepe történelmileg igen messzire nyúlik vissza, tulajdonképpen folyamatosnak tekinthető a prépostság és a kolostor megalapításától napjainkig. A Zsámbék Város Önkormányzata 8

szerepek és a hangsúlyok természetesen átalakultak időközben, de maga a központi jelleg vitathatatlanul kontinuus. Ezt napjainkban elsősorban a humán szférában: oktatás- és egészségügyben valósul meg. Zsámbék középfokú oktatási intézményei, - mindjárt kettőt is találunk - lefedik a teljes középfokú közoktatási spektrumot a szakiskolától a szakközépen át a gimnáziumig. Sajnos a korábban meglévő felsőfokú funkció a főiskola épületét ért tűzesetet követő áthelyezéssel megszűnt, de középfokúak bőven maradtak még a kultúra területén is, hiszen például kevés kisváros büszkélkedhet négy muzeális intézménnyel. Hasonlóan kiemelkedő az egészségügyi területen a mentőállomás és a sürgősségi ellátóközpont is, 6-8 egyéb település számára nyújtva létfontosságú szolgáltatásokat. A térségi szerepet erősíti a munkaügyi kirendeltség és a Tourinform iroda, illetve az ennek révén megvalósuló térségi idegenforgalmi szervező erő. Gazdasági szerepkör Kiemelendő tényező a város gazdasági szerepköre, illetve annak szektorális összetétele. A város ipara kifejezetten fejlettnek mondható, különböző feldolgozóipari (műanyag-feldolgozás, fémipar, csomagolástechnika, orvosi eszközgyártás, gép- és élelmiszeripar) vállalkozások telepedtek meg itt, jellemzően közepes méretűek, amelyek többsége kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel is bír. Ez a szerep további dinamikus erősödést mutat: ipari park létesül, újabb befektetők érkeznek, várható, hogy a jelenleg legdinamikusabb Budaörs-Törökbálint térség telítődésével az innovatív befektetések felfedezik a Zsámbéki-medencét is. Szuburbanizáció Zsámbék várossá válása A szuburbanizáció folyamatában részt vevő települések, még ha csak a befogadó szerep is jut nekik, mindenképpen urbanizálódnak, hiszen olyan népesség költözik oda, amelyet napi kapcsolatai a városokhoz kötik, és amelynek életformája egyértelműen városias. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg rurális település átalakul: a nagy tömegű, városias életformát és életszínvonalat, igényeket magával hozó népesség katalizátorként működik. Zsámbék Város Önkormányzata 9

A szuburbanizáció a javuló gazdasági helyzettel együtt magával hozta az infrastruktúrarendszereinek teljes körű kiépítését, differenciált kereskedelmi- és szolgáltató szerepkört, így ma már mind az objektív mutatókat tekintve, mind szubjektív mércével mérve kétségkívül kisvárosi életminőség jellemző a Zsámbékra. Zsámbék helye a településhálózatban Zsámbék elhelyezkedése nagyon sajátos: az ország társadalmi és gazdasági fő szerkezeti vonalaihoz közel fekszik, ugyanakkor a fővárosi agglomeráció peremén, a három megye határához közel bizonyos értelemben periférikus, más szempontból pedig nagyon is centrális. Zsámbék a budapesti agglomeráció része, a KSH definíciója és bármely más megközelítés szerint egyaránt. Az agglomerációba jelenleg nyolcvan települést sorolnak, ezek közül Zsámbék a nyugati szektorba került, amelynek tagjai Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Törökbálint és Zsámbék, vagyis négy város és nyolc további település. 2.2. A VÁROS SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN Zsámbék város vonzáskörzetében betöltött helyét, azaz szerepét a térségi munkamegosztásban - a Városfejlesztési kézikönyv IVS útmutatásának megfelelően - Zsámbék által ellátott önkormányzati feladatokkal, a feladatok vonzáskörzetének meghatározásával, a település által betöltött városi funkciókkal és azok vonzáskörzetének meghatározásával javasolt jellemezni. Zsámbék Város által betöltött városi funkciók lényeges elemei: Gazdasági funkció: Zsámbék város kifejezetten fejlett ipara további dinamikus erősödést mutat, a település Gazdasági funkciója az egész Zsámbéki-medence gazdasági fejlődésének egyik fontos alappillére. Zsámbék Város Önkormányzata 10

Kereskedelmi funkció: Zsámbék kereskedelme sokoldalúan fejlett és képes ellátni a saját lakosságon kívül a szomszédos településeket is. A városban több, a szupermarket kategóriába sorolható élelmiszer jellegű áruház működik. A Budavidék Zrt. saját vállalkozásban egy élelmiszer egységet és bérleti rendszerben három további egységet üzemeltet. A foglalkoztatottak Zsámbékon kívül Mányból, Szomorról, Tökről és Perbálról érkeznek. (Foglalkoztatási funkció) A Krupp és Társa Kft. Fő tevékenysége az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem. Budapesten és az agglomerációban közel 700 főt (Zsámbékon 55 főt) foglalkoztat (Foglalkoztatási funkció). A város kereskedelmi funkciójának hatásköre a környező településekre vonatkoztatható. Idegenforgalmi és kulturális funkciók: A város idegenforgalmi és kulturális funkciói a legfontosabb, kiemelendő városi funkciók. Zsámbék turisztikai és kulturális vonzásköre a kistérségen túl nyúlik: Az országos jelentőségű romtemplomon kívül olyan egyedi vonzerők, attrakciók (Zsámbéki Nyári Színház rendezvénysorozat) várják az idelátogatókat, amelyek helyi, regionális, kistérségi szinten túlmenően országos hírnevet is kölcsönöztek a településnek. Fontos megemlíteni a térségi Tourinform iroda működését is, amely szolgáltatásaival az egész térség turisztikai szerepét támogatja. Az Idegenforgalmi és kulturális funkciók - hasonlóan Zsámbék Város által betöltött Kereskedelmi funkcióhoz - a kistérség munkakínálatát bevonva a Foglalkoztatási funkciót is erősíti. Oktatási szolgáltatások funkció: Zsámbék oktatásügyi központi helyzete vitathatatlan: a térség tanulóinak főként a középiskolai tanulóknak egyértelműen Zsámbék iskolái, középiskolái biztosítják a magas színvonalú oktatását, amely ezen településeken nem érhetőek el. Az oktatási szolgáltatások funkció vonzáskörzete tehát teljes. Zsámbék Város Önkormányzata 11

Egészségügyi szolgáltatások funkció: Zsámbék kiemelkedő szerepe az egészségügyi területen a mentőállomás, a sürgősségi ellátóközpont, a 2008 júniusa óta működő fizikoterápiás szolgálat, amelyek 6-8 egyéb település számára nyújtanak létfontosságú szolgáltatásokat. Foglalkoztatási funkció A város foglalkoztatási funkciójához szorosan kapcsolódik a térségi szerepet erősítő munkaügyi kirendeltség. Zsámbék Város Önkormányzata 12

3. VÁROSI SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS A Városfejlesztési kézikönyv, Integrált Városfejlesztési Stratégia 4.2.2. pontjában található útmutatások kivonata: A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel. Az értékelés alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek... A helyzetértékelés akár az alább felsorolt tematikus fejezeteken belül, azok alfejezeteként, akár külön fejezetben - ki kell, hogy térjen a várossal funkcionális kapcsolatban levő területek (vonzáskörzet, mikro-térség) előző fejezetben bemutatott jellemzőinek az adott részterületre vonatkoztatott hatásaira is. A fentieknek megfelelően a városi szintű helyzetértékelés során az egyes alfejezetek végén, illetve ha az adott alfejezet tartalma úgy kívánja meg az alfejezeteken belül bemutatjuk, hogy a város jelenlegi helyzetét leíró részterületek hogyan kapcsolódnak Zsámbék Integrált Városfejlesztési Stratégiájához, illetve hogyan viszonyulnak a várossal funkcionálisan kapcsolatban lévő településekhez, területekhez. A város stratégiai koncepcióját az 5. fejezet részletesen tartalmazza, így a kapcsolat bemutatása a stratégia tematikus céljaihoz tartozó sorszámaira, és azokhoz tartozó tematikus részcélok megnevezésére korlátozva található meg. Jelmagyarázat: RTC- Rövid Távú Célkitűzés KTC- Közép Távú Célkitűzés HTC- Hosszú Távú Célkitűzés Zsámbék Város Önkormányzata 13

3.1. VÁROSSZERKEZET 3.1.1 A VÁROS SZERKEZETÉT MEGHATÁROZÓ MORFOLÓGIAI TÉNYEZŐK A településhálózat és a különböző beépítési karakterek amellett, hogy szépen illeszkednek a város változatos domborzati viszonyaihoz, szinte tiszta képletként mutatják a település történetének főbb szakaszait. A település szerkezetét, utcahálózatát alapvetően meghatározza a földrajzi fekvése, a hajdan mocsaras Zsámbéki medence síkvidéke, melyet északi szegélyként, s egyben háttérként a Nyakas hegy zár le. 3.1.2. A VÁROS SZERKEZETÉT MEGHATÁROZÓ TÖRTÉNETI TÉNYEZŐK A történelmi város összességében a mai napig megőrizte azt a településszerkezetet, amely gyakorlatilag évszázadok óta a jellemzője. A központ változatlanul ott van, ahol azt annak idején a várkastély jelenléte meghatározta, s az újabb keletű nagyobb forgalmú intézmények (óvoda, bölcsőde, élelmiszer áruház) illetve létesítmények/funkciók (pl.: busz-végállomás) is idekötődnek. A település hajdani, egy központi térre történő szervezettsége azonban változott azáltal, hogy 1880-as években a vásártér egy részét felparcellázták, és építési telekként értékesítették. Az új tömböt városszerkezeti helyzete és kisvárosias beépítése intézményi funkciók felvállalására is alkalmassá tette. A központi szerepkört ezáltal nemcsak koncentráltan a hajdani főtér, hanem az ahhoz kapcsolódó térrendszer, az egymásba fűződő teresedések, összekötő utcák lineáris hálózata látja el. A település sík részén a hosszú lakó-/termelőtelkeket néhány, a központ felé vezető, tágas légtérarányú, párhuzamosan szerkesztett fő feltáró útra szervezték. A Romtemplom alatti dombos részen a terepvonalra rendezett, szűk keskeny utcákra nyílnak a kis lakótelkek. Zsámbék Város Önkormányzata 14

Budapestről érkezve, a Herceghalmi és a Pátyi úthoz kapcsolódó, a városba bevezető két párhuzamos széles fő utca, a Magyar és az Etyeki utca, történelmi örökség. Kialakításuk vizuális rávezetés a Nyakas-hegy oldalát uraló volt várkastélyra és a templomromra. Mindkettőt a Nyakas-hegyi vízlevezető rendszer elemeként nyílt árok tagolja, és két oldalról, hosszú nadrágszíjtelkek kísérik melyek a mai napig megőrizték falusias arculatukat. A 60-as évektől kezdve a település Tök irányába terjeszkedve új lakóterülettel bővült. Az un. Józsefvárosi lakóterület - melynek beépülése jelenleg is folyamatban van - az újonnan betelepülő, fiatalabb népesség-összetételű területrész. Mivel itt található a szomszédos települések egy részét is ellátó általános iskola, amely mellé kisebb kereskedelmi egységek is települtek, a város alcentrumaként is működik. Az újabb keletű beépítések színterei a település szélei. A meglévő beépített területekhez csatlakozva, a HÉSZ-ben foglaltaknak megfelelően új utca kiszabályozásával kialakítottak 26 telket a Bicskei utcával párhuzamosan, kihasználva a rendkívül előnyös terep- és tájolási adottságokat. Már megtörtént a Csillagerdő lakóterület előközművesítse és közterületeinek kialakítása 73 új telek számára, a terület beépülése folyamatban van. A Határ út melletti terület beépítésére vonatkozó szabályozási terv alapján első ütemben a hatályos terv szerinti tervezett belterületi határig 65 db telek kialakítása történt meg, a terület beépítése megkezdődött. A település teljes egészén az oldalhatáros beépítés a jellemző, amelyet meglepő módon még azon, újabb beépítésű területeken is követtek, ahol ezt sem a tájolás, sem a telekméretek nem tették feltétlenül szükségszerűvé. 3.1.3. A VÁROS SZERKEZETÉT MEGHATÁROZÓ FŐBB KÖZLEKEDÉSI TÉNYEZŐK Országos utak Zsámbék közigazgatási területét az M1 autópálya, a 1101sz, a 1102sz., a 1104sz., és a 1105sz. összekötő utak érintik. Az autópálya a közigazgatási terület déli szélét érinti, míg az összekötő utak áthaladnak a településen. Zsámbék Város Önkormányzata 15

Települési utak A település úthálózatát helyi gyűjtőutak, kiszolgáló -, illetve lakóutak, kiskerti utak, erdő- és mezőgazdasági utak, dűlőutak képezik. 3.1.4. FŐBB SZERKEZETI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK Sajnálatos módon a megőrzött településszerkezeten belül, az önerős, kis tőkével lebonyolított magánépítkezések révén rendkívül vegyes, helyenként kaotikus utcakép kíséri e történeti utcákat. A feljebb említett oldalhatáros beépítés a település alapkarakteréhez tartozik, ezért ahol egy-egy szabadon-álló vagy ikres beépítés jelenik meg a meglévő szövetben, óhatatlanul kellemetlenül zavaró látványt nyújt, ami csak az oldalhatáros beépítés következetes alkalmazása teremt valamely rendet. A fentiek mellett a zártkertek funkcióváltása sajnálatos módon spontánul és szinte ellenőrizetlenül beindult, különös tekintettel a Tök felé eső területrészeken, számos megoldatlan problémát (nem megfelelő keresztmetszetű közterületek, közművesítés hiánya) vonva maga után. Ugyancsak a közelmúlt új jelensége a pincék átalakítása, emeletes nyaraló- és lakóépületté történő átépítése, amely által nemcsak a pincék vesztik el eredeti funkciójukat és arculatukat, de sajátos életminőséget, beépítési paramétereket és intenzitást produkáló - a tűzvédelmi előírásokat ki nem elégítő - területegységeket hoznak így létre. Kedvezőtlen jelenség a Magyar utcáról nyíló fémfeldolgozó, fémből készült termékeket gyártó üzem telephelyének működtetése, amely a jelenleg érvényben lévő intézményi övezeti besorolást kihasználva folyamatosan bővül és forgalmával, működésével, arculatával penetrálja a település jobb sorsra érdemes központját. Zsámbék Város Önkormányzata 16

Kapcsolódás a stratégiához: 1. számú tematikus cél, 1.1.H. Közösségi közlekedés fejlesztése keretében buszváró épület kialakítása (HTC) 3. számú tematikus cél, 3.6.C. A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC) 3.6.E. Közösségi közlekedés fejlesztése és racionalizálása autóbuszvégállomás és autóbuszvárók áthelyezésével (RTC) Zsámbék városszerkezetének a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül A város településszerkezete meghatározza annak központi szerepét a térségben, amiből adódóan fontos gazdasági és kereskedelmi funkciókat lát el. Ugyanezen funkciókat erősíti a városhoz kapcsolódó országos utak rendszere. A város szerkezetét csakugyan meghatározó történelmi tényezők idegenforgalmi és kulturális funkciókkal ruházzák fel Zsámbékot. Zsámbék Város Önkormányzata 17

3.2. GAZDASÁG 3.2.1. A GAZDASÁGI ÉLET ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI Zsámbék gazdasági élete jelentős átalakuláson ment át az évszázadok alatt. Az újkor kezdetén még a szőlőművelés számított a legfejlettebb ágazatnak, de a szőlőterület és az ágazat jelentősége alaposan megcsappant a filoxéra-járvány idején az egész budai borvidéken. Budapest gyors növekedése lehetővé tette a városellátó intenzív mezőgazdaság, többek között a tejhaszonra alapozott szarvasmarha-tartás kialakulását. Régebben jelentős volt a ló-, bizonyos időszakokban a juhtenyésztés is. A közvetlen vasút hiánya miatt azonban a nagyipari fejlődés ekkor és később is elkerülte a Zsámbékot, az ipar jobbára kézműipart jelentett. Mind a mezőgazdasági, mind pedig a kézműipari hagyományokra nagy csapást jelentett a német lakosság kitelepítése. Zsámbék ma a budapesti agglomeráció nyugati részének tagja. Az agglomeráció fejlődésével, a szuburbanizációs folyamat kibontakozásával gazdasági, társadalmi szerepköre, térségi központ funkciója az 1980-as évektől erősödött meg újra, a mai gazdaság szerkezet alapvonásai is ekkor kezdtek kialakulni. Zsámbék a többi agglomerációs településhez hasonlóan a hazai és a külföldi tőkebefektetések egyre jelentősebb helyszínévé vált. A földrajzi elhelyezkedésen túl a közlekedési kapcsolatok felértékelődése további vonzerőt, telepítő tényezőt jelent, melyet a szakképzett munkaerő megléte támogat. A gazdasági szereplők közül több térségen átívelő hatású tevékenységet folytat, különböző kapcsolataik alapanyag-beszerzés, beszállítói hálózat vagy fogyasztópiac révén országos, sőt nemzetközi a működési területük. Helyi sajátosság, hogy a legjelentősebb vállalkozások többnyire a termelőszférában (és nem, mint a térségben ez gyakori, a logisztikai ágazatban) tevékenykednek. Határozott profilról talán túlzás lenne beszélni, a műanyagfeldolgozás jelentősége kiemelhető (és viszonylag számottevő hagyományokkal rendelkezik), de a skála meglehetősen széles, egészen a kifejezetten tőke- és humántőke intenzív orvosi eszközgyártásig terjed. Zsámbékon a 2006-os adatokhoz képest (393) 2007 végére némiképp csökkent a működő vállalkozások száma, amelyből a legtöbb 150 egyéni vállalkozó volt, míg 125 a jogi személyiségű Zsámbék Város Önkormányzata 18

vállalkozás. Az agglomeráció településeihez viszonyítva, kiemelkedően magas a társas vállalkozások részaránya. A foglalkoztatottak létszáma alapján a 125 jogi személyiséggel rendelkező egység közül 122 50 főnél kevesebbet, míg a fennmaradó három egység 50 249 főt alkalmaz. Az adófizetőknek az aránya 2001 és 2005 között lényegében nem változott, a 43 45%-on stabilizálódott, mind a megyei, mind az országos átlagot meghaladja. A pilisvörösvári hazánk ötödik legfejlettebb kistérsége. Fejlettségében különböző mutatószámok alapján a Pest megyei átlagot 130%-kal meghaladja. Kiemelendő, hogy Zsámbék értékei is meghaladják a megyei és az országos átlagot egyaránt. Az egy főre jutó belföldi jövedelem alapján az elmúlt évek viszonylatában erőteljes növekedésnek lehetünk tanúi, hasonlóan az adóerőhöz. Ez utóbbi esetében a 2001- es 17,7 ezer Ft/fő összeg 2007-ben már átlépi a 26,0 ezer Ft/fő fajlagos mutatószámot. 3.2.2. A GAZDASÁGI ÁGAK ÉS SZEREPLŐK BEMUTATÁSA Zsámbékon napjainkban az ipari vállalkozások és a tercier szektor vállalkozásai dominálnak. A foglalkoztatottak száma alapján a Wavin Hungary Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek, valamint az Alex Fémbútor Kft-nek van jelentős térségi hatása. Az utóbbi esetében a 140 alkalmazottból 64 a bejáró, míg a Wavin esetében a 120-ból 76 fő az ingázó munkatárs. Az ingázás hatóköre alapján is jól megfigyelhető a település térségi szerepe, hiszen még Budapestre is kifejtik vonzásukat. Zsámbék Város Önkormányzata 19

1. táblázat. Zsámbék legnagyobb munkaerő-vonzással rendelkező vállalkozásai Vállalkozás megnevezése Foglalkoztatottak Ebből bejáró Honnan bejáró száma Wavin Hungary Ipari, Kereskedelmi 120 76 Budapest, Mány, Tök és Szolgáltató Kft. Qualchem Zrt 50 n.a. Budapest, Szomor, Bajna, Nagysáp, Páty, Mány Müroll Kft. 44 44 Mány, Bicske, Perbál, Tök, Gyermely Alex Fémbútor Kft. 140 64 Bicske, Mány, Tök, Csabdi, Budapest, Perbál, Szomor, Páty, Epöl, Budakeszi, Gyermely Forrás: Zsámbék önkormányzata 3.2.3. MEZŐGAZDASÁG Zsámbék gazdaságában a kereskedelem és kézműipari hagyományok mellett a mezőgazdaság országos hírnévnek örvendett. Az 1400-as évektől a lótenyésztés egyik hazai központjának számított, melyet napjainkban pár lovasközpont őrzött meg. A mezőgazdaság más ágazataiban a halászat és a juhtenyésztés szintén jelentősebb súlyt képviselt. A gazdasági struktúraváltás eredményeként a mezőgazdasági tevékenység visszaesést mutat, az ipar és a tercier ágazatok veszik át szerepét Zsámbék gazdaságában. A településen a 2000. évi összeírás alapján 231 egyéni gazdálkodó volt regisztrálva, de mindössze egy mezőgazdasági szövetkezet működött. Zsámbék Város Önkormányzata 20

3.2.4. IPAR Zsámbékon a kedvező közlekedés földrajzi elhelyezkedés az M1-es autópálya, Budapest közelsége, a rendelkezésre álló munkaerő, a kiépített közművek mind a hazai, mind a nemzetközi befektetések számára ideális helyszínt nyújtanak. A külföldi tőke már az 1990-es évek közepétől fontos tényező Zsámbékon. A jelen lévő vállalkozások között egyre több olyan szereplőt találunk, amelyek tevékenységükben országos hatókörrel rendelkeznek. Ezek közé tartoznak az alábbiakban kiemelt egységek. Olyan gyártási technológiát és kultúrát honosítanak meg, amelyek az európai piacon is keresetté teszik termékeiket. A logisztikai funkción túl jelentős a termelési kapacitás volumene is a településen. Zsámbék Város Önkormányzata 21

2. Táblázat: Zsámbék legnagyobb iparűzési adót fizető vállalatai 2007 Vállalkozás neve Vállalkozás profilja 1 WAVIN Hungary Kft Műanyag lap, lemez, fólia, cső profil gyártása 2 Medicontur Kft. Orvosi eszköz gyártása 3 ALEX Fémbútor Kft. Irodabútor gyártása 4 FO-Vill Hauser Kft. Nem háztartási hűtő légállapot-szabályozó gyártása 5 MÜROLL Kft. Papír csomagoló eszköz gyártása 6 Reiser Hungary Kft. Egyéb műanyag termékek gyártása 7 ELMÜ Nyrt. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 8 Ziegler és Társa Kft. Élelmiszer, dohányipari gép gyártása 9 Ziegler Kft. Tartósított lisztes árú gyártása 10 Zsámbéki MG Szövetkezet Gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termelése 11 PEMÜ Műanyagipari Zrt. Egyéb műanyag termékek gyártása 12 Qualchem Zrt. Műanyag alapanyag gyártása 2008 Vállalkozás neve Vállalkozás profilja 1 WAVIN Hungary Kft Műanyag lap, lemez, fólia, cső profil gyártása 2 Medicontur Kft. Orvosi eszköz gyártása 3 ALEX Fémbútor Kft. Irodabútor gyártása 4 FO-Vill Hauser Kft. Nem háztartási hűtő légállapot-szabályozó gyártása 5 DAF Trucks Kft. Raktározás, tárolás 6 MÜROLL Kft. Papír csomagoló eszköz gyártása 7 Krupp és Társa Kft. Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 8 Reiser Hungary Kft. Egyéb műanyag termékek gyártása 9 Ziegler és Társa Kft. Élelmiszer, dohányipari gép gyártása 10 ELMÜ Nyrt. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 11 Ziegler Kft. Tartósított lisztes árú gyártása 12 Zsámbéki MG Szövetkezet Gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termelése 13 Qualchem Zrt. Műanyag alapanyag gyártása 14 Budavidék Zrt. Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 15 PEMÜ Műanyagipari Zrt. Egyéb műanyag termékek gyártása 2009 Vállalkozás neve Vállalkozás profilja 1 WAVIN Hungary Kft Műanyag lap, lemez, fólia, cső profil gyártása 2 Medicontur Kft. Orvosi eszköz gyártása 3 ALEX Fémbútor Kft. Irodabútor gyártása 4 FO-Vill Hauser Kft. Nem háztartási hűtő légállapot-szabályozó gyártása 5 DAF Trucks Kft. Raktározás, tárolás 6 MÜROLL Kft. Papír csomagoló eszköz gyártása 7 Krupp és Társa Kft. Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 8 Reiser Hungary Kft. Egyéb műanyag termékek gyártása 9 Ziegler és Társa Kft. Élelmiszer, dohányipari gép gyártása 10 ELMÜ Nyrt. Villamosenergia-elosztás, -kereskedelem 11 Ziegler Kft. Tartósított lisztes árú gyártása 12 Zsámbéki MG Szövetkezet Gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termelése 13 Qualchem Zrt. Műanyag alapanyag gyártása 14 Budavidék Zrt. Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 15 PEMÜ Műanyagipari Zrt. Egyéb műanyag termékek gyártása Forrás: Zsámbék Város Önkormányzata, Adócsoport Zsámbék Város Önkormányzata 22

Wavin Hungary Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Az 1955-ben alapított hollandiai székhelyű cég meghatározó szereplője a műanyag csőgyártásnak. A jelenleg 6800 alkalmazottat foglalkoztató és 40 gyárral rendelkező konszern 1,3 milliárd eurós forgalmat bonyolított 2005-ben. A Wavin Európa egyik vezető műanyag csőrendszer gyártójaként 27 európai országban van jelen. A világ többi részén, pedig több mint 120 képviselőből és disztribútorból álló hálózatot tart fenn. A Wavin Hungary Kft. több évtizedes tapasztalatra tekint vissza a magyarországi műanyagcső gyártás területén. A Wavin Hungary Kft. Magyarország egyik vezető piaci szereplőjeként két üzletág keretein belül gyártja, illetve forgalmazza termékeit: csatorna és közmű, valamint épületgépészet. Qualchem Zrt. A Qualchem Zrt-t 1982-ben hozták létre, Qualiplastic Kft. néven. Hőre lágyuló műszaki kompaundok gyártásával foglalkozik. A Qualchem Zrt. időrendben az első bejegyzett magyar-amerikai termelő vegyesvállalat. A magyar alapítók az ingatlant, az infrastruktúrát, a forgó tőkét, míg az amerikai fél a berendezéseket és a technológiát vitte a vállalkozásba. Kezdetben a cég csak poliamid kompaundokkal jelent meg a piacon, de a későbbiekben megkezdte a teljes magyarországi műanyag alapanyag piac felmérését. A piac igényeit folyamatosan elemezve fokozatosan bővítették a gyártókapacitást, valamint a termékválasztékot. Az 1992-es évben a tulajdonviszonyok alapvető megváltozása mellett a Kft-ből átalakult részvénytársasággá, 400 millió Ft-os alaptőkével. Áruválasztékát a hőre lágyuló műanyagok teljes választéka a hozzá tartozó mesterkeverékekkel, természetes és mesterséges kaucsukok, gumiipari kemikáliák, pigmentek, műanyag félkész termékek, festékek, ragasztók, gyanták és ipari segédanyagok alkotják. Napjainkban a Qualchem Zrt. a már említett üzemmel és árucsoportokkal dolgozó, a magyar vegyipari kereskedelemben jelentős szerepet játszó vállalat. Zsámbéki székhelyükön kívül Budapesten is rendelkezik irodával. Zsámbékon, Törökszentmiklóson és Budapesten raktározzák áruikat saját és bérelt raktárakban. Disztribúciós, illetve konszignációs szerződéses kapcsolatban állnak a Gabriel- Chemie, a Para-Chemie (osztrák), a Dunastyr, a Borsodchem, a TVK (magyar), az Akzo (holland), a CPH-Chemie, a Hülls (német) cégekkel. A Qualchem Zrt. forgalma Zsámbék Város Önkormányzata 23

az 1986-os évben megközelítőleg 120 millió Ft volt, napjainkra ez az érték meghaladja a 1 000 millió Ft-ot. A zsámbéki telephely alapterülete megközelíti a 6400 m2-et, ahol 50 foglalkoztatott tevékenykedik jelenleg; a kisvároson kívül Budapestről, Szomorról, Bajnáról, Nagysápról, Pátyról és Mányról járnak be munkába. Müroll Csomagolástechnika A Müroll Kft. anyavállalata, az ausztriai Müroll GmbH 1964-ben kezdte meg működését kis családi vállalkozásként Frastanzban, ahol ma már a gyártóüzem területe meghaladja a 25 000 m2-t és 120 alkalmazottat foglalkoztat. Főbb termékeik a ragasztószalagok és papírtekercsek, melyeket egész Európában forgalmaznak. A Müroll Kft. 1998 novemberében kezdte meg a termelést a Zsámbékon levő mintegy 3600 m2 területű új gyárban, melyben jelenleg 44 alkalmazottal ugyanazon termékek gyártásával foglalkozik, mint anyavállalata. Ide tartoznak: Fax- és telexpapír szalagok, Pénztárgép- és számológéppapírok, egy vagy több példányosak, fehér és/vagy színes alapanyagból, öníró változatban is, Hőpapír szalagok, Csomagolásra alkalmas öntapadó ragasztószalagok, Mindezen termékek 1, 2 vagy akár 3 színnel nyomtatva is, Krepp ragasztószalagok festéshez és általános felhasználásra. Ezen kívül, raklapcsomagoláshoz stretch fóliát forgalmaznak kézi és gépi kiszerelésben. Az első időszakban szinte kizárólag az osztrák piacra gyártottak papírtekercseket. Az elmúlt öt év eredményeként ma a magyar piac jelentős részét is magukénak tudhatják, valamint jelentős sikereket érnek el a fentiek mellett a régió országaiban, is mint Németország, Szlovákia, Lengyelország, Románia. Fő irányelvekként a minőséget, a megbízhatóságot, az ügyfélszolgálat magas színvonalának megtartását és folyamatos fejlesztését definiálták. Gyártási technológiájuk megegyezik az anyavállalatnál alkalmazott modern eljárásokkal, mely által üzleti partnereiknek kiváló minőségű termékeket tudnak biztosítani. Zsámbék Város Önkormányzata 24

PEMÜ Műanyagipari Zrt. A PEMÜ Műanyagipari Zrt-t 1959-ben alapították, a vállalat 1970-ben technológiát és know-howt vásárolt az ausztriai ANGER cégtől. 1972-ben a Zsámbéki Műanyagfeldolgozó Vállalatot a PEMÜ-höz csatolták. 1981-ben a PEMÜ hozta létre Zsámbékon a Qualiplastik Kft-t, magyar-amerikai vegyes vállalati formában. A céget 1993-ban privatizálták, ekkor jött létre az MRP szervezet. 1995-ben minőségbiztosítási rendszer bevezetésére és auditálására került sor EN ISO 9001 és 9002 szabvány szerint. 1996-ban alakult át részvénytársasággá. 2007-ben az alaptőkéje 800 millió Ft, részvényeinek 65% MRP szervezet, 29% vezetői konzorcium és 6% önkormányzati tulajdonban van. A cég székhelye Budapesten található, Zsámbékon Solymár és Cegléd mellett telephelye van a társaságnak. Termékcsoportjai a következő skálát alkotják: teflon, PUR habosítás, PUR öntés, szilikon, fröccsöntés, extrudálás, kompaundálás, szerszámgyártás. A cég referenciái közé tartoznak: rekeszek (Amstel, Hollandia), polikarbonát háztartási eszközök (Blanco, Németország), szerszámok (Curver, Hollandia), szerszámok (Fischer-Price Inc., USA), fogantyú hűtőgépekhez, tűzhelyekhez, tömítések (General Electric, USA), cipők (Puma, Németország), cipőtalpak és cipőkapták (Salamander, Németország), hulladéktárolók (Unilever, Hollandia). FO-VILL & HAUSER Kft. A FO-VILL Kft-t 1989-ben alapították, családi vállalkozásként indult. Dinamikus fejlődésének eredményeként társult a linzi székhelyű HAUSER Kühlanlagen GmbH. Zsámbék Város Önkormányzata 25

vállalattal. Így 1996-tól FO-VILL & HAUSER Kft. néven magyar-osztrák vegyes vállalatként folytatta tevékenységét. A FO-VILL & HAUSER Kft. vevőik részére a projekt teljes kivitelezését kínálja, mely a tervezéstől (AUTOCAD) a kulcsrakész átadásáig terjed. Az értékesítésen túl az 24 órás országos szervizszolgáltatást kínálnak ügyfeleik részére. A FO-VILL & HAUSER Kft. az osztrák HAUSER cég által gyártott ISO 9001 minősítésű (MEEI engedéllyel rendelkező), és olasz importból származó kiváló minőségű, hűtéstechnikailag korszerű, formatervezett, kereskedelmi hűtőberendezéseket forgalmazza. Tevekénységének további részei hűtőkamrák, hűtőkonténerek, hűtőházak, sokkolók, hűtőrendszerek, klímaberendezések tervezése, gyártása, telepítése, értékesítése és szervizelése. Hűtőkamráik megfelelnek az ide vonatkozó hatályos magyar és EU előírásoknak, Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet által higiéniailag bevizsgált panelek, amelyek Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. által kiadott építőipari alkalmassági bizonyítvánnyal is rendelkeznek. A tervezés során az ÁNTSZ-szel konzultálva alakítják ki kamráikat, így azok minden esetben megfelelnek a közegészségügyi előírásoknak. A hűtőkamrákhoz felhasznált valamennyi anyag és berendezés (aggregátok, kompresszorok, szabályozóelemek) rendelkezik a legszigorúbb ISO 9001 minősítéssel. Referenciáik között találhatóak olyan nagy kereskedelmi láncok, mint a CBA, a BILLA, a Penny és a Lidl üzletlánc. Reiser Hungary Műszergyártó és Kereskedelmi Kft. A 2002-ben alakult Reiser Hungary Kft. gépalkatrészek gyártásával és importjával, alumíniumforgácsolással, műanyag alkatrészek fröccsöntésével foglalkozik. Termékeik között a gépalkatrészek mellett nehézgép-szállító rendszerek is megtalálhatóak. A cég 100%-os német tulajdonban van, ugyanúgy, mint a Reiser Ipari Kft., amely tulajdonosa és bérbeadója a Reiser Hungary Kft. által használt gyártóbázisnak. A telephely 18 500 m2-es telken terül el, a gyártócsarnok alapterülete 1600 m2. Itt jelenleg 15 fő dolgozik közülük tízen helybéliek, 3 fő Mányról, 1-1 fő pedig Pátyról, valamint Budakesziről érkezik munkába. Zsámbék Város Önkormányzata 26

Ziegler Kft. A Ziegler Kft. családi vállalkozás keretein belül működik. Ziegler Tibor ostyagyártással az 1950-es években kezdett el foglalkozni. 1970-ben Ziegler János kivált az akkori családi cégből és önálló vállalkozásba kezdett. Először kézi gépeken készültek a különleges ízesítésű sajtos ostyák, melyeket a mai napig az akkori recept szerint készítenek. 1989-ben visszavásárolták az 1948-ban államosított Ziegler Kenyérgyárat, melyet felújítottak, ostyaüzemmé és gépgyárrá alakítottak át. 1989-ig csak a magyar piacra szállítottak ostyát, majd 1990-től exportra is lehetőségük nyílt. 2001-ben a termelésük már olyan szintre emelkedett, hogy a budapesti üzem keretei mellett nem tudtak továbbfejlődni, így ostyaüzemüket átköltöztették Zsámbékra. Itt kulturált munkakörülmények mellett, HACCP alkalmazásával többszörös termelést tudnak elérni, és további fejlődésnek, terjeszkedésnek is kitűnő alapot nyújt az itteni üzem. Napjainkban már Németországba, Olaszországba, Hollandiába, Ausztriába, Szlovákiába és Csehországba exportálnak. Magyarországon többek között a METRO, SPAR, AUCHAN, Interfruct, Tempo és CBA láncoknak a beszállítói. A 2002 februárjában megnyílt zsámbéki üzem területén egy mintabolt is működik. Medicontur Orvostechnikai Kft. A Medicontur Kft. optikai műszerek, eszközök gyártásával foglalkozik. Profiljának egyik legjelentősebb részét az intraokuláris implantátumok (szemlencsék) készítése teszi ki. A számos jelentős minőségbiztosítási tanúsítványt birtokló vállalkozás igen jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, specializált termékskáláját a régió számos országában (Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) értékesíti. A gyártáson kívül foglalkozik még orvosi műszerek kereskedelmével, az előbbinél némileg szélesebb spektrumban. A cég központja Zsámbékon van, kereskedelmi irodát tart fenn Budapesten, az anyacég pedig Münchenben székel. Alex Fémbútor Kft. Az ALEX Fémbútor és Iskolabútor Gyártó Kft. 1991-ben kezdte meg működését. Egyéni vállalkozásból 1999-ben alakult át korlátolt felelősségű társasággá. Iskolabútorok, valamint klasszikus és modern fémbútorok gyártásával és Zsámbék Város Önkormányzata 27

forgalmazásával foglalkozik. Telephelyük Zsámbékon található. A korszerű üzemben 140 fő végez termelőmunkát. 8000 m2-es területen szinterezőüzem, fémfeldolgozó csarnok, kovács-, fafeldolgozó-, kárpitosműhely, asztalosüzem, és két 200 m2-es bemutatóterem működik. A cég további két telephellyel rendelkezik Tökön. A magyarországi fémbútorgyártás legjelentősebb képviselőjeként, nyolcszáz viszonteladó részére és több ezer általános- és középiskolába, valamint felsőoktatási intézménybe szállítanak bútorokat. Emellett ALEX fémbútorok az egész országban, több száz vendéglátóhelyen bizonyították alkalmasságukat. Üzleti partnereik, megrendelőik száma folyamatosan nő. Évek óta állandó résztvevői a legjelentősebb hazai és nemzetközi bútorkiállításoknak és vásároknak. Sikereket értek el külföldi piacokon is. A Szlovák Köztársaságban, a Román Köztársaságban és a Cseh Köztársaságban saját önálló cégük működik. Termékskálájukon iskolabútorok, irodabútorok, thonet jellegű csővázas bútorok, művészi tervezésű kézi kovácsoltvas és rattan fonott bútorok, kerti bútorok, konferenciaszékek, gyorséttermi székek és asztalok, kovácsoltvas lakásfelszerelési tárgyak, óvodai bútorok, utcabútorok, kollégiumi bútorok, könyvtári bútorok és tanszerek szerepelnek. Bútoraik fémvázát elektrosztatikus porszórással nagy színválasztékban, valamint metál, lakkozott, krómozott kivitelben, székeiket kárpitozott-, fa-, műanyag-, és perforált fém ülőlappal gyártják. Bútoraikat a szabványok szigorú betartásával, a legmagasabb szintű elvárásoknak megfelelően a legmodernebb felületkezelési eljárásokkal és kiváló minőségű alapanyagok felhasználásával gyártják. Az Alex Fémbútor Kft. által kiépített és működtetett minőségirányítási rendszer megfelel az ISO 9001: 2000 szabvány szerinti követelményeknek. A rendszer auditálása a TÜV CERT keretében és eljárási szabályai szerint pozitív eredménnyel zárult, a minősítést a cég 2005. évben és 2006. évben is elnyerte. Referenciájuk között szerepel a gödöllői Grassalkovich-kastély, a budapesti Kongresszusi Központ, az esztergomi Vitéz János Katolikus Főiskola, a budapesti Ruttkai Éva Színház, vagy a kültéri bútorok kategóriájában a Nemzeti Színház. Zsámbék Város Önkormányzata 28

3.2.5. KERESKEDELEM Zsámbék kereskedelme sokoldalúan fejlett és képes ellátni a saját lakosságon kívül a szomszédos településeket is. A városban több, a szupermarket kategóriába sorolható élelmiszer jellegű áruház működik, melyek a kereskedelmi funkció gerincét jelentik. Ezeket egészíti ki számos, a differenciált helyi igények kielégítésére létrejött üzlet, illetve más szolgáltató egység. A Budavidék Kereskedelmi és Vagyonhasznosító Zrt. élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozik 1991 óta. Zsámbékon négy egységet üzemeltet: a Törökkút Csemegét, a Nyakas és a Faház Sörözőt, valamint egy benzinkutat. A Törökkúti Csemegebolt 664 m2-es alapterületen 16 fő alkalmazottal szolgálja ki a lakosságot. A Budavidék Zrt. jogelődje többek között a Zsámbéki Földműves Szövetkezet (továbbiakban FMSZ) volt. Az FMSZ a korszak fejlődési irányainak megfelelve több egyesülés részese volt 1977-ig, megőrizve központi szerepkörét. A szövetkezet Zsámbék életében meghatározó szerepet töltött be a kereskedelem, a vendéglátás, az ipar és a mezőgazdasági termékek termeltetése és felvásárlása, valamint a foglalkoztatás területén. Napjainkra ez a szerep átalakult, a településen a Budavidék Zrt. saját vállalkozásban egy élelmiszer egységet és bérleti rendszerben három további egységet üzemeltet. A foglalkoztatottak Zsámbékon kívül Mányból, Szomorról, Tökről és Perbálról érkeznek. 3. táblázat. Zsámbékon található nagyobb kereskedelmi egységek jellemző adatai Megnevezés Alapterülete (m 2 ) Profil Foglalkoztatottak száma CBA Áruház 1 534 Élelmiszer jellegű vegyes 55 Törökkút Csemegebolt 664 Élelmiszer jellegű vegyes 16 Összesen 1 891 71 Zsámbék Város Önkormányzata 29

A Krupp és Társa Kft. fő tevékenysége az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem. Az 1996-ban Budakeszin két ABC áruházzal, 20 fő alkalmazottal nyíló cég mára kilenc saját, valamint kettő bérelt üzlettel rendelkezik Budapesten és az agglomerációban, közel 700 főt foglalkoztat; 2008-ban Etyeken, valamint Biatorbágyon nyitottak újabb üzletet. A társaság két tulajdonosa, Krupp József és Breier László alapították a CBA élelmiszerláncot. A zsámbéki CBA ABC 1534 m2 alapterületű, 55 alkalmazottat foglalkoztat. A hét minden napján nyitva tart, hideg és meleg étkezési utalványokat egyaránt elfogadnak. A CBA üzletláncban a nagyobb méretű egységek közé tartozik alapterülete és árukészlete alapján egyaránt, mely alkalmassá teszi kistérségi szerep betöltésére. Kapcsolódás a stratégiához: 2. számú tematikus cél, 2.2. B. Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC) Zsámbék gazdasági ágazatainak a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül Zsámbék ipari tevékenysége kihat a környező települések gazdaságára, a fejezetben bemutatott ipari vállalatok térségen átívelő kapcsolatai, országos, sőt sok esetben nemzetközi hírneve vonzóvá teszi a térséget a beruházni, letelepedni szándékozó gazdasági szereplők számára (gazdasági funkció). Mint a fejezetből kiderül, a helyi ipari vállalatok nem csak Zsámbék lakosainak biztosítanak megélhetést; a jelentősebb cégek szinte mindegyike alkalmaz dolgozókat a város vonzáskörzetéből (foglalkoztatási funkció). A kereskedelem ágazat működésének eredménye is túlmutat Zsámbék határain: egyes kereskedelmi egységek főtevékenységükkel vonzzák be a térség szereplőit (kereskedelmi funkció), míg mások munkát kínálnak a környező területeken élőknek (foglalkoztatási funkció). Zsámbék Város Önkormányzata 30

3.2.6. A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS EGYÉB ESZKÖZEI, A GAZDASÁGI ÉLET HÁTTÉRINTÉZMÉNYEI Pénzügyi és egyéb szolgáltatások A Biatorbágy és Vidéke Takarékszövetkezet 1961-ben alakult. Több mint negyven éve működik, mint a térség meghatározó pénzintézete. A 6,7 milliárd Ft mérlegfőösszeggel országos szinten a nagyobb takarékszövetkezetek közé tartozik. Az ATM szolgáltatás révén a nap 24 órájában az ügyfelek rendelkezésére áll kézpénzfelvételi és mobil telefon egyenleg feltöltési lehetőséggel. A Polgármester Hivatal épületében zárt OTP ATM automata üzemel. Biztosítási tevékenységet folytató külön fiók nincs a településen, biztosítási szolgáltatást képviseleti formában végzik. A biztosító társaságok közül a zsámbéki lakosok helyben három társaság képviselője az Aegon, az Argosz és a K&H Biztosító Csoport szolgálja ki a felmerülő igényeket. A Császper Ingatlanközvetítő Irodalánc 1997 óta foglalkozik eladó- és kiadó ingatlanok közvetítésével a Budai-hegység nyugati lábánál fekvő Zsámbékimedencében és környékén. A Budapest északnyugati vonzáskörzetébe tartozó települések ingatlankínálatával foglalkozik, így térségi hatású a működése. Bajna, Biatorbágy, Budajenő, Etyek, Gyermely, Herceghalom, Mány, Páty, Perbál, Szomor, Telki, Tinnye, Tök, Úny, Zsámbék, továbbá a fenti települések környéke. A vállalkozás három irodát is működtet on-line rendszerbe kapcsolva, real-time nyilvántartásban. A hálózat jelenleg több száz lakóingatlant, építési telket, több száz hektár mezőgazdasági és ipari területet tud ajánlani az érdeklődőknek. Az irodalánc profiljába a családi házak, villák, társasházak, üdülők és egyéb lakóingatlanok, építési telkek, külterületi telkek (tanyák, farmok), mezőgazdasági területek, legelők, erdők, ipari területek és létesítmények közvetítése. Az ezekkel kapcsolatos vásárlási, befektetési szaktanácsadás és értékbecslés. Zsámbék Város Önkormányzata 31

A zsámbéki telephelyű Spórol Kölcsönző és Parkgondozó Kft. 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy a megszűnőben lévő állami kölcsönző vállalatok helyébe lépjen. Minőségi termékeket gyártó nagy múltú cégekkel állnak partneri kapcsolatban, így a Bosch, a Dewalt, a Hitachi és a Makita gépek forgalmazásával, kölcsönzésével és javításával foglalkoznak. Építőipari-, kerti-, barkács- és háztartási gépeket egyaránt foglalkoznak. Az építőiparban is tevékenykednek, a felújításoktól a generál kivitelezés, anyagos költségvetés elkészítését is vállalják. A településen három ügyvéd (dr. Gasparics Emese, dr. Horváth Béla, dr. Sinkó Anna) is praktizál, elsősorban polgári jogi ügyekben képviselik a helyi lakosok érdekeit. Zsámbékon a Magyar Posta Zrt. helyi kirendeltsége az Akadémia utca 6. szám alatt található. Hétköznapokon 8:00 és 16:00 között áll a lakosság rendelkezésére. Ipari park Az Agrogate Zrt. jogelődjét az Agrogate Kft-t egy vezető magyar ingatlanfejlesztő csoport hozta létre 2001-ben, amely már számos sikeres beruházást tudhat maga mögött. Ezek közül legismertebb a Mammut Bevásárló és Szórakoztató Központ Budapesten. Az Agrogate Zrt. egy 9,5 milliárd Ft-os jegyzett tőkéjű projektcég, melynek feladata az ingatlanfejlesztés koordinálása, a beruházás teljes körű irányítása. Munkatársai kiváló referenciákkal rendelkező elismert szakemberek, akik a projekt sikeres megvalósulásának letéteményesei. Az AGROGATE HUNGARY Budapesttől 26 km-re található, közvetlenül az M1-es autópálya mellett fekvő központ könnyen megközelíthető még az M7-es autópályáról, valamint az M0-ás körgyűrűről is. Szolgáltatásai közé tartozik: Építészet: raktárépületekben, gyártó-, és összeszerelő csarnokokban a bérlők egyedi igényeihez és tevékenységez maximálisan igazodó építészeti megoldások alkalmazása (built-to-suit), Zsámbék Város Önkormányzata 32

Modern, cégközpontnak is alkalmas "A" kategóriás irodaterek flexibilis belső térkialakítással Egyéb: Agrogate buszjárat a herceghalmi vasútállomástól, spedíció, logisztikai szolgáltatások, internet csatlakozás, kamionparkoló, -mosó és szerviz, vendéglátás, posta, 24 órás portaszolgálat, őrzés-védés. Fejlesztési fázisok: A fejlesztés első fázisában egy 18 hektáros területen két, egyenként 15 000 m²-es, egy 30 000 m²-es és egy 10 000 m²-es raktárépület létesül a hozzá tartozó irodákkal. Az első fázis építési munkálatai 2005 novemberében kezdődtek, melynek során felépült az első 15 000 m²-es raktárépület, elkészült a teljes 76 ha-os terület teljes közmű-, és úthálózata, valamint a projekt saját szennyvíztisztító berendezése. A második fázis további 17 hektárnyi terület fejlesztését tartalmazza, ahol legfőképp ipari csarnokok és irodák épülnek. A harmadik fázis 33 hektáros telke 50%-os beépítést biztosít, ezért itt valósulhatnak meg a legnagyobb helyigényű és a későbbiekben fokozatosan, akár több lépcsőben is bővülni szándékozó logisztikai raktárak és ipari csarnokok. A negyedik és ötödik fázis fejlesztése a projekt megvalósulásának harmadik harmadában esedékes. Itt összesen 45 hektáron (negyedik ütem: 33 ha, ötödik ütem: 15 ha) az eddigiekhez hasonló felépítmények létesülnek. Magyarország számára elsősorban azok a projektek, azok a gazdasági területek jelentenek kitörési pontokat, melyek több más ágazat fejlődésére is serkentő hatással vannak. A logisztika kapocs, amely az alkalmazott szolgáltatások sokrétűsége miatt Zsámbék Város Önkormányzata 33