GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
8. hét
Előadás áttekintése Növényápolás Öntözés Betakarítás Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek
Növényápolás
A BÚZA NÖVÉNYÁPOLÁSI MŰVELETEI (Pepó Péter, 2010) Felfagyás elleni védelem Eszköze: Célja: Belvíz elleni védelem Eszköze: Célja: henger télvégén-koratavasszal a talajmozgás miatt elszakadt hajszálgyökerek talajkontaktusának újbóli helyreállítása a táblán belüli mélyebb részek bekötése bajuszcsatornával a befogadó árokba a növényállomány időszakos vízborításának, ill. a talaj túlnedvesedésének megelőzése, megszüntetése Tavaszi állományfejlődés elősegítése Eszköze: Célja: fogas koratavasszal az állományok bokrosodásának elősegítése, a talaj levegőzöttségi állapotának javítása Ne nézz hátra a fogasolás után Jelenleg NEM alkalmazzák.
Öntözés
Talajaszály: A termesztésben a növényi szervezet vízforgalmi zavaraival a leggyakrabban akkor találkozunk, amikor az aktív vízfelvevő gyökérzóna talajának víztartalma oly mértékben csökken, hogy bár a gyökérzet vízszállító kapacitása a vízpótlásra képes volna, az egyes növényi szervek mégsem kapják meg a kívánt ütemben a szükséges mennyiségű vizet. Ilyenkor a transzspirációt leginkább befolyásoló tényező - a levegő páratelítettségi hiánya - még nem olyan mértékű, hogy a talaj megfelelő víztartalma esetén a növényi vízleadást ne lehetne pótolni. A növény vízellátottságának hiányosságait ez esetben a talaj nedvesség alacsony szint je, azaz a talajaszály okozza. Ha a növényi szervezet vízhiányát nem a talajnedvesség elégtelensége, hanem a transzspiráló növényi részeket körülvevő levegő nagyfokú víztelítettségi hiánya okozza, akkor a légköri aszály eredményezi a gyökérzet vízszállító kapacitása és a transzspiráció intenzitása közötti egyensúly megbomlását és a vízhiány káros következményeit. Fiziológiai aszály: Főként kora tavasszal - őszi vetésű és évelő kultúrákban, valamint szőlőkben, gyümölcsösökben - találkozhatunk az aszály harmadik változatával, a fiziológiai aszállyal. Ilyenkor a vízfelvevő gyökérzóna körül igen alacsony talajhőmérséklet és a vízleadásra képes növényi szerveket (levél, rügy stb.) körülvevő levegő számottevő víztelítettségi hiánya (a nagyobb hőmérséklet miatt) okozza a növények vízháztartási egyensúlyának megbomlását. A vízleadás üteme nagyobb, mint a gyökérzet vízfelvételének üteme. Ez utóbbit ugyanis az alacsony talajhőmérséklet erősen gátolja.
AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZIDŐSZAK ALATTI VÍZIGÉNYE ÉS A CSAPADÉKÁTLAG ALAKULÁSA 120,0 100,0 104,0 94,0 87,0 80,0 64,2 67,4 mm 60,0 40,0 55,5 54,4 44,1 32,6 53,0 34,2 37,2 49,5 20,0 12,0 19,0 9,0 6,0 17,0 0,0 X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. őszi búza vízigénye 50 éves csapadékátlag
AZ ŐSZI BÚZA VÍZFOGYASZTÁSA A TENYÉSZIDŐ FOLYAMÁN Kelés Bokrosodás Szárbaindulás Kalászolás Virágzás Szemfejlődés 8 % 28 % 33 % 5 % 3 % 23 % Összesen 100 %
AZ ŐSZI BÚZA ÁLLOMÁNYOK VÍZFOGYASZTÁSA A VEGETÁCIÓS PERIÓDUSBAN IDŐSZAK október-március április május eleje-közepe május vége-június közepe június második fele július NAPI VÍZFOGYASZTÁS mm 0 1,5 1,5 3,0 3,0 4,0 4,0 5,0 (6,0-8,0) 4,0 2,0 2,0-0
AZ ŐSZI BÚZA ÖNTÖZÉSÉNEK HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Ökológiai viszonyok - időjárás (csapadék) - talaj Biológiai tényező (fajta) Agrotechnikai tényezők - trágyázás - elővetemény - tőszám - növényvédelem Várható termésszint
AZ ŐSZI BÚZA ÖNTÖZÉSI RENDJE (Pepó Péter, 2010) Alapelvek a búza nem hálálja meg az öntözést a legnagyobb terméstöbblet 1,5-2,5 t/ha aszályos időjárásban öntözés hatására javul a minőség öntözés termésmentési megsemmisülne) céllal (az aszályban az állomány öntöző telepen vetésváltási okokból vetett búza öntözése az állandó költségek csökkentése miatt Öntözési rendek KLASSZIKUS IDÉNYŰ ÖNTÖZÉS bármely, öntözésre alkalmas talajtípuson május közepe június közepe 20-30 mm víznorma 1-2x (vízellátástól függően) IDÉNYEN KÍVÜLI ÖNTÖZÉS (Bocz E. prof.) csak löszháti, mély talajvizű csernozjom talajon két periódusban * szeptember október november (40-70 mm 1x) célja: talaj vízkészletének feltöltése kelés, kezdeti fejlődés, áttelelés elősegítése * március április május (40-70 mm 1x) célja: a búza vegetatív tömegképződéséhez szükséges hatalmas vízmennyiség biztosítása a generatív szervképződés optimális feltételeinek megteremtése
A TALAJNEDVESSÉG VÁLTOZÁSA FEKETARLÓÖNTÖZÉS UTÁN Őszi búza
AZ ÖNTÖZÉS ÉS MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE ELTÉRŐ VETÉSVÁLTÁSI RENDSZEREKBEN (Debrecen) (növényvédelmi kezelések átlaga) Csapadékos (2004. év) Bikultúra Trikultúra nem öntözött öntözött nem öntözött öntözött Ø 2568 2551 7412 6637 N opt + PK 7877 (N=100) Aszályos (2007. év) 7330 (N=100) 8598 (N=50) 8380 (N=50) Ø 1808 2396 4583 5274 N opt + PK 5448 (N=150) -17-547 588 2114 7562 (N=200) Csapadékos (2004. év): nem volt öntözés Aszályos (2007. év): 2007. 04.23. - 50 mm 2007. 05.23-24. - 50 mm Bikultúra = őszi búza kukorica Trikultúra = borsó őszi búza kukorica 7095 (N=150) -775-218 691 1224 8319 (N=100)
AZ ÉVJÁRAT, ÖNTÖZÉS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE (Debrecen, 1986-2003) Öntözés nélkül Öntözve BIKULTÚRA Aszályos (8 év) Átlagos (8 év) Csapadékos (2 év) Ø N opt +PK Ø N opt +PK Ø N opt +PK termésátlag (kg/ha) 2587 4664 2929 6257 4376 7553 519 1420 438 143-283 148 3106 6084 3367 6400 4093 7701 Öntözés nélkül Öntözve TRIKULTÚRA Aszályos (8 év) Átlagos (8 év) Csapadékos (2 év) Ø N opt +PK Ø N opt +PK Ø N opt +PK termésátlag (kg/ha) 5205 5818 5361 6170 7315 7996 60 935-379 58-976 25 5265 6753 4982 6228 6339 8021
AZ ÖNTÖZÉS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL (Debrecen, 1986-2008, csernozjom talaj) 2000 BIKULTÚRA TRIKULTÚRA 1500 1423 1000 1042 Terméstöbblet, kg/ha 500 0-500 477 481 85 37 50 Száraz Átlagos Csapadékos Száraz Átlagos Csapadékos -186-248 -236-242 -1000-971 -1500 Kontroll Nopt+PK
EXTENZÍV ÉS INTENZÍV TECHNOLÓGIÁK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE ÉS TERMÉSINGADOZÁSÁRA (Debrecen, csernozjom talaj, 2004-2009) 12000 10000 9429 9287 D = 2966 8690 8710 10635 9839 Termés, kg/ha 8000 6000 8214 6184 8907 7098 7977 7669 4872 8123 7709 D = 5447 4573 4628 7220 4000 2000 2374 3014 2299 1773 2818 2520 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Bikultúra ext. Trikultúra ext. Bikultúra int. Trikultúra int.
TÉNYEZŐK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE TARTAMKÍSÉRLETBEN (Debrecen, 2004-2007, csernozjom talaj) Csapadékos évjárat (2005) Trágyázás 49% Vetésváltás 31% Száraz évjárat (2007) Trágyázás 48% Vetésváltás 28% Öntözés 3% Növényvéd. 17% Növényvéd. 9% Öntözés 15% Évjáratok átlaga (2004-2007) Évjárat 23% Trágyázás 38% Vetésváltás 23% Öntözés 3% Növényvéd. 13%
Betakarítás
TUDJA-E HOGY A VILÁG BÚZATERMELŐI MIKOR ARATNAK? HÓNAP Január Február Március Április Május ORSZÁG Ausztrália, Új-Zéland, Argentína, Chile India India, Egyiptom Mexikó, Kuba, Egyiptom, Szíria, Irán, Törökország Marokkó, Algéria, Tunézia, Törökország, Kína, Japán, Texas, Florida Június Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország, Bulgária, Kalifornia, Oregon, Utah, USA középső és keleti része, Afganisztán, Japán Július Augusztus Franciaország, Magyarország, Dél-Oroszország, Ukrajna, Moldávia, USA északi része, Kanada Anglia, Belgium, Hollandia, Németország, Lengyelország, Kanada Szeptember Október November December Skócia, Svédország, Norvégia, Észak-Oroszország Finnország, Szibéria Peru, Dél-Afrika Ausztrália
A BÚZA SZEMKÉPZŐDÉSÉNEK, ÉRÉSÉNEK SZAKASZAI, JELLEMZŐI (Pepó Péter, 2010) Zöldérés A szemtermésnek közvetlen a termékenyülés szemtermés zöld színű, állomány ragadós. utáni állapota. A Nedvességtartalom 60-80% Időtartama 8-16 nap Tejesérés A szemtermés eléri végleges térbeli méretét, a tápanyagfelhalmozódás rendkívül intenzív. A szemtermés állománya tejszerű. Nedvességtartalom 38-60% Időtartama 12-15 nap Viaszérés További intenzív tápanyagbeépülés a szemtermésbe. A szemtermés még körömmel benyomható, állománya a viaszhoz hasonló. Nedvességtartalom 20-38% Időtartama 6-8 nap Kézi kaszás betakarításnál, nedvesség 20-24%. kétmenetes gépi betakarításnál a Teljesérés A szemtermés elérte a fajtára jellemző nagyságot, alakot és színt. A szemtermés körömmel nem nyomható szét. Nedvességtartalom 12-16% Időtartama 5-12 nap Holtérés (túlérés) A szemtermés nedvességtartalma tovább csökken. Mennyiségi és minőségi veszteségek. Nedvességtartalom 7-12%
A BÚZA ÉRÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK (Pepó Péter, 2010) Agroökológia feltételek az érés időszakának időjárása (csapadék mennyisége, megoszlása, hőmérséklet, páratartalom, szél stb.) talajtulajdonságok (a talaj víz- és tápanyaggazdálkodása, humusztartalma stb.) Biológiai tényezők a fajta éréscsoportja a fajta morfológiai tulajdonságai a fajta vízleadási dinamikája Agrotechnikai tényezők állománysűrűség megdőlés gyomosodás betegségek, állati kártevők tápanyagellátottság öntözés regulátorhasználat
ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA I. Mennyiségi optimum teljes érés (14-15 % szemnedvesség) Minőségi optimum viaszérés ideje (20-22 % szemnedvesség) Kompromisszum a betakarítás ütemezésében (nagy terület esetén) kezdés - a teljes érés kezdetén (17-18 %) tisztítás (esetleg szárítás) fő időszak - teljes érésben (14-16 %) befejezés - túlérésben (10-14 %)
ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA II. Túl korai betakarítás jellemzői kiváló sütőipari minőség mennyiségi veszteség (50-150 kg/ha/nap fajtától függően) nehezebb kombájnolhatóság szárítás többletköltsége Megkésett betakarítás jellemzői sütőipari minőség romlása mennyiségi veszteség (25-100 kg/ha/nap fajtától függően) megdőlés betegségek, állati kártevők fellépése gyomosodás nő a pergési és betakarítási veszteség
ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA III. Betakarítási veszteségek pergési veszteség vágási veszteség cséplési veszteség szalmarázó veszteség rosta veszteség A veszteségek csökkentésének lehetőségei szárszilárdság javítása gyommentes állomány minél kevesebb betegség, állati kártevő optimális idejű betakarítás a kombájn műszaki beállítása a kombájn üzemeltetése gondos szemszállítás
BETAKARÍTÁS Mennyiség Teljes érés (12-14 % nedv.) Maximális mennyiség Gyengébb minőség sikér = 0,2-0,4 %/nap VÉ = 1/nap Fajtaspecifitás Minőség Viaszérés vége teljesérés eleje (17-19 % nedv.) Kisebb termés 50-150 kg/ha/nap veszteség Kiváló minőség Fajtaspecifitás Holt érés Mennyiség: 50-100 kg/ha/nap csökkenés Minőség: esésszám 2-7 sec/nap csökkenés sikérterülés 0,2-0,8 mm/nap csökkenés sikértartalom 0,3 %/nap csökkenés VÉ 1-2/nap csökkenés Növényvédelmi problémák: gyomosodás fuzárium korompenész rovar és egyéb állati kártétel Megdőlés Betakarítási veszteségek
HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSŰ TANGENCIÁLIS CSÉPLŐSZERKEZETŰ ARATÓ-CSÉPLŐ GÉPEK (Massey Ferguson) FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI Gyártó: MASSEY FERGUSON AGCO Corporation Sorozatjel: ACTIVA S.sz. Megnevezés Mértékegység 7244 7245 7246 Típus 1 Munkaszélesség m 4,2-6,0 4,2-6,0 4,2-6,0 2 Cséplődob szélesség mm 1340 1340 1600 3 Dobátmérő mm 600 600 600 4 Átfogási szög fok 106 106 106 5 Leválasztó kosár felület m 2 0,83 0,83 0,99 6 Szalmarázó-ládák száma db 5 5 6 7 Szalmarázó átejtő felület m 2 5,73 5,73 6,81 8 Ventilátor típusa csatornák száma db Turbó ventilátor - - - 9 Tisztító felület m 2 4,67 4,67 5,58 10 Magtartály térfogat l 7000 7000 7500 11 Motorteljesítmény kw/le 160/280 186/255 186/255 Sorozatjel: BETA Sorozatjel: CEREA S.sz. Megnevezés Mértékegység 7260 7270 7260 AL 7270 AL 7274 7275 Típus Típus 1 Munkaszélesség m 4,8-6,6 5,4-6,6 4,8-6,6 5,4-6,6 6,15-7,70 2 Cséplődob szélesség mm 1340 1600 1340 1600 1680 1680 3 Dobátmérő mm 600 600 600 600 600 600 4 Átfogási szög fok 106 106 106 106 117 117 5 Leválasztó kosár felület m 2 0,83 0,99 0,83 0,99 1,06 1,06 6 Szalmarázó-ládák száma db 5 6 5 6 8 8 7 Szalmarázó átejtő felület m 2 6,7 8,0 6,7 8,0 6,68 6,68 8 Ventilátor típusa Turbó Turbó csatornák száma db - - - - - - 9 Tisztító felület m 2 4,67 5,58 4,67 5,58 10 Magtartály térfogat l 9000 9000 8200 9000 9500 10500 11 Motorteljesítmény kw/le 202/275 243/330 202/275 243/330 278/378 304/413
SZALMA BETAKARÍTÁSA Szalmalehúzás (Burján-féle lehúzó) Szalmagyűjtés és szállítás (Hamster, UTB) Kisbálás betakarítás (E-453 stb.) Nagybálás betakarítás körbálás négyszögletes bálás
A BÁLÁZÓGÉP KIVÁLASZTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEENDŐ ADOTTSÁGOK, SZEMPONTOK, ILLETVE AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI Ökológiai adottságok Gazdasági erőforrások Technológiai szempontok Konstrukciós lehetőségek Természeti környezeti adottságok Éghajlati viszonyok; Időjárás, csapadékos napok száma Domborzat; Tábla-tagoltság; tábla méretek Termelési szerkezet; Állatállomány; Termőterület; Tőkeerő és ellátottság; Élőmunka erőés ellátottság Állattenyésztés és növénytermesztés kapcsolata; Gyep-lucernaszalma aránya; Szállításrakodáskazalozás Szögletes kisbálázó, állandó bálakamrás hengeres, ill. változó kamrás hengeres, szögletes nagybálázók + meglévő egyéb géppark
A BÁLÁZÓGÉPEK KONSTRUKCIÓS CSOPORTOSÍTÁSA BÁLÁZÓGÉPEK Konstrukció Szögletes kisbálakészítők Hengeres nagybálakészítők Szögletes nagybálakészítők Bálakamra kialakítás Állandó térfogatú Változó térfogatú Hevederes Tömörítőszerkezet Görgős Láncos rudas Több részből álló gumihevederes Láncos rudas Csúszó dugattyús Tömörítés módja Palást felöl középre Középről a palást felé Rétegesen dugattyúval Aprítószerkezet Roto-Cut rendszer Bálatovábbítás módja Kocsirakó bálacsúszda Bálaröpítő Bálakilökő Bálarendező
SZÖGLETES KISBÁLAKÉSZÍTŐ GÉPEK MŰSZAKI ADATAI Ssz Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) Szükséges traktor gyártója típusa hosszúsásésásésáság széles- magas- széles- magas- hosszú- motortelj. (kw) 1 CLAAS MARKANT-41 4050 2370 1260 430 300 1000 2 CLAAS MARKANT-51 4180 2440 1350 460 360 400-40 1150 3 CLAAS MARKANT-55 4570 2510 1370 460 360-1100 60 1290 4 CLAAS MARKANT-65 4720 2720 1410 460 360 1500 5 DEUTZ FAHR HD-300 4150 2420 1400 400 300 1010 6 DEUTZ FAHR HD-360 4150 2420 1400 460 360 300-40 1145 7 DEUTZ FAHR HD-460 4400 2500 1500 460 360-1300 60 1392 8 DEUTZ FAHR HD-560 4800 2500 1550 460 400 1563 9 JOHN DEERE 339 3880 2125 1350 410 310 300 40 1050 10 JOHN DEERE 349 4780 2590 1400 460 360 1254 11 JOHN DEERE 359 4780 2590 1400 460 360 1300 60 1425 12 JOHN DEERE 459 5140 2810 1470 460 360 1505 13 SGORBATI 200 4300 1640 1270 420 320 max.1300 40 860 14 SGORBATI 233 5230 2430 1500 460 360 max.1300 60 1400 15 NEW IDEA 551 4800 2540 1450 450 350 610-1219 40 1220 16 NEW IDEA 571 4800 2590 1520 450 350 610-1219 60 1900 17 GALLIGNANI 3690 4140 2450 1720 460 360 660-1000 30 1280 18 GALLIGNANI 5190 4370 2500 1760 460 360 660-990 30 1535 19 GALLIGNANI 5690 4760 2500 1860 460 360 730-1040 40 1620 20 WÉLGER AP 530 4650 2520 1630 480 360-40 1700 21 WÉLGER AP 630 5300 2650 1670 490 360-40 1870 22 WÉLGER AP 730 5600 2650 1670 490 360-45 2110 A gép tömege (kg) 23 WÉLGER AP 830 5600 2950 1670 490 360-45 2210
AZ ÁLLANDÓ BÁLAKAMRÁS GÉPEK FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI Vermeer Bálaátmérő Bálaszélesség Munkaszélesség Kötözőanyag Aprítókések száma M.e. John Deeere Claas Rollant Megnevezés Típus Vicon Welger Volagri 575 340 355 RC 5500 RF 121 RF 124 RP 202 RP 302 RP 320 COMPACT 125 COMPACT 155 mm 1250 1250 1250 1520 1250 1250 1250 1500 1500 1250 1550 mm 1170 1200 1200 1190 1220 1220 1230 1230 1230 1200 1200 mm 1650/ 2000 zsineg, necc 1850 2100 1190 2100 2100 2000 2000 2250 1950 1950 zsineg, necc zsineg, necc zsine g zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc zsineg, necc db 14 14 14 - - 14 - - 14 13 13 zsineg, necc A gép méretei -hossz. mm 3980 4260 3980 3430 4030 4030 4300 4450 4750 3950 4350 -szél. mm 2490 2500 2490 2490 2310 2550 2300 2340 2480 2500 2500 -mag. mm 1980 2340 1980 2240 2120 2270 2420 2570 2700 2150 2400 A gép tömege kg 2700 2470 2700 1769 1920 2550 - - - 2830 2980
Ssz 1 CLAAS 2 CLAAS SZÖGLETES NAGYBÁLAKÉSZÍTŐ GÉPEK MŰSZAKI ADATAI Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) Szükséges traktor gyártója típusa hosszúsásésásésáság széles- magas- széles- magas- hosszú- motortelj. (kw) QUADRANT 1150 QUADRANT 2100 A gép tömege (kg) - - - 800 500 2500-90 - - - 800 700 2750-3 CLAAS QUADRANT 3200 - - - 1200 700 3000-120 4 CLAAS QUADRANT - - - 1200 1000 3000-5 KRONE 6 KRONE 7 KRONE 8 KRONE 9 10 11 12 13 NEW HOLLAND NEW HOLLAND NEW HOLLAND NEW HOLLAND MASSEY FERGUSON BIG PACK 890 BIG PACK 1270 BIG PACK 1290 BIG PACK 12130 9140 2550 3075 800 900 1000 90 6580 9140 2995 2875 1200 700 2700 93 7240 9140 2995 3075 1200 900 112 7860 10850 2995 3560 1200 1300 1000-3200 135 11150 BB 920 5630 2470 2250 800 470 max.2000 55 3400 BB 930 7230 2580 3100 800 700 75 - BB 940 7230 2580 3100 800 900 max.2500 95 - BB 960 7600 2580 3100 1200 900 150 - MF 2190 3580 1200 1300 2700 120 9942 14 WÉLGER D 4006 8200 2800 2700 800 700-77 15 WÉLGER D 4060 8200 2800 2700 800 700 900-16 WÉLGER D 6006 8200 2800 2700 1200 700 2500-92 17 WÉLGER D 6060 8200 2800 2700 1200 700 -
A VÁLTOZÓ BÁLAKAMRÁS GÉPEK FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI Megnevezés M.e. Típus John Deeere Claas Deutz Krone New Holland M- 572 582 592 Variant 180 RC Fahr RB 3.80/OC KR 10-16 S 5950 644 5980 654 Welger 160 Bálaátmérő - min. mm 600 600 600 900 800 1000 1150 1150 762 900 600 - max. mm 1300 1300 1800 1700 1800 1500 1500 1800 1800 1600 1650 Bálaszélesség mm 1170 1170 1170 1200 1200 1200 1200 1200 1524 1230 1550 Munkaszélesség Kötözőanyag Aprítókések száma mm 1410 1410/ 1810 1410/ 1810 zsineg zsineg zsineg 1300 Optiroll Vermeer 559 XL 2100 2100 1950 1940 1940 1524 2000 1500 zsineg, necc necc zsineg, necc zsineg zsineg zsineg zsineg, necc db 14 14 11 1;3;4;7* 1;3;4;7* - - - A gép méretei -hossz. mm 3450 3650 3710 3618 4540 4100 4170 4320 3730 4980 3800 -szél. mm 2310 2310 2310 2569 2400 2505 2390 2390 2430 2320 2500 -mag. mm 2300 2600 2810 3106 2970 2550 2510 2870 2620 2760 2800 A gép tömege kg 1500 1700 1900 2960 2800 2900 2188 2452 1950-2204 zsineg
A BÚZA SZALMÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA (Pepó Péter, 2010) A szalma betakarítása szükséges: felhasználás alomanyag ipari alapanyag energia minél gyorsabb lehordás minél korábbi talajművelés módjai: növényvédelmi problémák minimalizálása kisbálás nagybálás körbálás szögletes Hamsterrel történő felszedés Burján-féle szalmalehúzás A szalma a területen marad kombájnos betakarítással egymenetben zúzás és szétterítés renden lévő szalma szárzúzása, szétterítése a szalma talajba dolgozása szervesanyag utánpótlás
Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek
A BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSA (Pepó Péter, 2010) Szembetakarítás kombájnnal szemnedvesség 17-19% csapadékos idő korai betakarítás inhomogén állomány szemnedvesség 12-16% száraz idő optimális idejű betakarítás homogén állomány előtisztítás előtisztítás (víz elvonással) szárítás 50-70 o C utótisztítás utótisztítás (elmaradhat, ha tiszta) Tárolás
A BÚZA FŐ- ÉS MELLÉKTERMÉK BETAKARÍTÁSÁNAK MUNKASZERVEZÉSI MUNKÁI (Pepó Péter, 2010) Szembetakarítás kombájnnal Szemszállítás -traktorral -tehergépkocsival Szárítás, tisztítás Szalmabetakarítás Tárolás Bálarakodás, bálaszállítás Értékesítés Kazlazás Tarlóhántás+zárás
Előadás összefoglalása Növényápolás A növényápolás elemei, agronómiai alapjai Felfagyás elleni védelem Belvíz elleni védelem Egyéb agronómiai feladatok Öntözés A búza vízigénye ( statikai, dinamikai, transpirációs koefficiens ) A búza öntözési rendje ( klasszikus, idényen kívüli ) Az öntözés hatása a termés mennyiségére, termésbiztonságára, termés minőségére Az öntözés hatékonyságát befolyásoló tényezők Betakarítás Szemtermés betakarítása (főtermék) A szemképződés és szemtelítődés fiziológiai-agronómiai alapjai Az érést befolyásoló tényezők A betakarítás agronómiai, műszaki, munkaszervezési feladatai Betakarítási veszteségek, azok mérséklése Szalmabetakarítás (melléktermék) A szalmatermés betakarításának agronómiai alapjai Betakarítási módok Munkaszervezés, szállítás Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek Munkaműveltek, azok feltételrendszere (előtisztítás, szárítás, utótisztítás) Tárolás, annak feltételei
Előadás ellenőrző kérdései Melyek a növényápolás fontosabb munkái az őszi búzatermesztésben? Ismertesse az őszi búza öntözésének fontosabb jellemzőit. Melyek a búza szemképződésének szakaszai, az arra ható tényezők? Hogyan hangoljuk össze a mennyiségi és minőségi szempontokat az őszi búza betakarítása során? Melyek az őszi búza fő- és melléktermék betakarításának műszaki feltételei, azok üzemeltetési feladatai? Melyek a búza elsődleges feldolgozásának műveletei?
Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: A kukorica származása, rendszertana. A kukorica elterjedése. A kukorica beltartalma, felhasználhatósága. A kukoricatermesztés jelentősége a világon és Magyarországon, export, import alakulása. Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár