A megújuló földhő környezetbarát bányászata

Hasonló dokumentumok
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN


A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

energiatermelés jelene és jövője

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

lehetőségei és korlátai

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Gépészmérnök. Budapest

A biomassza rövid története:

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

Geotermia a XXI. században

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt Debrecen, Egyetem tér 1.

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ

A megújuló energiahordozók szerepe

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Medgyasszay Péter PhD

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A GEOTERMIKUS ENERGIA

MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, június 16.

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

NCST és a NAPENERGIA

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Zöld távhő fókuszban a geotermikus energia

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám

Ligetben tervezett épületek

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje

10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN IX. Geotermikus Konferencia Szeged, március 21. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei

A komplex geotermikus hasznosítási rendszer és a magyar szerb termálvízbázis-monitoring

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

A geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Geotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

EEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Biomassza az NCST-ben

energetikai fejlesztései

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Hőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései.

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Budapest, november 25.

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, nov.10

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Napenergia-hasznosító rendszerekben alkalmazott tárolók

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Speckoll_megújuló 2007

A HULLADÉK GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A PÁRKÁNYI VADAS TERMÁLFÜRDŐBEN

Átírás:

A megújuló földhő környezetbarát bányászata Buday Tamás Dr. Kozák Miklós Debreceni Egyetem TEK TTK Ásvány- és Földtani Tanszék A geotermia szakma-politikai kérdései szakmai konferecia, szakember és üzletember találkozó, kiállítás Szentes, 2008. október 28 29.

Az energiaválság megoldásának hazai alternatívái 20-30 éves távlatban fekete- és barnakőszenek újrabányászat és erőművi felhasználás környezetbarát technológiákkal (S, CO 2 ) felszín alatti elégetés alkalmas telepadottságok mellett alternatív energiahordozók (3 12 %) biomassza (!) geotermális energia (!) napenergia vízenergia szélenergia

egyéb vill. 13.4 megújuló 3.9 szén 10.2 Energiafelhasználás Magyarországon (2006), össz. 1295 PJ Forrás: www.eh.gov.hu CH 72.5 Magyarország megújulókból származó energiafogyasztása (2006), össz. 51 PJ Forrás: www.eh.gov.hu 11.7 2.3 0.5 szoláris e. 19 66.2 szél e. biomassza geoterm. e. víze. Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja, össz. kb. 2800 PJ/év Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006

A geotermikus energia eredete természetes hőmérséklet- és nyomásgradiensek hatására kialakult hőkondukció és konvekció által szállított energia a kőzettestek hőmérsékletének lehűtéséből kinyerhető energia radioaktív bomlásból származó energia a sekély zónákban a napenergia litoszférikus tárolódása megújuló/fenntartható termelés kérdésköre

Gravitációs adatokból meghatározott Moho-térkép Forrás: ELGI Forrás: Dövényi et al. 1983 A Pannon Geotraverz (PGT-1) mélyszeizmikus szelvény Forrás: Posgay et al. 1991 feltételezett mélytörések

Forrás: Dövényi et al. 1983

Hőmérsékleteloszlás 5 km mélységben Európa területén

A víztartó felső-pannon képződmények hőmérséklete A fedő szintjében Forrás: MBFH A fekü szintjében

A geotermikus energia felhasználása a világ teljes éves becsült energiafelhasználása 450,0 EJ ebből geotermikus eredetű 273,3 PJ a világ teljes éves elektromos energiája 53,4 EJ ebből geotermikus eredetű 177,3 PJ Magyarország teljes éves energiafelhasználása 1,16 EJ ebből geotermikus eredetű 3,65 PJ (0,3 %) megoszlása (2005) erőművi használat nincs közvetlen felhasználás üvegházak fűtése 1,5 PJ távhőszolgáltatás 1,0 PJ egyéb 0,4 PJ fürdők 5,0 PJ Összesen 7,9 PJ Elsősorban hévízhasználat. 19% 13% 63% 5% üvegházfűtés távhő egyéb fürdő

A hazai földhőbányászat gyakorlata és perspektívái mélység szerint VÍZTARTÓ ZÓNÁK MÉLYSÉG GEOTERMIKUS HASZNOSÍTÁS EGYÉB HASZNOSÍTÁS Felszíni hideg és hévizes források 0-20 fürdő, gyógyászat, fűtés foglalt forrásból forrásfoglalás, ivó- és iparivíz Talajvizes zóna 0-20 horizontáls hőszonda öntözés, parti szűrésű víz Sekély rétegvizes zóna 20-300 vertikális hőszonda ivó- és iparivíz, öntözés Közép-mély rétegvizes zóna Mély rétegvizes zóna 600-2500 Vízmentes kőzetek 300-600 (vertikális hőszonda?) ivóvíz >2500 (4000-6000) fürdő, gyógyászat, fűtés hévízkútból (elektromos áram, vertikális hőszonda?) HDR villamosáramtermelés, mélykutas hőtermelés többlépcsős hasznosítás többlépcsős hasznosítás

A közvetlen hévízhasznosítás korlátai a vízadó képződmény szempontjából vízkivételi helyek egyenetlen térbeli eloszlása helyi túltermelés elégtelen utánpótlódás rétegtömörödés (hasznos tér vesztés) Csökkenő: - nyugalmi vízszint -hőtartalom - oldottsó tartalom 3

A hévíztermelő és -felhasználó szempontjából mutatkozó korlátok sok esetben gáztalanítás szükséges gyakori vízkőkiválás kútban kútfejben vezetékekben medencékben hőveszteségek esetenként bakteriológiai szennyeződések a visszasajtolás költségei / a hűtés és elhelyezés nehézségei

Fenntartható hévíztermelés decentralizált termelés a hidrodinamikai és energetikai viszonyokhoz való jobb igazodás, a dinamikus vízutánpótlódáshoz igazítva egy nagyobb vízhozamú hévízkút által felszínre hozott víz hőteljesítménye MW nagyságrendű! ez MW-onként kb. 1 km 2 minimális hatóterületet jelent, ha csak a természetes hőáram értékét vennénk ki (ez 100 %-osan fizikailag nem lehetséges, így a hatóterület akár tíszerese is lehet!)

A Hot Dry Rock (HDR) technológiák fluidummentes kőzetek a mélyrezervoár nem tartalmaz fluidumot a hőenergiát vízbesajtolással és -kitermeléssel hozzák a felszínre a felhozott forró gőz/víz erőművekben felhasználható jelenleg kísérleti stádiumú a besajtolás során megnő a szeizmicitá a magas oldottanyag-tartalom eltömődéseket okoz a rezervoár repedéshálózatában

Kovács Sándor szegedi energetikus szabadalma Hőszondák szolnoki középmély hőszonda

Fenntartható szondás hőbányászat elsősorban hőmérsékleti viszonyokat kell figyelembe venni a sekély mélységű szondák elvben megfelelő tervezés esetén a hőáram többszörösét is kivehetik a nagyobb mélységben történő hőbányászat nagyobb rizikófaktorú (a hűlő rétegekben kialakuló esetleges nyomáscsökkenés, kicsapódások, vízkövesedés ) a száraz rendszerek hőutánpótlása lassú, így a kezdeti nagy hőhozamok hamar lecsökkenhetnek bizonytalan térbeli és időbeli hatósugár területileg mozaikos váltogatott kitermelőegységekkel biztosítható a visszatöltődés és a folyamatos üzemmód egy intenzívebb kitermelés mellett is

Egyéb megoldások helyi természetes vagy mesterséges hőanomáliák megcsapolása ipari folyamatok hulladékhője termálstrandok hulladékhője termokarsztok, védőzónák kijelölése után

Összegzés A geotermális energiatermelés a várthoz képest (63,5 PJ) szerintünk minimum megduplázható. Az ország területén kilépő 270 PJ/év (megújuló) földhő kb. 20 %-a kiaknázható Ezen felül kb. ugyanekkora értékű energia termelhető ki a réteghűtéses technológiák kapcsán Ez a jelenlegi termelésnek legalább 20x-osa A geotermikus energia abszolút és relatív értelemben is nagyobb lesz, mint a becsült érték Lehetőség nyílhat áramtermelésre is

Összegzés A becsült 120 PJ/év energia eloszlása horizontális és vertikális hőszondák (elsősorban kis- és középfogyasztói igények ellátása) 35 % termálvízkivétellel történő termelés max. 15 % középmély és mély hőszondás termelés 40 % (ebből áramtermelésre 20 %) egyéb helyi megoldások 10 % Az arányok a regionális és lokális viszonyok alapján tervezhetők www.hgd.hu Köszönjük a figyelmet! www.szentesi-korhaz.hu